Transcript Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és
Slide 1
Az emberi jogok a XXI. század
világpolitikájában és
világgazdaságában
Az alapjogok három
jogrendszer metszéspontjában
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
1
Slide 2
Az alapjogok rétegződése Európában
Egymást átfedő alapjogi rendszerek
Anyagi jogi szabályozás versengése
Jogorvoslati fórumok közti hatásköri
versengés
Pozitív-negatív „interferencia”: kiolt-erősít a jogértelmezés és jogalkalmazás terén
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
2
Slide 3
Viszonylatok
Uniós jog/közösségi jog – belső feszültségek
az alapszabadságok-alapjogok mentén
Uniós jog / közösségi jog – nemzeti jog
Uniós jog / közösségi jog – Emberi Jogok
Európai Egyezménye
Uniós jog/ közösségi jog – nemzetközi (köz)jog
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
3
Slide 4
Európai Bíróság – Emberi Jogok
Európai Bírósága
Tény: az Európai Bíróság alapjogi
bíróságként lép fel – primer funkciója
ellenére
Tény: az Európai Unió (még) nem tagja
az Európa Tanácsnak
Probléma: a két jogorvoslati fórum
egymáshoz való viszonya
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
4
Slide 5
Európai Bíróság – Emberi Jogok
Európai Bírósága
Felmerülő problémák
1. Eltérő alapjogi standard Luxemburgban és
Strasbourgban
- az EJEE eltérő, sőt ellentmondásos értelmezése a két
bírói fórum részéről a konfliktus feloldásának
lehetősége nélkül – EJEB nem fellebviteli fórum
2. EJEB közösségi jogot vizsgál
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
5
Slide 6
Emberi Jogok Európai
Bírósága
1.
2.
CFDT-ügy (1977) – teljes egészében
elhárítja magától a közösségi jog alapjogi
kontrollját (Tanács kinevezési gyakorlata)
Melchers & Co. (1987) – a közösségi jogot
végrehajtó tagállami aktust azonban már
alapjogi kontrollnak veti alá (versenyellenes
magatartás miatt kiszabott pénzbírság tagállami vhr-aktusa ellen)
3.
Matthews (1999) – primer közösségi jogi
aktus (tagállamok nemzetközi szerződése)
alapjogi megfelelőségét is vizsgálhatónak
nyilvánítja (Gibraltár – Európai Parlamenti választások)
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
6
Slide 7
Emberi Jogok Európai
Bírósága
1.
2.
Cantoni (1996) – irányelv szövegével
azonos francia jogszabály alapjoggal
ellentétes, holott volt mozgástere a
jogalkotónak (Fricska az EuB-nak, feltehetően a 2/94 miatt)
Senator Lines (2000) – lényegében az
Európai Bizottság döntésének adott
esetben a EJEE-vel való összeegyeztethetőségét vizsgálja – frontális támadás az
Európai Bírósággal szemben! (versenyellenes
magatartás miatt Bizottság által kiszabott pénzbírság)
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
7
Slide 8
Emberi Jogok Európai Bírósága
- barátságos gesztus Luxemburg irányába
1.
2.
3.
4.
5.
Bosphorus-ügy (2005)
Tényállás (ENSZ BT-határozat 1993, EuB-ítélet: 1996)
Megengedhetőség
Alkalmazhatóság
Megalapozottság
Jogszerűség megdönthető vélelme –
három lépésben
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
8
Slide 9
Emberi Jogok Európai Bírósága –
megváltozott hozzáállás okai
1.
2.
3.
Unió és EJEE nagy sebességgel
közelítenek egymás felé –
alkotmányszerződés, reformszerződés –
hasonló értékű alapjogvédelem mindkét
szinten valószínűsíthető
EJEB elfogadja az Európai Bíróság egyre
erőteljesebb és érezhető alapjogi
elkötelezettségét
EJEB feltehetően levonja a saját drámai
méreteket öltő túlterheltségéből adódó
következtetéseket (a jogszerűség vélelme)
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
9
Slide 10
Közösségi jog – nemzetközi jog
A nemzetközi jogi normativitás erősödése a
nemzeti szuverenitás relativizálódásához
vezet
Az egyén már nem csupán
kedvezményezettje, hanem egyre inkább
alanya is a nemzetközi jognak
A közösségi jog és a nemzetközi jog
azonban nem ugyanabban az ütemben és
mélységben halad az alkotmányos jellegű
normativitás irányába - különösen így van
ez az egyén körüli szabályok esetében
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
10
Slide 11
Közösségi jog – nemzetközi jog
1.
