Transcript Sportegyesületekre vonatkozó adózási szabályok 2012.

Sportegyesületekre
vonatkozó
adózási szabályok
Fogalmak
Civil szervezet
• a civil társaság (Ptk. 578/J. §),
• A Magyarországon nyilvántartásba vett
egyesület
(sportegyesület)
–
párt
kivételével -,
• valamint az alapítvány.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény 2. § 6. pont (Civil tv.)
Fogalmak
Közhasznú jogállás új kritériumai:
- megfelelő erőforrás áll a szervezet
rendelkezésére,
- megfelelő társadalmi támogatottsággal
rendelkezik.
[Civil tv. 31 – 37. §-ai]
Fogalmak
Közhasznú jogállás
1. 2011. december 31-én már minősítéssel rendelkezik
→ 2014. május 31-ig közhasznú (ezt követően csak a
2012. és 2013. évi beszámoló adatai alapján, új jogszabályi
feltételek teljesülése esetén lesz közhasznú)
2. 2011. december 31-én létező, közhasznú minősítéssel
nem rendelkező, akkor válik közhasznúvá, ha az új
jogszabályi feltételek teljesülnek, a már meglévő két
év beszámolójának adatai alapján
3. 2012. január 1-jét követően bejegyzett szervezet az
alakulását követő 2 év elteltével szerezhet
közhasznú minősítést
Nyilvántartásba vétel
A civil szervezeteket a szervezet székhelye
szerint
illetékes
törvényszék
veszi
nyilvántartásba.
-
bejelentési
kötelezettség
a
NAV-felé
12T201
nyomtatványon adószám
kérés (csatolni kell a
jogerős bírósági végzés másolatát),
-
2013. január 1-jétől egyablakos rendszer, adószám
és statisztikai számjel kiadását a bíróság végzi
[2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági
nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról,
11/2012. (II. 29.) KIM rendelet a civil szervezetek bírósági
eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól]
Gazdálkodás
Fontosabb jogszabályok:
- Civil tv.
- 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a
számviteli törvény szerinti egyes egyéb
szervezetek
beszámolókészítési
és
könyvvezetési
kötelezettségének
sajátosságairól
- 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil
szervezetek
gazdálkodása,
az
adománygyűjtés és a közhasznúság egyes
kérdéseiről
Gazdálkodási alapfogalmak
Adomány
a civil szervezetnek (sportegyesületnek) létesítő okiratban rögzített céljaira –
• ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz,
illetve
• nyújtott szolgáltatás
[Civil tv. 2. § 1.]
Gazdálkodási alapfogalmak
Befektetési tevékenység
a civil szervezet eszközeiből történő
értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból
eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más
egyéb éven túli befektetést szolgáló
vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység.
[Civil tv. 2. § 3.]
Gazdálkodási alapfogalmak
Befektetési tevékenység
• befektetési szabályzat (Civil tv. 45. §)
• gazdasági-vállalkozási
tevékenységnek
minősül [350/2011. Korm.r. 4. § (4)]
• az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási
tevékenységet
végző
szervezetet
szankcionálja a (Civil tv. 23. §)
Gazdálkodási alapfogalmak
Elsődlegesen
gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet
azon szervezet, amelynek éves összes bevétele
hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a
gazdasági-vállalkozási
tevékenységéből
származó éves összes bevétele.
[Civil tv. 2. § 7.]
Gazdálkodási alapfogalmak
Tartós adományozás
• írásban kötött szerződés alapján nyújtott
• pénzbeli támogatás,
• ha az adományt a szerződéskötés
(szerződésmódosítás) évében és az azt
követő legalább három évben,
• évente legalább egy alkalommal - azonos
vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás
nélkül történik.
[Civil tv. 2. § 27.]
Gazdálkodás
Tevékenységek csoportosítása
• alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység
• gazdasági-vállalkozási tevékenység
Költségvetési terv készítés
(ÚJ KÖTELEZETTSÉG!)
a 224/2000. (XII. 19.) Korm.r. alapján készített
beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően
(350/2011. Korm.r. 3. §)
Gazdálkodás
A bevételeket és a költségeket tételesen el kell
különíteni
• alapcél szerinti és
• kizárólag gazdasági-vállalkozási bevételre,
költségre.
