Transcript Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatás alapfogalmai
A közigazgatás fogalma
• A közigazgatás az államhatalom gyakorlását
kezében tartó intézményeknek alárendelt
állami
tevékenység
szervezetére
és
működésére vonatkozó szabályokat jelenti.
• Közigazgatás magába foglalja:
– Az államigazgatást és
– az önkormányzati igazgatást.
• Minden államnak van egy közigazgatási
rendszere, mely
ellátja a végrehajtó
funkciókat.
• Központi szinten az államigazgatási szervek a
meghatározóak, míg települési szinten az
önkormányzatok.
• A
közérdek
érvényesítését
a
két
szervezetrendszer szolgálja.
1., A kormány által irányított felülről
lefelé, központi és területi szintre szerveződő,
hierarchikusan
felépülő
államigazgatási
szervek rendszere.
2., A helyben települési és területi alapon
szervezett és választott testületek által
irányított
önkormányzati
közigazgatási
szervek rendszere.
• Az államigazgatási szervek főleg hatósági
jogalkalmazó tevékenységet látnak el, az
önkormányzatok a helyi közszolgáltatások
biztosításában rendelkeznek feladat – és
hatáskörökkel, és jogalkotói jogkörük is van.
A közigazgatással foglalkozó főbb
tudományok
• A közigazgatás sajátos állami tevékenység,
amelyet hasonlóan egyedien felépített
szervezetben dolgozó sajátos karakterű
szakemberek állománya lát el.
• A
közigazgatás
sajátosságait
a
társadalomtudományok
tárták
fel
(jogtudomány,
politikatudomány,
közigazgatás-tudomány, szociológia és a
pszichológia).
A közigazgatási jog tudománya
• A közigazgatási jogtudomány megjelenésének feltétele az volt,
hogy a közigazgatási jog kialakuljon.
• Az, hogy kialakuljon az a meggyőződés, hogy a közérdek és a
magánérdek fogalompárból az előbbi a magasabb, nagyobb
értéket képvisel, és hogy a közérdek képviseletére
kiváltságokkal,előjogokkal
rendelkező
szervezetet,
a
közigazgatást kell megbízni.
• A polgárság követelése arra irányult, hogy a közigazgatás
tevékenysége a törvények által meghatározott keretek közé
szoruljon, csak azt tehesse, amit a törvények megengednek, és
azt is csak úgy, ahogy a képviseleti szervek által alkotott,
mindenki számára megismerhető jogszabályok előírják.
• Az előjogokat tartalmazó jogszabályok a közigazgatási
jogszabályok.
• Németország – a közigazgatási jog tudományát itt
fejlesztették a legmagasabb színvonalra. Ebben jelentős
szerepet játszott Otto Mayer.
• A közigazgatási jogtudomány tárgya nem a
közigazgatás, hanem a közigazgatási jog.
• Leggyakoribb vizsgálati területei:
–a
közigazgatási
jogalkotás
demokratizmusa,
alkotmányossága
– a közigazgatási jogviszony
– a közigazgatás és az állampolgár közti viszony jogi
szabályozottsága
– A közigazgatás jogalkotó tevékenysége
A politikatudomány
1.
2.
3.
4.
A politikatudomány a gyakorlati kérdések megvalósításához
igyekszik segítséget nyújtan.
Feltárja azokat a hibákat a kormányzat és az államigazgatás
munkájában, amelyek felszámolásával a közösségi
feladatok ellátására alkalmasabbá válhat.
A politika tudomány alapkérdései a közigazgatás és a politika
viszonyának meghatározására irányulnak:
Melyek a politika és az igazgatási rendszer közti kapcsolatok
formái és tartalma
Miként lehet a közérdek fogalmát meghatározni
Miként befolyásolja a közigazgatás a politikai döntéseket
Milyen ellenőrzési forma és módszer a legalkalmasabb a
közigazgatás korlátok közt tartására
A szociológia
• A közigazgatást, mint a társadalmi rendszer
egyik alrendszerét vizsgálja.
• A közigazgatást az egyik legtipikusabb
bürokratikus szervnek tartja, amely az emberi
tevékenység
irányításának
ésszerűbb,
hatékonyabb formáját adja, de ugyanakkor
lehetővé teszi a társadalmi elnyomás
kifinomultabb formáinak kialakulását.
