Közigazgatási alapismeretek

KAB I. modul első oktatási nap

1

Alkotmánytani és jogi alapismeretek

• alkotmány, alaptörvény • államforma • kormányforma • államszerkezet

Alkotmánytani alapfogalmak

3

Népszuverenitás és népképviselet

• közvetlen és közvetett demokrácia fogalma • népszavazás • népi kezdeményezés 4

• abszolút többségi rendszer • relatív többségi rendszer • arányos rendszer • vegyes rendszer • a magyar választási rendszer

Választási rendszerek

5

• szervezete • hatáskörei • döntéshozatala • az országgyűlési képviselők jogállása

Az Országgyűlés

6

• megválasztása • hatáskörei • felelőssége • a tisztség megszűnése

A köztársasági elnök

7

• A bíróságok feladata • A bíróságok szervezete -Kúria -ítélőtáblák -törvényszékek -járásbíróságok • A bíróságok igazgatása -OBH -OBT

A bíróságok

8

• feladatai • szervezete -Legfőbb Ügyészség -fellebbviteli főügyészségek -főügyészségek -járási ügyészségek

Az Ügyészség

9

Az Alkotmánybíróság

• az alkotmánybíráskodás szervezeti modelljei • az alkotmánybírák megválasztásának szabályai • az előzetes normakontroll • az utólagos normakontroll 10

• az intézmény jellemzői • a kinevezés feltételei • hatáskörei • helyettesei

Az alapvető jogok biztosa

11

Az államszervezet (feladat)

1. A törvénykezés szerve 2. Honvédség főparancsnoka 3. Tagjai a 45. életévüket betöltötték 4. Egykamarás 5. Közvádat képviseli 6. Alaptörvény védelmének legfőbb szerve 7. Állampolgárok jogvédelme a hatóságokkal szemben 8. Frakciók és bizottságok 9. Egyéni kegyelmet gyakorol 10. Végrehajtó hatalmi ág csúcsán áll 11. Megfoszthatja az államfőt a tisztségétől 12. Kifejezi a nemzet egységét 13. Előzetes és utólagos normakontroll 14. Nyomozást folytathat 15. Megválasztja a miniszterelnököt 16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

Negatív jogalkotó Közkegyelmet gyakorol Törvényeket hoz 15 tagja van Elsőként Svédországban alakult ki Politikai felelőssége van az Országgyűléssel szemben Kinevezi a tábornokokat Bűncselekmények üldözése 6 évre az Országgyűlés választja 5 évre az Országgyűlés választja Felügyeletet gyakorol a büntetés végrehajtás felett Tagjait 12 évre választják Élén a Kúria áll Általános hatáskörű központi államigazgatási szerv Egyik helyettese a nemzetiségek jogainak védelmét látja el 12

KÖZJOG

A jogrendszer tagozódása

MAGÁNJOG 13

• •

Jogforrás fogalma

belső jogforrás külső jogforrás

Jogforrás fogalma és csoportjai Jogforrások csoportjai

• Jogszabályok • Közjogi szervezetszabályozó eszközök • Nemzetközi szerződések • AB határozatai • Szokásjog • Bíró alkotta jog • Európai Unió jogforrásai 14

Jogszabályok

• • • • • törvény Kormányrendelet, Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete önkormányzati rendelet 15

• • Jellemzőik fajtái: normatív határozat normatív utasítás

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

16

A jogszabály felépítése Logikai egységek

• preambulum vagy bevezető rész, • általános rendelkezések, • részletes rendelkezések, • záró rendelkezések

Szerkezeti egységek

• könyv • rész • fejezet • alcím • szakasz • bekezdés • pont • alpont 17

Érvényesség

• a jogszabály létrehozására feljogosított szervtől kell származnia, • az eljárási szabályokat be kell tartani, • a jogforrási hierarchiának kell érvényesülnie, • a jogszabályt ki kell hirdetni

A jogszabály érvényessége és hatálya Hatályosság

• területi hatály • személyi hatály • időbeli • tárgyi hatály 18

Feladat: jogalkotók

19

A közigazgatás szervezetrendszere I.

