Transcript Előadás fóliák - Szilágyi Ferenc honlapja

1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5.
Tel: (361) 463 1530
Fax: (361) 463 3753
MÉRNÖKÖKOLÓGIA
Előadó: Dr. Szilágyi Ferenc
Dr. Fleit Ernő










ÓRALÁTOGATÁS
ÓRA ALATTI REND
ZÁRTHELYIK
VIZSGAKÉRDÉSEK
JEGY- ÉS ALÁÍRÁSSZERZÉS FELTÉTELEI
JEGYZET
TANKÖNYVEK ÉS AJÁNLOTT IRODALOM
FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ KÉRDÉSEK
TANTÁRGY PROGRAM
OKTATÁSI SEGÉDESZKÖZÖK (ÍRÁSVETÍTŐ,
POWER POINT, VIDEO)
 ftp://vcst.bme.hu
IRÁNYOK
 Globális összefüggések
 Ökológiai célú beruházások mérnöki vonatkozásai
 Mérnöki létesítmények ökológiai hatásai
TÉMAKÖRÖK
 Globális összefüggések (népesedés, termelés,
fogyasztás, fejődés, ökológiai hatások)
 Természetes szennyvíztisztítók
 Ökológiai folyószabályozás (elvek, módszerek)
 Épített mocsarak (Kis-Balaton)
 Környezeti hatásvizsgálatok (ipari példákon)
 Ipari parlagterületek rehabilitációja
 Folyóvízi gátak ökológiai hatásai (GNV)
 Hőszennyezés (Paks, Tisza II)
 Toxikológia, ökotoxikológia (cianid, Tisza)
 Bioindikáció
 Biomanipuláció
Térbeli skálák
A mérnöki beavatkozások jövőbeli
ökológiai hatása
 A jövő kiszámíthatósága
Kockázat
"Ismeretlen" bizonytalanság
Meglepetés
KÖVETKEZTETÉS:
Az "ismeretlen" bizonytalanság és a
meglepetés a hagyományos mérnöki
gyakorlattól idegen kezelési elveket
követel. Kulcsszerepet kap a megelőzés
és
az
ökológiai
rendszer
visszacsatolásainak
beágyazása
a
tervezésbe és a működtetésbe.
VANNAK KULCSPARAMÉTEREK
A víz a vízi ökoszisztéma közege, a vizes
élőhelyeken a ciklikus megújulást lehetővé
tevő zavaró tényező, a szárazföldön
gyakran korlátozó tényező.
A vízi ökoszisztémák elsősorban a
vízminőségre és a fizikai viszonyok
változására, a vizes élőhelyek többsége a
vízjárás
jellemzőire,
a
szárazföldi
növénytársulások
a
talajvízszintre
érzékenyek.
FELISMERÉSEK
 Természeti erőforrások kimerülőben vannak.
 Az emberiség rövid- és hosszútávú érdekei
ellentétben állnak egymással.
 A fejlődés jelenlegi formája hosszú távon nem
tartható fenn.
 Fenntartható fejlődésre van szükség.
GONDOK A FOGALOM
MEGHATÁROZÁSOK KÖRÜL







Ecological engineering
Ecotechnology
Environmental engineering
Applied ecology
Engineered natural systems
Biotechnology
Genetical engineering
MÉRNÖK ÖKOLÓGIA
DEFINÍCIÓJA
Fenntartható ökoszisztémák tervezése és létesítése,
amelyek mindkettő előnyére integrálják az emberi
társadalmat és a természeti környezetet.
CÉLOK
 Ember
által
degradált
ökoszisztémák
helyreállítása.
 Új, fenntartható ökoszisztémák kifejlesztése.
„Think globally, act locally” („Gondolkodj globálisan,
cselekedj helyben”)
A FÖLD ELTARTÓKÉPESSÉGE
 Eltartóképesség, mint ökológiai fogalom

Passzív alkalmazkodás az adott eltartóképességhez
(pl. préda – ragadozó)
 Eltartóképesség az emberi társadalomban

Eltartóképesség aktív módosítása (pl. technikai
fejlődés)
 A Föld eltartóképessége nehezen becsülhető,
mert:
 Milyen fejlődés lesz a harmadik világban
 milyen mértékű lesz a nyersanyag hasznosítás

Optimista és pesszimista szcenáriók léteznek
Környezeti javak és a termelés összefüggése
Környezeti
javak
Termelési lehetőségek
(TL) görbéje
Anyagi javak
Anyagi javak alacsony kihasználása = Olcsó termelés
Anyagi javak magas kihasználása = Drága termelés
Az eltartóképesség és a gazdaság
különböző modelljei (1)
Eltartóképesség
A népesség és a gazdaság
fizikai nagysága
idő
Optimista modell: Eltartóképesség időben nő a
gazdasággal
Optimista szcenáriok alapja:
 Az emberiség megoldja jövőbeni problémáit.
 Következmény: az eltartó képesség bővíthető
eltartóképesség
népesség és gazdaság
Az eltartóképesség és a gazdaság különböző
modelljei (2)
eltartóképesség
a népesség és a gazdaság fizikai
nagysága
idő
Eltartóképesség korlátos
Az eltartóképesség és a gazdaság
különböző modelljei (3)
eltartóképesség
A népesség és a gazdaság
fizikai nagysága
idő
Eltartóképesség korlátos
Az eltartóképesség és a gazdaság
különböző modelljei (4)
eltartóképesség
A népesség és a gazdaság
fizikai nagysága
idő
Katasztrófa modell
Pesszimista szcenáriók alapja:
 Termodinamika I. főtétele: Megmaradás elve
o
o
o
o
Energiát és anyagot vesz fel a társadalom.
Szennyező anyagot ad le.
A készletek és a teherviselő képesség véges.
Következmény: az újrahasznosítás csak enyhíti a
problémát
 Termodinamika II. főtétele: Entrópia növekedés
o Entrópia növekedés = környezetrombolás
o A folyamatot csak lassítani lehet
o Következmény: a végállapot kedvezőtlen az
emberiség számára
GDP és a szennyezés mértékének kapcsolata
GDP
idő
Környezetvédelmi
ösztönzők bevezetése
Tisztább és hatékonyabb
technológiák alkalmazása
Az elmélet: A GDP-ben mért növekedés és a
szennyezés közötti kapcsolat szétválasztása
MÉRNÖK ÖKOLÓGIA TÖRTÉNETE
 60-as években kezdődött (Odum)
 Kezdetben a környezet manipulálását jelentette
 Alacsony energia felhasználású technológiák
 "Barátságban a természettel" koncepció (70-es évek)
 Környezetbarát technológiák alkalmazása, melyek
gazdaságosak és mély ökológiai ismereteken alapulnak
(80-as és 90-es évek)
 A mérnök ökológia segít a környezetünk állapotának
konzerválásában és a környezeti károk helyreállításában
(90-es évek vége)
ALAPELVEK
 A természet önszabályozó képességére alapozás
 Mérnök ökológia az ökológiai elméletek
választóvize
 A rendszer-megközelítésbe vetett bizalom
 A nem megújuló természeti erőforrások
megőrzése
 A természet védelme
ÖNSZABÁLYOZÓ KÉPESSÉGRE
ALAPOZÁS