• Két elmélet született meg:
– Az egyik, amelyik a bürokráciát ideális szervezeti modellnek
elismerő teória (Max Weber)
– A másik az utóbbit helyesnek tartó, és így a bürokráciát rákos
daganatként kezelő irányzat
A szociológia általában csak a diagnózisát adja a
közigazgatás betegségeinek, az orvoslás módjára nem
vállalkozik, azt általában a politikatudomány vállalja.
A pszichológia
Kérdések:
– Mi a vezetés pszichológiája alapja?
– Hogyan születik a döntés, mi az ésszerű viselkedés
jellegzetesség?
– Melyek a szervezeten belül és között felmerülő
konfliktusok pszichológiai alapjai
A közgazdaságtan
•
•
•
•
Felfogások a szervezetről
A közigazgatás szervezete nem mindenhol ugyanolyan. Az állami
centralizáció mértéke adja meg, hogy milyen szintű és jellegű
szerveket tekintünk közigazgatásnak.
A kevésbé centralizált államban – csak az állami adminisztráció
csúcsát, központi szerveit tekintik közigazgatási szerveknek, amelyek
a köz vagy az állam érdekeit az egész ország területén - közvetlenül
vagy áttételesen érvényesíthetik. (USA)
Az erősebb centralizáció esetében – a közigazgatásba már beleértik
a helyi igazgatás szerveit is, de csak bizonyos területeken és élesen
elkülönítve hagyományosan közigazgatásnak tekintett kormányzati
igazgatástól. (Anglia)
A legcentralizáltabb országokban – még szűkebb körű a helyi
autonómia, a közigazgatás egységes rendszerként a központi
igazgatási szervektől a helyi igazgatási szervekig terjed.
A politikatudomány és a
jogtudomány a szervezetről
• A közigazgatási jog tudománya és a politikatudomány a
közigazgatás szervezetét úgy jellemzi, hogy összehasonlítja
az állami hatalom gyakorlásában részt vevő más szervekkel
(pl.: igazságszolgáltatási szervekkel).
– A demokratikus államban a hatalom legfőbb birtokosa a
lakosság, amely a hatalmat közvetve, vagy közvetlenül
gyakorolja. A társadalmi élet legfontosabb döntéseit e
képviselőkből álló, csak meghatározott időszakban ülésező
testület (ogy.) hozza meg. A feladatok végrehajtásáról a
közigazgatás gondoskodik
– A közigazgatás állandóan működő szervezet, folyamatosan
intézi az állami ügyeket. Ha szükséges igénybe vehet kényszerítő
eszközöket is.
– A közigazgatás egyrészt nélkülözhetetlen állami szervezet, a
képviseleti szervek döntéseinek végrehajtója, másrészt a fizikai
hatalom birtokosa.
– Társadalmi érdek, hogy ezt a hatalmat korlátozzák, ellenőrizzék,
a hatalom gyakorlásával ne lehessen visszaélni.
– Kétirányú a védelem – biztosítani kell a közigazgatási szervek
alárendeltségét a képviseleti szerveknek (alárendeltség
biztosítékai – a közigazgatás szerveit elsődlegesen képviseleti
szervek hozzák létre, a közigazgatási szervek magas beosztású
vezetőit a képviseleti szervek választják, bízzák meg, vagy váltják
le, a közigazgatás szerveinek feladatkörét és hatáskörét a
képviseleti szervek állapítják meg, a közigazgatási szervek
vezetőit folyamatosan ellenőrzik), és védelmet kell nyújtani az
állampolgároknak a közigazgatás jogszerűtlen akcióival szemben.
A szociológia a közigazgatás
szervezetéről
Bürokratikus szervtípusként kezeli a közigazgatást:
– Első jellemzője – rögzített szabályokkal, egyetemesen
rendezett hatósági hatáskörök alapján működik
– Második jellemzője – a hivatali hierarchia és a
szolgálati út elve (a szervek közötti hierarchiát jelenti,
vagyis az alacsonyabb a magasabb alárendeltje)
– Harmadik jellemzője – a bürokratikus szerv ügyvitele
eredetiben vagy másolaton rögzített iratokon, és
népes, hierarchikusan felépített hivatalnok testületén
alapszik. A bürokratikus szerv – optimális lehetőséget
nyújt a munkamegosztásra, az ügyek kiszámítható
szabályok szerinti elintézésére.
Funkció
A funkció kérdése, nem azonos a feladat
fogalmával.
