Bevezetés a szociálpszichológiába
Download
Report
Transcript Bevezetés a szociálpszichológiába
BEVEZETÉS A
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁBA
2009-2010. TAVASZI FÉLÉV
KOLTÓI LILLA
Kötelező irodalom
Elliot Aronson: A társas lény
1., 2., 3., 4., 6. fejezet
Forgács József: A társas érintkezés
pszichológiája
2., 3., 4., 5., 14. fejezet
Ajánlott:
Elliot Aronson: Történtek hibák
Evolúciós gyökerek
A fiziológiai, pszichológiai mechanizmusok, sőt a
kulturális szokások is az evolúciós folyamat
termékei
Társas, társadalmi jelenségek, pl.: másokkal való
törődés, párválasztási stratégiák hátterében a
természetes kiválasztódás áll
A genetika csak valószínűsít bizonyos
magatartásmintákat
Társadalom
Valószínűsíti az újszülött túlélését
Katalizálja a fejlődést
Bevezeti az egyént a kultúra egy sajátos
formájába
Mintát ad a társadalomban való éléshez
Egyén és társadalom
Szocializáció:
tágabb értelemben az emberi lény
társadalmasítása
szűkebb értelemben valamely közösség
speciális normarendszeréhez igazodó egyént
egy másik közösség normarendszerére
tanítják nevelik
Normák
Viselkedéselvárások, szabályozzák az
együttműködést
Előíró normák,pl.: Felelj, ha kérdeznek!
Tiltó normák, pl.: Ne lopj!
Íratlan szabálytól a törvényig, kényszerítő erejük
eltérő
Vonatkozási csoport
Az egyén számára fontos személyek összessége,
akiknek az értékrendje érvényesül az egyén
értékrendjében, akikkel összehasonlítja
teljesítményét, nézeteit
Funkciói (G. Kelley):
1. Normatív: az adott csoport nézeteit fogadja el az
egyén saját magára nézve is érvényesnek
2. Összehasonlító: támpontot ad, melyhez a tag
mérheti magát
Vonatkozási csoport
Általában nem jól körülhatárolt, nem teljesen
állandó, nem minden részében egyenrangú
Hatása legtöbbször nem vagy nem teljesen
tudatos, mert az értékrendjét az egyén
magáénak érzi
Vonzások: fizikai vonzerő, gyakori
együttlétekből adódó ismeretség, közelség
(intimitás), hasonlóság
Csoportnormák
Explicit és implicit (írott és íratlan) szabályok
Tiltó, illetve előíró szabályok, megszegésüket a
csoport bünteti
Kialakulásuk lehetséges módjai:
1. vezető határozza meg
2. a csoport előélete határozza meg
3. más helyzetekből emelődnek át a csoportba
Énkép, mások megismerése
Önmagunkat mások, a környezetünk
tükrében látjuk
Másokat csak önmagunk által, saját
tapasztalatainkból következtetve ismerjük
meg
Bonyolult, kölcsönös folyamat
Személypercepció = személyek észlelése
Mások észlelése
Rejtett, nem állandó és objektív minőségekre
következtetés, nincs objektív mérőeszköz
Ritkán objektív a megfigyelő
Érdekünk fűződik a torzításhoz – motivációs
elfogultság, önbeteljesítő jóslat
Helyzet befolyásoló hatása
Reagálás is ritkán egyetlen, tiszta érzelmű, egyértelmű
Empátiás, differenciáló készség összefügg az észlelési
pontossággal
Észlelő pillanatnyi állapota, hangulata
Észlelés szelektív és következetes
Burkolt személyiségelméletek
Feltételezéseink, elvárásaink összessége
arról, hogyan szerveződnek az emberi
tulajdonságok és jellemvonások:
•
•
Személyes tulajdonságok közötti kapcsolatok
Embertípusokról való tudás
Kelly: konstruktumokban észleljük a világot
Személyészlelés: kategorizációs folyamat
Az emberekről alkotott ítéleteinket
befolyásolják a személykategóriák
A személyészlelés folyamata
Első benyomás: egészlegesség, kategorizálás,
tudattalan következtetések, motivációs
torzítások
Benyomás szerveződésének modelljei:
- összegzési modellek
- átlagolási modellek, súlyozott átlagolás
- központi és perifériás vonások
Benyomások alakítását
befolyásoló tényezők
Holdudvarhatás
Elsőbbségi és újdonsági hatás
Háttér és környezet
Torzítás negatív irányban
Elnéző torzítás
Elvárásoknak tulajdonítható egyéb
torzítások (események - forgatókönyv)
Sztereotipizálás, osztályozás, burkolt
személyiségelméletek
Sztereotípiák
Kategorizációs folyamatok következményei
Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak
vagy motívumainak általánosítása
Előítélet: ellenséges vagy negatív attitűd, mely
téves vagy nem teljes információn alapul
Sztereotipizálás hatásai
A sztereotípiával egybecsengő jellemzőkre
jobban figyelünk
Kétértelmű információ esetén a sztereotípiának
megfelelően ítélünk
Meghatározza a másik csoport tagjaival
szembeni viselkedést
Meghatározza az elvárásainkat a másik csoport
tagjaival szemben – önbeteljesítő jóslat
Az attitűd
Az attitűd olyan kognitív reprezentáció, mely
összegzi egy tárggyal kapcsolatos
értékítéleteinket, ezáltal irányítja
viselkedésünket és szervezi a világ
megismerését
Az attitűd tárgya lehet: személy, csoport,
fizikai tárgy, eszme
Az attitűdök forrása
Személyes tapasztalatból:
Nem reprezentatív mintavétel alapján (torzítottak
lehetnek)
Jó esetben rugalmasak, folyton alakulnak
Mások által közvetítetten:
Előnye: energia és idő spórolás
Hátránya: még kevésbé biztos a végeredmény
Az attitűd összetevői
Affektív, érzelmi
Érzéseink az attitűdtárggyal kapcsolatosan
Kognitív
Vélekedéseink, hiedelmeink az attitűdtárggyal
kapcsolatosan
Viselkedéses
Viselkedési szándékaink
Az attitűdök és a viselkedés
kapcsolata
Nem egyértelmű a kapcsolat az attitűdök és a
viselkedés között
A viselkedést leginkább bejósló attitűdök:
A számunkra fontosak
Személyes élményen alapulók
Belső ellentmondásoktól mentesek
A speciálisan az attitűdtárggyal kapcsolatosak
Hozzáférhetők
Attitűd és viselkedés
1. LaPiere (1934): kínai házaspárral végigjárta az
USA éttermeit, szállodáit (184 étterem és 66
szálloda)
kiszolgálták őket
2. levélben kérdezték meg az éttermeket: 92 %ban nemleges volt a válasz
Viselkedésük inkonzisztens volt
Az előítélet –
egy sajátos attitűd
Az előítélet: csoporttal szembeni attitűd
Kognitív: a sztereotípia, azaz egyes csoportra
általában jellemző tulajdonságokat tartalmazó
kognitív séma
Affektív: az adott csoporthoz való odafordulás
vagy elfordulás mértéke
Viselkedéses: diszkrimináció, mely az adott
csoporttal kapcsolatosan megnyilvánuló
reakciókban jelenik meg
Az előítélet
Önigazolás
Státus és hatalom szükséglete
Előítélet 4 fő oka:
gazdasági/politikai konkurencia
áthelyezett agresszió
személyiség szükségletei
A fennálló társadalmi normákhoz való konformitás
Gazdasági és politikai
konkurencia
Az előítéletes attitűdök élesebbé válnak,
amikor feszült a helyzet, szűkösek a
források, konfliktusba kerülnek különböző
célok
Fő kiváltó tényező: verseny és konfliktus
Bűnbakelmélet
Viszonylag gyenge és ártatlan, nem kedvelt
