Transcript Pénzpiac Makroökonómia 2. A pénz: ami képes betölteni a pénz funkcióit:  forgalmi eszköz (csereeszköz) mindenki által elfogadott, bármikor tovább cserélhető  fizetési eszköz egyoldalú jövedelemátengedést.

Pénzpiac
Makroökonómia 2.
A pénz: ami képes betölteni a pénz funkcióit:
 forgalmi eszköz (csereeszköz)
mindenki által elfogadott, bármikor tovább
cserélhető
 fizetési eszköz
egyoldalú jövedelemátengedést biztosít adófizetés
hiteltörlesztés
 elszámolási egység (értékmérő)
alkalmas az árak kifejezésére
 vagyontartás eszköze (értékőrző, felhalmozási
eszköz)
Makroökonómia 2.
Mely tulajdonságok tesznek alkalmassá egy
jószágot, hogy pénzként funkcionáljon?
Legyen
keresett
értékálló
homogén
osztható
szállítható
tartós
könnyen felismerhető
Makroökonómia 2.
A pénz kezdetben árupénz: saját belső értéke van
(só, vas, ezüst, arany)
maga is áru
van termelési költsége és ennek szerepe
van az érték megállapításában
Pénzverés: az uralkodó joga ( kamara haszna)
Makroökonómia 2.
Később: nem árupénz: nincs belső értéke
értéke független az előállítási költségétől
Belső érték nélküli pénz: önmagában nincs értéke
törvény garantálja az elfogadását
(törvényes fizetőeszköz)
+ társadalmi közmegegyezés elfogadja
Makroökonómia 2.
Pénzhelyettesítők:
Bankok  bankjegy: képviseli a fémpénzt
(van fedezete)
állam  államjegy : bizalmi pénz
Ma: a törvényes fizetőeszköz sem jelenik meg
mindig a forgalomban:
Helyettesítik: csekk, bankkártya, banki átutalás
Makroökonómia 2.
A mai pénz hitelpénz
formája:
készpénz (bankjegy + érme)
számlapénz (bankszámlapénz):
a bankok által teremtett pénz, amely a bankban
bármikor átváltható törvényes fizetőeszközre – a
bankba vetett bizalom az alapja
Makroökonómia 2.
Kétszintű bankrendszer:
Jegybank: a bankok bankja
jegybankszámlapénzt teremt
(kereskedelmi bankok tartaléka)
+ egyedül jogosult készpénzt
teremteni: a törvényes fizetőeszköz kibocsátás
monopóliuma
feladata: a hazai valuta értékének
őrzése
Kereskedelmi (üzleti) bankok:
bankszámlapénzt teremtenek, amellyel ügyfélkörön
belül fizetni tudnak
Makroökonómia 2.
Pénzkereslet: háztartás, vállalat által tartani kívánt
pénzmennyiség
A pénztartás céljai:
tranzakciós
előre látható vásárlásokra (forgalmi és fizetési
eszköz funkció) nagyobb reáljövedelem,
nagyobb reál tranzakciós pénzkereslet
vagyontartási
pénzkereslet: óvatossági, spekulációs
pénzkereslet, minél nagyobb a kamatláb, annál
kisebb a vagyontartási célú pénzkereslet
Makroökonómia 2.
i
L(Y0)
L(Y1)
i1
Ha nő a jövedelem,
változatlan kamatláb
mellett növekszik a
pénzkereslet
Y
i0
L1
L0
M/P
Reálpénzkereslet és a kamatláb közötti összefüggés
Makroökonómia 2.
A pénzkínálatot:
A bankrendszer határozza meg!
A magánszektornak a bankrendszerrel
szembeni likvid követelései alkotják
Likviditás foka szerint:
M1 pénzmennyiség:
Készpénz (jegybank)
Látra szóló betétek
(kereskedelmi bankok
felé)
M2 pénzmennyiség:
M1+határidős betétek
Makroökonómia 2.
szűkebb értelemben vett pénzmennyiség
M1 = készpénz + látra szóló betétek
szélesebb értelemben vett pénzmennyiség:
M2 = M1 + határidős betétek
Makroökonómia 2.
Pénzteremtés:
hitelezés,
kereskedelmi bankok betétekre kamatot
fizetnek,
keresk. bankok aranyat, valutát, értékpapírokat
vásárolnak magánszektortól, (mindegyik esetben
nő a látra szóló betétek összege)
Ellentétes bankműveletek pénzmegsemmisítő
hatásúak:
a magánszektor bankhitelt fizet vissza,
a felvett hitelek után kamatot fizet,
aranyat, értékpapírt, valutát vásárol a
Makroökonómia 2.
Pénzteremtés kétszintű bankrendszerben
Jegybank mérlege
Állampapírok
Jegybanki
számlapénz
Kereskedelmi
banki hitel
Készpénz
bankokban
forgalomban
Monetáris bázis
Makroökonómia 2.
Kereskedelmi bank mérlege
Jegybanki számla
Készpénz
Hitel
Jegybanki hitel
Látra szóló
betét
Lekötött betét
Banki értékpapír
Makroökonómia 2.
