Transcript Központi állami szervek rendszere

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
I. MODUL
KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK
RENDSZERE
1
A diasor hatályosítását elvégezte:
Tóth Zoltán József (2013.07.15.)
1. FEJEZET
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS
BERENDEZKEDÉSE
2
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE
Az ország alaptörvénye
Formai szempontból:
• a jogforrási rendszer csúcsa
• különös eljárási rendben alkotják.
Tartalmi szempontból:
• gazdasági és társadalmi rendre
• állam- és kormányformára
• alapvető jogokra és kötelezettségekre
• állami szervek egyes típusainak szervezetére és
működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat
foglalja magában.
3
A MAGYAR ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS
KORSZAK
1946 előtt
JELLEMZŐK
történeti alkotmány:
1222 Aranybulla
Werbőczy Hármaskönyve – Szent Korona-tan
1848. évi törvények
1946
1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról:
alkotmányos alaptörvény
1949
1949. évi XX. tv.
1989
1989. évi XXXI. tv.: jogállamiság
2012. január 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április. 25.)
4
ALAPJOGOK FOGALMA
Emberi léthez kapcsolódó
jogok
• minden embert megillető
• veleszületett
Állampolgári jogok
• csak az adott állam
polgáraira értelmezhető
• elidegeníthetetlen jog
5
AZ ALAPJOGOK FORRÁSAI
• Alaptörvény – alkotmány
• Az Alaptörvény módosításai (4)
• Átmeneti Rendelkezések
• Sarkalatos törvények
• Törvények
• Nemzetközi dokumentumok
6
ALAPJOGOK RENDSZERE
(AZOK KELETKEZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓAN)
Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok
Második generációs jogok: gazdasági, szociális,
kulturális jogok
Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez,
egészséges környezethez való jogok, betegjogok,
fogyatékosok jogai
7
AZ EGYES ALAPJOGOK:
AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG
Együtt
említik
az
élethez
való
joggal,
az
Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak,
szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve
személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva.
Nevesített részjogosítvány:
• önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme.
8
AZ EGYES ALAPJOGOK:
A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA
Általános egyenlőségi tétel: A Magyarország biztosítja
minden személy számára az emberi, illetve az
állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül.
A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan
bünteti.
A Magyarországon minden ember jogképes.
A bíróság előtt mindenki egyenlő.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút
A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes
Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés
alkotmányellenes
9
AZ EGYES ALAPJOGOK:
KISEBBSÉGEK SPECIÁLIS VÉDELME
A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció,
áttelepítés tilalma
Speciális szempontok figyelembe vételének
kötelezettsége
Alapvető jogok biztosa és helyettese és kisebbségi
önkormányzatok
Nemzetiségek képviseletének megteremtése az
országgyűlésben.
10
AZ EGYES ALAPJOGOK:
AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG
Magzati élet védelme
• magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga
• „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”
Alaptörvény II. cikk.
Halálbüntetés eltörlése
Eutanázia
• Aktív – tilos
• Passzív
11
AZ EGYES ALAPJOGOK:
KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG
A Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát
az egészséges környezethez
Kiemelt rendelkezések az Alaptörvényben
Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát
biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért
környezeti szint megóvására
 külön törvény a környezet védelméről
12
AZ EGYES ALAPJOGOK:
A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG
bíróság előtt mindenki egyenlő,
független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás
ártatlanság vélelme,
hallgatás joga
nullum crimen et nulla poena sine lege elve,
jogorvoslathoz való jog
védelem joga
13
AZ EGYES ALAPJOGOK:
A KÖZLEKEDÉS, A MOZGÁS SZABADSÁGA
A személyes szabadság egyik nevesített alakzata.
Napjainkban a migrációs jogokhoz kapcsolódik a
szabályozása.
Korlátai:
büntetőjog
közbiztonság
közerkölcs
egészségügyi
14
AZ EGYES ALAPJOGOK:
AZ INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOGA
A modern állam a funkcióinak növekedése és változása
miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti,
Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok
összekapcsolása
Szükséges
a
személyiségi
autonómiát
képező
adatvédelem és az állam szükségletének az
összehangolása.
