01_jog - bihary.hu
Download
Report
Transcript 01_jog - bihary.hu
JOGI ALAPISMERETEK
A JOGSZABÁLY FOGALMA
TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS
Feltétele
és nélkülözhetetlen kerete a
szabályozottság,
Magatartási
szabályok megjelenése,
kezdeti szabályok: tabuk
NORMARENSZEREK
Szokásjogi
normák
Erkölcsi normák
Vallási normák
Politikai normák
Technikai normák
Egyes foglalkozások szakmai szabályai
A normarendszerek egymásra
hatása
A normarendszerek
, illetőleg a különböző
normák egymás hatását erősíthetik
- a foglalkozás íratlan szabályai és a
jog
- erkölcs és jog
(az adott magatartást mindegyik elfogadja vagy
tiltja)
A TÁRSADALMI NORMÁK
JELLEMZŐI
Általánosan
követendők (mindenkire
nézve)
Feltételezi az adott magatartás
ismételtségét
Általánosít
Megsértésük szankcióval jár
A társadalmi normák megoszlása
hatásuk szerint
Vertikális
= alá-fölé rendeltségi viszonyban
(Pl. ügyrend, utasítás, szervezeti,működési szabályzat stb.)
Horizontális
= jogszabály (alá-fölé
rendeltségtől független)
A JOG FOGALMA
Magatartásszabály
A jogszabályban
testet öltő
magatartásszabályok elvontak, azokat az
állami szervek alkotják vagy a szabályhoz
állami kényszert kapcsolnak
Betartásuk általánosan kötelező
A szabályok érvényesülését az állam
végső soron kényszerrel biztosítja
A JOG
A társadalom
bizonyos fejlettségi fokán jött
létre
A társadalom irányításának legfontosabb
eszköze
Az állam hatalmi privillégiuma
Átfogja a társadalom működésének
alapvető és lényeges oldalait
AZ ÁLLAM HATALMI PRIVILLÉGIUMA
AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE
Országgyűlés
Köztársasági elnök
Kormány (Miniszterelnök, Miniszterek)
Alkotmánybíróság
Legfelsőbb Bíróság elnöke (bírói szervezet)
Legfőbb ügyész (ügyészi szervezet)
Állami számvevőszék
Országgyűlési Biztos
Helyi önkormányzatok
ORSZÁGGYŰLÉS
legfelsőbb
államhatalmi és népképviseleti
szerv, az államszervezet csúcsa
kizárólagos törvényhozó hatalom
az állampolgárok képviselőiből áll (akiket a
szavazati joggal rendelkező állampolgárok
négyéves időtartamra választanak meg)
működésük a szabad mandátum elvén
alapul ( nem hívhatók vissza és
tevékenységükben nem utasíthatók)
Az Országgyűlés
Operatív hatáskörrel nem rendelkezik,
irányítási eszköze
- a törvényhozás és
- a végrehajtó hatalom ellenőrzése
Az Országgyűlés hatásköre
Törvényhozás: Alkotmány,
kétharmados
és feles törvények (államháztartási
mérleg, költségvetés, kormányprogram
elfogadása, nemzetközi szerződések
megkötése, hadi állapot kinyilvánítása,
békekötés)
Választás (Ke., Me., Ab., Ogy. Bizt.,
ÁSZ.elnöke, LB. elnöke, LÜ.
Helyi államhatalom irányába
A képviselő testület feloszlatása
Feltétele:
-az Alkotmánnyal ellentétes működés,
- a Kormány javaslata,
- az Ab. Előzetes véleménye
DÖNTÉSI HATÁSKÖRE
Megyék
területe, neve, székhelye
Megyejogú várossá nyilvánítás
Fővárosi kerületek kialakítása
Közkegyelem
Köztársasági elnök
Államfő
A nemzet
egységének kifejezője
Az államszervezet működésének őre
A fegyveres erők főparancsnoka
Kiegyensúlyozó szerepe van az Ogy. és a
Korm. között, de hatáskörüket nem veheti
át.