– Feladat – konkrétabb teendőket jelöl: a funkciók
ellátásához szükséges teendőket (a közigazgatás
feladatai folyamatosan bővülnek, változnak)
– Funkció – általánosabb jellegű, szélesebb tartalmú
fogalom, a szerv társadalmi rendeltetésének
lényegét határozza meg (a funkciók nem
változnak, mivel a közigazgatás rendeltetése
ugyanaz)
A VÉGREHAJÓ FUNKCIÓ
• A klasszikus felfogás szerint a végrehajtó funkció az elsődleges funkció. Ha
ugyanis a képviseleti szervek legfőbb funkciója a törvények megalkotása, a
bíróságé az igazságszolgáltatás, akkor a közigazgatásnak marad a törvények
végrehajtása
• A végrehajtás érdekében jogszabályokat kell alkotnia. Ezek főleg részletezik
és pontosítják a törvényeket. (kb. 80%-a a hatályos jognak)
• Jogi szemszögből a legnagyobb volumenű feladat a jogalkalmazás, vagyis
az általános tartalmú jogszabályok konkrét esetre történő alkalmazása
• Nem ugyanaz a közigazgatás jogalkalmazása mint a bíróságé
• A bíróság jogalkalmazása – egyedi esetre szól, tehát ad hoc jellegű, és csak
arra az esetre szól; akkor történik, ha a felek bírósághoz fordulnak
• A közigazgatás jogalkalmazása – saját kezdeményezésre indul, a
tevékenységével a jog által meghatározott általános érvényű és érdekű,
társadalmi szempontból szükséges feladatot teljesít
• A közigazgatás a végrehajtó funkción belül szervezési feladatokat is ellát.
POSDCORB
• Az
igazgatástudomány
érdeklődésének
központjában a szervezés mint sajátos
tevékenység áll.
• Gulick alkotta meg a POSDCORB betűszót,
amely szerint az igazgatás funkciói :
– Planning,
Organizing,
Staffing,
Directing,
Coordinating, Reporting, Budgeting
– Tervezés, szervezés, személyzeti munka, utasítás,
irányítás, beszámolás, költségvetés
• P
tervezés, célkitűzés és meghatározás, módszer,
kidolgozása
• O
szervezés, szervezeti struktúrának és annak
tagozódásának meghatározása
• S
személyzeti ügyek, képzés, kiválasztás, kedvező
munkafeltételek megteremtése
• D
irányítás
• Co
egybehangolás, egységek és munkafolyamatok
összehangolása, kapcsolatteremtés
• R
jelentés
• B
költségvetés, pénzügyi tervek, számvitel,
pénzügyek ellenőrzése
INTEGRATÍV-ALLOKÁCIÓS
FUNKCIÓ
• Az integratív funkció – ebben az esetben a
közigazgatás gondoskodik a társadalmi szféra
összhangjának megteremtéséről.
• Allokációs funkció – jelenti a társadalmi
erőforrások feltárását, növelését és jelenti a
rendelkezésre álló források felhasználásának
meghatározását, a társadalmi munka és
fogyasztás mértékének megállapítását.
A közigazgatás alapelvei.
• Lásd táblázat.
A közigazgatási feladatok
csoportosítása
• A teljesítés iránya szerint:
– állami szervezetre irányul
– a társadlom felé irányul
– közigazgatás
• Alanyok szerint:
–
–
–
–
kormányzati jellegű szervek feladatai
adminisztráció felső szintjén működő szervek feladatai
a közigazgatás helyi szerveinek feladatai
önkormányzatok feladatai
• Ágazati igazgatás:
–
–
–
–
politikai, rendészeti
nemzetgazdasági
kulturális
szociális, egészségügyi
Az ügyészség és a közigazgatás
• Az ügyészségnek a Kormánynál alacsonyabb szintű
államigazgatási szervekkel szemben törvényességi
felügyeleti jogköre van (önkormányzatokkal szemben
tehát nincs ilyen jogköre).
– Ha az említett szervek normatív aktusai (pl. rendeletek de
csak a Kormánynál alacsonyabb szintű jogszabályok
esetén) magasabb szintű jogszabállyal ellentétesek, akkor
az ügyész az említett szervnek óvást nyújt be. Ha a szerv
elfogadja az ügyész észrevételeit, akkor megváltoztatja a
normatív aktust; ha pedig nem fogadja el, akkor az
Alkotmánybírósághoz kell fordulnia, hogy az döntsön a
kérdésben.
– Amennyiben egyedi aktus (pl. határozat) esetében
merül fel jogszabálysértés, akkor az ügyész óvását
az aktuskibocsátó felettes szerve is megvizsgálja,
és ha azt alaposnak találja, akkor az egyedi aktust
módosítja.
