Transcript Pszichológia 1


Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D.
J., Nolen-Hoeksama, S. (1999). Pszichológia. Osiris,
Budapest.

Lénárt, Á. (szerk.) (2002). Téthelyzetben. Országos
Sportegészségügyi Intézet, Budapest.
Kognitív
megközelítés
Behaviorista
megközelítés
Pszichoanalitikus
megközelítés
Pszichológia
Biológiai
megközelítés
Fenomenológiai
megközelítés




A viselkedést a testen belül, az agyban és az
idegrendszerben zajló elektromos és vegyi
eseményekhez kapcsolja.
Neurobiológiai folyamatokat azonosít.
A pszichiátria építkezik rá.
Sikeres lehet pl. a depresszió kezelésében, az
emlékezet kutatásában, vagy a motivációk és
érzelmek magyarázatában.




Viselkedés-lélektan: az egyént a viselkedése
mentén vizsgálja.
Ingerek és válaszok kutatása.
Nem foglalkozik a mentális folyamatokkal.
Képviselői: John B. Watson, B.F. Skinner




A mentális folyamatok tanulmányozásával
foglalkozik (pl. észlelés, emlékezés, gondolkodás,
döntéshozás, problémamegoldás).
Előfeltételezi, hogy csak a mentális folyamatok
vizsgálatával érthetjük meg teljesen, hogy mit
csinálnak az élőlények.
Számítógép analógia
Sikeres lehet pl. a depresszió kezelésében, az
emlékezet kutatásában, vagy a motivációk és
érzelmek magyarázatában.



Sigmund Freud nevéhez köthető.
A viselkedés nagy részét tudattalan folyamatok
irányítják. Ezek olyan tartalmak - gondolatok,
félelmek, vágyak, késztetések - , amelyekről az
egyén nem tud, mégis befolyásolják a viselkedését.
A késztetések velünk született ösztönökből (pl.
szexualitás, agresszió) származnak.
Számos pszichológiai iskola fejlődött ki a
pszichoanalízisből.




A szubjektív tapasztalásra alapoz. Azzal foglalkozik,
hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról,
és hogyan értelmezi az eseményeket.
Néhány fenomenológiai elméletet
humanisztikusnak nevezünk, ezek bizonyos
minőségek mentén megkülönböztetik az embereket
az állatoktól.
A humanisztikus pszichológusok szerint az egyén fő
motivációja az önmegvalósítás felé való törekvés.
Meghatározó alakja pl. Carl Rogers




Öröklődés vagy környezet?
Gének vagy tapasztalatok?
Általánosan elfogadott nézet: mind az öröklés, mind
a környezet fontos szerepet játszik a viselkedés
alakulásában, de ezek folyamatosan, egymásra
hatva vezérlik a fejlődést.
A genetikus meghatározottságok az érés (testi
változások veleszületetten meghatározott sorozata)
folyamatában fejeződnek ki. Ha a környezet
valamilyen módon károsító, vagy esetleg serkentő,
akkor az érés sebessége megváltozhat.

A fejlődésnek elkülönülő és minőségileg különböző
szintjei, szakaszai vannak. A szakaszok jellemzői:
egy-egy uralkodó „téma” körül szerveződnek
• minőségileg eltérnek egymástól
• mindenki ugyanabban a sorrendben, ugyanazokon a
szakaszokon megy át a fejlődése során
•

A fejlődésben vannak kritikus periódusok (pl.
születéskor meglévő szürkehályog). Lelkileg is
vannak szenzitív periódusok (pl. 6-9 hónapos gyerek
szülőhöz való kötődése).


Jean Piaget a legismertebb pszichológus, aki a
gondolkodás fejlődésével foglalkozott. Szerinte a
gyermeket úgy kell tekinteni, mint egy minden iránt
érdeklődő tudóst, aki kísérleteket hajt végre a
körülötte lévő világon, hogy megnézze, mi történik.
A gyerek a kísérletek alapján elméleteket – sémákat
– alkot arról, hogyan működik a fizikai és a társas
világ. Ha új jelenséggel találkozik, megkísérli azt a
meglévő sémáival megérteni (asszimiláció). Ha a
régi séma nem megfelelő a magyarázatra, módosít,
kiterjeszti az elméletet (akkomodáció).

Piaget szerint a gyermekek gondolkodási és
következtetési képességei az érés folyamán
szakaszokon keresztül fejlődnek. A kognitív fejlődést
4 fő szakaszra osztotta.
Szakasz
Jellemzés
Szenzomotoros
(0-2 év)
Megkülönbözteti magát a tárgyaktól. Felismeri magát, mint a cselekvés végrehajtóját, és
szándékosan kezd cselekedni (pl. megrázza a csörgőt, hogy az hangot adjon).
Legfontosabb felfedezés a tárgyállandóság.
Műveletek előtti
(2-7 év)
Megtanul nyelvet használni és tárgyakat képekkel vagy szavakkal jelölni. A gondolkodás
egocentrikus: nem képes mások nézőpontját átvenni. Egyedi vonások alapján osztályozza
a tárgyakat. A konzerváció még nem alakul ki. A következmények, és nem a mögöttes
szándék alapján ítél meg egy cselekedetet.
Konkrét műveleti
(7-11 év)
Logikailag képes gondolkodni tárgyakról és eseményekről. Megérti a számok, a tömeg és
a súly megmaradását. Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozza a tárgyakat, és egy
dimenzió mentén sorba rendezi őket.
Formális műveleti
(11. évtől)
Elvont kijelentésekben logikailag képes gondolkodni, és módszeresen ellenőrzi
hipotéziseit. A lehetségessel, a jövővel és ideológiai problémákkal foglalkozik.



