Transcript Civil törvény és praktikum - Köz-Tér-Háló

TÁMOP-5.1.3-09/2-2010-0018
„KÖZ-TÉR-HÁLÓ a családokért”
„A jövő útjai”
Civil szervezeti élet az új civil
törvény tükrében
A három szektor
A társadalmakat három erő mozgatja: a profit, az állam (közfeladat) és
az öntevékenység (az adott eredmény iránti kielégítetlen közösségi szükséglet).
Kormányzati
Üzleti
Civil
Elnevezések
 Civil szektor / civil társadalom civil
szervezetek,
 Harmadik szektor,
 Nonprofit szektor,
 Nem kormányzati szektor (NGO),
 Öntevékeny szektor / önkéntes szervezetek /
önszerveződések,
 Közhasznú / jótékony szervezetek.
Szektorhatárok kijelölése
 A profitszétosztás tilalma
 Működési
autonómia
és
szervezeti
elkülönülés (jogilag és intézményesen) a
kormányzati
szektortól
(közfeladatot
átvállalhatnak!)
 Intézményesültség, önálló jogi személyiség
Történeti előzmények I.
Jótékonyság a török hódoltság előtt - ispotályok,
szegénygondozás, lovagrendek, kolostorok,
szakmákhoz
kötődő
társaságok,
céhek,
segélypénztárak,
magánadományok,
alapítványok.
A XVI. sz. töréspont: más fejlődési út Nyugat- és
Kelet-Európában.
Török
megszállás
állandósította
a
második
jobbágyságot,
társadalmi
viszonyok
megmerevedtek,
városfejlődés elakadt: fejlett polgárság és
önszerveződés hiánya. A következő 200 év a
magyar társadalomfejlődés zsákutcája (Bibó).
 Felvilágosodás és reformkor - a XVIII. sz. közepétől 1848-
ig: modernizáció és a felvilágosult abszolutizmus kontrollja
egyszerre. Pl. a központi hatalom (Habsburgok) kísérlete a
magánalapítványok feletti kontrollra + uralkodók mint
alapítók. Diáktársaságok, olvasókörök, egyesületek,
kaszinók, irodalmi társaságok.
 1945
és 1989 között: egyesületek, alapítványok
felszámolása. Alapítvány létrehozásához miniszteri
jóváhagyás kellett, majd 1959 után nem lehetett létrehozni.
Rendszerváltás előtt - állampolgári „engedetlenség”: civil
taktikák,
kiskapuzások.
Politika
és
közélet
„összegabalyodása”.
 1989 után: rendszerváltás, egyesülési törvény (1987-től
Ptk. változtatása.)
Törvényi előzmények
1987. évi 11. törvény az alapítványokról
1989. évi 2. törvény az egyesülési jogról
1996. évi 126. törvény az 1 %-ról
1997. évi 156. törvény a közhasznú szervezetekről
2003. évi 50. Nemzeti Civil Alapprogramról
Stb.
A jelen:
2011. évi CLXXV. törvény
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint
a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
2011. évi CLXXXI.
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az
ezzel összefüggő eljárási szabályokról
Civil szervezetek formái
Alapítvány – itt nem történt változás
Az alapítvány valamilyen tartós közérdekű cél eléréséhez
rendelt vagyon. Ebben az esetben nem több tag közös
és
együttes
nyilatkozatára
(jogi
kifejezéssel:
akaratnyilatkozatára) van szükség, hanem egy (vagy
több) alapító vagyonának letétbe helyezésére, illetve
biztosítására bármilyen igazolható módon (amiből a
célt megvalósítja az alapítvány, a szervezetén
keresztül). Az alapítvány tehát egészen más logika
alapján jön létre, mint az egyesület és annak különös
formái,
viszont
ugyanazok
a
jogszabályok
szabályozzák státuszát, szervezetének kialakítását és
nyilvántartásba vételét.
Egyesület
Az egyesület egy önkéntesen létrehozott,
önkormányzattal rendelkező olyan szervezet,
amely nyilvántartja a tagjait (természetes
személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetei), és
a tagjait közös célra szervezi. Az egyesületet,
annak státuszát és létrehozását a civil tv., a
nyilvántartási tv. és a Ptk. szabályozza. Az
egyesület létrehozásához 10 tag közös
nyilatkozata szükséges, és az egyesület
különös formái a párt, a szövetség, a
szakszervezet.
Civil társaság
A civil társaság a tagok olyan együttműködése,
amely során nem jön létre jogi személyiségű
szervezet, és a civil társaság semmilyen
esetben nem gazdálkodik. A civil társaságot
csak a Ptk. és a civil tv. I. fejezete szabályozza,
az egyesülettel és az alapítvánnyal ellentétben
nem igényel nyilvántartásba vételt, hanem
egyszerűen egy, a tagok által elfogadott
társasági szerződéssel jön létre (amit írásba
sem kell foglalni).
Alakulás- egyesület
 Bejegyzési kérelem
 Alapszabály (2 példány)
 Székhely nyilatkozat
 Meghívó
 Jegyzőkönyv
 Jelenléti ív (név, lakcím, aláírás)
 Tisztségviselők elfogadó nyilatkozata
Szükség szerint csatolandók még az alábbi
hozzájárulások, illetve igazolások:






Ha a szervezet alapításában jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság vesz részt, a kérelemhez csatolni kell a jogi személy alapító jogi személyiségét
igazoló okiratot vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való
működést igazoló okiratot és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló
okiratot is.
Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét
tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a
névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát.
Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a
kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a
kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
Ha a szervezet neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként
való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a
kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.
Ha a kérelmező a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű
elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar elnevezés idegen nyelvű fordításával kell
igazolnia, hogy az az eredeti magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a
fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű
elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítást kérheti (ezt az Országos Fordításhitelesítő Intézettől
kell kérni).
Alakuló jegyzőkönyv
- Levezető elnök megválasztása
- Jegyzőkönyv vezető megválasztása
- Jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása
- A napirendi pontok elfogadása
- A szervezet alakulásának kimondása
- Alapszabály elfogadása
- Tisztségviselők megválasztása- Alapszabály
szerint
- Tagdíj mértékének megállapítása
- Elnök megbízása a további intézkedések
megtételére
Alapítás- alapítvány







A szervezet bejegyzési kérelme
a szervezet létesítő okirata
a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a
jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is
kiterjedő nyilatkozata;
igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról:
pénzvagyon esetén a pénzforgalmi szolgáltató (bank) igazolása a fizetési vagy
pénzforgalmi számlán elhelyezett összegről, az ügyvéd vagy a bíróság igazolása az
ügyvédi vagy bírósági letétről vagy a közjegyző igazolása az alapítvány céljára rendelt
vagyon bizalmi őrzésbe adásáról;
a legalább a működés megkezdéséhez szükséges pénzvagyon rendelkezésre
bocsátásán túl, egyéb vagyonrendelés esetén az alapítói nyilatkozat;
 felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a
jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata és
 az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására
vonatkozó nyilatkozata.
Alapítás- alapítvány nyilatkozatok
 az alapítvány vagyonának kezelésére kijelölt (egytagú) kezelő
szerv neve, illetve megnevezése, valamint lakóhelye (székhelye),
vagy az említett célból létrehozott (több tagból álló) kezelő
szervezet tagjainak neve, lakóhelye;
 az alapítvány típusáról (alapítvány, a pártok működését segítő
tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet
végző alapítvány, azaz pártalapítvány);
 az alapítvány vagyonfelhasználási módjáról, a felhasználható
vagyon mértékéről (tehát hogy a teljes vagyon vagy annak
valamekkora része, valamilyen hányada vagy esetleg annak
hasznai használhatók fel a cél érdekében);
 arról, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt
alapítvány).
Alapítás - mindkét esetben
 A nyilvántartási kérelmet a képviselő vagy annak meghatalmazottja nyújthatja
be papír alapon, illetve a képviselő nyújtja be elektronikus úton. Abban az
esetben, ha a szervezet vagy a képviselő meghatalmazottat jelöl ki, a
perrendtartás szerinti formaságokat (írásba kell foglalni a meghatalmazást stb.)
be kell tartani az eljárásban.
 Fontos formaság, hogy semmilyen beadvány nem érkezhet a bírósághoz úgy,
hogy nem minősül teljes bizonyító erejűnek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi
beadványon (a székhelyhasználati hozzájárulástól a kérelmen át az esetleges
alapítói nyilatkozatig) két tanú aláírása vagy közjegyző általi hitelesítés
szükséges.
 Lehetőség van egyszerűsített eljárásra is, amikor az elektronikus rendszerbe
az egyszerűsített eljárásra rendszeresített űrlap kitöltését és kinyomtatását,
majd aláírását és szkennelését követően lehet azt benyújtani.
Civil szervezetek nyilvántartása
 székhely szerint érintett megyei bíróság,
 közhiteles nyilvántartás,
 az adatok nyilvánosak, az el nem bírált
kérelmek is!
 ÚJ: elektronikus benyújtási lehetőség
/okirat minta alapján→15 nap/.
Civil szervezetek gazdálkodása
 Elsődlegesen
gazdasági-vállalkozási
tevékenységre nem alapítható
 Az
alapcél
szerint
(közhasznú)
tevékenységet és a gazdasági-vállalkozási
tevékenységet elkülönítve kell könyvelni
 ÚJ: közhasznú kizárólag kettős könyvvitelt
vezethet (2012. január 1.)
Könyvvezetés, beszámolás
 Üzleti év azonos a naptári évvel
 Beszámoló tartalma:



Mérleg
Eredmény kimutatás
Kiegészítő melléklet, illetve közhasznú melléklet
 ÚJ: május 31-ig letétbe helyezni (OBH) és közzétenni –
elektronikus
Országos Bírósági Hivatal
Budapest 1363 Pf. 24/1.
A borítékon tüntessék fel: Beszámoló
 Közzétételi kötelezettség saját honlapon (két üzleti
évig)
Működés
A civil szervezetek életét nem csupán a
törvények,
de
belső
szabályzataik
is
meghatározzák:

SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat)
 Házirend
 Szolgáltatási és ár jegyzék





Pénzkezelési szabályzat
Számviteli Szabályzat
Selejtezési Szabályzat
Irattári Terv
Iratkezelési Szabályzat
+ 1%
A
feltételek az 1%-os felajánlásokról szóló törvény (a személyi
jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény, a továbbiakban 1%-os
törvény) módosításával a következőképpen változtak:

a felajánlások évének első napjához képest legalább két évvel korábbi nyilvántartásba vétel a feltétel
(ez voltaképpen könnyítés a korábbi három évhez képest), továbbra is egyesület vagy alapítvány,
illetőleg közalapítvány lehet alanya a felajánlásnak (természetesen az egyházi szervezeteken és az
egyéb, a törvényben felsorolt intézményeken kívül);
a közhasznú alapítvány, egyesület vagy közalapítvány esetében egy évvel korábbi nyilvántartásba
vétel a feltétel (vagy egyébként a fenti feltételnek való megfelelés);
•
és továbbra is (a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül)
közhasznú tevékenységgel kell ténylegesen foglalkozni;
•
a közhasznú tevékenységet mindig az adott törvény alapján lehet megítélni (tehát „a
jogszabályon alapuló állami vagy önkormányzati közfeladat teljesítését közvetve vagy
közvetlenül segíti” kitételt csak 2014 után lehet alkalmazni, hiszen addig nem várható ez el a
szervezetektől), illetve
•
a közhasznú szervezeteknek kötelező bemutatniuk az állami szervvel vagy önkormányzattal
kötött szerződést, amit a felajánlások évének első napját megelőző év első napjával kötöttek
(2014 után; előtte a 2011-ben hatályos közhasznú törvénynek kell megfelelnie a
szervezeteknek).

