Transcript Közigazgatás és ügyvitelszervezés

Közigazgatás és költségvetés
Koháriné dr. Papp Edit
2013. szeptember 30.
Közig.feladatai-befolyásoló
tényezők
Az állam funkciói, céljai, a gazdaságpolitika
behatárolja a törvényhozást, ezzel
közigazgatás
• céljait,
• feladatait,
• intézményrendszerét
Hatékonyság értelmezése
A hatékonyság fogalma sokféleképpen értelmezhető. A Magyary
programmban összetett fogalomként jelenik meg.
1) Eredményes:
Eredményes egy feladat végrehajtása, ha a kitûzött feladat az elvárt
mértékbe nteljesül. Külön vizsgálandó kérdés e körben a formális
és az érdemi teljesítés;
2) Gazdaságos:
A gazdaságosság már nem csak az elérendő eredményt, hanem az
eredmény eléréséhez biztosított ráfordításokat is figyelembe veszi.
Eszerint gazdaságos egy feladat-végrehajtás, ha az elért
eredmények a tevékenységre fordított ráfordítások a tervezettek
szerint alakulnak, vagy annál jobb az arány;
Hatékonyság értelmezése
3.) Hatásos:
A feladat-végrehajtás csak a legritkább esetben kizárólag feladat
tárgyára hat és a hatás idôben szükségesszerûen változhat, ennek
megfelelôen a hatékony feladat-végrehajtás esetén az idôben,
térben és a körülmények összességében nem idéz elô olyan
változást, ami lerontja részben vagy egészben magát a feladatot,
vagy az attól remélt eredményt (például egy intézkedés
közvélemény általi fogadtatása, elutasítása, illetve aránytalan
környezeti károk);
4) Biztonságos (rugalmas):
Ahhoz, hogy egy feladat valóban hatékonyan mûködjön, szükség van
a megvalósítás tervezésére, ennek részeként modellezésére,
melynek során a lehetséges több kimenet átgondolására, és az
ennek megfelelô több végre- hajtási mód megtervezésére kerülhet
sor. Akadály esetén így további változatok alkalmazhatók
rugalmasan, és biztosíthatóvá válik a teljesítés anélkül, hogy
felesleges többlet erőforrásokat kellene készenlétben tartani;
Hatékonyság értelmezése
5) Felügyelhető:
Az arra jogosult számára követhető és döntése szerint
befolyásolható a folyamat. Ez a fogalmi elem magában
foglalja a tevékenység átláthatóságának, uralásának
és a számonkérhetőségének követelményét is.
6) Alkalmazkodó (fejlődő):
A tervezés mellett a visszacsatolás szerepe is fontos a
folyamatban, hiszen a folyamatos fejlôdés, a javítás
csak ebben az esetben kivitelezhető. Az adott feladat
végrehajtása egy nagyobb folyamat részeként nyeri el
értelmét, értékét, így figyelembe kell venni, hogy
ebben a összefüggésben milyen hozadéka van, milyen
hasznos, új megoldást, tapasztalatot hoz. Ezzel a
hatékonyság tovább növelhető.
Hatékonyság értelmezése
A versenyképesség okán –, hogy igazán az
a feladat végrehajtási megoldása
hatékony, amelyik fejlődésre képes, a
lehetséges versengő megoldások közül a
leggyorsabban, leghatékonyabban lehet
jobbá tenni, ami az esetek többségében –
az új viszonyokhoz történő optimális
alkalmazkodást jelenti.
(controlling szemlélet)
Feladatai-befolyásoló tényezők
• Társadalmi munkamegosztás (mekkora az állam
szerepvállalása??)
• Gazdasági feltételek, pl. hajléktalanok,
munkanélküliek számának növekedése,
(szociális, egészségügyi igazgatás)
egyes ágazatok visszaesése, más ágazatok
növekedése,
Belpolitikai viszonyok, külső környezet. Külpolitikai
helyzet alakulása
A közigazgatás technikai fejlettsége, személyzete
Feladatai-befolyásoló tényezők
Tartalom szempontjából:
Az állam funkciója:
1) Allokációs
2) Redisztribuciós
3) Gazdasági
4) Szabályozó (a jogi feltételek
megteremtése)
5) Önfenntartó
Feladatai-csoportosítás
• Államigazgatás-önkormányzati igazgatás
• Központi, területi, helyi
• Állami lehet: központi és megosztott
(dekoncenrált)
Feladatai
1) A közig. gazdaságszervező feladata:
a) Közhatalmi (normatív szabályozás, pl. árak,
engedélyezési eljárások, a közüzemi számla
formai és tartalmi előírásai, szankcionálások:,
államigazgatási szankciók) )
b) tulajdonosi (nemzeti vagyonnal rendelkezés:
értékesítés, ingyenes tulajdonba adás,
vagyonkezelésbe, használatba adás,
koncesszióba adás, gazdasági társaságok
alapítása, megszüntetése, „visszaszervezése”,
beruházások, felújítások
Feladatai
Közszolgáltatások szervezése
Közszolgáltatásokat végző szervezetek
létrehozása, pl.hulladékgazdálkodás, parkok,
temetők, piacok, közvilágítás, helyi közlekedés
A gazdaságszervező funkció terjedelme függ az
állam gazdasági szerepvállalásától. A piaci
szervezetek (vállalkozások, pénzügyi
vállalkozások, szövetkezetek) esetében a
működés jogi kereteinek meghatározására és a
felügyeletre korlátozódhat.
