Transcript A_szoveg_diak

Áttekintő vázlat
1.1 A szöveg fogalma
1.2 A szöveg sajátosságai
1.3 Szövegmondat, rendszermondat
1.4 Szöveg a közlésfolyamatban
1.5 A szöveg funkciói
a
nyelvhasználat eszköze, lehet írásbeli és
szóbeli
 a nyelv és a beszéd legnagyobb egysége
 a mondatnál magasabb nyelvi egység,
mondatok/megnyilatkozások összefüggő
láncolata
 terjedelme: egyetlen mondattól egészen a
regényig terjedhet
 beszédhelyzetben (szituáció) vagy
szövegkörnyezetben (kontextus)
értelmezhető
 folyamatosság, részekre
tagoltság
 tartalom szempontjából teljesség, formai
szempontból kerekség, lezártság jellemzi
 dinamizmus
 pragmatikai, jelentésbeli, grammatikai,
szerkezeti összekapcsoltság
 nyelvi és nem nyelvi összetevők is építik
Szövegmondat
Az írott és a beszélt szöveg közlési alapegysége.
A mondatkezdő nagybetűtől a lezáró írásjelig tart.
(Beszédben szünettől szünetig.)
A szövegegészből kiragadva általában elveszíti eredeti
jelentéstartalmát, jelentéséhez hozzájárul a szövegösszefüggés és a
beszédhelyzet.
Rendszer
-mondat
A nyelvi rendszerben önállóan is létrehozható mondat.
Önmagában is jelentéstani egységet alkot.
A szöveg megformálását a közlésfolyamat
valamennyi tényezője befolyásolja (adó, vevő,
csatorna, kód stb.)
 Modern szövegnyelvészet szerint 6 nem nyelvi
kommunikációs tényező játszik szerepet a szöveg
létrehozásában és befogadásában:

•
•
•
•
•
•
Beszédhelyzet (szituáció)
Szövegkörnyezet (kontextus)
Cselekvés
Tudás (sémák, forgatókönyvek, tudáskeret)
Interakció
Norma (pl. köszönés)
 tájékoztató
 érzelemkifejező
 felszólító, felhívó
 kapcsolatfenntartó
 értelmező, metanyelvi
 esztétikai, poétikai
2.1 A szövegfunkció szerint
2.2 A kapcsolat módja szerint
2.3 kommunikációs terek szerint
2.4 A szövegalkotás módja szerint
 ismeretközlő, érzelemkifejező, felszólító,
felhívó, kapcsolatteremtő, metanyelvi,
poétikai
 elbeszélő, leíró, érvelő szövegek
szóbeli
írásbeli
csatorna
vokális és vizuális
vizuális
függőség
szituációfüggő (hely, idő)
kevésbé szituációfüggő
kód
totális kód (természetes)
korlátozott (mesterséges)
szókészlet
spontán (igénytelenebb)
tudatosabb, igényesebb
mondatszerkesztés
egyszerűbb, hiányos (.?!) kifejtett, szerkesztett (.)
szövegszerkesztés
laza (szünetek stb.)
tudatos, tervezett, kötött
előkészítettség
gyors gondolkodás
van idő gondolkodásra
normativitás
nyelvi illemszabályokhoz
kevésbé igazodik
nyelvi illemszabályok
szigorúbbak
visszacsatolás
általában azonnali
korlátozott, késleltetett
nyelven kívüli
kifejezőeszközök
szövegfonetikai és nonverbális
központozás enged rájuk
következtetni
 magánéleti
 iskolai
 közéleti
 tudományos
 publicisztikai
 szépirodalmi
 tervezett
 spontán
3.1 Történeti előzmények
3.2 A szöveggel foglalkozó rokon tudományok
3.3 Szövegtan részterületei
 ókori
retorikák, poétikák,
szövegmagyarázatok, nyelvtanok
 középkori fogalmazástanok, Bibliamagyarázatok
 újabb kori grammatikák,
irodalomtudomány, stilisztika
 filológia
 stilisztika
 irodalomelmélet
 kommunikációelmélet
 szemiotika
 retorika
 szociolingvisztika
 szövegelmélet
 szövegtipológia
 szövegpragmatika
 szövegszemantika
 szöveggrammatika
 szövegfonetika
 alkalmazott
szövegtan
4.1 A szövegalkotást és -befogadást meghatározó tényezők
 szövegalkotó és befogadó
 szöveg témája
 szöveg típusa
 szöveghasználati szabályok
 szöveg kommunikációs funkciója
 tudáskeret
 valóság
 beszédhelyzet
 kapcsolat módja szövegalkotó és -befogadó
között
 szöveg jelrendszere
6.1 Szerkezeti egységek
6.2 Szerkezeti típusok
Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul
beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb
eseménye, melyhez nincs fogható. Nem
külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan
sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy
magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy
gyönge. Mélyen bennem van, a vérem
csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai
rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak
így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor
gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy
születtem, élek és meghalok.