Önszabályozás az élő rendszerek sajátja

Folyamatok megértése

Természetes önszabályozó folyamatok kihasználása

Eredmények:
o Erőforrások minimalizálása
o Költségek minimalizálása
o Hatékonyság növekedése

Nem a technikát kényszerítjük a természetre
(hagyományos mérnöki szemlélet), hanem a természeti
folyamatokat használjuk ki.
MÉRNÖK ÖKOLÓGIA AZ ÖKOLÓGIAI
ELMÉLETEK VÁLASZTÓVIZE
 Ökológiai elméletek igazolása vagy cáfolata
 Összeköttetés az elmélet és a gyakorlat között
 Elmélet és gyakorlat együtt fejlődését szolgálja
 Jó példák:
o Szűrőmezők
o Veszélyeztetett fajok szaporítása
o Természetvédelmi élőhely rekonstrukciók
 Rossz példák:
o Idegen fajok betelepítése
o Át nem gondolt biomanipulációk
RENDSZER-SZEMLÉLET
 A rendszer egésze nem a részek összege
(ökoszisztéma jellegéből adódóan)
 A rendszer egészét kell megérteni és nem az
egyes részeit részletesen leírni
o
o
o
A fontos folyamatok identifikálása
Az összefüggések feltárása
Szintézis
 A matematikai modellezés eszköze lehet a
megértésnek
 Példa: Kis-Balaton Védőrendszer
A NEM MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK
MEGŐRZÉSE
A földi ökoszisztémák:
o A napenergián alapulnak
o Mérsékelt beavatkozásnak ellenállnak
(önfenntartók)
Modern környezeti technológiák kevés nem
megújuló energia forrást használnak (tervezési
+ létesítési fázis), majd önfenntartók (működési
fázis)
Példa: Természetes szennyvíztisztítók
AZ ÖKOSZISZTÉMÁK
MEGŐRZÉSE
 A mérnök ökológia eszköztárába számos
lehetőség belefér
 Nem szükséges az ökoszisztémákat
megszüntetni, azokat ki lehet használni a
hasznunkra
 Következmény: természet megőrzése
A MÉRNÖKÖKOLÓGIA
SZÜKSÉGESSÉGE
1. A környezeti problémák megoldása ökoszisztéma
megközelítést tesz szükségessé
2. Egyik környezeti probléma megoldása során másik keletkezik
(pl. szennyvízkezelés  szennyvíziszap elhelyezés)
3. Sok a beavatkozás ökoszisztémák életébe, de kevés az
ökológiai ismeret (pl. tó rehabilitáció, mocsár létesítés)
4. Mérnöki és ökológiai gyakorlat közelítése szükséges
5. A mérnöknek tudnia kell tevékenysége ökológiai korlátait
(Főmegbízó: Anyatermészet)
6. A természet védelme a mérnöki gyakorlat alapelvévé vált. (Jó
példa: tájépítészet, Florida)
A MÉRNÖKÖKOLÓGIA
HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSAI
 Globális változásokhoz alkalmazkodás, vagy azok
megelőzése (éghajlatváltozás, ózonlyuk)
 Meglévő rehabilitációs gyakorlat fejlesztése
(bányászat, tórekonstrukció)
 Környezeti károk helyreállítása javítja az életnívót
Mérnökökológusok jövőbeni munkája
biztosított.
Kérdés: Ki fizeti a révészt?
FENNTARTHATÓSÁG (1)
 Filozófiai megközelítés (idea, cél, törekvés).
 Rövid és hosszú távú célok összehangolása.
 Jelenlegi cselekvések hosszú távú
hatásainak figyelembe vétele.
 Mérnöki tevékenység nem kezelhető
kizárólag technikai szinten.
 Fenntarthatósági kritériumok figyelembe
vétele szükséges a tervezésnél.
FENNTARTHATÓSÁG (2)
 Alapkérdés: Mit tehetünk ma a jövő
generációjáért?
 Gondok:
Idea és a valóság ellentmondása.
A fenntarthatóság mérése.
 Az alkalmazás technikai nehézségei.
 Az alkalmazás társadalmi akadályai.
Az alkalmazás gazdasági akadályai.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
ALAPELVEI









Az ember életminőségének javítása
Gondoskodás az életközösségekről
Az eltartó képesség megőrzése
A diverzitás megőrzése
A nem megújuló erőforrások felhasználásának
minimalizálása
Az emberi viselkedés alakítása
„Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben”
Fejlődés és természetvédelem összhangja
Globális szövetség
Nyílt anyagforgalom folyamatai
(vastag nyíllal a fontosabb folyamatok)
TÁRSADALOM
Termék
Qt
Qf
Fogyasztás
Termelés
Qr
Alapanyagok
Újrahasznosítás
Qa
Elhasznált
termékek
Qsz
Termelés és fogyasztás
szennyezései
TERMÉSZET
Qe
Zárt anyagforgalom folyamatai
(vastag nyíllal a fontosabb folyamatok)
TÁRSADALOM
Termék
Qt
Qf
Fogyasztás
Termelés
Qr
Alapanyagok
Újrahasznosítás
Qa
Elhasznált
termékek
Qsz
Termelés és fogyasztás
szennyezései
TERMÉSZET
Qe
FENNTARTHATÓSÁG ÉS
VÁLTOZÁS (1)
 A természeti folyamatok lényegi eleme a




