Transcript Bereczki Sándor: Poimenika speciális I.

Szenvedélybetegek
lelkigondozása
Bereczki Sándor
Tartalom:
1.
2.
3.
4.
Szenvedélybetegek lelkigondozása:
pszichopatológiai aspektus
Szenvedélybetegek lelkigondozása:
addiktológiai nézőpont
Szenvedélybetegek lelkigondozása:
terápiás közösségben, zárt közösségben
történő lelkigondozás
Szenvedélybetegek lelkigondozása:
teológiai aspektus
Bevezetés
vázlat
A szenvedélybetegek lelkigondozása
 Ez
a lelkigondozási módszer eltér az
egészséges emberek
lelkigondozásától.
 Számolni kell azzal, hogy egy
szenvedélybeteg esetében fizikailag,
pszichésen, szociálisan orvosi,
pszichiátriai, addiktológiai
beavatkozásra is szükség lehet.
A szenvedélybetegek lelkigondozása



A szenvedélybetegek lelkigondozásához
speciális ismeretekre van szükségünk.
Ez a szolgálat nagy körültekintést igényel.
Felelősségünk nagy, mert ha nem
szakszerűen gondozzuk őket, olyan kárt
okozhatunk, ami végzetessé válhat.
(Például: öngyilkosság)
A szenvedélybetegségről
általában
A terápiás közösségek általában a
szenvedélybetegséget az egész
személyiséget érintő zavarnak tekintik, mely
kihat a működés némely vagy minden
területére: a kognitív, megismerő,
viselkedési, emocionális (érzelmi),
spirituális (szellemi), erkölcsi szférára,
valamint az értékrendszerre is.
A szenvedélybetegségről
általában (folyt.)


A zavar megszűnéséhez hosszabb idő
szükséges.
A szenvedélybetegség tünet, nem a zavar
okozója.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai



Nagyon fontos tudatosítanunk magunkban,
hogy BETEG emberrel állunk szemben.
Hatalmas belső harcot vív a szer használata
és a tiszta, normális élet választása között,
ezért ebből adódóan ÁLLANDÓ
FESZÜLTSÉG alatt van.
Indulatos, türelmetlen.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai(folyt.)


Rengeteg KUDARCÉLMÉNYE van,
ez hátráltathatja gyógyulását.
JÁTSZMÁK körforgásában élte eddigi életét,
ezért ezeket, mint jól bevált eszközöket,
folyamatosan beveti.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai (folyt.)


Panelekben gondolkodik, számára a világ
nem élhető, nem átlátható.
Sok bántásban, megalázásban volt része,
ezért KEMÉNY BURKOT épített maga
köré.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai (folyt.)




Önsajnálatból és önmaga sajnáltatásából él.
Rendszeresen próbál érzelmi zsarolást
folytatni, hogy így szeretetet csikarjon ki.
Hatalmas félelemmel él együtt.
Alkalmazkodásképtelen.
A szenvedélybeteg alapvető
tulajdonságai (folyt.)



Önmaga helyett másokra próbál
támaszkodni.
Csak nagyon lassan képes kilábalni
helyzetéből, még akkor is, ha igen motivált.
Lehet más pszichés betegsége, sérülése is a
szenvedélybetegség mellett.
I. Szenvedélybetegek
lelkigondozása:
pszichopatológiai
aspektus
Pszichopatológia
A
pszichopatológia a rendellenes
viselkedés tudományos
vizsgálatával, a rendellenes
működésmódok megértésével és
kezelésével foglalkozik.
Pszichopatológiai kórképek
Egyre gyakoribb előfordulású személyiségzavarok

A személyiségzavarok a személyiség olyan
tartós és kóros magatartásbeli és érzelmi
megnyilvánulásai, amelyek jelentősen eltérnek
a társadalmi, kulturális és viselkedésbeli
elvárásoktól. A személyiségben ezek az
eltérések hosszan, az egyén akár egész élete
során fennállhatnak. A személy viselkedés- és
reagálásmódja gyakran észrevehetően eltér az
egészséges reagálás módoktól
Sikertelen alkalmazkodások
(folyt.)





Rugalmatlanság;
A környezet nehézségeit nem tudja legyőzni;
Nem tud megfelelni a változó
követelményeknek;
életcélok megfogalmazása és azok
eredményes megvalósításának hiánya;
Ha sikerek, ill. Kudarcok érik. akkor nem
tud megfelelően változtatni viselkedésén
stb.
A személyiségzavarok (folyt.)

