Transcript Szövegtan - Magyar Nyelvészeti Tanszék

Szövegtan
A szövegtan mint tudomány
Bevezetés a szöveg elméletébe
A többszörösen összetett mondat mint
konstrukció

1. Egy havas novemberi éjjelen, 2. amikor a hegyek között éles
szél süvöltözött, 3. és a fenyőfák dideregve csapkodtak kopasz
gallyaikkal, 1. azon a mély hegyi úton, 4. amely a nizsderi várnak
kanyargott, 1. egy bozontos fejű vak ember bandukolt, kezében
szíjat tartva, 5. amely egy kis fekete kutya nyakába volt erősítve.
(Krúdy)
_______ 1 _______
↑
↑
↑
↑
2
3
4
5
A többszörösen összetett mondat mint
konstrukció

1. A költő olyan, 2. mint a kisgyerek,
3.vagy mint az első ember a lapályon:
4. két lábra állni próbál, 5. hogy ne fájjon
apró mivolta, 6. ne födje berek,
7. de lássa messziről, 8. mi közeleg,
9. mily isten fénylik a teljes tájon,
10. mily csönd szivárog, 11. hogy üreget vájjon
alánk, 12.míg eltölt a gond és képzelet. (József A.)
A többszörösen összetett mondat mint
konstrukció
.
A félév anyagának vázlata
1.
A szövegtan
•
•
•
fogalma, tárgya
kialakulása, története
tudomány-rendszertani helye (Szikszainé:17—37.)
szöveg mibenléte (38—55.)
2. A
2.1. A textualitás összetevői
2.1.1. Szövegértékűség
2.1.2. Szövegösszefüggés (56—75.)
2.2. A szöveggrammatika (141—165.)
2.3. A szövegszemantika (166—205.)
2.4. A szövegpragmatika (206—247.)
2.5. A szöveg szerkezete (248—280.)
3.
Szövegtipológia (281—302.)
4.
Szövegelemzés (408—415.)
Követelmények
Kollokvium

Szóbeli: tételek az előadás anyagából
Kötelező olvasmány:
Szikszainé Nagy Irma 2006: Leíró magyar szövegtan.
Osiris Kiadó, Budapest – a kijelölt részek
1.1. A szövegtan fogalma
A szövegtan = a szöveg tudománya
„A szövegtan tudományosan rendszerezett […] ismeretanyag a
szövegről”
(Deme László 1980: A szövegtan, a szövegismeret és a szövegszemlélet az
anyanyelvi nevelés rendszerében. Magyar Nyelvőr, 332.)
A szöveg tudományának különböző
elnevezései
Szövegnyelvészet (text linguistics)
Szövegelmélet (text theory)
Szövegtudomány (science of texts)
Szöveggrammatika (text grammar)
Diszkurzuselmélet (theory of discourse)
Diszkurzusgrammatika (discourse grammar)
Textológia (textology)
Szövegtan
1.2. A szövegtan
tárgya
A szövegtan mint tudományág tárgya:
a szöveg
• A gyakorlatban: ezt elemzik, az elemzés
eredményéből vonnak le következtetéseket az
elméleti szövegfogalomra nézve.
• Az elméletben: a szöveg általános fogalmát
igyekszenek leírni, empirikus kutatások
eredményeinek és gondolkodási műveleteknek a
segítségével.
1.3. A szövegtan
kialakulása
Az ókortól kezdve több tudományág foglalkozott a
szöveggel, ezek alkotják a szövegtan előzményeit:




az antik retorika, szövegkritika
a középkori „ars dictandi”
a hermenautika (szövegmagyarázat)
a homiletika (egyházi szónoklattan)
 a stilisztika
 a poétika
 a modern nyelvelméletek és nyelvtudományi ágak (a
strukturalizmus, a transzformációs generatív grammatika, a
beszédaktus-elmélet, valamint az antropológiai nyelvészet, a
szociolingvisztika stb.)

