Transcript 01_jog - bihary.hu

JOGI ALAPISMERETEK
A JOGSZABÁLY FOGALMA
TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS
 Feltétele
és nélkülözhetetlen kerete a
szabályozottság,
 Magatartási
szabályok megjelenése,
kezdeti szabályok: tabuk
NORMARENSZEREK
 Szokásjogi
normák
 Erkölcsi normák
 Vallási normák
 Politikai normák
 Technikai normák
 Egyes foglalkozások szakmai szabályai
A normarendszerek egymásra
hatása
 A normarendszerek
, illetőleg a különböző
normák egymás hatását erősíthetik
- a foglalkozás íratlan szabályai és a
jog
- erkölcs és jog
(az adott magatartást mindegyik elfogadja vagy
tiltja)
A TÁRSADALMI NORMÁK
JELLEMZŐI
 Általánosan
követendők (mindenkire
nézve)
 Feltételezi az adott magatartás
ismételtségét
 Általánosít
 Megsértésük szankcióval jár
A társadalmi normák megoszlása
hatásuk szerint
 Vertikális
= alá-fölé rendeltségi viszonyban
(Pl. ügyrend, utasítás, szervezeti,működési szabályzat stb.)
 Horizontális
= jogszabály (alá-fölé
rendeltségtől független)
A JOG FOGALMA
 Magatartásszabály
 A jogszabályban
testet öltő
magatartásszabályok elvontak, azokat az
állami szervek alkotják vagy a szabályhoz
állami kényszert kapcsolnak
 Betartásuk általánosan kötelező
 A szabályok érvényesülését az állam
végső soron kényszerrel biztosítja
A JOG
 A társadalom
bizonyos fejlettségi fokán jött
létre
 A társadalom irányításának legfontosabb
eszköze
 Az állam hatalmi privillégiuma
 Átfogja a társadalom működésének
alapvető és lényeges oldalait
AZ ÁLLAM HATALMI PRIVILLÉGIUMA
AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE









Országgyűlés
Köztársasági elnök
Kormány (Miniszterelnök, Miniszterek)
Alkotmánybíróság
Legfelsőbb Bíróság elnöke (bírói szervezet)
Legfőbb ügyész (ügyészi szervezet)
Állami számvevőszék
Országgyűlési Biztos
Helyi önkormányzatok
ORSZÁGGYŰLÉS
 legfelsőbb
államhatalmi és népképviseleti
szerv, az államszervezet csúcsa
 kizárólagos törvényhozó hatalom
 az állampolgárok képviselőiből áll (akiket a
szavazati joggal rendelkező állampolgárok
négyéves időtartamra választanak meg)
 működésük a szabad mandátum elvén
alapul ( nem hívhatók vissza és
tevékenységükben nem utasíthatók)
Az Országgyűlés
Operatív hatáskörrel nem rendelkezik,
irányítási eszköze
- a törvényhozás és
- a végrehajtó hatalom ellenőrzése
Az Országgyűlés hatásköre
 Törvényhozás: Alkotmány,
kétharmados
és feles törvények (államháztartási
mérleg, költségvetés, kormányprogram
elfogadása, nemzetközi szerződések
megkötése, hadi állapot kinyilvánítása,
békekötés)
 Választás (Ke., Me., Ab., Ogy. Bizt.,
ÁSZ.elnöke, LB. elnöke, LÜ.
Helyi államhatalom irányába
A képviselő testület feloszlatása
Feltétele:
-az Alkotmánnyal ellentétes működés,
- a Kormány javaslata,
- az Ab. Előzetes véleménye
DÖNTÉSI HATÁSKÖRE
 Megyék
területe, neve, székhelye
 Megyejogú várossá nyilvánítás
 Fővárosi kerületek kialakítása
 Közkegyelem
Köztársasági elnök
 Államfő
 A nemzet
egységének kifejezője
 Az államszervezet működésének őre
 A fegyveres erők főparancsnoka
 Kiegyensúlyozó szerepe van az Ogy. és a
Korm. között, de hatáskörüket nem veheti
át.