+ 1%
Azok
a
szervezetek,
amelyek
1%-os
felajánlásokat gyűjtenek, a felajánlások
fogadásáról kötelesek beszámolót készíteni az
új szabályok alapján: a kedvezményezett a
működési
és
cél
szerinti
költségeket
összegszerűen is tartalmazó adatokat megküldi
az adóhatóságnak elektronikus úton, méghozzá
a kiutalást követő második év május 31.
napjáig. (Korábban az átutalást követő naptári év október 31éig kellett kedvezményezettnek
adóhatóságnak megküldenie.)
a
felhasználás
adatait
az
Közhasznúság
 Közfeladat teljesítésére irányuló, társadalom és
az egyén közös szükségleteinek kielégítésére,
társadalmi jelentősége kimutatható.
 A
közhasznú tevékenység új szabályainak
megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység,
amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve
jogszabállyal
meghatározott
állami
vagy
önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a
szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami
a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak
megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.
http://civil.kormany.hu/download/6/7f/30000/K%C3%
B6zfeladatok_Kszt-szerint.pdf
Közhasznúság- létesítő okirat
A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza a formai, működésre vonatkozó kérdések:
a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések
összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések
nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;
a felügyelő szerv létrehozására, működésére, hatáskörére;
a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;
az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.
A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén
működési kérdésekről):
olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja,
hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a
személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);
a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések
nyilvánosságra hozatali módjáról;
a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés
rendjéről;
a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról,
beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
Közhasznúság- létesítő okirat
A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza
az alábbiakat:
a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak
megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely
közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok)
teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő;
annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain
kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú
vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása
érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel,
azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat,
szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Közhasznúság- szükséges erőforrások:
Átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió
forintot VAGY
Két év egybeszámított adózás utáni eredménye
nem negatív VAGY
Személyi jellegű kiadásai eléri az összes
ráfordítás egytizedét
Közhasznúság - Társadalmi jelentőség
 1%+adományok, támogatások+tagdíj eléri
az összes bevétel 1 tizedét
 Közhasznú tevékenység költségei elérik
az összes ráfordítás felét
 Két év átlagában legalább 10 közérdekű
önkéntest foglalkoztat
Közérdekű önkéntesség
 Közérdekű önkéntes tevékenység (2005. évi LXXXVIII. törvény
alapján)
 Fogadó szervezet lehet minden közhasznú szervezet (közhasznú
alapítvány, közhasznú egyesület, közhasznú társaság)
 A szervezetek csak az alaptevékenységük, közszolgáltatásuk és
közhasznú tevékenységük körében fogadhatnak közérdekű
önkénteseket.
 Nyilvántartásba vétel a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál:
 Bejelentő lap
 Hatályos létesítő okirat
 30 napnál nem régebbi kivonat, cégkivonat
 Önkéntes szerződés:
-
az önkéntes tevékenység tartalma (adminisztráció, ügyfélszolgálat, rendezvényszervezés stb.
a tevékenység ellátásának helyét
a tevékenységre fordítandó időt
a pihenőidőt
azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntes részére biztosítanak (utiköltség térítés, étkezési
juttatás stb.)
NCA→NEA
 A
jelenlegi szervezetek közül az egyesület és az alapítvány lehet
kedvezményezettje a NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) forrásoknak, mert
az egyesület és az alapítvány, valamint a sajátos egyesületi formák közül a
szövetség alanya lehet támogatásnak és pályázaton is indulhat, míg a
szakszervezet és a párt nem részesülhet a NEA forrásaiból.
 Az a szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési
törvényben nevesítve részesül működési célú támogatásban, nem jogosult a
NEA forrásai közül működési támogatásra.
 Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy azok a szervezetek,
amelyeknek a bevétele az utolsó lezárt üzleti évben elérte vagy meghaladta
az 50 millió forintot, csak visszatérítendő működési támogatást
kaphatnak (de projekttámogatásban ezek is részesülhetnek). Továbbá egy
szervezet (és jogelődje), bármekkora is, csak két egymást követő évben
részesülhet támogatásban a NEA terhére – függetlenül attól, hogy ez
működési vagy projekttámogatás volt –, utána egy év „szünetet” kell tartani, s
csak aztán nyújthat be új pályázatot.
NCA→NEA
 Működés – csak meghatározott ráfordítás alatt
 Évfordulók, fesztiválok, rendezvények
 Nemzetközi kapcsolatok
 Kutatások
 Szolgáltató, tanácsadó, oktató, fejlesztő tevékenység
 Kiadványok, sajtó
 Adományosztó szervezeteknek – az elvek később
 Érdekképviselet
NCA→NEA II
 60 % működésre
 30 % programra egységes elvek alapján
 10 % miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási
kérelmek alapján
legalább
 10 % visszatérítendő támogatás/köztartozásnak
minősül/
 70% vissza nem téritendő támogatás
NEA szervezete
 9 tagú Tanács
 3 tagot az elektorok közvetlenül
 3 tagot az Ogy. szakbizottsága
 3 tagot a miniszter saját hatáskörében kéri föl
 9 tagú kollégiumok



3 tagot az elektorok közvetlenül
3 tagot az Ogy. Szakbizottsága
3 tagot a miniszter saját hatáskörében kéri föl
NEA- kollégiumok
Közösségi környezet kollégium: A kulturális tevékenység, közművelődés,
tudomány és kutatás, hagyományápolás, audio- és telekommunikáció,
informatika, elektronikus hírközlés, szak- és felnőttképzés, ismeretterjesztés,
társadalmi párbeszéd, fogyasztóvédelem, a település és közösségfejlesztés
területén működő civil szervezetek.
Mobilitás és alkalmazkodás kollégium: Az élet és vagyonbiztonság, a
közbiztonság, polgári védelem, önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófa
elhárítás, közrend és közlekedésbiztonság védelme, szabadidő, hobbi és sport,
a nők és férfiak esélyegyenlőségének védelme területén működő civil
szervezetek.
Nemzeti összetartozás kollégium: Az európai integráció és a Kárpát
medencei együttműködés, mint a határon túli magyarsággal kapcsolatos
nemzetközi tevékenység elősegítése, továbbá a magyarországi nemzeti és
etnikai kisebbségek, valamint az emberi és állampolgári jogok védelme területén
működő civil szervezetek.
NEA- kollégiumok
Társadalmi
felelősségvállalás
kollégium:
Nonprofit szervezeteknek,
ernyőszervezeteknek nyújtott szolgáltatások, szakmai és érdekképviselet,
adományosztás, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése, egyéb
nonprofit tevékenységek területén működő civil szervezetek.
Új
nemzedékek
jövőjéért
kollégium:
A nevelés és oktatás,
képességfejlesztés, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és
ifjúságvédelem,
egészségmegőrzés,
betegségmegelőzés,
gyógyító,
egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés, természet- és
környezetvédelem területén működő civil szervezetek.
Dátumok - határidők
Hatálybalépés:
 Kihirdetést követő 8. nap, illetve 2012. január 1.
Megszerzett közhasznúsági besorolás
 2013. december 31-ig
NEA pályázatok kiírása
 minden év február 15.
Egyéb törvények
















A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI.
törvény
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi
CXXVI. törvény
A személyi jövedelemadó meghatározott részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezetteknek
átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény formai és tartalmi követelményeiről szóló 9/2008. (IV. 10.) PMSZMM együttes rendelet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
Hasznos oldalak
http://www.civil.info.hu/
http://civil.kormany.hu/
http://nonprofit.hu/
http://palyazatok.palyazatmenedzser.hu/
Köszönöm a figyelmet!
Balogh Anikó
teleházvezető
7345 Alsómocsolád, Rákóczi u. 21
Tel: 72/451-749
Mobil: 30/411-5394
E-mail: [email protected]
WEB: www.alsomocsolad.hu