Transcript makro_5ea_1415_5

A keynesiánus
munkapiac
Aggregát kínálati görbe
levezetése
A keynesiánus munkapiac
sajátosságai
• A nominálbér rögzített, a reálbér az
árszínvonal változásán keresztül
alkalmazkodik
• A vállalati szektor az árszínvonal változásán
keresztül alkalmazkodik a kereslethez
• Rövidebb oldal elve : a munka kereslet és
kínálat közül mindig a kisebb határozza meg a
foglalkoztatást
MAKROÖKONOMIA
Előadás
Szabó
Richard BMF KKGK VSZI
2
Munkakereslet
Ha például az árszínvonal csökken
W/P
reálbér nő
profit csökkenne
W/P2
munkafelhasználás csökken
W/P 1
N
N2
N1
Munkakereslet a keynesi
modellben
•Reálbérfüggvény:
W
 a  K   (1   )  N (  )
P
•Formailag azonos, de tartalmilag inverze a
neoklasszikus egyenletnek, mert
adott ND-hez keressük a profitmaximumot
biztosító reálbért és nem fordítva
A foglalkoztatási függvény
 w
 
P
N
NS
D
Foglalkoztatási
függvény
0
N Max
MAKROÖKONOMIA
Előadás
Szabó
Richard BMF KKGK VSZI
N
5
Konstans munkakínálat
 w
 
