Transcript Kutszem_levelezo_2 - PTE Egyetemi Könyvtár

Tóth Máté
[email protected]
 Házi
feladatok megbeszélése
 Referálás
 Tanulmányírás
 Publikálás
 Források szerzése kutatásra
Referátum:
 Az a szöveg, amely egy másik szöveg legfontosabb tartalmát annál
rövidebb terjedelemben tükrözi vissza.
Referátum szerepe a tudományos kommunikációban:
 Lerövidítik a szakirodalom tanulmányozására fordított időt.
 Nyelvi akadályok leküzdésében segít.
 Megkönnyítik az áttekintő műfajok készítését.
 Sűrített formában a tudományos eredmények lenyomatai.
A referátumok funkciói:
 jeladó funkció
 visszakeresési funkció
 helyettesítési funkció.
A referátum jellemzői:







Természetes nyelvű szöveg
Írott szöveg, amely különböző hordozókon is
megjelenhet
Másodlagos dokumentum
Önállóan is megállja a helyét
Rövid és tömör
Objektív
Információs célokra létrehozott szöveg
A természetes nyelvi szöveg kritériumai:
kohézió (felszíni rétegek közötti kapcsolat)
koherencia (mélyszerkezetek közötti
szemantikai összefüggés)
 szándékoltság (a létrehozó egy célt próbál vele
elérni, amit a szöveg tükröz)
 elfogadhatóság (vagy befogadhatóság)
 hírérték
 helyzetszerűség (egy adott helyzetben
releváns)
 intertextualitás (a befogadás a korábban
megismert szövegek függvényében valósulhat
meg.)


Írott szöveg:


Azaz megkülönböztetendő
a „szóbeli előadás”
jelentésétől.
Az alapjául szolgáló
szövegek rendszerint
10.000 és 50.000 betűhely
közötti terjedelmű
folyóiratcikkek.
Másodlagos dokumentum:


Szekunder dokumentum vagy derivált szöveg.
Az eredeti dokumentumtól függ a szövege
Önállóan is megállja a helyét:

Az elsődleges dokumentum elolvasása nélkül is
érthetőnek kell lennie!

Mivel szövegként határoztuk meg, ez azért is alapvető
követelmény.
Rövid és tömör:

Funkciójából adódóan rövidebb mint az elsődleges
szöveg

A tömörség a rövidségéből fakad.
Objektív:
„Éppen elég nehéz elkerülni az elfogultságot,
miért kellene szándékosan behozni a
referátumba azt.”
 A referátmban nem szerepelhet semmi olyan,
ami az eredeti szövegben nem volt benne.
 A kritika megfogalmazására nincs lehetőség a
referátumban.
 Kritikus pont a tömörítés



ki kell válogatni az értékesebb és az értéktelenebb
részeket a referátumból.
A referáló tudása mindenképpen a
szubjektivitás irányába hat.
Információs célra létrehozott
szöveg:


Szurrogátum, amelynek célja a
reprezentáció.
Minimális cél:


el lehessen dönteni, hogy el kell-e
olvasni az eredeti szöveget. (pl. KF)
Bizonyos lapok olyan
referátumokat közölnek,
amelyek teljes egészében
helyettesítik az eredeti cikk
elolvasását.

Tömörített fordítás. (pl. TMT)
Autoreferátum:
-
Szerzői saját referátum
Rendszerint együtt mozog az elsődleges
szöveggel, annak részét képezi.
Gépi referátum:
-
Mesterséges intelligencia bevonása a
referátumkészítésbe.
Két irány:
-
Kivonatolás (a mondatok rövidítésén alapul)
Szövegértésen (az eredeti szöveg szemantikai
tartalmának dekódolásán) alapuló módszerek.
A referátumok típusai:
 A típusok a funkciókhoz kötődnek.



indikatív
informatív
vegyes (indikatív-informatív) típusú.
Az indikatív (jeladó) arról tudósít, hogy mi van a
szövegben ami értékes lehet az olvasónak, az
informatív taglalja ezt az információt.
 Az informatív referátum az eredeti szöveg
kicsinyített mása.

A referálás:
 A referálandó dokumentum
kiválasztása.



A lap referátum rovatának
szerkesztője kiválogatja
A referáló dönti el, hogy
szükség van-e az adott cikkre.
Csak a teljes szöveg
elolvasása nyomán lehet
eldönteni, hogy szükség vane az adott cikkről
referátumra.
A referálás lépései:
 Első olvasás
ismerkedés a szöveggel,
 a releváns információ azonosítása.