Ahhoz, hogy észre is vegyünk, és meg is jegyezzünk
valamit, aktívan kell keresnünk meghatározott
információkat, vagy szelektíven kell figyelnünk
(kizárva a zavaró ingereket).
Szelektív figyelem: Az az információ, amire a
figyelem irányul, hatékonyabban kerül
feldolgozásra, mint a nem figyelt információ (Pl.
koktélparti-jelenség).
Korai, illetve késői szelekció (Hol jelenik meg a
figyelem szelektivitása?



Megosztott figyelem: Akkor lehet két különböző
dolgot egyszerre csinálni, ha az egyik dolog nagyon
begyakorolt, automatikus, a tudatos figyelem nélkül
végezhető.
Spontán figyelem: Általában váratlan, újszerű
ingerek keltik fel.
Figyelemzavar: Amikor az életkornak nem
megfelelő a figyelem terjedelme, vagy koncentrálási
nehézségek mutatkoznak (nehéz a figyelem
fenntartása, könnyen elterelhető).


Arousal: Általános izgalmi-éberségi szint, agyi
aktivációs szint. Az átlagos arousal állapot a normál
éberség, ami a tudatot jellemzi.
Az arousal és a teljesítmény kapcsolata:
Fordított U-alakú görbe mentén ábrázolható.
• A teljesítmény egy közepes aktivációs szintnél a legjobb.
• Összetettebb feladatokhoz az alacsonyabb, egyszerűbb,
begyakorolt és rutin feladatokhoz a magasabb aktivációs
szint optimális.
•





Stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen
igénybevételre
Folyamatosan ki vagyunk téve a külső környezet változó
intenzitású megterheléseinek, a stresszoroknak. A
stressz a mindennapi életünk része.
Stresszválasz: küzdelem vagy menekülés? (Fight or
Flight)
Megküzdés: problémaközpontú, vagy érzelemközpontú
lehet.
Következmények: lehangoltság (depresszió), szorongás,
düh, kognitív károsodások (pl. koncentráció zavarai),
kiégés, egészségkárosító magatartás, pszichoszomatikus
betegségek


A tanulás a viselkedés viszonylag állandó megváltozása,
amely gyakorlás hatására megy végbe.
A tanulás fajtái:
•
•
•
•
•
Habituáció: Az élőlény megtanulja figyelmen kívül hagyni az
ismerős és következmények nélküli ingereket.
Klasszikus kondicionálás: Az élőlény megtanulja, hogy egy
bizonyos ingert egy másik követ. Az egyik tehát előre jelzi a
másikat.
Operáns kondicionálás: Az élőlény megtanulja, hogy egy válasz
egy bizonyos következményhez vezet. Megtanulja tehát elérni a
jutalmat, vagy elkerülni a büntetést.
Komplex tanulás: több, mint asszociációk kialakítása
Megfigyeléses tanulás: utánzás


Ivan Pavlov nevéhez fűződik.
Pavlov Kísérlete:
•
•
•




Kondicionálás előtt: fény  nincs válasz; étel (feltétlen inger)  nyál
(feltétlen válasz)
Kondicionálás (ismételt társítás): fény+étel  nyál
Kondicionálás után: fény (feltételes inger)  nyál (feltételes válasz)
A feltételes inger jelzőinger (fontos az időbeli egybeesés és
bejósolhatóság)
Kioltás: A feltétlen inger ismételt elmaradása után a
feltételes inger önmagában nem tudja kiváltani a tanult
választ.
Generalizáció: Hasonló inger is kiváltja a tanult választ.
Diszkrimináció: Megtanulunk különbséget tenni a hasonló
ingerek között.



Effektus törvénye (Thorndyke): Ha az élőlény a
tájékozódó, véletlenszerű mozgások során olyan
mozdulatra talál, amelynek következménye jutalom,
akkor ezt a mozgást megtanulja, míg a célszerűtlen,
eredménytelen mozgásokat nem.
Formálás: Bonyolult mozgások megtanítása szelektív
megerősítéssel (operáns kondicionálások sorozatával
közelítik meg a kívánt viselkedést)
Megerősítés:
pozitív (jutalom) vagy negatív (valamilyen kellemetlen inger
megszűnése)
• elsődleges (pl. étel) vagy másodlagos (pl. pénz, dicséret)
• folyamatos (minden válaszra adott) vagy részleges (időnként
vagy szabálytalan időközönként)
•


Kognitív térkép (Tolman)
Belátásos tanulás (Köhler): Gondolkodás előzi meg,
más helyzetre is átvihető megoldási stratégiát tanul,
amit emlékezetében tárol el.





Motiváció törvénye: a gyerek akkor tanul szívesen, ha a
tanulás célját és jelentőségét felismeri.
Ismétlés és felejtés törvénye: Minden feltételes (tanult)
reflex kialszik, ha hosszabb ideig megerősítés nélkül
marad.
A felejtés üteme függ a tananyag tartalmától,
terjedelmétől és az időtől.
Funkció törvénye: Ami számunkra nem fontos, azt
elfelejtjük.
Transzfer törvénye: Nincs elszigetelt tanulás, a már
megtanult dolgok hatnak az új információ elsajátítására
(serkentik vagy gátolják azt).





Az emlékezés teszi lehetővé számunkra a
folyamatosság érzését.
Az „én” fogalma, az éntudatunk is függ tőle.
Az emberi lét egyik központi meghatározója,
jellemzője.
Három szakasza van (kódolás – tárolás – előhívás)
Többféle felosztása létezik. (rövid/hosszú távú, vagy
explicit/implicit emlékezet)
Kódolás
(elhelyezés a memóriában)
Tárolás
(megőrzés a memóriában)
Előhívás
(visszanyerés a memóriából)





Szenzoros (vizuális, akusztikus) kódolás
Rövid ideig őrzi meg az információt (elhalványulás, vagy
kiszorítás miatt)
Korlátozott kapacitás: 7±2 tétel terjedelem
Tömbösítéssel „mesterségesen” növelhető az RTM
terjedelme. A tömbök az információ olyan egységei,
amelyek általában már valamilyen hosszú távú
memóriában tárolt tartalomhoz kapcsolhatók, vagy
adott esetben egy az egyben megtalálhatók a HTM-ben.
Munkamemória: A tárolt információval műveleteket
végzünk (pl. számolás, problémamegoldás), vagy
segítségével nyomon tudunk követni egy szöveget.





Szemantikai kódolás
Korlátlan ideig őrzi meg az információt
Korlátlan kapacitású
Az előhívás hibái nem az információ elvesztéséből,
hanem inkább a hozzáférhetetlenségből adódnak.
(Könyvtár hasonlat)
Fontosak az előhívási támpontok. Ezek megfelelő
minősége nagyban javítja az előhívást. Ezért van az,
hogy felismerési helyzetben általában jobbak
vagyunk, mint felidézésben.





Elhalványulás: Az információ elveszik. (Csak az RTM-re
jellemző.)
Interferencia: a régen és az újabban tanult információk
egymást zavaró kölcsönhatása
„A nyelvemen van” jelenség: a felidézés pillanatnyi
zavara
Elfojtás (Freud): kínos, vagy nem kívánatos emlékek
előhívásának akadályozása
Amnézia: (Nem jelenti mindenféle memória sérülését.)
Sérülés, vagy betegség következménye. Lehet retrográd
vagy anterográd. Az emlékezet kutatásának egyik
nagyon fontos területe az amnéziások vizsgálata.






Túltanulás: a megtanulandó anyag pontos felmondási
szinten túl történő gyakorlása, ismétlése
Szervezés: A kódolás során értelmes kapcsolatokat
alakítunk ki a megtanulandó anyag részei között. (Pl. okokozat keresés)
Menmotechnika: A képzelet, képek segítik az
emlékezést.
Vizuális vagy auditív „kapaszkodók”: Ki-ki a számára
hatékonyabban működő csatorna mentén keres
segítséget a kódolás és a felidézés során.
Kontextuális információk felhasználása
Hangos felmondás: Az előhívás gyakorlása.
Emlékezet
Implicit
Explicit
(nem
deklaratív)
(deklaratív)
Epizodikus
Szemantikus
Készségek
Előfeszítés
Kondicionálás
Pl.: személyes
emlékek
Pl.: tények,
ismeretek
Pl.:
kerékpározás
Pl.:
töredékkieg.
Pl.: klasszikus
kondicionálás
Nem
asszociatív
Pl.: habituáció


A gondolkodás, úgy jellemezhető, mint „az agy nyelve”.
Elkülöníthetünk:
Propozicionális gondolkodást (a „lelki fülünkkel” hallott
mondatok, melyeknek sajátos nyelvtana van)
• Képzeleti gondolkodást (a „lelki szemünkkel” látott vizuális
képzetek)
• Motoros gondolkodást („mentális mozdulatok”– v.ö.: mentál
tréning, autogén tréning)
•
•
Fogalmak (sémák) mentén gondolkodunk . Ezek a
dolgok, események egy-egy csoportjának mentális
reprezentációi (belső megjelenítései). A reprezentációk
így stukturált ismeretet alkotnak. Ugyanakkor a
különböző helyzetekben való viselkedésre is vannak
sémáink. (Pl.: autóvezetés, éttermi étkezés, stb.)




A cél ismert.
A célhoz vezető utak ismeretlenek (hiányoznak a
megfelelő stratégiák, módszerek).
Beállítódás: szokásaink (korábbi tapasztalataink)
miatt egyfajta rutinszerű megoldásra vagyunk
hajlamosak
Szempontváltás: a probléma újrafogalmazásával egy
újfajta nézőpontból közelítünk a feladathoz (újszerű
megoldás alkalmazása)







Sem a cél, sem a hozzá vezető út nem ismert.
A kreatív feladatban nincs egy helyes megoldás.
Originalitás: egyéni, mások által nem adott megoldás
Fluencia: válaszok száma, könnyedsége
Flexibilitás: sokféle nézőpont felhasználása a
megoldáshoz, szempontváltás, sokszínű gondolkodás
Rosszul definiált problémák megoldásában való
hatékonyság
A sémák lebontását, figyelmen kívül hagyását igényli.








