Transcript Bevezetés a szociálpszichológiába

BEVEZETÉS A
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁBA
2009-2010. TAVASZI FÉLÉV
KOLTÓI LILLA
Kötelező irodalom
 Elliot Aronson: A társas lény
1., 2., 3., 4., 6. fejezet
 Forgács József: A társas érintkezés
pszichológiája
2., 3., 4., 5., 14. fejezet
Ajánlott:
 Elliot Aronson: Történtek hibák
Evolúciós gyökerek
 A fiziológiai, pszichológiai mechanizmusok, sőt a
kulturális szokások is az evolúciós folyamat
termékei
 Társas, társadalmi jelenségek, pl.: másokkal való
törődés, párválasztási stratégiák hátterében a
természetes kiválasztódás áll
 A genetika csak valószínűsít bizonyos
magatartásmintákat
Társadalom
 Valószínűsíti az újszülött túlélését
 Katalizálja a fejlődést
 Bevezeti az egyént a kultúra egy sajátos
formájába
 Mintát ad a társadalomban való éléshez
Egyén és társadalom
Szocializáció:
 tágabb értelemben az emberi lény
társadalmasítása
 szűkebb értelemben valamely közösség
speciális normarendszeréhez igazodó egyént
egy másik közösség normarendszerére
tanítják nevelik
Normák
 Viselkedéselvárások, szabályozzák az
együttműködést
 Előíró normák,pl.: Felelj, ha kérdeznek!
 Tiltó normák, pl.: Ne lopj!
 Íratlan szabálytól a törvényig, kényszerítő erejük
eltérő
Vonatkozási csoport


Az egyén számára fontos személyek összessége,
akiknek az értékrendje érvényesül az egyén
értékrendjében, akikkel összehasonlítja
teljesítményét, nézeteit
Funkciói (G. Kelley):
1. Normatív: az adott csoport nézeteit fogadja el az
egyén saját magára nézve is érvényesnek
2. Összehasonlító: támpontot ad, melyhez a tag
mérheti magát
Vonatkozási csoport
 Általában nem jól körülhatárolt, nem teljesen
állandó, nem minden részében egyenrangú
 Hatása legtöbbször nem vagy nem teljesen
tudatos, mert az értékrendjét az egyén
magáénak érzi
 Vonzások: fizikai vonzerő, gyakori
együttlétekből adódó ismeretség, közelség
(intimitás), hasonlóság
Csoportnormák
 Explicit és implicit (írott és íratlan) szabályok
 Tiltó, illetve előíró szabályok, megszegésüket a
csoport bünteti
 Kialakulásuk lehetséges módjai:
1. vezető határozza meg
2. a csoport előélete határozza meg
3. más helyzetekből emelődnek át a csoportba
Énkép, mások megismerése
 Önmagunkat mások, a környezetünk
tükrében látjuk
 Másokat csak önmagunk által, saját
tapasztalatainkból következtetve ismerjük
meg
 Bonyolult, kölcsönös folyamat
 Személypercepció = személyek észlelése
Mások észlelése
 Rejtett, nem állandó és objektív minőségekre
következtetés, nincs objektív mérőeszköz
 Ritkán objektív a megfigyelő
 Érdekünk fűződik a torzításhoz – motivációs
elfogultság, önbeteljesítő jóslat
 Helyzet befolyásoló hatása
 Reagálás is ritkán egyetlen, tiszta érzelmű, egyértelmű
 Empátiás, differenciáló készség összefügg az észlelési
pontossággal
 Észlelő pillanatnyi állapota, hangulata
 Észlelés szelektív és következetes
Burkolt személyiségelméletek

Feltételezéseink, elvárásaink összessége
arról, hogyan szerveződnek az emberi
tulajdonságok és jellemvonások:
•
•



Személyes tulajdonságok közötti kapcsolatok
Embertípusokról való tudás
Kelly: konstruktumokban észleljük a világot
Személyészlelés: kategorizációs folyamat
Az emberekről alkotott ítéleteinket
befolyásolják a személykategóriák