Újabb olvasás
a releváns információ rögzítése (jegyzetelés, aláhúzás),
 az azonos tartalmú részek megjelölése,
 a kulcsfontosságú részek értelmezése.


A referátum vázlatos megfogalmazása


A fő tartalmi elemek megfogalmazása.
A vázlat ellenőrzése
Megfelel-e a céloknak?
 Terjedelemnek megfelel-e?


A végső szöveg elkészítése.
A referátum szerkezeti elemei:
Címrész
1.
-
-
-
-
magában foglalja a cikk bibliográfiai leírását és a
referátum címét)
A címnek tükröznie kell az elsődleges cikk
tartalmát.
A referáló lap szerkesztési elveitől függ, hogy
megengedi-e, hogy változtasson a referáló a
címen.
Bizonyos dolgokat nehéz lefordítani. Pl. szójáték
van a cikk címében.
A referátum szerkezeti elemei:
2. Szöveg
-
Az elsődleges dokumentum szövegének szerkezete szerint
kerül megírásra.
-
-
-
Mi a munka tárgya, jellege, célja
Leírja a módszert
Taglalja az eredményeket
Közli a következtetéseket
A gondolatmenetet kell megtartani, de az egyes
információelemek előfordulásának sorrendjét nem
feltétlenül.
A társadalomtudományi területen írt cikkek szerkezete nem
mindig ez, így a referátumé sem.
Az indikatív és a vegyes típusú referátumok szerkezete ettől
eltérhet.
A referátum szerkezeti elemei:
3. Kiegészítő rész
-
-
Pl. osztályozási jelzetek, tárgyszók, a referáló
aláírása
Ez nem feltétlenül szükséges elem, de bizonyos
tekintetben lehet jelentősége.
-
-
Pl. a TMT-ben referálóra is lehet keresni
A KF-ben ezek a tárgyszók kerülnek a katalógusba
is, így a visszakeresést segítik.
Annotáció:
-
A dokumentum rövid jellemzése, tartalma, rendeltetése
és egyéb szempontjából.
A szövegszerűség kevésbé hangsúlyos követelmény mint
a referátumnál.
Recenzió:
-
Kritikai elem.
Kivonat:
-
Az elsődleges szövegből vett mondatok szó szerinti
átvétele
A sűrítés nem követelmény.

A célok kijelölése:




Mi a tanulmány jelentősége?
Miért fontos és miért eredeti?
Kit érdekelhet, ki a célcsoport?
Hogyan tovább? Gyakorlati alkalmazás, további
kutatások

Helyileg a tanulmány bevezetésében

DE a cikk mondanivalójának szervezésében
központi szerep jut a céloknak, ugyanis segít



strukturálni a szöveget,
megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől.
Az altémákat ehhez kapcsolódóan kell kifejteni (vagy
elhagyni!)
 Hogyan



csoportosíthatók a gondolatok?
Vázlatírás
Cédulázás…
Melyik gondolat hová kerül?
A
tanulmányírás olyan, mint ha
gyöngyökből fűznénk nyakláncot. Van egy
optimális sorrend, illetve van úgy, hogy
egy-egy gyöngy jobb ha kimarad…
(Kwan Choi: How to publish in top journals)
Általános sémák a mondanivaló szerkesztésére:

Kérdés-válasz


Probléma-megoldás


Ha felvetsz egy problémát, az olvasó látni akarja a
megoldását, vagy legalább a magyarázatát.
Ok-okozat, okozat-ok


ha leírsz egy kérdést, akkor az olvasó választ vár
Ha okot/okozatot említünk először, akkor az olvasó azt
várja, hogy ugyanilyen szerkezetben folytassuk
Általános-speciális

Ha általánosságban állítunk valamit, akkor az olvasó azt
várja, hogy fejtsük ki részletesen.
 IMRaD
vagy IMRaC modell
Introduction (Bevezetés)
Methods (módszerek)
Results (eredmények)
and (és)
Discussion (tárgyalás) és/vagy
Conclusion (következtetés)

Szerepe:


Milyen legyen a cím?




Reprezentálni a tanulmányt
Írja le a tartalmat tisztán és világosan
Az olvasó el tudja dönteni, hogy érdemes-e a cikket
elolvasnia?
Adjon kulcsszavakat az indexeléshez!
Milyen ne legyen?




