El?adás, nappali 2013.02.20. - Közigazgatás

Download Report

Transcript El?adás, nappali 2013.02.20. - Közigazgatás

Előadás
A közszolgálati jogviszony létesítése, módosítása.
A munkáltatói jogkör gyakorlása
dr. Hazafi Zoltán
2013. február 20.
Készítette: dr. Petrity Krisztina
I.
A kormányzati szolgálati jogviszony
létesítése
1. A jogviszony alanyai, jellege
1. A jogviszony alanyai, jellege [Kttv. 36. §]:
 a kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyra egyaránt irányadó
 sajátos jogviszony  speciális jogok és kötelezettségek
 fő sajátosságok:
 egyik alanya: állam (önkormányzat)
 célja: a köz szolgálata  e cél elsődlegessége alapján és a jó közigazgatásba
vetett társadalmi bizalom fenntartásával kell eljárni (magasabb zsinórmérték)
 Kttv.  többletkötelezettségek és többletjogosultságok
 kötelező kamarai tagság:
 csak a kormánytisztviselők esetén
 a kormánytisztviselő jogviszonya alapján a Magyar Kormánytisztviselői Kar
(MKK) tagjává válik

- az MKK a Kttv. által létrehozott szakmai köztestület
 célja közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása
 hatásköre: érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének
védelme, konzultáció a jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás
lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, jóléti, szociális
és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása
2. A jogviszony létesítése
2.1. A kinevezés [Kttv. 38. §]:
 a jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, ha a létesítés általános és
különös feltételei (pl. magyar állampolgárság, megfelelő szakképzettség) adottak és
nem áll fenn kizáró ok (pl. hivatalvesztés fegyelmi büntetés)
 a felek megállapodása = konszenzus a jogviszony létrehozása tekintetében 
jogviszony tartalmát a jogszabályok határozzák meg  kogencia
 érvényességi feltétel: írásba foglalás
2.2. A kinevezés időtartama:
 főszabály: határozatlan idejű, teljes munkaidőre szóló kinevezés
 kivétel: határozott idejű  (folyamatos munkavégzés érdekében  helyettesítés,
meghatározott feladat, tartós külszolgálat ellátása)

- időtartamát naptárilag/más alkalmas módon (pl. esemény bekövetkezése) kell
meghatározni
- garanciális szabály: határozatlan idejűnek tekintjük, ha nem felel meg a határozott
idő kikötésére vonatkozó feltételeknek (pl. nem helyettesítésre jött létre) 
részleges érvénytelenség  bíróság állapíthatja meg, hogy a jogviszony határozatlan
időre jött létre
- 1 évet meg nem haladó időtartam  előmeneteli szabályok nem alkalmazhatóak
2. A jogviszony létesítése
2.3. Adatok, tények igazolása, tájékoztatás:
 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet  a közszolgálati tisztviselőnek kell igazolni a
szükséges adatokat, tényeket
ezek változása esetén
 30 napon belül
 a munkáltató a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatást ad (30 napon belül írásban is):
- az irányadó munkarendről
- a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, a soron
következő besorolási, fizetési fokozat elérésének várható időpontjáról
- az egyéb juttatásokról és azok mértékéről
- az illetmény átutalásának napjáról
- a munkába lépés napjáról
- a felmentési idő megállapításának szabályairól
- a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről
- a munkáltatói jogkör gyakorlójáról
 munkáltató – helyben szokásos módon, évente vagy szükség szerint - tájékoztat:
- teljes vagy részmunkaidős
- távmunkavégzésben, helyett munkahelyi foglalkoztatásban
- határozott, illetve határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében ellátható
munkakörökről
2. A jogviszony létesítése
2.4. A kinevezés feltételei [Kttv. 39-42. §]:
a) általános alkalmazási
követelmények
feltételek

