Transcript Jogszabályi változások

Jogszabályi változások
2013. évi 5.tv – Új Ptk
2011. évi 175. tv – Civil tv / Ectv
2014. március 15-e utáni törvények:
• 2013. évi 5.tv – Új Ptk
• 2011. évi 175. tv – Civil tv / Ectv
• 2011. évi 181. tv – Cnytv / a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel
összefüggő eljárási szabályokról
• 18. A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés nyilvántartásból való törlése
• 350/2011. (XII. 30.) Kormány rendelet, a civil szervezetek gazdálkodása, az
adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről
• 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet, a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó
űrlapjairól
Beszámoló letétbehelyezése
350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és
a közhasznúság egyes kérdéseiről
• A közhasznúsági melléklet www.birosag.hu,
•
•
•
•
civil szervezetek névjegyzéke,
nyomtatványok űrlapok,
civil eljárások űrlapjai, vagy a
www.civil.info.hu – Intézze el fül alatt
• A közhasznúsági mellékletnek összhangban kell állnia a számviteli beszámoló
adataival.
• Beadási határidő: minden év május 31. és egy évig még pótolható.
• Ezen határidő elmulasztását követően azonban a civil szervezettel kapcsolatos nyilvántartást
vezető bíróság törvényességi ellenőrzés céljából értesítést küld az ügyészség részére.
• A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a beszámolók és
közhasznúsági mellékletük megküldésére kizárólag papír alapon van
• Az elektronikus megküldésre 2015. január 1. napja előtt nincs jogi lehetőség.
• Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest, Pf. 24. postacímre, ajánlott levélként,
tértivevénnyel.
• Az OBH részére megküldött beszámolók a www.birosag.hu internetes elérhetőségen
a „Civil szervezetek és alapítványok névjegyzéke” megjelölés alatt - a civil szervezet
nevének keresőbe történő beírásával a részletes adatok között – érhetők el és
tölthetők le a közzétételt követően.
A beadvány formai és tartalmi megfelelősége:
• Az eredeti vagy a hiteles másolati példányt, a képviselő által szabályszerűen aláírt és
keltezéssel ellátott nyomtatványt kell megküldeni. (A nyomtatványok letölthetők
innen: http://civil.info.hu/intezze-el). A kitöltéskor célszerű ellenőrizni, hogy a
nyomtatványon a tárgyév rovatban a megfelelő év (tehát az az üzleti év, melyre a beszámoló
vonatkozik) szerepeljen,
• A civil szervezetet akkor is terheli beszámoló beküldési kötelezettség, ha az adott
tárgyévben nem volt pénzforgalma, illetve bevétele (nullás beszámoló).
• Amennyiben a civil szervezet nyilvántartási adataiban változás következik be (székhelyváltozás,
képviselő változása) az ennek nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az illetékes
törvényszéken kell előterjeszteni.
• Ha a szervezet egyszerre, egy küldeményben több évre vonatkozó beszámolót, vagy több
beadványt küld meg. Ilyen esetben a hiánypótlás elkerülése érdekében célszerű kísérő levelet
csatolni, melyben röviden jelezni szükséges, hogy mi volt a többes beadás célja. (Pl: az előző évi
beszámoló javított verziója, az előző évről elmulasztott beszámoló és a tárgyévi beszámoló együtt
…stb).
• Nem tartozik tehát az OBH felé beszámoló letétbe helyezési kötelezettséggel a társasház, a
nonprofit kft. (a cégbíróság tartja nyilván), az ügyvédi iroda, vagy egyéb, esetleg közhasznú
intézmény.
Mire célszerű még figyelni a beszámoló postára adásakor?
• Célszerű ajánlva, tértivevénnyel postázni, igazolható a megküldés időpontja is. Az
ajánlott szelvényt és a tértivevényt szíveskedjenek megőrizni.
• Amennyiben a beszámoló és mellékletei terjedelmesek, az iratokat iratgyűjtőbe
helyezni és legfeljebb gemkapoccsal összetűzni, de ne legyenek összetűzve, ragasztva,
vagy fóliázva, mert ez a beadvány szkennelését akadályozza.