személyt vagy csoportot okolunk azért, ami nem
az ő hibájából történt
Frusztráció hatására agresszió keletkezik az
előítéletes személyben
Agresszivitás tárgya a bűnbak
Az agresszió módja attól függ, mit engednek
meg a domináns csoport normái
Az előítéletes személyiség
Gyűlöletre való hajlamot egyéni különbségek befolyásolják
Adorno: autoritariánus (tekintélyelvű) személyiség, „Az
antiszemitizmushoz nem is kell zsidó”
Jellemzői: merev gondolkodás, konvencionális
értékrendszer, gyengeséget nem viseli el, híve a
megtorlásnak, gyanakvó, erős tisztelet mindenféle
tekintély iránt, ragaszkodik a fegyelemhez, agresszív
azokkal szemben, akik különböznek tőle, negatív
tulajdonságok kivetítése másokra
Szülői hatás, családi háttér
Előítélet és konformitás
Egy társadalom szokás vagy törvény révén
megteremthet előítéleteket
Etnikai, nemzetiségi szegregáció
Nőkkel szembeni előítéletek
Jogi szabályozás szerepe és hatása
Mozaikmódszer – kölcsönös függés, empátia
Előítélet csökkentése
Sherif és Sherif (1960): fölérendelt célok
Kontaktuselmélet (Allport, 1954)
Katartikus élmények, mély empirikus tapasztalatok
Átkategorizálás, dekategorizálás, kölcsönös
megkülönböztetés
Iskolai programok, direkt oktatás
Mozaik technika (Aronson)
Attribúció - oktulajdonítás
Mások és saját viselkedésünk jelentéssel,
értelemmel való felruházása
Legtöbbször intuitív, nem tudatos folyamat
Befolyásolja az attribúciót a másik
személyiségének, céljainak, vágyainak, a
helyzeti és környezeti feltételek ismerete
Heider attribúcióelmélete
A laikus ember egy naiv tudós, aki a
megfigyelhető viselkedést nem
megfigyelhető okokra vezeti vissza
külső (feladat nehézsége, szerencse) és belső
(képesség, erőfeszítés) okokra vezeti vissza a
viselkedést
Hajlamos a megfigyelő a helyzetből fakadó
tényezőket figyelmen kívül hagyni a
viselkedés magyarázatakor.
Szándéktulajdonítás - JonesDavis
Szándékosnak tartott cselekvés mögött belső
okokat feltételezünk a háttérben
Szándékosság megítélésében fontos, hogy a
cselekvő tisztában volt-e a következménnyel
Valószínűsítjük a szándékosságot, ha:
- viselkedésnek nemkívánatos a hatása
- korábban figyelmeztettünk a következményekre
- a következmények súlyosak
- a viselkedés normasértő, szokatlan
Okok leszámítolása: ha találunk egy elfogadható okot, a
többit már nem vesszük figyelembe
Kelley kovariációs
(együttváltozás) modellje:
Kovariáció: az észlelőnek több, különböző
időpontban és helyszínen tett megfigyelésből van
információja
Konfiguráció: egy megfigyelésből való
információ áll rendelkezésre
Kovariációs elv: egy hatást akkor
tulajdonítunk egy feltételnek, ha a feltétel jelen
van, amikor a hatás jelen van, és hiányzik,
amikor a hatás hiányzik
Kelley kovariációs modellje
A viselkedés lehetséges okai: személy (cselekvő),
helyzet, az akció célja/tárgya
Konzisztencia (állandóság): különböző
helyzetekben ugyanúgy viselkedik, időben állandó a
viselkedés, hasonló helyzetekben más időpontban is
így viselkedik
Konszenzus (egyetértés): más emberek hasonló
helyzetben ugyanúgy viselkednek
Disztinktivitás (különbözőség): a cselekvés
mennyire megkülönböztető jellegű: bizonyos
helyzetre, ingerre reagál így, vagy ez egy általános
viselkedés
Miért nem sikerült Pál vizsgája?