15
AZ EGYES ALAPJOGOK:
A MAGÁNLAKÁS SÉRTHETETLENSÉGÉHEZ, A
LEVÉLTITOK VÉDELMÉHEZ VALÓ JOG
Magánlakás
• Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve
bűncselekmény megakadályozása)
• Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok
Levéltitok
• Fogvatartottak levelezése
• Postai küldemények
16
AZ EGYES ALAPJOGOK:
A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG
Az egyház az államtól elválasztva működik.
Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem
keletkezhet.
Állami nyilvántartás tárgya nem lehet.
Szabadon gyakorolható.
Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről.
Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális,
egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben,
katonaságnál.
17
AZ EGYES ALAPJOGOK
AZ EGYESÜLÉSI ÉS GYÜLEKEZÉSI JOG
Alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben
nem tiltott szervezetet létrehozni, de
• nem valósíthat meg bűncselekményt,
• politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható,
• kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre.
Az Alaptörvény elismeri a békés gyülekezés jogát és
biztosítja annak szabad gyakorlását.
18
AZ EGYES ALAPJOGOK:
A SAJTÓSZABADSÁG
A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi
előfeltételek biztosítása.
Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem
demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog
garanciája.
„Médiaalkotmány”
19
AZ EGYES ALAPJOGOK:
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA
Alaptörvény IX. cikkből (szabad véleménynyilvánítás,
közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus
közvélemény biztosításának állami kötelessége.
A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi
jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a
demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern
jogfelfogás szerint.
Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell
engednie.
20
AZ EGYES ALAPJOGOK:
A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA
A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet
nélkül kell védeni.
Nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő
ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen az
egyenlő a tények meghamisításával
Speciális vonatkozások:
• Gyűlöletre uszítás bűncselekmény,
• Képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni
kritika tágabb határai.
21
AZ EGYES ALAPJOGOK:
A TULAJDONJOG
Alaptörvény
• a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú,
• magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos
tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét
törvény határozza meg,
• az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát.
Alkotmánybíróság
• alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a
személyiségi jogoknak
• tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi
tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes.
Kisajátítás: Csak közérdek esetén, kártalanítás mellett.
22
SZTRÁJKJOG
Érdekvédelmi
eszköz
+
egyesülési
jog,
munkatörvénykönyv.
Előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel.
Jogellenes:
nem
gazdasági,
szociális
érdek,
alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus
bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi
bíróság hatásköre).
Korlátozható
jog
(igazságszolgáltatás),
minimális
szolgáltatás.
23
AZ ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGEK
Alkotmány:
Jogszabályok megtartásának kötelessége
Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége
Honvédelmi kötelezettség
Tankötelezettség
Gondoskodás
Hozzájárulás a közösség gyarapodásához a közösségi
feladatok ellátásához
Környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak
költségeinek viselése
A természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének
védelmet
Törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel,
24
kizárólagos birtokosaival szemben.