A személyészlelés folyamata
 Első benyomás: egészlegesség, kategorizálás,
tudattalan következtetések, motivációs
torzítások
 Benyomás szerveződésének modelljei:
- összegzési modellek
- átlagolási modellek, súlyozott átlagolás
- központi és perifériás vonások
Benyomások alakítását
befolyásoló tényezők
 Holdudvarhatás
 Elsőbbségi és újdonsági hatás
 Háttér és környezet
 Torzítás negatív irányban
 Elnéző torzítás
 Elvárásoknak tulajdonítható egyéb
torzítások (események - forgatókönyv)
 Sztereotipizálás, osztályozás, burkolt
személyiségelméletek
Sztereotípiák
 Kategorizációs folyamatok következményei
 Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak
vagy motívumainak általánosítása
 Előítélet: ellenséges vagy negatív attitűd, mely
téves vagy nem teljes információn alapul
Sztereotipizálás hatásai
 A sztereotípiával egybecsengő jellemzőkre
jobban figyelünk
 Kétértelmű információ esetén a sztereotípiának
megfelelően ítélünk
 Meghatározza a másik csoport tagjaival
szembeni viselkedést
 Meghatározza az elvárásainkat a másik csoport
tagjaival szemben – önbeteljesítő jóslat
Az attitűd
 Az attitűd olyan kognitív reprezentáció, mely
összegzi egy tárggyal kapcsolatos
értékítéleteinket, ezáltal irányítja
viselkedésünket és szervezi a világ
megismerését
 Az attitűd tárgya lehet: személy, csoport,
fizikai tárgy, eszme
Az attitűdök forrása
 Személyes tapasztalatból:
 Nem reprezentatív mintavétel alapján (torzítottak
lehetnek)
 Jó esetben rugalmasak, folyton alakulnak
 Mások által közvetítetten:
 Előnye: energia és idő spórolás
 Hátránya: még kevésbé biztos a végeredmény
Az attitűd összetevői
 Affektív, érzelmi
Érzéseink az attitűdtárggyal kapcsolatosan
 Kognitív
Vélekedéseink, hiedelmeink az attitűdtárggyal
kapcsolatosan
 Viselkedéses
Viselkedési szándékaink
Az attitűdök és a viselkedés
kapcsolata
 Nem egyértelmű a kapcsolat az attitűdök és a
viselkedés között
 A viselkedést leginkább bejósló attitűdök:





A számunkra fontosak
Személyes élményen alapulók
Belső ellentmondásoktól mentesek
A speciálisan az attitűdtárggyal kapcsolatosak
Hozzáférhetők
Attitűd és viselkedés
1. LaPiere (1934): kínai házaspárral végigjárta az
USA éttermeit, szállodáit (184 étterem és 66
szálloda)
kiszolgálták őket
2. levélben kérdezték meg az éttermeket: 92 %ban nemleges volt a válasz
Viselkedésük inkonzisztens volt
Az előítélet –
egy sajátos attitűd
 Az előítélet: csoporttal szembeni attitűd
 Kognitív: a sztereotípia, azaz egyes csoportra
általában jellemző tulajdonságokat tartalmazó
kognitív séma
 Affektív: az adott csoporthoz való odafordulás
vagy elfordulás mértéke
 Viselkedéses: diszkrimináció, mely az adott
csoporttal kapcsolatosan megnyilvánuló
reakciókban jelenik meg
Az előítélet
 Önigazolás
 Státus és hatalom szükséglete
 Előítélet 4 fő oka:
 gazdasági/politikai konkurencia
 áthelyezett agresszió
 személyiség szükségletei
 A fennálló társadalmi normákhoz való konformitás
Gazdasági és politikai
konkurencia
 Az előítéletes attitűdök élesebbé válnak,
amikor feszült a helyzet, szűkösek a
források, konfliktusba kerülnek különböző
célok
 Fő kiváltó tényező: verseny és konfliktus
Bűnbakelmélet
 Viszonylag gyenge és ártatlan, nem kedvelt
személyt vagy csoportot okolunk azért, ami nem