legalapvetőbb
szakmai
és
alkalmassági
b) különös alkalmazási feltételek  az egyes munkakörök betöltéséhez jogszabály, illetve
a munkáltatói jogkör gyakorlója által megállapított feltételek
a) Általános alkalmazási feltételek:
a kinevezést
megelőzően
1. büntetlen előélet
1. büntetlen előélet
2. cselekvőképesség
3. legalább középiskolai végzettség
4. magyar állampolgárságot
(pártfogó felügyelőkre további szabályok)
 társadalmi érdek a tisztviselők erkölcsi feddhetetlensége  büntetlen előélet
igazolása: hatósági bizonyítvánnyal
 munkáltató felhívására kell igazolni: nem áll foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt
indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthat a fentiek igazolására (15
munkanapon belül)  nem tesz eleget/nem felel meg  jogviszony azonnali hatályú
megszüntetése, érvénytelenség jogkövetkezményei ( felmentési idő, végkielégítés)
2. A jogviszony létesítése
2. cselekvőképesség
 a cselekvőképesség szabályait a Ptk. rendezi [Ptk. 11. §]
3. legalább középiskolai végzettség
 az oktatási jogszabályok rendelkezései az irányadóak [az egyes feladatkörök
ellátásához szükséges képesítéseket a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet tartalmazza]
4. magyar állampolgárság
 megszerzését külön törvény szabályozza
 ügykezelő - fontos és bizalmas, osztályvezetői munkakört kivéve – lehet a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint az Európai Szociális
Kartáról szóló megállapodásban résztvevő államok állampolgára  feltétele:
szükséges mértékű magyar nyelvismeret
b) Különös alkalmazási feltételek:
-
jogszabály/munkáltatói jogkör gyakorlója előírhat





meghatározott iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést
munkaköri követelményt
meghatározott gyakorlati időt
egészségi és pszichikai alkalmasságot
képességet
2. A jogviszony létesítése
 főszabály: az alkalmazási feltételek alól nincs felmentés  kivéve: hivatásos szolgálati
jogviszonyban álló az előírt képesítési feltétel hiányában is kinevezhető  ha
tanulmányait legkésőbb kinevezéssel egyidejűleg megkezdi és két éven belül befejezi (ha
nem, jogviszonya megszűnik)
 nemzetbiztonsági érdek  fontos és bizalmas munkakörre tisztviselőt kinevezni és
jogviszonyát fenntartani akkor lehet, ha az előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság
jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel  nemzetbiztonsági
ellenőrzés  ha nem kívánja magát alávetni = jogviszony nem létesíthető  ha nem felel
meg = másik munkakör felajánlása  ha nem fogadja el/nincs ilyen munkakör =
jogviszony nem létesíthető/tartható fenn ( felmentési idő, végkielégítés)
 megbízhatósági vizsgálat:
-
a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján
 ha a Kttv.-ben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési
lehetőséget teremt, akkor a jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele az
ellenőrzéshez való hozzájárulás
 központi államigazgatási szervek  kiemelkedő jelentőségű feladatok  magasabb
szakmai követelmények:
- pályakezdő  angol, német, francia nyelvvizsga (vagy munkaköréhez szükséges nyelv)
- alaptevékenység  középfokú végzettségű nem alkalmazható (kivéve: funkcionális)
2. A jogviszony létesítése
2.5. A kinevezéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések [Kttv. 43. §]:
 a kinevezési okirat kötelező tartalmi elemei:






besorolás alapjául szolgáló besorolási osztálynak, besorolási és fizetési fokozatnak
illetménynek, a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjének
munkakörnek és meghatározott feladatkörnek
munkavégzés helyének
előmenetelhez előírt kötelezettségeknek
jogviszony kezdete napjának megjelölése
 a jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is lehet rendelkezni
 ha a jogviszony kezdetének napja nem szerepel  a kinevezés elfogadását követő nap
 csatolni kell a munkaköri leírást  célja: a rendszeresen végzendő tevékenységek,
tevékenység-elemek rögzítése, rendszerezése, a munkakörök egymástól való
elhatárolása, a munkakör jellemzőinek, feltételeinek meghatározása
 a felek a kinevezés elfogadása és a jogviszony kezdetének napja közötti időszakban nem
tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a jogviszony létrejöttét meghiúsítaná
 kinevezés érvénytelensége:
 munkába lépés előtt megállapítják  ok megszüntetéséig nem állítható munkába
 megkezdése után  érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani
2. A jogviszony létesítése
2.6. Eskü [Kttv. 44. §]:
 kinevezéskor  szóban a munkáltató és a kollégák jelenlétében (írásban megerősítve)
 meggyőződéstől függően: „Isten engem úgy segéljen” (írásbak két dokumentum készül,
vagy helyet hagynak ki)
 dokumentálása során  adatvédelmi követelmények
 elmaradása érvénytelenségi ok  a közérdek sérelme nélkül orvosolható
2.7. Kiválasztási eljárás [Kttv. 45-46. §]:
 pályázati eljárás vagy meghívásos eljárás (jogszabály/munkáltató döntése alapján)