Feladatai
2.) Kulturális funkció (oktatási, nevelési,
művészeti-előadói, közművelődési intézményel
létrehozási, nem anyagi szolgáltatások
nyújtására (költségvetési szervek, nonprofit
gazdasági társaságok, alapítványi intézmények,
egyesületek, vallási közösségek)
Látjuk, hogy az államigazgatás alatt álló
szervezetek mellett jelen vannak az
önigazgatás, társadalmi önigazgatás,
önszerveződéssel létrejövő szervezetek is)
Feladatai
3. Szociális és egészségügyi ellátások, állami
funkció
Intézmények létrehozása, irányítása, felügyelete
Szociális gondozás, pl. bölcsőde, idősek otthona
pénzbeni, természetbeni
A szolgáltatások igénybevételének szabályozása
(kötelező, pl. szűrések, mentőszolgálat)
járóbetegellátás, fekvőbetegellátás, házi orvosi
szolgálat, csecsemő, védőnő, házi gondozás
Feladatai
4. rendészeti, védelmi feladatok
Közrend, közbiztonság, tűzrendészet
Rendfenntartás, bűnmegelőzés,
bűnüldözés, tűzmegelőzés, (tűzoltás)
Védelmi feladatok : államhatárok, az állami
biztonságának védelme és a polgárok
védelme
5. Külső védelmi funkció-(honvédelem)
Feladatai
6.) nemzetközi kapcsolatok, feladatok
Fejlesztése, irányítása, részvétel a
nemzetközi szervezetek munkájában,
külföldön tartózkodó állampolgárok
érdekeinek védelme,
Külképviseleti szervek létrehozása,
működtetése, pl. gazdasági diplomácia
Fő tevékenységfajták
• Jogalkotás, törvényelőkészítés
Példa: Magyarország 2013.. évi központi
költségvetéséről szóló törvény és 2014. évi
költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat
• Hatósági jogalkalmazás, részletes jogi
szabályozás, kényszereszközök alkalmazása,
pl. helyi adótörvény-helyi önkormányzati
rendelet –adóhatóság a jegyző
Fő tevékenységfajták
• Irányítás
Alá-fölérendeltségi viszony
• Felügyelet, pl. helyi önkormányzatok
törvényességi felügyelete
Szakmai felügyelet, pl. költségvetési szervek
irányítása, felügyelete
FONTOS: a felügyelet szűkebb körű az
irányításnál
Fő tevékenységfajták
• Közvetlen tulajdonosi tevékenység
Állami vagyonnal való gazdálkodás
Gazdasági társaság létrehozása, benne
részesedés vásárlása, felvásárlása, pl. Mol
részesedés , e-on gázüzletág,
takarékszövetkezetek, nonprofit kft
„visszaalakítása” költségvetési szerv formába,
gazdasági célú támogatások egyház, egyéb
szervezetek támogatása
Materiális tevékenységek: rendészet,
tűzrendészet, honvédelem
PÉLDA
A költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök
gyakorlásának jogát jelenti:
a) a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása,
szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
átalakítása és megszüntetése,
b) a költségvetési szerv vezetője tekintetében a
kinevezés és felmentés, vagy a vezetői megbízás adása,
visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok
gyakorlása,
c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének
kinevezése és felmentése, vagy a megbízása,
megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának
megállapítása,
PÉLDA
d) a bevételi és kiadási előirányzatokkal való
gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a
végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó
közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a
jogszabályban meghatározott szükséges
intézkedések megtétele,
e)
f) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok
ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való
szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz
szükséges követelmények érvényesítése,
számonkérése, ellenőrzése,
PÉLDA
g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési
szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos
jóváhagyása,
h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy
mulasztás pótlására,
í) a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra
való kötelezése, és
j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok
és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és f)–
h) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához
szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok
kezelése.