A monetáris rendszer összevont mérlege
Állampapírok
Hitel
Készpénz a
forgalomban
Látra szóló betét
Lekötött betét
Banki értékpapír
M1
M2
Makroökonómia 2.
A jegybank korlátozza a kereskedelmi bankok
pénzteremtését:
 Kötelező jegybanki tartalék: az üzleti bankok a
betéteik előírt (a jegybank által meghatározott %ában kötelesek jegybanki tartalékot elhelyezni
Jegybanki tartalék
 = tartalékráta
betétek
 Refinanszírozási hitelkeret és kamatláb
meghatározása
 Nyílt piaci műveletek
A Jegybank a pénzkínálatot bővíti: ha vásárol ezekből
(valutát, aranyat, államkötvényeket); csökkenti: ha elad
Makroökonómia 2.
i
M/P0
nominális pénzkínálat
reál pénzkínálat =
árszínvonal
egyenesen
arányos a
nominális
pénzkínálattal,
fordítottan
M/P arányos az
árszínvonallal
Reál pénzkínálat függvénye
Makroökonómia 2.
Pénzpiaci egyensúlyban:
a reál pénzkereslet = reál pénzkínálattal
i
L(Y0)
M/P0
i”
i0
i’
L(Y0)
M/P
Makroökonómia 2.
Egyensúlyi kamatláb: (io)
reál pénz kereslet és a reál pénz kínálat
egyensúlya határozza meg
Az egyensúlyi kamatlábat növeli:
a reáljövedelem emelkedése (nő a reálpénzkereslet)
árszínvonal emelkedése
Pénzpiaci egyensúlyt biztosítja:
kamatláb mozgása
adott reáljövedelem, adott reál pénzkínálat
mellett
Makroökonómia 2.
Az összkeresleti görbe és a keresletszabályozó
gazdaságpolitika
Makroökonómia 2.
Adott árszínvonal mellett egyszerre határozódik
meg a tervezett kiadások egyensúlyát biztosító:
reáljövedelem (hatékony kereslet)
kamatláb
Tervezett kiadások
T
C
Hatékony
kereslet
Y
TR
I
Fiskális
politika
G
Kamatláb
Pénzpiac
Monetáris
politika
i
L
M
M/P
P
A hatékony kereslet
és a kamatláb
meghatározásának
sémája
E=Y
E
E0(Y)
E1 = (Y)
I
450
Y1
Y0
Y
P
AD
P1
P0
AD
0
Y1
Y0
Y
Az összkeresleti
függvény:
A hatékony kereslet
alakulását mutatja
az árszínvonal
függvényében
Makroökonómia 2.
Expanzív monetáris politika:
a jegybank bővíti a nominális pénzkínálatot,
hatásmechanizmusa:
pénzkínálat nő, kamatláb csökken,
beruházások bővülnek, nő az összkereslet
Restriktív monetáris politika:
a jegybank szűkíti a nominális pénzkínálatot
hatásmechanizmusa:
pénzmennyiség csökkenése emeli a
kamatlábat, ez visszafogja a beruházásokat,
csökken az összkereslet
Makroökonómia 2.
Monetáris politika hatása az összkeresletre:
a jegybank pénzmennyiség szabályozó
lépése
kamatláb változás
a kamatláb változás hatása a
beruházásokra
autonóm kiadások változásának
multiplikátor hatása (fogyasztási
határhajlandóságtól, adókulcstól függ)
Makroökonómia 2.
A fiskális (költségvetési) politika hatása az
összkeresletre
Deficit, ill. szufficit együttjár a pénzmennyiség
változásával
Deficites költségvetés kezelésére:
hitelfelvétel a magánszektortól, pénzmennyiség
nem nő
hitelfelvétel a központi banktól bővül a
pénzmennyiség
Makroökonómia 2.
Tiszta fiskális politika:
 az állami kiadások és bevételek úgy
változnak, hogy a pénzmennyiség állandó
 a deficitet a magánszektor hitele fedezi,
 többletet a magánszektor hiteleinek
törlesztésére használják
Makroökonómia 2.
Vegyes politika:
 Állami kiadások és bevételek változásával
egyidejűleg a pénzmennyiség is változik.
 Deficitet a jegybanki hitel is fedezi, (nő a
pénzkínálat)
 Többletet jegybanki hitelek törlesztésére
fordítják,(pénzmenny csökken)
 Ill. a jegybank a költségvetési egyenlegtől
függetlenül is változtatja a pénzmennyiséget
Makroökonómia 2.
Tiszta fiskális politika:
Expanzív bővítő jellegű politika:
kormányzati kereslet növelése (G)
transzferek növelése (TR)
adók csökkentése (T)
hatására a hatékony kereslet nő
Jövedelem változás hat a pénzpiacra
Makroökonómia 2.
Expanzív fiskális politika hatása:
emeli a kamatlábat – pénzmennyiség
bővítése nélkül
beruházási kereslet visszaesik
ez mérsékli az összkereslet növekedését
(kiszorítási hatás)
Kiszorítási hatás ellensúlyozható:
a pénzmennyiség bővítésével (monetáris
politika)
ami megakadályozhatja a kamatláb
emelkedését