1.
Nemzetközi terrorizmus elleni harc
- ENSZ BT határozat (konkrét listák)
- KKBP közös álláspont
- Tanácsi v. Bizottsági végrehajtó rendelet
Hasonló értékű és hatékonyságú alapjogvédelem
hiánya a nemzetközi jogban
- materiális értelemben
- eljárásjogi értelemben is
- számos esetben titkosszolgálati eszközök
alapján születnek BT-határozatok
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
11
Slide 12
Közösségi jog – nemzetközi jog
A két jogrend közti feszültség elemei:
- politikai – nemzetközi terrorizmus elleni harc és a
közbiztonság garantálása
- intézményi szinten – eltérő logikájú rendszerek állnak
egymással szemben (jogállami elveken nyugvó, kötelező
bíráskodást gyakorló közösségi jog – és a főként diplomáciai
eszközökkel operáló, mellérendeltségen nyugvó nemzetközi
jog
- jogi – az egyén igénye jogorvoslathoz versus az ENSZ
amúgy is gyenge lábon álló normativitásának
veszélyeztetése
- identitás – a Közösség/Unió önazonosságának éppen
egyik lényeges eleme a jogközösség, beleértve az
alapjogokat ill. a jogorvoslathoz való jogot
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
12
Slide 13
Közösségi jog – nemzetközi jog
Az Elsőfokú Bíróság küzdelme
Kadi és Yusuf (2005) – alapjogkontroll teljes hiánya
Tényállás
Közösség és az ENSZ viszonya
Megoldás:
- nemzetközi jog primátusa a közösségi jog felett
- közösségi alapjog-kontroll kizárt
- szűrő: nemzetközi ius cogens
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
13
Slide 14
Közösségi jog – nemzetközi jog
Az Elsőfokú Bíróság küzdelme
Ayadi és Hassan (2006) – marginális alapjogvédelem
1.
2.
3.
a.
b.
c.
Tényállás (u.a.)
Kadi-ügy elveinek megerősítése
A Bíróság ellenstratégiát keres – kétségbeesetten:
A BT-határozattal követett cél fontossága (megelőzés)
A BT-határozat, az azt átültető rendelet konzekvenciái „nem túl
súlyosak” - de az arányosság bíróság általi megállapítása hiányzik
Törlési eljárás (a BT szankcióbizottságának iránymutatása) –
gyakorlatilag egyfajta diplomáciai védelem lehetőségét teremti meg
– esetleges és nélkülözi a bírói jogorvoslatot, de a törlési eljárást
kezdeményező állam köteles az ügyet az alapjogok szellemében,
az egyenértékűség és a hatékonyság elve alapján kezelni
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
14
Slide 15
Közösségi jog – nemzetközi jog
1.
2.
3.
4.
Az Elsőfokú Bíróság küzdelme
Iráni népi mudzsahedin-ügy (2006) – újraéledő alapjogvédelem
(Stichting Al-Aqsa, Sison – 2007)
Tényállás (különbség: nevek listáját a közös álláspont és a rendelet
határozta meg)
A tényállásbeli különbség okán – a közösségi jog-nemzetközi jog
összefüggése lazább – a Közösség saját hatáskörben állapította
meg a névsort
Ezért a közösségi alapjogok (a meghallgatáshoz való jog,
indokolási kötelezettség, effektív bírói jogorvoslathoz való jog)
kontrollja elvégezhető – a véletlenen múlik azonban – az
információhiány miatt – az érvényesíthetőség
Meg is állapítja az említett alapjogok sérelmét
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
15
Slide 16
Közösségi jog – nemzetközi jog
Elsőfokú Bíróság küzdelme – a kiskapu
1.
2.
3.
4.
Elismeri ugyan a nemzetközi jog primátusát
Fenntartja azonban magának azt a jogot, hogy akkor is
elvégezze a közösségi alapjog-kontrollt, ha a névsort a BThatározat tartalmazza, nem csak a közösségi jogforrás
Ehhez a nemzetközi jogban még bizonytalan fogalmakat
emel be az érvelésébe: pl. nincs általános „terrorizmus” ill.
„terrorcselekmény-definíció
Figyelmeztetésnek tekintendő az Elsőfokú Bíróság által
2005-től kialakított gyakorlat: az ENSZ jobban teszi, ha
nagyobb gondossággal jár el az emberi jogok/alapjogok
védelme esetén
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
16
Slide 17
Közösségi jog – nemzetközi jog
1.