2. FEJEZET
AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE,
JELLEGÜK ÉS EGYMÁS EGYMÁSHOZ
VALÓ VISZONYUK
25
AZ ORSZÁGGYŰLÉS
Az Országgyűlés meghatározása az Alaptörvényben
Az Országgyűlés feladat- és hatáskörei
• törvényalkotás
• parlamenti ellenőrzés
• egyéb hatáskörök
Az alakuló ülés
26
AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE
Elnök, alelnökök, jegyzők
Házbizottság, Házszabály
Bizottsági rendszer
Frakciók
Parlamenti apparátus
27
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
Szabad mandátum
Mentelmi jog
• felelőtlenség
• sérthetetlenség
Összeférhetetlenség
• hivatali
• gazdasági
• méltatlansági
28
A KORMÁNY
Kormányzati tevékenység
A Kormány feladat- és hatáskörei
A Kormány létrejötte, megbízatása
• miniszterelnök megválasztása, kormányprogram,
miniszterek kinevezése
• A Kormány megbízatásának megszűnése
• - Konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás
29
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
A köztársasági elnök alkotmányos helyzete
Az államfő feladat- és hatásköre - ellenjegyzés
Az államfő és az Országgyűlés viszonya
Az államfő és a Kormány viszonya
30
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGBÍZATÁSA,
JOGÁLLÁSA
Az államfő megválasztása
A megbízatás megszűnése
A köztársasági elnök jogállása:
• mentelmi jog
• összeférhetetlenség
• jogi felelősség
31
A BÍRÓSÁG
Az
igazságszolgáltatási
tevékenység,
igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei
az
Bírósági szervezet, helyi bíróság (járásbíróság 2013-tól),
megyei törvényszék, közigazgatási és munkaügyi
bíróságok Ítélőtábla, Kúria
A Kúria, a Kúria elnöke
A bíróságok igazgatása, OBH, OBT
32
A BÍRÓK JOGÁLLÁSA
Bírói függetlenség
A bírók kinevezése
Összeférhetetlenség
Mentelmi jog
33
AZ ÜGYÉSZSÉG
Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett
A vád képviselete
Felügyelet a büntetés végrehajtása felett
Ügyészség
közérdekvédelmi
feladatai:
Ügyészi
törvényességi felügyelet; részvétele peres és nem peres
eljárásban;
szabálysértési
ügyek;
szervezetekkel
kapcsolatos ügyészi feladatok
Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyész
Az ügyészek jogállása
Az ügyészség feladat- és hatásköre
34
AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA
A jogintézmény kialakulása
Az ombudsman megválasztása, jogállása
A biztos és helyetteseinek feladat- és hatásköre
Az ombudsman intézkedései
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság
35
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái
Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei
Előzetes normakontroll
Utólagos normakontroll
Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt
Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata
Alkotmányjogi panasz
Hatásköri összeütközés
Alkotmányértelmezés
Egyéb
36
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE,
ELJÁRÁSA
Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnöke
Az alkotmánybírók jogállása
Az alkotmánybírók megválasztása
Függetlenség, mentelmi jog, összeférhetetlenség
A tisztség megszűnése
37
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
Az ÁSZ hatáskörei
Az ÁSZ szervezete, eljárása
A számvevőszéki vizsgálat:
• Törvényesség
• Eredményesség
• Célszerűség
38
AZ ÖNKORMÁNYZATOK ALKOTMÁNYOS
ALAPJAI
Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia
Önkormányzati jogok
Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek
kapcsolata
39
3. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁS AZ ÁLLAMI
FUNKCIÓK RENDSZERÉBEN
40
A KÖZIGAZGATÁS HELYE A HATALMI ÁGAK
RENDSZERÉBEN
Kiindulópont: a hatalommegosztás elve
A törvényhozás és a közigazgatás
Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás
Az államfő és a közigazgatás
41
A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI
Sajátosságai:
legnagyobb szakigazgatási rendszer
a közigazgatás igazgatási tevékenysége az egész
társadalomra kiterjed
egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl.
jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez)
a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre
juttatása
42
A KÖZIGAZGATÁS FELADATAI
A közhatalmi tevékenységek:
• jogalkotás
• hatósági jogalkalmazás
A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek:
• szervezetirányítás
• belső igazgatás
• gazdálkodás
• materiális tevékenység
• nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott
tevékenységeket
43
4. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁS
SZERVEZETRENDSZERE
44
A SZERVEZETRENDSZER TAGOLÓDÁSÁT
MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
A minőségi és mennyiségi munkamegosztás
Az ország gazdasági viszonyai
Belpolitikai viszonyok
Külpolitikai tényezők
Igazgatási törvényszerűségek:
• a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális (aláfölérendeltség) tagozódás
• a centralizáció (központosított) - decentralizáció (nem
központosított) aránya és mértéke
A földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a
történelmi hagyományok, tradíciók
45
A KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOGALMA, JOGI
PARAMÉTEREI
A közigazgatási szerv jogképességének elemei
Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervek
46
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE
A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati
igazgatási alrendszerekre osztható.
Államigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása:
• Központi szervek
• Területi szervek
47
A KORMÁNY
FELADAT - HATÁSKÖR - MŰKÖDÉS
A Kormány munkáját segítő szervek:
A kormánybizottságok
Kabinetek
Egyéb tanácsadó testületek
Kormánybiztos
Miniszterelnöki biztos
Miniszterelnökség
48
A MINISZTÉRIUMOK
Feladatai
Államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes
államtitkár, miniszteri biztos
A minisztérium szervezeti és működési szabályzata
Szervezete
49
A NEM MINISZTÉRIUMI FORMÁBAN MŰKÖDŐ
KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
Kormányhivatalok:
• a Központi Statisztikai Hivatal,
• az Országos Atomenergia Hivatal,
• a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Központi hivatalok
Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabály.
Központi hivatalok például:
•
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság,
•
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy a
•
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
50
A TERÜLETI ÉS HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERVEK
Általános hatáskörű területi államigazgatási szervek:
• a fővárosi és megyei kormányhivatalok
• Az általános hatáskörű területi államigazgatási szerv helyi szerve a
járáshivatal
Ágazati feladatokat ellátó, azaz különös hatáskörű területi
és helyi államigazgatási szervek.
51
SAJÁTOS JOGÁLLÁSÚ ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERVEK
Autonóm jogállású államigazgatási szervek:
• a Közbeszerzési Hatóság,
• az Egyenlő Bánásmód Hatóság
• a Gazdasági Versenyhivatal
• a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
• a Nemzeti Választási Iroda
Önálló szabályzó szervek:
• a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (2013. októberéig)
• a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
• a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
52
5. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZATI
IGAZGATÁS
53
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
A helyi önkormányzás joga
A helyi önkormányzatok feladatai:
• Kötelező
• Önként vállalt
Hatósági jogkör
54
TÁRSULÁSHOZ VALÓ JOG
Ötv.-ben nevesített társulási formák (2013-tól):
• társult képviselő-testület
• közös önkormányzati hivatal
55
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE
A helyi képviselő-testület és szervei:
• polgármester
• alpolgármester
• a képviselő-testület bizottságai
• településrészi önkormányzat
Jegyző
a képviselő-testület hivatalaként polgármesteri hivatal
körjegyzőség (2013-tól: közös önkormányzati hivatal)
56
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE
Települési önkormányzatok:
• község
• város (2013-tól: járásszékhely város; város)
• megyei jogú város (2013-tól: megyeszékhely város,
valamint az OGY által az új Ötv. hatálybalépéséig
megyei jogú várossá nyilvánított város)
• a főváros és kerületei
Területi önkormányzat:
• megyei önkormányzat
57
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel
önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat.
58
AZ ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI
saját bevételek,
átengedett központi adók,
más gazdálkodó szervektől átvett bevételek,
központi költségvetési normatív hozzájárulások és
támogatások.
59
A KÖZTESTÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK
A köztestület fogalma
A köztestületek fajtái:
• Szakmai kamarák
• Gazdasági kamarák
• Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó
• Köztestületek
• Egyéb köztestületek
60
5. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE
61
A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGI
TÍPUSAI
Közigazgatási aktusok
A közigazgatás tényleges cselekményei:
• az igazgatási cselekmények
• egyes nyilvántartási és regisztratív cselekmények
• reálcselekmények
• materiális cselekmények
A közigazgatás más jogágba tartozó cselekményei
62
KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOK
A hatósági aktusok:
• hatósági határozat
• szakhatósági hozzájárulás
• hatósági intézkedés
• eljárást kezdeményező
A közigazgatási szervezetrendszer működése
kibocsátott aktusok:
• hierarchikus irányítási aktusok
• belső vezetési aktusok
• hierarchián kívüli irányítási aktusok
• együttműködési aktusok
Közintézeti aktusok
Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági
szerződés)
során
63
A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK HATÓSÁGI
JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK
ALAPVETŐ TÍPUSAI
A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma
A hatósági határozatok között azok jogi tartalma szerint
megkülönböztetünk jogosító és kötelező (kötelezést
tartalmazó) határozatokat.
Jogosító határozat
speciális formája az engedélyező határozat
Kötelező határozat
sajátos fajtája a szankciót megállapító határozat
64