Ne legyenek benne felesleges szavak.
Tanulmány a …-ról, vizsgálat a …-ról
Ne legyenek benne rövidítések és szakzsargon!
Ne legyen „cuki”!
 Tartalmazza
a tanulmány célját
 és a tanulmány kontextusát:




Miért fontos a téma, és hogyan kapcsolódik a
meglévő tudásunkhoz, kutatásokhoz.
A kutatás háttere
Mi lesz a tanulmány szerkezete
Miért döntött úgy a szerző, hogy kutatja a témát,
ill. megírja a tanulmányt?
Milyen hosszú legyen?
Egyesek szerint 500-700 szó
 Max. 2 oldal, ill. a tanulmány 1/6-da
 Legyen elég hosszú, hogy betöltse a funkcióját.

Mikor írjuk meg?
Egyesek szerint utoljára a konklúzióval együtt.
 Mások szerint a először…
 A célok meghatározása kihat az egész további
munkára.
 Szerintem írjuk meg először és a végén vegyük
revízió alá!


Mi a probléma?




Jellemezni a vizsgált problémát.
Összegezni a kutatásokat, amelyek megadják a kutatás
kontextusát.
Kulcsfogalmak tisztázása
Miért fontos?

Mutasd be azokat a kutatásokat, amelyek a miénk ésszerűségét
igazolják.





Megválaszolatlan kérdések
Ellentmondások
Olyan kör, amelyen az adott dolgot nem tesztelték.
Kipróbálatlan módszerek egy már kutatott probléma esetében
Korábbi kutatásoknak mely eredményeit bővíted?

Milyen megoldást
javasolsz, vagy milyen
lépést, ami a megoldás
irányába vezet?

Röviden jellemezd a kutatást




Hipotézis(ek)
Kutatási kérdés(ek)
Módszer(ek)
A módszerek igazolása
 Egy
cikk nem
disszertáció!



Nem kell az összes
létező vonatkozásra
utalni!
Mi a releváns a
kutatásunk/saját
megközelítésünk
szempontjából?
A szakirodalmi szemle
sem teljes!

Jó tanácsok:







Utalj azokra a tanulmányokra, amelyeket a kutatásod
követ!
Tedd világossá, hogy mi volt a tanulmányodat megelőző
állapot, és azt a cikket miként változtatja meg!
Friss tanulmányokból idézz!
Csak azokra a saját tanulmányaidra utalj, amelyek
közvetlenül relevánsak a kutatásodban.
Hivatkozz a bírálók cikkeire, elmagyarázva, hogy
mennyiben relevánsak a cikkeik a tiéd szempontjából!
Ha megvannak a fontos cikkek, legyenek kéznél, írás
közben!
Használd a cikkeket a hipotézisekhez és a célok
meghatározásához!
 Minél
fontosabb a
szempontunkból egy
cikk,
annál nagyobb teret
engedünk neki
elfoglalni a
szakirodalmi
szemlénkben és
 Annál később tűnik fel
a szemlében!

 Abban
az esetben ha empirikus kutatás
történt.
 Mire kell kitérni?



A legfőbb módszerekre!
Mutasd be, hogy a módszereid alkalmasak
voltak a probléma megoldására!
Írd le, hogy mit csináltál!




A főbb lépések meghatározása
Az egyes módszerek alkalmazása
Minek a hatására döntöttél így/úgy? (pl. választottál
egy meghatározott mintasokaságot)
A kiegészítő információk a Függelék rovatba kerülnek!
 Elméleti
cikkek
esetében:



Nem saját kutatás
eredménye a cikk, hanem
mások eredményeire
támaszkodik.
Mi alapján válogattad ki,
hogy mit veszel bele a
cikkbe és mit nem?
Mi alapján jutottál vontál
le új konklúziót?
Mire kell odafigyelni?
 Minden egyes módszer, kísérlet, eljárás
esetében:



Koncentrálj a lényegre!



A főbb tények, és azok, amelyek nagyobb jelentőséggel
bírnak!
Az apró részletek annyira nem fontosak…
Mondd el a történetet!


Írd le, hogy mit csináltál, de ne olyan részletesen, mint
a módszerek rovatban!
1-2 mondat.
Mely eredményre hogyan bukkantál?
Van egy tárgyalás rovat is, amelyben le lehet
írni, hogy mi miért fontos.
Jó tanácsok:

Helyes

A különböző típusú eredményeket logikusan rendezd el!





A legfontosabbtól a legkevésbé fontosig,
Egyszerűbbtől a komplexebbig,
Más rendezőelv szerint (pl. több célcsoport vizsgálatánál
célcsoportonként.
Múlt időben ami történt!
Helytelen:



A táblázatok adatait ne csak simán isméteéd, szelektáld ki a
fontosabb dolgokat!
Ne interpretáld az eredményeket!
Kerüld a felesleges szavakat. Pl.az 1. táblázatban az látható, hogy
X idézi elő Y-t helyette: X idézi elő Y-t (1. táblázat)
Funkciója:
 Megadni, hogy az
eredmények miként
értelmezhetők.
 Összegezd a
legfontosabb
eredményeket az elején.

