Slide 1

Az öngondoskodás
mint életviteli magatartás,
életpálya-építés
Szántó Zsuzsa
Semmelweis Egyetem
Magatartástudományi Intézet


Slide 2

Az egyén számára a saját anyagi eszközeinek
kezelése bonyolult döntési folyamat, melyet külső
és belső erők befolyásolnak.
Külső tényezők:
• Az ország anyagi helyzete
• Öregedő társadalom
• Nemek közötti jövedelemkülönbségek
• Fogyasztás-centrikus magatartásminták
• Gazdasági aktivitás: csak részben múlik az egyénen
A munkahely elvesztése
A munkanélküliként eltöltött idő
A gazdaságilag aktív periódus hossza
Belső tényezők:
• Célok (értékrend)
• Ismeretek hiánya vagy megléte
• Fizikai és mentális adottságok, készségek


Slide 3

I. Egészség-viselkedés
Egészség-befektetési hajlandóság vizsgálat
2005 MTA Szociológiai Kutatóintézet

Az egészségviselkedés modelljének elméleti
alapjai:
1. Antonovsky szalutogenezis elmélete: az
egészség megőrzésének egyéni és környezeti
erőforrásai
2. Grossman egészség-tőke elmélete:
az „öröklött egészség-tőke” elhasználódása


Slide 4

Az egészség-befektetési hajlandóság
A preventív egészségviselkedésre való hajlandóság = az
egészséges emberek késztetése arra, hogy egészségükkel
foglalkozzanak, időt, energiát, figyelmet, pénzt fektessenek
egészségük megőrzésébe, a betegségek megelőzésébe
Dimenziók
• Életmód (Táplálkozás, Fizikai aktivitás)
• Prevenciós szemlélet (Szűrések, Ismeretszerzés)
• Anyagi befektetés (eszközök, biztosítás)


Slide 5

Küszöbkorosztály

Az egészség szempontjából küszöbhelyzetű
fiatal középkorosztály (35-45 év)


Slide 6

Az „egészség-befektetési hajlandóság”
meghatározói a küszöbkorosztály
vizsgálatban
1. Szocio-demográfiai jellemzők (kor, nem, iskolai
végzettség, családi állapot, település-típus,
szubjektív anyagi helyzet)
2. Az egészségi állapot (saját és kortársakhoz
viszonyított)
3. A szervezet erőforrásainak percepciója (öröklött
tulajdonságok)
4. Egészség-jövőkép (várható élettartam, halálozás)
5. Egészséggel-betegséggel kapcsolatos beállítódás
6. Társas támogatás (család és munkatársak)


Slide 7

Az egészség-befektetési hajlandóság
skála
1. „Kerülő” táplálkozás
(mérsékelt só-, zsír-, koleszterinfogyasztás)

2. „Preferáló” táplálkozás
(vitaminban, rostban, kalciumban gazdag étrend)

3. Fizikai aktivitás
(testedzés illetve a testedzésre fordított költségek)

4. Szűrővizsgálatok
5. Ismeretszerzés
(az egészséges életmóddal kapcsolatos tudatos tanulás, illetve
ennek költségei)

6. Egészségbiztosítás
(egészségpénztári tagság vagy üzleti egészségbiztosítás)


Slide 8

Az egészség-befektetési hajlandóságot
befolyásoló tényezők
0,30

0,14

iskolai
végzettség

nem (nők)

(Standardizált Béta értékek)

0,10

0,10

0,10

0,09

0,09

munkatárs

gyermek

öröklött
tulajdonságok

anyagiak

viszonyított
eg.áll.


Slide 9

Társas támogatottság mértéke betegség esetén

Semmilyen segítségre nem számít (%)
Érzelmi, anyagi
támogatás,
mindennapi
segítségnyújtás a
családban
17

házastárstól

47

33

36

20

gyerektől

szülőtől

testvértől

egyéb rokon


Slide 10

Az egészség-viselkedés vizsgálat
legfontosabb eredményei

A küszöbkorosztály a társadalmi helyzet
függvényében megosztott:
• az előnyös helyzetűeket a preventív
magatartás, nagyobb egészségbefektetési hajlandóság,
• a hátrányos helyzetűeket a reaktív
egészségmagatartás jellemzi.


Slide 11

II. Egészség-kilátások és öngyilkossággal
kapcsolatos attitűd
Hungarostudy-2006

Semmelweis Egyetem

Betegség esetén bízik az alábbi
gondoskodási formákban (%)
Az
öngyilkosságot
elfogadók
kevésbé bíznak a
társadalmi vagy
saját
gondoskodásban

90

elfogadó suicid attitűd
elutasító suicid attitűd
85

77
74

Pénz saját bankszámlán

77
73

Egészségpénztár

Társadalombiztosítás


Slide 12

Az életkor és a suicid attitűd összefüggése (%)
Akkor sem gondolnék öngyilkosságra, ha súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvednék
Megfontolnám az öngyilkosságot, ha súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvednék

62,8

37,2

> 35

58,4
67,6

41,6
32,4

35-64

65 <


Slide 13

A munkateljesítmény-csökkenés és öngyilkossági attitűd

Megfontolnám az öngyilkosságot, ha súlyos, gyógyíthatatlan betegségben
szenvednék
45,8
40,7
36,7

Nincs

35,8

Enyhe

közepes

Munkateljesítmény csökkenés

súlyos


Slide 14

III. Az öngondoskodás esélyei az
egészség területén
Felmérés a lakosság öngondoskodási
hajlandóságáról

2007-ben a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet
és a Széchenyi István Közgazdasági Szakkollégium
felmérést végzett a magyar lakosság egészségügyi
magánkiadásairól és biztosításkötési hajlandóságáról.