- csak olyan személy nevezhető ki, aki részt vett és a feltételeknek megfelelt
- részletszabályok: 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendeletben
 toborzási adatbázis:
- célja: egy portálon összegyűjti a közszféra összes álláspályázatát, széles körű
tájékoztatást nyújt + munkáltatók álláshely betöltése céljából a nyilvántartott személyek
között kereshetnek
- felvételét kérheti minden, az általános alkalmazási feltételeknek megfelelő állampolgár
- személyügyi központként a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) működteti
- az egyenlő jelöltek közül előnyben részesíthető, aki több gyereket nevel
2. A jogviszony létesítése
 sajátos kiválasztási szabályok:
- jegyző  speciális szabályok: a polgármester legkésőbb a jegyző jogviszonyának
megszűnését követő 30 napon belül írja ki a pályázatot  az eljárás eredménytelensége
esetén 30 napon belül újabb pályázatot kell kiírni
- szakmai vezetők  kiválasztási szabályok nem érvényesülnek (kivéve: önéletrajz,
adatkezelés), nem alkalmazhatóak a próbaidőre vonatkozó szabályok
- politikai (fő)tanácsadó, kabinetfőnök  kiválasztási szabályok nem érvényesülnek
(kivéve: önéletrajz, adatkezelés), alkalmazhatóak a próbaidőre vonatkozó szabályok
- ügykezelők  eltérő szabályok, nem vonatkozik rájuk a pályáztatás általános szabálya +
a toborzási adatbázisra vonatkozó szabályok eltéréssel  a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező és az Európai Szociális Kartáról szóló megállapodásban
részt vevő államok állampolgárságával rendelkező személy is kérheti felvételét
 próbaidő:
- min. 3 hónap – max. 6 hónap, kikötése kötelező (kivéve: hivatásos szolgálati
jogviszonyban álló, MKÖ ösztöndíjas kinevezése, végleges áthelyezés, 3 hónapnál
rövidebb kinevezés)
- nem hosszabbítható meg
- időtartama pályakezdő esetén a gyakornoki időbe beszámít
- alatta a jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti
2. A jogviszony létesítése
2.8. Ösztöndíj (MKÖ) [Kttv. 47. §]:
 célja: feladatellátáson keresztül megvalósuló tapasztalatszerzésre építve, magas szinten
képzett, szakmailag elhivatott, gyakorlati tapasztalattal rendelkező, a nemzeti közigazgatás
iránt elkötelezett szakember utánpótlás biztosítása
 részletszabályok: 228/2011. (X. 28.) Korm. rendelet
 ösztöndíjas jogviszony  kedvezmények a Kttv.-ben:
 próbaidő nem köthető ki (az első jogviszony létesítésénél)
 az ösztöndíjas jogviszony beszámít
a) a kormánytisztviselő besorolásánál a kormányzati szolgálati jogviszonyban
töltött időtartamba
b) a jubileumi jutalomhoz szükséges időtartamba
c) a közigazgatási szakvizsgához szükséges gyakorlati időbe
d) a közigazgatási gyakorlat idejébe
 az MKÖ pályázati feltételei: a pályázat benyújtásának időpontjában
a)
b)
c)
d)
e)
f)
be nem töltött 30. életév
magyar állampolgárság
felsőfokú iskolai végzettség
tárgyalóképes angol, német, vagy francia nyelvtudás
a jelölt kormánytisztviselői jogviszonyban nem áll
megfelel a pályázati felhívásban foglalt egyéb feltételeknek
2. A jogviszony létesítése
 az MKÖ program lebonyolítása: évente egy program, őszi pályázat, tavaszi indulás
 150-200 gyakorlati hely
 10 hónapos program – 8 hónapos szakmai gyakorlat hazai államigazgatási szervnél
(főleg minisztériumok, háttérintézményeik, egyes területi szervek) + 2 hónapos
gyakorlat külföldi szervnél (főleg EU-s országok központi államigazgatási szervei)
 ösztöndíj – jelenlegi összege a hazai szakaszban 130.000 forint (a külföldi szakaszban
országonként eltérő)
 a program végén: záróvizsga lehetősége  mentesít a közigazgatási alapvizsga alól
 a program sikeres teljesítése esetén a hazai befogadó intézmény kormánytisztviselői
állást ajánl fel az ösztöndíjasnak  a kinevezett ösztöndíjas jogviszonyát 10 hónapon
belül nem szüntetheti meg lemondással
 a programot a KIM miniszter működteti, végrehajtása a KIH feladata  kiválasztási
eljárás lebonyolítása, kapcsolattartás, koordinálás, képzés, záróvizsgáztatás, stb.
II. A munkáltatói jogkörgyakorlás
1. A munkáltatói jogkör gyakorlása
1. A munkáltatói jogkör gyakorlása [Kttv. 37. §, 227. §]:
 főszabály: hivatali szervezet vezetője/testület (képviselő-testület)  eltérhet:
 kormánytisztviselő: törvény vagy közigazgatási és igazságügyi miniszteri
rendelet
 köztisztviselő: törvény vagy kormányrendelet
 a jogkörgyakorlás átruházható (törvény eltérő rendelkezése hiányában)
 csak írásban (lényeges jognyilatkozat  alaki kötöttség megsértése 
érvénytelenség)
 állami vezetőre vagy vezetői munkakörű kormánytisztviselőre
 az átruházott jogkör nem ruházható tovább
 speciális eset: testület a kinevezést, összeférhetetlenség megállapítását, fegyelmi
eljárás megindítását és a büntetés kiszabását – kivéve: megrovás fegyelmi
büntetés fegyelmi eljárás nélkül - nem ruházhatja át
 alapvető munkáltatói jog: kinevezés, jogviszony megszüntetés, áthelyezés, fegyelmi
és kártérítési eljárás megindítása, fegyelmi büntetés, kártérítés, összeférhetetlenség
megállapítása, kinevezés tartalmának módosítása
1. A munkáltatói jogkör gyakorlása
 egyes speciális szervek esetében külön megállapítja a munkáltatói jogkör
gyakorlójának személyét:
 minisztériumok: közigazgatási államtitkár
 Miniszterelnökség: Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Országgyűlés Hivatala: vezetők felett az OGY elnöke, tisztviselők felett az
OGYH vezetője az SzMSz szerint
 Országgyűlési Őrség: az Őrség parancsnoka
 ha nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta  érvénytelen
eljárás  kivéve:
• ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot 6 hónapon belül írásban
jóváhagyja  érvénytelenség orvoslása
• jóváhagyás hiányában is, ha a kormánytisztviselő a körülményekből
alappal következtethetett az eljáró jogosultságára  pl. a munkáltatói
jogkör gyakorlójának tudtával és beleegyezésével született döntés külföldi
tartózkodása alatt
III. A kormányzati szolgálati jogviszony
módosítása
1. A kinevezés módosítása
1. A kinevezés módosítása [Kttv. 48-49. §]:
 főszabály: csak közös megegyezéssel  egyes esetekben kötelező, pl. határozott idejű
áthelyezés, twinning-megállapodás
 egyoldalú kinevezés módosítás  nem kell a tisztviselő beleegyezése:
a)
b)
c)
d)
e)
fizetési fokozatban történő előrelépése, illetménye Kttv. szerinti megállapításakor
az előmenetelhez előírt vizsgakötelezettség Kttv. szerinti megállapításakor
a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor
ha a munkakör megváltoztatása indokolja a kinevezés módosítását
a Kttv.-ben meghatározott esetekben