Angolul: Discussion –
nincs igazán jó magyar
fordítás.
Milyen konklúziókat lehet levonni?

Minden egyes eredmény esetében:


Milyen alapelvekre, kapcsolatokra utalnak az
eredmények?
Az eredményeid miként viszonyulnak a várakozásokhoz
és a hivatkozott irodalom eredményeihez?



Megerősítik, ellentmondanak neki, vagy kivételnek
tekinthetők?
Mindent magyarázz el érthetően!
Milyen további kutatások tudnák megoldani az
ellentmondásokat, illetve megmagyarázni a kivételeket.
Hogyan illeszkednek egy szélesebb kontextusba az
eredményeid?
Fejtsd ki az eredményeid elméleti
következményeit!
 Fejtsd ki, hogy az eredményeidnek milyen
gyakorlati alkalmazásai lehetnek!
 Bővítsd az eredményeidet más szituációkra,
csoportokra, helyzetekre!
 Rajzolj egy szélesebb képet:
 Egy szélesebb téma tekintetében miben vannak
segítségünkre az eredményeink?


A következtetés szerepe, hogy



összegezze a tanulmány eredményeit
Kitekintsen a jövőre.
Jó tanácsok:

Helyes:







Összegezni és konklúziót megfogalmazni.
Megismételni a legfőbb érveket.
Ajánlásokat megfogalmazni.
Utalni arra, hogy a gyakorlatban az eredményeink hogyan
használhatók fel.
További kutatási irányokat meghatározni!
Elmondani, hogy milyen mértékben kerültek megválaszolásra
az eredeti kérdéseink.
Utalni a kutatás korlátaira.
 Helytelen:




Újabb témákba kezdeni vagy újabb anyagokat
bemutatni.
Megismételni a bevezetést!
Magától értetődő állításokat tenni
Ellentmondani annak, amit korábban állítottunk.
A



függelék szerepe
Olyan anyagokat közreadni, amelyek segítenek
a tartalom teljes körű megértésében
Olyan anyagok, amelyek relevánsak, DE túl
nehézkesek lennének a szövegben.
Megakasztanák a gondolatmenetet.
 Hogyan
dönthető el, hogy mi menjen a
függelékbe?



Ha rövid, mehet a szövegtörzsbe.
Ha nem tudod eldönteni, akkor célszerű
megnézni az adott folyóirat gyakorlatát.
A szerkesztő segít!

Régen:






Folyóirat kiválasztása
Lektorálás, korrektúrafordulók
Reménykedés, hogy a végén valaki elolvassa
(különnyomatok)
Papír alapú folyóiratok
Keresés: adatbázisokban, hozzáférés a könyvtárban
Most:





A weben számtalan lehetőség a publikálásra
A tudományos eredmények közreadói egyre inkább
fiatalok (doktoranduszok)
Egyre fontosabb az idézettség
Papír, elektronikus folyóiratok
Keresés és hozzáférés: közvetlenül a weben

Publikációnak (tudományos közleménynek) csak
az írásban teljes formában megjelent és
közkönyvtárban hozzáférhető művek
tekinthetők.

Nem publikációk




a belső kutatási jelentések,
a le nem írt előadások, vagy
azok az előadások, melyeknek csak a kivonata jelent
meg.
Ezek is a tudományos munka részei!
A lényegében azonos, de más nyelvű vagy más
kiadású publikációkat nem tekintjük külön
publikációnak:
 Például:



egy könyv kiadása több nyelven,
konferenciacikk közzététele elektronikusan a World Wide
Web-en is,
DE ezek is értéket képviselnek!
 A fordításokat ill. többszöri kiadásokat azonos
tételen belül kell feltüntetni.
 Sok félreértés származik a lektorált, referált,
stb. kifejezésekből.


lektorált cikk






peer reviewed vagy refereed
a művet megjelenés előtt független lektor véleményezi,
a megjelenés feltétele a lektorral való konszenzus vagy a
szerkesztőség meggyőzése volt.
A kivonat alapján történt konferencia-előadás elfogadása nem
jelent lektorálást, kizárólag a teljes cikk bírálata.
A folyóirat lektorálásáról az adatbázisok tartalmaznak bejegyzést
szerkesztőségi levél, lektori vélemény, honlap, stb. alapján lehet
igazolni is, hogy a lektorálás megtörtént.

referált cikk


referenced
a mű a szerző neve szerint megjelenik




egy kereshető adatbázisban (pl. Engineering Index, Web of
Science/Science Citation Index, Scopus, stb.),
vagy egy referáló folyóiratban.
Előfordul, hogy a szerző gondoskodott arról, hogy publikációja a
weben elektronikus formában elérhető legyen, és kulcsszavas
kereséssel keresőprogramok megtalálhassák.
Ekkor a publikáció nem referált attól, hogy elektronikusan
kereshető.

hivatkozott cikk


cited
Más szerző publikációja hivatkozik az adott műre.