A szenvedélybetegségek hátterében nagyon
gyakran személyiségzavarok,
pszichopatológiai kórképek állnak,
melyek nagy valószínűséggel már
az alkoholfüggőség, a drogfüggőség,
játékfüggőség kialakulása előtt is jelen
voltak, de másodlagosan a fogyasztás
következtében is kialakulhatnak.
A személyiségzavarok (folyt.)

El kell különíteni a személyiségzavarokat
a komolyabb pszichiátriai kórképektől,
így például a kényszeres személyiségzavart
meg kell különböztetni a kényszerbetegségtől, a szkizoid, illetve a szkizotip
személyiségzavart pedig a szkizofréniától.
(Ez utóbbinál valódi hallucinációk és
komolyabb funkciókárosodások lehetnek,
folyamatosan romló módon.)
A személyiségzavarok (folyt.)


A személyiségzavarok általában nem tisztán,
hanem keverten fordulnak elő.
Akiknél személyiségzavar áll fenn,
veszélyeztetett emberek, nagy
általánosságban jellemző rájuk:
Személyiségzavarral diagnosztizáltak
általános jellemzői:
köztük magasabb a válások száma;
 nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé,
hajléktalanná;
 részükről gyakoribb a gyermekekkel szembeni
visszaélés;
 nagyobb a balesetokozó hajlamuk;
 sűrűbben kerülnek kórházba, sürgősségi
ellátásba;

Személyiségzavarral diagnosztizáltak
általános jellemzői:
kriminális cselekmények elkövetői között 70%ban fordulnak elő;
 ön-destruktív cselekmények elkövetői között is
gyakoribb az előfordulásuk;
 alkoholfüggők (60-70%-nál fordul elő
személyiségzavar);
 drogfüggők (70-90%-uk személyiségzavar
diagnózisú).

(Forrás: Philips és Gunderson, 1998.)
Személyiségzavarok osztályozása
(DSM-IV)



A DSM-IV három csoportba sorolja
a személyiségzavarokat:
„A” csoport: paranoid, szkizoid, szkizotip –
különc;
„B” csoport: antiszociális, borderline,
hisztrionikus, nárcisztikus – dramatikus;
„C” csoport: kényszeres, elkerülő,
dependens – szorongó.
Az „A” csoportba tartoznak a furcsák,
különcködők
Paranoid személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben
mások iránti általános bizalmatlanság és gyanakvás,
mások motívumait rosszindulatúnak értelmezik, azaz 4
vagy több az alábbiakból:
1. Alaptalanul gyanakszik, hogy mások kihasználják,
ártani akarnak neki, be akarják csapni.
2. Kételkedik abban, hogy hozzátartozói, barátai jó
szándékúak, megbízhatóak.
Paranoid személyiségzavar
3. Bizalmatlan mások iránt, mivel attól tart, hogy az
információkat ellene fogják felhasználni.
4. Jóindulatú véleményeknek, megjegyzéseknek vagy
eseményeknek rejtett rosszindulatot tulajdonít.
5. Tartós neheztelés jellemzi, nem tudja megbocsátani a
sérelmeket, bántásokat, vagy mellőzéseket.
6. Jellemző rá, hogy támadásokat érzékel személye vagy
becsülete ellen, melyre gyorsan dühvel vagy
ellentámadással válaszol.
7.Visszatérően jogtalanul gyanakszik a házastársa vagy
szexuális partnere hűségét illetően.
Paranoid személyiségzavar − MAGYARÁZATA:



genetikai tényezők;
túlzott követelményeket állító szülők;
merev és távolságtartó apa, visszautasító,
túlkontrolláló anya.
Paranoid személyiségzavar − KEZELÉSE:





Betegségtudatuk nincs, többnyire ellenállók
gyanakvók
Kielégítő kapcsolat megtapasztalása
Szorongás csökkentése és problémamegoldó
képességének növelése
A többiek viselkedésének, szándékának realisztikus
észlelését segíteni
Mások szempontjainak elfogadása fejleszteni
„A” csoport: furcsák, különcködők
Szkizoid személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben a
szociális kapcsolatoktól való elkülönülésben és
interperszonálisan az érzelmek kifejezésének beszűkült
voltában megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 4 vagy
több az alábbiakból:
1. A szoros társas kapcsolatot – beleértve a családot is
– nem óhajtja, nem élvezi.
2. Majd mindig magányos tevékenységeket választ.
Szkizoid személyiségzavar
3. Ha van, akkor is csekély a más személy iránti
szexuális érdeklődése.
4. Örömet csak kevés tevékenységben talál, vagy
egyáltalán nem.
5. Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja
vagy bizalmasa.
6. Közömbös mások dicsérete és kritikája iránt.
7. Érzelmileg hidegség, elzárkózás vagy sivár
affektusok jellemzik.
Szkizoid személyiségzavar − MAGYARÁZATA




el nem fogadó szülők, bántalmazók;
gyermekkori traumák;
énzavar, hiányzik az önbecsülés, önmegerősítés;
kognitív deficit, mások emocionális üzeneteinek meg
nem értése.
Szkizoid személyiségzavar − KEZELÉSE



