Transcript Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület

AZ INTÉZMÉNYES
NÉPMŰVELÉS KORA
A "SZABADOKTATÁS"
KORA
(1890-1918)
• az állam tudatosan veszi kezébe a közművelődés
és a felnőttképzés szervezését.
• ekkor alakultak ki a közművelés első
intézményei,
• ekkor jelentek meg olyan emberek, akiknek már
művelődés-szervezés a foglalkozásuk.
Külföldi minták
• Working Men' s
College (1854)
• University Extension
• Arthur Toynbee
munkássága
• Worker's
Educational
Association
Magyarországi szervezetek
• Általános Munkás Olvasó Egylet
• Felvidéki Magyar Közművelődési
Egylet (FMKE) 1882, Nyitra
• Erdélyrészi Magyar
Közművelődési Egylet (EMKE),
1885, Kolozsvár
• Vasárnapi Munkásképző
Országos bizottság (1895)
• Országos Központi Katholikus
Kör 1892, Budapest (baross
Gábor)
• A parasztság szakoktatása gazdasági vándortanítók
• Szabad Lyceum (1894)
Brezeviczy Albert
Baross Gábor
Berzeviczy Albert
• Budapesti Népszerű
Főiskolai Tanfolyam
(1903)
Wlassits Gyula
Az Uránia Magyar
Tudományos Egyesület és a
felnőttoktatás
AZ URÁNIA MAGYAR
TUDOMÁNYOS EGYESÜLET
MEGALAKULÁSA
• 1899-ben hozták létre
• MTA kezdeményezésére és támogatásával
• Kaposi Molnár Viktor ( művelődéspolitikus, a
kultuszminisztérium vezető munkatársa) alapította több
intézmény mellett:
- Uránia Tudományos Egyesület
- Uránia Tudományos Színház
- Uránia folyóirat
Az Egyesület ügyvezető elnöke lett.
• Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület elnöke:
Matlekovits Sándor
Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület
létrehozásának célja és okai
• Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület
tiszteletbeli elnöke
- Br. Eötvös Loránd
- Gr. Szögyény Marich László
• Cél: ismeretterjesztő tevékenységével a
közművelődés színvonalát emelni
• Közvetlen kiváltó ok: a hasonló bécsi és
berlini szervezetek létrejötte
Az Uránia működése
• Rendszeres tudományos előadások
- a fővárosban és vidéken is (egész ország területén)
- a tagok száma 2000 körül
• Számos városban szerveztek ún.
munkásgimnáziumokat (iparossegéd képzése)
• Az Egyesület munkájának hatékonyabbá tételére
létrehozták: az Uránia Magyar Tudományos
Színházat
ELŐADÁSOK
• A potsdami porosz királyi csillagdáról
– Konkoly-Thege Miklós,
– az ógyallai csillagda alapító igazgatója,
– 1899. nov.10.
• Mikor a levegő folyóssá lesz
KonkolyThege
Miklós
Klupathy Jenő
– Klupathy Jenő, 1899. nov. 11.
– Kísérletekkel kiegészítve
• A novemberi hulló-csillagokról
– Kövesligethy Radó, 1899. nov. 13.
• A dobsinai jégbarlangról
– Cholnoky Jenő, 1899. nov. 15.
Kövesligethy Radó
Uránia
„Népszerű Tudományos Folyóirat”
•
•
•
•
1900. május 1.
Havi folyóirat
Szerkesztő: Szász Károly
Munkatársak:
– Móricz Zsigmond
– Lyka Károly
– Ráth-Végh István
– Beöthy Zsolt
– Cholnoky Jenő
Cél:
“A tudományos és művészeti
törekvéseket
megismertetni azok
történeti fejlődésében. A
tudásvágyat s a hazafias
érzelmet emelni...Szoros
összeköttetésben az
Uránia Tudományos
Színházzal.”
Uránia Magyar Tudományos Színház
• Épület: Rimanóczy palota (1893) keleties díszítésű
mulató (mai Rákóczi úton)
• 1899 április 4-én nyílt meg
• 570 férőhely
• Az előadások témái: természettudományok,
művelődéstörténet, néprajz, művészet, ipar és
technika
• Előadók: a kor neves tudósai, írói, közéleti
személyiségei
•
Uránia Tudományos Színház
története
•1899. április 4-én megnyit a
színház berlini és bécsi mintára
•Támogatók: Berzeviczy
Albert és az MTA III.
szakosztálya, illetve az
akadémia elnöke, Eötvös
Loránd
Az első előadások
•
•
•
•
Kűzdelem az éjszaki polusért
Cholnoky Jenő, 1899. november 4.
3 felvonás, 15 kép
Cholnoky Jenő
Három északi-sarki expedició:
– 1869-iki második német expedició a Germánia és
Hanza hajóval
– az 1872-74-iki osztrák expedíciót, a Ferencz
József-föld felfedezésével, a Tegethoff hajóval
– Nansen expedicióját
• A szöveget írta: Cholnoky Jenő, felolvasta: Dajka
Balázs
A táncz
•
•
•
•
1901. április 30.
Szöveg: Pekár Gyula
Mozgóképek: Zitovszky Béla
Magyar némafilm kezdete, úttörő a magyar
tájakról, népcsoportokról készült filmek
sorában
További fontos előadások
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A tenger
Az orosz–japán háború
Dalmácia
Páris 1900-ban
A 19. század
Amerika
Mesés India
Az orosz Riviéra és a Kaukázus
„1848”, a szabadságharc története
Erzsébet Népakadémia
(1902)
• 1902-ben, Budapesten
alakult népművelő
egyesület.