változás.
Az ökológiai rendszerek és a társadalmi
struktúrák is változnak.
A mérnöki létesítmények a jövőnek
készülnek.
A flexibilis tervezés lényeges eleme a
fenntarthatóságnak.
Új mérnöki szemléletre van szükség.
FENNTARTHATÓSÁG ÉS
VÁLTOZÁS (2)
 Rossz példák:
Kis-Balaton
Szügy
Regionális szennyvíz hálózatok
 Gazdasági vonzatok lényegesek (gazdag
országokban
van
nagyobb
esély
flexibilisebb rendszerekre).
 Adaptív management = Ha nem elég az
információ, tanulva fejlessz!
FENNTARTHATÓSÁG ÉS
SKÁLÁK
 Önfenntartó
minimális térség, mint
térbeni egység.
Példa: lakótelep, város, régió, ország
 Időbeni fenntarthatóság léptéke változó.
Példa: kisebb időléptékben nagyobb
terhelés fenntartható, hosszabb távon
ugyanolyan terhelés nem fenntartható
változást eredményez.
FENNTARTHATÓSÁG ÉS
KOCKÁZAT
 Kockázat és haszon összhangja (példák:
árvizek, járványok, környezeti ártalmak).
 Hangsúly a megelőzésen van.
 Kockázat elemzés (milyen kár következhet
be, milyen valószínűséggel, milyen
következményekkel, mit lehet tenni
ellene).
MÉRNÖK ÖKOLÓGIAI LÉTESÍTMÉNYEK
OSZTÁLYOZÁSA
1. Funkció szerint
TÍPUS
PÉLDA
Szennyezés csökkentés
meglévő ökoszisztémával
Természeti erőforrások
visszanyerése
Szennyvíz vagy –iszap
újrahasznosítása
Helyreállított mocsarak,
többfunkciós halastavak
Degradált ökoszisztémák
helyreállítása
Módosított ökoszisztémák
környezeti problémák
megoldására
Fenntartható ökoszisztémák
Tórehabilitáció, felszíni
bányák rekultivációja
Biomanipuláció
Mezőgazdasági biotermelés
MÉRNÖK ÖKOLÓGIAI LÉTESÍTMÉNYEK
OSZTÁLYOZÁSA
2. Szerkezet szerint
TÍPUS
CÉL
Mezokozmosz
Kísérleti
Ökoszisztéma
Gyakorlati probléma
megoldása
Regionális
rendszer
PÉLDA
Tózárványok
Természetes
szennyvíztisztítás,
űrtechnológia
Gyakorlati problémák Vízgyűjtő
megoldása
rendezés (Általér)
Táplálék termelés
ÖKOLÓGIAI
ÁLLAPOTFELMÉRÉSEK
* A felmérések az alábbiakra terjednek ki:
-
Készletek
Hatótényezők
Hatásviselők
* Felhasznált adatok
- Alapadatok
-
Állapot jellemzők (alapadatokból
származtatva)
Minőségi mutatók (integrált jellemzők)
HATÁSVIZSGÁLAT ELEMEI
(VIZES PÉLDA)
Természetföldrajzi jellemzés
*
*
*
*
*
*
*
Tájegység
Éghajlat
Domborzat
Magassági helyzet
Geológiai háttér
Talaj
Vízellátottság, vízmérleg
Természetvédelmi jellemzők
*
*
*
*
Védettségi állapot
Szennyezésekkel szembeni
érzékenység
Társadalmi hasznosítás
Degradáció mértéke
Medermorfológia és mederanyag
*
*
*
*
*
Vízmélység
Vízfelület
Mederalkat
Mederanyag minősége
Borítottság
Vízháztartási jellemzők
*
*
Vízmérleg
Vízkicserélődés
Élettelen természet által meghatározott
sajátosságok
*
*
*
*
Áramlási viszonyok
Hullámzás
Hőmérséklet
Halobitás
Élő és élettelen természet által
meghatározott viszonyok
*
*
*
Luciditás
Aerobitás
Trofitás
*
*
Szaprobitás
Toxicitás
Élő természet által meghatározott
sajátságok
* Konstruktivitás (építő szervezetek)
* Destruktivitás (lebontó szervezetek)
Vizsgálandó társulás típusok
*
*
*
*
*
*
*
*
Bakterioplankton
Fitoplankton
Zooplankton
Makrofitonok
Fontosabb rovarcsoportok
futóbogarak, lepkék)
Makroszkópos gerinctelenek
Halak
Madarak
Minőségi mutatók
*
Reprezentativitási index (élőlénycsoport
összes fajszáma hogyan viszonylik az
országoshoz)
*
Kvalifikációs index (Legalább három
élőlény csoport szerint mennyire
értékes a terület)
TERMÉSZETVÉDELEM
Ember előtti állapot
 Fajok kipusztulása hosszú ideig tartott
 Fajok átalakuláshoz elegendő idő állt
rendelkezésre
 Ökoszisztéma átalakulása lassú volt
Emberi hatások
 A Föld ökoszisztémájára gyakorolt hatás
gyors
 Élőlények genetikai átalakulásához nincs idő
 Szűk tűréshatárú fajok hájérbe szorulnak
vagy kipusztulnak
 Kipusztulás okai:
Élőhely megszűnik vagy felaprózódik
Táplálékforrás megszűnik
A faj egyedeit kipusztítják (kritikus méret
alatti populáció)
 Természetvédelem célja:
Természetes és természeteshez közeli tájak
megőrzése
Állat és növényfajok fennmaradásának
elősegítése
Az emberi hatások következményeinek
csökkentése
 Vörös Könyv (védett és veszélyeztetett
fajok listája)
TERMÉSZETVÉDELEM
A valaha élt fajok száma 100-250 millió.
Ma kb. 5-10 millió faj él.
Időszak
Kipusztult Fajok kipusztulásának
fajok száma
átlagos sebessége
1600 és
1900 között
75
4 év
1900 és
1960 között
75
1 év
1970 és
2000 között
1-1,5 millió
Naponta 100-140
A fajok veszélyeztetettsége szerint
öt osztály:
•
•
•
•
•
Kipusztult (bizonyíthatóan)
Kihalással fenyegetett (sürgős
védelem szükséges)
Erősen veszélyeztetett
Veszélyeztetett
Potenciálisan veszélyeztetett
 Veszélyeztetett biotopok
Források
Oligotróf lápok és vizek
Vízfolyás-menti ligetek
Száraz és félszáraz gyepek
Természetvédelmi intézkedések
Irányelvek:
 Élőhelyek védelme
 Szükséges védett terület az ország 10 % -a
 Természetvédelem azonos súlyú legyen a
gazdaság egyéb ágazataival
 Fajok védelme az egész TVT-re kiterjed
 Minimálisan szükséges terület (fajok szerint
változó)
 Közlekedő folyosók biztosítása (pl. Ramsari
Egyezmény)
 Védett területen a természetvédelem prioritása
első
 Állandó együttműködés a többi gazdasági
Együttműködési lehetőségek a
mezőgazdasággal (példa)
 Táblák méretének korlátozása
 Művelési ág változtatás
 Intenzív hasznosítás csökkentése (műtrágyák,
növényvédő szerek, stb.)
 Szerves hulladékok újrahasznosítása
 Termelés és fenntartás összhangja
 Termelési támogatás helyett területi támogatás
A területek természetvédelmi
besorolása (német minta)
 Természetvédelmi terület: Megkülönböztetett védelem
ritkaság, jellegzetesség, tudományos vagy esztétikai érték
alapján (pl. Kis Balaton)
 Nemzeti park: Emberi tevékenység által alig befolyásolt
terület. Gazdag fajállomány fenntartása (pl. Bükki NP)
 Tájvédelmi körzet: Természeti erőforrások újratermelése
vagy helyreállítása (pl. Pilisi TVK)
 Természeti park: Üdülésre alkalmas vagy alkalmassá
teendő, TVT-t és/vagy TVK-t is magában foglaló terület
 Természeti emlék. Egyedi védendő objektumok (pl. fa)
 Védett tájrészlet.Ember által intenzíven használt területen
megőrzendő eredeti biotóp (pl. tó, sövény, ikrázó hely, stb.)
A TERMÉSZETVÉDELEM ÖSSZESÍTŐ ADATAI
Száma
Területe
ha
Fokozottan
védett ha
Nemzeti parkok
9
440 839
76 717
Tájvédelmi körzetek
37
341 695
30 579
Természetvédelmi területek
145
26 380
1 338
1
0
0
Országos jelentőségű védett
természeti területek
összesen:
192
808 914
108 634
Önkormányzatok által védett
természeti területek
1 067
36 000
0
Mindösszesen
1 259
844 914
108 634
Természeti emlék
Magyarország területe
Védett területek aránya az
ország területéhez képest
9 303 000
9,1 %
Magyarország természetvédelmi
térképe (KöM 2000)
A Természetvédelmi Törvény
célja (1)