– Ellenkező esetben (az ügyész indítványára) bíróság
dönt az ügyben;
– Az ügyész a törvénysértő gyakorlat vagy
mulasztásban
megnyilvánuló
törvénysértés
megszüntetése érdekében a szerv vezetőjénél
felszólalással él;
– A jövőbeni törvénysértés megakadályozása végett
pedig figyelmeztetést nyújt be.
– Jelzés: A törvénysértésnek nem minősülő
hiányosságra és az olyan, csekély jelentőségű
törvénysértésre, amely más ügyészi intézkedés
megtételét nem teszi indokolttá, az ügyész
jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének
figyelmét.
Ha az ügyész ezt kéri, a jelzés elbírálásáról és az
annak alapján tett esetleges intézkedésről az
ügyészt harminc napon belül értesíteni kell.
Alkotmánybíróság és a
közigazgatás
• A
közigazgatás
(államigazgatás
és
önkormányzatok) normatív aktusai (pl.
rendeletek) Alkotmánybíróság előtt bárki által
megtámadhatóak.
• Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a
megtámadott rendeletet (vagy annakegyes
rendelkezéseit), amennyiben azok magasabb
szintű jogszabályba ütköznek.
Állami Számvevőszék és a
közigazgatás
• Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés
pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, emiatt a
törvényhozó hatalom része. Az ÁSZ tulajdonképpen a
közigazgatás egészének gazdálkodását ellenőrzi,
méghozzá nemcsak annak törvényességét, hanem
annak célszerűségét és eredményességét is.
• Az ÁSZ - nak főszabályként nincs joga saját hatáskörben
szankcionálni
(csupán
bírósághoz
vagy
a
nyilvánossághoz
fordulhat),
de
megelőző
intézkedésként zárolás iránt intézkedhet, ill. a
pénzeszközök további felhasználását felfüggesztheti.
Az ombudsman és a közigazgatás
• Az ombudsmanok (állampolgári jogok országgyűlési biztosai, jövő
nemzedékek országgyűlési biztosa és nemzeti és etnikai kisebbségi
jogok országgyűlési biztosa volt, de 2012.01.01 – től Alapvető jogok
biztosa van csak) az Országgyűlés által választott tisztségviselők,
akiknek feladata az alkotmányos jogokat sértő visszásságok
kivizsgálása.
• Hatáskörük (az alkotmányos jogok szempontjából) a közigazgatás
egészére kiterjed.
• Az ilyen visszásságok feltárása esetén ajánlással fordulnak a
„vétkes” közigazgatási szerv felé.
• Az ÁSZ-hoz hasonlóan csupán ellenőrzési joguk van, s saját jogon
nem intézkedhetnek csupán bírósági, alkotmánybírósági eljárást
kezdeményezhetnek, ill. a nyilvánossághoz fordulhatnak.
Köztársasági elnök
• kinevezési
hatáskörök:
miniszterek,
államtitkárok,
• területszervezési döntések: városi cím
adományozása, község
• állampolgársági ügyekben döntési hatáskörök
Funkció, feladatkör, hatáskör
• Funkció:
– a legtágabb, általános
– a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét
határozza meg
– a funkció változatlan, a feladat idomul a
társadalmi szükségletekhez (közig funkciója a
végrehajtás, feladata jogalkotás, jogalkalmazás,
szervezés)
• Feladatkör :
– általános
– közügyek intézésének tárgykör szerinti csoportja
– milyen jellegű problémák megoldása (rendőrségközbiztonság)
– közig
szerv
rendeltetési
célja
(szűkebb
értelemben)
• Hatáskör:
– általános v. különös
– ki, hogyan jogosult és kötelezett meghatározott
közügyek intézésre
– Feladaton belül milyen ügyekben kell eljárnia
(rendőrség - szabálysértés, nyomozás)
• típusai (szervek alapján) :
–
–
–
–
–
általános kormányzati (kormány)
általános önkormányzati
szakfőhatósági (miniszter, országos főhatóságok)
hatósági (jogalkalmazó, jogérvényesítő)
közhivatali (adatgyűjtés, döntés-előkészítés, véleményezés,
munka elősegítése)
– köztestületi (mint önkormányzat)
– közüzemi (maga az alaptevékenység)
– közintézeti (mint önkormányzat) i) bíráskodás (helytől és