Szociális visszahúzódásuk miatt nem kezdeményeznek
terápiás kapcsolatot, ha igen más probléma, pl.
alkoholizmus miatt
Kognitív viselkedésterápiás módszerek: érzelemlista,
szerepjáték
Csoportterápia, bensőséges biztonságos keretben
„A” csoport: furcsák, különcködők
Szkizotip személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben
akut diszkomforttal járó szociális és interperszonális deficit
általános mintája, a szoros kapcsolatok fenntartásának
csökkent kapacitása, kognitív vagy perceptív torzítások
és viselkedésbeli különcségek, azaz 5 vagy több az
alábbiakból:
Szkizotip személyiségzavar
1. Kóros vonatkoztatások (ilyenkor az egyén a
külvilág egyébként semleges, tőle független
eseményeit vagy ingereit magára
vonatkoztatja, úgy érzi, azok róla vagy neki
szólnak (pl. amikor a TV-ben Lauren
menedzsere üzen a feltételezett gyilkosnak,
és Ben úgy érzi, a fenyegetés neki szól stb.).
Szkizotip személyiségzavar
2. A viselkedést befolyásoló szokatlan
hiedelmek, mágikus gondolkodás, melyek
nem egyeztethetők össze az adott
szubkultúra normáival (babonaság,
látnokság, telepátia, hatodik érzék, „mások
érzik, amit én érzek”, bizarr fantáziák,
mágiára való hajlam stb.).
Szkizotip személyiségzavar
3. Szokatlan észlelési élmények (melyeknek a
külső realitáshoz nincs mindig
kapcsolódásuk: látomásos jelenségek, távol
lévő személy jelenlétének az érzése, „úgy
éreztem, hogy halott anyám velem volt a
szobában” stb.).
4. Szokatlan gondolkodás és beszéd
(homályos, körülményes).
5. Gyanakvás, paranoid elképzelések.
Szkizotip személyiségzavar
6. Nem megfelelő vagy beszűkült affektus (a
személy hűvös és távolságtartó).
7. Szokatlan, excentrikus, különcködő, sajátságos
magatartás vagy megjelenés (furcsán
öltözködnek, a gyerekek emiatt csúfolják őket,
a férfiak még az orvosi rendelőben sem veszik
le sapkájukat).
8. Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja
vagy bizalmasa.
9. Túlzott szorongás szociális helyzetekben.
Szkizotip személyiségzavar – MAGYARÁZATA



genetikai tényezők;
szülők pszichés zavarai, szegényes családi
kommunikáció;
depresszióval kapcsolatban áll.
Szkizotip személyiségzavar – KEZELÉSE







Egyértelmű határok felállítása
Saját és kliens nézeteinek pontos elkülönítése
Szociális izoláció megszüntetése, magányosság
enyhítése, túlingerlés elkerülése
Személyes érzések tudatosítása
Kognitív módszerek: objektív elemzés, összefoglalások
megfogalmazása
Szociális készség tréning, retorikai foglalkozások
Gyógyszeres kezelés (mellékhatásokra érzékenyek,
figyelem a helyes beállításra)
A „B” csoportba tartoznak a dramatizálók,
a viharos jelenetrendezők
Antiszociális személyiségzavar

15 éves kortól megnyilvánuló általános sajátosság mások
jogainak semmibe vételére és megsértésére, azaz 3 vagy
több az alábbiakból:
1. Képtelen a törvények betartásával a szociális
normákhoz alkalmazkodni, így ismételten olyan
cselekményeket követ el, melyekért letartóztatják
(ismétlődő lopások, tiltott tevékenységek, kerítés,
prostitúció, dealer).
Antiszociális személyiségzavar
2. Csalási hajlam, ismétlődő hazudozással, álnevek
használatával, személyes előny vagy öröm
érdekében mások becsapása.
3. Impulzivitás vagy a tervezés, előrelátás hiánya
(utazgatás egyik helyről a másikra cél nélkül).
4. Ismétlődő verekedést, támadást eredményező
ingerlékenység és agresszivitás.
Antiszociális személyiségzavar
5. Saját maga vagy mások biztonságának vakmerő
semmibe vétele (súlyos beteg gyermek esetében
nem tartja be az orvosi utasításokat)
6. Ismétlődő hibákhoz vezető makacs felelőtlenség,
ami a folyamatos munkavégzés vagy a pénzügyi
kötelezettségek megszegésével jár (késés,
hiányzás, tartós munkavégzésre való képtelenség)
7. Lelkiismeret-furdalás hiánya, emiatt indifferens
vagy jogos számára mások bántalmazása,
becsapása vagy meglopása
Antiszociális személyiségzavar – MAGYARÁZATA
Pszichodinamikus elmélet:
Szülői szeretet csecsemőkori hiánya
Gyerekkori stressz, bántalmazás, agresszió,
konfliktusok
Behaviorista elmélet:
Modellkövetés útján sajátítható el.
Kognitív elmélet:
Életfilozófia: mások szükségleteinek fontosságát
lekicsinylik
Kutatások:
Genetikai tényezők, a hajlam örökölhető
Antiszociális személyiségzavar – KEZELÉSE