Társas világgal kapcsolatos gondolatok, érzések
Interakciók
Befolyásolás
Benyomás kialakítása
Mások cselekedeteinek értelmezése
Társas vélekedések, attitűdök kialakulása
Sztereotípiák, előítéletek
Vonzódás
Előfeltételezés:
Az emberi viselkedés személytől és helyzettől egyaránt
függ.
Rendkívül fontosak a helyzeti tényezők, és az emberek
szubjektív élményei a helyzetről. Már az
információszerzés is torzító hatású lehet, így más-más
elképzelésünk lesz egyes emberekről,
embercsoportokról attól függően, hogy milyen
helyzetben figyeljük meg őket, és milyen előzetes
reprezentációink (sémáink) vannak róluk.





A társas viselkedés megértésének feltétele, hogy a másik
személyről pontos képet (benyomást) alakítsunk ki. Számos
„torzító hatás” alakítja a képet a másikról.
Sztereotípia: Emberek egy csoportjára vonatkozó
ismereteink összessége, az együttjárások elmélete (burkolt
személyiségelméletek), amelyek akár előítéletté is
alakulhatnak.
A sztereotípiák önbeteljesítőek és önfenntartóak.
Elsőbbségi hatás: A benyomás kialakulása során a kezdeti
információk nagyobb súllyal esnek latba, mint a későbbiek
Holdudvar-hatás: Hajlamosak vagyunk a személlyel
kapcsolatos egyetlen pozitív vagy negatív információ alapján
feltételezni, hogy a személy többi tulajdonsága is
összhangban van ezzel.




A szociálpszichológiában a viselkedés okaira való
következtetés feladatát az attribúció problémájának
nevezzük (Heider, 1958).
Diszpozícionális attribúció: Arra következtetünk, hogy a
viselkedésért elsősorban a személy tehető felelőssé. A
diszpozícó a személy vélekedéseire, attitűdjére és
személyiségjellemzőire vonatkozik.
Szituációs (külső) attribúció: Arra következtetünk, hogy
a viselkedésért elsősorban külső ok felelős.
Alapvető attribúciós hiba: Az emberi viselkedésre
vonatkozóan olyan okozati sémánk van, amely túl nagy
súlyt helyez a személyre, és túl keveset a helyzetre
(Ross, 1977).


Triplett figyelt föl rá, amikor kerékpározók
sebességrekordjait vizsgálta
Mások jelenlétében a teljesítmény fokozódik.
Mások
jelenléte


Magasabb
arousal szint
Domináns
válasz
Mások jelenléte az egyszerű, jól begyakorolt
feladatok esetén növeli a teljesítményt.
Nehéz feladatok esetén inkább romlik a
teljesítmény.




Versengés érzése
Értékeléssel való törődés
Figyelmi konfliktus
Énmegjelenítés


Gustave Le Bon - Tömegek lélektana (1895): „A
tömeg intellektuálisan alacsonyabb rendű az
elkülönült egyénnél… A csőcselék embere
állhatatlan, hiszékeny és türelmetlen…”
További kutatók (pl. Diener, 1979) beépítették
elméletükbe Le Bon elképzelését. Szerintük a
csoportokban gyakran jelen levő feltételek az
egyéneket a dezindividuáció pszichológiai
állapotához vezethetik, ahhoz az érzéshez, hogy
elvesztették személyes identitásukat, és névtelenül
feloldódtak a csoportban.
Anonimitás
Magas arousal szint
Külső eseményekre összpontosítás
Szoros csoportegység
Csökkent éntudatosság
Dezindividuáció
Impulzív viselkedéssel szembeni korlátok meggyengülése
Megnövekedett érzékenység a közvetlen jelzések és emocionális állapotok iránt
A saját viselkedés ellenőrzésére és szabályozására való képtelenség
A mások értékelésével való törődés mértékének csökkenése
A racionális tervezésre való képesség csökkenése



Gyakran éppen más emberek jelenléte akadályoz
meg bennünket abban, hogy közbelépjünk.
A helyzet meghatározása: A legtöbb veszélyhelyzet
nem egyértelműen kezdődik, ezért elodázzuk a
cselekvést, és várunk, hogy a környezetben mások
hogyan reagálnak. Mások is így tesznek, így
kialakulhat a társas ignorancia.
A felelősség eloszlása: Amikor minden egyes
személy tudja, hogy rajta kívül még sokan vannak
jelen, a felelősség súlya nem kizárólag egyik, vagy
másik személyre esik.


