Transcript letölthető itt

CIVIL SZERVEZETEK A HELYI
TERMÉK PIACRA JUTÁSÁÉRT
2013. DECEMBER 16. VECSÉS
Dr. Major Ágnes/Kislépték
Bevezető
Tisztázzunk egy-két fogalmat
Nonprofit szervezet?
Nonprofit gazdasági társaság!
Az a gazdasági társaság, amelynek az alapító okirata
kimondja, hogy a tagok által folytatott közös gazdasági
tevékenység nem jövedelemszerzésre irányul
(Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 4§):
 közkereseti társaság;
 betéti társaság;
 korlátolt felelősségű társaság;
 részvénytársaság.
Társadalmi szervezet?
Civil szervezet!
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról (Civil törvény)
 a civil társaság (a törvény egyes fejezetei
alkalmazandóak), részletes szabályok: Civil tv.
5/A§;
 egyesület (a párt kivételével), részletes szabályok.
„régi” Ptk. 61-64 §, majd „új” Ptk. 3:63-87§
 alapítvány, részletes szabályok: „régi” Ptk. 74/A74/F §, majd „új” Ptk. 3:378-404 §
Közhasznú/Karitatív?
A magyar jog a „közhasznú” kifejezést használja és meghatározását a Civil
törvény adja meg:
32. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon
nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a
társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő
erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi
támogatottsága kimutatható, és amely:



a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy
b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi:
(4) Megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év
vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az
összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
(5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt
üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből
kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel 2%-t, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év
átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet
végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
Civil szervezetek tevékenysége



Egyesület elsődleges célja, alaptevékenysége a köz-,
közös, vagy közösségi tevékenység szervezése tartós
jelleggel főképpen tagjai számára;
Civil társaság a tagok nem gazdasági érdekű közös
céljaik (egészséges élelmiszer, környezetkímélő
életmód) előmozdítására és közösségi célú
tevékenységük összehangolására alapítható;
(elsődleges) gazdasági célra nem alapítható, de az
elsődleges cél, alaptevékenység megvalósításával
közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység
végzésére jogosult.
amelyet az állam támogat



A civil szervezet és az a közhasznú gazdasági társaság,
amely az állammal vagy önkormányzattal folyamatos
szolgáltatás teljesítésére szerződést megkötött, ha
kizárólag alapcél szerinti tevékenységet folytat társasági
adómentes, még ha eredménye is volt;
Társasági adómentes az a kiegészítő jellegű, az alapcél
megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági
tevékenység, amely nem haladja meg 10 millió forint, de
ez a bevétel nem haladhatja meg az adóévben elért
összes bevétel 10 (közhasznú szervezet esetében 15) %t;
Gazdasági (elsődleges gazdasági [„régi” Ptk.], elsődleges
gazdasági-vállalkozási [Civil törvény]) tevékenysége az
éves összes bevétele 60 %-t nem haladhatja meg;
amelyet az állam támogat


A civil szervezetekre a jövedelemminimum (elvárt adó)
nem vonatkozik, a közhasznú szervezetekre továbbá a
társaságiadó-feltöltés és az előleg-bevallás sem
alkalmazandó;
Tárgyi ÁFA mentesség az alaptevékenységgel
kapcsolatban
Egyesület: ÁFA tv. 85 § (1) bekezdés l);
 Nonprofit gazdasági társaság: ÁFA tv. 85 § (4) bekezdés
e);
 Civil társaság: ÁFA tv. 85 § (1) bekezdés p) >
együttműködő közösség (polgári jogi társaság)

Alapcél, tevékenység: Helyi termék
piacra jutásának segítése
Szükség van a gazdák támogatására,
szervezési tevékenységre, ismeretek
átadására de ez termelő tevékenységhez,
árumozgáshoz kapcsolódik,
 a tevékenység nem nyereség szerzésre
irányul, és nem is eredményez nyereséget,
 s nem is viseli el az adóterheket.