Fő probléma a kliensek lelkiismeretének és változásra
való motiváltságának hiánya
Kognitív: mások szükségletei, erkölcsi kérdések
megvitatása, empátia fejlesztése
Terápiás közösségek börtönökben, mások iránt való
felelősség hangsúlyával
Túlélőprogramok
A „B” csoport: dramatizálók, viharos
jelenetrendezők
Borderline (határeseti) személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
megnyilvánuló általános instabilitás az interperszonális
kapcsolatokban, énképben és hangulatban, és jelentős
impulzivitás, azaz 5 vagy több az alábbiakból:
1. Kétségbeesett igyekezet a valós vagy képzelt
elhagyatás elkerülésére.
Borderline (határeseti) személyiségzavar
2. Instabil és egyben intenzív személyes kapcsolatok,
melyeket az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges
változása jellemez (a hirtelen felfokozódó szeretet
gyűlölet váltja fel, manipuláció: másokat a maga
céljaira használ fel, a gondozót ráveszi arra,
hogy…)
Borderline (határeseti) személyiségzavar
3. Identitászavar: jelentős, tartósan bizonytalan
énkép vagy önértékelés
4. Impulzivitás legalább két, elvileg önveszélyeztető
területen (költekezés, szexualitás, szerencsejáték,
drogozás, veszélyes autóvezetés, mértéktelen evésivás: „nagy zabálás”, „falási roham”)
5. Ismétlődő öngyilkossági viselkedés, gesztusok
vagy fenyegetések, vagy öncsonkítás
Borderline (határeseti) személyiségzavar
6. Érzelmi labilitás az észrevehető hangulati
reaktivitás miatt (pl. kifejezett diszfóriás*,
ingerlékeny vagy szorongásos epizódok, amelyek
rendszerint néhány óráig, ritkábban néhány napig
tartanak)
(*diszfória: 1. Hangulat, melyre a következők
jellemzők: elégedetlenség, nyugtalanság,
depresszió és szorongás.
2. Kellemetlen vagy kényelmetlen érzés.)
Borderline (határeseti) személyiségzavar
7. Belső üresség krónikus érzése
8. Inadekvát, intenzív harag vagy annak kontrollálási
nehézsége (pl. gyakori ingerültség, haragosság,
ismételten tettlegesség)
9. Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid
elképzelések vagy disszociatív tünetek
Borderline (határeseti) személyiségzavar –
MAGYARÁZATA




korai szülő gyerek kapcsolat, elhagyatás, elhanyagolás
abúzus, korai traumatikus élményekre épülő elhúzódó
poszttraumás stresszzavar;
genetikai tényezők;
társadalmi, kulturális gyors változások reakciója.
Borderline (határeseti) személyiségzavar –
KEZELÉSE




Pszichoterápia
Kognitív viselkedésstratégiák, mások nézőpontjai,
alternatív értékelések, valóságérzékelés fejlesztése
Csoportterápia
Gyógyszeres, szorongásoldó és antipszichotikus szerek
A „B” csoport: dramatizálók, viharos
jelenetrendezők
Hisztrionikus személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
túlzott emocionalitásban és figyelemfelkeltésben
megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 5 vagy több az
alábbiakból:
1. Kényelmetlenül érzi magát olyan helyzetekben,
ahol nem ő van a figyelem középpontjában
Hisztrionikus személyiségzavar
2. Másokkal való kapcsolatát gyakran szexuálisan
csábító vagy provokatív, inadekvát magatartás
jellemzi
3. Gyorsan változó és felszínes érzelmeket mutat ki
4. A külső megjelenést folyton a figyelem felkeltésére
használja
5. Túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő
beszédstílusa van
Hisztrionikus személyiségzavar
6. Dramatizáló, teátrális, felfokozott érzelmeket
fejez ki
7. Mások vagy a körülmények által könnyen
befolyásolható
8. Kapcsolatait sokkal intimebbnek tekinti, mint
amilyenek
Hisztrionikus személyiségzavar – MAGYARÁZATA





egészségtelen kapcsolat valamelyik, vagy mindkét
szülővel;
tárgyvesztési félelem az elhanyagolásra, elhagyatásra;
anyai gondozás hiánya;
tehetetlenség, önállótlanság érzése;
mások támogatásának biztosítása.
Hisztrionikus személyiségzavar – KEZELÉSE






