Transcript El?adás, nappali 2013.02.13. - Közigazgatás

Előadás
A munkajog és a közszolgálati jog
összefüggései
dr. Hazafi Zoltán
2013. február 13.
Készítette: dr. Petrity Krisztina
I.
A Munka Törvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvény (Mt.)
Előzmények
1. Az új törvény előzményei:
 2011 június  Széll Kálmán Terv  Magyar Munka Terv
 cél: a foglalkoztatás növelése érdekében a foglalkoztatási viszonyok átalakítása, új
munka törvénykönyve megalkotása, az új munkajogi szabályozás célkitűzéseinek
meghatározása
 mi indokolta:
− régi Mt. célja a piacgazdasági viszonyoknak megfelelő munkajogi rendszer
kidolgozása (kollektív megállapodás)  csak részben teljesült
− a régi Mt. gyakorlati alkalmazás során felmerült ellentmondások feloldása
− a Zöld Könyv nyomán született jogalkalmazási megoldások beépítésének igénye
− munkaviszonnyal érintkező egyes alapjogok újraszabályozása, pl. munkához való
jog (Alaptörvény)
− európai munkajogi normák átültetésének folytatása, jogharmonizáció
Előzmények
 koncepcionális változások:
− jelentősen bővíti a „kontraktuális alapú” szabályozás szerepét  a
munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok
megállapodásainak szabályozó szerepét (új jogpolitikai megközelítés)  a
törvény a kollektív szerződéssel szemben általában diszpozitív jellegű  bővíti a
szakszervezetek munkaerő-piaci szerepét és befolyását, növeli a felelősségüket
− a munkajogot a magánjog részének tekinti, de a polgári jogi szabályok
alkalmazásának metodikáján változtat
 a munkajogi jognyilatkozatok általános szabályainak rögzítése  részben
mellőzi a Ptk. szabályainak alkalmazását.
 pontosan rögzíti, hogy az egyes munkajogi jogintézmények tekintetében mely
polgári jogi szabályok mögöttes alkalmazását (miként) rendeli, illetve mely
polgári jogi szabályok alkalmazását korlátozza
− a kártérítési felelősség polgári jogias szemlélete erősödik
− mellőzi a jogviszonyváltásnak nevezett szabálycsoport beiktatását
II. A közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.)
1. A Kttv.
1. A Kttv. előzményei:
 modern közszolgálat: 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.)  közszolgálati jogviszonyban
állók (karrier-rendszer)
- a karrier gyakori, ellentétes irányú módosítás  belső koherencia elvesztése
rendszer értékei
 egyéb jogviszonyban állókra önálló törvények
erodálódtak
- Ktv.
+ egyes szervezeti jogállási törvények saját foglalkoztatási szabályai
funkcióvesztése
 új kormányzati személyzetpolitika
 első lépés: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
(Ktjv.)
 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program  1207/2011. (VI. 28.) Korm.
határozat  Közigazgatási Személyzeti Stratégia
új életpályák kialakítása (átjárhatóság megteremtése)

Kttv.
1. A Kttv.
2. A Kttv. struktúrája:
 egységes törvény  megszűnt a differenciált szabályozás (Ktv., Ktjv.) – Mt., Ptk.:
nem háttérjogszabály – kifejezetten előírja, h. mely esetekben lehet alkalmazni
a) értelmező rendelkezések: fogalmi koherencia miatt
b) közös szabályok: valamennyi jogviszony tekintetében, pl. általános magatartási
követelmények
c) közszolgálati személyzeti igazgatás: személyzetpolitikai feladatok, felelősségek,
személyügyi központ  működteti pl. a pályázati rendszert, toborzási adatbázist
d) kormányzati szolgálati jogviszonyban állók:
- kormánytisztviselők
politikai (fő)tanácsadó
kormányzati ügykezelők
szakmai vezetők
kabinetfőnök
a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat eltéréssel kell alkalmazni
1. A Kttv.
e) közszolgálati jogviszonyban állók:
-
köztisztviselők 
a kormánytisztviselőkre
vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni eltéréssel
önkormányzati (fő)tanácsadó
közszolgálati ügykezelők
jegyzők
a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni eltérésekkel
f) közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók:
-
az Mt. szabályait kell alkalmazni a fejezetben foglalt eltérésekkel
g) záró és vegyes rendelkezések:
- a 2012. évi V. törvény (Átmeneti tv.) tartalmazza, a Kttv.-ben: felhatalmazó
rendelkezések
1. A Kttv.
3. A Kttv. hatálya [1-4. §]:
 Kttv. alkalmazása:
1. főszabály (elsődleges norma)
2. szubszidiárius norma
 törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazni kell [pl. autonóm szervek]
 hatálya nem terjed ki, kivéve, ha törvény másként rendelkezik
 Kttv. hatálya:
1. szervi
 a Kormány irányítása alá tartozó (államigazgatási) szervek
 autonóm szervek
általános
2. személyi
 államigazgatási szervek kormánytisztviselői és kormányzati ügykezelői
 közigazgatási államtitkárok, helyettes államtitkárok (szakmai vezetők)
 autonóm szervek, önkormányzatok köztisztviselői és közszolgálati ügykezelői
 az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró, ügyész
+ egyes rendelkezések alkalmazása meghatározott személyekre (pl. politikai vezetők)
3. tárgyi
-
kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszony
közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára  alap: Mt. +
speciális: Kttv.
1. A Kttv.
4. Értelmező rendelkezések [6. §]:
 a törvény fogalmi koherenciáját biztosítják
 Mt. háttérjogszabály jellege megszűnt  fogalmi meghatározások köre bővült  önálló
fejezetben
 kiemelve:
1. alapvető munkáltatói jogok:
-
a jogviszony létrejöttéhez, módosulásához, megszűnéséhez, a felelősség
megállapításához kapcsolódó jogosítványok (pl. kinevezés, összeférhetetlenség
megállapítása)
-
főszabály: hivatali szervezet vezetője gyakorolja  kivéve: Kttv. eltérően rendezi (pl.
kirendelés  kirendelő szerv hivatali szervezetének vezetőjénél marad)
 a Kttv. egyes rendelkezések normaszövegében is meghatároz értelmező rendelkezéseket
 pl. közszolgálati adatvédelmi szabályzat [177. § (4) bekezdés], államigazgatási szerv
[Kttv. 1. § c) pont], Magyar Kormánytisztviselői Kar [Kttv. 29. § (1) bekezdés]
1. A Kttv.
5. Személyzeti igazgatás:
 önálló fejezet: a kormányzati személyügyi rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok és
hatáskörök
 a KIM miniszter érvényesíti a Kormány közigazgatási személyzeti politikáját
 összehangolja, koordinálja a közigazgatás szervek személyzeti tevékenységét
 kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika irányait és elveit és gondoskodik azok
megvalósításáról

Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési Program, Kormányzati Személyügyi Stratégia
 közszolgálati ellenőrzés (fővárosi és megyei kormányhivatalokon keresztül)
 módszertani támogatást nyújt (egységes jogalkalmazás, végrehajtás összehangolása)
 statisztikai célú adatgyűjtést végezhet
 működteti az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált
emberi erőforrás-gazdálkodási rendszert
 irányítja a továbbképzést (főszabály szerint az NKE biztosítja)
 kinevezési a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét
 képviseli a Kormányt a Köztisztviselői Érdekegyeztetői Fórumban
 összkormányzati, koordinációs felelősségében: kormányzati kirendelés, kifogásolási jog
 az operatív személyügyi feladatokat a személyügyi központ látja el
 érdekvédelem: Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK)
III. A joggyakorlás általános szabályai
1. Közös szabályok
1. A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető
szabályai
joggyakorlás általános szabályai = törvényben rögzített, jogi kötőerővel bíró normák
 korábban az 1992. évi XXII tv.-ben (régi Mt.), egyes közszolgálati jogállási
törvények átvették  Ktv. 71. § (2) bekezdése  a Kttv.-nek az Mt. már nem
háttérjogszabálya  közös szabályok rögzítésre kerültek a Kttv.-ben  az egész
törvényt átfogó, mindkét félre irányadó magatartási elvek és szabályok:
1.1. általános magatartási követelmények
a) a köz szolgálata:
- a köz szolgálatának elsődlegessége és a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom
fenntartása  a jogviszonyban ezek szem előtt tarásával kell eljárni (magasabb
zsinórmérték)
 Mt.  zsinórmérték az általában elvárható magatartás
b) jóhiszeműség és tisztesség elve/kölcsönös együttműködés elve:
- nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti
 a huzamos jogviszonyok sajátja
1. Közös szabályok
c) tájékoztatási kötelezettség:
- az együttműködés sajátos területe  minden olyan tényről, adatról, körülményről
tájékoztatni, amely a közszolgálat létesítése, a törvényben meghatározott jogok
gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges
 a közszolgálathoz kapcsolódó valamennyi félre kiterjed (pl. MKK)
d) feltétlen érvényesülés elve (a törvény kógens jellege):
- a törvény rendelkezéseitől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a törvény kifejezetten
megengedi  pl. közös megegyezéssel sem lehet végkielégítést fizetni
- a Kttv.-vel ellentétes megállapodás  semmisség jogkövetkezményei
e) rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma:
- a jogokat csak rendeltetésszerűen lehet gyakorolni  a jog gyakorlása jogellenessé
válik, ha mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek
korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez
vezet (mulasztással is megvalósítható)
- lehetséges tényállásai jogterületenként eltérők  pl. jogellenes a felmentés, ha a
kormánytisztviselő kritikai véleményének megtorlásaként átszervezésre hivatkozva
szüntetik meg kormányzati szolgálati jogviszonyát (akkor is, ha az átszervezésre
egyébként is sor került volna)
1. Közös szabályok
f) munkaidőn kívüli magatartásra vonatkozó követelmény:
- tartós, bizalmi kapcsolat a felek között  magatartási követelmények munkaidőben és
munkaidőn kívül  korlátozottan érvényesül  függ a munkakör jellegétől, a
szervezetben betöltött pozíciótól, stb.