garanciális szabályok:
- munkavégzés helye  az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési
eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a 2 órát, 10 éven aluli
gyermeket nevelő tisztviselő esetében a 1,5 órát nem haladja meg
- munkakör  ha az új munkakör megfelel a tisztviselő iskolai végzettségének,
szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának
- mindkét esetben  a tisztviselőre nézve - különösen beosztására, besorolására,
egészségi állapotára vagy családi körülményeire - aránytalan sérelemmel nem jár
(vezetőre nem alkalmazható)
1. A kinevezés módosítása
- mindkét esetben: a tisztviselőt a kinevezés-módosítástól számított 5 munkanapon
belül írásbeli kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően – fel kell menteni
 felmentési időre járó illetmény, végkielégítés, egyéb kifizetések  a kinevezésmódosítást megelőző munkakörében megállapított illetménye alapján
 nőt várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig az állapotának
egészségügyi szempontból megfelelő körülmények között kell foglalkoztatni  a
kinevezés módosítására irányuló ajánlati kötelezettség:
 ideiglenes áthelyezés megfelelő munkakörbe
 a munkafeltételek megfelelő módosítása meglévő munkakörében, ha orvosi
vélemény bemutatása alapján a munkakörében nem foglalkoztatható tovább
 ha a megfelelő foglalkoztatás nem biztosítható  mentesítés a munkavégzés alól +
illetmény jár
 ha az ajánlatot a tisztviselő alapos ok nélkül elutasítja  mentesítés + illetmény
nem jár
2. Kötelező részmunkaidő [Kttv. 50. §]:
 célja: a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a munkahelyére visszatérő szülő
a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét választhassa
1. A kinevezés módosítása
 teljes munkaidőben foglalkoztatott tisztviselő írásban benyújtott kérelmére a
munkáltató köteles a kinevezésben heti 20 órás részmunkaidőt kikötni, ha
 a tisztviselő a kérelem benyújtásakor a gyermeke gondozása céljából, legfeljebb a
gyermeke 3 éves koráig adható fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe
a részmunkaidő heti 20 órától eltérően történő megállapítására a munkáltató és a
tisztviselő közös megegyezése alapján bármikor sor kerülhet
 a kötelező részmunkaidő kikötésének időpontja:
 a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő nap, vagy
 a rendes szabadság leteltét követő nap  rendes szabadság kiadása: a fizetés
nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon  eltérő megállapodás
esetén a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell
kezdeni
 kérelmet a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább 60
nappal közölni kell a munkáltatóval  kötelező tartalmi eleme: a gyermek
harmadik életéve betöltésének időpontja, munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslat
(egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén)
1. A kinevezés módosítása
 részmunkaidős foglalkoztatás tartama:
 a kérelemben megjelölt foglalt időpontig
 de legfeljebb a gyermek hároméves koráig
utána: munkaidő megállapítása a kérelem benyújtása előtti mérték szerint
 a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lejártát követően a felek továbbra is
megállapodhatnak közös megegyezéssel részmunkaidős foglalkoztatásban
 a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lejárta előtt a teljes munkaidőben
történő foglalkoztatás csak közös megegyezéssel állítható vissza
 egyenlőtlen munkaidő-beosztás  a kérelem megtagadható ha a
munkáltatónak lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene
(indokolás írásban)
 kötelező részmunkaidő szabályai nem alkalmazhatóak a vezetői munkakört
betöltő tisztviselő esetében
2. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás
1. Formái:




átirányítás
kirendelés
kormányzati érdekből történő kirendelés
kiküldetés
2. Közös szabályok [Kttv. 51. §]:
 garanciális szabályok, amelyeket a munkáltatónak valamennyi forma esetében meg
kell tartania
 a foglalkoztatás a tisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi
állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat
 átirányítás, kirendelés (kormányzati kirendelés) abban az esetben rendelhető el, ha a
másik munkakörbe tartozó feladat ellátása megfelel a tisztviselő végzettségének,
szakképzettségének vagy szakképesítésének
 tájékoztatási kötelezettség: legkésőbb 10 - átirányítás esetén 3 – munkanappal
korábban, írásban a foglalkoztatás elrendeléséről, várható időtartamáról (kivéve:
kiküldetés)
2. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás
 maximális időtartama:
 átirányítás, kirendelés, kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartama különkülön nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot  a munkáltató és
a tisztviselő ettől eltérő időtartamban megállapodhat
 ha az átirányítás, kirendelés, kiküldetés időtartama 1 munkanapon belül a 4 órát
meghaladja  1 munkanapként kell számításba venni
 1 naptári éven belül az átirányítás, a kirendelés, valamint a kiküldetés időtartamát
össze kell számítani  együttes időtartamuk nem haladhatja meg a 110
munkanapot  a munkáltató és a tisztviselő ettől eltérő időtartamban
megállapodhat
 korlátozások:
 nem rendelhető ki (kormányzati érdekből sem) - kiküldetés keretében beleegyezése nélkül - nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre
- a tisztviselő várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig
- kiskorú gyermekét egyedül nevelő tisztviselő
- tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó tisztviselő
- a tisztviselő, akinek legalább 50%-os mértékű egészségkárosodását
rehabilitációs szakértői szerv megállapította
2. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás
 ha az okok bármelyike a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás ideje alatt
következik be, akkor
- a tudomásszerzést követően haladéktalanul meg kell szüntetni a kirendelést
- a tisztviselő erre irányuló kérelmére kell megszüntetni a kiküldetést
 egyes személyi körök
- szakmai vezetők  nem alkalmazhatóak a kirendelésre (kormányzati
kirendelésre), határozott idejű áthelyezésre, twinningre vonatkozó szabályok
- közszolgálati jogviszonyban állók  nem vonatkozik a kormányzati kirendelés
jogintézménye
 részletszabályok: 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet
3. Átirányítás [Kttv. 52. §]:
 a tisztviselő - a szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból,
ideiglenesen - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti
munkaköre helyett, vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el
 helyettesítési díj
 külön díjazás, ha a tisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem
tartozó munkát végez és az eredeti munkakörét is ellátja
2. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás
 mértéke  keret: időarányosan a helyettesítő tisztviselő illetményének 25-50%-a,
ezen belül a hivatali szervezet vezetője állapítja meg (pl. közszolgálati szabályzatban)
 a helyettesítés első napjától jár
 a tisztviselő akkor is jogosult rá, ha
- tartósan távol lévő tisztviselőt helyettesít
- részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el
 nem fizethető helyettesítési díj, ha
- a helyettesítés a tisztviselő munkaköri kötelezettsége  kivéve: a helyettesítésre
okot adó munkakör nincs betöltve és a helyettesítés időtartama a 30 napot
meghaladja
- a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges
4. Kirendelés [Kttv. 53. §]:
 a tisztviselő a közigazgatási szervek között létrejött megállapodás alapján más
munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (Kjt.-s szerv is lehet)
 maximális időtartama  eltérés: más helységbe történő kirendelés nem haladhatja
meg naptári évenként a 22 munkanapot
 a tisztviselő jogviszonyát nem érinti
2. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás
 díjazás a kirendelés alatt
 főszabály: kinevezése szerinti illetmény
 kivétel: ha a kinevezés helye szerinti szervnél kedvezőbb illetményre lenne jogosult
(pl.: illetménykiegészítés, vezetői illetménypótlék eltérő mértéke miatt) 
illetményét ennek megfelelően kell megállapítani