Azon költségek esetében ahol nem lehetséges a tételes
elkülönítés, ott az alapcél és a gazdasági-vállalkozási
tevékenység
árbevételének
arányában
kell
elkülöníteni.
[350/2011. Korm.r. 4. § (1) – (2)]
Gazdálkodás
Alapcél szerinti bevétel különösen:
• a tagdíj
• az alapítótól kapott befizetés, az általa az
alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon,
• az Szja. 1%-a,
• a közszolgáltatási szerződés alapján végzett
tevékenység ellenértéke,
• az adomány.
Az alapcél szerinti tevékenység része a
közhasznú tevékenység.
[350/2011. Korm.r. 4. § (1) – (2)]
Számvitel
Fontosabb jogszabályok:
• Civil tv. VI. fejezete
• 2000. évi C. törvény a számvitelről (Sztv.)
• 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek
bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő
eljárási szabályokról
• 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a
számviteli
törvény
szerinti
egyes
egyéb
szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól
Számvitel
Sportegyesület (civil szervezet) által kötelezően
elkészítendő szabályzatok
• eszközök és források leltárkészítési és
leltározási szabályzata
• eszközök és források értékelési szabályzata
• pénzkezelési szabályzat
• befektetési szabályzat
(befektetési tevékenység folytatása esetén)
[Sztv. 14. § (5)]
Számvitel
Egyszeres
könyvvitelt
vezethet
a
sportegyesület (civil szervezet) ha nem
közhasznú jogállású és
- nem
folytat vállalkozási tevékenységet, vagy
- az alaptevékenység és vállalkozási tevékenység összes
bevétele < 50 millió Ft.
Kettős könyvvitelt köteles vezetni a
közhasznú sportegyesület (civil szervezet).
[Civil tv. 27. § (2)]
Számvitel
egyszeres könyvvitelt vezet
- csak alaptevékenységet folytat vagy
- alapt. és váll.tev. származó bevétele
két egymást követő évben < 50 millió Ft
kettős könyvvitelt vezet
- minden közhasznú szervezet (áttérés)
- alapt. és váll.tev. származó bevétele
két egymást követő évben > 50 millió Ft
kettős könyvvitelt vezet
(választás alapján)
egyszerűsített
beszámoló
(mérleg, eredménykimutatás)
egyszerűsített
éves beszámoló
(mérleg, eredménykimutatás,
kiegészítő melléklet)
éves beszámoló
(mérleg, eredménykimutatás,
kiegészítő melléklet)
Számvitel
A beszámolót a sportegyesület (civil
szervezet) köteles az üzleti év mérleg
fordulónapját követő ötödik hónap utolsó
napjáig letétbe helyezni és közzétenni.
[Civil tv. 30. § (1)]
A beszámolót az OBH (Országos Bírói
Hivatal) részére kell megküldeni.
[2011. évi CLXXXI. törvény 39. § (1), 105. § (1)]
Számvitel
Új és lényegi változás, hogy 2012. január
1-jétől minden civil szervezet, tehát a
sportegyesület is köteles a beszámolójával
egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is
készíteni és azt a beszámolóval azonos
módon letétbe helyezni és közzétenni.
[Civil tv. 29. § (3), 46. § (1)]
Számvitel
A vállalkozási tevékenységet is folytató sportegyesület
könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok
irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével
a) természetes személyt köteles megbízni, alkalmazni
(okleveles könyvvizsgáló, vagy mérlegképes
könyvelő szakképesítéssel, és a tevékenység
ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik), vagy
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot
köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával,
vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott
tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban
meghatározott követelményeknek.
[224/2000. Korm.r. 18. § (1)]
Számvitel
Annál a sportegyesületnél, amelynél a
vállalkozási tevékenységből elért éves
(ár)bevétel az üzleti évet megelőző két
üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió
forintot, kötelező a könyvvizsgálat
[224/2000. Korm.r. 19. § (1)]
Adománygyűjtés
Közhasznú besorolású sportegyesület a Tao.
alanytól kapott támogatásról igazolás állít ki
(kiállító és az adózó megnevezése, székhelye,
adószáma, a támogatás, juttatás összege, célja
tartalommal).