- a tisztviselő nem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen
alkalmas munkáltatója helytelen megítéslésére, beosztása tekintélyének, a munkáltató
jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak és a közszolgálat
céljának veszélyeztetésére  méltatlanság miatti felmentés (pl. mozgáskorlátozott
parkolási igazolvány jogosulatlan használata)
g) titoktartási kötelezettség:
- köteles a minősített adatot megőrizni
- illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek
tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási
szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös
következményekkel járna
- a titoktartási nyilatkozatot kiváltja
- közérdekből nyilvános adat
 név, állampolgárság, munkáltató neve, a jogviszony kezdete a közigazgatási
szervnél, besorolás, a besorolás időpontja, munkaköre, a munkakör betöltésének
időtartama, vezetői kinevezés, megszűnés időpontja, címadományozás, illetmény
1. Közös szabályok
1.2. személyhez fűződő jogok védelme
- Ptk. nem háttérjogszabály  Kttv. tartalmazza a garanciális szabályokat
- személyhez fűződő jogok: Ptk. 75–85. §  pl. névviseléshez való jog, jó hírnév védelme,
levéltitok, stb.
- nem abszolút  korlátozhatóak, ha az a közszolgálat rendeltetésével közvetlenül
összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos
 előzetesen írásban tájékoztatni kell a módjáról, feltételeiről, várható időtartamáról
- lemondás:
 személyhez fűződő jogról általános jelleggel előre nem lehet lemondani  emberi
méltóságról való lemondás
 csak írásban (garanciális szabály)
- nyilatkozattétel, alkalmassági vizsgálat:
 olyan nyilatkozat megtétele kérhető/alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely
személyhez fűződő jogot nem sért és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy
megszűnése szempontjából lényeges  pl. nem lehet a tisztviselőt várandósság
megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére kötelezni, kivéve, ha jogszabály előírja
- ellenőrzés:
 közszolgálattal összefüggő magatartás körében (emberi méltóság sérelme nélkül)  pl.
fogyasztott-e alkoholt munkaidőben
 előzetes tájékoztatás az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközökről
 megbízhatósági vizsgálat [Kttv. 39. § (5) bekezdés]
1. Közös szabályok
1.3. egyenlő bánásmód követelménye
- alapvető szabályok  részletszabályok az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebht.)
- meg kell tartani  különösen az illetménnyel kapcsolatban
- orvoslása nem járhat más tisztviselő jogának megsértésével vagy csorbításával
- kiválasztás  a munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, tapasztalattal, képességgel
rendelkező jelöltek közül előnyben részesíthető, aki több gyereket nevel
- munka egyenlő értékének vizsgálata  figyelembe kell venni: munka természetét, minőségét,
mennyiségét, fizikai/szellemi erőfeszítést, felelősséget, munkaerő-piaci viszonyokat
- esélyegyenlőségi terv
1.4. jognyilatkozatok
a) egyoldalú jognyilatkozat:
- csak jogszabályban vagy közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben
származhatnak belőle jogok és kötelezettségek
- három csoportba sorolhatók:
1. kötelemfakasztó egyoldalú jognyilatkozatok  elfogadástól függetlenül joghatást
váltanak ki (pl. felmentés)
2. megállapodás létrehozására, módosítására, illetve megszüntetésére irányuló ajánlat
3. a jogviszony teljesítésének módját megszabó munkáltatói jognyilatkozat (pl. munkarend)
1. Közös szabályok
- a címzettel való közléssel válik hatályossá  a címzett hozzájárulásával
módosítható/vonható vissza (pl. lemondás visszavonása)
- „clausula rebus sic stantibus”  ha a jognyilatkozat megtételét (a megállapodás
megkötését) követően a körülményekben olyan lényeges változás következik be, amely
a vállalt kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, aránytalan sérelemmel járna, az
érintett fél mentesülhet a kötelem alól
 pl. tanulmányi szerződés [Kttv. 82. § (10) bek.]