időtől függő szabályozási ténykérdés, hogy ide sorolandóe)
• Hatósági jogkör:
– konkrét
– egyedi
– hatáskörgyakorlás
Irányítás, ellenőrzés felügyelet
• Irányítás(kormányzás):
– közvetlenül a vezetésre és azon keresztül az igazgatási
szervezetre gyakorol hatást (nem közvetlenül a
főtevékenységet végző szervezetre) kívül áll
– munkamegosztás: általános, irányítói szándék
– teljes körű jogosítvány – a szerv tényleges
tevékenységének megszabása
– ellenőrző és felügyeleti jogosítvány is
– az irányított szerv önállóságát elismeri
– szervek közötti viszonyok leírása
– jogi eszközei:
•
•
•
•
•
•
•
•
szabályozási jog (jsz, KSZE)
konkrét utasítás
jogalkalmazás, döntés
aktus-felülvizsgálat (kezdeményezés, terjedelem, refkassz)
ellenőrzés
szerv alapítás, átszervezés
vezető kinevezése, felmentése
döntés megsemmisítés
• Vezetés:
– elkülönül az igazgatáson belül (de annak nem
részjogosítványa)
– az igazgatási szervezetre gyakorol hatást – az
igazgatás igazgatása
– szervező-koordináló tevékenység is
– szerven belüli viszonyrendszer
– munkáltatói jog; kiadmányozás; szolgálati
jogviszony
• Igazgatás: (adminisztráció):
1. konkrét kivitelezés
2. munkamegosztás:
megvalósítás
mikéntjének
(konkrét) szándéka
3. biztosítja a szükséges személyi, tárgyi feltételeket és
a munka összhangját
4. koordináció-szervezés
5. alanya
politikai szféra (pártok)
állami szervek
társadalmi szervek
6.
7.
tárgya a társadalom
tartalma (igazgatási ciklus)
célkitűzés
információ gyűjtés –feldolgozás
tervezés
döntés
végrehajtás
koordináció
ellenőrzés
8.
összekapcsolja a vezetést a főtevékenységet
végző szervezettel
Ellenőrzés
• széles spektrum: gazdaságosság, hasznosság,
törvényesség, etikusság, politikai rugalmasság,
időszerűség, célszerűség, eredményesség
(Magyary is ebben az értelemben, felügyelet
csak egy helyen szerepel nála –ugyancsak szűk
értelemben)
• bizonyos értelemben a jogorvoslat is ide
tartozik
• felügyelet is ide tartozik
• Ket (VI.fej-Hatóságiell)
 tárgya –ellenőrzi a jsz-ban foglalt rendelkezések betartását,
határozatok teljesítést
 formák –adat szolg, iratok bemuatása, egyéb tájék, helyszíni ell
 személyi oldal –ügyintéző, szakértő, meghatározott más személy
 tájékoztatás –előzetesen, +kiv
 módja –helyiség, magánlakás, ne akadályozzon
 tartalma –belép, megvizsgál, tájékoztatás kérés, nyilatkozat tétel, képhangfelv, mintavétel, egyéb biz, végzéssel lefoglal, jegyzőkönyv
 joghatás –felhív, elj-t indít, megkeresi hat-t
• ezzel ellentétes Kaltenbach, Ficzere, Lőrincz (nem az igazi,
meghaladott)
 ellenőrzés enyhe fokú
 a felügyelethez többlet jogosítványok tartoznak
Felügyelet
• kizárólag jogi kategória, jogintézmény
• a jogszabályok megfelelő általános alkalmazását
vizsgálja – „törvényességi felügyelet”
• a felügyelő szerv a felügyelt szervvel szemben jár el
• nem az egyedi ügy korrekciója a cél, de ezeken
keresztül is vizsgál
• Ket
– a)a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az
ügyben eljáró hatóság eljárását, döntését
– b) ha a döntés jsz-tsért a felügyeleti szerv megváltoztatja v
megsemmisíti
Felügyeletfajták
• általános felügyeleti tevékenység
– Az általános felügyelet - éppen mert az irányítás
része - az érintett szerv teljes tevékenységére (a
tevékenységre általában) vonatkozik s pusztán
abban tér el az erősebb beavatkozásra módot adó
irányítástól, hogy szűkebb az igénybe vehető
eszközök köre.
• speciális felügyelet
– ilyen tevékenységet a közigazgatás folytathat a hierarchikus
igazgatásban is és a hierarchián kívüliben is
– a speciális felügyelet lehetőségéről és jogosítványairól
azonban mindig külön jogszabállyal kell rendelkezni
– a speciális felügyelet tehát soha nem lehet az irányítás
részjogosítványa.