• Kormány • minisztériumok • kormányhivatalok • központi hivatalok • kormánybizottságok • Miniszterelnökség • autonóm államigazgatási szervek • önálló szabályozó szervek • rendvédelmi szervek

A központi szervek csoportjai

21

• meghatározása • megalakulása • ülése • szervei

A Kormány

22

A miniszterelnök (Kormány) megbízatásának megszűnése

• az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, • sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, • ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, • lemondásával, • összeférhetetlenség kimondásával, • ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, • halálával 23

A minisztériumok felépítése

Közigazgatási államtitkár Helyettes államtitkár Helyettes államtitkár Főosztály Parlamenti államtitkár Helyettes államtitkár

Miniszter

A –ért felelős államtitkár Helyettes államtitkár B –ért felelős államtitkár Helyettes államtitkár Főosztály Főosztály Főosztály Osztály Osztály Osztály 24

A központi hivatal és a kormányhivatal összehasonlítása Központi hivatal

• Kormányrendelet létesíti • Miniszter irányítja • Vezetőjét a miniszter nevezi ki

Kormányhivatal

• Törvény hozza létre • Kormány irányítása alatt áll • Vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki -Országos Egészségbiztosítási Pénztár -Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal -Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal -Központi Statisztikai Hivatal -Országos Atomenergia Hivatal -Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala -Nemzeti Adó- és Vámhivatal 25

Az autonóm államigazgatási szervek

• jellemzői • példák: Közbeszerzési Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Választási Iroda 26

Önálló szabályozó szervek

• jellemzői • példák Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 27

• jellemzői • példák: büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos katasztrófavédelmi szerv polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

A rendvédelmi szervek

28

Központi szervek gyakorlása

Feladat: Alkossanak párokat és oldják meg a feladatot!

29

Szervezési elvek a közigazgatásban

   centralizáció • központi kormányzat • központi akarat érvényesülése dekoncentráció: • centralizáció egyik megvalósulási formája • döntés területi / helyi szinten • központi hatalomnak alárendelt hivatalok (= dekoncentrált szervek) decentralizáció • feladat-átruházás  központi kormányzattól jogilag és szervezetileg önálló szervekre • két típus: • • • helyi önkormányzatok közintézmények igazgatottak maguk is részt vesznek az őket érintő ügyek intézésében helyben hatékonyabb bizonyos feladatellátás!

veszély: partikularizmus erősítése  nemzeti egység gyengítése 30

A helyi önkormányzatok jogai és feladatai

 Mi szabályozza?

• • Alaptörvény Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)  Mi a működésük célja?

• helyi közügyek intézése • helyi közhatalom gyakorlása 31

A helyi önkormányzatok jogai és feladatai

A helyi önkormányzatok feladatai önkormányzati feladatok •

településfejlesztés, településrendezés

•

településüzemeltetés (köztemetők, közvilágítás, helyi közutak, közparkok, parkolás)

•

közterületek közintézmény elnevezése

•

egészségügyi alapellátás

•

környezet-egészségügy (köztisztaság)

•

óvodai ellátás

•

kulturális szolgáltatás

•

szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások

•

lakás- és helyiséggazdálkodás

•

hajléktalanellátás

•

helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, ivóvízellátás, csatornaszolgáltatás

•

honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás

•

helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok

•

a kistermelők, őstermelők számára értékesítési lehetőségeinek biztosítása

•

sport, ifjúsági ügyek

•

nemzetiségi ügyek

•

közreműködés a település közbiztonságának biztosításában

•

helyi közösségi közlekedés biztosítása

•

hulladékgazdálkodás

•

távhőszolgáltatás

államigazgatási feladatok • • NEM helyi jelentőségű ügyek, hanem olyan feladatok, amelyeket az államigazgatásnak kell(ene) ellátnia címzettjei: – polgármester – főpolgármester – megyei közgyűlés elnöke – jegyző 32

A helyi önkormányzatok jogai és feladatai

 Hogyan történhet az önkormányzati feladatok ellátása?

a) kötelező jelleggel

• törvényben van meghatározva!

• különböző típusú önkormányzatok  eltérő feladat- és hatáskörök!

• differenciálás! (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, terület alapján)

b) önként vállalva

 korlátok: • csak olyat, ami nem más szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik • ellátása nem lehet jogszabállyal ellentétes!

• nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatok ellátását!

• finanszírozása: saját bevételek / külön források terhére • állami feladatot is vállalhat (külön megállapodás alapján) 33

A helyi önkormányzatok szervezete Képviselő-testület képviselők Polgármester Polgármesteri hivatal

Jegyző

munkáltatói jog gyakorlása

köztisztviselők

„külső” tagok Képviselő-testület bizottságai

34

A helyi önkormányzatok szervezete

 Szervezeti és működési rendjét maga határozza meg

1. Képviselő-testület

• választott szerv (5 évre) • gyakorolja a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit (  átruházás!) • ülések nyilvánosak (esetenként zárt) • rendes / rendkívüli ülések • rendeletalkotás

2. Társult képviselő-testület

• gazdaságosság!

• közös hivatal, intézmények stb.