A természeti
értékek
védelme
és
fenntartható használatának elősegítése.
 A társadalom
egészséges, esztétikus
természet iránti igényének kielégítése.
 A természetvédelem hagyományainak
megóvása.
A törvény területei (1)

A természeti értékek és területek
állapotának
értékelése,
megóvása,
fenntartása, helyreállítása, fejlesztése.
 A magyar részről elfogadott nemzetközi
szerződések betartása.
 A biológiai sokféleség fenntartása.
 A természet védelméhez fűződő érdekek
érvényesítése.
A törvény területei (2)

A természet védelmével kapcsolatos tevékenységek.
 A természet védelmével kapcsolatos irányítás és
támogatás.
 A
természet
védelme
felelőségi
rendszerének
meghatározása.
 A természet védelme intézményrendszerének kialakítása,
fejlesztése során.
 A védelemre érdemes természeti értékek és területek
körének megállapítása.
 A védett értékeket veszélyeztető jelenségek feltárása.
 A védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása.
 A védett természeti értékek megőrzése, fenntartása.
KISVÍZFOLYÁSOK ÖKOLÓGIAI
MEDERRENDEZÉSE

Árvízvédelem
 Vízminőség
 Vízfolyás szabályozás
o Hagyományos
o Ökológiai (új megközelítés)
Általános ökológiai rendezőelvek









Árvízvédelmi funkció meghagyása.
Vízvisszatartás a vízgyűjtőn.
Szennyezések elleni védelem.
Öntisztuló képesség megőrzése.
Természetes állapot meghagyása és fenntartása.
Közhozzáférés biztosítása.
Nem minden a gazdaságilag kifejezhető érték.
Minden vízfolyás egyedi rendszer.
Az ökológiai rendszer, a tápláléklánc ne sérüljön.
Irányelvek

Hidrológiai állapotfelmérés
 Ökológiai állapotfelmérés
 Beavatkozások lehetséges alternatívái
 Kiviteli tervezés
Tervezési szempontok

A kisvízfolyások árhulláma általában nem haladja meg a 24
órás időtartamot.
 Csak a szükséges mértékű vízrendezés indokolt.
 Minimális kiépítési vízhozamot kell meghatározni
(költségek és a károk összege minimum).
 A vízfolyások belterületi szakaszainál Q 3 % előfordulási
valószínűségű vízhozamra kell tervezni.
 Beépítési kötöttségek miatt hosszú távú tervezés.
 A nagyvíz/kisvíz aránya miatt az osztóműves.
 Kevés fenntartási munkát igénylő meder.
 Kisebb méretű kisvízi meder és parkosított nagyvízi meder.
 Közhozzáférés biztosítása.
Műszaki kérdések

Hidraulikai kérdések

Vízszintes vonalvezetés

Magassági vonalvezetés

Keresztszelvények

Esés
Technológiai megoldások (1)
A kiöntés gyakoriság csökkentése
 Árvízi tározók építése.
 A vízfolyás töltésezése.
 Árapasztó vápa építése.
 A meder bővítése.
 A meder mélyítése.
Technológiai megoldások (2)
Eséscsökkentő műtárgyak
Biotechnológiai megoldások
 Élő rőzseművek
 Élő dorongművek
 Kombinációk
A technikai szemléletű vízfolyás
mederrendezés jellemzői

Hosszú egyenes szakaszok, nyugodt vonalvezetés.
 Közel egyenletes vízmélység hosszabb szakaszon.
 Egyenletes esés és sebesség, kisebb oxigénfelvétel.
 Fás vegetáció nélküli meder és mederszegély.
 A meder és 3-6 m-es füves parti sáv a vízpart.
 Fajszegény élővilág.
 Megnövelt medermélység.
 Az egyenes vonalú, növényektől mentes meder.
 A vízkicserélődés megszüntetése.
 Nincs tápanyag visszatartás.
 A rendezés jelentős része gépesíthető.
 Egységes módszerek és termékek használhatók.
 Kisebb a helyigény.
Természetes vízfolyás