– a speciális felügyelet mindig csak meghatározott
tevékenységre, illetve annak pontosan körülhatárolt
részére vonatkozhat, az adott tevékenységet tehát teljes
körűen nem érintheti. Fő szabály szerint a speciális
felügyelet valamely tevékenység különös figyelmet
érdemlő szakmai jellegzetességeit fogja át.
• törvényességi felügyelet
– a törvényességi felügyelet voltaképpen speciális
felügyelet, mert az adott szerv tevékenységének
csak egy - jóllehet terjedelmes - szeletére, a működés jogszerűségére irányul. Általánosabb, mint a
szakmailag orientált tisztán speciális felügyeletek,
hiszen a működés jogszerűsége nem korlátozható
egy-egy szakmai ágazat (pl. banktevékenység,
járványügy stb.) területére, hanem valamennyinek
közös követelménye.
A Kormány jogállása, felépítése,
alapvető feladatai
• A Kormány
• Miniszterelnökből és miniszterekből áll.
– a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a
Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.
– a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat
hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és
határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány
rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
– veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a Kormány
az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények
rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat.
j2/3.
– Az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek
az Európai Unió kormányzati részvétellel működő
intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden
szerepelnek. Az európai integrációval összefüggő ügyekben az
Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az
Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek,
továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes
szabályairól a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.
– együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
– működéséért az Országgyűlésnek felelős; munkájáról az
Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.
– meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat
alakíthat
Kormányzati tevékenysége körében:
• védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az
állampolgárok jogait
• biztosítja a törvények végrehajtását
• biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek
kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról,
meghatározza a tudományos és kulturális
fejlesztés állami feladatait, a szociális és
egészségügyi ellátás állami rendszerét és
gondoskodik a megvalósításukhoz szükséges
feltételek biztosításáról
• közreműködik a külpolitika meghatározásában; a
Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi
szerződéseket köt
• képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai
Uniókormányzati részvétellel működő intézményeiben
• biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzését
• irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti
szervek működését
• veszélyhelyzet (élet és vagyonbiztonság) megelőző
védelmi helyzet
• rendeletet ad ki
Közigazgatás irányítási tevékenysége körében
• „irányítja” a minisztériumok és a közvetlenül
alárendelt egyéb szervek munkáját,
összehangolja tevékenységüket
• az államigazgatás bármely ágát közvetlenül
felügyelete alá vonhatja (korlát –törvényben
hozták létre),és erre a célra országos hatáskörű
szervet hozhat létre
• a törvénysértő államigazgatási határozatot
megsemmisítheti
Megalakulás :
a) min-k kinevezése
b) b) Ogy előtt eskü
Megbízatás megszűnés:
•
•
•
•
•
•
az újonnan megválasztott Ogy. megalakulásával
a min-elnök, illetőleg a Korm. lemondásával
a min-elnök halálával
a min-elnök választójogának elvesztésével
a min-elnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg
ha Ogy. a min-elnöktől a bizalmat megvonja és új min-elnököt
választ
Szervezete és működése:
• miniszterelnök és miniszterek
• Minelnk. Ogy választja + Korm.prog.
elfogadása
• rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes a
törvénnyel. (min-elnök írja alá)
• Emellett normatív határozatot jogosult
kibocsátani. A kormány rendszerint hetente
ülésezik
• A miniszterelnök és a miniszterek jogállása:
Magyarországon a kormány felépítésében
alapvetően a testületi (minisztertanácsi)
modell érvényesül, de kiemelkedő szerepe
van a miniszterelnöknek, aki a miniszterektől
eltérően megbízatását az Országgyűléstől
nyeri (egyéb modellek: kabinet rendszerű -GB,
kancellár típusú –Némo, Auszt)
• A Kormány munkáját segítő szervek
• jogállásukat tekintve több fajtájával
találkozhatunk, tipikusan testületek :
– kormánybizottságok : A Kormány hatáskörébe tartozó
jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő
feladatok összehangolt megoldásának irányítása
– kabinetek : kiemelt fontosságú társadalompolitikai,
gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a
Kormány ülései előtti állásfoglalás
– tárcaközi bizottságok
– kollégiumok
– tanácsadó testületek
– szakértői bizottságok
– Kormánybiztosok
AZ AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERVEK
Fogalma
• sajátos jellegű
• közigazgatási feladatot látnak el: végrehajtó
határozatot hoznak
• mind az államigazgatási, mind az önkormányzati
szervektől és a Kormánytól is függetlenek
• kizárólag az OGY irányítása alatt
• kormánnyal mellérendeltségi viszonyban (kölcsönös
tájékoztatás, javaslattétel, részvételi jog a
kormányülésen)
Különleges jogállás indokai
• speciális ítélkező tevékenység
• politikai semlegesség, politikai befolyásolások
kiegyenlítődése
• alkotmányos alapjog érvényesülésének
szervezeti garanciája stb.