A köztársasági elnök hatalmának
korlátai
 Jogalkotói
jogkörrel nem rendelkezik
 Intézkedései jelentős részéhez a
miniszterelnök vagy az illetékes miniszter
ellenjegyzése szükséges. Ez alól kivétel:
- választás időpontjának kitűzése
- az állam képviselete
- részvételi, felszólalási és
javaslattételi jog az ogy. és
ogy.bizottságok ülésein
- népszavazás kezdeményezése
A köztársasági elnök felelőssége
és védelme
 Személye
sérthetetlen,
 Politikai felelőssége nincs
 Jogi felelőssége csak szándékos
törvénysértés esetén van
 Büntetőeljárás alá csak a tisztségétől való
megfosztás után vonható
KORMÁNY JOGÁLLÁSA
 A közigazgatás
csúcsszerve
 Végrehajtó-rendelkező hatalom
 Nincs az ogy. alá rendelve, de az ogy.-nak
tartozik felelősséggel és tevékenységéről
az ogy.-nak köteles beszámolni
 Az ogy. megvonhatja a bizalmat a K.-tól
konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal,
de döntést nem hozhat helyette
A KORMÁNY MŰKÖDÉSE
 A miniszterelnök
felelősségén nyugszik
 A miniszterelnököt
ogy választja.
a Ke. javaslatára az
A KORMÁNY HATÁSKÖRE





Alkotmányos rend védelme, fegyveres erők,
rendőrség, rendészeti szervek irányítása,
működtetése
Kül- és belpolitika meghatározása, a
közigazgatás irányítása
Állampolgárok jogainak biztosítása, védelme
Társadalmi, gazdasági, szociális célkitűzések
kidolgozása és megvalósítása
Törvények végrehajtása – jogalkotás
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
 FELADATA
 Az
alkotmány egyedi értelmezése
 Előzetes és utólagos normakontroll
 Alkotmányjogi panaszok,
alkotmánysértések vizsgálata
 Állami szervek hatásköri
összeütközésének eldöntése
Alkotmánybíróság határozata
 Nincs
fellebbezés ellene, végre kell hajtani
 A Magyar Közlönyben ki kell hirdetni
Bírói szervezet
 Legfelsőbb
bíróság
 Táblabíróságok
 Fővárosi, Megyei bíróságok
 Helyi bíróságok
ÜGYÉSZI SZERVEZET
 Centrális
 Hierarchikus
Ügyészi hatáskör
 Törvényességi
felügyelet
 Nyomozás felügyelete
 Nyomozás
 Vádemelés és a vád képviselete
TOVÁBBI ÁLLAMI SZERVEK
 Állami
számvevőszék
 Országgyűlési
 Helyi
Biztosok
önkormányzatok
A JOG KIFEJEZÉS ÉRTELME
 Tételes
jog = jogszabály
 Érvényesülő
 Alanyi
jog = jogszabály+joggyakorlat
jog = valakinek a joga valamihez
A JOGSZABÁLY JELLEMZŐI
 Hatalmi
jelleg
 Akikhez szól, azoknak általánosan
követendő
 Az adott magatartás ismételtsége vagy
ismételtségre irányuló célzata
 Általánosítás (elvonatkoztatás)
 A jogszabályhoz jogkövetkezmény fűződik
A JOGSZABÁLY ELEMEI
 Tényállás:
jogilag jelentős elemek
öszessége
 Rendelkezés:
jogalkotói akarat
 Jogkövetkezmény:
előny vagy hátrány
Jogszabályok megoszlása jellege
szerint
 Előíró
 Tiltó
 Engedő
Jogszabályok megoszlása
tartalmuk szerint
 Kógens
 Diszpozitív
Jogszabály elemei
 Tényállás
- történeti (objektív valóság)
- jogi (törvényi)
 Rendelkezés
 Jogkövetkezmény
A jogszabály érvényessége
 Jogalkotói
jog
 Hierarchia
 Hivatalos
kihiretés
JOGALKOTÁS

Az arra felhatalmazott szervek tudatos
szabályozási tevékenysége hatalmi
pozícióból
Jogalkotói jog
 Alkotmányban
és
 A jogalkotásról szóló törvényben
meghatározottak szerint
Jogalkotó szervek
Az Alkotmányban vagy a jogalkotásról
szóló törvényben meghatározott állami
szervek és személyek, amelyek jogot
alkothatnak
Jogalkotásra felhatalmazott
szervek és személyek
hatályos jogunkban
 Országgyűlés
 Kormány
 Miniszterek
 Önkormányzatok
A jogszabály hatálya
 Tárgyi
 Területi
 Személyi
 Időbeni
A jogrendszer és tagozódása
 Jogrendszer:
a tételes jog összessége
 Jogág:
• azonos jogi tárgyra vonatkozó normák összessége
• Sajátos felelősségi formát hordozó jogszabályok
csoportja
• Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntetőjog,
munkajog stb.