Kanyarok és inflexiók hirtelen változása.
Rövid szakaszokon belül jelentősen változó vízmélység.
Változó esés és sebesség.
Surranó szakaszok fokozott oxigénfelvétele.
A vízfolyás fák, cserjék szegélyezik. A víz hőmérséklete
egyenletesebb. A vízben fényigényes növények ritkák.
A parti sávban változatos az élővilág.
A meder természetes mélységéhez tartozó talajvízhelyzet.
A medertől távolabb is természetes nedves élőhelyszigetek.
Szerves kapcsolat a környezettel.
Terhelés visszatartás a mederben.
Az ökológiai vízrendezés gondjai





Sokféle szakember összehangolt munkája
szükséges.
Minden tervezés egyedi.
Nagyobb terület szükséges.
A közvélemény bevonása ma még nehézkes.
Drágább és bonyolultabb munkát igényel.
TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI
RENDSZEREK
VÍZI KÖZMŰ HELYZET
MAGYARORSZÁGON





Vízellátás 90% felett
Csatornázás kb. 40 %-os
3000 településen nincs csatorna
Közműolló nyitott
Következmény: felszíni és felszín alatti
vízkészlet szennyeződik
GAZDASÁGI HELYZET
Tőkehiány
 Gazdaság átalakítása folyik
 Privatizáció
 Környezetvédelem felértékelődése

KÖVETKEZMÉNY:
Olcsó, hatékony és környezetkímélő szennyvíztisztítási
eljárások iránt növekszik az igény
SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK

intenzív (konvencionális)
szennyezőanyag-eltávolítás felgyorsítva
energia
vegyszerek

természetes
szennyezőanyag-eltávolítás nem felgyorsított
természeti erőforrások használata
"low cost technology"
CÉLKITŰZÉS

Különböző természetes tisztítók egymás
közötti összehasonlítása

Összehasonlítás az eleveniszapos
tisztítással
SZEMPONTOK

Hidraulikai terhelés
 Elfolyó víz minősége
 Hatásfok
 Egészségügyi vonatkozások
 Területigény
 Élettartam
 Beruházási és működési költség
TERMÉSZETES
SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI RENDSZEREK
Előnyök:
– környezetbarát
– alacsony építési, működtetési és fenntartási költség
– alacsony energiaigény
– működtetés különleges szakképzetséget nem igényel
– szélsőséges üzemelési körülmények között is működtethető
– más célokra nem használható területeken is kialakítható
– esztétikus
– diffúz szennyeződéseket is képes kezelni
– tájba illeszthető
TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI
RENDSZEREK
Hátrányok:
– nagy területigény (hosszú tartózkodási idő)
– speciális követelmények (topográfia, talajtípus)
– hatásfok szezonális változása
– beüzemelés hosszadalmas lehet
– építési hibák nem derülnek ki azonnal
SZÁRAZFÖLDI RENDSZEREK

szikkasztás

szennyvíz-öntözés - irrigation

talajszűrés - slow rate infiltration

gyors homokszűrés - rapid infiltration

gyökérmezős szennyvíztisztítás - root zone system,
subsurface flow wetland
VÍZI RENDSZEREK

tavak, lagúnák - pond, lagoon
anaerob
fakultatív (aerob-anaerob)
aerob
levegőztetett
halastavak

úszó v. lebegő vizinövényes - floating plant system

nádastó - free water surface wetland

csörgedeztetés - overland flow
LASSÚ BESZIVÁROGTATÁS
– a szennyvizet növényzettel borított területre vezetik
– tisztítás a víz talajon történő átszivárgása közben
– előnyei:
az alkalmas talajok széles skálája
 talajvíz visszapótlás

– hátrányai:
a többi szárazföldi módszernél nagyobb
területigény (az alacsony terhelések miatt)
 talajvízszennyezés veszélye

LASSÚ
BESZIVÁROGTATÁS
 Szennyvíz
elosztása
– felszíni,
– árkos
– permetező
technika
LASSÚ BESZIVÁROGTATÁS

SZENNYEZŐANYAG-ELTÁVOLÍTÁSI MECHANIZMUSOK
– lebegőanyag : a talaj általi szűrés
– nitrogén: növényi felvétel, ammónia volatilizáció,
nitrifikáció/denitrifikáció
– ammónium-ion: talajrészecskékhez kötődhetnek, ahol
mikroorganizmusok nitrifikálják
– foszfor: adszorpció, kiülepedés, növényi felvétel, ha a
növényzet betakarítását rendszeresen végzik
SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉS
Szennyvízöntözés = lassú
beszivárogtatás egy speciális
fajtája
fő cél a növényzet (valamilyen
haszonnövény) vízzel és
tápanyaggal való ellátása
NYÁRFÁS ÖNTÖZÉS
Magyarországi gyakorlat
Árkos elosztás
Drénhálózat!
SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉS
A szennyvízöntözés előnyei:
•
•
•
•
•
alternatív vízforrás
a tisztítási eljárás kombinálása a termeléssel
a haszonnövények ellátása vízzel és tápanyaggal
az adott terület mezőgazdasági értékéknek növelése
a műtrágya szükséglet csökkentése
Hátrányok és korlátozó tényezők:
• az öntözött növényekre mérgező hatású összetevők előzetes
eltávolítása szükséges
• szigorú egészségügyi és környezeti szabályozások a
lehetséges szennyeződésekre és mérgező összetevőkre
GYORS HOMOKSZŰRÉS