Konzisztencia
Disztinktivitás
Konszenzus
Attribúció
A: máskor jól
sikerül
M: a többi vizsgája
jól sikerült
M: mindenkinek
rosszul sikerült
Vizsga volt
nehéz
M: mindig rosszul
sikerül
A: a többi vizsgája
is rosszul sikerült
A: senkinek sem
sikerült rosszul
A: máskor soha nem
sikerül rosszul
M: a többi vizsgája
jól sikerült
A: senkinek sem
sikerült rosszul
Pál nem
tanult
eleget
Helyzet, a
körülmény
miatt
Attribúciós tévedés
Egy véletlen vagy szituációs megnyilvánulást valamely
állandó jellegű, belülről fakadó sajátosság jeleként
értelmezzük (alapvető attribúciós hiba)
Erős érzelmi beállítódás, viszonyulás következménye
Cselekvő-megfigyelő torzítás
Konszenzusra vonatkozó információ torzulás (egyetlen
eset alapján, hamis konszenzus)
Igazságos világ feltételezése
Kulturális különbözőségből fakadó
Az én szolgálatában álló torzítások (siker, kudarc)
A csoport szolgálatában álló torzítások
Kognitív disszonancia
A kognitív disszonancia elmélete –
Leon Festinger
Egy feszültségállapot, mely két egymással
összeegyeztethetetlen tudattartalom esetén lép fel, az
egyikből a másiknak az ellentéte következik
Az egymásnak ellentmondó vélekedéseink, vagy az
attitűdünkkel összeegyeztethetetlen viselkedés rossz érzést
(kognitív disszonanciát) kelt bennük
Mentális kényelmetlenség a kis kellemetlenségtől a
mélységes szorongásokig
Kellemetlenség érzése miatt az emberek motiváltak a
disszonancia megszüntetésére, csökkentésére
A kognitív disszonancia elmélete megingatta a
behaviourista nézeteket is – viselkedésünk
gyakran ellentmond a jutalom-büntetés elvének
(ha valamit fájdalom árán érünk el, azt is képesek
vagyunk szeretni), az elmélet erre is ad
magyarázatot
Aronson és Mills (1959) kísérlete: csoporthoz
csatlakozás – kisebb vagy nagyobb erőfeszítés
árán ha a személy önként vállalja a
nehézségeket és kellemetlenségeket annak
érdekében, hogy valamely célt elérjen, a cél
vonzóbbá válik
Festinger és Carlsmith (1959)
kísérlete:
a résztvevők hosszadalmas, unalmas feladatokat
oldottak meg
1, illetve 20 dollárt kaptak érte
meg kellett ítélniük utólag, hogy érdekes volt-e a
feladat
akik 1 dollárt kaptak, többnyire érdekesnek találták a
feladatot
magyarázat: a kis jutalmat kapott személyek
disszonanciát éltek át, feszültség csökkentésére
megváltoztatták az attitűdjüket
A kognitív disszonancia és az
információfeldolgozás
Ha egy új információ egybecseng meggyőződésünkkel, hasznosnak
és megalapozottnak gondoljuk, de ha disszonáns, torznak vagy
butaságnak gondoljuk
Megerősítő torzítás – az emberek összhang iránti vágyát kiszolgáló
szellemi torzulás. Pl: elnökjelöltek vitáját másként értékelik
párthovatartozástól függően
Előfordul, hogy a nézetünkkel ellentétes információt egyszerűen csak
figyelmen kívül hagyjuk
Neurológiai bizonyíték: Westen és mtsai MRI vizsgálatokkal azt
találták, hogy az emberek logikus gondolkodásért felelős agyterülete
a disszonáns információk hatására gyakorlatilag kikapcsol, míg az
agy érzelmi területe aktiválódik, amikor a konszonancia helyreáll.
A megerősítő torzítás további jellegzetessége, hogy semmiféle
bizonyíték nem ingathat meg minket abban, amit hiszünk, még a
bizonyíték hiánya sem
Disszonancia döntés
következményeként
Döntés után, pl.: vásárlás, gyakran érzünk disszonanciát,
különösen, ha sok időt, erőfeszítést, pénzt igényel
Döntés után torzított észlelés: a választott alternatívának csak a
pozitív jellemzőit vesszük figyelembe
A döntés visszavonhatatlansága növeli a disszonancia
csökkentésének tendenciáját
Minél nagyobb a döntés ára, minél visszavonhatatlanabbak a
következményei, annál nagyobb a disszonancia, annál erősebb
a késztetés csökkentésére és a döntés előnyeinek
hangsúlyozására.