P
N
D
NS
0
N Max
MAKROÖKONOMIA
Előadás
Szabó
Richard BMF KKGK VSZI
N
6
Aggregált kínálat
•Aggregát kínálat: (AS) azt mutatja meg, hogy a
vállalati szektor a különböző kibocsátási
szinteket milyen árszínvonal mellett képes
előállítani.
•A munkakeresleti függvényből vezetjük le
AS levezetése konstans
munkakínálat esetén
P
• Az aggregát kínálati
függvény felső szakasza
függőleges, ha a
munkakínálat konstans.
(w/P)1 (w/P)0
w/P
• Ekkor a potenciális
LNd
kibocsátás
LNs
túlfoglalkoztatottság
esetén is elérhető.
D
S
AS
P0
P1
Y1
Y0
L1
N1
L0N0
L
N
Y(K0,L)
Y(N)
Y
AS levezetése emelkedő munkakínálat esetén
P
AS
P1
P0
P2
(w/P)2
(w/P)0
(w/P)1
Y2
Y1
LNd
D
Y0
N1
L1
L2
N2
L0
N0
LNs
S
N
L
Y(K0,L)
Y(N)
Y
Majd jön egy AD az áru- és pénzpiacból
A keynesiánus árupiac
• Az aggregát kereslet határozza meg az
aggregát kínálatot
• A beruházás határozza meg a megtakarítást
• C és S a jövedelem függvényei
• Az árupiac a központi piac
Neoklasszikus és keynesi modell
Neoklasszikusok
• A kínálat (AS) határozza meg
a keresletet (AD)
• Say-törvény: a kínálat
megteremti saját keresletét
• A megtakarítás határozza
meg a beruházást
• Az állam ne avatkozzon be!
Keynes
• A kereslet (AD) határozza
meg a kínálatot (AS)
• Eladatlan (vagy meg nem
termelt) áru és elköltetlen
pénz áll egymással szemben
• A beruházás határozza meg
a megtakarítást
• Állami keresletösztönzés!
Az eredeti megfogalmazásban a Say-törvény vagy Saydogma a következőképpen hangzik:
"Érdemes rámutatnunk arra, hogy amint sor kerül egy jószág
előállítására, attól a pillanattól kezdve piacot kínál más
termékeknek is saját teljes értékének erejéig. Amint a termelő
befejezte termékén utolsó műveletét, igencsak törekedik arra,
hogy azonmód eladja nehogy kezeiben csökkenjen annak
értéke. Nem kisebb hévvel próbálkozik ezután felhasználni az
így nyert pénzösszeget, hiszen a pénz értéke szintén romlandó.
A pénztől való megszabadulás egyetlen módja azonban az, ha
másik terméket vásárolunk. Így tehát valamely termék
előállításának puszta ténye közvetlenül szabad teret nyit más
termékek számára." (J. B. Say: Traité d' Economie Politique.
London 1821. 167.o.)
A kereslet összetevői.
• Magánszektor
Fogyasztási kereslet (C)
Beruházási kereslet (I)
A fogyasztási függvény
C
C=f(Y)
A fogyasztás a jövedelem növekedésével nő,
de csökkenő ütemben
Csökken a fogyasztási határhajlandóság)
Y
Lineáris fogyasztási függvény
• Abszolút jövedelem hipotézis
• A mindenkori fogyasztás csak az adott időszak
rendelkezésre álló jövedelmétől függ
• A fogyasztási függvény:
– Minden tervezett jövedelemhez a tervezett fogyasztást
rendeli hozzá, azaz:
C  C(Yd )  C0  cˆY
16
Lineáris fogyasztási függvény
C
C(Y)
C0
Y
17
autonóm fogyasztás (C0):
a fogyasztás jövedelemtől
független része.
A fogyasztási
határhatárhajlandóság :
megmutatja, hogy mennyivel
nőnek a tervezett fogyasztási
kiadások, ha a jövedelem egy
egységgel nő
C
cˆ 
Y
18
A megtakarítási függvény
• A megtakarítás:
– A megtakarítási függvény: a szándékolt
megtakarítást mutatja a rendelkezésre álló
reáljövedelem függvényében.
S  Y  C (Y )  S (Y )
19
C és S kapcsolata
S (Y )  S0  sˆ(Y )  C0  (1  cˆ)Y
• autonóm megtakarítás : autonóm fogyasztás ellentéte
S0
• megtakarítási határhajlandóság: megmutatja, hogy
mennyivel nőnek a szándékolt megtakarítások, ha a
tervezett jövedelem egy egységgel nő:
1  cˆ  sˆ
20
Fogyasztás (C) és megtakarítás (S) kapcsolata
C,
S
C(Y)
C=Y
S(Y)
C0
Y
45º
S=0
-C0
21
Beruházási kereslet
• Akkor érdemes egy beruházást megvalósítani,
ha az legalább akkora hozamot hoz, mint a
kamatláb.
• A beruházás várható hozama egy belső
megtérülési ráta (IRR)
Beruházási kereslet (I)
• A beruházás alatt a
továbbiakban bruttó
beruházást értünk
(pótló+bővítő).
• A beruházási függvény: a
piaci kamatláb (i), és a
profitvárakozások (η)
függvénye.
I  I (i; )
23
Javuló profitvárakozások
I
I0
I1
I’(i)
I(i)
i0
i1
i0’
i
24
A lineáris beruházási függvény egyenlete:
I(i)=I0-ai
I
I(i)
i
• I0: autonóm beruházás, a
nulla kamatszinthez tartozó
beruházás.
• a: a beruházások
kamatérzékenysége,
megmutatja, hogy a
kamatláb egy
százalékpontos változás
mennyivel változtatja meg a
beruházási keresletet.
Árupiaci egyensúly kétszereplős
gazdaságban
• A kamatláb a legyen adott
• A kamatláb meghatározza beruházási
keresletet.
• A beruházási kereslet független a
jövedelemtől.
• + A fogyasztási függvény
Az árupiaci kereslet= C+I
C,
S
• Y=AD határozza meg az
egyensúlyi jövedelmet
• AD=C+I
• Mivel a háztartások a
jövedelmüket
fogyasztásra és
megtakarításra fordítják,
ezért az egyensúly I=S
formában is kifejezhető.
C+I
II
C(Y)
I+C0
C0
S(Y)
Ye
S0
I
Y
C,
S
C+I
I
C(Y)
I+C0
C0
S(Y)
Ye
S0
I
• Ahol a C+I keresleti
függvény a 45 fokos
egyenes fölött húzódik,
addig az árupiac
túlkeresletes.
• A C+I és a 45 fokos
egyenes
metszéspontjánál alakul
ki az egyensúlyi
jövedelem.
Y• Amikor a 45 fokos
egyenes a C+I fölé kerül,
az árupiacot túlkínálat
jellemzi.
A beruházások növekedése
C,
S
• A kereslet autonóm
tényezőinek
növekedésével az
egyensúlyi jövedelem
ennél nagyobb
mértékben emelkedik.
• = multiplikátor hatás
C+I2
C+I1
C(Y)
I2+C0
I1+C0
C0
S(Y)
I2
I1
Ye1 Ye2
S0
Y
Egyszerű kiadási multiplikátor:
• megmutatja, hogy a
kereslet autonóm
tényezőinek egységnyi
növekedése mennyivel
változtatja meg az
egyensúlyi jövedelmet.
• Algebrailag:
ˆ I
Y  C0  cY
1  cˆ  Y
 C0  I
1
Y 
 C0  I 
1  cˆ