35

A helyi önkormányzatok szervezete 3. Képviselő-testület bizottságai

• szmsz-ben meghatározott módon • tagjai: képviselők + „külsős” tagok • funkciók: – döntés-előkészítés – döntés (átruházott hatáskörben!)

4. A részönkormányzat testülete (településrészi önkormányzat)

• valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére • tagjai: képviselők + „külsős” tagok!

36

A helyi önkormányzatok szervezete 5. Polgármester

• választással (5 évre) • a képviselő-testület elnöke • az önkormányzat végrehajtó szerve  fontosabb feladatok: – képviselő-testület összehívása, vezetése – polgármesteri hivatal irányítása – döntés egyes államigazgatási ügyekben – jegyző kinevezése + munkáltatói jogok gyakorlása • fővárosban: főpolgármester; megyei közgyűlésben: elnök

6. Alpolgármester

• polgármester helyettesítése, munkájának segítése 37

A helyi önkormányzatok szervezete 7. Jegyző

• határozatlan időre kinevezett köztisztviselő • képzett igazgatási szakember!

szakszerűségének biztosítása  az igazgatási munka jogszerűségének és • fontosabb funkciók: – vezeti a polgármesteri hivatalt – munkáltatói jogok gyakorlása a polgármesteri hivatal köztisztviselői felett – döntés államigazgatási / hatáskörébe utalt önkormányzati ügyekben – önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok – tanácskozási joggal részvétel a képviselő-testületi üléseken • helyettese: aljegyző 38

A helyi önkormányzatok szervezete 8. polgármesteri hivatal

• képviselő-testület hozza létre • helyi önkormányzat igazgatási apparátusa • döntések előkészítése + végrehajtása

9. közös önkormányzati hivatal

• a kistelepülések kötelesek létrehozni hatékonyságának biztosítása  igazgatás folyamatosságának és • létrehozás: képviselő-testületek megállapodása révén • vezetője: közös önkormányzati hivatal jegyzője 39

Közigazgatási alapismeretek

KAB I. modul második oktatási nap

40

A közigazgatás szervezetrendszere II.

A helyi-területi közigazgatás szervei

 az államigazgatás felépítése

kp-i államig.

területi államigazgatás helyi államigazgatás

42

A területi közigazgatás szervei

  1990-es évektől: egységes szabályozás / irányítás hiánya több, mint 40 különböző féle dekoncentrált szerv!

 2011-től: területi közigazgatás reformja • megyei (fővárosi) kormányhivatalok felállítása • 18 dekoncentrált szerv integrálása  a megyei (fővárosi) kormányhivatalok szakizgatási szervei lettek (de szakmai önállóságuk megmaradt!) • járások felállítása (2013-tól) 43

A helyi közigazgatás szervei

 a helyi államigazgatás • • • • 2013-tól: járások  járási (kerületi) hivatalok 175 járási + 23 kerületi hivatal = a megyei (fővárosi) kormányhivatalok kirendeltségei integráció ezen a szinten is!

 szakigazgatási szervek 44

A területi közigazgatás szerveinek felépítése A megyei (fővárosi) kormányhivatal szervezete

 szervezeti egységek: • törzshivatal • szakigazgatási szervek • járási (kerületi) hivatalok  kettős irányítás • a Kormány a KIM révén • szakigazgatási szervek  szakminiszter révén  vezetés • • kormánymegbízott (politikai vezető) főigazgató + igazgató (szakmai vezetők) 45

A helyi közigazgatás szerveinek felépítése A járási (kerületi) hivatal szervezete

 szervezeti egységek: • járási törzshivatal (benne: okmányiroda) • járási szakigazgatási szervek  irányítás • • • törzshivatalhoz tartozó ügyek  kormánymegbízott okmányiroda által ellátott feladatok  KEKKH járási szakigazgatási szervek  megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv  vezetés • • hivatalvezető hivatalvezető-helyettes 46

A területi közigazgatás szerveinek feladatai 1. Koordináció

• • kormányzati feladatok területi végrehajtásának összehangolása együttműködés a többi dekoncentrált szervvel

2. Ellenőrzés

• többi dekoncentrált szerv felett (kivétel: NAV, rendőrség) • eszközök: döntésbekérés, tájékoztatás kérése, iratbetekintés • törvénysértés esetén  ― egyeztető eljárás kezdeményezése ― felügyeleti eljárást kezdeményezése ― miniszter eljárásának kezdeményezése 47

A területi közigazgatás szerveinek feladatai 3. Véleményezési jogkör

• többi dekoncentrált szervnél: vezetők kinevezése, létrehozás ás átszervezés, gazdálkodás

