Transcript Document
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya IS-LM modell Az IS – LM rendszer i IS: Y = C (YD )+ I (i) + G Egyensúlyi jövedelem és kamatláb LM: M/P = L (Y ; i) Exogén válltozók: LM -árszínvonal (P) -fiskális politika (T, TR és G) -monetáris politika (M) i* IS Y* Y Expanzív fiskális politika LM i B A IS’ IS Y0 Y1 Y Kiszorítás Expanzív fiskális politika • Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. • A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem, pénzkereslet nő • Nő a kamatláb ami csökkenti a beruházást. • A jövedelem csökken. • = kiszorítási hatás Expanzív monetáris politika LM i LM’ A i0 B i1 IS Y0 Y1 Y Expanzív monetáris politika • 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. • 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a kamatlábat. • 3.) A kamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül növeli az egyensúlyi reáljövedelmet. Restriktív monetáris, restriktív fiskális politika • RM – M csökken – M/P ↓→ LM balra tolódik – i↑, mert a kötvénypiac túlkínálatos (a pénzmennyiség csökkenése megnöveli a pénzkeresletet, ami csökkenti a kötvények árfolyamát, tehát az i nő) – mert i↑ így csökken a beruházási kereslet, csökken a reáljövedelem, • RF – IS balra (mert +T vagy –G) – Y ↓ multiplikátor hatás – Ekkor viszont a beruházás növekedése mérsékli a jövedelem csökkenését Algebrai levezetés • IS: Y A ai M mY L0 ki P 1 • LM: • Átrendezve: i M L0 mY k P a M • IS-be behelyettesítve: Y A m Y L0 k P Algebrai levezetés • Így a jövedelem egyensúlyi szintje: M Y A L0 P * • Ahol: mb 1 k és a k • a fiskális politika • a monetáris politika multiplikátora Egyensúlytalanság az IS-LM görberendszerben i IS LM II III I ie IV 0 • • • • Y Ye I árupiac túlkínálat pénzpiac túlkereslet II árupiac túlkínálat pénzpiac túlkínálat III árupiac túlkereslet pénzpiac túlkínálat IV árupiac túlkereslet pénzpiac túlkereslet MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 10 i Az IS - LM-görbék A nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya IS i0 A pénzpiac alapvetően gyorsabban reagál a piaci fejleményekre. A pénz- és az árupiac együttes egyensúlya stabil pont. LM 2. 4. 3. Y0 Y IS - LM modell és az aggregát keresleti görbe (AD) levezetése r LM’ LM 2.) B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y AD • 1.) Az árszínvonal nő. • 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: Az LM görbe balra tolódik, a kamatláb emelkedik. – A reál pénzmennyiség csökken – túlkereslet a pénzpiacon – túlkínálat a kötvénypiacon – esnek a kötvényárfolyamok – emelkedik a kamatláb) • 3.) A kamatláb emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is. Algebrailag M Y A L0 P M P Y A L0 Az összkeresleti görbe levezetése és változásai Az autonómkeresleti tényezők növekedésének hatása az AD görbére Az aggregát keresleti görbe levezetése i i i LM1 LM1 LM1 LM0 LM0 i1 i0 i2 A nominális pénzmennyiség növekedésének hatása az AD görbére LM0 LM2 LM2 LM2 i0 i0 IS’ IS Y1 Y0 Y Y2 Y0 IS Y Y’0 Y Y0 p P P Az AD görbe jobbra tolódik Az AD görbe jobbra tolódik P1 p1 P1 P0 P2 p0 p2 YD Y1 Y0 Y2 P i Y D P0 P2 YD(P)’ YD(P)’ YD(P) Y Y0 Y’0 YD(P) Y Y0 Y ri AS-AD rendszer LM(P1) r1 i1 IS Y P AS P0 (w/P)1 (w/P)0 w/P AD P1 Y1 NDLD LS NS Y0 L1 N 1 N L00 LN Y(K0,L) Y(K,N) Y A teljes keynesiánus modell • Az áru- és pénzpiac kölcsönhatásából kialakuló kibocsátás adott tőkeállomány mellett meghatározza a foglalkoztatottságot, amely az exogén nominálbérekkel együtt meghatározza az árszínvonalat. Ez és a nominális pénzmennyiség eredményez egy bizonyos reál-pénzmenynyiséget, amely a reál-pénzkereslettel találkozik. Ennek hatására alakul ki a pénzpiacon a kamatláb. Így