Transcript Szövegalkotás a középszintű érettségi vizsgára

Szövegalkotás a
középszintű érettségi
vizsgára
Az írásfolyamat mint
problémamegoldás
Pethőné Nagy Csilla: Hogyan csináljam? Kétszintű magyar
érettségi. Korna Kiadó, 2007.
80%:20% Az írásfolyamat lépései
Problémamegoldási folyamat:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Feladatértelmezés
Tudásmozgósítás
Anyaggyűjtés
tervkészítés (vázlat)
kivitelezés (korrekció)
(ön)értékelés
1. lépés: A feladat értelmezése
►Milyen
tevékenységet vár el tőlem?
►Milyen szövegtípust kell alkalmaznom?
►Milyen kommunikációs helyzethez és
beszédmódhoz
tartom magam?
►Milyen szempontokat kell érvényesítenem?
►Milyen terjedelemben írhatok?
►Milyen információhordozó áll rendelkezésemre?
►Mit tudok meg belőle?
Miért fontos ezt tudnom? Mert a siker előfeltétele,
hogy tudatosítsd magadban a feladat megkívánta
tevékenységet!
2. lépés: Hogyan fogjak bele?
(tudásmozgósítás)
Műveltségi, irodalomtörténeti ismereteid felidézése
► Irodalomelméleti ismereteid mozgósítása
► Olvasói tapasztalataid összegyűjtése
► Szövegelemző eljárások, szövegalkotó modellek
felelevenítése
► Szimbolikus jelentésekre vonatkozó utalások
► Képzettársítás (listakészítés, ötletroham formájában)
► Előfeltevések megfogalmazása
► Személyes élményeid, élettapasztalataid mozgósítása
►
3. lépés: Mi segít nekem a részletesebb
anyaggyűjtésben? (anyaggyűjtés)
►
Ötletgyűjtés a tanult technikákkal: listakészítés, majd
csoportosítás: fürtábra, gondolkodástérképek, kettéosztott
naplók, diagramok, szemponttáblázatok
►
Az irodalmi szövegeken keresztül érvelő esszénél az
olvasottság és a megszerzett ismeretek, valamint a diák
életszemlélete, bölcsessége, kulturális, etikai, életmódbeli
szemlélete tárul fel (Fejtse ki! Értelmezze! Vizsgálja meg! Jellemezze!
Hasonlítsa össze! Értékelje! Vitassa meg! Cáfolja! Bizonyítsa! Fogalmazza meg
véleményét!)
►
Ebben a szakaszban dől el az is, hogy mit tudsz felhasználni
és mit kell elvetned a meglévő, mozgósított tudásodból,
ötleteidből!
4. lépés: Hogyan rendezzem el a
gondolataim? (vázlatkészítés)
►
Egy lehetséges séma a „szaloncukor” elv:
. Bevezetés:
 Közelíts tágan a témához! Vesd fel a problémát!
 Még ebben a részben szűkítsd a témát a megadott szempontokra
(idézet reflektálása) , fogalmazz kérdéseket vagy vetítsd előre a
gondolataid logikai menetét.
Tárgyalás (ezt a rész dolgoztad ki gondolkodástérképpel először):
 Haladj az előre vetített logikád menete szerint!
 Fejts ki szempontonként, részletesen a gondolataid,
megállapításaid!
 Haladj az érvelő szöveg retorikai szabályai szerint (tételmondat
vagy kérdés – bizonyítás – következtetés)
Befejezés:
 Térj vissza bevezetésed második részéhez, összegezd mire jutottál,
vonj le végső következtetéseket, válaszold meg kérdéseidet!
 Terjeszd ki írásod általánosabb irányokba (esztétikai, bölcseleti,
erkölcsi), jelezd a gondolati továbblépés lehetőségét!
5. lépés: Most már megírhatom, és meg is
tudom írni!
►
Egy jól megírt szöveg mindig próbálkozások, elmélyült
gondolkodás, döntések és újraírások eredménye!
►
Az írásnál használd a gondolkodástérképed, és tartsd szem
előtt az értékelési kritériumot!
►
A gyakorláskor még írj piszkozatot, azt javítsd, pontosítsd,
egészítsd ki és írd újra! (Az érettségi dolgozatban erre nem
lesz lehetőség!!!)