Hajlandóak segítséget keresni, felületes gyógyulások
megjátszása
Egyensúly teremtése az együttérzés és a szigorúság
között
Tehetetlenségérzés megszüntetése,
problémamegoldás és rendszerezett gondolkodásmód
kialakítása
Csoportterápiák
Tudatosuljon a függőségük, önállóbb életvezetés
kialakítása
Depresszív tünetek gyógyszeres enyhítése.
A „B” csoport: dramatizálók, viharos
jelenetrendezők
Nárcisztikus személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
(fantáziára és viselkedésre kiterjedő) nagyzásban, a
csodálat igénylésében és az empátia hiányában
megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 5 vagy több az
alábbiakból:
1. Saját fontosságáról nagyzoló érzése van (pl. saját
teljesítményét, tehetségét eltúlozza, megfelelő
teljesítmények nélkül is elvárja, hogy kiválónak
ismerjék el)
Nárcisztikus személyiségzavar
2. Gyakran fantáziál határtalan sikerről, szépségről,
hatalomról, éleselméjűségről vagy ideális
szerelemről
3. Azt hiszi, hogy különleges, unikális teremtmény,
akit csak hozzá hasonló, a társadalmi ranglétra
magas fokán álló emberek (vagy intézmények)
érthetnek meg; vagy kellene, hogy társuljanak vele
4. Túlzó mértékű csodálatot vár el
Nárcisztikus személyiségzavar
5. Feljogosultság érzése, azaz indokolatlanul
különlegesen kedvező bánásmódot vagy az
elképzeléseivel való automatikus együttműködést
vár el
6. Interperszonálisan önző, azaz kapcsolataiban
másokat kihasznál, hogy saját céljait elérje
Nárcisztikus személyiségzavar
7. Empátiája hiányzik: képtelen felismerni és átérezni
mások érzéseit és szükségleteit
8. Sokszor és mélyen érez irigységet, vagy azt hiszi,
mások irigylik
9. Gőgös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök
Nárcisztikus személyiségzavar – MAGYARÁZATA




rideg elutasító szülők, visszautasítottság és
értéktelenség érzése elleni személyiségszerkezet;
gyerekkori bánásmód miatt torz grandiózus énkép,
függtlenség és önelégültség illúzióját kelti;
helytelen bánásmód, a gyerek túlértékelése,
másságának túlhangsúlyozása;
önző kultúránk termékei, generációs nárcizmus.
Nárcisztikus személyiségzavar – KEZELÉSE


A legellentmondásosabb a kezelése, a terápia
erősítheti a nárcisztikus érzéseket
Empátia fejlesztése, mások véleményére való
odafigyelés, szélsőségek tompítása
A „C” csoportba tartoznak a félősek,
a szorongók
Kényszeres személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
nagyfokú rendszeretetben, perfekcionizmusban és a
rugalmasság, nyíltság, hatékonyság kárára vezető mentális
és interperszonális kontrollban megnyilvánuló általános
sajátosság, azaz 4 vagy több az alábbiakból:
1. A tevékenységek lényegét elvesztően kötődik a
részletekhez, szabályokhoz, listákhoz, rendhez,
szervezethez vagy forgatókönyvhöz.
Kényszeres személyiségzavar
2. A feladat befejezését akadályozó mértékben
perfekcionista (pl. nem képes befejezni egy
munkát, mert a saját szigorú standardjait nem
képes elérni).
3. Szélsőségesen odaadó a munka és a produktivitás
iránt, kirekesztve a szabadidős elfoglaltságokat és
baráti kapcsolatokat (és azt pénzügyi szükség nem
indokolja).
Kényszeres személyiségzavar
4. Aggályoskodó, mértéktelenül lelkiismeretes és
rugalmatlan elvi, erkölcsi, más értékrendi
ügyekben (és azt kulturális, vallási hovatartozása
nem magyarázza).
5. Képtelen kidobni a tönkrement, értéktelen
tárgyakat, még akkor is, ha érzelmi vonatkozásuk
nincs.
Kényszeres személyiségzavar
6. Kelletlenül bíz meg feladattal másokat, vagy
dolgozik együtt másokkal, hacsak azok nem vetik
alá magukat pontosan az ő elképzeléseinek.
7. Maga és mások felé is fukar, a pénzt a jövőbeli
ínséges idők tartalékának tekinti.
8. Merev és makacs.
Kényszeres személyiségzavar – MAGYARÁZATA