A köztársasági elnök hatalmának
korlátai
Jogalkotói
jogkörrel nem rendelkezik
Intézkedései jelentős részéhez a
miniszterelnök vagy az illetékes miniszter
ellenjegyzése szükséges. Ez alól kivétel:
- választás időpontjának kitűzése
- az állam képviselete
- részvételi, felszólalási és
javaslattételi jog az ogy. és
ogy.bizottságok ülésein
- népszavazás kezdeményezése
A köztársasági elnök felelőssége
és védelme
Személye
sérthetetlen,
Politikai felelőssége nincs
Jogi felelőssége csak szándékos
törvénysértés esetén van
Büntetőeljárás alá csak a tisztségétől való
megfosztás után vonható
KORMÁNY JOGÁLLÁSA
A közigazgatás
csúcsszerve
Végrehajtó-rendelkező hatalom
Nincs az ogy. alá rendelve, de az ogy.-nak
tartozik felelősséggel és tevékenységéről
az ogy.-nak köteles beszámolni
Az ogy. megvonhatja a bizalmat a K.-tól
konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal,
de döntést nem hozhat helyette
A KORMÁNY MŰKÖDÉSE
A miniszterelnök
felelősségén nyugszik
A miniszterelnököt
ogy választja.
a Ke. javaslatára az
A KORMÁNY HATÁSKÖRE
Alkotmányos rend védelme, fegyveres erők,
rendőrség, rendészeti szervek irányítása,
működtetése
Kül- és belpolitika meghatározása, a
közigazgatás irányítása
Állampolgárok jogainak biztosítása, védelme
Társadalmi, gazdasági, szociális célkitűzések
kidolgozása és megvalósítása
Törvények végrehajtása – jogalkotás
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
FELADATA
Az
alkotmány egyedi értelmezése
Előzetes és utólagos normakontroll
Alkotmányjogi panaszok,
alkotmánysértések vizsgálata
Állami szervek hatásköri
összeütközésének eldöntése
Alkotmánybíróság határozata
Nincs
fellebbezés ellene, végre kell hajtani
A Magyar Közlönyben ki kell hirdetni
Bírói szervezet
Legfelsőbb
bíróság
Táblabíróságok
Fővárosi, Megyei bíróságok
Helyi bíróságok
ÜGYÉSZI SZERVEZET
Centrális
Hierarchikus
Ügyészi hatáskör
Törvényességi
felügyelet
Nyomozás felügyelete
Nyomozás
Vádemelés és a vád képviselete
TOVÁBBI ÁLLAMI SZERVEK
Állami
számvevőszék
Országgyűlési
Helyi
Biztosok
önkormányzatok
A JOG KIFEJEZÉS ÉRTELME
Tételes
jog = jogszabály
Érvényesülő
Alanyi
jog = jogszabály+joggyakorlat
jog = valakinek a joga valamihez
A JOGSZABÁLY JELLEMZŐI
Hatalmi
jelleg
Akikhez szól, azoknak általánosan
követendő
Az adott magatartás ismételtsége vagy
ismételtségre irányuló célzata
Általánosítás (elvonatkoztatás)
A jogszabályhoz jogkövetkezmény fűződik
A JOGSZABÁLY ELEMEI
Tényállás:
jogilag jelentős elemek
öszessége
Rendelkezés:
jogalkotói akarat
Jogkövetkezmény:
előny vagy hátrány
Jogszabályok megoszlása jellege
szerint
Előíró
Tiltó
Engedő
Jogszabályok megoszlása
tartalmuk szerint
Kógens
Diszpozitív
Jogszabály elemei
Tényállás
- történeti (objektív valóság)
- jogi (törvényi)
Rendelkezés
Jogkövetkezmény
A jogszabály érvényessége
Jogalkotói
jog
Hierarchia
Hivatalos
kihiretés
JOGALKOTÁS
Az arra felhatalmazott szervek tudatos
szabályozási tevékenysége hatalmi
pozícióból
Jogalkotói jog
Alkotmányban
és
A jogalkotásról szóló törvényben
meghatározottak szerint
Jogalkotó szervek
Az Alkotmányban vagy a jogalkotásról
szóló törvényben meghatározott állami
szervek és személyek, amelyek jogot
alkothatnak
Jogalkotásra felhatalmazott
szervek és személyek
hatályos jogunkban
Országgyűlés
Kormány
Miniszterek
Önkormányzatok
A jogszabály hatálya
Tárgyi
Területi
Személyi
Időbeni
A jogrendszer és tagozódása
Jogrendszer:
a tételes jog összessége
Jogág:
• azonos jogi tárgyra vonatkozó normák összessége
• Sajátos felelősségi formát hordozó jogszabályok
csoportja
• Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntetőjog,
munkajog stb.