(Kosztolányi Dezső)
Mikroszerkezet
 mondat (tételmondat), mondattömb,
bekezdés,
Makroszerkezet
 bevezetés, tárgyalás, befejezés, fejezet
 fókuszmondat (az egész szöveg
leglényegesebb gondolata)
 (verssor, versszak)
 (jelenet, szín, felvonás)
Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és
magyarul beszélek, gondolkozom, írok,
életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs
fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom,
még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is,
hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy
gyönge. Mélyen bennem van, a vérem
csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai
rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak
így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor
gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy
születtem, élek és meghalok.
(Kosztolányi Dezső)
7.1 A szövegösszetartó erő
7.2 Utalások
7.3 Elhallgatás
Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és
magyarul beszélek, gondolkozom, írok,
életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs
fogható. Nem külsőséges valami Ø, mint a
kabátom, még olyan sem Ø, mint a testem.
Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy
alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem
van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában,
metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló
életben csak így nyilatkozhatom meg igazán.
Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor,
mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.
(Kosztolányi Dezső)
 a szöveg egészére ható (globális)
• témajelölő cím
• az azonos valóságelemekre vonatkozó szavak
(izotópia)
• tartalmi-logikai kapcsolat (tartalmi, időbeli, logikai)
• témahálózat (ismert és új közléselemek
kapcsolódási rendje)
a
szövegegységeket összekapcsoló
(lineáris)
• nyelvtani (grammatikai)
• jelentéstani (szemantikai)
 Érvényes
két díjszabási övezet beutazására,
egy órán belül, legföljebb négyszeri
átszállással, a felszállóhelytől az utazás
céljához vezető legrövidebb útvonalon.
Átszállni csak keresztezéseknél,
elágazásoknál és végállomásokon lehet, de
csak olyan kocsira, melynek útvonala az
előzően igénybe vett kocsik útvonalától
eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és
minden útvonal csak egyszer érinthető.
 Kerülő utazás és útmegszakítás tilos!
A világ birtokbavétele
Az elemi iskolában osztálytársaimnál hamarább tanultam meg
a betűvetést. A sikongó palatábla fölé hajolva, ebéd közben is
mámorosan róttam a szavakat. Úgy éreztem: mindahánnyal
egy-egy titkot csípek fülön. Még nem tudtam, mit kezdek
majd velük, merre, s mi végett indítok majd rohamot. A világ
birtokbavételének illúzióját éltem át: szavaim egyes
csapatának eszméltető, titkos erejét. Más örökségre nem
számíthattam. Mivel sáfárkodtam volna? A magaméihoz tehát,
közeli és távoli rokonoknál, új szavakat eprésztem.
Degenyegesek, fazekas vándorszékelyek szekere körül
ólálkodva egy-egy friss jelzőt, igét, ikerszót dugdostam a
nyelvem alá, s rohantam szívdobogva, mintha kancsót loptam
volna: iafia, iafia! Anyám nevetett: pap lesz belőlem.
Kérkedtem valósággal, mi mindennek tudom az elfelejtett –
vagy soha meg sem tanult? – nevét.
Vitorláim csakhamar összehuttyantak.
(Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, 1970.)
 Izotópia
– a szöveg jelentésbeli
egységét biztosítja (kulcsszavakat
helyettesítő rokon értelmű szavak,
körülírások, visszautaló névmások)
 Tartalmi-logikai kapcsolat – itt főleg
időbeli és logikai, főleg ok-okozati
összefüggés
 Cím – témát jelöl meg
 névmások
 határozószók
 kötőszók
 hiányos mondat
 egyeztetetés
 szórend, mondatrend
 névelőhasználat
 utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel
(visszautalás, előreutalás, beszédhelyzetre
utalás)
 új közléselem és ismert rész (téma-réma)
 Kulcsszavak
ismétlése
 Rokon értelmű szavak
 Körülírás
 Fölérendelt fogalmak
 Metaforikus megnevezések
 Téma-réma
A
téma a mondat hangsúlytalan vagy
gyenge hangsúlyú kezdő szakasza.