Anális fixáció
Pl. képtelen bármitől megválni (zsugori,
gyűjtögető), vagy túlzott tisztaságszeretet
(rendmániás, kényszeres)
Logikátlan gondolkodási folyamatok
Dichotóm gondolkodás (All-or-nothing, minden
vagy semmi gondolkodás)
A dichotóm gondolkodás alapja: a dolgok jók
vagy rosszak, feketék vagy fehérek.
Átmenetek, szürke árnyalatok nem léteznek.
Kényszeres személyiségzavar – KEZELÉSE





Nincs betegségtudat
Kognitív terápia
Érzelmek átélése, megtapasztalása, elfogadása
Bizonytalanság leküzdése, kockázatvállalás, személyes
korlátaik elfogadása
Dichotóm gondolkodás prfekciónizmus,
határozatlanság, halogatás oldása
A „C” csoport: félősek, szorongók
Elkerülő személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
szociális gátoltságban, a meg nem felelés érzésében és a
negatív megítéléstől való túlérzékenységben megnyilvánuló
általános sajátosság, 4 vagy több az alábbiakból:
1. A jelentős interperszonális kapcsolatokkal járó
foglalkozásokat kerüli, a kritika, negatív
visszajelzések vagy a visszautasítás miatti
félelmében.
Elkerülő személyiségzavar
2. Nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni,
hacsak nem biztos előre abban, hogy kedvelni
fogják.
3. Intim kapcsolatokban zárkózott, mert fél a
megszégyenüléstől vagy a nevetségessé válástól.
4. Túlzottan lefoglalják azok a szociális helyzetek,
ahol bírálták vagy elutasították.
Elkerülő személyiségzavar
5. A számára új társas helyzetekben gátolt, a meg
nem felelés érzései miatt.
6. Önmagát alkalmatlannak, személyesen nem
rokonszenvesnek, másokhoz képest alárendeltnek
látja.
7. Szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok
vagy új tevékenységek vállalásában, mert azok
zavarba ejtően igazolhatják félelmeit.
Elkerülő személyiségzavar – MAGYARÁZATA


szégyenérzetük a gyermekkori vizelet- székletürítési
kellemetlen megszégyenítő tapasztalatok;
mindenkiben potenciális kritikust, bírálót látnak
kisgyermekkori erős kritikák miatt.
Elkerülő személyiségzavar – KEZELÉSE







Önként jelentkeznek terápiára, de bizalmatlanok,
alapvető bizalom megteremtése
Szorongás kezelése
Háttér feltárása, konfliktusok feloldása
Megfelelő énkép kialakítása
Szociális készségeket javító tréning
Csoportterápiák, expozíció, készségfejlesztés,
támogatás
Szorongás gyógyszeres kezelése
A „C” csoport: félősek, szorongók
Dependens személyiségzavar

Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben
általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék, ami
önmagát alárendelő, kapaszkodó magatartáshoz és a
szeparációtól való félelemhez vezet, azaz 5 vagy több az
alábbiakból:
1. Mások messzemenő tanácsa és biztatása nélkül
nehézségei vannak a mindennapi
döntéshozatalban.
Dependens személyiségzavar
2. Másokra van szüksége ahhoz, hogy felelősséget
vállaljon az élete legtöbb területén.
3. Nehezen fejezi ki másokkal szemben a
véleményét, mert fél, hogy támogatásukat elveszíti.
4. Képtelen bármit önállóan kezdeményezni vagy
egyedül elvégezni.
Dependens személyiségzavar
5. Mások támogatásának túlzott megnyerése
érdekében odáig jut, hogy önként ajánlkozik
számára kellemetlen feladatok elvégzésére.
6. Kényelmetlenül és gyámoltalanul érzi magát
egyedül, mert felfokozottan fél attól, hogy nem
képes megvédeni magát.
7. Ha egy szoros kapcsolata megszakad, sürgősen új
kapcsolatot kell keresnie, hogy a védelem és a
támogatás forrása meg ne szakadjon.
Dependens személyiségzavar
8. Irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való
félelem.
Dependens személyiségzavar – MAGYARÁZATA





túlóvó szülői magatartás;
leválásra való képtelenség;
a környezet a dependens magatartást díjazza, az
önállósulást bünteti;
mintakövetés;
kognitív.
Dependens személyiségzavar – KEZELÉSE