Asch (1958) kísérlete
Konformitás: a csoport
normáihoz, szabályaihoz,
értékeihez, a csoport által
kialakított attitűdökhöz
való igazodás. A
konformitás az átlagosnál
erősebb az alacsony
önértékelésű
személyeknél, valamint a
csoport fennmaradásában
erősen érintett, érdekelt
személyeknél.
Igazodás
(Norming)
Formálódás
(Forming)
Viharzás
(Storming)
- normák,
szabályok
kialakulása
- pozícióharc
- elköteleződés
- személyes
konfliktusok
- szerepek
- bemutatkozás elosztása
- tájékozódás
Működés
(Performing)
- hatékony
teljesítés
- együttműködés






A csoport társas feltárásának eszköze.
A társadalmi csoportok nem homogének, tagjaik
kapcsolódása sajátos és nem véletlenszerű. Az intézményes
keretek között spontán társulások, klikkek jönnek létre.
Moreno: A társas kapcsolatok és csoportosulások
szövevénye a rokonszenvi választásos módszerrel feltárható.
Mérei Ferenc: Kibővítette a Moreno-féle rokonszenvi
választásokat kérő kérdőívet közösségi funkciókra,
népszerűségre, szellemi képességekre, testi tulajdonságokra
vonatkozó kérdésekkel, valamint ellenszenvi választásokkal.
Szociogram: a kölcsönös választások ábrázolására szolgál, a
csoport szerkezetét bemutató hálózat
Csoportkohézió: a csoportot összetartó erő, érzelmi többlet,
mely az együttes élményekből táplálkozik




Irányítja és energiával látja el a viselkedést.
Belső (intrinsic) motiváció: belső tényezők,
késztetések
Külső (extrinsic) motiváció: külső események, vagy
tárgyak, ösztönzők. Kevésbé hatékony
Az intrinsic motiváció csökkenhet, ha a belőle
származó viselkedést külső jutalommal erősítjük
meg.


Drive-redukciós elmélet: A szervezet a belső
egyensúly (homeosztázis) fenntartására törekszik.
Hiányállapot esetén drive (hajtóerő) keletkezik, ami
az egyensúly helyreállítására motivál. Pl. éhség,
szomjúság, szexuális vágy.
Optimális arousal elmélet: A szervezet az optimális
arousalszint fenntartására törekszik.
•
•
Alacsony arousal esetén: külső ingerek keresése, arousal
növelése
Magas arousal esetén: arousal visszaszabályozása,
nyugalom, relaxáció




A kiváló teljesítményre, sikerességre irányuló erős
késztetés.
A teljesítmény emelésére, mások túlszárnyalására
motivál.
Vágy az akadályok legyőzésére.
Kihívások keresése.






Sikerkeresés
Kudarckerülés
Külső meghatározók (pl. nemi szerepek, társadalmi
elvárások, jutalom)
Minden feladathelyzetben két ellentétes törekvés
aktiválódik: a siker elérése és a kudarc elkerülése.
A kettő eredője az adott egyénre jellemző, és
befolyásolja a viselkedést a teljesítményhelyzetben.
A sikerkeresők a közepes nehézségű, a kudarckerülők a
könnyű, vagy a nehéz feladatokat preferálják.







Az igényszint a jövőbeli feladat teljesítésére vonatkozó elvárások
összessége.
Siker hatására növekszik, kudarc hatására csökken, de a siker esetén
egyértelműbb az összefüggés.
Az egyén hajlamos a sikert saját magának, a kudarcot pedig (az énkép
védelmében) külső tényezőknek tulajdonítani.
Az igényszintet két tendencia határozza meg: a siker elérésének vágya,
illetve a kudarctól való félelem. E két hatás ellentétes irányú, azonban
egymást nem zárják ki, hiszen mindkettő lehet egyszerre erős vagy
gyenge.
A kezdeti elvárást (elvárásokat) az egyén korábbi tapasztalatai határozzák
meg.
Siker vagy kudarc csak azokban az esetekben lép fel, ha a feladat kellő
kihívást jelent. Ha túl könnyű, vagy túl nehéz a teljesítendő feladat, a
siker és a kudarc élménye nem jelenik meg.
A siker és a kudarc csak sorozatokban fejti ki hatását az igényszint
alakulására.







jutalmazó (szükségletek kielégítése, elismerés, fizetés)
kényszerítő (szükséglet-kielégítés megvonása, büntetés,
fenyegetés)
kapcsolatokból származó (befolyásos, fontos személlyel
való kapcsolat)
törvényes (elöljáró, hivatalos pozíciót betöltő személy)
szakértői (megalapozott, szakmai tudás, tekintély)
információs (értékes, fontos információk birtokában van)
referens (kisugárzás, személyiség, hírnév, mások
utánozzák)



Hagyományos normák szerinti nevelés
Elvárja az engedelmességet (nincs alkudozás)
Korlátozások, büntetések, ha a gyerek makacs(= a
viselkedése eltér attól, amit a szülő/nevelő
helyesnek tart)
szociális készségek hiánya (visszahúzódó), spontaneitás
és érdeklődés hiánya, bizonytalanság, szorongás,
kudarckerülő magatartás




Szabályok és döntések magyarázata
Figyelembe veszi a gyerek szempontjait
Magas mércék állítása
Egyéni, független viselkedés ösztönzése
nagyobb önállóság és önkontroll, nagyobb fokú
elégedettség, jobb iskolai teljesítmény, jó társas
készségek, sikerorientált hozzáállás




Kevés korlátozás
A gyerek a saját tapasztalataiból tanul
Nagy szabadságfok
Nem vár el nagy teljesítményt és érettséget
éretlenség, indulatok felett nehezen uralkodnak,
önállótlanság, társas viselkedésben való
felelősségvállalás hiánya, agresszivitás