JOGALKALMAZÁS
A
jogszabályban megnyilvánuló állami
parancs teljesítése:
• önkéntes jogkövetés
• állami kényszer
A jogalkalmazás formái
Laikus
= önkéntes jogkövetés
Hivatalos
állami szervek döntése:
• Igazságszolgáltatási (bírói)
• Közigazgatási (ügyészség,
közigazgatási szervek, fegyvezer
erők, rendvédelmi szervek
hatásköre)
A jogalkalmazás elemei
Tényállás
megállapítás
A jogszabály értelmezése
A történeti és törvényi (jogi) tényállás
egybevetése
A tényállás minősítése
A jogkövetkezmény megállapítása és
végrehajtása
A jogszabály értelmezése
Logikai
Nyelvtani
Rendszertani
Történeti
A jogszabályok hierarchiája
Alkotmánytörvény
(Ogy.)
Törvény
(Ogy.)
/Törvényerejű rendelet/
(ET.)
Kormányrendelet
(Korm.)
/Minisztertanácsi rendelet/ (MT.)
Miniszteri rendelet
(miniszter)
/Államtitkári rendelkezés/ (államtitkár)
Önkormányzati rendelet (önkormányzat)
Jogszabályok jelölése
Törvény:
kiadás dátuma: római sorsz.- rövid
jelölés
/ Tövényerejű rendelet /
kiadás dátuma: római sorsz.- rövid
jelölés
Kormányrendelet, miniszteri rendelet,
államtitkári rendelkezés
arab ssz.- törve kiadás éve - zárójelben
a kiadás hónapja, napja - rj.
AZ EURÓPAI UNIÓ (EU)
JOGSZABÁLYAI
Az
EU saját, autonóm jogrendszerrel
rendelkezik: közösségi jog, mely magába
foglalja az Eu teljes joganyagát
A közösségi jog joganyagai
Elsődlege
jos
Másodlagos
Esetjog
jog
Elsődleges jog
Alapító
szerződés
Alapító szerződést módosító szerződések
Csatlakozási egyezmények
Egyesülési szerződés
Költségvetési szerződés
Másodlagos jog
Rendelet
Irányelv
Határozat
Rendelet
A közösségi
jog legerősebb jogforrása
Kötelező erővel bír
A tagállamok közvetlenül alkalmazzák,
nincs szükség nemzeti jogszabályi
átvételre
Lényege: az államok korlátozzák szuverén
jogaikat, így a rendelet hatálya nem csak
az államokra, hanem azok állampolgáraira
is kiterjed
Irányelv
A közösségi
jogalkotás legfontosabb
eszköze
Az
elérendő célt határozza meg, a
megvalósítás módját a tagállamra bízza,
feladat a közösségi joghoz való közelítés
A megvalósítás
módjának meghatározása
= a jogharmonizációval,
Az irányelvek
Általános
jelleggel tartalmazzák a
közösségi célkitűzéseket
A tagállam belső jogi aktusai által a
nemzeti jog szabályaivá válnak
A harmonizált jogszabály a záró
rendelkezései között deklarálja az EU
irányelnek való megfelelést
(Mvt.: 89/391/EGK irányelv)
Határozat
Konkrét
ügyekre vonatkozó norma
Kötelező,
de csak annak kihez szól : a
címzettnek
Esetjog
Az
Európai Bíróság joganyaga
Kötelező erővel nem bíró
jogforrások
Vélemény:
konkrét kérdésekben ad
álláspontot
Célkitűzés:
cselekvési, magatartási
elvárás
Ajánlás:
segíti a közöségi jog értelmezését
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMÜKET