Transcript Olvasás, értés, megértés. Hogyan fejleszthető a szövegértési

Olvasás, értés, megértés?
Hogyan fejleszthető a szövegértési
képesség?
Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna
2013. március 12.
Miért kell nekünk szövegértés?





rosszak a nemzetközi mérési eredmények
a fiatalok egyharmada képtelen bármilyen
szakmát is elsajátítani – szövegértési deficit
az érettségi része lett
az országos kompetenciamérés ennek
alapján minősíti az iskolákat
pályázati „árukapcsolás” – tartalmi
modernizáció kényszere
Miért kell nekünk szövegértés?




szöveget mindenki olvas, értelmez és ért
minden tanulás alapja a szövegértés
a szövegértési és gondolkodási képesség
összefügg
a jó szövegértő




hatékonyabban képes tanulni, szakmát, diplomát szerezni
nagyobb esélye van a munkaerő-piacon
sikeresebb életpályát futhat be
hatékonyabban intézheti állampolgári, közéleti ügyeit
A szövegértési és gondolkodási szintek
kapcsolata
Gondolkodás: az elme alkotó, megítélő,




gondolatokat létrehozó, értelmező képessége,
összetett, fejleszthető
a tanulási tevékenységeket szervező kérdések,
feladatok támogathatják – fejleszthetik, vagy
hátráltathatják – elfojthatják
a minőségi feladatok, minőségi kérdések, a
termékeny kérdezés fejlesztő hatású
a tények világán túl alternatív válaszok is
lehetségesek
A gondolkodás szintjeinek
Bloom-féle modellje
Krit
gon
szintézis
analízis
alkalmazás
értelmezés
ismeret
A gondolkodás szintjeinek
Bloom-féle modellje
Ismeret
azonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz,
megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít
Megértés
megkülönböztet, megmagyaráz, általánosít,
kiterjeszt, példáz, újraír v. mond, összegez,
kiegészít, kódot vált (lerajzol)
Alkalmazás
megcserél, bemutat, módosít, megjósol,
megold, felhasznál, használ, demonstrál
Analízis
különbséget tesz, összevet, csoportosít, okot
és/vagy következményt keres, részekre bont
Szintézis
tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít,
(szöveget) alkot, módosít, átalakít
Kritikai
gondolkodás
megítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít,
összegez, rangsorol, dönt, feltételeket szab,
kritériumokat állít
„Az írásbeliséget nem ismerő kultúrákban az
emberek öntudati szintje alacsony.” (A. R. Luria)
Olvasás
Írás
Hallgatás
(megértés)
(receptív)
Beszéd
(expresszív)
Miben áll a szövegértési
kompetencia?
„Az írott szöveg megértése, felhasználása
és az ezekre való reflektálás annak
érdekében, hogy az egyén elérje céljait,
fejlessze tudását és képességeit, és
hatékonyan részt vegyen a mindennapi
életben.”
(PISA Kutatási Terv)
Mire képes a jó olvasó?