Követelés
Meggyőzés
Jutalmazás és büntetés
Példaadás
Gyakorlás, szoktatás



kötelező célokat és feladatokat állít, cselekvésre indít,
aktivizál
tudatra hat, tudatosítja a célokat
parancsol és tilt
Életkoronkénti alkalmazása:



felnőttekhez kötődő tekintélyerkölcs (indoklás nélküli, majd indokolt
követelés)
társakhoz kapcsolódó szolidaritáserkölcs (a közösség követel)
öntudatos autonóm erkölcs (követelmény önmagával szemben)
Alkalmazási szabályok:




ne túl sokat (főleg tiltásból)
rövid és határozott legyen
következetesség
ellenőrzés és értékelés


tudatformálás, meggyőződés-alakítás
beszélgetés, vita
Életkoronkénti alkalmazása:
gyermek kérdéseire adott helyes válasz, közlés a viselkedés
várható következményeiről, érvelés ok-okozati összefüggéssel
 serdülőkortól alkalmazható a meggyőzés kifejlett formája

Alkalmazási szabályok:
vezessen el az igazság belátásához
ne legyen teljesen elvont, a mindennapokhoz kapcsolódjon
téma gyakorlati hasznosságának, társadalmi szerepének
kiemelése
 érzelmek aktivizálása
 kövesse gyakorlás, cselekvés





társadalmi értékelés, az egész személyiség pozitív vagy negatív
megítélése
egy módszer dialektikus egységben (az értékítélet két formája)
Életkoronkénti alkalmazása:


tárgyi jutalmak
erkölcsi elismerés
Alkalmazási szabályok:

jutalmazás:
 gyakran, de nem szabad túlzásba vinni
 teljesítménnyel legyen összhangban

büntetés: nevelő célzattal, ne megtorló jelleggel
 pozitív hatása: hiba belátása, jóvátételi szándék
 védekező hatása: felelősség elhárítása
 negatív hatása: álengedelmesség, meghunyászkodás, cinizmus



szuggesztív hatás (olyanná akar válni, mint a példakép)
utánzás vagy követés
magatartásformálás
Életkoronkénti alkalmazása:



példaválasztás érzelmi kötődés alapján (utánzás)
példaképválasztás (konkrét személy modell-szerepben)
eszménykép (különböző személyiségekből kiemelt pozitív
tulajdonságok)
Alkalmazási szabályok:




elvek és cselekvések összhangja
a követő megragadása érzelmileg is
vonzóvá tenni a kívánt tulajdonságokat (hasznosságuk beláttatása)
a példa hatását fokozza a társadalom értékítélete


szokásrendszerek kialakítása, hogy a követelmények be
legyenek tartva
értékes magatartás szokásainak kialakítása
Életkoronkénti alkalmazása:

főként az iskoláskorban, különösképpen a serdülőkorban
alkalmazható
Alkalmazási szabályok:
Határozottság (pontos gyakorlás)
 következetesség (ne legyen kivétel, kihagyás)
 pozitív motiválás (figyelmeztetés és erkölcsi prédikáció helyett)
 fejlesztő hatás és értékes tartalom a feladatokban




Kiemelkedő képességűek
Gyengébb képességűek
Nehezen kezelhetők






számos előnyös tulajdonság mellett hátulütők is
akadnak
a fejlettebb értelmi képességek nem feltétlenül
vannak összhangban az érzelmi érettséggel
személyre szabott feladatokat igényelnek
nagyobb önállóság
teret kell engedni a kreativitásnak, egyéni
megoldásoknak
erős oldal támogatása, illetve gyenge oldal
kiegyenlítése






jól differenciált feladatok, követelmények
egyéni haladási tempó
személyre szabott motiválás
sikerélmény biztosítása
megfelelő segítség megszervezése
meglévő képességekre építés (megkeresni, miben
lehet eredményes)




visszahúzódó (regresszív) és depresszív
viselkedésűek
ellenséges (agresszív) és inkonzekvensen viselkedő
tanulók (engedetlen, kötekedő, támadó)
tünetek mögött meglévő okok feltárása és
megszüntetése
prevenció és korrekció
Kommunikáció: A közös jelentéssel bíró információ
átvitele. Lehet egyirányú, vagy kétirányú:
Kódolás
Adó
(közlő,
beszélő, író)
Dekódolás
Üzenet,
közlemény
Dekódolás
Kódolás
Vevő
(befogadó,
hallgató,
olvasó)









rosszul megszerkesztett üzenet
nagy térbeli távolság, nagy létszám (bonyolult szervezeti
hierarchia)
csoportok eltérő kultúrája
visszajelzés hiánya (egyirányú kommunikáció)
túl sok vagy túl kevés információ
különféle kapcsolatrendszerek, a hírforrás hitele
motiváció hiánya, érdektelenség
sémák, előítéletek; az információ-feldolgozás kognitív
torzításai
a másikra való odafigyelés képtelensége




„be nem avatkozás” révén
passzív figyelemmel (hallgatással)
szavakkal (visszajelzések)
testtartással, nonverbális kommunikációval