a kommunikációelmélet
1.3. A szövegtan kialakulása
A szöveggel való foglalkozás kb. 2000 éves – de a kutatásnak inkább
az anyaga volt a szöveg, nem a tárgya
A szövegtannak mint (nyelvtudományi) diszciplinának nemcsak
anyaga, hanem kutatási tárgya is a szöveg
Közvetlen forrásai
 a mondatnál nagyobb nyelvhasználati egység
Chomsky és követői (mondatlánc, szöveg)
 a kommunikációelmélet, a beszédtettelmélet, a
szemiotika és a pragmatika hatására:
szövegközpontú nyelvszemlélet
1.4. A szövegtan tudomány-rendszertani
helye
A szövegtan mint tudomány besorolása összetett feladat:
Nem kizárólag nyelvészeti tudományág:
•
A szöveg nem csak nyelvi lehet
•
A nyelvi szöveget sem csak nyelvészeti szempontból
lehet vizsgálni
↓↓↓
• Interdiszciplináris tudomány: a nyelvészet is csak más
tudományágak érintésével vizsgálhatja
• Multidiszciplináris tudomány: több tudományág
eredményeit integrálja
1.4. A szövegtan tudomány-rendszertani
helye
A szövegtan a többi tudományhoz hasonlóan:
nem egységes,
nem lezárt.
De mint új tudományág és mint határtudomány
(interdiszciplina)még kevésbé az:


Nem egységes: sokféle „iskolája” van, különböző elméleti háttérrel,
kutatási szempontokkal.
Nem lezárt: sok a még feltáratlan területe, terminológiai
tisztázatlansága, ingadozása
1.4. A szövegtan tudomány-rendszertani
helye
A szövegtan helye a nyelvleírás rendszerében
Szövegtan: szövegszint
(Viszonyítási pont:)
Mondattan: mondatszint
Szintagmatan: szintagmaszint
Lexikológia: lexémaszint
Morfológia: morfémaszint
Fonológia: fonémaszint
2. A szöveg mibenléte

A szöveg szó jelentése
„1. Írásban vagy nyomtatásban rögzített mondanivaló, ill. az ezt
alkotó, kifejező mondatok összefüggő egésze, rendszerint hosszabb
sora.
2. Olyan vers, amelyet rendszerint könnyű műfajokban
megzenésítésre szántak, ill. megzenésítettek, vagy az ilyen műfajú
dallamhoz írt vers (a dallammal ellentétben)
3. (ritka) Beszéd folyamán elhangzó, összetartozó mondatok
együttvéve, elmondott beszéd mondatai. a/ (argó, bizalmas) Sok a
~! sokat fecseg(sz), ne fecsegj annyit, unom már, annyit beszél(sz).”
(ÉrtSz.)
2. A szöveg mibenléte

A szöveg szó etimológiája (1835)
„Nyelvújítási származékszó: a sző ige v-s tőváltozatából alkották -g
képzővel […] Jelentéstani alapja a sző igének 3., ‘kigondol, tervez’
jelentése volt. Mintájául a latin texere ‘sző’: textus ‘szövet; szöveg’
összefüggés szolgálhatott.” (TESz)
álmokat, ábrándokat, terveket, ill. összeesküvést, cselt, ármányt sző
textus: a magyarban főként ‘bibliai szöveg’ jelentésű
2. A szöveg mibenléte
Mi szöveg? (Mi számít szövegnek?)
A szövegjelleget általában intuitíve felismerjük.
Kivétel: a határesetek, pl.:
tartalomjegyzék
értelmetlen gyerekmondóka
verseskötet értelmetlen verse
asszociációs szó-, ill. mondatsor
töredék
felkiáltás, parancs, vezényszó
felirat
mondás
Szikszainé: szöveg, nem szöveg, antiszöveg, effektusszöveg,
álszöveg, agrammatikus szöveg, töredékes szöveg