irányadó a külön és egyéb juttatások tekintetében is
 fogadó szerv viseli  a tisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatásokat,
közterheket,
kirendeléssel
felmerülő
költségeket
(szervek
eltérően
megállapodhatnak)
 munkáltatói jogok gyakorlása
 alapvető munkáltatói jogok  kirendelő szerv
 egyéb munkáltatói jogok  fogadó szerv
hivatali szervezetének vezetője
5. Kormányzati érdekből történő kirendelés [Kttv. 55. §]:
 speciális kirendelés  az egységes kormányzati erőforrás-gazdálkodás eszköze 
különleges szakértelmet igénylő, kiemelt, projektszerűen végrehajtandó kormányzati
feladatok ellátásához szükséges személyi feltételeket gyorsan és rugalmasan biztosítja
2. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás
 a KIM miniszter döntése alapján kormányzati érdekből a központi államigazgatási
szerv kormánytisztviselője határozott időre kirendelhető másik központi
államigazgatási szervhez
 csak kormánytisztviselő
 az érintett hivatali szervezet vezetőjének előzetes véleményét ki kell kérni
 időtartama: max. 1 év
 meghosszabbítható: ugyanarra a feladatra 1 alkalommal, max. 1 évvel
 lejártát követően: a kinevezése szerinti központi államigazgatási szerv köteles eredeti
munkakörében továbbfoglalkoztatni a kormánytisztviselőt
 a nem szabályozott kérdésekben  kirendelés szabályai
6. Kiküldetés [Kttv. 54. §]:
172/2012. (VII. 26.)
 belföldi  ideiglenes (3 hónapot meg nem haladó) külföldi 
Korm. rendelet

a közigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli
munkavégzésre kötelezheti a közszolgálati tisztviselőt  feltétele: a tisztviselő a
munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát
2. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás
 nem minősül kiküldetésnek:
 tisztviselő a munkáját a munka természetéből adódóan szokásosan a
közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi
 olyan településen végzi, amely a közigazgatási szerv szervezetszerű működéséhez
tartozik
 napidíj
 a tisztviselő élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés
időtartamára járó élelmezési költségtérítés
 mértéke: az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-a  kiszámításához:
21 munkanap, összegét 10 forintra kerekítve kell megállapítani
 havi rendszerességű kiküldetés  átalányként is elszámolható
 nem számolható el  ha a kiküldetés ben töltött idő kevesebb, mint 4 óra
 50%-a számolható el  ha a kiküldetésben töltött idő kevesebb, mint 8 óra
 egyéb költségek: a kiküldetés során
többletköltségeket a munkáltató megtéríti
felmerülő
szükséges
és
igazolt
3. Egyéb kinevezés módosítás
1. Határozott idejű áthelyezés [Kttv. 56. §]:
 háromoldalú konszenzus  a közigazgatási szerv, a tisztviselő és egy másik
közigazgatási szerv megállapodhat a tisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez
történő határozott idejű áthelyezésében
 kinevezés módosítása közös megegyezéssel
 elteltét követően: tisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell
helyezni ahhoz a közigazgatási szervhez, ahonnan áthelyezték
 megfelelően alkalmazni kell: a kirendelés esetére meghatározott illetmény- és
egyéb juttatás-megállapítási, költségviselési szabályokat
2. Végleges áthelyezés [Kttv. 59. §]:
 háromoldalú konszenzus  a közigazgatási szerv, a tisztviselő és egy másik
közigazgatási szerv megállapodhat a tisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez
történő végleges áthelyezésében
 nem tagadható meg a hozzájárulás: ha a kézhez vétel és az áthelyezés kért
időpontja közötti időtartam a 2 hónapot meghaladja
 a jogviszony megszüntetésre kerül, a tisztviselő az átvevő szervnél új kinevezést
kap  végleges áthelyezés csak közigazgatási szervek között  a jogviszony
folyamatosnak kell tekinteni (végkielégítés)
 ki kell adni: közszolgálati igazolást, illetményt, egyéb járandóságokat
3. Egyéb kinevezés módosítás
3. Twinning szakértő [Kttv. 57. §]:
 az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő megállapodása alapján a
kormánytisztviselő határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által
finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el

a kormánytisztviselő és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a
szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre
további jogviszonyt
 kinevezés módosítása közös megegyezéssel
 szakértői tevékenység időtartama alatt a jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel
 kivéve: a személyben rejlő ok miatti felmentés eseteit [Kttv. 63. § (2) bek.]
 elteltét követően: tisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell
helyezni a korábban betöltött beosztásba
4. Nemzeti szakértő [Kttv. 57. §]:
 valamely európai uniós intézmény és a küldő államigazgatási szerv közötti
megállapodás alapján történő szakértői foglalkoztatás
 kormánytisztviselő jogviszonya folyamatosan fennáll
 a twinning szakértőnél elmondottak irányadók  kinevezés módosítása, felmentési
korlát, visszahelyezés
3. Egyéb kinevezés módosítás
5. A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás [Kttv. 58. §]:
 munkajogi jogutódlás = ha a jogelőd és a jogutód munkáltató egyaránt az Kttv.
hatálya alá tartozik
 a közigazgatási szerv anyagi, illetve nem anyagi erőforrások elkülönített csoportja
más törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadása =
jogviszonyváltás [Kttv 72. §]
 egyoldalú kinevezés módosítás  szigorúbb feltételek:
- a jogviszony
változatlansága
- a feladatkör

- az illetmény (kivéve: illetménykiegészítés)
nem járhat a foglalkoztatási
- a munkavégzés helye szerinti település
jogviszony jellegének a
megváltozásával
 a jogviszonyból származó jogok és kötelességek  a jogutódlás időpontjában a
jogutód (átvevő) munkáltatóra szállnak át (átadó munkáltató az átszállást megelőzően
köteles tájékoztatást adni  elmaradása az igények érvényesítését nem érinti
 a tisztviselők tájékoztatása: átvevő munkáltató köteles az átszállást követő 30 napon
belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével, írásban
Köszönöm a figyelmet!