Slide 15

A felmérést
megelőző évben
az összkiadás:
átlagosan kb. 385
milliárd forint
(Vizitdíj: az
adatfelvétel előtt
2 hónappal
vezették be)


Slide 16

• A túlnyomó többség
támogatná, hogy
állami és magánbiztosítás is szerepet
kapjon az
egészségbiztosításban
• A magánbiztosítókat
leginkább a fiatalok, a
magasabb
végzettségűek és a
jobb anyagi
körülmények között
élők támogatnák
• A magánbiztosítók
szerepéről alkotott
vélemény közvetlenül
nem függ össze az
emberek egészségi
állapotával
• Az életbiztosítással
rendelkezők és a
kötelező
magánnyugdíjpénztári tagok az
átlagosnál jóval
inkább pártolják a
magánbiztosítók
térnyerését.

Biztosítás


Slide 17

Kiegészítő biztosítások


Slide 18

Mennyit fizetne havonta
kiegészítő egészségbiztosításra? (%)
%
Semennyit

38

1000 forintot

62

2000 forintot

48

3000 forintot

33

4000 forintot

24

5000 forintot

23

6000 forintot

9

7000 forintot

4

8000 forintot

2

9000 forintot

1

• A megkérdezettek 29 százaléka a 16
felsorolt biztosítási terület közül
egyikre sem kötne biztosítást.
• Egy másik kérdésre válaszolva 38 %
mondta azt, hogy még havi 1000
forint biztosítási díjat sem fizetne
kiegészítő biztosításért.
• A lakosság csaknem fele vállalna egy
többé-kevésbé reális biztosítási díjat
az általuk kiválasztott „csomagért”.
• Az átlagosnál nagyobb összegű
biztosítási díjat főleg azok fizetnék
meg, akik a fogorvosi kezelésre, a
külföldi ellátásra, a várólisták
„kikerülésére” és a szakorvos szabad
választására kötnének biztosítást.


Slide 19

IV. Hogyan készülünk a nyugdíjas
éveinkre?
Felmérés
a lakosság öngondoskodási hajlandóságáról
2006-ban a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet
És a Széchenyi István Közgazdasági Szakkollégium
felmérést végzett arról, hogy
a magyar aktív korú népesség hogyan készül
nyugdíjas éveire.


Slide 20

Felkészülés


Slide 21

Öngondoskodás - Nyugdíj
• A nyugdíj előtt állók tájékozatlanok a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.
• Csak nagyon kevesen készülnek a nyugdíjas éveikre, a legkevésbé éppen
azok, akiknek a leginkább szükségük lenne arra, hogy a várhatóan alacsony
nyugdíjukat kiegészítsék.
• A 60 évesnél fiatalabb felnőtt népesség kevesebb mint fele gondolkodott
már el azon, hogy nyugdíjas korában miből fog megélni.
• Alig egyharmaduk számolt be arról, hogy valóban készül is valahogy
öregkorára.


Slide 22

Életkor és jövedelem
• Az életkor előrehaladtával egyre többen vannak azok, akik anyagilag
készülnek a nyugdíjas éveikre, de ezek aránya még az idősebbek
között sem éri el az 50 százalékot.
• A jövedelem hatása csaknem olyan jelentős, mint az életkoré: az 50
év feletti korosztályban az átlagosnál nagyobb jövedelműek között
csaknem kétszer annyian készülnek a nyugdíjas korukra, mint az
átlagnál szerényebb jövedelműek.
• Ez alapján úgy tűnik, hogy az aktív évekre jellemző
jövedelemkülönbségek újratermelődnek, sőt akár növekedhetnek is a
nyugdíjas évek alatt.


Slide 23

Az aktív korú lakosság meglehetősen
tájékozatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.


Slide 24


Slide 25


Slide 26


Slide 27

Előtakarékosság


Slide 28

Leginkább a
jövedelem és a
munkahely jellege
határozza meg,
hogy tagja-e valaki
önkéntes
nyugdíjpénztárnak
A pénztártagok közel fele a
munkáltatója révén lépett be
valamelyik pénztárba. Leginkább a
sokszor saját nyugdíjpénztárral is
rendelkező állami vállalatok, a
közigazgatásban dolgozók és a
nagy nemzetközi vállalatok
alkalmazottai tagjai az önkéntes
pénztáraknak, legkevésbé pedig a
kisvállalkozások alkalmazottai és a
vállalkozók.


Slide 29

A szürke gazdaságból
származó jövedelem
látszólag nem
befolyásolja, hogy
valaki részt vesz-e az
öngondoskodásnak
ebben a formájában.

A felső
jövedelmi
negyedbe
tartozóknak
csaknem a fele
pénztártag.


Slide 30

Öngondoskodás és későbbi kilátások
Az alábbi tipológia a tényleges jövedelem, a szürkegazdasággal
való kapcsolat és az öngondoskodás mértéke alapján készült
(ez utóbbiba beleértve a háztartás megtakarításait is).


Slide 31

Összefoglalás
• Az időskori öngondoskodás azokra a társadalmi
csoportokra jellemző a legkevésbé, akiknek a
leginkább szüksége lenne erre ahhoz, hogy az idős
éveiket kielégítő anyagi körülmények között tölthessék.
Ennek részben „objektív”– a jelenlegi anyagi helyzetük
nem teszi lehetővé a takarékoskodást – részben
„szubjektív” okai vannak.
• Legfőbb ok az általános tájékozatlanság. Ha az
érintetteknek pontosabb képe lenne arról, hogy mit
várhatnak a nyugdíjrendszertől és az öngondoskodás
lehetséges formáiról, akkor ma jóval kevesebben
lennének kitéve az öregkori elszegényedés
veszélyének.