2. A szöveg mibenléte

Mi egy szöveg? (Hol a szöveg határa?)
Általában ezt is meg tudjuk állapítani intuitíve.
Kivétel pl.: dialógusok
számozott versek sora
szótár szócikksora
o Szövegkomplexum
pretextus – textus – poszttesztus
Pl.: törvény, levél, jegyzőkönyv
o Szövegegész – részszöveg – szövegrész(let)
2. A szöveg mibenléte

Mi a szöveg? (Mi a szövegfogalom lényege?)
a/ Elhatárolása a mondathalmaztól
mondathalmaz: a mondatok önmagukban teljesek
nem utalnak az előzményre
redundáns elemek
(Szikszainé: 47—48.)
Mi a szöveg?
b/ Viszonya a szövegmondathoz
szövegmondat – közlési alapegység, a szöveg alapegysége
(nyilatkozat (utterance), megnyilatkozás)
szövegmondat – szöveg – kommunikáció
Mi a szöveg?
c/ Kapcsolódása a language szintjeihez
langue (nyelv)
parole (beszéd)
szöveg ?
szöveg
(rendszer)mondat
szövegmondat (nyilatkozat – utterance
↑
megnyilatkozás)
szintagma
lexéma
morféma
fonéma
Mi a szöveg?
d/ Az egyes elméleti kereteken belül szemlélve
(„szövegdefiníciók”)
• Kommunikáció-központú: a kommunikáció alapegysége
„A szöveg nyelvi formába öntött objektivációja az egyéni
pszichikai tartalom egy részletének, olyan terjedelemben és
megformáltságban, amely elegendő ahhoz, hogy adott helyzetben
a kifejezés és/vagy tájékoztatás és/vagy befolyásolás feladatát
ellátva a teljesség és lezártság érzetét is felkeltse.” (Deme László:
A szöveg alaptermészetéről. 1979. 59).
Mi a szöveg?
•
A továbbiak:
beszédaktus-elméleti, szemiotikai, szemantikai, pragmatikai stb.,
másféle dominanciákkal
•
Definíció: nincs.
Magyarázat:
„A szöveg – hasonlóan a szó, a mondat vagy a jel fogalmához – a
nyelvtudomány nyitott, heterogén megközelítéseket lehetővé tevő,
nem definiálható alapfogalma, amelynek heurisztikus funkciója van.”
(Kocsány Piroska: Szövegnyelvészet versus szövegelemzés. 1992.
145.)
2.1. A textualitás
Szövegjellemző
Összetevői:
 szövegértékűség (szövegjelleg) ~ szövegszerűség,
szövegiség (Szabó Z.)
 szövegösszefüggés ~ szöveg-összefüggőség
(Petőfi S.J.)
2.1.1. A szövegértékűség
Egy nyelvi produktum szövegként való elfogadása a szövegalkotó
és/vagy a szövegbefogadó által.
A szövegértékűség kritériumai egyes szerzőknél különbözőek
(Isenberg, Lotman, Beaugrande—Dressler, Schveiger)
Általános jellemző: a szövegterjedelemtől független
2.1.1. A szövegértékűség
A szövegértékűséget mutató nyelvi és nem nyelvi jellemzők
(Szikszainé)
 Belső sajátság
•
Tartalmi folyamatosság: egységes téma
•
Teljesnek és lezártnak találjuk
•
Mondatai tartalmilag és grammatikailag kapcsolódnak
•
Szerkezeti egységei egymásra épülnek
•
Stilárisan egynemű
•
Formailag/akusztikusan elkülönül
 Külső sajátság
•
A nyelvi kommunikáció egységének tekinthető
2.1.2. Szövegösszefüggés
A szövegmondatok sorát megszerkesztetté tevő nyelvi és nem nyelvi
sajátosságokból fakadó
összefüggés-hálózat,
amelynek következtében a mondatsort egységesnek,
folyamatosnak, tehát szövegnek érzékeljük.


