Transcript makro_10_ea1415_10

Gazdaságpolitika
Az állam gazdasági szerepe. A
gazdaságpolitika típusai. Költségvetési
deficit, lehetséges kezelési módjai és
következményei.
Gazdaságpolitikák típusai
• Gazdaságfilozófiai oldalról:
– Aktivista gazdaságpolitika
– Nem aktivista gazdaságpolitika
• Beavatkozás mögött húzódó döntési mechanizmus
szerint:
– Diszkrecionális
– Szabályhoz kötött
• Befolyásolás irányultsága szerint:
– Keresletorientált gazdaságpolitika
– Kínálatorientált gazdaságpolitika
Keresletorientált gazdaságpolitika
• Költségvetési (fiskális) politika:
– Árupiaci összkereslet:
• AD=C0+ĉ(Y-T0-zY+TR)+I+G
– G nő → AD nő →Y nő →
– →L nő →pénzpiacon túlkereslet →változatlan MS
mellett i nő → I(i) csökken
– Kiszorítási hatás veszélye! (G nő → I csökken)
– Ugyanez T csökkenése és TR növekedése esetén is
Expanzív fiskális politika
LM(1)
i
B
LM(2)
A
C
IS’
IS
Y0
Y1 Y2
Y
Expanzív monetáris politika
• 1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség
(M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik.
• 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami
túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények
árfolyamát, ami lenyomja a kamatlábat.
• 3.) A kamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a
multiplikátor-hatáson keresztül növeli az egyensúlyi
reáljövedelmet.
Monetáris politika
Kötelező tartalékráta
– Ha nő, akkor csökken a forgalomban lévő pénz mennyisége
elvileg, de ez ténylegesen csak akkor fog érvényesülni, ha
megszűnnek a fölös tartalékok is.
Refinanszírozási politika
– Ha a jegybanki alapkamat nő M csökken. A központi bank
kamatpolitikája hatással van a piaci kamatlábra is!
Nyílt piaci műveletek
– A központi bank értékpapírokat vásárol, vagy ad el a
gazdaság szereplőinek. Ez közvetlenül hat a
pénzmennyiségre (mert a monetáris bázis változik) és a
piaci kamatlábra is (mert az árfolyam változik).
Expanzív monetáris politika
LM
i
LM’
A
B
C
IS
Y0
Y1
Y2
Y
Kínálatorientált gazdaságpolitika
•
•
Ez a neoklasszikus modellben
lehetséges
Béradó (zN) csökkentése
1. zN csökken → munkaerő alkalmazásának
költsége csökken → foglalkoztatottság nő →
AS jobbra
2. ND nő → reálbér nő
Béradó csökkentése
P
(W/P)1 (W/P)0
AS0 AS1
2
3
Y
W/P
1
NS
ND0
ND1
N
Y(K0,N)
Kínálatorientált gazdaságpolitika
• Tőkeadó (zK) csökkentése
– zK csökken → I nő → tőkekereslet nő → i nő
– Következő időszakban: → tőkeállomány nő →
Y(K0,N) változik Y(K1,N)-re →ND0 változik ND1re
– Utóbbi két változás hatására AS0 nő AS1-re
→(W/P)0 nő (W/P)1-re
Tőkeadó csökkentése
P
(W/P)1 (W/P)0
AS0 AS1
3
4
Y
W/P
1
2
NS
ND0
ND1
N
Y(K0,N) Y(K1,N)
Profit függvény tényezőadókkal
  P  Y( K, N)  w  N  i  K  z N  w  N  z K  i  K
Cobb-Douglas függvényt feltételezve
a profitmaximumot biztosító feltétel
1
w


 (1  )  K  N 
1  zN
P
1
i
 1
1 
 K  N 
1  zK
P
• + A termelési tényezőkre kivetett adók
csökkentése nem változtatja meg a
jövedelemre kivetett adók mértékét, a
növekvő jövedelem nagyobb adóbevételt
eredményezhet.
• Létezhet olyan adórendszer (adókulcs) amely
optimális abban az értelemben, hogy
maximalizálja az állami bevételt
.
•
Laffer-görbe
Állami bevétel (Gr)
Laffer- görbe
Grmax
Zopt
Adókulcs (Z)
Költségvetési deficit kezelése
• Állami bevételek és kiadások kapcsolata:
G,TR,T
T(Y) – jövedelemtől függő adó
G+TR
Y*
• Y*-nál egyensúly: G+TR=T(Y)
• Eltérő helyen nincs egyensúly:
– Y<Y*: G+TR>T(Y) – deficit
– Y>Y*: G+TR<T(Y) – szufficit
Y
Költségvetési deficit kezelése
• Deficit mértéke áru- és pénzpiaci egyensúly
mellett: „Def”
• Ekkor az egyensúlyi jövedelem legyen: Ye
G,TR,T
T(Y)
G+TR
Def
Ye
Y
Deficit megszüntetése autonóm adók növelésével
i
LM
IS’
G,TR,T
IS
Y
T*(Y)
T(Y)
Újabb deficit!
G+TR
Ye’
Ye
Y
• Ekkor a piacon: T0 nő → YDI csökken →C csökken → AD csökken
→ ehhez alkalmazkodik a termelés →Y csökken →új jövedelem: YD’
• Azaz a deficit megújul, de kisebb lesz
• De megfelelő mértékű csökkentéssel megszüntethető
.
• Ha kizárólag autonóm adó van, akkor a
költségvetés deficitje adóemeléssel
megszűntethető.
• Mivel hiába csökken a jövedelem nem csökken
a jövedelemfüggő adó
• A magasabb jövedelem árát költségvetésének
deficitjével fizeti meg, a költségvetés
egyensúlyát, pedig alacsonyabb jövedelemmel
fizeti meg az állam.
Deficit megszüntetése a kiadási tételek csökkentésével
i
LM
IS’
G,TR,T
IS
Y
T(Y)
G+TR
(G+TR)’
Def. újra!
Ye’
Ye
Y
• Bármely megoldás esetén kialakul a deficit újra, de nem azonos
mértékben, mert a jövedelem csökkenés eltérő mértékű (mert: eltérő
multiplikátorok a fogyasztási keresletnél)
Deficit finanszírozása hitelfelvétellel
• Az adott évben eszközölt kormányzati kiadások és
adóbevételek különbsége az elsődleges deficit, az
adott évben felmerülő az előző évekből származó
hitelfelvételekből eredő kamatot pedig
adósságszolgálatnak nevezzük.
• A kettő együtt a teljes deficit
• Ha az elsődleges költségvetés sorozatosan deficites a
teljes deficiten belül az adósságszolgálat nagysága
évről évre nő.
Deficit megszüntetése hitelfelvétellel
i
LM
LM’
IS
Y
G,TR,T
T(Y)
G+TR
Ye
Y
• A kormány a központi banktól vesz fel hitelt a deficit
finanszírozására.
• LM-görbe jobbra, kamatláb csökken, de csak a véletlen műve, hogy
ez az intézkedés helyreállítja a deficitet.
• Ha a költségvetési deficit (G+Tr-T) tartósan
fennáll (és mindig ugyanakkora, akkor a
költségvetés hiány a következő időszakban
már
(G+Tr-T)(1+i),
a második időszakban
(G+Tr-T)(1+r)+(G+Tr-T)(1+i)2.
n
n év múlva a hiány: (G  TR  T)   (1  i) j
j1
.
• Ekkor a deficit évről évre nagyobb lesz
• Az adósságszolgálat súlya egyre nagyobb a
kiadási tételek között
• Így egyre nehezebb a deficitet kezelni
• Adósságcsapda: Ha már a folyó többlet nem
elegendő a kamat törlesztésére sem
• Ekkor az adósság nő annak ellenére, hogy az
állam törleszt (újabb hitelekből)