szennyvizet egy talajjal kitöltött földmedencébe engedik
 a szennyvíz a talajon való átszivárgás során tisztul meg
 a lassú beszivárogtatástól elsősorban a hidraulikai terhelés
mértékében különbözik
 talaj szemcseeloszlása fontos
 legjobb talajok a viszonylag durva textúrájúak (agyagos iszapok,
iszapos homokok)
 növényzet nincs - terhelés túl magas ahhoz, hogy a
tápanyagfelvételnek jelentős hatása lehessen az eltávolításban
 rendszerint
utótisztító, vagy mechanikailag előtisztított
szennyvíz tisztítására használják
GYORS HOMOKSZŰRÉSI TECHNOLÓGIA (1)
GYORS HOMOKSZŰRÉSI TECHNOLÓGIA (2)
Medence keresztmetszete
GYORS HOMOKSZŰRÉS
 Nitrogéneltávolítás:
 1-3
nitrifikáció/denitrifikáció
nap elárasztás, 5-10 nap száradás
 a talaj felső rétegében a nitrifikációhoz szükséges aerob
körülmények visszaállhatnak
 A foszfor eltávolítása a
adszorpció eredménye.
talajszemcsékhez való
GYÖKÉRMEZŐS
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
 szigetelt
medence vagy csatorna, amelyet porózus
anyaggal töltenek ki
 Ebben
vízi-mocsári növényzet nő
víz szintje megfelelő működés esetén a felszín alatt
marad
A
 Az
áramlás iránya vízszintes, vagy függőleges lehet
A gyökérzónás szennyvíztisztító
egyszerűsített rajza
Felülnézet
GYÖKÉRMEZŐS
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
szennyvíz a rizómákkal sűrűn átszőtt talajon történő
átfolyás során tisztul meg
a
A
növényi tápanyagok eltávolítása növényi felvétel,
talajszemcsékhez kötődés és biológiai folyamatok során
megy végbe
A
szervesanyagok eltávolításában biológiai folyamatok
vesznek részt, míg a lebegőanyagokéban a szűrés
GYÖKÉRMEZŐS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
TERVEZÉSI SZEMPONTOK BOI5RE
Q(lnC  lnC )
0
t
A 
h
K
BOI
Ah = Szűrőágy felület m2-ben
Q = Napi átlagvízhozam m3-ben
C0 = A befolyó víz BOI5 koncentrációja mg/L-ben
Ct = Az elfolyó víz elvárt BOI5 koncentrációja mg/L-ben
KBOI = Állandó (0,1 m/nap)
NÁDÁGYAS SZENNYVÍZTISZTITÁS
ELŐNYEI:
 Megfelelő hatékonyság
 Alacsony működési költség
 Ellenőrizhető működés
 Kis energia igény
 Nincs szükség regionális csatornahálózatra
HÁTRÁNYOK:
 Nagy terület igény
 Gyenge növényi tápanyag eltávolítási hatásfok
 Kevés üzemi tapasztalat
CSÖRGEDEZTETÉS
a szennyvíz egy megfelelő lejtésű, fűvel borított,
teraszosított lejtőn folyik le
tisztítási folyamatok:
kiülepedés
szűrés
adszorpció
mikrobiális átalakítás
lebontás
CSÖRGEDEZTETÉS
CSÖRGEDEZTETÉS
 talaj
áteresztőképessége: <5 mm/h
 finom
szerkezetű agyag, agyagos vályog
(fűféleség) biztosít közeget a tisztításban
szerepet
játszó
mikroorganizmusoknak,
akadályozza az eróziót és fölvesz növényi
tápanyagokat
 növényzet
 periodicitás
TAVAK, LAGÚNÁK
vagy több nyílt vízfelszínű, szigetelt medencéből
állnak
 egy
 Miközben
a szennyvíz átfolyik rajtuk, a
szennyezőanyagokat mikroorganizmusok lebontják
ANAEROB TAVAK
 olyan
magas szerves terhelést kapnak, hogy a
víztérben aerob zóna nem tud kialakulni
 Átlagos
mélységük 2,5-5 m, a szennyvíz
tartózkodási ideje 20-50 nap
 A lejátszódó
fő biológiai folyamatok: savképződés
és anaerob bontás
FAKULTATÍV TAVAK
m mélyek, felső rétegük aerob, míg az alsó
rétegekben anaerob viszonyok uralkodnak
 1,2-1,8

A szennyvíz tartózkodási ideje általában 7-120 nap

A fakultatív működés kulcsa a felszíni algák által
termelt oxigén és a felső réteg átlevegőzése a felette
lévő légrétegből
oxigént a felső vízréteg aerob baktériumai
használják föl a szervesanyag lebontásához
 Az
AEROB TAVAK
 teljes
mélységükben tartalmaznak oldott oxigént
(algák fotoszintézise, felszín átlevegőzése)

sekélyek (30-60 cm mélység)
 rövid
tartózkodási idő : 2-6 nap
ÚSZÓ – LEBEGŐ VÍZINÖVÉNYES
RENDSZER