- jogról való lemondás  lemondó nyilatkozat nem értelmezhető kiterjesztően (pl.
lemondás vasárnapi pihenőről egy alkalommal)
- a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
b) tájékoztatás:
- közöltnek kell tekinteni, ha a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik
- úgy kell tájékoztatni, hogy lehetővé tegye a jog gyakorlását, a kötelezettség teljesítését
- 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet  a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatni kell pl. az
irányadó munkarendről, az illetmény átutalásának napjáról, a munkáltatói jogkör
gyakorlójáról, stb.
- tájékoztatni kell: munkakörökről, amelyeknél a kinevezés módosításával
teljes/részmunkaidős, távmunkavégzésre/munkahelyi foglalkoztatásra irányuló,
határozott/határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatás
köthető ki
1. Közös szabályok
c) feltétel:
- jövőbeni, bizonytalan esemény, amelytől a jognyilatkozat függővé tehető  pl. kinevezés
gyed-en lévő tisztviselő helyettesítésére visszatéréséig
- felfüggesztő vagy bontó feltétel
- nem köthető ki olyan feltétel, amely alapján a közszolgálat a tisztviselő hátrányára
módosulna, vagy megszűnne
- garanciális szabály: az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel
érvénytelen  a megállapodást úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem
kötötték volna ki
- a felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez
kötött jogát csorbítaná
d) a jognyilatkozat megtételének módja:
 képviselet
 munkáltató  jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult
 tisztviselő:
1. személyesen  kinevezés elfogadásával, megállapodás megkötésével,
módosításával, a közszolgálat megszüntetésével és a munkavégzéssel összefüggően
2. meghatalmazott képviselő útján  mindent, amit nem kötelező személyesen
(írásbeli meghatalmazás alapján vagy hozzátartozó)
1. Közös szabályok
 alaki kötöttség
 a közszolgálatot érintő minden lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell
foglalni  a tisztviselő kérésére akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem
kötelező  pl. jogellenesnek tartott utasítás
 írásba foglalás a munkáltató kötelezettsége, egy példányt át kell adnia
 alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha a Kttv. eltérően nem rendelkezik
– érvénytelen  kivéve: a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment és
ez nem jár a közérdek sérelmével  pl. szóban módosítják a munkaköri leírást, ami
alapján a tisztviselő tovább dolgozik
 munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát a Kttv.-ben meghatározott esetekben köteles
írásban megindokolni
 a törvény elismeri írásban közölt dokumentumnak az elektronikus dokumentumban tett
jognyilatkozatokat is  kivételekkel, pl. kinevezés, fegyelmi határozat
 jognyilatkozat közlése
 jognyilatkozat  közlés  jogok és kötelezettségek
 akkor tekinthető közöltnek, ha a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek
átadják, az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik
 a közlés az átvétel megtagadása és szándékos akadályozása esetén is hatályos,
szabályszerű akkor is, ha a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsul
 postai úton történő kézbesítés szabályai
1. Közös szabályok
1.5. határidő és időtartam számítása
- határidő = olyan időtartam, amelyet valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb
magatartás tanúsítására ír elő jogszabály vagy a felek megállapodása (pl. méltatlanság
jogcímén való felmentés, elévülés)
- határidőnek nem minősülő időtartam (pl. próbaidő, munkaidőkeret)  naptár (pl. 2013.
01. 01.-től 1 éves határidő 2013. 12. 31-én jár le)
- szabályai hasonlóak a polgári/közigazgatási eljárásjogi szabályokhoz
- nap = naptári nap (nem munkanap)
- napokban megállapított határidő  a határidő megkezdésére okot adó intézkedés napja
nem számít bele (pl. kézbesítést követő napon indul)
- hetekben megállapított határidő  azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a
kezdőnapnak megfelel (pl. hétfőn kézbesített intézkedés 6 hetes határidő  6 hét múlva
hétfőn)
- hónapokban vagy években megállapított  azon a napon jár le, amely számánál fogva a
kezdőnapnak megfelel (pl. kézbesítés január 30., 5 hónapos  lejár június 30.)
 ha ez a nap hiányzik, a lejárat a hónap utolsó napja (pl. január 31.  június 30.)