értő figyelem használata a másik meggyőzésére
(manipuláció)
értő figyelem alkalmazása, majd áttérés kioktatásra,
tanácsadásra
szajkózás (a beszélgetőtárs szavainak szó szerinti
megismétlése)
empátia nélküli meghallgatás
nem megfelelő időben alkalmazott értő figyelem
(nem akar róla beszélni, nincs rá idő,
információkérésnél)




körülírás (a figyelő saját szavaival közli a másik által
közöltek tartalmának lényegét)
érzelmek tükrözése
jelentés tükrözése (amikor a tények és az érzések
egyesülnek egyetlen, tömör válaszban)
összegző visszajelzések (rövid, újbóli rögzítése
azoknak az elsődleges témáknak és érzelmeknek,
melyet a beszélő hosszabb társalgási idő alatt
kifejez)









utasítás, parancsolás
figyelmeztetés, fenyegetés
prédikálás, moralizálás
tanácsolás, megoldási javaslatok
ítélkezés, kritizálás, hibáztatás
kifigurázás, megbélyegzés
értelmezés, elemzés, diagnosztizálás
Kioktatás
TE ÜZENETEK




„Rossz vagy!”
„Azonnal hagyd abba!”
„Mindig elkésel, megbízhatatlan vagy!”
„Úgy viselkedsz, mint egy kisgyerek!”

ÉN ÜZENETEK




„Nagyon zavar, ha így viselkedsz!”
„Nincs kedvem játszani, amikor fáradt vagyok.”
„Félek, hogy nem készülök el időben.”
Asszertív kommunikáció: saját érdekünk
kommunikálása



a megváltoztatandó viselkedés ítélet nélküli leírása
(„Ha nem teszed a piszkos ruhát a
szennyestartóba...”)
az asszertív személy érzelmeinek kinyilvánítása („...
ideges leszek...”)
a másik viselkedése által az önkifejezőre gyakorolt
konkrét és megfogható hatás tisztázása („... mert
nekem csinálsz plusz munkát vele, amikor mosok.”)






specifikus legyen a leírás és ne homályos
csak a viselkedést írjuk le, és ne vonjunk le
következtetéseket a másik indítékait, hozzáállását,
jellemét illetően
kerüljük az általánosításokat
ne alkalmazzunk olyan szavakat, mint „soha”,
„mindig” és „állandóan”
kerüljük a káromkodást, és a bántó, ítélkező
kifejezéseket
a viselkedést röviden, tömören írjuk le
A sportpszichológia

a sporttudományok legújabb területe

a sportolást, sportteljesítményt befolyásoló (lelki)
tényezőkkel foglalkozik

a sport pszichés hatásaival foglalkozik

lehet elméleti, vagy alkalmazott

célja:
- megismerés
- kutatás
- vizsgálódás

eredményei:
- különböző elméletek
- modellek

a pszichológiai elméletek megértése és gyakorlati
alkalmazása

a sportolók, vagy csapatok teljesítményének növelése

a sportolók személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása
A pszichológusokról alkotott
gyakori elképzelések
-
„Agyturkász.”
-
„Elemez másokat.”
-
„Csak a dilisek járnak hozzá.”
-
„Akarsz róla beszélni?”











A sportoló megismerése
Motivációs bázis megismerése és módosítása
Tesztek, műszeres mérések
Eredményességmérés
A stressz, szorongás csökkentése
Mentális felkészítés
Versenyzői hatékonyság növelése
Csúcsforma időzítése
Az optimális funkcionálási zóna belövése
Felismerés – beavatkozás – tesztelés - módosítás
A tapasztalatok értékelése
Megelőző munka
A prevenció, azaz a pozitív érzelmi állapot, a
kompetens magatartás, az aktív, célirányos
viselkedés fenntartása, közvetve pedig a
teljesítmény szinten tartása, vagy növelése a cél.
Felkészítő munka

célzott vagy általános lehet

teljesítménynövelés

csúcsteljesítményre való felkészítés
Pszichológiai problémák megoldása

tanácsadás

terápia
További tényezők, amelyek meghatározzák a munka
kereteit





Egyén vagy csapat?
Élsport vagy szabadidősport?
Milyen korosztályról van szó?
Ki a megbízó? (edző, szülő, szövetség)
Milyen módszereket ismer a pszichológus? (képzettség)
De leginkább: a PROBLÉMA JELLEGE
(Képességek – Motiváció – Figyelem)
Hogyan dolgozhatunk együtt a sportpszichológussal
edzőként?







Konzultáció, sportolókról szóló információk megosztása
Formaidőzítés
Problémamegoldás
Viselkedéses gondok kezelése
Kommunikációs képességek fejlesztése
Csapaton belüli feszültségek oldása
Konfliktuskezelés (edző-sportoló, edző-szülő)

A közlés legyen kongruens (minden csatornán
ugyanazt közvetítse)

Éles helyzetben a metanyelv (rejtett üzenetek)
helyett világos, célratörő kommunikáció

A versenyző metanyelvének helyes dekódolása
Az ideális cél, hogy olyan közeget teremtsünk, ahol szabad
nyíltan véleményt formálni. Eközben figyelnünk kell az
egyéni különbségekre is.











Mindenki más élményháttérrel rendelkezik, nem ugyanolyannal, mint a
sajátunk.
Többféle kommunikációs technika ismerete szükséges.
Őszinteség, egyértelműség, következetesség, egyenesség. Hátrányos a
gúny, a lekicsinylés, mert az érzelmi fűtés elnyomja a közlést.
Együttérzés gyakorlása
Bizonytalanság csökkentése
Legyünk pozitívak, használjunk sok megerősítést és hibajavítást letolás
helyett!
Ésszerű magyarázatot adjunk, ha tiltunk valamit!
Gyakoroljuk a helyes non-verbális kommunikációt!
Legyünk példaképek!
Tartsunk rendszeresen megbeszélést, legyünk kíváncsiak a csapat
véleményére!
Győződjünk meg róla, hogy mindenki ugyanabba az irányba tart-e!