Közhasznú besorolással nem rendelkező
sportegyesület nyilatkozatot ad, hogy a juttatás
adóévében
az
eredménye
a
juttatás
következtében elszámolt bevétel nélkül nem
lesz negatív, melyet a beszámoló elkészítését
követően nyilatkozattal igazol.
Látvány-csapatsport
támogatásának folyamata
Országos
sportági
szakszövetség
1/B.
Kérelem
2.
Támogatási
igazolás
Sportszervezetek,
egyesületek
NAV
2.
Támogatási
igazolás
3.
Támogatás
folyósítása
4.
Támogatás
5.
folyósításáról Adókedvezmény
értesítés
Támogató
1/A.
Együttműködési
megállapodás
Forrás: Lukács Zsuzsanna NSI 2011.
Látvány-csapatsport
Támogatási igazolás kiállításának feltétele,
hogy
• a sportegyesület a kérelem időpontjában
köztartozásmentes adózónak minősüljön,
• a sportegyesület igazolást nyújt be arról,
hogy a kérelemben szereplő támogatónak
nincs lejárt köztartozása.
(30 napnál nem régebbi igazolás vagy köztartozásmentes
adatbázisban szereplés)
Társasági adó
Ha a sportegyesület nem végez vállalkozási
tevékenységet, akkor az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XC. törvény 31. § (5)
bekezdése alapján társasági adóbevallást
helyettesítő nyilatkozatot tehet a 1201-es
bevalláson 2013. február 25.-ig.
Tao bevallást
helyettesítő
nyilatkozat
„X”
Kettős
könyvvitelt vezetők
Egyszeres
könyvvitelt vezetők
Társasági adó
Az egyesület társasági adó alapja a
vállalkozási tevékenység adózás előtti
eredménye a Tao tv. 9. §-ában foglaltak
figyelembevételével, feltéve, hogy az
egyesület
a
Civil
tv.
megfelelő
alkalmazásával elsődlegesen gazdaságivállalkozási
tevékenységet
végző
szervezetnek nem minősül.
[a társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI.
törvény (Tao. tv.) 6. § (4)]
7. sor adóalap
(automatikus)
9. sor
végleges adóalap
(ki kell tölteni)
nincs
társasági
kötelezettség
adófizetési
közhasznú sportegyesületnél, ha a
vállalkozási tevékenység bevétele <
mint az összes bevétel 15 %
[Tao. tv. 6. § (6)-(7)]
Társasági adó
A közhasznú sportegyesületnél, ha a
vállalkozási tevékenység bevétele > mint az
összes bevétel 15 %-a, akkor a végleges
adóalapot a következők szerint kell
meghatározni:
15% feletti vállalkozási bevétel
vállalkozási tev.elért összes bevétel
X
[az arányt két tizedesjegy pontossággal, Tao. tv. 9. § (6)-(7)]
adóalap
Társasági adó
Nem kell az adót megfizetnie közhasznú
szervezetnek nem minősülő sportegyesületnek,
ha - a gazdálkodására vonatkozó külön
jogszabályok előírása szerint és a 6. számú
mellékletben foglaltakat figyelembe véve
nyilvántartott - vállalkozási tevékenységéből
elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de
nem haladja meg az adóévben elért összes
bevételének 10 százalékát.
[Tao. tv. 20. § (1) bekezdés a)]
7. sor adóalap
(automatikus)
10. sor
társasági adó
11. sor
adómentesség 20. § (1)
Ellenőrzés, felügyelet
adóellenőrzés
székhely szerint
illetékes adóhatóság
költségvetési támogatás
felhasználása
Állami Számvevőszék
törvényességi
felügyelet
ügyészség
Készítette:
Czapkó Tiborné Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály, Tájékoztatási és Koordinációs Osztály
A sportegyesületekre
vonatkozó adózási szabályok
• adózás rendjéről szóló törvény
• általános forgalmi adó
• személyi jövedelemadó
• 1 százalék
• egyéb adók
Általános forgalmi adó 1.