• Amennyiben a beszámoló mellékleteként, szakmai anyagként esetleg könyv, újság,
újságcikk…stb is készül, ennek közzétételére csak abban az esetben van mód, ha ezek
a beszámoló részét képezik. Formailag ez úgy oldható meg, ha a kiadvány A/4-es
lapméretre kinyomtatásra, vagy lefénymásolásra kerül. (Ne legyen színes)
•
• az Országos Bírósági Hivatal Országos Nyilvántartások Irodájának
• központi:
[email protected]
• munkatársak:
[email protected]
[email protected]
•
•
•
•
TELEFONOS ELÉRHETŐSÉG 9 és 11óra között:
06/1-354-4165
06/1-354-4115
06/1-354-4242
2011. évi 181. tv – Cnytv / a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és
az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
18. A közhasznú nyilvántartásba vétel és a közhasznú minősítés
nyilvántartásból való törlése
• A Civil törvény a 2012. január 1-je előtt közhasznúvá, vagy kiemelkedően közhasznúvá
minősített szervezetek kezdeményezhetik a Civil törvény szerinti közhasznú
szervezetkénti nyilvántartásba vételüket. Erre 2014. május 31-ig van mód.
• Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem papír alapú űrlap és
kitöltési útmutató:
• http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/nyomtatvanyok-urlapok/civil-eljarasokurlapjai-11-2012-(l-29)kim-rend
• Cím:
• Veszprémi Törvényszék
• Postacím: 8200 Veszprém Pf. 29.
• Cím: 8200 Veszprém, Vár u. 19.
• A bíróság a kérelemről 60 napon belül dönt
Közhasznúság nyilvántartásba vétel iránti kérelem mellékletei
• Előző 2 év kh jelentése, így 2014-ben 2012, 2013-as év.
• A kérelemhez csatolandó mellékletek: Kötelezően csatolandó iratok
• - a vezető tisztségviselő(k) nyilatkozata, hogy nem esik/esnek az Ectv.-ben
meghatározott kizáró ok alá (összeférhetetlenség) 36 és 39 § (beadandó minta)
• - a korábbi két év beszámolója
•
•
•
•
Szükség szerint kötelezően csatolandó iratok
- képviseleti jog igazolása (meghatalmazás)
- a létesítő okirat módosítása, egységes szerkezetbe foglalt szövege HA VAN
- a szervezet belső szabályzata
Közhasznú státusz törlése
• Aki 2014. 06.01-ig nem kezdeményezi a közhasznúságba vételt, hivatalból törlésre
kerül a közhasznú státusza.
• A bíróság, a letétbe helyezést követő 60 napon belül vizsgálja, ha a beszámoló nem
felel meg a közhasznúságnak, a státusz törlésre kerül.
• Ha a civil szervezet a közhasznúsági jelentéséből látja, hogy nem felel meg a
közhasznú feltételeknek, akkor 60 napon belül kérnie kell a közhasznú státusz
törlését.
• Törlés kérése: Egyesület vagy alapítvány változásbejegyzés iránti kérelme:
• 17. A változásbejegyzési kérelemmel érintett adat megjelölés (kódtár):
• 16. közhasznú jogállás törlése
• 10. létesítő okirat módosítása
• 18. A változásbejegyzési kérelemmel érintett (törölni) adat:
• Ide semmit nem kell beírni (mert, be kellene írni az összes törölt rendelkezést
az alapszabályból és helyette az összes újat, amit módosított).
2011. évi 175. tv – Ectv VII. fejezet
A közhasznú jogállás
12. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei
• 32. § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető – létesítő okiratában
megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló – közhasznú tevékenységet végző
szervezet, amely
• megfelelő erőforrásokkal rendelkezik,
• megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:
• Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit
a feladat címzettje közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban
meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a
lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához
szükséges infrastruktúra biztosítását is.
• Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban
megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel
hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez,
célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi
tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.
