Slide 1

Az emberi jogok a XXI. század
világpolitikájában és
világgazdaságában

Az alapjogok három
jogrendszer metszéspontjában

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

1


Slide 2

Az alapjogok rétegződése Európában







Egymást átfedő alapjogi rendszerek
Anyagi jogi szabályozás versengése
Jogorvoslati fórumok közti hatásköri
versengés
Pozitív-negatív „interferencia”: kiolt-erősít a jogértelmezés és jogalkalmazás terén

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

2


Slide 3

Viszonylatok
Uniós jog/közösségi jog – belső feszültségek
az alapszabadságok-alapjogok mentén

Uniós jog / közösségi jog – nemzeti jog
Uniós jog / közösségi jog – Emberi Jogok
Európai Egyezménye
Uniós jog/ közösségi jog – nemzetközi (köz)jog
2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

3


Slide 4

Európai Bíróság – Emberi Jogok
Európai Bírósága
Tény: az Európai Bíróság alapjogi
bíróságként lép fel – primer funkciója
ellenére
Tény: az Európai Unió (még) nem tagja
az Európa Tanácsnak
Probléma: a két jogorvoslati fórum
egymáshoz való viszonya
2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

4


Slide 5

Európai Bíróság – Emberi Jogok
Európai Bírósága
Felmerülő problémák
1. Eltérő alapjogi standard Luxemburgban és
Strasbourgban
- az EJEE eltérő, sőt ellentmondásos értelmezése a két
bírói fórum részéről a konfliktus feloldásának
lehetősége nélkül – EJEB nem fellebviteli fórum

2. EJEB közösségi jogot vizsgál

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

5


Slide 6

Emberi Jogok Európai
Bírósága
1.

2.

CFDT-ügy (1977) – teljes egészében
elhárítja magától a közösségi jog alapjogi
kontrollját (Tanács kinevezési gyakorlata)
Melchers & Co. (1987) – a közösségi jogot
végrehajtó tagállami aktust azonban már
alapjogi kontrollnak veti alá (versenyellenes
magatartás miatt kiszabott pénzbírság tagállami vhr-aktusa ellen)

3.

Matthews (1999) – primer közösségi jogi
aktus (tagállamok nemzetközi szerződése)
alapjogi megfelelőségét is vizsgálhatónak
nyilvánítja (Gibraltár – Európai Parlamenti választások)

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

6


Slide 7

Emberi Jogok Európai
Bírósága
1.

2.

Cantoni (1996) – irányelv szövegével
azonos francia jogszabály alapjoggal
ellentétes, holott volt mozgástere a
jogalkotónak (Fricska az EuB-nak, feltehetően a 2/94 miatt)
Senator Lines (2000) – lényegében az
Európai Bizottság döntésének adott
esetben a EJEE-vel való összeegyeztethetőségét vizsgálja – frontális támadás az
Európai Bírósággal szemben! (versenyellenes
magatartás miatt Bizottság által kiszabott pénzbírság)

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

7


Slide 8

Emberi Jogok Európai Bírósága
- barátságos gesztus Luxemburg irányába

1.
2.
3.
4.

5.

Bosphorus-ügy (2005)
Tényállás (ENSZ BT-határozat 1993, EuB-ítélet: 1996)
Megengedhetőség
Alkalmazhatóság
Megalapozottság
Jogszerűség megdönthető vélelme –
három lépésben

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

8


Slide 9

Emberi Jogok Európai Bírósága –
megváltozott hozzáállás okai
1.

2.

3.

Unió és EJEE nagy sebességgel
közelítenek egymás felé –
alkotmányszerződés, reformszerződés –
hasonló értékű alapjogvédelem mindkét
szinten valószínűsíthető
EJEB elfogadja az Európai Bíróság egyre
erőteljesebb és érezhető alapjogi
elkötelezettségét
EJEB feltehetően levonja a saját drámai
méreteket öltő túlterheltségéből adódó
következtetéseket (a jogszerűség vélelme)

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

9


Slide 10

Közösségi jog – nemzetközi jog






A nemzetközi jogi normativitás erősödése a
nemzeti szuverenitás relativizálódásához
vezet
Az egyén már nem csupán
kedvezményezettje, hanem egyre inkább
alanya is a nemzetközi jognak
A közösségi jog és a nemzetközi jog
azonban nem ugyanabban az ütemben és
mélységben halad az alkotmányos jellegű
normativitás irányába - különösen így van
ez az egyén körüli szabályok esetében

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

10


Slide 11

Közösségi jog – nemzetközi jog
1.

1.

Nemzetközi terrorizmus elleni harc
- ENSZ BT határozat (konkrét listák)
- KKBP közös álláspont
- Tanácsi v. Bizottsági végrehajtó rendelet
Hasonló értékű és hatékonyságú alapjogvédelem
hiánya a nemzetközi jogban
- materiális értelemben
- eljárásjogi értelemben is
- számos esetben titkosszolgálati eszközök
alapján születnek BT-határozatok

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

11


Slide 12

Közösségi jog – nemzetközi jog
A két jogrend közti feszültség elemei:

- politikai – nemzetközi terrorizmus elleni harc és a
közbiztonság garantálása
- intézményi szinten – eltérő logikájú rendszerek állnak
egymással szemben (jogállami elveken nyugvó, kötelező
bíráskodást gyakorló közösségi jog – és a főként diplomáciai
eszközökkel operáló, mellérendeltségen nyugvó nemzetközi
jog
- jogi – az egyén igénye jogorvoslathoz versus az ENSZ
amúgy is gyenge lábon álló normativitásának
veszélyeztetése
- identitás – a Közösség/Unió önazonosságának éppen
egyik lényeges eleme a jogközösség, beleértve az
alapjogokat ill. a jogorvoslathoz való jogot
2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

12


Slide 13

Közösségi jog – nemzetközi jog
Az Elsőfokú Bíróság küzdelme
Kadi és Yusuf (2005) – alapjogkontroll teljes hiánya

Tényállás

Közösség és az ENSZ viszonya

Megoldás:
- nemzetközi jog primátusa a közösségi jog felett
- közösségi alapjog-kontroll kizárt
- szűrő: nemzetközi ius cogens

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

13


Slide 14

Közösségi jog – nemzetközi jog
Az Elsőfokú Bíróság küzdelme

Ayadi és Hassan (2006) – marginális alapjogvédelem
1.
2.
3.

a.
b.

c.

