Közös ügyek - Jogtörténet.sze.hu
Download
Report
Transcript Közös ügyek - Jogtörténet.sze.hu
A dualizmus állama, igazgatása
és igazságszolgáltatása
dr. Farkas Ádám
SZE DFK Jogtörténeti Tanszék
2012. November 24.
A „kiegyenlítés” állama
Dualista (Pest-Buda, majd Budapest – Bécs tengely).
Reálunió (bár a korszakban többek perszonálunióként
illették, mert a fogalom akkor más jelentéssel bírt).
Parlamentáris monarchia.
Osztrák-Magyar Kiegyezésen alapszik (amit a
Horvát-Magyar Kiegyezés követett)
Kiegyezési törvények (különös tekintettel az 1867:12.
törvénycikkre)
Közös ügyek, közös érdekű ügyek, közös
szervek
Közös ügyek a Pragmatica Sanctio alapján (Külügy –
Hadügy - Pénzügy).
Közös ügyek ellátására közös szervek (Közös
Külügyminisztérium, Közös Hadügyminisztérium – és
hadsereg – , Közös Pénzügyminisztérium).
Nincs közös törvényhozás.
Közös érdekű ügyek (a dualista állam egészét érintő, de
a Pragmatica Sanctio-ból le nem vezethető ügyek,
melyeket nem külön szervek, de nem is az egyes
kormányok kezelnek, hanem kormányközi – vagy
parlamentközi – közvetlen tárgyalásokkal intéznek, pl.:
vámunió kérdése, osztrák államadósság kezelése, stb.)
A polgári állam kiépítése
A jogállam és a polgári alkotmányosság (”Az
állam mint a törvényesség őre.”, Polgári jogok
oltalmának megerősítése, 1848. áprilisi vívmányok
„rehabilitálása”).
A klasszikus három hatalmi ág szétválasztását:
- a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát az adócenzusos
választójogon nyugvó képviselet,
- a törvények primátusa,
- illetve a parlamentnek felelős kormányzati rendszer
jellemezte.
Uralkodó
Államfő, mint megkoronázott magyar király
Legjelentősebb jogkörei:
Ogy. összehívása
Ogy. Elnapolása
Ogy. Feloszlatása – korlátozottan –
Törvényszentesítés
5. Rendeletalkotási jog
6. Kinevezési és felmentési jog
7. Főfelügyeleti jog
8. Egyház körüli felségjogok
9. Külügyi felségjog
10. Hadügyi felségjogok – vezérlet, vezénylet, belszervezet –
11. Háború és béke joga
1.
2.
3.
4.
Miniszterelnökség
A végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős
kormányzat testesítette meg.
Az egyes igazgatási ágak élén álló minisztereket – a
miniszterelnök előterjesztésére – az uralkodó nevezte
ki.
A miniszterelnökség feladata:
- a politikai és a gazdasági vezetés,
- valamint a minisztériumok koordinatív irányítása volt,
- majd a közvetlenül alárendelt szervek felügyeletével
feladatköre fokozatosan bővült.
Miniszterelnökség hatáskörei
A hatáskörébe vont ügyeknek három csoportja
különböztethető meg:
1. a kormány elnökére háruló állandó és
járulékos feladatok,
2. a több tárcát érintő, periódusonként változó
ún. kiemelt ügyek,
3. a hozzárendelt közel ötven hivatal speciális
ügyei tartoztak.
Minisztertanács
Tevékenysége kétirányú volt:
1.
2.
Megvitatta a kormány politikai irányvonalát, azokat a kiemelt
fontosságú ügyeket, amelyek hatást gyakoroltak az állam
működésére,
Mint testületi szerv, döntött a hatáskörébe utalt vagy a
szakminiszterek
által
elé
vitt
egyedi
ügyekben
(pl. főrendiházi kinevezések; kegyelmezési ügyek; állami tisztviselők
kinevezése, stb).
Tárgykörei:
1.
2.
3.
az országgyűléshez benyújtott előterjesztések;
a törvényjavaslatok;
az új hivatalok, állások szervezésének ügyei;
A minisztertanácson az államfő (uralkodó) távollétében
a miniszterelnök elnökölt.
Minden ülésről jegyzőkönyv készült.
Minisztériumok
Egyes szakterületekért felelős központi
államigazgatási szerv.
Vezetését a miniszter látja el, akit az uralkodó
nevez ki a miniszterelnök javaslatára.
Minisztériumok, miniszterek:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Belügy
Földművelés-, ipar- és kereskedelemügy,
Honvédelmi,
Igazságügy,
Közmunka és közlekedésügy,
Pénzügy,
Vallás és közoktatásügy,
Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter,
Király személye körüli miniszter.
Polgári igazgatás
Az igazgatás a törvények adta keretek közötti,
csak kivételes felhatalmazáson nyugvó
végrehajtó tevékenység.
Az igazgatás sokrétűbbé válásával az általános
(belügyi) igazgatásból folyamatosan kivált a
szakigazgatás.
A közigazgatás és az igazságszolgáltatás
kettéválasztását – a ”harmadik hatalom
önállósulását” – az 1869:IV. tc. deklarálta.
Az igazgatás differenciálódása
Kormánynak alárendelt hatékony területi igazgatási
rendszerekben többfokozatúság figyelhető meg.
A magyar fejlődésben a megye - járás - község
modell honosodott meg.
Máthé Gábor: „A közigazgatás összefogásának
(centralizáció) és a szakpartikularizmus elvének
konkurálása a központosítás térhódításához
vezetett.”
