Transcript A közigazgatás meghatározója

A közigazgatás korszerűsítése
Vetési Iván
miniszteri biztos
2010. november 11.
Bemutatkozás
•
Miniszteri biztosi feladatok
•
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának felkészítése
a területi közigazgatás átalakítására
•
a hivatal pénzügyi konszolidációja
•
KIM-NFM feladatmegosztás végrehajtása
•
2010. október 13-tól a teljes elnöki jogkör gyakorlása
Előadás célja
1.
2.
Tájékoztatás a magyar közigazgatásban zajló
átalakításokról
Egy új, kormányzat - ágazat együttműködés
lényegének végiggondolása
Körülmények
1.
2.
Helyzet (szuverenitás, gazdaság, állam
működés, demográfia, EU elnökség) vö
felelősség (2/3)
Kitörés ~ versenyképesség, társadalmi
energia ~ hatékony állam – hatékony
közigazgatás (magyar előkép – 1867/1920)
A „jó állam”
•
•
„Újra meg kell teremteni a jó államot, a
demokratikus közjót szolgáló közigazgatást” ,
Navracsics Tibor
Fő kérdés, kinek jó?
•
a nemzetnek, az állampolgároknak, a
vállalkozásoknak, a jövőnek, a közösségeknek
Magyary Program
•
Közigazgatás-fejlesztési program
•
Folyamatosan változó eszköz
•
Alapfogalom: hatékony nemzeti közigazgatás
•
4 tengely: feladat, szervezet, személyzet, eljárás
A hatékony nemzeti közigazgatás fogalmak
„Hatékonyság”
Magyary: „a működés célja: az eredményesség”. Azaz, a közigazgatás lényege, hogy
eredményes működés legyen. A hatékonysághoz a következő követelményeket fűzi:
•
helyes főnök-beosztotti viszony
•
legyen előzetesen feladatterv („programcsinálás”)
•
az eredményt lehessen mérni
•
a leghatékonyabb megoldás objektív (tudományos) vizsgálat eredményeként
nyerjen meghatározást.
A hatékonyság bővülő fogalma
•
A hatékony működés előfeltétele a pontos és összehangolt feladatteljesítés
•
A tág értelemben vett hatékonyság elemei:
–
–
–
–
–
Eredményes – eléri valamilyen mértékben a célját,
Hatékony – ráfordítás / elért érték aránya (szűkebb értelemben vett
hatékonyság),
Biztonságos – végig gondolt/ modellezett és a teljesítés biztosítékai és/vagy
akadály esetén további változatok alkalmazhatóak a végrehajtásra,
Felügyelhető – az arra jogosult számára felfogható és követhető (eddig:
ellenőrizhető) és döntése szerint befolyásolható a folyamat,
Alkalmazkodó és fejlődő (idő/tárgy/mód) – adott feladat végrehajtása egy
nagyobb folyamat részeként nyeri el értelmét, értékét, így figyelembe kell
venni, hogy ebben a dimenzióban, összefüggésben milyen hozadéka van (pld
egy látványos nemleges eredmény haszna), milyen hasznos, új megoldást,
tapasztalatot hoz;
Hatékony állam
•
•
A Haza üdvére és a Köz szolgálatában (múlt/jelen/jövő)
Több szempont vizsgálata: nem csak az „olcsóság” és a
„kicsiség” számít
•
Kreativitás és fegyelem egészséges egyensúlya
•
Előfeltétele: a közigazgatás helyzet- és önismerete
Közigazgatás 4 meghatározója
1. Feladat
Állami feladatkataszter (2006-2010)
Széchenyi terv, Akció-terv, ÚMFT
Nemzetközi kötelezettségek (Afganisztán, EU elnökség)
Nemzeti ügyek (egyszerűsített honosítás, állami felelősségvállalás – 2006.)
2. Szervezet
állami szervezetkataszter
minisztériumok – háttérintézmények (költségvetési szervek, közalapítványok, gazdasági társaságok) – ágazati intézmények
működési feltételek (infrastruktúra, finanszírozás)
tényleges feladat-végrehajtás
3. Személyzet
Kormánytisztviselő – szolgálattétel
Rendkívüli helyzet
Életpálya – új leírás („forró szív, hideg vér, tiszta agy „ …. erős hát ,etc.) és érdemi eszközök (TÉR)
4. Eljárás
Kormányzati felfeszítés a tárcák konföderációja helyett ,
Formalizmus helyett célszerű eljárások (Jat., Ket., Kbt. – mögöttes jogszabály a Btk.),
Érthetőség, fogalmi zártság
Hatásvizsgálat (RIA)
Folyamatosan és széles körben használt eszközök kellenek, hogy a közigazgatás ezen keretek között tudjon haladni
A közigazgatás meghatározója:
a feladat (1.)