A hivatkozó és a hivatkozott publikáció társszerzői között sem lehet
közös, különben önhivatkozás-ról van szó, amelyet nem tekintünk
figyelembe vehető hivatkozásnak.
Recenzió megjelenése nem hivatkozás, hanem referálás.
Speciális az elektronikus adabázisba felvett, illetve webes
keresővel (google scholar) megtalálható hivatkozás az adott
műre.

pl. Science Citation Index / Web of Science, Scopus, IEEE Crossref
search

A folyóirat


évente tipikusan legalább négyszer (de mindenképpen
legalább kétszer), a folyóirat számára írt cikkekkel
megjelenő kiadvány.
A folyóiratok Impakt Faktora.




A folyóirat egyes cikkeire történő hivatkozások bizonyos
fajlagos mutatója,
az Institute of Scientific Information (ISI) számítja ki és
teszi közzé évente a Science Citation Index alapján.
Az SCI alapkutatás-centrikus, és sok fontos folyóiratot
nem is tartalmaz, az Impakt Faktor nem is univerzális
mérőszám.
Ad valamelyes tájékoztatást és legalábbis adott szakmán
belüli összehasonlítást arról, hogy a folyóirat szakmai
rangja milyen.

„Az impakt faktor kiszámítása során az ISI
(Institute of Scientific Information, az SCI
kiadója) a folyóirat előző két évben publikált





minden cikkére,
a tárgyévben kapott minden idézetet összeszámlál,
az idézett és az idéző publikáció típusától függetlenül,
ezt osztja az előző két évben a folyóiratban megjelent
„idézhető cikkek” számával.
A cikkszám csak az eredeti közleményeket és
összefoglaló („review”) cikkeket tartalmazza;

szerkesztői vezércikkek („editorials”), levelek („letters”),
híranyagok („news items”) és előadáskivonatok („meeting
abstracts”) nem számítanak a cikkek számába, mert
általában nem idézik őket.”

Az impakt faktor





átlagos hivatkozási szám az ISI által
figyelt mintegy 5800 folyóirat
körében.
Csak az ISI által figyelt
folyóiratoknak van Impakt Faktora
(a definíció szerint).
Kritikátlan felhasználása nagyon
aggályos.
Összeadásuk (szerzők cikkeinél
„összegzett impakt faktor”,
„cumulative impact factor”) szintén
helytelen,
Összehasonlításuk csak egy nagyon
szűk szakterület kutatóinak
összehasonlító értékelésére
használható.

Problémák az Impakt faktorral:

Az Impakt Faktor értéke nagyon függ a szakterület (és a
folyóirat) szokásaitól:




a társszerzők tipikus száma,
a hivatkozások mennyisége,
az önhivatkozások száma (beleszámítanak...),
cikkek hossza, stb.
Nem a szakterület közvéleményétől függ az egyes folyóiratok
figyelése/negligálása
 A folyóirat-válogatás alapkutatás-centrikus
 A konferenciákat egyáltalán nem figyelik.


Kísérletek vannak „alternatív” Impakt Faktor-ok
definíciójára (pl. internetes információk alapján), de ez
szabványok és széles körű adatbázisok nélkül egyelőre nem
eredményes.
Főbb típusok:
 Könyv, könyvfejezet:





A könyvet vagy egy részét, mely legalább 20 oldal, a
kutató írta (neve megjelenik a címlapon mint
szerzőtárs).
Konferenciakötetben megjelent tanulmány nem ez!
A szerkesztett könyveket egyedileg szokták megítélni.
csak szerkesztő van feltüntetve, a kutató mint
szerkesztő szerepel, a szerzők külön nem.
Könyvfejezet

A könyvfejezet fölött külön-külön megjelenik a szerzők
neve, de a címlapon nem.