6. lépés: Önellenőrzés
►
„Minek az önellenőrzés, úgysem én fogom javítani?”
►
A sikeres problémamegoldás feltétele, hogy képes legyél
rálátni saját munkádra és gondolkodásodra! Ez a belső
intelligencia függvénye, és az önkorrekció feltétele.
Önellenőrzési szempontok:
1. Tartalmi kifejtés (20 pont)
►
►
►
►
►
►
►
Elég alaposan körüljártam, értelmeztem a feladatot?
Sikerült kapcsolatot teremtenem a bázisszöveggel?
Kitüntetett szerepet szántam a megadott szempontoknak?
Kifejtettem, magyaráztam, bizonyítottam, példáztam az állításaimat?
Bizonyítja írásom a témában/ problémában való jártasságomat,
műveltségemet?
Az önellenőrzés folytatása
►
2. A szöveg megszerkesztettsége (20 pont):
►
►
Megfelel írásom a műfaji követelményeknek? Elemző? Tárgyilagos?
Sikerült mások számára is átlátható összefüggést teremtenem gondolataim
között?
Vannak tételmondataim? Kellően kifejtettem, magyaráztam, példáztam ezeket?
Igyekeztem következtetéseket levonni?
Logikus a gondolatmenetem? Sikerült gondolatilag átkötnöm a bekezdéseket?
Arányos a tagolásom (pl. 1/5 - 3/5 – 1/5)? Ez jól látható, bekezdésekkel is
jelöltem?
Vannak írásomban fölöslegesen ismétlődő gondolatok?
►
3. Nyelvi minőség (20 pont):
►
►
►
►
►
Gördülékeny, választékos stílusban írtam? Világosak, jól szerkesztettek a
mondataim?
► Használtam a megfelelő szakkifejezéseket?
► Vannak olyan szavak, amelyeknek a helyesírásában bizonytalan vagyok?
► Ránézésre esztétikus az írásom? Olvasható?
►
A középszintű írásbeli érettségi vizsga
szövegalkotásának első, leggyakoribb feladattípusa
az irodalmi szövegeken keresztül érvelő esszé
►
Az idézet alapján fejtse ki véleményét az önazonosság, és nemzeti
azonosság fontosságáról, lehetséges viszonyáról, változó tartalmairól.
Érvelésében használja fel irodalomolvasóként szerzett tapasztalatait:
hogyan vélekedtek a kérdéskörről különböző korokban a magyar
költők, próza- és/vagy drámaírók.
►
„Nem tudunk szabadulni a kérdéstől, hogy mi a magyar, mi a helye a
világban, van-e sajátos célvilágunk, s ha van, miért olyan, amilyen.
Alapvető a gond, hogy milyen identitás-egyensúly lehetne kívánatos
egyén és patrióta, tudat és nemzettudat között. A kérdést nem
tekinthetjük magyar különlegességnek, minden nemzetté
kovácsolódott nép számára létezési előfeltétel, hogy megütközzön
vele.”
►
Mészöly Miklós: Tudat és nemzettudat, 1982 - részlet)
1. lépés: feladatértelmezés
A feladat értelmezése
1. Milyen tevékenységet vár el tőlem?
2. Milyen szövegtípust/ szövegműfajt
kell megalkotnom?
3. Miféle kommunikációs helyzethez
és beszédmódhoz tartom magam?
4. Milyen szempontokat kell
feltétlenül érvényesítenem?
A feladat pontosítása a
megalkotandó szövegre
1. Műveltségmozgósítás,
tudásalkalmazás, olvasói
tapasztalat, műismeret felidézése,
kombinálás, érvelés,
véleményalkotás, rendszerezés
2. Érvelő szöveg, esszé
3. Esszéhez, a kötetlenebb,
szubjektívebb, lazább
gondolatmenethez
4. Önazonosság, nemzeti azonosság
mérlegelése
5. Milyen terjedelemben írhatok?
5. Legfeljebb 4 oldal
6. Milyen információ áll
rendelkezésemre?