hosszabb szövegek, ábrák
napilapok, népszerű regények,
ismeretterjesztő szövegek
környezet megismerése, tájékozódás
olvasmányok tanulmányozása (több
szempont)
szerzői vélemény, állásfoglalás felismerése,
tény, vélemény elkülönítése
A feladattípusok % -os eloszlása tantárgyanként
100%
90%
9
0
4
13
3
5
12
18
80%
70%
9
29
44
38
32
60%
35
50%
40%
30%
63
39
52
47
20%
38
10%
10
0%
Történelem
Irodalom
Fizika
Biológia
A problémamegoldást segítő feladatok
Az alkalmazást segítő feladatok
Elmélyítést segítő feladatok
A rögzítést segítő feladatok
Földrajz
A hatékony olvasási stratégia feltételei
Pethőné Nagy Csilla előadása nyomán
1) Széleskörű tudásbázis
 deklaratív tudás = tudni a célt, a feladat szerkezetét,
azt, hogy mit kell, érdemes tenni, keresni, vizsgálni
 procedurális tudás = tudni, hogyan kell egy
problémát lépésről lépésre megoldani (folyamat)
 feltételismeret = tudni, hogy mikor és miért lehet
sikeres egy adott megértési stratégia
2) Motiváltság, stratégiák alkalmazására
Megtapasztalni, hogy a jól választott
problémamegoldó stratégia javítja a teljesítményt,
sikerélményt ad
A hatékony olvasási stratégia feltételei
3) Metakogníció
kulcskompetencia, a saját gondolkodási folyamataink
megfigyelésének képessége, arról való gondolkodni tudás,
hogy:
 hogyan gondolkodom,
 milyen megértési problémáim vannak,
 hogyan lehetnék jobb megértő,
 mennyire hatékonyak ismeretszerzési műveleteim,
problémamegoldó és ismerethasznosító stratégiáim,
 mennyire használhatóak értelmező kereteim, sikeresek
tervező – kivitelező - értékelő folyamataim, döntéseim stb.
Olvasási stratégiák:
a narratív séma működtetése
A hatékony szövegértő például tudja, hogy:
A történeteknek meghatározott narratív szerkezetük van:
 elbeszélő, (ki, hogyan, miért úgy?)
 szereplő, (ki, kik?)
 helyszín, (hol?)
 probléma (cél, hiány), (mi, miért?)
 probléma-megoldási kísérletek (események, eszközök, kifejlet),
(hogyan? miként? mi? miért? milyen következménnyel?)
 időbeli lefolyás (mennyi idő alatt?)
Ezeket igyekszik megkeresni és megérteni az
elbeszélő szövegben
Szövegpélda:
Kinizsi Pál két kardot vesz a kezébe s üvöltő oroszlánként
mindenütt vérben gázol. Amerre ront, feltarthatatlanul
mindent, amit talál letipor, széles sorban hatalmas
öldöklést, mészárlást visz végbe. Most azt harsogja, hogy
utolsó szálig vágják az ellenséget, majd övéinek dühét
lobbantja lángra, s úgy dörög, hogy még a küszködők és
hátrálók is meghallják. Mikor már látta, hogy megsegíti őt
Jézus Krisztus szentséges neve, s feltűnt előtte a
győzelem reménye, megkettőzött erővel és bátorsággal
az ellenség seregén át széles utat vág, s így kiáltozik: …”
(Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades – a kenyérmezei csata)
A leíró szöveg
A nők viselete a férfiakénál is pompázatosabb
volt. Gyöngyvarrottas vagy pitykével díszített
ingük fölött négyzetes veretekkel vagy préselt
rozettákkal szegélyezett kaftánt viseltek, amelyet
derekukon ugyancsak fémdíszes, olykor csüngős
veretekkel kivert öv fogott össze. Brokátból,
selyemből készült köntösük fémdíszeihez
hasonló ékítmények szegélyezték a leányok
pártáját és az asszonyok süvegét, s díszes fejű
szögecsekkel volt kiverve csizmájuk is
(Dienes István: A honfoglaláskori nők viselete)
A meggyőző szöveg
A szónoknak terve van embertársairól, s ezt embertársaival el
akarja fogadtatni. A szónoklás tudománya: a rábeszélés
tudománya.
Könnyű belátnod, mily fontos a tudomány az életre. A
görögöknél, a rómaiaknál ez volt az élet iskolája. De a szó
hatalma azóta sem csökkent, mert a szóval a gondolat harcolt; s
van-e hatalmasabb a gondolatnál? De jegyezd meg: csak a jó
gondolat harcolhat jó szóval. Be tudsz-e bizonyítani valamit, ami
nem igaz? Csak gyengeelméjűeknek. Rá tudsz-e bírni valamire,
ami nem helyes? Csak gyenge jelleműeket.
Az igazi szónok nem gyengeelméjű, nem gyenge jellemű
hallgatókra számít. Nagy szónok nem lehet hamis ügy szónoka:
tudatosan soha.
A jó szónok elsősorban igaz ember; vir bonus dicendi
peritus mint a rómaiak mondták. Rossz gondolatból nem
eredhet jó szó.
A szövegértés egy lehetséges általános
stratégiája
(folyamat jellegű tudás)
ELŐTTE
 Előre elolvastam a címet, grafikai
szervezővel összegyűjtöttem a témával
kapcsolatos előzetes tudásomat.
 A cím és előzetes tudásom alapján
előfeltevéseket fogalmaztam, vagy
kérdéseket tettem fel magamnak a
szöveggel, illetve a témával kapcsolatban.
 Előzetesen áttekintettem a szöveg tagolását.
ALATTA
 Szakaszosan olvastam, egy-egy bekezdés után
megálltam, összefoglaltam a saját szavaimmal, vagy
a megértést ellenőrző kérdéseket tettem fel a
magam számára, vagy grafikai szervezővel
jegyzeteket készítettem.
 Ha valamit nem értettem, azonosítottam a
problémámat, és megoldást kerestem (pl.
megnéztem a szó jelentését a lábjegyzetben vagy a
szótárban, kikövetkeztettem a szövegkörnyezetből,
utánanéztem a világhálón stb.)
UTÁNA
 Újraolvastam, majd összefoglaltam az egész
szöveget.
 Elérési útvonalat (vázlatot) készítettem a
magam számára vagy elkészítettem a
szöveg gondolkodástérképét.
 Meggondoltam, mire tudom használni a
szövegben olvasottakat, véleményt
formáltam.
A folyamat jellegű szövegértést támogató
módszertani eljárás
√
tudom
+
új
(nem így
információ tudtam)
?
(nem
értem,
kérdésem
van)
*
(erről
eszembe
jutott,
hogy…)
Korrekciós stratégiák