- a határidő az utolsó nap végén jár le (24:00)
- ha a határidő munkaszüneti napra/hétvégére esik, a lejárat napja a következő nap
1. Közös szabályok
1.6. érvénytelenség
- a megállapodás/jognyilatkozat érvénytelen, ha valamilyen hibában szenved  jogi hatás
kiváltására nem alkalmas
- két fajtája: a) semmisség – b) megtámadhatóság
a) semmisség:
- semmis a megállapodást, amely jogszabályba (anyagi v. alaki) vagy jó erkölcsbe ütközik,
valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre
 pl. anyagi = a tisztviselő nem felel meg az általános alkalmazási feltételeknek 
alaki = kinevezését nem foglalták írásba  jó erkölcs = címadományozás rokoni
kapcsolatra tekintettel  EU területen alkalmazott pályakezdőnél EU-s nyelv
helyett elfogadják a kínait
- „feltétel nélküli érvénytelenség”  külön eljárás nélkül (mintha a megállapodás létre sem
jött volna)
 az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat rá + bíróság hivatalból észleli,
- színlelt megállapodás semmis  más megállapodást leplez  leplezett alapján ítélik meg
 pl. vezetői kinevezés a magasabb illetményért, tényleges vezetői tevékenység
hiányában
- jogkövetkezménye: érvénytelenség  kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító
jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
1. Közös szabályok
b) megtámadhatóság:
- „feltételes érvénytelenség”  eljárásra van szükség az érvénytelenség kimondásához
- akarathiba  a nyilatkozat nem tükrözi a fél/felek akaratát
• a fél lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél
okozta vagy azt felismerhette
 pl. hamis nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása
• mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt
 pl. jogszabályi rendelkezés téves értelmezése
• jogi kérdésben való tévedés  megtámadható, ha a tévedés lényeges volt és a
munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok
tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást
 pl. jogász állította, hogy az elévülési idő 1 év
• a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá
 pl. amíg nem írja alá a közös megegyezést, nem mehet haza
- megtámadhatja: akit kényszerrel/fenyegetéssel vettek rá, tévedésben, téves feltevésben volt
- szubjektív határidő: 30 nap (a tévedés felismerésétől, kényszerhelyzet megszűnésétől)
- objektív határidő: 6 hónap
1. Közös szabályok
c) az érvénytelenség jogkövetkezményei:
- érvénytelen megállapodásból származhatnak jogok és kötelezettségek  a jogok és
kötelezettségek szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a megállapodás érvényes lett
volna
- általános szabály: a jogviszony jövőre szóló azonnali hatályú megszüntetése  kivéve:
ha a felek az érvénytelenség okát a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül elhárítják
 pl. magyar állampolgárság megszerzéséről az okirat bemutatása
- ha az érvénytelenség oka a munkáltató oldalán merül fel  a felmentéssel járó
juttatásokat meg kell fizetnie
 pl. munkáltató érdemi feladatra vette fel a tisztviselőt, de ügykezelőként alkalmazta
- részleges érvénytelenség: az érvénytelen rész helyett a jogszabályt kell alkalmazni 
kivéve: ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg
 pl. megállapodás szerint a középfokú végzettségű tisztviselőnek a felsőfokú
végzettségűekre irányadó illetménytábla alapján fizetnek
- egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén belőle jogok és kötelezettségek nem
származnak
- közszolgálat megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége  jogellenes
jogviszony megszüntetés jogkövetkezményei [Kttv. 193–194. §]
- az általános jogkövetkezményeken túl a fél jogosult kárának érvényesítésére
1. Közös szabályok
1.7. az igények elévülése
- elévülés = a jogviszonyból eredő igényt meddig lehet érvényesíteni  jogbiztonság
(érdekmúlás  csökken a teljesítéshez fűződő érdek, nehezebb a bizonyítás)
 a jog maga nem évül el  elévülési idő utáni önkéntes teljesítés nem követelhető vissza
- általános elévülési idő: 3 év
 kivételek: - rövidebb  jognyilatkozatok megtámadása 6 hónap
- hosszabb  bűncselekménnyel okozott kár 5 év/büntethetőség elévülése
- elévülési idő az igény esedékessé válásától kezdődik, az elévülést hivatalból kell
figyelembe venni
- az elévülés nyugvása  ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni
(pl. külföldön van)  az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül az igény akkor
is érvényesíthető, ha az elévülési idő eltelt/abból 6 hónapnál kevesebb van hátra
- az elévülés megszakadása  az igény érvényesítésére irányuló nyilatkozat:
írásbeli felszólítás – az igény a bíróság előtti érvényesítése – közvetítő vagy békéltető
igénybevételének kezdeményezése – az igény megegyezéssel történő módosítása –
egyezségkötés – kötelezett elismerése
 az elévülés megszakadása/eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik
Köszönöm a figyelmet!