Nyelvi jellegű
Nem nyelvi jellegű összefüggés
↓↓↓
szövegösszetartó erő
(szövegszervező erő)
2.1.2. Szövegösszefüggés


Nyelvi jellegű összefüggés
A szomszédos mondatok között legalább egy elem ismétlődik, ill.
korreferenciális (ugyanazon valóságdarabra vonatkozó)
viszonyokban jelentkezik
Nem nyelvi jellegű összefüggés
Fogalmak
•
kapcsolódása és referenciális vonatkozása
•
szituáció
•
előismeret, világismeret
Referenciális azonosság v. vonatkozás:
•
Helyettesítendő (szubsztituendum)
•
Helyettesítő (szubsztituens – Harweg)
2.1.2. Szövegösszefüggés

A szövegösszefüggés szintjei-fajtái
•
•
•
•
Pragmatikai szintű összefüggés: koherencia
jelentések és kontextus kapcsolata → koherens szöveg
Szemantikai szintű összefüggés: kohézió
nyelvi jelek és jelentésük kapcsolata → kohezív szöveg
Szintaktikai szintű összefüggés: konnexitás
nyelvi jelek kapcsolata a grammatika által → konnex
szöveg
+ szerkezeti konnexitás, akusztikus, vizuális, intertextuális,
stilisztikai kohézió
2.1.2. Szövegösszefüggés

•
•
•
A szövegösszefüggés foka, erőssége
Koherens: erős a kapcsolódás
Inkoherens: nincs vagy nagyon gyenge a
kapcsolódás
Átmenetek
majdnem nem koherens
kevésbé koherens
majdnem koherens stb.
2.1.2. Szövegösszefüggés

A szövegösszefüggés az utalás iránya szerint
Forikus elemek: utaló elemek
 Szövegen kívülre: exofora
 Szövegen belülre: endofora
• Anafora: amire visszautalunk: antecedens
 Szövegen belülre
• Deixis: rámutató funkció (helyre, időre, személyre stb.)
 Szövegen belülre
 Szövegen kívülre
• Katafora: amire előreutalunk: posztcedens
 Szövegen belülre
 Szövegen kívülre
2.1.2. Szövegösszefüggés






A szövegösszefüggés hatósugara
Lineáris: láncolatos grammatikai-szemantikai
összefüggés
Globális: a szöveg nagyobb egységeire vagy
egészére kiható, általában szerkezetiszemantikai-pragmatikai összefüggés
A szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint
Pontszerű utalás: egyetlen elemre, pl. egy szóra utal
Foltszerű utalás: több elemre utal, ha névmás, mindig magas
hangrendű
2.1.2. Szövegösszefüggés






A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint
Egyirányú: előre-vagy visszautalás, ill. rámutatás
Kölcsönös: összefonódik az előre- vagy visszautalás (pl.
egyeztetéssel)
A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint
Teljes: a helyettesítő teljesen lefedi a helyettesített fogalmát (pl.
névmás)
Részleges: a helyettesítő nem teljesen fedi le a helyettesített
fogalmát (pl. rész-egész viszony)
2.2. Szöveggrammatika




A szöveggrammatika fogalma
A mondat- és szöveggrammatika szétválasztása
A szövegkonnexitás
A szövegkonnexitás eszközei
2.2. Szöveggrammatika
A szöveggrammatika fogalma
Kétféle jelentés:
• A mondategységen és a szövegmondaton túlmutató
mondatgrammatikai eszközök vizsgálata
• A szövegmondatok és a nagyobb szövegegységek között
működő szöveggrammatikai eszközök vizsgálata
A kapcsolat természete: lineáris
2.2. Szöveggrammatika
A mondat- és a szöveggrammatika szétválasztása
A nehézségek oka:
• az eszközök sokszor azonosak: pl.: mutatónévmások (az)
• a kapcsolatok hasonlóak: mellérendelés, alárendelés
A mondat- és a szöveggrammatika érintkezési pontjai
• Egyeztetés
A diákok elmentek kirándulni. Két napot töltöttek a Bükkfennsíkon.
• Névmásítás
Az a film lesz ma műsoron, amelyik tegnap is ment. Ez szól a
húszas évek Írországáról.
az – mondaton belüli utalás (általában)
ez – mondatok közötti szövegutalás (általában)
2.2. Szöveggrammatika
A szövegkonnexitás = grammatikai szövegösszefüggés
A szöveggrammatikai eszközök funkciója: létrehozni
• determinálással
• helyettesítéssel/utalással a korreferenciát
• az elő-, ill. utóinformáció és
• a determináns, ill. forikus elemek között
2.2. Szöveggrammatika