• Bejelentkezés, nyilatkozat megtétele
- tagjai felé nyújtott szolgáltatás (85. § (1) bek. 1. – mentes)
- bevételszerző tevékenység (kiegészítő jelleggel)
• Lehetőségek
1. általános szabályok alkalmazása
- tételes elkülönítés - milyen tevékenységhez
történt a beszerzés - arányosítás (5. sz. melléklet)
- bevallás benyújtása – havi, negyedéves, éves -
Általános forgalmi adó 2.
2. adómentes – kizárólag közérdekű, vagy egyéb
speciális jellegére tekintettel –
A sportegyesület alapszabályában megjelölt
tevékenység tekintetében az Áfa. tv. 85. § (1)
bekezdésben felsorolt esetekben alkalmazható.
Például: - oktatás,
- sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatás
kivéve: ingatlan bérbeadás!
Ingatlan bérbeadás: adókötelessé tehető
Közszolgáltató fogalma!
3. alanyi adómentes
5 millió Ft értékhatárig (2013-tól 6 millió Ft)
Általános forgalmi adó 3.
• Adomány:
- Nem minősül ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek a közcélú adomány(11. § (3) bek. a)),
valamint nem minősül ellenérték fejében teljesített
szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás (14. § (3) bek.)
- Az adomány fogalma (259. § 9/A.)
• Adóvisszatérítés kérelemre (257/A. § )
- A külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeli
adomány, segély, ha a kedvezményezett közszolgáltató.
- Írásos kérelemre az állami adóhatóság visszatéríti a termék
beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá
áthárított áfá-t.
- A Civil törvény szerinti közhasznú tevékenység esetén.
Általános forgalmi adó 4.
Az adó mértéke:
• Általános adómérték: az adó alapjának 27 %-a.
• A 3. számú mellékletben felsorolt termékek esetében az adó
alapjának 5 %-a.
• A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek,
szolgáltatások esetében az adó alapjának 18 %-a.
Készpénzes számla esetén:
- 27 % adómérték esetében 21,26 %,
- 5 % adómérték esetében 4,76 %,
- 18 % adómérték esetében 15,25 %.
Személyi jövedelemadó 1.
A sportegyesület lehet: Munkáltató/Kifizető
Adómérték: 2012-ben 16 százalék, 27 százalék adóalap
kiegészítés 2.424 eFt felett.
Mentességek
A sportegyesület által biztosított juttatások esetében: „a jövedelem
számításánál nem kell figyelembe venni a magánszemély által fizetett tagdíjra,
hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató
egyesület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt az
egyesület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben,
a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.” (Szja. tv. 7. § (1)
bekezdésére)
Személyi jövedelemadó 2.
• Adómentesen adható juttatások: (Szja. tv. 1. sz. melléklet)
- 3.3 pont: a közhasznú egyesület által annak létesítő okiratában rögzített közhasznú
céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott
juttatás értéke, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg
nem haladó összegben havonta adott támogatás.
- 8.7 pont:
ha bármely sportintézmény fenntartója az ott rendezett sporteseményre,
versenyre ingyenes belépést biztosít a résztvevőknek. Adómentesség áll fenn abban az
esetben is, ha a munkáltató saját sportintézményében (sportpályán) szervezett
sportrendezvényen biztosít ingyenes részvételt az ott megjelent magánszemélyeknek.
Az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport,
diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy
vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó
utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat.
Személyi jövedelemadó 3.
Adómentesen adható juttatások: (Szja. tv. 1. sz. melléklet)
- 8. 17, 18 pont: összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy
sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea, valamint az egyesülettől
évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot
meg nem haladó összeg.
- 8. 24., és 9. 2/d. pont: a munkáltató által a munkavállaló
magánszemélyeknek adott játékvezetői ruházat és tartozékai.
- 8. 25. pont: a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európabajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyző
vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrel
ellátott, a nemzetközi szervezet által előírt sportruházat és formaruha.