vízi jácint (Eichhornia crassipes), a békalencse
(Lemna sp., Spirodela sp., and Wolffia sp.)
békalencse fajok kisméretű, néhány mm
nagyságú levélkével és 1 cm-nél rövidebb gyökérrel
rendelkeznek
A
vízi jácint egy édesvízi évelő növény, lekerekített,
felfelé álló, fényes zöld levelekkel és csúcsos
virágzattal A gyökere természetes körülmények
között 30 cm hosszú
A
ÚSZÓ VAGY LEBEGŐ NÖVÉNYES TISZTÍTÁS
növények szerepe:
vízfelszín beterítése - alganövekedés megakadályozása
a kiülepedést is elősegítik
vízi jácint gyökérzetén mikroorganizmusok tudnak megtelepedni,
valamint oxigént juttat a vízbe a gyökerén keresztül
Úszó vízinövényes szennyvíztisztításra
alkalmas területek
NÁDASTÓ
NÁDASTÓ
a víz szintje a talajszint felett helyezkedik el
vízmélység: 10 - 80 cm
A szennyezőanyag-eltávolítási folyamatok nagy része a
vízben zajlik le, a talajnak kisebb a szerepe
A növényzet víz felett lévő szára, levelei gátolják a fény
bejutását a vízbe, igy szabályozva az alga növekedést.
NÁDASTÓ
Az elhaló növényi részek a
téli hónapok alatt jó
hőszigetelést nyújtanak,
csökkentve a szél és a
konvekció által eltávozó
hőmennyiséget.
A növények oxigéntranszportja
a gyökértérbe szintén fontos,
bár a fő oxigénforrás a felszíni
átszellőzés.
Néhány nádas tavas szennyvíztisztító telep
elhelyezkedése Észak-Amerikában
MŰKÖDÉSI JELLEMZŐK
KAPACITÁS HIDRAULIKUS FAJLAGOS
FELÜLET
m3/nap
cm/nap
m2/lakos
TÍPUS
Gyökérmezős
Úszó víziNövényes
Nádastó
Gyors homokSzűrés
Talajszűrés
Öntözés
1-200
303-48000
0,87-26,0
(7,8)
2,4
(10)
1,4-22,3
(7)
23-56
303-18925
0,6-3,0
49-2248
337-4147
0,14-1,6
Megjegyzés: Zárójelben az átlagok
0,9-23,0
(5)
19,1
(3,1)
5,1-11,7
(8,2)
ELTÁVOLÍTÁSI HATÁSFOK (%)
Típus
BOI5
Lebegőanyag
Összes
P
Összes
N
Gyökérmezős
51-95
(80)
60-98
(80)
10-88
(40)
11-94
(40)
Úszó
vízinövényes
10-94
(80)
20-95
(80)
14-72
(40)
16-67
(50)
Nádastó
51-89
(80)
60-93
(80)
12-65
(50)
15-81
(50)
Gyors
homokszűrés
80
93
69
Megjegyzés: Zárójelben az átlagok
KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELLEMZŐK
ELTÁVOLÍTÁS (LOG10 EGYSÉG)
Típus
Baktérium
Vírus
Ülepítés
0-1
0-1
Eleveniszapos rendszer
0-2
0-1
Lagúna
1-2
1-2
Stabilizációs tó
1-6
1-4
Fertőtlenítés
1-6
1-4
GYÖKÉRZÓNÁS TELEPEK BOI ELTÁVOLÍTÁSI
HATÁSFOKA
A HIDRAULIKUS TERHELÉS FÜGGVÉNYÉBEN
GYÖKÉRZÓNÁS TELEPEK TP ELTÁVOLÍTÁSI
HATÁSFOKA
A HIDRAULIKUS TERHELÉS FÜGGVÉNYÉBEN
GYÖKÉRZÓNÁS TELEPEK TN ELTÁVOLÍTÁSI
HATÁSFOKA
A HIDRAULIKUS TERHELÉS FÜGGVÉNYÉBEN
A TERMÉSZTES SZENNYVÍZTISZTÍTÓK
KÖLTSÉGEI
Szikkasztó
Beruházási
költség
USD/m3/nap
1000-3000
Működési
költség
USD/m3
0,01-0,10
Talajszűrés
800-2000
0,10-0,20
Gyors homokszűrés
450-900
0,05-0,10
Csörgedeztetés
600-1000
0,08-0,16
Stabilizációs tó
500-1000
0,07-0,13
Levegőztetett tó
600-1200
0,01-0,16
Úszó vízinövényes
500-1000
0,12-0,14
Nádastó
600-1000
0,03-0,09
Típus
A GYÖKÉRMEZŐS ÉS NÁDASTAVAS
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BECSÜLT KÖLTSÉGE
Kapacitás
100 m3/d 500 m3/d 3000 m3/d 6000 m3/d
Nádastó
Fajlagos
eFt/m3/d
90
64
41
27
Létesítési
e Ft
9 000
31 500
123 000
162 000
Gyökérmezős
Fajlagos
eFt/m3/d
180
126
Létesítési
e Ft
18 000
63 000
A NÁDASTÓ BECSÜLT ÜZEMELTETÉSI
KÖLTSÉGE
Kapacitás
Q m3/nap
Munkabér
eFt/év
Amort.
eFt/év
Összesen
Ü.K.
eFt/év
480
Fajlagos
Ü.K.
Ft/m3
13,30
100
120
360
250
120
635
735
8,00
500
180
1 260
1 440
7,90
1 000
180
1 780
1 960
5,40
3 000
240
4 380
4 620
4,20
6 000
360
5 760
6 120
2,80
A STABILIZÁCIÓS TÓ ÉS AZ ELEVENISZAPOS
RENDSZER FENNTARTÁSI ÉS MŰKÖDÉSI
KÖLTSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A STABILITÁCIÓS TÓ ÉS AZ ELEVENISZAPOS
RENDSZER BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGÉNEK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA
TERMÉSZETES SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI
RENDSZEREK
KIS TELEPÜLÉSEKEN SEGÍTHETNEK A
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS MEGOLDÁSÁBAN
ESETTANULMÁNY: SZÜGY
Vízmintavétel a telep alábbi mintavételi
helyein:
nyers szennyvíz (az energiatörő aknából);
 ülepített szennyvíz (a kétszintes ülepítő
kifolyójánál);
 tiszított szennyvíz (a fertőtlenítő medence
előtti gyűjtőaknából);
 elvezetett szennyvíz, melynek mintázása 1995.
júliusáig a fertőtlenítő kifolyójából, a nádastó
üzembe lépése után pedig a tó kifolyó
szelvényénél történt.

A meghatározott vízkémiai jellemzők:











kromátos kémiai oxigénigény (KOICr);
ötnapos biológiai oxigénigény (BOI5)
összes nitrogén (TKN);
ammónia-nitrogén (NH4-N);
összes foszfor (TP);
PO4-foszfor (PO4-P);
anionaktív detergens (ANA-det.);
széntetrakloridos extrakt (CCl4 extr.);
lebegőanyag (TSS);
összbaktériumszám, 20 fok, i/ml;
összbaktériumszám, 37 fok, i/ml;
Vízhozam és vízhőfok adatok
Szügyi szennyvíztelep, eltávolítási
hatásfok, % (1)
Ülepítő
KOI, %
BOI, %
Telep Ülepítő Gyökérmező
82
23
81
ÁTLAG
25
Gyökérmező
78
Telep
SZÓRÁS
38
18
15
42
20
16
MINIMUM
-53
19
37
-70
16
44
MAXIMUM
92
95
100
92
98
100
86
Szügyi szennyvíztelep, eltávolítási
hatásfok, % (2)
Összes nitrogén, %
Ülepítő
NH4-N, %
Telep Ülepítő Gyökérmező
50
9
28
ÁTLAG
11
Gyökérmező
34
Telep
SZÓRÁS
33
34
31
36
41
34
MINIMUM
-81
-63
-20
-87
-98
-19
MAXIMUM
62
84
100
97
97
100
46
Szügyi szennyvíztelep, eltávolítási
hatásfok, % (3)
Összes foszfor, %
Ülepítő
PO4-P, %
Telep Ülepítő Gyökérmező
76
-51
70
ÁTLAG
-14
Gyökérmező
67
Telep
SZÓRÁS
40
25
20
64
30
31
MINIMUM
-122
5
26
-236
3
0
MAXIMUM
36
92
100
91
99
100
71
Szügyi szennyvíztelep, eltávolítási
hatásfok, % (4)
CCl4 extrakt, %
Ülepítő
ANA detergens, %
Telep Ülepítő Gyökérmező
84
-31
61
ÁTLAG
36
Gyökérmező
74
Telep
SZÓRÁS
74
25
27
65
28
24
MINIMUM
-267
-22
-38
-200
-18
17
MAXIMUM
90
94
100
81
98
100
69
Szügyi szennyvíztelep, eltávolítási
hatásfok, % (5)
Össz.baktériumszám, Össz.baktériumszám,
37°C, %
20C , %
Ülepítő
Telep Ülepítő Gyökérmező
97
74
95
ÁTLAG
76
Gyökérmező
94
Telep
SZÓRÁS
36
7
6
39
5
3
MINIMUM
-43
75
74
50
80
87
MAXIMUM
100
100
100
99
100
100
98
Szügyi szennyvíztelep, eltávolítási
hatásfok, % (6)
Lebegőanyag %
Ülepítő
ÁTLAG
55
Gyökérmező
82
Telep
SZÓRÁS
27
16
9
MINIMUM
-32
25
67
MAXIMUM
87
97
100
88
BEAVATKOZÁSOK AZ
EUTROFIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA
Beavatkozások a vízgyűjtőn
Pontszerű terhelések szabályozása (1)
Lakossági szennyvíz
 Csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése
terhelés növekedés
 Háromlépcsős tisztítás (mechanikai, biológiai
tisztítás, P és N eltávolítás)
 Szennyvíz elvezetés
 Vízpótlás (hígítóvíz hozzávezetés)
Pontszerű terhelések szabályozása (2)
Állattartó telepek
 Hígtrágyás  almos technológia
 Hígtrágya komposztálás (esetleg biogáz
termeléssel kombinálva)
 Megszüntetés
 Tisztítás
 Hígtrágya öntözés
NEM–PONTSZERŰ TERHELÉSEK
Mezőgazdasági nem–pontszerű terhelés




Műtrágya felhasználás
Művelési ág
Művelési technológia
Tevékenység felhagyás
Városi lefolyás
 Záportározók
 Városi lefolyás kezelése nádastavon
BEFOLYÓ VÍZ KEZELÉSE
Kémiai kezelés
Wachnbach tározó (Németország)
Előtározó
Balaton (Kis–Balaton tározó)
Szűrőmező (nádastó)
Tatai Öreg–tó (terv)
Vízelvezetés
TAVON BELÜLI BEAVATKOZÁSOK
Célja
Fajtái
Alkalmazási terület
Hasznosság
Költség
Előnyök és hátrányok
Kotrás
Hínárirtás
Foszfor inaktiválás az üledékben
Vas(III)–klorid
Alumínium–szulfát
Kalcium–hidroxid
Kalcium–karbonát
Hamu
Ritkaföldfém–sók
Üledék lefedése
Oxigénviszonyok javítása (főleg mély
tavak esetében)
Hypolimnion levegőztetése
Vegyszeres kezelés (hidrogén–peroxid)
Cirkuláltatás
Hypolimnion elvezetése
Árnyékolás
Biotechnikai eljárások
Élőlények betelepítése (amúr, busa)
Beavatkozás a táplálék láncba
Kevés ismeret
ÓVATOSSÁG!!
A GAIA HIPOTÉZIS
 A 70-es évek végén alakult ki.
 James Lovelock nevéhez fűződik
LÉNYEGE:
 A Fõld úgy viselkedik, mint egy élőlény = önmaga egy élő
szervezet = "Living Planet".
 A Föld olyan élőlény, amelynek életciklusa milliárd években
mérhető.
 Többet jelent, mint a bioszféra.
 Egymilliárd évvel a kialakulása után életcsírák jelentek meg
rajta, melyek evolúciója vezetett a mai kép kialakulásához.
 Az evolúció nem a versengés, hanem a kooperáció
eredménye.
 Elnevezés a mitológiából szármázik.
BIZONYÍTÉKOK:
 Saját maga fejlesztésére képes (evolúció).
 Önszabályozó rendszert alkot.
 Homeosztázis jellemző rá (állandó hőmérséklet,
oxidáltsági állapot, savasság, stb.), ami negatív
visszacsatolások révén valósul meg.
 Saját létfeltételeit teremti meg és fejleszti tovább.
 Nincs termodinamikai egyensúlyban (pl. légkör
összetétele, átlag hőmérséklete)
KÉRDÉSEK:
 Gaia épp most milyen fejlettségi állapotában
van?
 Az emberi faj léte hogyan illik a képbe?
 Vajon Gaia nem része-e egy galaktikus élő
rendszernek?
 Ha igen, a részek hogyan kommunikálnak
egymással?
 Képesek vagyunk-e egyáltalán megismerni ezt a
rendszert?
 Mi lehet a célja és a sorsa egy ilyen élő
rendszerben az embernek?
KÖRNYEZETI ASPEKTUSOK:
 Az emberi fajra nemcsak a saját működése jelent
veszélyt, hanem az is, hogy erre a működésre Gaia
hogyan reagál.
 Nem tudható, hogy a tevékenységünk zavarást,
sérülést, vagy katasztrófát okoz-e ebben az élő
rendszerben.
EMBER ÁLTAL OKOZOTT KÖRNYEZETI
PROBLÉMÁK:
 Népesség és környezetszennyezés
összefüggése.
 A környezetszennyezés az egyedsűrűség
csökkenéséhez vezet.
 A forráskihasználás és a népesség növekedés
veszélyezteti a kiegyensúlyozott fejlődést.
 Az egyedszám növekedés növeli az országok
külső függését.
 A társadalmi problémák jogalapot adnak a
környezettel kapcsolatos globális
megállapodások felrúgására.
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK:






Kétgyerekes családmodell
Anyagok újrafelhasználása
Agrárágazat fenntartható fejlesztése
Erdőirtások helyett erdőgazdálkodás
Importtól való függőség csökkentése
Természeti erőforrások megőrzése