Determinálás: határozottá tevés
determináns: főnevet vagy főnévi csoportot határozottá tevő
elem (pl.: határozott névelő)
 Helyettesítés/utalás: fogalmi jelentésű szó helyettesítése
jelentésbeli egyenértékűség alapján
Proformák: helyettesítő elemek (pl. névmások)
Pronomen: főnév vagy főnévi csoport névmási helyettesítője
Proadjektivum: melléknév melléknévi mutató névmási helyettesítője
Proadverbium: határozószó névmási határozószói helyettesítője
Proverbum (igemás): az igének általános jelentésű igei helyettesítője
Promondat: a mondat (ált.) módosítószói helyettesítője
2.2. Szöveggrammatika
A konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei (a tankönyv szerint)
•
•
•
•
Névelők
Proformák
Egyeztetés: ragozás, jelezés
Egyenes idézés
2.2. Szöveggrammatika
1. Névelők
Határozott névelő: az előzetes közlésre, vagy általánosan
ismert, vagy a közös előismeretekben szereplő dologra utal
– utaló szerepű
Határozatlan névelő: az információátadás új elemét jelzi
Névelőtlenség: általában hasonló a funkciója, mint a
határozatlan névelőé
De: tulajdonnevek esetében határozottságot jelöl!!
2.2. Szöveggrammatika
2. Proformák – helyettesítők
pronominalizáció – helyettesítés
A fogalomszók és proformák egybekapcsolódása hozza létre
az izotopikus folytonosságot.
A proformák „üres” elemek, csak a szövegmondatban
töltődnek fel jelentéssel (az ante- vagy posztcedens
jelentésével)
2.2. Szöveggrammatika
A proformák fajtái
 Névmások

Főnévi névmások
• Személyes névmás
Pisti átment a barátjához. Útközben ø vett egy fagyit.
Pisti átment a barátjához. Ma ő volt soron, holnap Zoli jön hozzájuk.
• Mutató névmás
Jancsi 50 pontot ért el távolugrásban. Ezzel ő lett az első.
Megfutamodni? Azt nem!
• Birtokos névmás
Kérem vissza a tollat! Az enyémet!
• Határozatlan névmás
A két gyerek közül az egyik zeneiskolába jár. A másik már évek óta
teniszezik.
2.2. Szöveggrammatika
Általános névmás
Ma angol, magyar és fizika órám lesz. Mindegyikre tanultam.

 Melléknévi névmás
Nézd, de szép táska. Ilyen kell nekem is!
+ Névmási határozószó
Már öreg a számítógépem. Újat kell venni helyette.
+ Sorszámnév
Kati volt János második felesége.
2.2. Szöveggrammatika

Proverbumok
Már megint nem értél haza időben! Még egyszer ne csinálj ilyet!
(tesz, művel stb.)

Promondatok
– Örülnék, ha jönnél segíteni!
– Hogy?!
2.2. Szöveggrammatika
3. Egyeztetés
Ragozás
 alany és állítmány egyeztetése: igei szám, személy
 határozott tárgy és határozott igeragozás
Jelezés
 igeidőjelek
 birtokos személyjelezés
4. Egyenes idézés
A mondat [=Bajnai Gordoné] így hangzott:
„Magyarországban bíznak külföldön, minket
emlegetnek bezzeg-országként„.