Cikk szerkesztett könyvben

Pl. meghívás alapján rövidebb cikket, fejezetet ír valaki, esetleg
konferencia-előadás alapján a konferencia után, de az előadás
leadott szövegét lényegesen kiegészítve.
Disszertáció
 Nyomtatott egyetemi jegyzet
 Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk
 Magyarországon megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk
 Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen
nyelvű előadás
 Külföldi szabadalom


Műszaki területen
 Nem

publikációértékű munkák:
Ezek is hordoznak információt a tudományos
munka értékéről.
 Például:
Könyvtárakban el nem helyezett kutatási
jelentés
 Tudományos Diákköri dolgozat
 Csak kivonatban megjelent konferenciaelőadás
 Csak szóban elhangzott előadás
 Stb.


Konferencia:



szervezetek, testületek, egyesületek összejövetele,amelyen
azonos hivatású, közös érdeklődési körű résztvevők jelennek
meg, abból a célból, hogy meghatározott témában bővítsék
szakmai tudásukat és kicseréljék tapasztalataikat (tanácskozás,
értekezlet, vitaülés).
tudományos vagy üzleti
Rokonfogalmak:






Kongresszus
Ankét (nyilvános értekezlet, közérdekű kérdés megvitatására)
Vándorgyűlés
Szimpózium (nyitottabb, diszkurzívabb konferencia)
Szeminárium
Szakmai nap
A különszámok „hot topikokról”
segítenek a témaválasztásban.
 CFP:



Call for papers/proposals
 Pl.:
http://info.emeraldinsight.com/
authors/writing/calls.htm
Itt szokás megadni a folyóirat által
felölelt témákat is
 Pl.:
http://www.webology.ir/callforp
apers.html

Konferenciaadatbázisok

Ingyenes:



Fizetős:



http://www.csa.com
http://info.emeraldinsight.com/research/conference_centr
al/
Levelezőlisták


http://www.conferencealerts.com/
http://www.konferenciakalauz.hu
Például: Katalist
Személyes meghívó

Ha már hasonló eseményen korábban részt vettél.
 Absztrakt

Szakterülettől függ



vagy teljes publikáció
könyvtári konferenciákon rendszerint elég az
absztrakt.
Autoreferátum írása
Például:





IFLA www.ifla.org
BOBCATSSS http://www.bobcatsss2012.org/
Networkshop https://nws.niif.hu/nws2011/
AGRIAMEDIA http://www.ektf.hu/agriamedia/
Informatika a felsőoktatásban
http://nodes.agr.unideb.hu/if2011/
A
benyújtott cikkeket a szerkesztő által
felkért szakértőkhöz kerül.
Peer-reviewing (lektorálás)
 A bírálók:





függetlenek (nem a szerző baráti köre/kollégái)
szakértők (szűk kör)
Az újdonság, a relevancia meglátása a
legnehezebb
Fajtái:



Anonim
Nyílt
a kettő keveréke
 Anonim
lektorálás

Double-blind review
A szerző és a bíráló is
anonim

Hátrányai:





Kiszámíthatatlanság
Lehetőség durvaságra,
túlkapásokra
Következetlenség lehetősége
Elfogultság, egyoldalúság
 Nyílt



Open peer-review
Az anonim lektorálásra adott válasz
A bírálók neve nyilvános





lektorálás
A bírálók felelősek a véleményükért
A bírálók munkáját elismerik
A szerzők válaszolhatnak
Más kutatók is hozzászólhatnak a publikálás előtt
Hátrányai:

Kevesen vállalják
 Open


peer commentary
Bárki kommentálhat lektorált
folyóiratcikkeket.
http://www.ki.oszk.hu/kf/ne
ws.php
 Egyértelmű
válasz, akkor is, ha
változtatásokra van szükség.
A lektori jelentés alapján
 A lektor(ok) rendszerint külsős(ök), a téma
szakértői közül;
 anonim! (bár Magyarország ehhez kicsi…)
 Bizonyos lapoknál a szerző javasolhat lektort.

A
szerzőnek a lektorok által javasolt
változtatásokat végre kell hajtani.
Excellent
Originality & value for future work
Significance of the research problem
Study design & organization of the article
Quality of methodology or treatment
Validity of data, claims, interpretations & conclusions
Quality & adequacy of references & recognition of existing
literature
Interest to readers
Good
Fair
Poor
Very
poor
Publish the article without revision (please give
reasons)
Accept the article but require minor changes
Major revisions are necessary before acceptance
Do not publish the article and reject it
Other; see report
Part C: Priority for Publishing:
Low
High
 Elfogadott,
lektorált cikkek esetén a
folyóiratokban elkezdődik a korrektúrázás
 Korrektúrafordulók

Könyvek esetében több forduló, folyóiratcikkek
esetében gyakran csak egy.
 Kefelevonat

Meghatározott sorszélességre szedett szöveg.
 Imprimatúra


Utolsó tördelt korrektúralevonat.
Az erre felhatalmazott személy aláírásával,
hogy nyomtatható!
 Korrektúrajelek
alkalmazása
A szerző, a szerkesztő és a tördelő is
ugyanazon jeleket kell használja!
 MSZ 3491-1988
 Mindig kétszer kell feltűntetni a
korrektúrajeleket
 A margón lévő jeleket a tördelő áthúzza, ha
kijavította.
 Mindig tollal!
 A korrektúrára vonatkozó mehjegyzéseket
mindig be kell karikázni!
 Mindig kézzel, mindig folyóírással


A legfontosabb belül maradni az időkereteken!