a három piac szorosan összekapcsolódik egymással (a pénz visszahat a reáltényezőkre, a nominális és a reálszféra integrált, nem dichotóm). • A keynesiánus modellben az exogén változók: M w NS K • Az endogén változók: Y Nf P i A keynesiánus modell egyensúlya stabil • Nem egyensúlyi árszínvonal esetén a gazdaság közelít az (AD görbe mentén) az aggregát kereslet és kínálat egyensúlya felé. • Az aggregát kereslet és kínálat egyensúlya nem jelenti feltétlenül az összes többi piac egyensúlyát. • Az egyensúly kényszerű munkanélküliség mellett alakul ki. A teljes keynesiánus modell másképpen i LM IS P P P0 45° N ND Y AD Y P N AS N(Y) NS N0 P Y Megnő az alkalmazott tőkeállomány hatékonysága: • A termelési függvény jobbra tolódik, • A munkakaresleti (N-P-ben ábrázolva)viszont balra, • megváltozik az aggregát kínálati függvény (lefelé tolódik), • az árszínvonal csökken (LM jobbra tolódik), a kereslet nő, jövedelem nő • A munkanélküliség valószínűleg nő! • Technológiai munkanélküliség A technológiai hatékonyság növekedése LM LM’ IS P P P0 45° N ND’ ND AD Y P N AS N(Y) NS P N0 N1 Y Ha nő a nominálbér: • Nő a reálbér, munkakeresleti függvény (N-Pben ábrázolva) jobbra tolódik • a vállalati szektor növeli az árakat, • az árszínvonal megemelkedik, kereslet csökken, mert a kínálati görbe felfelé tolódik • LM-görbe balra felfele tolódik • Jövedelem csökken • Foglalkoztatás csökken A nominálbérek növekedése LM’ LM IS P P P0 45° D’ ND N AD Y P N AS N N(Y) NS P N0 N1 Y Példa • Egy három szereplős makrogazdaságban a fogyasztási hajlandóság 80%, az autonóm fogyasztás 1000 egység. A kormányzati kiadások összege 540 egység, az adó 200 egység egyösszegű adóból és 12,5%-os jövedelemfüggő adóból tevődik össze, a transzferek nagysága 400 egység. A beruházási függvény: I=900-80i. A gazdaságban lévő nominális pénzmennyiség 3600 egység, a reálpénzkereslet pedig: L=1,4Y -160i. A termelési függvény Y(KN)0,5,a tőkeállomány fix: K0360.000. A gazdaságban az egyensúly P=1,8 árszínvonalon, a fix nominálbér miatt kényszerű munkanélküliség mellett alakul ki. A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében növelni kívánja a pénzkínálatot 2000 egységgel. Az egyensúlyi jövedelem a kiinduló helyzetben • • • • IS: 0,3Y=(2600-80i); LM: i= (1,4Y-3600P):160; P=1,8-at behelyettesítve és megoldva Y-ra: Y3600 A makrokínálati görbe egyenlete • Ehhez ismernem kell a bért, amihez viszont ismernem kell a foglalkoztatást. • A termelési függvényből 3600=600N0,5; N=36. Felhasználva, hogy a munka határterméke egyenlő a reálbérrel: 300/6=W/1,8, W=90. Most P-t ismeretlennek tekintve ugyanebből az összefüggésből: N0,5=103P. Ezt visszahelyettesítve a termelési függvénybe: • AS: YS2000P Az új egyensúlyi jövedelem a pénzkínálat növelése után Ehhez szüksége az új aggregát keresleti görbe: P-t ismeretlennek tekintve IS és az új LM egyenletéből: AD: YD2600+2800/P. Az AD és AS egyenletéből: Yúj4000 és Púj 2. A kamatláb változása • LM egyenletébe behelyettesítve Y-t, Yúj-t és a régi és az új árszínvonalakat ill. pénzmennyiségeket: • i-1,5 A Kormányzati kiadások mekkora növelésével lehetne ugyanezt a növekedést biztosítani? • Változatlan pénzmennyiség mellett az új árszínvonal és jövedelem ismeretében az LM görbéből (mivel most az IS tolódik el) • i23,75, • Ezt behelyettesítve IS-be G500 A kormányzat beavatkozása nélkül, a régi árszínvonalon mekkora nominálbér csökkenés biztosítaná ugyanezt a nemzeti jövedelmet? • • • • Most AS tolódik el lefelé AD mentén Az új árszínvonal AD-ből: 2600+1800/P=4000 P’=1,2857 Az új jövedelem esetén a termelési függvényből N0,520/3 • és ez W/P300/N0,5-ből, W/P= 45 • Így W/1,2857=45, Wúj57,86, • Ebből: W-35,7%