Transcript csutora_zsoka_rendszerterkep_keteg

Szubjektív jóllét fogyasztási és
ökológiai korlátok mellett
DR. CSUTORA MÁRIA
DR. ZSÓKA ÁGNES
Előzmények
 Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció projekt,




2009-2011. NTNU és hat magyar kutatóintézet
együttműködése
Egyik résztéma a fenntartható fogyasztás egyéni tudatosságon
alapuló és társadalmilag determinált tényezői
One More Awareness Gap? The Behaviour-Impact Gap
Problem, Journal of Consumer policy 2012/1
Csutora M., Zsóka Á. (2014): May spirituality lead to reduced
ecological footprint? Conceptual framework and empirical
analysis, World Review of Entrepreneurship, Management
and Sustainable Development, Vol 10, No. 1, 88-105,
Meglepően nagy nemzetközi visszhang (New York Times,
State of the World, 57 hivatkozás) Pl.
http://www.nytimes.com/roomfordebate/2012/07/30/responsible-shoppers-but-badcitizens/individual-actions-just-dont-add-up-to-environmental-change
A fenntartható jóllét fantomkereke és effektív lapátjai
3
Gazdaságon
kívüli tényezők
New York Times:
http://www.nytimes.com/roomfordebate/2012/07/30/responsible-shoppers-butbad-citizens/individual-actions-just-dont-add-up-to-environmental-change
 Folk wisdom is naïve and historically uninformed. they almost
never drive policy or legislation in the straightforward way
suggested by the metaphor of “voting with our dollars.” Change
is e the result of pressure from advocacy groups, experts, some
segments of business and other constituencies
Juliet Schor is a professor of sociology at Boston College
once a person is reusing grocery bags and driving
a hybrid car, maybe it is time to look into solar panels for the roof.
Zem Joaquin is the founder of Ecofabulous.com.
If you want to guide consumer behavior, go through the price
mechanism. Don’t just “vote with your dollars.” Vote.
Gernot Wagner, an economist at the Environmental Defense Fund
Growing consumer awareness, combined with campaigns by
nonprofits, has proven capable of motivating major
multinational corporations to change (often in the face of
failed government regulation).
Dara O'Rourke, an associate professor of environmental science, policy and management
at the University of California, Berkeley
 Új kutatás:
 OTKA. Szubjektív jóllét fogyasztási és ökológiai
korlátok mellett (2012-2015)
 Milyen stratégiák léteznek a magyar társadalomban
arra, hogy a válságból fakadó fogyasztáscsökkenés
mellett szubjektív jóllétüket megvédjék?
Kutatási kérdések
 Hogyan élték meg a különböző társadalmi csoportok
a gazdasági válságot?
 Milyen alkalmazkodási stratégiák alakultak ki?
 Hogyan érintették ezek az alkalmazkodási stratégiák
a szubjektív jóllétet?
A kutatás lépései
 1. fázis. Kvalitatív kutatás. Rendszertérképezés. A
különböző homogén csoportok alkalmazkodási
stratégiájának feltárására.

Példa
(Sedlacko, 2011)
A rendszertérkép elemei
 Változók: a háttérben álló tényezők, amelyek
változásáról legalább annyit tudunk mondani, hogy
jobb/rosszabb, kisebb/nagyobb, ritkább/gyakoribb
irányba változott.
 Nyilak (kapcsolatok). Ha a két változó ugyanabban
az irányban változik () jel a nyíl mellett, ha az
egyik változó növekedése esetén a másik csökken
() a nyíl mellett.

Cafeteria
Megszűnése
(jövedelem -)
Válság hatása

TömegKözlekedésre
Fordított összeg
(-)
Életstílus
változás
Jóllét
(-)
Jólléti változás
Olykor létrejönnek pozitív hatások is


Cafeteria
Megszűnése
(jövedelem -)
TömegKözlekedésre
Fordított összeg
(-)
Jóllét

Fittebb
vagyok


Többet
gyaloglok
 VALÓS változásokat tüntessünk fel, ne elméleti,
elképzelt logikai kapcsolatokat.
 Hogyan hatott a válság az Ön vagy családja életére?
Válság
Hatása
3.
Válság
Hatása
1.
Jóllét
Válság
Hatása
2.
Életstílus
változás 3
Válság
Hatása
4.
 Lehetnek közbülső változók.
 Lehetnek hurkok.
 Lehetnek késleltetések.
 Lehet harmadik változó, amely illuzórikus
kapcsolatot eredményez.
2. Fázis: egyszerűsítés
 Általában túl sok a változó belőlük, így fontos a
leglényegesebbek kiemelése.
 Sok tényező összefoglalható egy „ernyőváltozó” alá
 Feladat: az előbbi rendszertérkép egyszerűsítése oly
módon, hogy ne maradjon több, mint 7 lényeges
változó.
Melyik az igazi kérdés?
16
 Jövedelem – szubjektív jóllét összefüggése