az ő hibájából történt
 Frusztráció hatására agresszió keletkezik az
előítéletes személyben
 Agresszivitás tárgya a bűnbak
 Az agresszió módja attól függ, mit engednek
meg a domináns csoport normái
Az előítéletes személyiség
 Gyűlöletre való hajlamot egyéni különbségek befolyásolják
 Adorno: autoritariánus (tekintélyelvű) személyiség, „Az
antiszemitizmushoz nem is kell zsidó”
 Jellemzői: merev gondolkodás, konvencionális
értékrendszer, gyengeséget nem viseli el, híve a
megtorlásnak, gyanakvó, erős tisztelet mindenféle
tekintély iránt, ragaszkodik a fegyelemhez, agresszív
azokkal szemben, akik különböznek tőle, negatív
tulajdonságok kivetítése másokra
 Szülői hatás, családi háttér
Előítélet és konformitás
 Egy társadalom szokás vagy törvény révén
megteremthet előítéleteket
 Etnikai, nemzetiségi szegregáció
 Nőkkel szembeni előítéletek
 Jogi szabályozás szerepe és hatása
 Mozaikmódszer – kölcsönös függés, empátia
Előítélet csökkentése
Sherif és Sherif (1960): fölérendelt célok
Kontaktuselmélet (Allport, 1954)
Katartikus élmények, mély empirikus tapasztalatok
Átkategorizálás, dekategorizálás, kölcsönös
megkülönböztetés
Iskolai programok, direkt oktatás
Mozaik technika (Aronson)
Attribúció - oktulajdonítás
 Mások és saját viselkedésünk jelentéssel,
értelemmel való felruházása
 Legtöbbször intuitív, nem tudatos folyamat
 Befolyásolja az attribúciót a másik
személyiségének, céljainak, vágyainak, a
helyzeti és környezeti feltételek ismerete
Heider attribúcióelmélete
 A laikus ember egy naiv tudós, aki a
megfigyelhető viselkedést nem
megfigyelhető okokra vezeti vissza
 külső (feladat nehézsége, szerencse) és belső
(képesség, erőfeszítés) okokra vezeti vissza a
viselkedést
 Hajlamos a megfigyelő a helyzetből fakadó
tényezőket figyelmen kívül hagyni a
viselkedés magyarázatakor.
Szándéktulajdonítás - JonesDavis
 Szándékosnak tartott cselekvés mögött belső
okokat feltételezünk a háttérben
 Szándékosság megítélésében fontos, hogy a
cselekvő tisztában volt-e a következménnyel
 Valószínűsítjük a szándékosságot, ha:
- viselkedésnek nemkívánatos a hatása
- korábban figyelmeztettünk a következményekre
- a következmények súlyosak
- a viselkedés normasértő, szokatlan
 Okok leszámítolása: ha találunk egy elfogadható okot, a
többit már nem vesszük figyelembe
Kelley kovariációs
(együttváltozás) modellje:
 Kovariáció: az észlelőnek több, különböző
időpontban és helyszínen tett megfigyelésből van
információja
 Konfiguráció: egy megfigyelésből való
információ áll rendelkezésre
 Kovariációs elv: egy hatást akkor
tulajdonítunk egy feltételnek, ha a feltétel jelen
van, amikor a hatás jelen van, és hiányzik,
amikor a hatás hiányzik
Kelley kovariációs modellje
 A viselkedés lehetséges okai: személy (cselekvő),
helyzet, az akció célja/tárgya
 Konzisztencia (állandóság): különböző
helyzetekben ugyanúgy viselkedik, időben állandó a
viselkedés, hasonló helyzetekben más időpontban is
így viselkedik
 Konszenzus (egyetértés): más emberek hasonló
helyzetben ugyanúgy viselkednek
 Disztinktivitás (különbözőség): a cselekvés
mennyire megkülönböztető jellegű: bizonyos
helyzetre, ingerre reagál így, vagy ez egy általános
viselkedés
Miért nem sikerült Pál vizsgája?