Minősítés bírósági bejegyzésnél


Cél szerinti alaptevékenység v. gazdasági
tevékenység?
ALAPÍTÓ OKIRATBAN alaptevékenységet minél
tágabban és minél szélesebb körben kell
megfogalmazni – szervezés, tanácsadás, segítés,
fejlesztés (KISLÉPTÉK példa)
A bejegyző bíróság, hogy elfogadja vagy nem
(AJBH Ombudsmani jogi mediáció!)
Minősítés adójogilag
Az adóhatóság, főképpen az áfa fizetés szempontjából: Gazdasági
tevékenység:
 valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg (itt jelentése: VAGY)
tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása,
 amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi,
és
 annak végzése független formában történik.
Magyarázó cikkek vannak csak arra, hogy a fenti fogalmak alatt mit kell érteni.
FÜGGETLEN: A jogalany SAJÁT NEVÉBEN kell végezze!
Egy magyarázó cikk szerint:
Ha más nevében, képviseletében jár el egy HARMADIK személlyel
szemben (tipikusan munkavégzés), úgy ez a tevékenység az Ő
szempontjából NEM MINŐSÜL GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGNEK!
(Áfa Tv. 6 § (1))
üzletszerűség, tartósság, rendszeresség





A Kúria Kfv.I.35.721/2011/6. számú ítéletében
egyértelműen leszögezte, hogy az alanyi
(SZJA) adómentes határig nem üzletszerű az
ingóértékesítés;
értékesítések darabszáma;
értékesített termékek egyenkénti nagyobb értéke;
biztosít-e megélhetést;
az eladások egymást követő években hasonló
nagyságrendben vagy esetleg egymást követő
években növekvő tendenciát mutatva ismétlődtek;
Független forma
A civil szervezet az alaptevékenysége körében a helyi
termék piacra jutásában tagjai részére nyújt támogatást
TERMELŐ
CIVIL SZERVEZET
FOGYASZTÓK
alapcél szerint
(tagság, Pártolók)
Letéti szerződés áru átadásra
Azonosító: (szállítás dátuma/doboz sorszáma)
Letéti Átadás-átvételi jegyzőkönyv
Letevő, mint termelő, illetve termék-előállító (a továbbiakban Szállító) és Letéteményes (neve, címe. Adóazonosítója).
a mai napon átadta letétbe helyezés céljából az alábbi termékeket és a hozzátartó számlát vagy nyugtát a Letevő és a Fogyasztó között
létrejött szállítási szerződésre tekintettel és megbízta a Letéteményest azzal, hogy a felsorolásban írt termékeket, illetve termékeket és a
hozzátartó számlát vagy nyugtát őrizze meg és legkésőbb 201___________________________-ig adja át a Fogyasztónak, azzal, hogy
ezen időpontot követő átvétel esetén a Szállító a Fogyasztó felé szavatosságot nem vállal ezen termények, illetve termékek minőségéért:
Fogyasztó neve, címe, adószáma:
[táblázatba]: tétel,
megnevezés, mennyiség,
bruttó érték, számla szorszáma
A Letéteményes a fenti megbízást elvállalja, a letett terményeket, illetve termékeket a fent írt ideig átadja a Fogyasztónak, azt követően
jogosult a helyben legközelebbi egyházi karitatív szervezet részére adományozni. A Letevő kizárólag akkor jogosult a letett terményeket,
illetve termékeket a Fogyasztó részére átadni, hogyha a Fogyasztó az „Összesen” rovatban írt összeget letétbe helyezte a
Letéteményesnél.
A Letéteményes a _____ bíróságon bejegyzett nonprofit civil szervezet, s bejegyzett alapító okirat szerinti alaptevékenysége a helyi
termelés, a kistermelők tevékenységének szervezése, működési környezetének javítása, fejlesztése [illetve bármi, amely a letéteményes
alapító okiratában szerepel], amelyre támogatási munkára tekintettel a Letéteményes jelen tevékenységét ingyenesen látja el.
Dátum
Letevő és Letéteménye aláírása
--------A Fogyasztó átadás-átvételének igazolása:
201___________________________-án átvettem a listában szereplő terményeket, illetve termékeket és a hozzátartó számlát vagy
nyugtát hiánytalanul és rendben és ezzel a Szállító megállapodásunk szerint teljesített.
Dátum, fogyasztó aláírása
Letétbe vett áru ellenértékének megfizetése


Közvetlenül a termelőnek fizetendő az áru
átadását megelőzően, vagy utólag az átadást
követően, a termelő és a fogyasztó
megállapodástól függően;
Civil szervezetnek a készpénz letéti átvétele
aggályos, hogy pénzügyi tevékenységet valósít
meg, és gazdasági tevékenységet alapoz mg.
ellenérték




a csere ügylet is ellenérték;
ha az ügylet ingyenes, úgy az ügylethez tartozó
beruházások áfa-ja sem vonható le;
az áfa levonás lehetősége már önmagában
megteremti az áfa fizetési kötelezettséget;
fikciós ellenérték is ebbe a körbe tartozik (Áfa
törvény 11 § (1) bekezdés)
Együttműködő közösség

2011. óta az ÁFA törvény módosításával, ÁFA fizetés szempontjából
úgynevezett költségmegosztó közösségeket hozható létre, ennek egyik
formája az
együttműködő közösség, a másik a csoportos adóalanyiság.



Együttműködő közösség adómentességet biztosít a közös cél
megvalósítása érdekében felmerülő kiadásoknak az egyes tagokat
terhelő része ellenében nyújtott szolgáltatás tekintetében.
Az együttműködő közösség a tagok kollektív adóalanyiságát testesíti
meg anélkül, hogy a tagok elveszítenék egyéni adóalanyiságukat. Be
kell jelenteni az adóhatóságnál és erre tekintettel kap egy külön
adószámot.
Csak arra a szolgáltatásra alkalmazható az adómentesség, amit a tag
kizárólag adómentes (tárgyi vagy alanyi) szolgáltatásához vesz
igénybe, azaz a tag vagy nem adóalany, vagy a szolgáltatást olyan
tevékenységhez veszi igénybe ami ingyenes, vagy adóalanyon kívüli
tevékenységhez, vagy „tárgyi mentes” tevékenységhez veszi igénybe.
Együttműködő közösség
Az
együttműködő
közösség
adómentessége
hasznos lehet például egy egyesületnél, amikor a
tagdíjon
felül,
illetve
azért
cserébe
többletszolgáltatást nyújt a tagjai felé, amely
egyébként, alapesetben a - tárgyi mentesség alá
nem eső - szolgáltatás áfa-kulcsával adózna.
Viszont, ha együttműködő közösséget hoznak létre,
akkor az tárgyi mentes ügyletté válik, és az
egyesületnek nem kell utána áfát befizetnie, de azt
is jelenti, hogy a szolgáltatást, értékesítést végző
személy (szervezet) az ehhez kapcsolódóan
igénybevett
szolgáltatásai,
termékbeszerzései
áfáját nem tudja levonni.
Együttműködő közösség
Tagja lehet:

nem adóalanyok, vagy

olyan adóalanyok, akik (amelyek) nem adóalanyi minőségükben járnak el (Pl. egyéni vállalkozó
magánszemélyként)

adóalanyi minőségükben járnak el, de az így igénybe vett szolgáltatás kizárólag az általuk
folytatott olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, amelyben az előzetesen felszámított áfa
még részben sem vonható le, illetve nem igényelhető vissza. (Pl. humánegészségügy, oktatás,
szociális ellátás).
Az áfamentesség további feltétele:

együttműködő közösség profitot nem realizálhat, csak a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben
felmerülő költségeket oszthatja szét

az általa nyújtott szolgáltatás ellenértéke csak a közösség igazolt költségeit fedezheti (azaz a
szolgáltatás „ellenértéke” nem haladhatja meg a költségek fedezetére jutó ellenérték-részt.).
Működési forma:

már van kapcsolati, szerződéses viszonyban (pl. létezik az egyesület és annak tagjai, létezik a
gazdasági társaság és annak tagjai (bejelentés: 11T201 vagy a 11T201T /C adatlapon), vagy

még nincs kapcsolati, szerződéses viszony, e ekkor az együttműködést együttműködési
szerződésbe foglalják bele, amely ennek eredményeképpen a felek között polgári jogi társasági
formát hoz létre, és amely (a 2011-es módosítások eredményeképpen) adóalanyiság
megszerzésére jogosult (bejelentés: a 11T201 jelű adatlapon).
Egy személy több együttműködő közösség tagja lehet.
Civil szervezetek HELYI TERMÉK és
SZOLGÁLTATÁS beszerzései
Önálló tevékenységet végző
KÉZMŰVES,
Szállásadó
értékesít (megbízási jogviszony formával
egyezik adójogilag) a CIVIL SZERVEZETNEK
Civil szervezetek HELYI TERMÉK és
Szolgáltatás beszerzései - Számlázás





FONTOS, hogy a teljes vételárat abban az esetben fogja megkapni
az eladó, ha magánszemélynek értékesít.
Ha a vevő (kifizető jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, mint
például egy egyesület, stb.), akkor NEM a TELJES VÉTELÁRAT
KAPJA MEG az eladó!!!
Ebben az esetben a kifizető kötelezettsége hogy az önálló
tevékenységet folytatótól járulékokat és szja adóelőleget vonjon.
Ez azt eredményezi hogy csak a nettó összeget fizetheti ki.
A kifizető a 08-as havi járulékbevallásban adatot szolháltat a
hatóság részére és befizeti a levont járulékokat, adóelőleget.
A kifizető az adóbevallás elkészítéséhez igazolást állít ki a
magánszemély részére a levont járulékokról és szja előlegről és
POSTÁZZA.
Levonandó közterhek
NYILATKOZTASSUK meg!




A személyi jövedelemadó-előleg (16%) megállapításához a
kifizetőnek ismernie kell a magánszemély jövedelemének
megállapításához, hogy mekkora költséghányaddal
számoljon (ennek értéke 10%-50 %-ig terjedhet).
Erről a magánszemélynek nyilatkoznia kell! Ennek hiányában
a kifizetőnek 10%-os költséghányadot kell alkalmaznia.
Miután az önálló tevékenység az összevonandó adóalap
része, így már az adóelőleg számítása során is érvényesíthető
a családi kedvezmény! Erről is nyilatkozni szükséges.
Az szja-előleg alapja után, meg kell határozni a levonandó
nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (10% illetve 7%,
1,5%-os munkaerő piaci járulékot nem kell levonni, ha valaki
nyugdíjasként végez ilyen tevékenységet, illetve a 7% Eb jár.
helyett csak 4 % kell tőle levonni).
Kifizetői feladatok




A kifizetőnek vizsgálnia kell azt is, hogy kell-e az adószámos
magánszemélynek történő kifizetés után szociális hozzájárulási
adót (27%) fizetnie.
Ha az adószámos magánszemélynek juttatott bevétel meghaladta a
mindenkori minimálbér 30 %-t (2013-ban ez 29.400,- Ft). Be kell
vallani és meg kell fizetni ezt, továbbá biztosítotti bejelentést is
kell tenni.
Ha a fenti összeget nem éri el a kifizetés, akkor nem keletkezett
biztosítási jogviszony, tehát sem szoc.ho. adót sem kell fizetni, sem a
járulékokat levonni.
Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadó a levonandó. Itt az
egy jogügyletre kifizetett összegeket össze kell számítani (vagyis
nem lehet megspórolni a járulékokat és a szoc.ho adót úgy, hogy a
megbízottnak járó összeget több hónap alatt, 29.400 Ft-nál kisebb
részletekben fizetik ki).