Inkább kevesebbet mint többet!



Olvasni vagy szabadon beszélni?



A hallgatóság úgysem figyel ha lejárt az idő
Ha nem marad idő kérdésekre, akkor nincs visszajelzés
Szakterülettől függ
Olvasás esetén 1 oldal 4 perc!
Legyen-e ppt?



Ha van, az neked is segít.
DE sokszor elvonja a figyelmet a mondanivalóról
Ha van, akkor minél rövidebb mondatok vannak a diákon
annál jobb!
A
poszter prezentáció a kutatás vizuális
formában való bemutatása
A
lényeget kell megragadni tömören.
 Legyen
izgalmas!
Ha olyan mint a többi, akkor nem lesz túl
érdekes.
 De milyen a többi?

 Itt
rendszerint nincs semmilyen előírás a
poszter küllemére nézve.
 Elrendezés:





3-5 oszlopba rendezve az információ.
Felül végig egy sorban a cím, mellette a szerző és
a munkahely.
Bal felül bevezetés
Jobb alul: konklúzió
A többi helyen: módszer(ek) és eredmények

Problémák:




A K+F ráfordítások nagy részét
az állam biztosítja
A vállalati K+F ráfordítások 72%át a multinacionális
nagyvállalatok produkálják.
A mikro-, kis-, és
középvállalkozások körében
kevés exportképes fejlesztés
történik.
Az államíilag támogatott
kutatások nem jutnak el abba a
fázisba, ahol kicsi az üzleti
kockázat.
HUN
EU
PUB
0,7%
0,7%
PRI
0,3%
1,4%
Total
1
2,1
A
kutatásokat közvetlenül az a szervezet
finanszírozza, amelynek a keretein belül
folyik a kutatás.

A kérdés, hogy ők honnan kapják a pénzt!
 Praktikusan
a kutató munkahelye,
egyetemek, kutatóhelyek




A költségvetésben meghatározott kutatási
feladatok
Egyedi elbírálás alapján további vállalt
feladatok (pl. konferencia-részvétel)
Kutatónap
Beszámolási kötelezettség is feléjük van. (év
végén publikációs lista, kutatási beszámoló, úti
jelentés)
 Magyar
állam
 Európai Unió

vö. Lisszaboni célok.
 Kutatóhelyek


Egyetemek,
Kutatóintézetek
 Tudásintenzív
 Kutatásra


vállalkozások
pályázhatnak:
Intézmények, szervezetek, vállalkozások
Magánszemélyek
 K+F+I-t
támogató
programok, szervezetek,
vállalkozások számára.




Nemzeti források (NIH)
EU társfinanszírozás
EU finanszírozott
EGYÉB (Norvég alap)
 Kutatási
téma kiválasztása
 A finanszírozási forrás megtalálása

Intézményen belül vagy kívül
 Pályázat
elkészítése és beadása
 Kutatási program megvalósítása
 Kutatási beszámoló (és elszámolás)
elkészítése
 Ösztöndíjak,
 Egyéni
kutatási programok
 Kutatói mobilitási programok (hosszú és
rövid tanulmányutak)
 Publikációs pályázatok
 Konferencia-részvételt támogató pályázatok
 OTKA

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
 NKA

Nemzeti Kulturális Alap
 NIH

Nemzeti Innovációs Hivatal
 MÖB

Magyar Ösztöndíj Bizottság
 OTKA

Olyan tudományos kutatások, illetőleg azok
végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra
hozatalához szükséges feltételek létrehozása



amelyektől új tudományos törvényszerűségek
felismerése,
ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható.
Az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen
tudományos eredmények létrejöttét elősegítő
infrastruktúra-fejlesztésre is.