Konzisztencia
Disztinktivitás
Konszenzus
Attribúció
A: máskor jól
sikerül
M: a többi vizsgája
jól sikerült
M: mindenkinek
rosszul sikerült
Vizsga volt
nehéz
M: mindig rosszul
sikerül
A: a többi vizsgája
is rosszul sikerült
A: senkinek sem
sikerült rosszul
A: máskor soha nem
sikerül rosszul
M: a többi vizsgája
jól sikerült
A: senkinek sem
sikerült rosszul
Pál nem
tanult
eleget
Helyzet, a
körülmény
miatt
Attribúciós tévedés
 Egy véletlen vagy szituációs megnyilvánulást valamely







állandó jellegű, belülről fakadó sajátosság jeleként
értelmezzük (alapvető attribúciós hiba)
Erős érzelmi beállítódás, viszonyulás következménye
Cselekvő-megfigyelő torzítás
Konszenzusra vonatkozó információ torzulás (egyetlen
eset alapján, hamis konszenzus)
Igazságos világ feltételezése
Kulturális különbözőségből fakadó
Az én szolgálatában álló torzítások (siker, kudarc)
A csoport szolgálatában álló torzítások
Kognitív disszonancia
A kognitív disszonancia elmélete –
Leon Festinger
 Egy feszültségállapot, mely két egymással
összeegyeztethetetlen tudattartalom esetén lép fel, az
egyikből a másiknak az ellentéte következik
 Az egymásnak ellentmondó vélekedéseink, vagy az
attitűdünkkel összeegyeztethetetlen viselkedés rossz érzést
(kognitív disszonanciát) kelt bennük
 Mentális kényelmetlenség a kis kellemetlenségtől a
mélységes szorongásokig
 Kellemetlenség érzése miatt az emberek motiváltak a
disszonancia megszüntetésére, csökkentésére
 A kognitív disszonancia elmélete megingatta a
behaviourista nézeteket is – viselkedésünk
gyakran ellentmond a jutalom-büntetés elvének
(ha valamit fájdalom árán érünk el, azt is képesek
vagyunk szeretni), az elmélet erre is ad
magyarázatot
 Aronson és Mills (1959) kísérlete: csoporthoz
csatlakozás – kisebb vagy nagyobb erőfeszítés
árán  ha a személy önként vállalja a
nehézségeket és kellemetlenségeket annak
érdekében, hogy valamely célt elérjen, a cél
vonzóbbá válik
Festinger és Carlsmith (1959)
kísérlete:
 a résztvevők hosszadalmas, unalmas feladatokat
oldottak meg
1, illetve 20 dollárt kaptak érte
 meg kellett ítélniük utólag, hogy érdekes volt-e a
feladat
 akik 1 dollárt kaptak, többnyire érdekesnek találták a
feladatot
 magyarázat: a kis jutalmat kapott személyek
disszonanciát éltek át, feszültség csökkentésére
megváltoztatták az attitűdjüket
A kognitív disszonancia és az
információfeldolgozás
 Ha egy új információ egybecseng meggyőződésünkkel, hasznosnak




és megalapozottnak gondoljuk, de ha disszonáns, torznak vagy
butaságnak gondoljuk
Megerősítő torzítás – az emberek összhang iránti vágyát kiszolgáló
szellemi torzulás. Pl: elnökjelöltek vitáját másként értékelik
párthovatartozástól függően
Előfordul, hogy a nézetünkkel ellentétes információt egyszerűen csak
figyelmen kívül hagyjuk
Neurológiai bizonyíték: Westen és mtsai MRI vizsgálatokkal azt
találták, hogy az emberek logikus gondolkodásért felelős agyterülete
a disszonáns információk hatására gyakorlatilag kikapcsol, míg az
agy érzelmi területe aktiválódik, amikor a konszonancia helyreáll.
A megerősítő torzítás további jellegzetessége, hogy semmiféle
bizonyíték nem ingathat meg minket abban, amit hiszünk, még a
bizonyíték hiánya sem
Disszonancia döntés
következményeként
 Döntés után, pl.: vásárlás, gyakran érzünk disszonanciát,
különösen, ha sok időt, erőfeszítést, pénzt igényel
 Döntés után torzított észlelés: a választott alternatívának csak a
pozitív jellemzőit vesszük figyelembe
 A döntés visszavonhatatlansága növeli a disszonancia
csökkentésének tendenciáját
 Minél nagyobb a döntés ára, minél visszavonhatatlanabbak a
következményei, annál nagyobb a disszonancia, annál erősebb
a késztetés csökkentésére és a döntés előnyeinek
hangsúlyozására.