Tárgyaljuk meg a különféle stratégiákat, amik a csapaton belüli
harmónia növelését elősegíthetik!
Hallgassunk meg másokat, és akkor ők is meghallgatnak minket!
Próbáljuk megérteni a másik álláspontját!
Tanuljunk meg építő kritikát adni, kerüljük a személyeskedést!
Fogadjuk el egymás hóbortjait!
Akadályozzuk meg a pletykát, hátbatámadást!
Az összeütközéseket kezeljük elszigetelten, ne a csapat előtt!









A kommunikációs csatornák nyitása, azaz biztosítsuk a beleszólást a
sportoló számára!
Együttes identitás kialakítása a csapatban a közös cél megfogalmazásával
Alakítsuk ki közösen a „helyénvaló viselkedés” normáját!
Értékeljünk minden egyéni hozzájárulást, emeljük ki ezek fontosságát a
csapatcél érdekében!
Jutalmazás
Közös megegyezés (pl. célkitűzés közösen)
Csapat összejövetelek (konfliktus kezelés)
Kulcsfigurák (formális és nem formális vezetők, magas státusú tagok)
A sikerekre koncentráljunk a bukások tárgyalása előtt!








Személyes kapcsolat mindenkivel
Szülők, családtagok támogatásának megnyerése
Őszinteség, hitelesség
Segítőkészség, önbizalom építés
Sporton kívüli érdeklődés ösztönzése
Szabályok betartásában következetesség, nincs kivételezés
Az egyén érdekeit néha a csapat fölé kell helyezni (rövid távon hátrányos
lehet, de hosszútávon megtérül)
A csapattagok közötti „nem támogató” viselkedés felszámolása,
megelőzése

Autokratikus I. : az edző dönt

Autokratikus II.: az edző információt szerez a
sportolóktól, majd dönt

Konzultatív I.: az edző egyénenként konzultál, majd dönt

Konzultatív II.: az edző csoportos konzultáció után dönt

Csapat: az edző megosztja a problémát, majd együtt
döntenek








Siker, igény az „első helyen állásra” (vö. nárcizmus)
A mozgás szeretete
Az egészséges élet érzése
Kompetenciaérzés, a hatékonyság élménye
Elismerés
Hírnév
Pénz
Külső (pl. szülői) elvárások

Azonosult az (él)sportoló szereppel?
Hajlandó alárendelni az egyéb tevékenységeit a
sportnak?
Valóban belső igénye van arra, hogy csinálja?
A saját életét éli miközben sportol?
Rendelkezik konkrét, körülhatárolt célokkal?

3 lehetséges motivációs mintázat:




Teljes mértékben azonosul a szereppel, a sport határozza meg
az identitását
 „Billeg”, időről időre megkérdőjelezi, hogy szereti-e csinálni.
 Kényszerből sportol, de esetleg eddig nem tudatosult benne.


Végcél



Eredménycél






a teljesítendő vágyaink, igényeink összessége (énkép, karrier, életmód, eredmények
összessége)
a jövő egy távoli időpontjához kötjük
eredmény orientált
tisztán, egyértelműen mérhető
általában akkor a leghatékonyabb, ha az elkövetkező egy éven belülre jelöljük ki
egyszerre többet is kijelölhetünk belőle
Pl.: „Legalább 10 pontot szerezni meccsenként.”; „80, vagy annál jobb százalékban dobni a
büntetőket.”; „Legalább 6 lepattanót szedni meccsenként.”
Folyamatcél




Az út, és nem az eredmény a lényeg
Valójában mi vezet oda, hogy az eredménycéljaimat teljesítsem
Lehetőség szerint mérhető legyen
Pl.: „Minden nap elvégzem a mentális tréningemet, hogy javítsam a büntetődobásaimat.”,
„Minden edzés végén ott maradok még 10 percet gyakorolni egy társammal a kizárásokat.”

A célok akkor bírnak motiváló erővel, ha



Konkrétak, jól körülírtak és kidolgozottak
Határidőhöz kötöttek
A célállítás fontos szempontjai:







Nem mindegy, hogy a különböző helyzetekben melyik típusú céljainkra figyelünk!
(edzés, mérkőzés előtt és után: eredménycélok; edzés, mérkőzés, verseny közben:
folyamatcélok)
Meg kell tanulni váltani a különböző célok között a fókuszt a helyzeteknek
megfelelően.
Csakis a folyamatcélok fogják hozni az eredményeket.
A célokat folyamatosan „életben kell tartani”, figyelni rájuk, felülvizsgálni és
értékelni őket.
Nincsenek kifogások!
Le kell írni a célokat, hogy időről időre követni tudjuk, hogy hol tartunk. Ez a
folyamatos tudatban tartást is szolgálja.
Ha valamit elértünk, azonnal új célt kell kijelölnünk magunknak.
Köszönöm a figyelmet!
Baky Dániel
tanácsadó és sport szakpszichológus
Telefon: +36 20 312 2970
E-mail: [email protected]
Web: www.sportkonzultacio.hu