2.
Európai Bíróság – korrekció
Az előző ügyek mindegyike fellebbezéssel az
Bírósághoz kerül/került – a Kadi-ügyben 2008
januárjában elkészült a főtanácsnoki indítvány:
Feltételezhető, hogy minden további ügyben a
Bíróság megsemmisíti az Elsőfokú Bíróság
ítéleteit, nem osztja azt az érveléstechnikát és
logikát, amely voltaképpen saját kompetenciáját
helyezi háttérbe a sokkal bizonytalanabb és
kevésbé hatékony nemzetközi jogforrással
szemben
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
17
Slide 18
Közösségi jog – nemzetközi jog
1.
2.
3.
4.
Európai Bíróság – korrekció
Segi és Gestoras Pro Amnistía (2007)
Tényállás
Korábbi értelmezés szerint a KKBP illetve a harmadik pillér
terén alkotható közös álláspont nem alapozza meg az
Európai Bíróság, még kevésbé az Elsőfokú Bíróság
joghatóságát
Újdonság: ún. közös álláspontok előzetes döntéshozatali
eljárás keretében alapjog-kontrollnak vethetők alá, ha
harmadik személyek irányába joghatás kiváltására
alkalmasak
A Pupino-ügy (kerethatározat közvetlen hatálya) már
előrevetítette a Bíróság hajlandóságát arra, hogy a harmadik
pillért a közösségi jog irányába mozdítsa el
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
18
Slide 19
Konklúzió
1.
2.
3.
4.
Az Európai Bíróság erősíteni és szélesíteni fogja
alapjogi ítélkezési gyakorlatát és szigorát – a
Reformszerződés sorsától függetlenül is – még
annak árán is, hogy saját hatásköri felhatalmazását
a szokásosnál is tágabban értelmezi
Bizonyosan nem kívánja a nemzeti bíróságokra
hárítani/engedni a közösségi alapjog-kontrollt
Igyekszik gesztust tenni a strassburgi bíróságnak –
a törekvés kölcsönös – tekintettel a várható
csatlakozásra is
Strasbourg és Luxemburg is félreérthetetlen jeleket
küld a nemzetközi jog és az ENSZ felé az emberi
jogok illetve alapjogok kapcsán
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
19
Az emberi jogok a XXI. század
világpolitikájában és
világgazdaságában
Az alapjogok három
jogrendszer metszéspontjában
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
1
Slide 2
Az alapjogok rétegződése Európában
Egymást átfedő alapjogi rendszerek
Anyagi jogi szabályozás versengése
Jogorvoslati fórumok közti hatásköri
versengés
Pozitív-negatív „interferencia”: kiolt-erősít a jogértelmezés és jogalkalmazás terén
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
2
Slide 3
Viszonylatok
Uniós jog/közösségi jog – belső feszültségek
az alapszabadságok-alapjogok mentén
Uniós jog / közösségi jog – nemzeti jog
Uniós jog / közösségi jog – Emberi Jogok
Európai Egyezménye
Uniós jog/ közösségi jog – nemzetközi (köz)jog
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
3
Slide 4
Európai Bíróság – Emberi Jogok
Európai Bírósága
Tény: az Európai Bíróság alapjogi
bíróságként lép fel – primer funkciója
ellenére
Tény: az Európai Unió (még) nem tagja
az Európa Tanácsnak
Probléma: a két jogorvoslati fórum
egymáshoz való viszonya
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
4
Slide 5
Európai Bíróság – Emberi Jogok
Európai Bírósága
Felmerülő problémák
1. Eltérő alapjogi standard Luxemburgban és
Strasbourgban
- az EJEE eltérő, sőt ellentmondásos értelmezése a két
bírói fórum részéről a konfliktus feloldásának
lehetősége nélkül – EJEB nem fellebviteli fórum
2. EJEB közösségi jogot vizsgál
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
5
Slide 6
Emberi Jogok Európai
Bírósága
1.
2.
CFDT-ügy (1977) – teljes egészében
elhárítja magától a közösségi jog alapjogi
kontrollját (Tanács kinevezési gyakorlata)
Melchers & Co. (1987) – a közösségi jogot
végrehajtó tagállami aktust azonban már
alapjogi kontrollnak veti alá (versenyellenes
magatartás miatt kiszabott pénzbírság tagállami vhr-aktusa ellen)
3.
