  Ha egy ország lezárja határait a külföldi termékek elől saját veszteségeit növeli, mert nem tudja kihasználni a komparatív (viszonylagos) előnyből származó lehetőségeit.

Ha 2 vagy több ország közös vámhatárt hoz létre védheti hazai termelőit  nemzetközi kereskedelem bizonyos előnyeinek kihasználása

 A vámszövetségek, a közös „vámhatárok” létrehozásával a szerződő országok bizonyos mértékig egyesítik integrálják belső piacaikat  A vámszövetségeket gyakran nevezik gazdasági integrációnak

       Preferenciális vámövezet Szabadkereskedelmi terület vagy övezet

Vámunió

Közös piac Egységes piac (single market) Gazdasági unió Politikai unió

 gyorsabban ment a vártnál már 1968-ban megvalósult.  1967-1968 során további változásokra került sor: › összevonták az Európai Gazdasági Közösség (EGK), az Európai Atomerőmű Közösség (Euratom) és a Montánunió eddig párhuzamosan működő szerveit, › ekkortól használatos az Európai Közösségek (EK) elnevezés.

 Az európai vámunió azt jelenti, hogy: › nincs vámfizetési kötelezettség az Európai Unió tagállamai közötti belső határok átlépésekor; › › › közös vámtarifa van hatályban az Unión kívülről érkező termékekre; a tagállamok közös származási szabályokat alkalmaznak az Unión kívülről érkező termékekre; a vámérték meghatározása közösségi szinten történik.

 E négy alapelvet rögzítő megállapodás aláírásával a hat alapító tagállam (Belgium,

Franciaország, Hollandia, Luxemburg és

Németország) megalapozta a vámunió 1968. július 1-jei megalakulását,  ez az 1957-es Római Szerződésben tervezett időpontnál másfél évvel korábbi

  A Közösség 1968. július 1-je után közös vámügyi jogszabályok megalkotására törekedett annak biztosítása céljából, hogy az EU-ba behozott termékekre mindenütt ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák. Az így létrejött jogi keret: › biztosítja, hogy a közös vámtarifa az EU külső határain mindenhol egyformán érvényesüljön; › › › közös szemléletmódot vezetett be a vámraktározási eljárások tekintetében; megkönnyíti a vámáru-továbbítási eljárást; a különféle vámokmányok széles skáláját egy egységes vámokmánnyal váltotta fel.

 A teljesülést biztosító előírásokat végül egyetlen jogszabályba foglalták.  Ez az 1992-ben elfogadott Közösségi Vámkódex.

  A vámunió lényeges eleme az EU négy alapszabadságon nyugvó belső piacának.

› Áruk, személyek, szolgáltatások és a szabad tőke forgalma A Közösség vámpolitikája nélkül nem volna lehetőség az EU › közös kereskedelmi és fejlesztési politikájára, › › a közös mezőgazdasági piacra és pénzügyi politikák tényleges összehangolására.

     1958. az EU jogelődje, az EGK hat tagállama alapította meg 1968. a vámunió megvalósulása belső vámok eltörlése, tagállamok kereskedelmük nagy részét a vámunión belülre terelték 1968. és 1993. között vámunió fejlesztése ne csak a vámok legyenek egységesek, hanem az alkalmazásukhoz szükséges szabályok is 1988. vámeljárások egyszerűstése 1994. Egységes vámkódex

 Egy vámunió előnyeit és hátrányai azon mérhetjük, hogyan hat a tagországok egymás közti, valamint a kívülállókkal folytatott kereskedelmére  2 alapvető hatást különböztetünk meg › › Kereskedelemteremtő Kereskedelemterelő hatás

 Lehetővé teszi a nemzetközi munkamegosztás további bővülését azzal, hogy a vám eltörlése újabb területeken teremt komparatív (viszonylagos) előnyöket  Javul a tagországok együttes helyzete  Közvetve kedvezően hat ez a folyamat a kívülállókra is belső kibocsátás növekedésével növekszik az import iránti igény

  Az előbbitől abban különbözik, hogy a teljes import-export nem változik csak az import átterelődik a vámunión kívüli országból a tagállamokba.

Rontja a kívülállók helyzetét sőt az unión belül is csökkenti a jólétet  A kereskedelemterelés rontja az erőforrások nemzetközi allokációját

 A vámunió egyszerre idézhet elő kereskedelemteremtést és –terelést  A tagállamok jóléte attól függ, hogy melyik hatás erősebb.

 A vámunió két hatása attól függ, hogy korábban milyen mértékű vámokat alkalmaztak és a vámok eltörlése milyen mértékben érinti a cserearányok változását

 A hazai vámrendszer tovább fejlődését az Európai Megállapodás hatályba lépése véglegesen meghatározta.

 Ebben Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a csatlakozásig a

vámrendszer minden elemét

összehangolja az Európai Közösség tagországai között működő vámuniós szabályokkal, különösen az 1994-tõl

hatályba lépett egységes Vámkódex előírásaival.

   http://ec.europa.eu/taxation_customs/4 0customs/customs_toolbox/information_ material/index_hu.htm

http://elib.kkf.hu/edip/D_9946.pdf

Európai Bizottság honlapja http://ec.europa.eu/taxation_customs/4 0customs/index_hu.htm