Passzívan alávetik magukat a kezelésnek
Problémamegoldó képesség
Felelősség átruházása
Indulatáttátel kezelése (dependencia-szükséglet)
HANGULATZAVAROK
A hangulatzavarok



A hangulatzavarok esetében a kontroll elvész
A hangulat tartósan valamely irányba tolódik
A hangulat a testi-lelki közérzet megváltozása
kihat:
 a magatartásra
 az érzelmi reakciókra
 a kognitív és vegetatív funkciókra

Károsodnak:
 a személyközi kapcsolatok
 a szociális kapcsolatok
 a munkahelyi teljesítmény
KLINIKAI MEGJELENÉS

A hangulatzavar klinikai megjelenése
két mintát követhet: az egyik
a depresszió, a mindenre kiterjedő
gátoltság, a másik a mánia a gátlások
felszabadulása jellemző.
DEPRESSZIÓ
Major depresszív epizód fogalma


Megkülönböztetünk enyhe, major (közepes) és
súlyos depressziót. A major vagy közepes
depresszív epizód fogalma:
A. A következő tünetekből öt (vagy több) áll fenn
egy kéthetes periódus alatt, és ezek a korábbi
tevékenység megváltozásaként jelennek meg; az
első két tünetből legalább egy, vagy (1) a
depresszív hangulat, vagy (2) az érdeklődés vagy
öröm elvesztése szükséges a diagnózishoz:
Major depresszív epizód fogalma
1. A nap legnagyobb részében és csaknem
mindennap levert hangulat, amelyet az
egyéni beszámoló (pl. szomorúság, vagy
üresség érzése) vagy mások megfigyelése
(pl. könnyezni látják) jelez.
Major depresszív epizód fogalma
2. Az érdeklődés és az öröm jelentős
csökkenése minden, vagy majdnem minden
tevékenységben a nap túlnyomó részében, és
majdnem mindennap. (Akár szubjektív
beszámoló, akár mások megfigyelése
alapján.)
Major depresszív epizód fogalma
3. Jelentős súlycsökkenés, vagy gyarapodás
(havonta a testsúly 5%-át elérő változás)
diétázás nélkül, vagy az étvágy jelentős
csökkenése/növekedése csaknem
mindennap.
Major depresszív epizód fogalma
4. Insomnia (álmatlanság), vagy hypersomnia
(túlzott nappali aluszékonyság) csaknem
mindennap.
5. Motoros (mozgásos) agitáció, vagy
gátoltság csaknem mindennap (mások
megfigyelése, nem elegendő csupán a
nyugtalanság, vagy meglassultság szubjektív
érzete alapján).
Major depresszív epizód fogalma
6. Fáradtság, vagy anergia (erőtlenség, a
reakcióképesség hiánya) csaknem
mindennap.
7. Értéktelenség érzete, vagy kifejezett, ill.
inadekvát önvád/bűntudat, akár téveszmés
fokban is, szinte mindennap (nem pusztán a
beteg-lét miatti lelkiismeret-furdalás vagy
bűntudat).
Major depresszív epizód fogalma
8. Csökkent gondolkodási, összpontosítási,
vagy döntési képesség, szinte mindennap
(akár szubjektív élmény, akár mások
megfigyelése alapján).
9. A halál gondolatával való gyakori
foglalkozás (nem csak halálfélelem),
visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét
terv nélkül, vagy öngyilkossági kísérlet, vagy
konkrét öngyilkossági terv.
Depresszió − MAGYARÁZATA


Biológiai: genetikai tényezők, hormonális
változások (spec. esete: posztpartum
depresszió, szülés után)
Pszichodinamikus: tárgyvesztés szerepe (pl.
közeli rokon halála)
Depresszió − MAGYARÁZATA


Behaviorista: a pozitív megerősítés
csökkenése (pl. kiöregedett futballista)
Kognitív magyarázat: maladaptív
gondolkodás szerepe (maladataptív attitűd,
gondolkodási hibák)
Depresszió − KEZELÉSE



A depresszió kezelhető!
A hatékony kezelés a biológiai,
pszichológiai és környezeti háttértényezőket
egyaránt célba veszi
Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésből,
a családtagok bevonásából, tájékoztatásából,
és a stresszkezelés elsajátításából,
készségfejlesztésből áll.
MÁNIA
A mániás epizód fogalma