Matthews (1999) – primer közösségi jogi
aktus (tagállamok nemzetközi szerződése)
alapjogi megfelelőségét is vizsgálhatónak
nyilvánítja (Gibraltár – Európai Parlamenti választások)
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
6
Slide 7
Emberi Jogok Európai
Bírósága
1.
2.
Cantoni (1996) – irányelv szövegével
azonos francia jogszabály alapjoggal
ellentétes, holott volt mozgástere a
jogalkotónak (Fricska az EuB-nak, feltehetően a 2/94 miatt)
Senator Lines (2000) – lényegében az
Európai Bizottság döntésének adott
esetben a EJEE-vel való összeegyeztethetőségét vizsgálja – frontális támadás az
Európai Bírósággal szemben! (versenyellenes
magatartás miatt Bizottság által kiszabott pénzbírság)
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
7
Slide 8
Emberi Jogok Európai Bírósága
- barátságos gesztus Luxemburg irányába
1.
2.
3.
4.
5.
Bosphorus-ügy (2005)
Tényállás (ENSZ BT-határozat 1993, EuB-ítélet: 1996)
Megengedhetőség
Alkalmazhatóság
Megalapozottság
Jogszerűség megdönthető vélelme –
három lépésben
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
8
Slide 9
Emberi Jogok Európai Bírósága –
megváltozott hozzáállás okai
1.
2.
3.
Unió és EJEE nagy sebességgel
közelítenek egymás felé –
alkotmányszerződés, reformszerződés –
hasonló értékű alapjogvédelem mindkét
szinten valószínűsíthető
EJEB elfogadja az Európai Bíróság egyre
erőteljesebb és érezhető alapjogi
elkötelezettségét
EJEB feltehetően levonja a saját drámai
méreteket öltő túlterheltségéből adódó
következtetéseket (a jogszerűség vélelme)
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
9
Slide 10
Közösségi jog – nemzetközi jog
A nemzetközi jogi normativitás erősödése a
nemzeti szuverenitás relativizálódásához
vezet
Az egyén már nem csupán
kedvezményezettje, hanem egyre inkább
alanya is a nemzetközi jognak
A közösségi jog és a nemzetközi jog
azonban nem ugyanabban az ütemben és
mélységben halad az alkotmányos jellegű
normativitás irányába - különösen így van
ez az egyén körüli szabályok esetében
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
10
Slide 11
Közösségi jog – nemzetközi jog
1.
1.
Nemzetközi terrorizmus elleni harc
- ENSZ BT határozat (konkrét listák)
- KKBP közös álláspont
- Tanácsi v. Bizottsági végrehajtó rendelet
Hasonló értékű és hatékonyságú alapjogvédelem
hiánya a nemzetközi jogban
- materiális értelemben
- eljárásjogi értelemben is
- számos esetben titkosszolgálati eszközök
alapján születnek BT-határozatok
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
11
Slide 12
Közösségi jog – nemzetközi jog
A két jogrend közti feszültség elemei:
- politikai – nemzetközi terrorizmus elleni harc és a
közbiztonság garantálása
- intézményi szinten – eltérő logikájú rendszerek állnak
egymással szemben (jogállami elveken nyugvó, kötelező
bíráskodást gyakorló közösségi jog – és a főként diplomáciai
eszközökkel operáló, mellérendeltségen nyugvó nemzetközi
jog
- jogi – az egyén igénye jogorvoslathoz versus az ENSZ
amúgy is gyenge lábon álló normativitásának
veszélyeztetése
- identitás – a Közösség/Unió önazonosságának éppen
egyik lényeges eleme a jogközösség, beleértve az
alapjogokat ill. a jogorvoslathoz való jogot
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
12
Slide 13
Közösségi jog – nemzetközi jog
Az Elsőfokú Bíróság küzdelme
Kadi és Yusuf (2005) – alapjogkontroll teljes hiánya
Tényállás
Közösség és az ENSZ viszonya
Megoldás:
- nemzetközi jog primátusa a közösségi jog felett
- közösségi alapjog-kontroll kizárt
- szűrő: nemzetközi ius cogens
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
13
Slide 14
Közösségi jog – nemzetközi jog
Az Elsőfokú Bíróság küzdelme
Ayadi és Hassan (2006) – marginális alapjogvédelem
1.
2.
3.
a.
b.
c.
Tényállás (u.a.)