1993 óta:


Szakmai kollégiumok osztják ki a támogatásokat




célja a nemzeti és az egyetemes értékek
létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és
határon túli terjesztésének támogatása
2010-ben könyvtári célra 957M forint.
Könyvtári rendezvényekre, szakmai programokra.
Könyvek, folyóiratok kiadására is.
Az Alap fő bevételi forrása az ötöslottó
szerencsejáték játékadójának 90 százaléka

Független szaktekintélyekből álló testület



8 tagját az MTA, különböző felsőoktatási szakmai szervezetek, az OKM,
és a KÜM delegálja.
A MÖB tagjait az oktatási miniszter nevezi ki.
feladata
a kétoldalú államközi egyezmények, illetve munkatervek által biztosított
államközi ösztöndíjakra,
 a külföldi magyar intézetekbe irányuló ösztöndíjakra,
 a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjra érkező pályázatok elbírálása.


Az ösztöndíjakat a Magyar Ösztöndíj Bizottság döntése alapján az
oktatási miniszter adományozza.

A döntéseket hét – független szaktekintélyekből álló – szakmai
kollégium javaslatai alapozzák meg.

A MÖB pályázati lehetőségei:

Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj


Államközi ösztöndíjak (hosszú és rövid tanulmányutak,
nyári egyetemek)





kiemelkedő teljesítményű és képességű fiatal kutatók,
művészek és szakemberek részére, valamennyi
tudományterületen, a világ bármely országába
Németország által adományozott: a DAAD ösztöndíjai,
a Bajor Szabad állam ösztöndíja,
a Baden-Württemberg Tartomány ösztöndíja
Projekt alapú intézmények közötti együttműködéseket
támogató pályázatok Németországgal - szakemberek,
kutatási anyagok, információk rendszeres cseréje számos tudományterületen
A bécsi Collegium Hungaricumba szóló kutatási célú
ösztöndíjak
A
rövid tanulmányutak
5-21 napos szakmai programok
intézményközi együttműködést elősegítő
látogatások,
 alkotói közösségek együttműködése,
 személyes kapcsolatfelvétel,
 tapasztalatcsere,
 anyaggyűjtés,
 könyvtári munka,
 előadókörúton, konferencián, kongresszuson,
szemináriumon, fesztiválokon és más oktatási,
tudományos és kulturális rendezvényeken való
részvétel.



A hosszú tanulmányutak





1-12 hónap
külföldön folytatható tanulmányok
(pl. graduális, posztgraduális képzés),
egyéni munkaprogram alapján
megvalósítható kutatómunka,
anyaggyűjtés,
alkotómunka.

A Hivatal küldetése:

a hazai és a hazaihoz kapcsolódó nemzetközi K+F+I
tevékenységek segítése azzal a céllal, hogy Magyarország
nemzetközileg elismert, magas technológiai fejlettségű
országgá váljon.
A 2004-ben alakult NKTH utódja.
 A Gazdasági Minisztérium irányítása alatt
működik.
 Az NIH támogatja




az új tudományos eredmények és új technológiák
létrehozását, elterjesztését és hasznosítását,
elősegíti a magyar nemzeti innovációs rendszer
harmonikus fejlődését,
segíti a hazai tudomány, technológia és innováció
nemzetközi kapcsolatrendszerét és érdekérvényesítését.

Kutatási és Technológiai
Innovációs Alap



Ez a NIH által kezelt pénz.
Ide a kisvállalatok kivételével
minden gazdasági társaság
köteles forgalmának legalább
0,25%-át járulékként
befizetni.
A költségvetés ezen összeggel
egyenértékű hozzájárulást
juttat az Alapba.
 Pár
jótanács
Alaposan olvassuk végig a pályázati
dokumentációt! (van, amikor 50-100 oldal!)
 Járjunk pályázatokkal kapcsolatos szakmai
napokra!
 Mozgósítsuk kapcsolatrendszerünket!




Van-e az ismeretségi körömben, aki ugyanezen a
pályázaton már korábban nyert?
Minél „magasabb” helyről szerezzünk támogatókat,
ajánlókat!
Keressük meg azt a személyt, aki személyesen
felel az adminisztrációért és tőle kérdezzünk
közvetlenül!


A formai előírásoknak való megfelelést ő fogja
ellenőrizni.
Inkább tűnjünk „problémás esetnek”, minthogy valami
buta formai hibát vétsünk!
Győződjünk meg arról, hogy a mi szintünknek
megfelelő emberre van szükség!
 Kerüljük az álszerénységet!




Önéletrajz
Pl. nyelvtudás szintje
Formailag legyen tökéletes az anyagunk!



Helyesírás
Formázás
Stb.
Határidő!
 Költségvetésben legyenek tartalékok (legyen
miből húzni!) DE ne tűnjön úgy, hogy túlzók az
igényeink! (fapados vs. business class)

 Végleges
tanulmány: május 31.!
 Tanulmány:


IMRD/C szerkezet
10-12 oldal