Főhangsúlyos a mondatban a réma.
1.
2.
3.
Lineáris témafejlődés
Fejlődés visszatérő témával
Egy főtémából levezethetők az egyes
mondatok témái
1.
Lineáris témafejlődés:
• Az első mondat rémájából a második mondat
témája lesz.
• Házunk mellett iskola van. Ez az iskola
általános iskola.
2.
3.
Fejlődés visszatérő témával
Egy főtémából levezethetők az egyes
mondatok témái
1.
2.
Lineáris témafejlődés:
Fejlődés visszatérő témával:
• A téma egy darabig nem változik, de mindig
újabb és újabb rémák kapcsolódnak hozzá.
• Barátunk brokkolis szendvicset uzsonnázik,
nem szereti viszont a sonkát hozzá.
3.
Egy főtémából levezethetők az egyes
mondatok témái
1.
2.
3.
Lineáris témafejlődés
Fejlődés visszatérő témával
Egy főtémából levezethetők az egyes
mondatok témái
• Az angol reneszánsz legismertebb drámaírója.
Színészként kezdi pályáját. Később
színháztulajdonossá válván, visszavonultan él.
• A szövegrész Shakespeare-ről szól, ő a főtéma,
ebből vezethető le, hogy mikor és miként élt.
• Ez a típus tudományos szövegekben nagyon
gyakori.
1.
2.
3.
Lineáris témafejlődés
Fejlődés visszatérő témával
Egy főtémából levezethetők az egyes
mondatok témái
Az előző mondat rémája több témára bomlik, és
ezekhez új rémák kapcsolódnak: Háromféle
gyógyteát vettem. Az egyik, a galagonya, a
szívműködést szabályozza. A másik, a citromfű,
nyugtat, frissít. A harmadik, a fagyöngy, a
vérnyomást szabályozza.
b. Témafejlődés ugrással – a szövegösszefüggésből
pótolható a hiány: Elek gombapörköltet evett.
Végül a kórházban kötött ki.
a.
A világ birtokbavétele
Az elemi iskolában osztálytársaimnál hamarább tanultam meg
a betűvetést. A sikongó palatábla fölé hajolva, ebéd közben is
mámorosan róttam a szavakat. Úgy éreztem: mindahánnyal
egy-egy titkot csípek fülön. Még nem tudtam, mit kezdek majd
velük, merre, s mi végett indítok majd rohamot. A világ
birtokbavételének illúzióját éltem át: szavaim egyes
csapatának eszméltető, titkos erejét. Más örökségre nem
számíthattam. Mivel sáfárkodtam volna? A magaméihoz tehát,
közeli és távoli rokonoknál, új szavakat eprésztem.
Degenyegesek, fazekas vándorszékelyek szekere körül
ólálkodva egy-egy friss jelzőt, igét, ikerszót dugdostam a
nyelvem alá, s rohantam szívdobogva, mintha kancsót loptam
volna: iafia, iafia! Anyám nevetett: pap lesz belőlem.
Kérkedtem valósággal, mi mindennek tudom az elfelejtett –
vagy soha meg sem tanult? – nevét.
Vitorláim csakhamar összehuttyantak.
(Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, 1970.)
 Jelentésbeli
• Ismétlés (szavakat, szavaim)
• Körülírás (róttam a sorokat)
• Metaforikus elnevezés (szavakat eprésztem)
• Téma-réma (réma: 1. mondat, téma: a
betűvetésre visszautaló kifejezések)
 Grammatikai
• Névmásítás
• Igei személyragok, egyeztető toldalékok
 anafora
(visszautalás a szövegben)
 katafora (előreutalás a szövegben)
 deixis (beszédhelyzetre utalás, kiutalás a
szövegből)

Volt, ahová lepecsételt marhakocsikban utaztak,
dermedten s fegyvertelen álltak az aknamezőkön,
s volt, ahová önként mentek, fegyverrel a kézben,
némán, mert tudták, az a harc, az az ő ügyük ott lenn, s most a szabadság angyala őrzi nagy álmuk az éjben.

S volt ahová ... mindegy. Hova tüntek a bölcs borozások?
szálltak a gyors behivók, szaporodtak a verstöredékek,
és szaporodtak a ráncok a szépmosolyú fiatal nők
ajka körül s szeme alján; elnehezedtek a tündérléptü leányok a háboru hallgatag évei közben.