A kognitív disszonancia és az
önértékelés
A disszonancia kiváltképp kellemetlen, amikor olyasmit
teszünk, ami nincs összhangban önmagunkról alkotott
véleményünkkel.
Főként akkor érezzük pusztítónak a disszonanciát, ha
feddhetetlennek tartottuk önmagunkat, és valami törvénybe
ütközőt követtünk el ha a tulajdon értékrendünk sérül, sokkal
nagyobb disszonanciát érzünk
Ahhoz, hogy fenntartsuk önmagunk kompetens, tisztességes,
okos képét, a disszonancia csökkentését szintén segítségül
hívhatjuk
A szakemberek is hajlamosak arra, hogy ne ismerjék be
tévedésüket, és ez annál inkább jellemzőbb, minél híresebbek
és magabiztosabbak
Alacsony önértékelés és disszonancia: akik alkalmatlannak
tartják magukat bizonyos területekre, de ott sikert érnek el,
nem repesnek örömükben, hanem pl. a véletlennel
magyarázzák sikerüket
Elégtelen igazolás
Először külső igazolások keresése
Ha nincs elégséges külső igazolás, akkor belülről
igazolunk, vagyis attitűdjeinket változtatjuk meg
A disszonancia akkor a legnagyobb, amikor az
énkép veszélyben van, így el kell hitetni
magunkkal, hogy a mi álláspontunk helyes
Önigazolás
Szelídebb formája átmeneti védelmet nyújt
hibázáskor, azt védelmezzük, amit tettünk
Romboló önigazolás esetén azt védelmezzük, akik
vagyunk, vagyis az alapvető énképet igazoljuk, két
változata:
- Nekem van igazam, te tévedsz.
- Mégha tévedek is, annyi baj legyen. Én már csak ilyen vagyok.
Megfigyelések és emlékképek is torzulnak
Hogyan vehetünk rá egy becsületes
embert, hogy elveszítse erkölcsi
iránytűjét?
Vegyük rá, hogy lépésről lépésre haladjon, a többit
megteszi az önigazolás. (Aronson)
Társas befolyásolás
Társas serkentés
Társas gátlás
Társas lazsálás
Közömbös járókelők
Konformitás
Alkalmazkodást segíti
Normák, szabályok
Káros hatása: hatalomnak való feltétel
nélküli engedelmesség
Vizsgálatok: - Sherif autokinetikus hatás
- Asch kísérlete
Konformitást befolyásoló tényezők
Többség vélemény egyhangú-e
Elköteleződés
Résztvevők személyisége:önértékelés,
kulturális, nemi különbségek
Csoporttagok
Reagálás a befolyásolásra
Behódolás: jutalom elnyerése vagy büntetés
elkerülése
Azonosulás: olyan szeretne lenni, mint a
befolyásoló
Internalizáció: elfogadjuk és beépítjük saját
értékrendszerünkbe a befolyásoló
vélekedését
Engedelmesség
Milgram kísérlete
Felelősség a saját cselekedetért
Befolyásoló tényező: kísérleti személy –
áldozat távolság, kísérletvezető jelenléte
Kísérlet egyik változata: 3 fős csoportok –
engedtek a nyomásnak 70 %-ban
Kommunikáció - meggyőzés
Média befolyásoló hatása lehet indirekt, nem
vagyunk tudatában
Propaganda: szándékos félrevezetés
Oktatás: ismeret átadása
Etikai problémák, cél mellett a közlés
tartalma is fontos
A hatékony kommunikáció – a
kommunikáció forrása
Hitelesség – hozzáértők, megbízhatóság
A megbízhatóság növelése: tárgy
igazsága, szakértő, nincs személyes
érdekeltsége, ellenállnak kollégáik
nyomásának, ellentétbe kerülnek a
szakmai háttérrel
Vonzerő
A hatékony kommunikáció – a
kommunikáció természete
Logikai vagy érzelmi felszólító jelleg
Személyes élmény vagy statisztikai
bizonyíték
Egyik fél vagy mindkét fél érvei
A bemutatás sorrendje
Az eltérés nagysága
A közlés befogadójának
sajátosságai
Önértékelés
Előzetes tapasztalatok