A. Abnormálisan és állandóan emelkedett,
expanzív, vagy irritált hangulat (minimum 1 hétig,
v. kórházi ellátás szükségessége).
B. Ebben a periódusban a következő tünetekből
legalább három (ha a hangulat irritált, négy)
tartósan és jelentős mértékben észlelhető:
A mániás epizód fogalma
1. Felfokozott önértékelés, grandiozitás.
2. Csökkent alvásigény (pl. 3 óra alvástól
felfrissült, kipihent).
3. Szokatlan beszédesség, ill. folyamatos
beszédkényszer.
A mániás epizód fogalma
4. Gondolatrohanás, gondolattorlódás
szubjektív élménye.
5. Disztraktibilitás, azaz lényegtelen vagy
irreveláns (nem idevágó, nem fontos) külső
ingerek könnyen elterelik a figyelmét.
A mániás epizód fogalma
6. A célirányos aktivitás (pl. munka, iskola,
társaság, szexualitás) markáns felfokozódása
vagy pszichomotoros agitáció,
nyugtalanság.
A mániás epizód fogalma
7. Kifejezett törekvés/részvétel örömszerző,
de káros/veszélyes következményekkel járó
tevékenységekben (pl. mértéktelen vásárlás,
szexuális dolgok kifecsegése, ésszerűtlen
pénzügyi befektetések).
Mánia − MAGYARÁZATA



A mániát a magas norepinefrin- aktivitással
és az alacsony szerotoninszinttel hozzák
összefüggésbe.
A nátriumionok rendellenes vándorlása is
szerepet játszik a jelenség kialakulásában.
Genetikai prediszpozició (hajlam)
KEVERT EPIZÓD
Bipoláris hangulatzavar


A depresszió és a mánia bizonyos tünetei egy
időben jelentkeznek.
Az egyes epizódok jellegzetessége alapján
bipoláris I és bipoláris II különíthető el.


Itt röviden a bipoláris I. típusra térünk ki.
A bipoláris I. zavarban szenvedők mániás és major
depressziós epizódokat élnek meg, melyek
többnyire váltakoznak egymással. Egyeseknek
kevert epizódjaik vannak, ők egyazon napon
produkálhatnak mániás és depressziós tüneteket.
Bipoláris hangulatzavar − KEZELÉSE

Gyógyszerek:
antipszichotikumok;
 lítium;
 antikonvulzívumok;
 benzodiazepinek.

Bipoláris hangulatzavar − KEZELÉSE

Pszichoszociális kezelések
Kimutatták, hogy ezek a terápiák megfelelőbb
hangulati stabilitást, kevesebb kórházi kezelést
és jobb működést eredményeznek.
 Meg kell említeni, hogy gyakran a családtagok
számára is hasznos lehet a pszichoszociális
terápia.


A kognitív viselkedésterápia segít a bipoláris
zavarban szenvedőknek, hogy megtanulják
megváltoztatni helytelen vagy negatív
gondolati mintázataikat és viselkedésüket.

A pszichoedukáció (oktatás a pszichés
folyamatokról) célja, hogy a bipoláris
zavarban szenvedők és családtagjaik
megismerjék a betegség természetét,
megtanulják felismerni a visszaesés jeleit,
hogy idejében segítségért tudjanak fordulni,
amivel esetleg meg lehet előzni egy súlyos
mániás vagy depresszív epizódot.

A családterápia célja, hogy a beteg
családjában gyakran előforduló stressz
kezelésében segítsen.
Az öngyilkosság
Típusok (Scneidman,1981):
 Halálkereső – elszántsága változó
 Halálvállaló – megelőzni kíván egy még
rosszabbnak vélt állapotot (súlyos beteg, öreg
emberek)
 Haláltagadó – túlvilági boldogságot remél
(gyerekek, szekták)
Az öngyilkosság
Halálkihívó – nem feltétlenül akarnak meghalni,
kacérkodnak a halállal (orosz rulett, környezetet
bevonók)
Krónikus öngyilkosság (Menninger,1938)
alkoholizmus,drog, dohányzás, stb. - nem tudatos
halálkeresés


Az öngyilkosság rizikófaktorai
Stresszek halmozódása: válás, munkahely
elvesztése, haláleset, stb.)
 Súlyos betegség: daganatos betegek, nagy
fájdalmak, fizikai-szellemi leépülés
 Rossz bánásmód: börtön, fogolytábor,
nevelőintézet, bántalmazott gyerekek, nők

Az öngyilkosság rizikófaktorai



Foglalkozási stressz: pszichiáter,
pszichológus, orvos, ügyvéd
Mentális zavarok: alkohol-, drogfogyasztás,
hangulatzavar, skizofrénia
Modelkövetés: film, idol szuicidiuma, stb.
Terápia
Prevenciós programok: SOS telefonos
hálózat krízisintervenció
 Bensőséges kapcsolat kialakítása
 A probléma megértése és pontosítása
 A veszélyeztetettség mértékének
megállapítása
 A hívó erőforrásainak mobilizálása
 Terápiás terv kidolgozása