• Politikai és felekezeti
célzatok nélkül a
közműveltség terjesztésére
és fokozására törekedett;
népszerű tudományos
előadásokat, rendszeres
gyakorlati tanfolyamokat
és szórakoztató zenei és
irodalmi estéket rendezett.
Népművelő Társaság
•
•
•
•
Előadások,
Tanfolyamok
Fővárosi Könyvtár
Népművelés c.
művelődéspolitikai
folyóirat
Bárczy István
Társadalomtudományi Társaság
1901
• Huszadik Század c.
folyóirat
Egyesületek, műkedvelő társulatok
• Magyar Társadalomtudományi Egyesület
(1902) Elnök: Pikler Gyula
• Magyar Gazdaszövetség előadásai
• Thália Társulat (1904-1908)
• Julián Egyesület
Az 1907. évi
Szabadtanítási Kongresszus
PÉCS
A szakosztályok
• Első szakosztály
–
–
–
–
•
•
•
•
I.: filozófia, történelem, irodalom, nyelv
II.: matematika, természettudományok
III.: kereskedelem, technika, ipar
IV.: tanítók, bizonyítványok, munkásnők
Második szakosztály: könyvtár, múzeum
Harmadik szakosztály: sajtó
Negyedik szakosztály: művészet
Ötödik szakosztály:turizmus, testnevelés
Waldapfel János: Falusi
közművelődési egyesületekproblémák
• Sok közművelődési egylet, de:
– Felülről szerveződnek
– Túl nagy területet fednek le
kicsi a hatásfok
• A központ nem tud életet lehelni a
tagintézményekbe
• Nem kielégítő az egyesületek munkája
(kultúraterjesztés)
Waldapfel János javaslatai
• Kisebb szervezetek létrehozása
• Sejtszerű szervezet, élő organizmus
• Ezt a tervet megvalósítja
– Előadások felnőtteknek: közgazdaságtan,
mezőgazdaság, kertészet
– Programok szervezése: kirándulások,
színielőadások, tanfolyamok
• A jó példa ragadós (lenne)
• Építkezés: falu kerület megye
Wildner Ödön: Kik tanítsanak a
szabad tanítás iskoláiban?
• Népszerű főiskolák, egyetemek
– Követelmények: magas nívójú tudás,
– alkalmazkodókészség, jó előadásmód
kevés alkalmas egyetemi oktató
– Akkor ki?
• Aki ért hozzá, jártas az előadás témájában
• Aki „hisz” a népfőiskolában
• Alsóbbfokú iskolák
– Középiskolai tanárok + tanítók (tanítva
Márki Hugó: A hallgatók milyen
módon számoljanak be tudásukról?
• Előadás és szeminárium összekapcsolása
(kérdések, beszélgetés)
• Írásbeli dolgozatok hétről hétre
vizsgára jelentkezhetnek a hallgatók
– Bizonyítványszerzési lehetőség
• Mindez csak Angliában működik
• A „kontinensen” nem alkalmazzák
• Magyarországon új törvény kell
Szabó Ervin: Általános irányelvek
népkönyvtárak könyveinek
válogatására
• Könyvtárnak széles rétegeket, a nép szükségleteit
kell szolgálnia
• Általános irányelvek
–
–
–
–
–
–
Általános ismeretek, szépirodalom
Vezérelvek: igazság és szépség
Független, elfogulatlan
Öntudatos, igaz emberek nevelése
Problémák bemutatása több oldalról
Kizárólag esztétikai szempontok (szépirodalom)
• Külföldi tapasztalatok
• Mintakönyvjegyzék!
Kenedi Géza: A sajtó bevonása a
szabad tanítás szervezetébe
• Nagy lapok: szűk rétegek olvassák
• Krajcáros lapok: sok olvasó, de nem megfelelő
tartalom
• A népművelő lapok „elsorvadtak”
• Szabad tanítás érdekei
– Szabad tanítás népszerűsítése, hírek
– Ismeretterjesztés: tanfolyamok, előadások
reprodukciója
• Népies könyvkiadó vállalat létrehozása
Glücklich Vilma: A munkásnők
továbbképzéséről
•
•
•
•
•
Lányok iskoláztatása
Alacsony végzettség, alacsony bér
Munka + háztartás túl nagy feladat
Korlátok a tanulás terén
Megoldás:
– Otthon: munkamegosztás
– Állami feladat: lánytanoncok, tanfolyamok
elérhetősége, felzárkóztatás
•
•
•
•
A kongresszus üzenete I. –
Maróti Andor nyomán
Világnézeti ellentétek
Nem versenyképes tudás, gazdaság
Nem ismerjük a „nagyvilágot”
3 alapelv
– Köznapiság
– Műveltség
– Hatalom
• Állami támogatás fontossága
• Megfelelő témaválasztás
• Korábbi tapasztalat figyelembe vétele
A kongresszus üzenete II.
– Felkai László nyomán
• Felnőttoktatás társadalmi kérdés, a tudás a
fejlődés kulcsa
• Szellemi színvonal javítása
• Könyvtárak gyarapítása
• Anyagi körülmények javítása
• Sajtóvisszhang
– Konzervatív: radikálisok elítélése
– Haladó szelleműek: az elavult rendszer bírálata,
iskola – élet közelítése, testi nevelés, nőnevelés