A közhasznú jogállásra előírt – említett – 2 mutatónak való megfelelés
• Megfelelő erőforrás akkor áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti
év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
• 1. Éves bevétele kettő év átlagában meghaladja az 1 millió forintot, vagy
• 2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív,
vagy
• 3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak
figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
• Megfelelő társadalmi támogatottság:
• 1. SZJA 1 % bevétel eléri az államháztartási alrendszerekből származó támogatások
nélkül számított összes bevétel 2 %-át, vagy
• 2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az
összes ráfordítás felét a 2 év átlagában, vagy
• 3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10
közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes
tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
Közhasznúságnak megfelelően az alapító okiratot módosítani kell
• Az alapító okiratot 2016.03.15-ig kell módosítani, AMENNYIBEN NEM AD BE
KÖZHASZNÚ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL IRÁNTI KÉRELMET.
• Azonban év közbeni alapító okirat módosítás esetén köteles az új Ptk-hoz alakítani az
alapszabályát.
• Az alapító okiratot változás bejegyzési kérelemmel kell módosítani, meg kell jelölni,
hogy a módosításra azért kerül sor, hogy megfeleljen a Civil törvénynek, a közhasznú
törvénynek, és 2014. március 15. után az új Ptk-nak.
• Változásbejegyzési kérelem beadása esetén a jegyzőkönyv dátumától max. 60 nap
telhet el.
• Éves köz/taggyűlésen határozatot kell hozni az alapszabály módosításáról, melyet az
új Ptk-hoz és az Ectv-hez kell igazítani.
• www.birosag.hu – változásbejegyzés iránti papír alapú kérelme
• Egyesület vagy alapítvány változásbejegyzés iránti kérelme:
• 17. A változásbejegyzési kérelemmel érintett adat megjelölés (kódtár):
• 10. létesítő okirat módosítása
Változásbejegyzés kérelem
• Változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az
okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a
változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem
módosultak.
Szükség szerint csatolandó:
• alapszabály (egységes szerkezetben is)
• székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata
• az egyesület közgyűlésének jegyzőkönyve
• a közgyűlés jelenléti íve [a tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével)
és aláírásával]
• az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak a tagság elfogadására és
a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó
nyilatkozata
• névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozat
• a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban
meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozat
Közhasznúságnak megfelelően az alapító okiratot módosítani kell
legkésőbb 2016. március 15. napjáig
• Az alapító okiratban nem elég felsorolni a közhasznú tevékenységeket, hanem a
pontos jogszabályhelyet kell megadni azt, hogy az mely közfeladathoz kapcsolódóan
végzi – közfeladat tábla
• Az új Ptk. értelmében a jogi személyek létesítő okiratában kötelező feltüntetni a tagok
nevét, azonban az Ectv. és a Cnytv. ezt nem tartalmazza, sőt azt mondja ki, hogy – az
alakuló ülés jegyzőkönyve mellett – a jelenléti ívet, valamint az alapító tagok nevével,
lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály - nem nyilvános
részeként elkülönítetten kezelt - mellékletét képező tagjegyzéket kell beadni.
• Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról, így az Ectv. VII. fejezet
• 34.§ (1) bekezdésében
• több tagból álló döntéshozó szerv esetén a 37.§ (1), (2), (3) bekezdéseiben írtakról
• egy tagból álló döntéshozó szerv esetén 3a 7.§ (4)-(5) bekezdéseiben írtakról
• a 38-39. §-okban írt összeférhetetlenségi szabályokról
Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról
• Ectv. VII. fejezet 34. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet
létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
• a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, mely közfeladathoz kapcsolódóan
végzi, továbbá hogy e közfeladat teljesítését mely jogszabályhely(ek) írják elő,
valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is
részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
• b)35 gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban
meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve
végez; SZÓSZERINT!
• a szervezet tevékenysége elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű, ha a szervezet
éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási
tevékenységéből származó éves összes bevétele.