• Állami feladatkataszter (2006-2010)
• Széchenyi terv, Akció-terv, ÚMFT
• Nemzetközi kötelezettségek (Afganisztán, EU
elnökség)
• Nemzeti ügyek (egyszerűsített honosítás, állami
felelősségvállalás – 2006.)
Állami feladatok: Működési elvárások a
közigazgatással szemben
•
A minisztériumok egységes közigazgatási vezetésének helyreállítása
•
A minisztériumon belül a szakmai - politikai - igazgatási vezetés párhuzamos működtetése
•
Összkormányzati és minisztériumi igazgatási „felfeszítés”(központi összehangolás, megfelelő
központosított hatáskörökkel):
–
Sajtó, kommunikáció (KIM Kommunikációs Államtitkár)
–
Személyzet (KIM Személyügyi Helyettes Államtitkár)
–
Ellenőrzés (KEHI Elnök),
–
Igazgatás és iratkezelés (KIM Kormányiroda),
–
–
Kormányzati informatika (NFM, KIM E-közigazgatási Helyettes Államtitkár), hatósági,
logisztikai feladatok (KEK KH)
Szervezeti működés (KIM: Kormány ügyrend, egységes alap Szmsz, tervezési módszertan
etc.)
Állami feladatok: Működési elvárások az eközigazgatással szemben
• A közigazgatás-fejlesztés és –korszerűsítés kormányzati feladatainak
irányítása és összehangolása: közigazgatás-fejlesztési stratégia
• Az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése: a közigazgatási szolgáltatások
és hatósági eljárások korszerűsítése, ésszerűsítése
• A bürokrácia csökkentése, szolgáltató állam kialakítása: közigazgatás
szolgáltatási és a közigazgatást támogató informatikai stratégia
E-közigazgatás mint az egységes közigazgatási
stratégia része
•
Állam és állampolgár kapcsolatának javítása elektronikus csatornákon
keresztül
•
Hatékony közigazgatási folyamatokat (dekoncentrált szervek
összevonása, egyablakos rendszer) kiszolgáló informatikai rendszerek
integrálása
•
Fejlesztések fenntartása – önmérséklet, hatékonyabb beszerzések
A közigazgatás meghatározója:
a szervezet (2.)
• Állami szervezetkataszter
• Szintek:
• minisztériumok
• háttérintézmények (költségvetési szervek, közalapítványok, gazdasági
társaságok)
• kiemelt ágazati intézmények
• Működési feltételek (infrastruktúra, finanszírozás)
• Tényleges feladat-végrehajtás
A magyar közigazgatás szervezetének vázlata (2010.10.19.)
Állami szervezet megújítása: területi
közigazgatás
1. Hatékonyabb, takarékosabb, átláthatóbb és
ellenőrizhetőbb államigazgatási működés
2. Szervezeti integráció - 1191/2010. (IX. 14.) Korm.
határozat: megyei (fővárosi) kormányhivatalok (29
helyszín)
3. Területi közigazgatás megújítása határon innen és túl
(l. EGTC)
Területi igazgatás - integráció
Dekoncentrált szervek számának alakulása a kormányhivatalok 2011. január 1jei létrejötte előtt és azt követően.
A kormány a 1191/2010 (IX.14.) korm. határozattal döntött a területi
államigazgatási szervek integrálásának módjáról és az integrálódó szervekről
Dekoncentrált
szervtípusok
száma 2010-ben
33
Az integrációt
követően a területi
államigazgatási
szervtípusok
száma:
18
Középszintű területi
államigazgatási
szervek száma 2010ben (integráció előtt,
megyei, regionális
szint, db.):
314
Az integrációt
követően a területi
államigazgatási
szervek száma:
161
A közigazgatás meghatározója:
a személyzet (3.)
•
•
•
•
Kormánytisztviselő – szolgálattétel
Hazaszeretet
Rendkívüli helyzet (indoklás nélküli felmentés)
Életpálya – új leírás („forró szív, hideg vér, tiszta agy”
…. erős hát ,etc.) és érdemi eszközök (TÉR)
A közigazgatás meghatározója:
az eljárás (4.)
• Kormányzati felfeszítés a tárcák konföderációja
helyett
• Formalizmus helyett célszerű eljárások (Jat., Ket.,
Kbt. – mögöttes jogszabály a Btk.)
• Érthetőség, fogalmi zártság
• Hatásvizsgálat (RIA)
• Szinkron és sebesség
Köszönöm a figyelmet!