Autonómia garanciái
• szabályozás csak tv.ben
• személyi ügyek
– tagok, vezető megválasztása, kinevezés a kormánytól
független
– szigorú összeférhetetlenségi szabályok (politikai és
gazdasági)
– törvényben meghatározott javadalmazás
• költségvetés: külön költségvetési fejezet
• ellenőrzés: OGY beszámoltatás (kiv. OIT), ÁSZ
• döntés felülvizsgálata: csak bírósági út (nincs felettes
szerv eljárás jogi értelemben sem)
Szervek
• Közbeszerzések Tanács
– székhely Bp
– mint testület delegálásutján jön létre
– 10 tag: az ajánlattevőket és ajánlatkérőket azonos
számú tag képviseli /korábban 19 tag volt, most a
honlapon 10 tagról írnak/
– elnököt a tagok közül választják 2/3-os többséggel, 5
évre (1x újra)
– Közbeszerzési Döntőbizottság, Közbeszerzési politika
kialakítása, hirdetmények ellenőrzése, támogató,
segítő funkció, jogorvoslati fórum
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
– az elektronikus médiaigazgatás államigazgatási szerve
– tagjait az OGY választja, elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9
évre
– feladata: előmozdítja a szólásszabadságot, figyelemmel kíséri az
alkotmányos elvek érvényesülését, biztosítja a média, az
elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások
piacainak törvényes és zavartalan működését.
– Hangsúlyt fektet a felhasználó ügyfelek érdekeinek fokozott
védelmére.
– Feladata a tisztességes, hatékony verseny kialakítása és
fenntartása, valamint a szolgáltatók jogkövető magatartásának
felügyelete /rendeletet is kibocsáthat az elnöke/
• GVH
– A GVH-nak a piacgazdaság működésében betöltött - a verseny
szabadságával és tisztaságával kapcsolatos - szerepe, hogy a köz
érdekében, a hosszú távú fogyasztói jólétet és így a versenyképességet
is növelő módon érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi
rendelkezéseknek, valamint, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel
általában is támogassa a versenyt, vagy ahol verseny nem lehetséges,
elősegítse a versenyt megteremteni vagy pótolni hivatott állami
szabályozás kialakítását
– Versenyfelügyelet, versenypártolás, versenykultúra fejlesztés,
jogalkalmazó, kvázi bíráskodó tev.ét látja el, illetve versenyfelügyeleti
eng (Ket. alapján)
– Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6
évre
– Versenytanács
• OBH:
– irányítja és ellenőrzi a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök
igazgatási tevékenységét
– ellátja a bíróságok költségvetésével és gazdálkodásával kapcsolatos központi
feladatokat,
– gyakorolja a munkáltatói, személyzeti feladatokat (bírák kinevezésével,
felmentésével, kijelölésével, személyzeti nyilvántartással, bírósági vezetők
kinevezésével kapcsolatos feladatok, stb.),
– ellátja a központi oktatási feladatokat,
– szervezi és végzi a bírósági statisztikai adatok gyűjtésével és feldolgozásával
kapcsolatos központi feladatokat,
– irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését,
– ellátja a honvédelmi, polgári védelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi központi
feladatokat.
– 16 tag: 9 bíró, Közigazgatási és igazságügyi és a Nemzetgazdasági Miniszter,
Legfőbb ügyész, Legfelsőbb bíróság elnöke, Ügyvédi Kamara elnöke, 1-1 OGY
képviselő. + 9 bíró póttag
• PSZÁF
– A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a
Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszert
felügyelő, ellenőrző és szabályozó független
alkotmányos szerve
– Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági
elnök nevezi ki 6 évre Az elnök rendeletet
bocsáthat ki.
• MNB feladata:
– monetáris politika megvalósítása, a törvényes fizetőeszközök
(forintbankjegy és -érme) kibocsátása,az ország hivatalos deviza- és
aranytartalékának kezelése, devizaműveletek végzése az árfolyampolitikával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatosan, a belföldi
fizetési és elszámolási, valamint értékpapír-elszámolásirendszerek
kialakítása és felvigyázása, a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása
érdekében, a pénzforgalom lebonyolításának szabályozása, a
pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete, statisztikai adatok
összegyűjtése és szolgáltatása az EU felé, számlavezetés a bankok és
hitelintézetek részére, illetve hitelek nyújtása, valamint betétek
elfogadása ugyanezektől.
– Legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács
– Elnökét és az alelnököket a Köztársasági elnök nevezi ki. Az elnök
rendeletet bocsáthat ki.
A közigazgatási szerv jogképessége,
jogi ismérvei, létrehozása.
Közigazgatás:
• a közigazgatás az állam feladatainak tényleges
megvalósítása, vagyis az állam cselekvése
• a közigazgatás nem más, mint közszolgálat, azaz az államra
háruló közszolgáltatások megvalósítására rendelt szervezet
• a közigazgatás nem más, mint közhatalommal végzett
igazgatás, amely kifejeződik a közigazgatás jogalkotó és
jogalkalmazó tevékenységében
• a közigazgatási tevékenység a jognak alávetett tevékenység
• a közigazgatási feladatok ellátására elkülönült közigazgatási
szervezeti rendszer jött létre, költségvetéssel rendelkeznek
Közigazgatási hatóság hatósági ügy intézésére hatáskörrel
rendelkező
– államigazgatási szerv,
– helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei
önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott
hatáskörben annak szervei és társulása,
– a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,
a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője
– főjegyző, jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának
ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás,
– törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági
jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet,
köztestület vagy személy.
Közigazgatási szerv fogalma
• a közig. szervezeti rendszerének legkisebb önálló alkotóeleme
• önálló, minden más állami szervtől elhatárolt hatáskörrel (nem
vonható el) és
• szervezettel rendelkezik
• gazdaságilag is önálló, vagyis a rá bízott anyagi eszközök felett – jsz.i
keretek között – maga rendelkezik, rendszerint
• polg.jogi személyiséggel is rendelkezik
Kvázi közigazgatási szervek:
• nem közigazgatási feladatok ellátására létrehozott társaságok: pl.
hatósági állatorvos
• A közigazgatási szervek önállósága és
jogalanyisága szempontjából
megkülönböztethetünk önálló és nem önálló
közigazgatási szerveket.
• Az önálló közigazgatási szervek (pl. NAV területi
szervei) elkülönült személyi állománnyal és
szervezettel, valamint elkülönült költségvetéssel
rendelkeznek, továbbá polgári jogi jogalanyiságuk
van (azaz jogi személyek), szemben a nem önálló
közigazgatási szervekkel (pl. Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal területi szervei).
Közigazgatási szerv jogképessége
• létrehozásukkal keletkezik, megszűnésükkel együtt szűnik
meg A jogképesség azt jelenti, hogy közig.i jogok és
kötelességek alanya lehet: felhatalmazás a közig.
cselekvésre
• elemei
– előírt jogrendben hozzák létre
– közig. tevékenység jogával való felruházása.: meghatározzák a
feladatát, társadalmi rendeltetését, és az ehhez szükséges
állami közhatalmat biztosítják számára
– hatáskör: közhatalom konkrét gyakorlásának lehetősége
– illetékesség: hatáskörét csak a működési területén
gyakorolhatja, a hatáskör földrajzi megosztása
Közigazgatási szerv létrehozása, megszüntetése:
• Költségvetési szervek: 1992 évi XXXVIII. tv.
• Paraadminisztratív szervek :2008. évi CV. tv.
16. §
A fővárosi és megyei
kormányhivatalok.
• 2011. január 1-jétől a fővárosi és a megyei
közigazgatási hivatalok jogutódaként, valamint a
területi államigazgatási szervek egy részének részleges
integrációja útján jött létre a fővárosi, valamint a 19
megyei kormányhivatal, mint a területi államigazgatás
csúcsszerve.
• A kormányhivatal a Kormány törvény által létrehozott
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,
melynek felügyeletét közigazgatás-szervezésért felelős
miniszter látja el, valamint irányítja a
kormányhivatalokat. Önállóan működő és önálló
költségvetéssel rendelkező gazdasági szerv.
•
•
A kormányhivatalokat a kormánymegbízottak vezetik.
A kormánymegbízottat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a
miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
• A kormánymegbízott felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói
jogokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja.
• Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az
országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik.
• A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a
kinevezésével hivatalba lép.
Megbízatása megszűnik:
a) a Kormány megbízatásának megszűnésével,
b) lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
e) választójogának elvesztésével,
f) összeférhetetlenségének megállapításával.