Tényállás (u.a.)
Kadi-ügy elveinek megerősítése
A Bíróság ellenstratégiát keres – kétségbeesetten:
A BT-határozattal követett cél fontossága (megelőzés)
A BT-határozat, az azt átültető rendelet konzekvenciái „nem túl
súlyosak” - de az arányosság bíróság általi megállapítása hiányzik
Törlési eljárás (a BT szankcióbizottságának iránymutatása) –
gyakorlatilag egyfajta diplomáciai védelem lehetőségét teremti meg
– esetleges és nélkülözi a bírói jogorvoslatot, de a törlési eljárást
kezdeményező állam köteles az ügyet az alapjogok szellemében,
az egyenértékűség és a hatékonyság elve alapján kezelni

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

14


Slide 15

Közösségi jog – nemzetközi jog

1.

2.

3.

4.

Az Elsőfokú Bíróság küzdelme
Iráni népi mudzsahedin-ügy (2006) – újraéledő alapjogvédelem
(Stichting Al-Aqsa, Sison – 2007)
Tényállás (különbség: nevek listáját a közös álláspont és a rendelet
határozta meg)
A tényállásbeli különbség okán – a közösségi jog-nemzetközi jog
összefüggése lazább – a Közösség saját hatáskörben állapította
meg a névsort
Ezért a közösségi alapjogok (a meghallgatáshoz való jog,
indokolási kötelezettség, effektív bírói jogorvoslathoz való jog)
kontrollja elvégezhető – a véletlenen múlik azonban – az
információhiány miatt – az érvényesíthetőség
Meg is állapítja az említett alapjogok sérelmét

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

15


Slide 16

Közösségi jog – nemzetközi jog
Elsőfokú Bíróság küzdelme – a kiskapu
1.
2.

3.

4.

Elismeri ugyan a nemzetközi jog primátusát
Fenntartja azonban magának azt a jogot, hogy akkor is
elvégezze a közösségi alapjog-kontrollt, ha a névsort a BThatározat tartalmazza, nem csak a közösségi jogforrás
Ehhez a nemzetközi jogban még bizonytalan fogalmakat
emel be az érvelésébe: pl. nincs általános „terrorizmus” ill.
„terrorcselekmény-definíció
Figyelmeztetésnek tekintendő az Elsőfokú Bíróság által
2005-től kialakított gyakorlat: az ENSZ jobban teszi, ha
nagyobb gondossággal jár el az emberi jogok/alapjogok
védelme esetén

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

16


Slide 17

Közösségi jog – nemzetközi jog
1.

2.

Európai Bíróság – korrekció
Az előző ügyek mindegyike fellebbezéssel az
Bírósághoz kerül/került – a Kadi-ügyben 2008
januárjában elkészült a főtanácsnoki indítvány:
Feltételezhető, hogy minden további ügyben a
Bíróság megsemmisíti az Elsőfokú Bíróság
ítéleteit, nem osztja azt az érveléstechnikát és
logikát, amely voltaképpen saját kompetenciáját
helyezi háttérbe a sokkal bizonytalanabb és
kevésbé hatékony nemzetközi jogforrással
szemben

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

17


Slide 18

Közösségi jog – nemzetközi jog

1.
2.

3.

4.

Európai Bíróság – korrekció
Segi és Gestoras Pro Amnistía (2007)
Tényállás
Korábbi értelmezés szerint a KKBP illetve a harmadik pillér
terén alkotható közös álláspont nem alapozza meg az
Európai Bíróság, még kevésbé az Elsőfokú Bíróság
joghatóságát
Újdonság: ún. közös álláspontok előzetes döntéshozatali
eljárás keretében alapjog-kontrollnak vethetők alá, ha
harmadik személyek irányába joghatás kiváltására
alkalmasak
A Pupino-ügy (kerethatározat közvetlen hatálya) már
előrevetítette a Bíróság hajlandóságát arra, hogy a harmadik
pillért a közösségi jog irányába mozdítsa el

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

18


Slide 19

Konklúzió
1.

2.
3.

4.

Az Európai Bíróság erősíteni és szélesíteni fogja
alapjogi ítélkezési gyakorlatát és szigorát – a
Reformszerződés sorsától függetlenül is – még
annak árán is, hogy saját hatásköri felhatalmazását
a szokásosnál is tágabban értelmezi
Bizonyosan nem kívánja a nemzeti bíróságokra
hárítani/engedni a közösségi alapjog-kontrollt
Igyekszik gesztust tenni a strassburgi bíróságnak –
a törekvés kölcsönös – tekintettel a várható
csatlakozásra is
Strasbourg és Luxemburg is félreérthetetlen jeleket
küld a nemzetközi jog és az ENSZ felé az emberi
jogok illetve alapjogok kapcsán

2008. május 8.

Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK
Nemzetközi-és Európajogi Tanszék

19