-
Személyi jövedelemadó 4.
Adómentesen adható juttatások: (Szja. tv. 1. sz. melléklet)
- 8. 28. pont: A nem pénzben adott juttatások közül adómentes a sportesemény-szervező tevékenységet
folytató szervezet által e
tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy
megrendelésére teljesíti) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer
forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet.
- 8. 35. pont: az egyesület által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos
részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi
rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a
rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű
ajándék.
- 3.2 pont: adómentes az az összeg, amelyet a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai
járadék címén kap, illetve a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a
nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények
elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel
nyújtott támogatásként, továbbá a sporteredmények elismerésének törvényben, kormányrendeletben,
miniszteri rendeletben meghatározott vagy kormánydöntésen alapuló juttatásként folyósított anyagi
támogatásaként kap a magánszemély
- 3.6. pont: alkalmanként 500 Ft-ot meg nem haladó mértékben kap a diák és szabadidő sport szervezője.
Személyi jövedelemadó 5.
Juttatások:
• Béren kívüli juttatások: a juttatott jövedelem 1,19 szorosának 16
százaléka Szja, 10 százaléka Eho (71. § )
• Egyes meghatározott juttatások: a juttatott jövedelem 1,19
szorosának 16 százaléka Szja, 27 százaléka Eho (70. §)
Egyes meghatározott juttatásnak minősül, pl.:
az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása
alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem
meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény
előírásai szerint adómentes juttatásokat.
Személyi jövedelemadó 1%-ára
vonatkozó felajánlás
• 2012. január 1-től 50 százalékban működésre, 50
százalékban cél szerinti feladatokra
• ‚KOZ’ nyomtatvány benyújtása elektronikusan a kiutalást
követé év május 31-ig
- be nem nyújtás esetén: kizárás a felajánlásokból történő
részesedésből
- 3 éves tartalékolt időszak
Járulékfizetés, szociális hozzájárulási adó
és egyészségügyi hozzájárulás 1.
• Munkáltatói/ kifizetői minőségben létrejövő jogviszony→
általános járulékfizetési szabályok: nyilvántartási, járulék
megállapítási, járulék levonási kötelezettség
• Választott tisztségviselők: akkor minősülnek biztosítottnak, ha a
járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíj (díjazás) eléri
a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30%-át (2012-ben
27900 forint), naptári napokra annak 30-ad részét (2012-ben napi 930
forint). A biztosítási kötelezettség elbírálásánál azt az időszakot kell
figyelembe venni, amely a választás napjától a díjfizetéséig, illetve az
előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség
megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt. A kifizetett
díjból a személyi jövedelemadó-előleg alapjának számításánál
jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári
napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Járulékfizetés, szociális hozzájárulási adó
és egyészségügyi hozzájárulás 2.
Választott tisztségviselők:
- ha a választott tisztségviselő esetében a biztosítási kötelezettség létrejön, a foglalkoztató
a biztosítottól 7% egészségbiztosítási és 10% nyugdíjjárulékot köteles levonni (a Tbj.
25/A.§-a alapján 1,5% munkaerő-piaci járulék fizetésére nem köteles), illetve
kifizetőként köteles megfizetni a 27% szociális hozzájárulási adót.
- ha a kötelezettség nem jön létre, a biztosítottnak nincs járulékfizetési kötelezettsége, de
a kifizető 27%-os szociális hozzájárulási adót fizet. A járulékfizetési és szociális
hozzájárulási adófizetési kötelezettség ugyanis elválhat egymástól, amelynek elsődleges
oka, hogy a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszonyhoz kötődik, míg a
szociális hozzájárulási adót az adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonyokkal
összefüggésben kell teljesíteni. A Tbj. pontosan meghatározza, hogy a biztosítottnak
mely jövedelme után kell a járulékokat megfizetnie. Ugyanez a helyzet a szociális
hozzájárulási adó-kötelezettség fennállásának megítélése esetében is, azzal az eltéréssel,
hogy elégséges a jogviszony megléte.
- A kifizetőt terhelő 27%-os szociális hozzájárulási adó alapja a kifizető által természetes
személy részére kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései
szerint adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az
adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói
érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.
Járulékfizetés, szociális hozzájárulási adó
és egyészségügyi hozzájárulás 3.
Választott tisztségviselők:
Ha a juttató és a juttatásban részesülő között nincs szociális
hozzájárulási adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszony, akkor
főszabályként egészségügyi hozzájárulási kötelezettség áll fenn.
A kifizető 27%-os egészségügyi hozzájárulást fizet, ha az összevont
adóalapba tartozó olyan jövedelmet juttat a természetes személy
részére, amely után az adót, adóelőleget köteles megállapítani, és a
jövedelemmel összefüggésben járulékfizetés, valamint szociális
hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem merül fel (pl. a
sportegyesület a korábbi példában már említett módon megtéríti a
sportoló hozzátartozójának úti- és szállásköltségeit, mellyel egyéb
jövedelmet juttat).
Azokat a juttatásokat, melyek az Szja tv. szerint adómentesek, nem
terheli az egészségügyi hozzájárulás sem.
Mérkőzésvezető adó,
járulékkötelezettsége 1
Megbízási szerződés alapján
• 16 % szja (önálló tevékenységből származó jövedelem)
- kifizető (sportegyesület) állapítja meg, vonja le,
akkor is, ha adószámos magánszemély és számlát bocsát ki.
- ha a játékvezető egyéni vállalkozó – jogállást bizonyító
közokirat számának feltüntetése → nincs levonás
• Foglalkoztató vizsgálja: létrejön-e a biztosítási jogviszony
→ ha igen →járulékkötelezettség: 10 % nyugdíjjárulék,
7 % egészségbiztosítási
járulék
• Ead. tv. szerint kifizetőt terhelő 27 % szociális
hozzájárulási adó - ez akkor is fennáll, ha nem biztosított a
mérkőzésvezető
Mérkőzésvezető adó,
járulékkötelezettsége 2
Kirendelés alapján (nem egyéni vállalkozóként)
Három szereplő: - szakszövetség (kirendelő),
- rendezvényt lebonyolító és díjat kifizető
sportegyesület,
- mérkőzésvezető.
• 16 % szja: Kifizető → adóelőleg megállapítása,
levonása, bevallása – kifizetői feladat!
• Kirendelés nem azonos a megbízással → nem jön létre
biztosítási jogviszony → nincs járulék és szoc. ho. →
A 27 % egészségügyi hozzájárulási kötelezettség a
sportegyesületet terheli. Alapja: az szja adóelőleg-alap
számításánál figyelembe vett jövedelem.
Illetékekre vonatkozó szabályok
• B400-as adatlap visszterhes vagyonszerzés esetén
• Személyes mentesség
• Feltételes személyes mentesség:
- Nyilatkozat: közig. hatósági eljárás,
bírósági eljárás,
gépjármű szerzés.
- Hivatalból vizsgálják: a többi esetben
• Tárgyi illetékmentesség
Rehabilitációs hozzájárulás
• Kötelezettség keletkezése:
- létszám meghaladja a 25 főt és
- megváltozott munkaképességűek száma
nem éri el a létszám 5 százalékát
• Létszám megállapítása
• Megváltozott munkaképességűek fogalma
• Mértéke: 964 500 Ft/fő/év
• Előlegfizetés
Egyéb kötelezettségek
• A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek
körébe nem tartozik bele.
• A jogi személy a tulajdonában lévő
gépjármű után cégautóadó megfizetésére
kötelezett, ha nem a kivételezett
tevékenységeket végzi.
Adókötelezettség
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása,
megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e
törvényben előírt:
a) bejelentésre, nyilatkozattételre,
b) adómegállapításra,
c) bevallásra,
d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére,
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g) adatszolgáltatásra,
h) adólevonásra, adóbeszedésre,
i) pénzforgalmi számlanyitásra
( Art. 14. § (1) bek.)
Elérhetőségeink:
TCC: 06/40-42-42-42
ÜCC: 06/40-20-21-22
E-mail: www.nav.gov.hu
Kapcsolatfelvétel: e-mail küldése