Kadi-ügy elveinek megerősítése
A Bíróság ellenstratégiát keres – kétségbeesetten:
A BT-határozattal követett cél fontossága (megelőzés)
A BT-határozat, az azt átültető rendelet konzekvenciái „nem túl
súlyosak” - de az arányosság bíróság általi megállapítása hiányzik
Törlési eljárás (a BT szankcióbizottságának iránymutatása) –
gyakorlatilag egyfajta diplomáciai védelem lehetőségét teremti meg
– esetleges és nélkülözi a bírói jogorvoslatot, de a törlési eljárást
kezdeményező állam köteles az ügyet az alapjogok szellemében,
az egyenértékűség és a hatékonyság elve alapján kezelni
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
14
Slide 15
Közösségi jog – nemzetközi jog
1.
2.
3.
4.
Az Elsőfokú Bíróság küzdelme
Iráni népi mudzsahedin-ügy (2006) – újraéledő alapjogvédelem
(Stichting Al-Aqsa, Sison – 2007)
Tényállás (különbség: nevek listáját a közös álláspont és a rendelet
határozta meg)
A tényállásbeli különbség okán – a közösségi jog-nemzetközi jog
összefüggése lazább – a Közösség saját hatáskörben állapította
meg a névsort
Ezért a közösségi alapjogok (a meghallgatáshoz való jog,
indokolási kötelezettség, effektív bírói jogorvoslathoz való jog)
kontrollja elvégezhető – a véletlenen múlik azonban – az
információhiány miatt – az érvényesíthetőség
Meg is állapítja az említett alapjogok sérelmét
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
15
Slide 16
Közösségi jog – nemzetközi jog
Elsőfokú Bíróság küzdelme – a kiskapu
1.
2.
3.
4.
Elismeri ugyan a nemzetközi jog primátusát
Fenntartja azonban magának azt a jogot, hogy akkor is
elvégezze a közösségi alapjog-kontrollt, ha a névsort a BThatározat tartalmazza, nem csak a közösségi jogforrás
Ehhez a nemzetközi jogban még bizonytalan fogalmakat
emel be az érvelésébe: pl. nincs általános „terrorizmus” ill.
„terrorcselekmény-definíció
Figyelmeztetésnek tekintendő az Elsőfokú Bíróság által
2005-től kialakított gyakorlat: az ENSZ jobban teszi, ha
nagyobb gondossággal jár el az emberi jogok/alapjogok
védelme esetén
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
16
Slide 17
Közösségi jog – nemzetközi jog
1.
2.
Európai Bíróság – korrekció
Az előző ügyek mindegyike fellebbezéssel az
Bírósághoz kerül/került – a Kadi-ügyben 2008
januárjában elkészült a főtanácsnoki indítvány:
Feltételezhető, hogy minden további ügyben a
Bíróság megsemmisíti az Elsőfokú Bíróság
ítéleteit, nem osztja azt az érveléstechnikát és
logikát, amely voltaképpen saját kompetenciáját
helyezi háttérbe a sokkal bizonytalanabb és
kevésbé hatékony nemzetközi jogforrással
szemben
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
17
Slide 18
Közösségi jog – nemzetközi jog
1.
2.
3.
4.
Európai Bíróság – korrekció
Segi és Gestoras Pro Amnistía (2007)
Tényállás
Korábbi értelmezés szerint a KKBP illetve a harmadik pillér
terén alkotható közös álláspont nem alapozza meg az
Európai Bíróság, még kevésbé az Elsőfokú Bíróság
joghatóságát
Újdonság: ún. közös álláspontok előzetes döntéshozatali
eljárás keretében alapjog-kontrollnak vethetők alá, ha
harmadik személyek irányába joghatás kiváltására
alkalmasak
A Pupino-ügy (kerethatározat közvetlen hatálya) már
előrevetítette a Bíróság hajlandóságát arra, hogy a harmadik
pillért a közösségi jog irányába mozdítsa el
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
18
Slide 19
Konklúzió
1.
2.
3.
4.
Az Európai Bíróság erősíteni és szélesíteni fogja
alapjogi ítélkezési gyakorlatát és szigorát – a
Reformszerződés sorsától függetlenül is – még
annak árán is, hogy saját hatásköri felhatalmazását
a szokásosnál is tágabban értelmezi
Bizonyosan nem kívánja a nemzeti bíróságokra
hárítani/engedni a közösségi alapjog-kontrollt
Igyekszik gesztust tenni a strassburgi bíróságnak –
a törekvés kölcsönös – tekintettel a várható
csatlakozásra is
Strasbourg és Luxemburg is félreérthetetlen jeleket
küld a nemzetközi jog és az ENSZ felé az emberi
jogok illetve alapjogok kapcsán
2008. május 8.
Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék
19