• c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában
meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
• d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról
• Több tagból álló döntéshozó szerv esetén a 37.§ (1), (2), (3) bekezdéseiben írtakról
• 37. § (1) A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak,
amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
• (2) SZÓSZERINT a) az ülésezés gyakoriságára - amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az
ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára,
határozatképességére és a határozathozatal módjára,
• b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,
• c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása
vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint
• d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat.
• (3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső
szabályzatának rendelkeznie kell
• a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést
támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a
határozatok tára);
• b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
• c) a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
• d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról,
beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról
• Egy tagból álló döntéshozó szerv esetén 37.§ (4)-(5) bekezdéseiben írtakról
• (4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt
megelőzően e tag köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a
felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést
összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az
ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
• (5) Az egy tagból álló döntéshozó szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell
• a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,
• b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a
határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint
• c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.
Alapszabályban rendelkezni kell a jogszabályi előírásokról
Ectv. 13. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos szabályok
A 38-39. §-okban írt összeférhetetlenségi szabályokról SZÓSZERINT
• 38. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt
az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
• a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
• (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának,
tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
a
• (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
• a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja
• b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp
nem rendelkezik,
• c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül; (a közhasznú szervezet által (közhasznú)
alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás, az ösztöndíjak, az adományok is cél
szerinti juttatásnak minősülnek. Nem cél szerinti juttatás a valamilyen szolgáltatás ellenszolgáltatásaként fizetett
díj. –
• - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az
egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően
nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
• d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A 38-39. §-okban írt összeférhetetlenségi szabályokról
• 39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más
közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan
közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két
évben legalább egy évig -,
• a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott adó- és vám- tartozását nem egyenlítette ki,
• b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
• c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést
alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
• d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló
törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
• (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett
közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg
más közhasznú szervezetnél is betölt.
Összeférhetetlenségi szabályok továbbá
• 2011. évi 181. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel
összefüggő eljárási szabályokról
• 49. § (1)
• a) az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a
jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is
kiterjedő nyilatkozatát,
• Ptk.
• 74/C. § (3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet),
amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának
felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.
Az Egyesület anyagi forrásai, gazdálkodása és anyagi
Ectv. V. fejezet A civil szervezet gazdálkodása
8. A gazdálkodás általános szabályai
•
19. § (1) A civil szervezet bevételei:
• a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító
által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
• b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
• c) a költségvetési támogatás:
• ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
• cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből
juttatott támogatás;
• cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó
támogatás;
• cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt
összege;
• d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
• e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
• f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
• g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
• (2) A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):
• a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
• b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó
költségek;
• c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció
költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt
immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
• d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
Az Egyesület megszűnése - 1959. évi IV. törvény Ptk
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
64. § (1) Az egyesület megszűnik, ha
a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy
megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül
szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.
(3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel
szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület
fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
(4) Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód
nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott
megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.
(5) Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Vegyes rendelkezések
• 1. Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és nyeri el jogi
személyiségét.
• 2. Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. az egyesülési jogról szóló
2013. évi V. tv. és a közhasznú szervezetekről szóló 2011.évi CLXXV. tv. valamint a
gazdálkodásról és könyvvezetésről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
• 3. Jelen alapszabályt az Egyesület Veszprémben 2014.. ………………...-én megtartott
közgyűlésén fogadta el.
Felügyelő szerv Ectv VII. fejezet 40.§, 41.§
• 40. § (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a
vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen
kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
• (2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
• Felügyelő szerv önként is bármikor választható.
• Közhasznú szervezet egyszemélyes legfelsőbb szerve esetén kötelező bevételtől függetlenül.
• Felügyelő szerv feladatai: (VII. fejezet 41.§ (1-5)
• (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek
során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást
vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet,
azokat megvizsgálhatja.. ezek nem tagadhatók meg.
• Ellenőrzést végezhet évente akár több alkalommal is saját ügyrendje alapján, célszerűen a
szervezet méretéhez igazodóan.