6. A bázisszöveg (idézet),
tájékozottságom, olvasottságom,
mű- és korismereti tájékozottság,
személyes tudásom a témáról
A középszintű írásbeli érettségi vizsga
szövegalkotásának második típusa
►
►
►
Egy mű adott szempontú elemzése, értelmező bemutatása
(leggyakrabban rövid széppróza, novella, ritkábban drámavagy esszérészlet, esetleg egy lírai alkotás elemzése)
A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontjait
és az értelmezendő szöveget
Speciális elvárások a feladatértelmezésben:





Értelmezés, elemzés, szemponttartás (értekező esszé)
Tudományos-szakmai stílusnak megfelelő szakszerű, logikus beszédmód
Az értelmezett szöveg műfajának megfelelő esztétikai ismeretek
Terjedelemtartás
A gondolatébresztő szöveg, a feladat konkrét szempontjainak, a bázisszövegnek az
elemző-értelmező kibontása: mű- korszakismeret, olvasottság, esztétikai, poétikai,
stilisztikai, stílus- és műfajtörténeti ismeretek alapján
Örkény István: gondolatok a pincében
►
Az állatmese az epikus példázatok egyik legősibb típusa, az
antikvitástól a modernitásig. Konvenciói gyakran
megújulnak. Örkény egyperceseinek hőseiként is gyakran
szerepelnek állatok. Tanító célzatú fabuláiban a groteszk
forrása éppen az, hogy emberi sorsokról, vágyakról,
lehetőségekről, létminőségekről van bennük szó.
►
Az idézett novella értelmezésével mutassa be, miben
követi, illetve miben újítja meg Örkény a
fabulahagyományt. Térjen ki a groteszk kérdésére és a
példázat értelmezési lehetőségeire is!
Írásának terjedelme legfeljebb négy oldal legyen!
Örkény István: Gondolatok a picében
A labda egy betört ablakon keresztül leesett az alaksori folyosóra.
Az egyik gyerek, a házmesterék tizennégy éves kislánya, lebicegett érte.
Szegénykének a villamos levágta a fél lábát, s boldog volt, ha labdát szedhetett
a többieknek.
Az alaksorban félhomály terjengett, de azért feltűnt neki, hogy egy sarokban
megmozdult valami.
- Cicus! – szólt oda a falábú házmesterkislány. – Hát te hogy kerülsz ide,
kiscicám?
Fölkapta a labdát, s ahogy csak tudott, elsietett vele.
Az öreg, csúnya és rossz szagú patkány – őt nézték cicának – meghökkent.
Így még nem beszélt vele senki.
Eddig csak utálták, szénnel hajigálták, vagy rémülten elmenekültek előle.
Most jutott eszébe először, hogy milyen más lett volna minden, ha
történetesen cicának születik.
Sőt, mert ilyen telhetetlenek vagyunk! – mindjárt továbbszőtte ábrándjait. Hát
még ha falábú házmesterkislánynak születik?
De ez már túlságosan szép volt. Ezt már el se tudta képzelni.
(1968)
Az állatmesék
►
►
►
►
►
Az ókori civilizációk irodalmi hagyományának a része. Nem
szórakoztatni, hanem tanítani, nevelni akartak, tehát
tanmesék, példázatok.
Céljuk a befogadó erkölcsi, társadalmi nevelése, a
társadalmi normák, szokások, emberi, magatartásformák
bemutatása, közvetítése.
Az állatmese végén gyakran magyarázat szerepel, a
történet didaktikus összegzése.
A műfaj tovább élt az európai irodalomban, számos szerző
dolgozta föl Aiszoposz, Phaedrus állatmeséit.
Mozgósítsa ismereteit!
Az abszurd
1. Latin absurdus ‘visszás, össze
nem illő, képtelen, ízléstelen,
ésszerűtlen.
2. Tárgya: a létezés teljes
értelmetlensége,
reménytelensége. A világot
totális hibaként, végzetes
hiányként eleveníti meg.
3. Módszere: két végletesen
össze nem illő elem egymás
mellé rendeléséből és
változtathatatlan, reménytelen
viszonyából fakad.
4. Minősége: a tragikum,
tragikomikum körébe tartozik.
A groteszk
1. Az olasz grotta ‘barlang”,
furcsa, különös, nevetséges,
lehetetlen
2. Tárgya: a létezés részleges
értelmetlensége,
reménytelensége. A világban
mutatkozó hibákat eleveníti
meg, a hiányok okaira keresi a
választ.
3. Módszere: az analízis, miért
kaotikus a világ, lehet-e más.