1
Y 
I
1  cˆ
A multiplikátor egynél nagyobb
• Az autonóm tételek növekedése saját
nagyságánál nagyobb mértékben növeli a
jövedelmet
• A fogyasztási határhajlandóság növekedésével
(vagy megtakarítási határhajlandóság
csökkenésével) növekszik
Valójában az egyensúly a kamatlábtól is függ a beruházás
miatt. Változó kamatláb mellett egy függvényt kapunk.
AD
AD=Y
C(Y)+I0-ai2
i változik  I(i) változik
Az árupiaci egyensúlyi
jövedelem függ a
kamatlábtól.
C(Y)+I0-ai1
Y
i
Y1
Y2
i1
i2
IS
Y1
Y2
Y
IS-görbe (beruházásmegtakarítás, investmentsaving): a reáljövedelem (Y)
és a kamatláb (i) összes
árupiaci egyensúlyt biztosító
pontjainak halmaza.
Árupiaci egyensúly háromszektoros
gazdaságban
• Az árupiaci kereslet háromszektoros modellben: C+I+G
• Azonban a kormányzati szektor a kormányzati
vásárlásokon kívül a transzferekkel és adókkal is
módosítja az árupiaci keresletet.
• A kormányzati vásárlások nagysága a kormányzat
döntésével meghatározott, így konstans.
• A transzferek és adók módosítják a háztartási szektor
rendelkezésre álló jövedelmét.
A módosult fogyasztási és
megtakarítási függvény
• A háztartási szektor a fogyasztás és
megtakarítás szintjét a rendelkezésre álló
jövedelem (Y-T+Tr) alapján határozza meg.
• Először feltételezzük, hogy a transzfer és az
adó is egyösszegű.
• C(YD)=C0+ĉ(Y-T+Tr)
• S(YD)=S0+ŝ(Y-T+Tr)
C(YD) és S(YD) eltolódása
• Az adó és transzfer szint a fogyasztási és
megtakarítási függvény elhelyezkedését is
befolyásolja:
– Ha emelkedik az adó, akkor a fogyasztás és a
megtakarítás is csökken.
– A transzfer növekedésével a fogyasztás és
megtakarítás is nő.
Multiplikátorok a háromszektoros
gazdaságban:
– Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők ceteris
paribus változása mekkora jövedelemváltozást
okoz
– Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi
változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi
jövedelmet.
– Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi
változása mekkora változást eredményez az
egyensúlyi jövedelemben.
• A multiplikátorok
kifejezhetők az
egyensúlyi feltétel
megoldásával:
Y  C0  cˆ(Y  T  Tr )  I  G
1
ˆ  cTr
ˆ 
Y
 C0  I  G  cT
1  cˆ
Multiplikátorok
• Ez alapján a kiadási
multiplikátor:
• Adómultiplikátor:
• Transzfer multiplikátora:
• Pl. G
cˆ

1  cˆ
cˆ
1  cˆ
1
1  cˆ
• A kiadási és transzfer multiplikátor pozitív,
vagyis mindkét tényező növekedése növeli az
egyensúlyi jövedelmet.
• A transzfer multiplikátor kisebb, mint a
kiadási, vagyis a transzferek egységnyi
növekedése kisebb jövedelemnövekedést
okoz, mint a többi autonóm tényező
emelkedése.
• Az adómultiplikátor negatív, az adó
emelkedése jövedelemcsökkenést okoz.
Következtetések:
– Ha nő az adó és a növekményt transzfer emelésre
használják fel, akkor nem változik az egyensúlyi
jövedelem.
– Ha az adó emelésből származó többletjövedelmet
kormányzati vásárlásokra költik, akkor az
egyensúlyi jövedelem a kormányzati vásárlások
növekedésével nő.
– A kormányzati vásárlások növekedésének nagyobb
jövedelemnövelő hatása van, mint a transzferek
emelésének.
Havelmo tétel
Jövedelemfüggő adó bekapcsolása
A fogyasztási függvény meredeksége csökken a
jövedelemfüggő adó hatására
C
C(Y)
C(Y-tY)
C0
Y
43
Az egyensúlyi jövedelem meghatározása
Egyensúly esetén a jövedelem meghatározható az
alábbiak szerint:
AD  Y  C0  •cˆ (Y  T0  zY  TR)  I  G
1
C0  cˆT0  cˆTr  I  G 
Y
1  cˆ(1  z )
Multiplikátor
• Adókulccsal és adókulcs nélkül:
1
1

, ahol: 0  z  1
1  cˆ(1  z ) 1  cˆ
45
G hatása
•
A kormányzati kereslet (G) multiplikatív hatása:
Y
1

G 1  cˆ
•
Jövedelemfüggő adó esetében:
Y
1

G 1  cˆ(1  z )
46
Az IS-görbe a háromszektoros
modellben
Y   A  ai
A keynesiánus pénzpiac
A kamatláb változik ha a
reáljövedelem változik
• Ez az egyensúly az értékpapírpiac
bevonásával alakul ki (a pénz- és az
értékpapírkereslet kiegészítik egymást). Ha a
reáljövedelem nő, akkor a pénzkereslet is nőni
fog.
• A kamatláb mozgása egyszerre teremti meg a
pénz- és értékpapírpiac egyensúlyát, mivel a
pénz- és értékpapírpiacok szorosan
összefüggenek egymással.
Pénzpiaci egyensúly, az LM-görbe
Azon Y és i pontok kombinációinak halmaza,
ahol a pénzkereslet és a pénkínálat megegyezik
egymással.
M
Explicit formában: P  mY  L0  ki
Kamatlábra rendezve:
1
M

i   m Y   L0 
k
P

Az LM – görbe Levezetése
i
i
Pénzpiaci egyensúly
LM-görbe
M/P
LM
2.)
2.)
1.)
1.)
L(Y2)
L(Y1)
L, M/P
A reáljövedelem emelkedésével
a reál-pénzkereslet nő
Y
Y1
Y2
A magasabb jövedelemhez magasabb
egyensúlyi kamatláb tartozik
(LM-görbe mentén a pénzkínálat
változatlan).
Az IS – LM rendszer
i
IS: Y = C(YD) + I (i) + G
Egyensúlyi jövedelem
és kamatláb
LM: M/P = L (Y ; i)
Exogén válltozók:
LM
-árszínvonal (P)
-fiskális politika (T, TR és G)
-monetáris politika (M)
i*
IS
Y*
Y