4. Informatika

• • választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatok közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolása

5. Képzés, továbbképzés

• köz- és kormánytisztviselők (tovább)képzésének szervezése • vizsgák szervezése 48

A területi közigazgatás szerveinek feladatai 6. Ügyfélszolgálati feladatok

• • • • • kormányablak = integrált ügyfélszolgálat ügyfélkapu regisztrációja kérelem előterjesztése tájékoztatás nyújtása internetes kapcsolati lehetőség nyújtása

7. Törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett

49

A törvényességi felügyelet jellemzői

   decentralizált szervek és a dekoncentrált szervek (együttműködnek mellérendeltség helyi önkormányzatok autonómiája sem korlátlan!

felügyelet a megyei (fővárosi) kormányhivatalok révén   törvényességi cél: jogszerűség biztosítása ―szervezet és működés jogszerűsége ―döntéshozatal és döntés jogszerűsége ―jogalkotási kötelezettség teljesítése ―döntési kötelezettség teljesítése ―közszolgáltatási kötelezettség teljesítése  egyes döntéseknél más jogorvoslat lehetséges! (pl. bíróság) 50

8. törvényességi felügyeleti bírság

A törvényességi felügyelet eszközei

1. törvényességi felhívás 2. képviselő testület ülésének összehívása 7. határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítása

A törvényességi felügyelet eszközei

3. rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése 6. bírósági eljárás kezdeményezése 5. jogalkotási kötelezettség pótlása 4. jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása 51

Feladat

52

A paraadminisztráció fogalma

 paraadminisztráció = „közigazgatáshoz hasonló”  paraadminisztratív szerv = NEM közigazgatási szervek, de segítik a közigazgatást közfeladatainak teljesítésében

Közigazgatás tág értelemben

Direkt közigazgatás Államigazgatás Indirekt közigazgatás Helyi önkormányzati igazgatás Paraadminisztratív szervek 53

A paraadminisztratív szervek

1. köztestület 5. nonprofit gazdasági társaság

Paraadminisztratív szervek

2. közüzem 4. közintézet 3. (köz)alapítvány 54

Közszolgálati jog

A közszolgálati jog és a munkajog elhatárolása

   gazdasági szféra: munkaviszony ↔ közszféra: közszolgálati

jogviszony

munkajog ↔ közszolgálati jog közszolgálati jog sajátosságai: • • a köz szolgálata az elsődleges munkáltató: állami vagy önkormányzati szerv, illetve ilyen fenntartású költségvetési szerv • többletkötelezettségek és többletjogosultságok • külön közszolgálati törvények 56

A közszolgálati alkalmazottak rétegei közszolgálati tisztviselők

(2011. évi CXCIX. tv.)

közalkalmazottak

(1992. évi XXXIII. tv.)

fegyveres szervek hivatásos

állományú tagjai (1996. évi XLIII. tv.)

Közszolgálati alkalmazottak

Magyar Honvédség hivatásos tagjai

(2001. évi XCV. tv.)

igazságügyi alkalmazottak

(1997. évi LXVIII. tv.)

ügyészségi alkalmazottak

(2011. évi CLXIV. tv.)

bírák

(2011. évi CLXII. tv.) 57

A közszolgálati alkalmazottak kategóriái Alkalmazó szerv Tevékenység jellege Jogviszony neve 1. Kormánytisztviselők

kormányzati szolgálati jogviszony

2. Köztisztviselők 3. Kormányzati ügykezelők 4. Közszolgálati ügykezelők

közszolgálati jogviszony kormányzati szolgálati jogviszony közszolgálati jogviszony

Kttv. 1. § (1) bek. a)–c) pont

 Miniszterelnökség, minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok  előbbiek területi, helyi szervei  megyei, fővárosi kormányhivatalok és ezek területi szervei  a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek

Kttv. 1. § (1) bek. e) pont

  helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és közterület-felügyelete  országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala  Körjegyzőség

Kttv. 2. §.

egyes Alaptörvényben szabályozott államhatalmi szervek hivatalai (pl. Országgyűlés Hivatala, Köztársasági Elnök Hivatala, Alkotmánybíróság Hivatala)  egyes a Kormány irányítása alá nem tartozó központi államigazgatási szervek (pl. Közbeszerzési Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,)

Kttv. 6. § 13. pont

a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza ua. mint a kormánytisztviselőknél ua. mint a köztisztviselőknél

Kttv. 6. § 14. pont

a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el 58

A közszolgálati jogviszony létesítése és módosítása



kinevezési (alkalmazási) feltételek

• általános kinevezési (alkalmazási) feltételek • – magyar állampolgárság – büntetlen előélet – legalább középiskolai végzettség – cselekvőképesség különös kinevezési (alkalmazási) feltételek  

kinevezés

• jogviszony létrejötte: kinevezés + elfogadás • • • határozott / határozatlan időre próbaidő: 3–6 hónap eskü

jogviszony módosítása

• főszabály: közös megegyezéssel • kivételek! 59

Összeférhetetlenség a közszolgálatban

  tilalmakat, korlátozásokat ró a közszolgálati alkalmazottakra fajtái:  gazdasági: munkavégzésre irányuló további jogviszony / gazdasági társaságokban való részvétel  politikai: pártban tisztség / közszereplés  hatalmi ágak megosztásának elvéből fakadó  hozzátartozói  közszolgálati hivatás presztízséből adódó 60

Besorolási fokozat megnevezése Gyakornok Fogalmazó Tanácsos Vezető tanácsos Főtanácsos Vezető főtanácsos 10 11 12 13 14 15 16 17 1 2 3 4 5 6 7 8 9

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők )

Fizetési fokozat Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év) 0-1 1-2 2-3 3-4 4-6 6-8 8-10 10-12 12-14 14-16 16-19 19-22 22-25 25-29 29-33 33-37 37 év felett Szorzószám 4,8 5,1 5,2 5,3 5,6 5,7 5,8 6,0 3,1 3,2 3,3 3,5 3,7 3,9 4,2 4,4 4.6

Előmenetel a közszolgálatban a) besorolásban való előmenetel

Besorolási fokozat megnevezése Gyakornok Előadó Főelőadó Főmunkatárs

II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű köztisztviselők)

Fizetési fokozat 10 11 12 13 14 15 16 17 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Kormányzati szolgálati jogviszony időtartama (év 0-2 2-4 4-6 6-8 8-10 10-12 12-15 15-18 18-21 21-24 24-27 27-29 29-31 31-33 33-35 35-37 37 év felett Szorzószám 2,7 2,8 2,85 2,9 3,3 4,0 4,2 4,4 1,79 1,9 2,0 2,2 2,25 2,3 2,5 2,6 2,65 61

Előmenetel a közszolgálatban b) címekben való előmenetel cím neve

 közigazgatási tanácsadó  közigazgatási főtanácsadó  szakmai tanácsadó  szakmai főtanácsadó  címzetes vezető-tanácsos  címzetes főtanácsos  címzetes vezető-főtanácsos  címzetes főmunkatárs

elnyerésének feltételei előnye

  I. besorolási osztály legalább ötéves szakmai  gyakorlat közigazgatási vagy jogi szakvizsga  vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi illetmény   I. besorolási osztály legalább tízéves szakmai  gyakorlat közigazgatási vagy jogi szakvizsga  vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezetői illetmény  I. besorolási osztály  szakmai gyakorlat  közigazgatási vagy jogi szakvizsga  vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi illetmény  I. besorolási osztály  szakmai gyakorlat  közigazgatási vagy jogi szakvizsga  legmagasabb fokozatú minősítés  vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezetői illetmény  tartósan kiemelkedő munkavégzés  kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött 5 / 12 / 20 / 18 év  felsőfokú iskolai végzettség esetén: közigazgatási szakvizsga  az eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatához tartozó illetmény

egyéb

 egy adott szervnél max. a felsőfokú végzettségűek 20 %-a kaphatja meg  legalacsonyabb fokozatú minősítés esetén vissza kell vonni  egy adott szervnél max. a felsőfokú  végzettségűek 20 %-a kaphatja meg legalacsonyabb fokozatú minősítés esetén vissza kell vonni  megszűnik, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot 62

Előmenetel a közszolgálatban c) vezetői munkakörben való előmenetel

 szintek: • osztályvezető • főosztályvezető-helyettes • főosztályvezető  feltételek 63

Díjazás a közszolgálatban díjazás Illetmény kiegészítés

AI %

illetmény alapilletmény

IA x SZ

illetménypótlék

IA %

eseti egyéb juttatások, támogatások alanyi jogon nem alanyi jogon cafetéria

64

Felelősség a közszolgálatban



etikai felelősség

• hivatásetikai alapelvek megsértése esetén  

fegyelmi felelősség

• • jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkes megszegése esetén fegyelmi eljárás  eljárás megszüntetése vagy fegyelmi büntetés

kártérítési felelősség

 károkozási viszonyok: • kormánytisztviselő a munkáltatónak • • munkáltató a kormánytisztviselőnek kormánytisztviselő harmadik személynek 65

Feladat

66

Köszönjük a figyelmüket!