• (2)Tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb szerv ülésein (figyelem, a legfőbb szerv ülései
közhasznú szervezet esetén egyébként is nyilvánosak!!). Kötelező részt vennie ezeken az
üléseken, ha jogszabály így rendelkezik, illetve a létesítő okirat ezt előírja.
• Véleményezi a legfőbb szerv elfogadása előtt az éves beszámolót és a közhasznúsági
mellékletet.
• Kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását.
• - Kötelező a felügyelő bizottság, ha az egyesületnek több mint 200 fő a tagja, vagy több mint
a fele nem magánszemély.
Alapszabály-módosításakorfigyelembe kell venni:
Új Ptk. III. könyv
• Új Ptk. III. könyv, (A jogi személy) 1-3 rész, II. fejezet: A létesítő okirat
• jogi személy általános szabályai: pl. neve, székhelye, döntéshozó szerv, ügyvezetés, felügyelő
bizottság, képviselet, átalakulás, megszűnés
• Új Ptk. III. könyv MÁSODIK RÉSZ: egyesület és HATODIK RÉSZ: alapítvány
• Eltéréseket ismerteti az általános részhez képest
• Eltérés nem lehet ott ahol szerepel: semmis az a rendelkezés vagy semmis az ettől eltérő
rendelkezés….
• Új Ptk. 3. könyv, VI. fejezet A jogi személy ügyvezetése 3:22. § [A vezető tisztségviselővel
szembeni követelmények és kizáró okok]
• Tartalmazza, ki lehet, ki nem: elfogadásnál erről kell nyilatkozni a tisztségviselőnek, hogy ezeket
elfogadja.
• Az egyesületnél az elnökség 3 tagból áll a Ptk. szerint, amiből az következik, hogy több lehet,
kevesebb nem. Az elnökség 3 tagjából egy, illetve a tagok egyharmada lehet „külsős”, vagyis
nem tag
• Az Új Ptk szerint: Az egyesület elnöksége 3 tagból áll, elnököt az elnökség választ!
•
•
•
Azonban lehet úgy határozni, hogy az elnököt is a közgyűlés választja meg.
A közgyűlés és az ügyvezető szerv ülése nem nyilvános, azonban ha a szervezet közhasznú akkor nyilvánosnak
kell lennie.
A közgyűlést a székhelyén, vagy máshol is tarthatja.
• Ha a megválasztás időtartama nincs meghatározva, azt 2 évnek kell tekinteni, egyébként max. 5 év
lehet, ettől eltérés semmis
Alapszabály-módosítás:
• Székhely a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a címzett
jognyilatkozatok fogadását és az iratok elérhetőségét.
• Székhely használatról, a bejegyzésnél nyilatkozni kell, illetve
• csatolni kell a székhelyhasználat jogcímét igazoló okiratot.
• Ki kell derülnie mi változott, ezt írjuk pl. dőlt betűvel, félkövérrel, amit tőrlünk azt
pedig áthúzással.
• Változás bejelentőn szerepeljenek a változások, az alapító okiratra pedig kerüljön rá,
hogy: „Alapszabály – a hányadikán elfogadott módosításokkal egységes
szerkezetben”
Alapszabály-módosítás:
• Ptk. XIV. Fejezet 3:48 § Jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy szerepel az
alapszabályban az az egyesület céljával azonos vagy hasonló cél megvalósítására létrejött
közhasznú szervezet, vagy ennek hiányában a bíróság a Nemzeti Együttműködési Alapnak
(NEA) juttatja azt.
• 3:84 § jogutód nélküli megszűnés okai – általános eseten túl
• IX. Egyesület megszűnése: 3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés]
• Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak
egyesületekre válhat szét.
• 3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]
• (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek
kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület
céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek
kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a
vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról,
vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt
nem szerezheti meg.
• (2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában
rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A
vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
GYIK
• Alapítvány kuratóriuma hány fő lehet? – vagy egy személy a kurátor az ügyvezető
szerv maga, vagy legalább 3 tagból álló kuratórium működik. Itt is igaz, hogy több, de
kevesebb nem.