Újraolvasás
Kérdésföltevés, önellenőrzés
Előreolvasás-visszaolvasás a szövegben a
tisztázás érdekében
Megbeszélés másokkal (osztálytárs, testvér,
szülő, tanár)
A szövegértési képesség
fejlesztésének lehetőségei
I. A szöveg formája – vizuális tájékozódás






Folyamatos-e a szöveg?
Van-e címe, alcíme?
Tagolódik-e bekezdésekre?
Tagolódik-e hasábokra?
Több kisebb szövegrészletből áll?
Vannak-e alcímei az egyes szövegrészleteknek?
A szövegértési képesség fejlesztésének
lehetőségei
II. A cím, a téma vizsgálata
- kérdésekkel: mire várok választ a szövegtől
Cél: a cím, téma alapján előzetes elvárások:
szövegtípus, háttér-információk
mozgósítása
RÁHANGOLÓDÁS
A szövegértési képesség fejlesztésének
lehetősége
II. A cím, a téma vizsgálata – a háttértudás
mozgósítása pókhálóábrával
esőerdők
A szövegértési szintek II.

A szöveg értelmezése






Miért?” típusú kérdések
Ok-okozati összefüggés feltárása
Egy-egy gondolatsor összegzése
Egy-egy gondolat részletes kifejtése
Kulcsszavak keresése, a szöveg felfűzése
Vázlatírás
Az értelmezési szint fejlesztéséhez
kapcsolódó technikák
Igaz-hamis állítások
A logikai képesség, a mérlegelés, a döntés
képességének fejlesztéséhez tanulói
közreműködéssel
 alkoss néhány igaz-hamis állítást a könyv
valamelyik fejezetéből!
 A mélyebb megértés ellenőrzéséhez
Összehasonlítás halmazábrával
Akhilleusz
tulajdonságai
Közös
Agamemnon
tulajdonságai
Összehasonlítás szemponttáblázattal
Szempontok
ráfordított
munkamennyiség
szállítási távolság
minőség
ár
Magyar búza
Amerikai búza
T-táblázat
ellentétes információk - érvek, motívumok,
vélemények, feltételek gyűjtése
NEM
IGEN
Az atomerőmű megújuló
energiaforrás
Az atomerőmű nem megújuló
energiaforrás
Aranykor,
Boldogok
szigete
Elsüllyedt
világ,
Atlantisz
Letűnt korok
világa
Varázslás,
bűbáj
SZIGET
Szellemek,
holtak
birodalma
Társadalomból
való kivonulás
Civilizációtól
mentes világ
Ősparadicsom
Utópia
Magány,
menedék
Az értelmezési szint fejlesztéséhez
kapcsolódó technikák
Gondolkodástérkép sémája
A szövegértési szintek III.
III. Reflektálás – az olvasottakra való
tárgyszerű vagy személyes reagálás


Bíráló, kritikai értékelés
Személyes vélemény, viszonyulás kifejezése
Szövegalkotási feladat – a szöveg tartalmától való
eltávolodás, a szöveg problematikájának
továbbgondolása vagy más élethelyzetben való
felhasználása
Összegzés








A szövegértési képesség minden tanulás
alapfeltétele
Minden tantárgy tanulása során fejleszthető
Csak aktív tanulói tevékenységben fejlődik
Fejlesztése hosszú, időigényes folyamat
Fontos szerepe van a rendszeres ismétlődésnek
Személyes természetű folyamat
Rendkívüli tudatosságot, tanári szerepváltást igényel
Felkészít az élethosszig tartó tanulásra