A kognitív disszonancia és az
önértékelés
 A disszonancia kiváltképp kellemetlen, amikor olyasmit




teszünk, ami nincs összhangban önmagunkról alkotott
véleményünkkel.
Főként akkor érezzük pusztítónak a disszonanciát, ha
feddhetetlennek tartottuk önmagunkat, és valami törvénybe
ütközőt követtünk el  ha a tulajdon értékrendünk sérül, sokkal
nagyobb disszonanciát érzünk
Ahhoz, hogy fenntartsuk önmagunk kompetens, tisztességes,
okos képét, a disszonancia csökkentését szintén segítségül
hívhatjuk
A szakemberek is hajlamosak arra, hogy ne ismerjék be
tévedésüket, és ez annál inkább jellemzőbb, minél híresebbek
és magabiztosabbak
Alacsony önértékelés és disszonancia: akik alkalmatlannak
tartják magukat bizonyos területekre, de ott sikert érnek el,
nem repesnek örömükben, hanem pl. a véletlennel
magyarázzák sikerüket
Elégtelen igazolás
 Először külső igazolások keresése
 Ha nincs elégséges külső igazolás, akkor belülről
igazolunk, vagyis attitűdjeinket változtatjuk meg
 A disszonancia akkor a legnagyobb, amikor az
énkép veszélyben van, így el kell hitetni
magunkkal, hogy a mi álláspontunk helyes
Önigazolás
 Szelídebb formája átmeneti védelmet nyújt
hibázáskor, azt védelmezzük, amit tettünk
 Romboló önigazolás esetén azt védelmezzük, akik
vagyunk, vagyis az alapvető énképet igazoljuk, két
változata:
- Nekem van igazam, te tévedsz.
- Mégha tévedek is, annyi baj legyen. Én már csak ilyen vagyok.
 Megfigyelések és emlékképek is torzulnak
Hogyan vehetünk rá egy becsületes
embert, hogy elveszítse erkölcsi
iránytűjét?
Vegyük rá, hogy lépésről lépésre haladjon, a többit
megteszi az önigazolás. (Aronson)
Társas befolyásolás
 Társas serkentés
 Társas gátlás
 Társas lazsálás
 Közömbös járókelők
Konformitás
 Alkalmazkodást segíti
 Normák, szabályok
 Káros hatása: hatalomnak való feltétel
nélküli engedelmesség
 Vizsgálatok: - Sherif autokinetikus hatás
- Asch kísérlete
Konformitást befolyásoló tényezők
 Többség vélemény egyhangú-e
 Elköteleződés
 Résztvevők személyisége:önértékelés,
kulturális, nemi különbségek
 Csoporttagok
Reagálás a befolyásolásra
 Behódolás: jutalom elnyerése vagy büntetés
elkerülése
 Azonosulás: olyan szeretne lenni, mint a
befolyásoló
 Internalizáció: elfogadjuk és beépítjük saját
értékrendszerünkbe a befolyásoló
vélekedését
Engedelmesség
 Milgram kísérlete
 Felelősség a saját cselekedetért
 Befolyásoló tényező: kísérleti személy –
áldozat távolság, kísérletvezető jelenléte
 Kísérlet egyik változata: 3 fős csoportok –
engedtek a nyomásnak 70 %-ban
Kommunikáció - meggyőzés
 Média befolyásoló hatása lehet indirekt, nem
vagyunk tudatában
 Propaganda: szándékos félrevezetés
 Oktatás: ismeret átadása
 Etikai problémák, cél mellett a közlés
tartalma is fontos
A hatékony kommunikáció – a
kommunikáció forrása
 Hitelesség – hozzáértők, megbízhatóság
 A megbízhatóság növelése: tárgy
igazsága, szakértő, nincs személyes
érdekeltsége, ellenállnak kollégáik
nyomásának, ellentétbe kerülnek a
szakmai háttérrel
 Vonzerő
A hatékony kommunikáció – a
kommunikáció természete
 Logikai vagy érzelmi felszólító jelleg
 Személyes élmény vagy statisztikai
bizonyíték
 Egyik fél vagy mindkét fél érvei
 A bemutatás sorrendje
 Az eltérés nagysága
A közlés befogadójának
sajátosságai
 Önértékelés
 Előzetes tapasztalatok