• Alapítvány vagyona alapításnál: a bíróság mérlegelésébe tartozik, menyi a megfelelő,
de
ha zárt az alapítvány, akkor kell a min. 100.000,-Ft,
• ha nyílt és csatlakozhatnak hozzá, akkor 50 000,-Ft is elég lehet
• Tagdíj összege: 0,-Ft-nál több kell hogy legyen, mert különben nem biztosított a
működés, illetve annak megkezdése.
• Nem kell beírni a tagdíj összegét az alapszabályba, de bele lehet.
• Elegendő, ha arról az alakuló közgyűlésen döntenek, majd ezt követően akár az éves
közgyűléseket felül lehet ezt a kérdést vizsgálni.
• Közgyűlés összehívása: Nagy a taglétszám, nem tud mindenki megjelenni. A közgyűlés
összehívását, meg lehet ismételni 30 percen belül, de az eredeti meghívóban
szerepeltetni kell.
Elektronikus ülésezés menete
• a) az ülés tartása nélküli határozathozatalt (új Ptk. 3:20. §)
•
Ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi:
• Meghívó kiküldése
•
legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat
megküldjék az ügyvezetés részére.
• Határozatképes akkor ha legalább annyi szavazatot megküldenek, amennyi
szavazati jog a határozatképességéhez szükséges.
• Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését
az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
• A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha
valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az
utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül • az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét,
• és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A
határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi
szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
Elektronikus ülésezés menete
• b) az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével lefolytatott ülésezést (Ectv. 4.
§ (6)-(7) bekezdések).
• Ectv. 4. § (6) Az egyesület ügyvezető szervének és döntéshozó szervének ülése
személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is
lefolytatható, fontos, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és
korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.
• (7) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a
meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek
legyenek.
• Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó
bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.
Mindkettőre igaz, hogy 2014. március 15. után hatályosak a fenti szabályok, ezért ha
ilyet akarnak csinálni, akkor ennek megfelelően módosítani kell az alapszabályt.
Elektronikus ülésezés az alapszabályban meg kell határozni
•
•
•
•
Le kell írni, hogy a közgyűlés tartásának ezen speciális eseteit hogyan képzelik el:
A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának szabályait,
a közgyűlés helyének meghatározását,
a meghívó tartalmát: napirend, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a
szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a
jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait.
Elektronikus ülésezés
•
•
•
•
•
•
•
•
a) eset
ÍRÁSBELI SZAVAZÁSSAL TÖRTÉNŐ DÖNTÉSHOZATAL
közgyűlési jegyzőkönyv és jelenléti ív nem készül.
az ügyvezető/elnökség/elnök készít egy dokumentumot, amelyben rögzíti, hogy
írásbeli szavazásra kerül sor,
megállapítja benne a Ptk-ra és az alapszabály megfelelő pontjára hivatkozással, hogy a
vonatkozó előírásokat megtartották,
és írásba foglalja a meghozott határozatot, rögzíti annak dátumát, a
határozatképességet megállapítja
és aláírják.
Ezt kell benyújtani a bírósághoz ha:
• ha nyilvántartási adatot érint, akkor kötelező
• ha nem érint ilyet, de be akarja nyújtani, az nem kötelező, de akkor tudomásul
vesszük és elhelyezzük az iratok között.
• b) eset
• VIDEÓ-KONFERENCIÁNAK nevezett közgyűlés eset.
a cégeknél ez már régóta létezik, és bele is szokták tenni a létesítő okiratukba ennek
lehetőségét, de még itt Veszprémbe sosem adtak be a cégek ilyen
közgyűlési/taggyűlési anyagot, amit ténylegesen így tartottak.
• a részletes szabályokat az alapszabályban rögzíteni kell,
• az ott hozott határozatot be kell nyújtani a bírósághoz,
• írásba kell foglalni a jegyzőkönyvet az ügyvezetésnek.
Köszönöm a figyelmet!
www.civilhazveszprem.hu
[email protected]
Fábryné dr. Takács Tímea - jogtanácsos
[email protected]