JOGALKALMAZÁS
A
jogszabályban megnyilvánuló állami
parancs teljesítése:
• önkéntes jogkövetés
• állami kényszer
A jogalkalmazás formái
 Laikus
= önkéntes jogkövetés
 Hivatalos
állami szervek döntése:
• Igazságszolgáltatási (bírói)
• Közigazgatási (ügyészség,
közigazgatási szervek, fegyvezer
erők, rendvédelmi szervek
hatásköre)
A jogalkalmazás elemei
 Tényállás
megállapítás
 A jogszabály értelmezése
 A történeti és törvényi (jogi) tényállás
egybevetése
 A tényállás minősítése
 A jogkövetkezmény megállapítása és
végrehajtása
A jogszabály értelmezése
 Logikai
 Nyelvtani
 Rendszertani
 Történeti
A jogszabályok hierarchiája
 Alkotmánytörvény
(Ogy.)
 Törvény
(Ogy.)
 /Törvényerejű rendelet/
(ET.)
 Kormányrendelet
(Korm.)
/Minisztertanácsi rendelet/ (MT.)
 Miniszteri rendelet
(miniszter)
/Államtitkári rendelkezés/ (államtitkár)
 Önkormányzati rendelet (önkormányzat)
Jogszabályok jelölése
 Törvény:
kiadás dátuma: római sorsz.- rövid
jelölés
 / Tövényerejű rendelet /
kiadás dátuma: római sorsz.- rövid
jelölés
 Kormányrendelet, miniszteri rendelet,
államtitkári rendelkezés
arab ssz.- törve kiadás éve - zárójelben
a kiadás hónapja, napja - rj.
AZ EURÓPAI UNIÓ (EU)
JOGSZABÁLYAI
 Az
EU saját, autonóm jogrendszerrel
rendelkezik: közösségi jog, mely magába
foglalja az Eu teljes joganyagát
A közösségi jog joganyagai
 Elsődlege
jos
 Másodlagos
 Esetjog
jog
Elsődleges jog
 Alapító
szerződés
 Alapító szerződést módosító szerződések
 Csatlakozási egyezmények
 Egyesülési szerződés
 Költségvetési szerződés
Másodlagos jog
 Rendelet
 Irányelv
 Határozat
Rendelet
 A közösségi
jog legerősebb jogforrása
 Kötelező erővel bír
 A tagállamok közvetlenül alkalmazzák,
nincs szükség nemzeti jogszabályi
átvételre
Lényege: az államok korlátozzák szuverén
jogaikat, így a rendelet hatálya nem csak
az államokra, hanem azok állampolgáraira
is kiterjed
Irányelv
 A közösségi
jogalkotás legfontosabb
eszköze
 Az
elérendő célt határozza meg, a
megvalósítás módját a tagállamra bízza,
feladat a közösségi joghoz való közelítés
 A megvalósítás
módjának meghatározása
= a jogharmonizációval,
Az irányelvek
 Általános
jelleggel tartalmazzák a
közösségi célkitűzéseket
 A tagállam belső jogi aktusai által a
nemzeti jog szabályaivá válnak
 A harmonizált jogszabály a záró
rendelkezései között deklarálja az EU
irányelnek való megfelelést
 (Mvt.: 89/391/EGK irányelv)
Határozat
 Konkrét
ügyekre vonatkozó norma
 Kötelező,
de csak annak kihez szól : a
címzettnek
Esetjog
 Az
Európai Bíróság joganyaga
Kötelező erővel nem bíró
jogforrások
 Vélemény:
konkrét kérdésekben ad
álláspontot
 Célkitűzés:
cselekvési, magatartási
elvárás
 Ajánlás:
segíti a közöségi jog értelmezését
 KÖSZÖNÖM
A FIGYELMÜKET