Easterlin paradoxon, Veenhoven, aspirációs elmélet (Kasser,
Knopp& Matos), Inglehart és a posztmodern értékrend,
Magyarországra: Lelkes, Takáts
 Jövedelem – ökológiai lábnyom összefüggése
(nemnövekedés elmélet Kallis, happy degrowth Nørgård),
 Ökológiai határok- szubjektív jóllét
Lenzen & Cummins, Constanza, Kocsis Tamás (2012)
GDP/ fő és a boldogok aránya
17
Forrás: World Values
Surveys; GDP per capita
from United Nations
Statistics Division—
National Accounts.
Idézi: Constanza et al.
(2009): Beyond GDP
Income and subjective wellbeing
Subjective
wellbeing
Unhappy
deprived
Happy
materialists
income
Nettó háztartási jövedelem és elégedettség- Mo. 2010
19
A pénz hiánya boldogtalanná tesz ≠ A pénz tesz boldoggá tesz
Hamis regressziós
egyenes
Szubjektív
jóllét
Boldog közepes
jövedelmű
Boldog magas
jövedelmű
Deprivált és
boldogtalan
Ökológiai lábnyom
Forrás: Csutora(2012) Happy sustainability as lifestyle,
Scorai Proceedings, Bregenz, 2012.
Életsílus választás és szubjektív jóllét
21
Szubjektív jóllét
Boldog nem anyagias,
kisebb ökológiai
lábnyom
Boldog anyagias,
nagy ökológiai
lábnyom
Nem deprivációs jövedelmi szint
Deprivációs
zóna
Egy főre eső jövedelem
Empirikus kutatás hipotézisei
22
 A: Létezik a boldog nem anyagias csoport is a
társadalomban.
 B: Ezen csoport szubjektív jólléti szintje eléri a
magas jövedelmű anyagias csoportét, miközben
ökológiai lábnyoma lényegesen alacsonyabb.
Empirikus kutatás
23
 2010. Reprezentatív felmérés ,1013 válaszadó. Kérdőív
lekérdeztetését a TÁRKI végezte.
 A kérdőív:





ökológiai lábnyom komponensek,
szubjektív jóllét,
környezettudatosság (Eurobarométer alapján)
életmód
demográfiai kérdések
Ökológiai lábnyom számítás hibrid
módszerrel
24
BOTTOM-UP


TOP-DOWN
Élelmiszerlábnyom bottom-up,
étrend alapján
Energialábnyom, bottom-up,
háztartási energia számla
alapján (elektromos és fűtési)
Ökológiai
lábnyom


Közlekedés: mindkét
módszerrel top-down jobb
eredményt adott
Kis tételek: top-down, kiadási
szerkezet és országos adatok
alapján
A klaszterelemzés eredménye
25
Kutatási eredmények I.
26
 Az élettel való elégedettség és a boldogság is




ellentmondásos viszonyban van a jövedelemmel.
A rossz anyagi helyzet boldogtalanná és elégedetlenné
tehet, de a magasabb jövedelem nem feltétlenül tesz
boldogabbá és elégedettebbé.
A gyermekek száma a boldogság megbízhatóbb mutatója, és
ugyanez igaz a prioritási sorrendben a legfontosabbaknak
tekintett elemekre.
A szeretet, a család, a karrier és az önmegvalósítás relatív
fontossága nagyban befolyásolja az egyén érzékelt
boldogságát.
A boldogtalan emberi kapcsolatok sokkal erősebb negatív
hatást gyakorolnak a boldogságra (és az elégedettségre is!),
mint a pénz hiánya vagy a munkanélküliség.
Kutatási eredmények II.
27
 A boldogság skála két végén levők bizonyultak a leginkább
környezettudatosnak –merőben eltérő okokból.


A nagyon boldog emberek belső motiváltságból környezettudatosak; ez
tükröződik magas jövőbeli cselekvési hajlandóságukban is.
A nagyon boldogtalan embereket a pénzügyi korlátok teszik szerénnyé,
de ha tehetnék, másképp élnének, többet fogyasztanának - jövőbeli
cselekvési hajlandóságuk az átlagosnál alacsonyabb.
 A környezettudatos attitűd nem egyenlő a kis ökológiai
lábnyommal és az alacsony fogyasztással – a magasabb
jövedelem túlkompenzálhatja a tudatos hozzáállást.
 A vallásosság szoros korrelációt mutat a fenntartható
életmóddal: a magukat vallásosnak tartó emberek több
környezettudatos tevékenységet végeznek.
 A mélyen vallásos emberek egyértelműen boldogabbak, mint
a kevésbé vagy egyáltalán nem vallásos emberek.