Szakigazgatás (honvédelmi igazgatás, rendészeti
igazgatás, egészségügyi igazgatás, pénzügyi
igazgatás, stb…)
Törvényhatóságok
Az 1870./1886. évi törvények a középszintű
igazgatás szerveiként a törvényhatóságot:
○
○
a vármegyét és
a törvényhatósági jogú várost (thj) jelölték meg.
A közigazgatás alsó fokán, a községi törvények
értelmében a fokozatonként elkülönülő községek
helyezkedtek el.
○ Kisközség
○ Nagyközség
○ Rendezett tanácsú község
Vármegyék
Az 1886. évi törvény a megye hatáskörét:
1.
2.
3.
belügyeinek önálló intézésére,
az állami közigazgatás közvetítésére,
a politikai ügykörre szorította.
A megye testületi szervét, a törvényhatósági
bizottságot továbbra a választott és kinevezett
tagok alkották fele-fele arányban.
Virilizmus: a nyers virilizmus intézménye a legtöbb
adót fizetők kijelölt összességét jelentette.
Vármegyei szervek
A közgyűlés:
a vármegyei költségvetés megvitatása,
a tisztségviselők megválasztása,
a szabályrendelet-alkotás tartozott.
A törvényhatóságok élén a kormány megbízottjaként
működő, de az uralkodó által kinevezett főispán
korlátlan jogkört kapott.
A törvényhatóság első tisztviselője: az alispán.
Vármegyei közigazgatásra a különböző vármegyei
tisztségviselők (belső: főjegyző, aljegyző, tiszti
főügyész, stb., külső: főszolgabírák – a járásokban –)
Városok
A városokat csupán polgári kori törvényhatósági
keretben és községi fokozatban ismerték el a
törvények.
A törvényhatósági jogú város szerepköre a
megyééhez volt hasonló: első- és másodfokon látta
el a közigazgatás intézését.
Testületi szerve a városi tanács, első tisztviselője
a polgármester volt.
A dualizmus igazságszolgáltatása
dr. Farkas Ádám
SZE DFK Jogtörténeti Tanszék
2012. December 5.
A polgári igazságszolgáltatás I.
A neoabszolutista bírósági rendszer felváltása a
magyar ítélkezési szervezettel. (1869:4. tc a rendes
bírósági szervezetet is megváltoztatja)
Független hatalmi ág (1869:4. tc. a közigazgatás és
igazságszolgáltatás szétválasztása)
Igazságügyminiszter szakmai felügyelete a
bíróságok felett.
1897:33. tc. a törvényszékek mellett szervezendő
esküdtszékek bíráskodásáról (mint nem állandó
bíróságokról)
A polgári igazságszolgáltatás II.
Kialakult
A bírósági szervezettől függetlenül működő,
Államilag, a bírósági szinteknek megfelelően, de
hierarchikusan szervezett,
a királyi hatalmat képviselő,
hivatásos ügyészi szervezet.
Kizárólag vagyonperekre nézve fennmaradt a
városi, vármegyei tiszti ügyészi, illetve a
kincstári jogügyi-igazgatósági intézmény.
Igazságszolgáltatási garanciák
Bírói függetlenség
Közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztása.
Bírói állások betöltésének törvényes rendje.
Bírák kizárólag törvényeknek, rendeleteknek,
törvényerejű szokásoknak való alávetettsége.
Bírói szervezet kizárólag törvényi szintű
szabályozhatósága.
Bírák egzisztenciális és anyagi biztonságának törvényi
védelme.
Bírói fegyelmi felelősség felelősség
Bírói összeférhetetlenség
Igazságszolgáltatási szervezet
Kúria - Kir. Koronaügyész (fellebbviteli)
Kir. Ítélőtábla – Kir. Főügyész (fellebbviteli)
Kir. Törvényszék – Kir. Ügyészség (első folyamodású és fellebbviteli)
Kir. Járásbíróság – Ügyészségi megbízott (első folyamodású)
Különös bíróságok (Katonai bíróságok, 1895 Szabadalmi
Bíróság, 1896 Közigazgatási bíróság, 1907 Hatásköri
bíróság, 1909 Főudvarnagyi bíróság)
Különös bíróságok I.
Elkülönülésük alapja lehet a kiemelt
államérdek, a különleges személyi kör, vagy a
különleges tárgyi hatály.
A katonai bíráskodás
1895 Szabadalmi bíróság (A bírák különleges
(Ekkor százezreket érint. Joga,
szervezete és hatásköre a neoabszolutizmusban kiépített
modellben maradt. [Részleges változás: 1912. évi katonai
bűnvádi perrendtartás megalkotása.])
szakértelmével és elkülönült szervezettel biztosította a
szabadalmi ügyek útján a technikafejlődéshez köthető érdekek
hathatós érvényesülését.)
Különös bíróságok II.
1896 Közigazgatási bíróság
Alapja az 1883-ban felállított Pénzügyi Közigazgatási
Bíróság.
Kizárólag legfelsőbb fokú bíróság
Pénzügyi és közigazgatási osztályokba szervezett
Adó- és illetékügyek, valamint törvény által taxált községi,
törvényhatósági, miniszteri határozat elleni panaszok
elbírálása.
Öt tagú tanácsokban, írásbeli eljárás útján járt el.
Különös bíróságok III.
1907 Hatásköri bíróság
Pozitív és negatív határköri összeütközéseket
bírálta el ott ahol nem volt közös felettes szerv.
(Döntően közigazgatási szervek és bíróságok
között.)
Hét tagú tanácsban járt el.
1909 Főudvarnagyi bíróság
A királyi család és a királyi udvar polgári peres és
nem peres ügyeiben járt el.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!