Transcript Nemzetközi jog - Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet

Európai közjog I.
Szalayné Sándor Erzsébet
2008/2009-as tanév II. félév
Nemzetközi jog – nemzeti jog – EU-jog
A nemzetközi jog
1. Jogi jellege: a nemzetközi kapcsolatok mai
rendszerében már nem vitatott
2. Számos tárgykörben a nemzetközi jogi
szabályozás mértéke és dogmatikai tagoltsága
eléri a nemzeti jogban megszokott mértéket
3. A nemzetközi kapcsolatok egyre mélyebb és
szélesebb összefonódásai nélkülözhetetlenné
teszik az ismeretét
A nemzetközi jog (folyt.)
4. Ma már minden nemzeti jogalkalmazónak
ismernie kell saját jogterületének nemzetközi
vonatkozásait is.
5. Az Európai Unió joga – amely nagymértékben
hatással van tagállamainak nemzeti jogrendszerére
– szintén a nemzetközi jogon alapszik.
Amiről beszélni kell …
A nemzetközi jog sajátos jellege
Nemzetközi jog – nemzeti jog különbségei
Nemzetközi jog sajátos jellege
1. A nemzetközi jog koordinatív jellege
2. A nemzetközi jog decentralizált jellege
3. A nemzetközi jog individuális jellege
4. A nemzetközi jog politikai és etikai vonásai
5. A nemzetközi jog közvetett jellege
A nemzetközi jog
sajátos jellegének magyarázata
1.
-
-
Koordinatív jelleg
A nemzetközi jog egyenjogú, szabad államok közti viszonyokat
szabályozza („szuverén egyenlőség”)
Annak ellenére, hogy a nemzetközi jogot szokásos módon a
„közjog” kategóriájába sorolják, alapvetően nincs köze a közjogot
egyébként jellemző, tipikus alá-fölérendeltséghez.
A jogalapot a gyakorlat és a szokásjog szolgáltatja, nem pedig
törvény és közigazgatási aktus.
Az államokon belül ismert/megszokott többségi döntéshozatal
messzemenően ismeretlen jelenség.
A nemzetközi jog
sajátos jellegének magyarázata
2. Decentralizált jelleg
-
-
A nemzetközi közösség nem rendelkezik kialakultnak mondható
intézményrendszerrel
Régi és újabb elméletek ellenére a nemzetközi közösségnek nincsenek
„világ”-szervei (ill. csak kevés ilyen van)
Mint a távoli jogtörténeti időkből ismert „alulfejlett” jogközösségek
esetében, a nemzetközi jog esetében is kiemelkedő szerepe van az
önsegélynek ill. az önkéntes jogkövetésnek
„Csak az erősebb tudja a jogát érvényesíteni” tétel veszélye reális
veszély a nemzetközi kapcsolatokban, annak ellenére, hogy az erőszak
tilalmának elve ezt igyekszik kordában tartani – de nem bizonyult
eddig tökéletes eszköznek
A nemzetközi jog
sajátos jellegének magyarázata
3. Individuális, konkrét jelleg
-
-
-
A nemzeti jogban a tipizálható esetek igen nagy számban, relatíve
hasonló körülmények között fordulnak elő, így absztrakt,
nagymértékben általánosítható jogelvek megfogalmazása
természetesnek, gyakorinak mondható.
A nemzetközi jogban ezzel szemben lényegesen kisebb számú
alanyról, individuális, történelmi léptékű hatalmakról, egészen
konkrét problémákról van szó.
A jogügylet a jogi normával nagyon gyakran egybeesik.
Az alanyi jog és a jog tárgya közti különbségtétel értelmezhetetlen.
A nemzetközi joggal napi szinten foglalkozók fentiek miatt óva
intenek az általánosításoktól a nemzetközi kapcsolatok körében.
A nemzetközi jog
sajátos jellegének magyarázata
4. Politikai és etikai vonások
-
-
A nemzetközi közösség alanyainak magatartását nagymértékben
meghatározzák politikai és etikai vonások – sokkal nagyobb
mértékben, mint a nemzeti jog hatókörén belül – főként azért, mert a
nemzetközi közösség esetében hiányzik a tagállamon belül ismert
végrehajtó apparátus.
A politikum jelentősége főként a nemzetközi szerződések
értelmezése kapcsán erősödik fel, ismerni kell egy-egy nemzetközi
szerződés megkötésekori tagállami szándékot, politikai hátteret a
helyes alkalmazáshoz
A nemzetközi jog
sajátos jellegének magyarázata
5. Közvetett jelleg
-
-
A nemzetközi közösség, amelynek működését a nemzetközi jog
szabályozza, alanyainak körét tekintve közvetett: magánszemély
csak kivételes esetben számít alanynak.
A nemzetközi jog alanyai tipikusan az államok és a nemzetközi
szervezetek, a magánszemélyek csak akkor és csak annyiban, ahol
és amennyiben az államok hajlandók a magánszemélyeket érintő
felségjogaikról lemondani (ld. emberi jogok nemzetközi jogi védelme)
Nemzetközi jog – nemzeti jog
A tényállások helyes megítéléséhez nélkülözhetetlen a két jogrendszer
közti alapvető különbségek ismerete
1.
2.
3.
4.
Mellérendeltség – alá-fölérendeltség
Jogalkotó – jogalkalmazó egybeesése ill. szétválása
Jogorvoslat fakultatív ill. kötelező volta
Szankciórendszer hiánya – megléte
Az Európai Unió jogrendszere
Az EU jogrendszere a nemzetközi jog és a nemzeti jog összefüggésében
értelmezhető.
- a nemzeti jogból nyert felhatalmazás alapján
- a nemzetközi jog eszközrendszerét felhasználva alakult ki a
- „harmadik” jogrendszer, az EU jogrendszere, melynek elemei
- visszaáramlanak a tagállamok nemzeti jogrendszereibe, és amely
- szupranacionális jelleggel bír: közvetlen hatály és kötelező bíráskodás
TEHÁT:
Az EU jogrendszere sem a nemzetközi joggal, sem a tagállamok nemzeti
jogrendjével nem azonosítható, de mindegyikhez szorosan kötődik
Feladat
Melyek a három jogrendszer
Nemzeti jog
- Nemzetközi jog
Európai Unió jogrendszere
-
-
közti különbségek és hasonlóságok ?????
Néhány jogeset
Bernadotte gróf ügye
(ENSZ nemzetközi jogalanyisága)
Omega Spielhallen GmbH ügy
(emberi méltóság és/vagy gazdasági alapszabadság?)