Két részlegesen össze nem illő
elemet társit.
4. Minősége: a komikum,
bizonyos mértékben a
tragikomikum.
A középszintű írásbeli érettségi vizsga
szövegalkotásának harmadik típusa
►
Két, esetenként három szöveg adott szempontú
összehasonlítása (szépirodalmi mű, műrészlet tematikus,
poétikai, stílusbeli összevetése a szövegköztiség példái
révén)
►
A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének
kiemelt szempontjait, és megadja az összehasonlítandó
művek szövegét
A három feladattípusból egyet kell kidolgozni 4 (maximum 5
oldal terjedelemben)
Szabó Lőrinc: Egy volt a világ
Bertók László: A világnak négy sarka volt
„Becsületbeli ügy megmondani az olvasónak: a világban nem biztos
semminek a helye, még kevésbé a szerepe. (…)
A költő is csak egy rendet tételez a lehetséges sok közül, pontosabban a
lehetséges sokból. Mint bárki más. Egyre kevesebb jogot adhat az
ösztöneinek, a világot értelmével próbálja befogni.
Esztétikai hozadéka: nosztalgia a biztonságért.” (Zalán Tibor költő)
A két mű összehasonlító elemzésével mutassa be a modern ember
világképének jellemzőit! Térjen ki a beszédhelyzet jellegzetességeire, a
gyermek-felnőtt nézőpontjainak vizsgálatára, a formabeli hasonlóságokra,
és különbségekre, valamint a műforma jelentésképző szerepére is.
Írása legfeljebb 4 oldal legyen!
Szabó Lőrinc: Egy Volt a Világ
Szép volt, isten volt, Egy Volt a Világ.
Tél, tavasz, nyár, ősz: meghitt tarkaság.
Égen és földön mosolygott a rend.
A nap hajnalban mindig megjelent,
mennyei munkás, hős, nagyrabecsült,
barát, aki velem kelt és feküdt,
és fűtött nekem és világított.
Fák közt a kert száz tűz-szeme nyitott;
és eső jött és elverte a port,
s éjjel szelíden csőszködött a hold.
S mindezt nekem tették, személyesen,
és érdekes volt látni, hogy milyen
ügyes az ember. Én is az leszek?
Miért ne? (Hacsak a farkas meg nem esz!)
Borzongó percek s naphosszú öröm:
A tengertől még nem váltam külön,
Nem voltam sziget… Imák és csodák:
Szép volt, isten volt, Egy Volt a Világ.
Tücsökzene, 9. - 1947
Bertók László:
A világnak négy sarka volt
A térképen Belső-Somogy
a szívemben a hely és idő
ahonnan így-úgy mérhető
hogy ki vagyok ha az vagyok
egyébként ég föld állatok
szülők törvények temető
a saját közös tekenő
amely akkor sem úgy mozog
boldogok voltunk boldogok
soha annyi fölös erő
olyan közel volt a jövő
hogy nevettünk ha csillogott
a világnak négy sarka volt
és mind a négy elérhető
Kő a tollpihén, 12. – 1986-89
Szabó Lőrinc:
Egy Volt a Világ
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Szempontok
a ciklus és a műcím világképére
vonatkoztatható
jelentéslehetőségek
a megszólalás lírai helyzete
gyermek-felnőtt nézőpont
a volt világ jellemzői
a rendben lét poétikai
kifejezőeszközei
a van világ mint hiány vagy
metafora
a szövegköztiség lehetőségei
külső – belső réteg és jelentés
a modernség előtti világkép
jellemzői, hasonlósága a
gyermekivel
a modern világkép jellemzői
Bertók László:
A világnak négy
sarka volt
►
Szabó Lőrinc verse
►
astrofikus,
van központozás,
áthajlások,
beszédszerűség,
gyermeki
nézőpontba
való
visszahelyezkedés
„Én is leszek…”
►
►
►
►
Hasonló
elemek
lírai
alaphelyzet:
emlékezés,
eredet,
gyerekkor =
elmúlt,
rendezett világ
otthonosság
az én-világ
viszonya
harmonikus,
boldog lét
Bertók László verse
strofikus,
nincs központozás,
a visszatekintő
felnőtt
nézőpont
kizárólagos,
hiány
(mondatszerk.)