Példa
• Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén
jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó
irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti
megállapodás alapján a költségvetési szerv az
államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más
irányító szerv irányítása alá kerülhet. Törvény
elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító
szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó
irányító szerv irányítása alá kerüljön.
• Példa: az óvoda kivételével a köznevelési intézmények
önkormányzati irányítás alól állami központi irányítás alá
kerültek (Klik)
PÉLDA
A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért az
irányító szerv közjogi felelősséggel tartozik.
A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó
költségvetési szerv esetén törvény vagy
kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, azok
gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel.
• Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat
az irányítási hatásköröket, amelyek a központi
költségvetési szerv irányítása alá tartozó más
költségvetési szervre, mint középirányító szervre
átruházhatók.
• Fő szabályként – a fejezetet irányító szervnek címzett
hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője – , pl.
miniszter, polgármester gyakorolja.
PÉLDA
• A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a
helyi nemzetiségi önkormányzati
költségvetési szerv és az országos
nemzetiségi önkormányzati költségvetési
szerv irányító szerve feladatkörének
gyakorlásához szükséges hatásköröket – ha
törvény másként nem rendelkezik – az
irányító szerv gyakorolja, kivéve az c) és i)
pontjában foglalt hatáskört, amelyet az
irányító szerv vezetője gyakorol.
felügyelet
Ha jogszabály költségvetési szerv
felügyeletét említi, azon
a) fő szabályként a b) és c),
b) d)–f) pontokban ,
c) c) – kizárólag az a) és b) ponttal
összefüggésben – az i) és j) pontokban
meghatározott hatáskörök együttesét kell
érteni.
Önkormányzatok törvényességi felügyelete
Önkormányzatok törvényességi felügyelete
2011. évi CLXXXIX. törvény - Magyarország helyi
önkormányzatairól
VII fejezete
A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester
összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint
képviseli a képviselő-testületet.
• A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a
képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala,
működése szempontjából önkormányzati képviselőnek
tekintendő.
Önkormányzatok törvényességi felügyelete
A polgármester feladatai:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a
polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri
hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági
hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az
alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös
önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal
belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint
ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az
önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
Önkormányzatok törvényességi felügyelete
A Kormány a
• helyi önkormányzatok törvényességi
felügyeletéért felelős miniszter
irányításával,
• a kormányhivatal szervezetével
biztosítja a helyi önkormányzatok
törvényességi felügyeletét.
Önkormányzatok törvényességi felügyelete
A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter:
a) irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét;
b) kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen
működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó
országgyűlési előterjesztés benyújtását;
c) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe
tartozó területszervezési döntéseket;
d) a kormányhivatal javaslatának megvizsgálását követően - a
feltételek fennállása esetén - kezdeményezi a Kormánynál annak
indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az
önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját.
Önkormányzatok törvényességi felügyelete
• Az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesen
működő képviselő-testület feloszlatásáról a
Kormány javaslatának az Országgyűléshez való
benyújtását követő soron következő ülésén
határoz.
• E napirend tárgyalására meg kell hívni az
érintett helyi önkormányzat polgármesterét. A
polgármester jogosult a képviselő-testület
feloszlatással kapcsolatos álláspontját az
Országgyűlés döntésének meghozatala előtt
ismertetni.
Önkormányzatok törvényességi felügyelete
A kormányhivatal törvényességi felügyeleti
eljárásának célja a helyi önkormányzat
képviselő-testülete, bizottsága,
részönkormányzata, polgármestere,
főpolgármestere, megyei közgyűlés
elnöke, társulása, jegyzője (az érintett)
működése jogszerűségének biztosítása
Önkormányzatok törvényességi felügyelete
A kormányhivatal törvényességi felügyeleti
eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:
a) szervezetének, működésének, döntéshozatali
eljárásának jogszerűségét;
b) döntéseinek (rendelet, határozat)
jogszerűségét;
c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá
jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási
(közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését.
Önkormányzatok törvényességi felügyelete
Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti
eljárása - az kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és
szervei által hozott határozatokra:
a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati
jogviszonyból származó vitának vagy
b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy
közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,
c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében
hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések
esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali
eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.
Kivétel: ha a határozat a munkavállaló javára történő
jogszabálysértést tartalmaz.
Eszközei-szankciók
Példák:
• kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi
költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott
részének visszatartását vagy megvonását;
• pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester
tisztségének megszüntetése iránt;
• fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat
polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen;
• kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő
vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél;
• szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és
hatáskörébe tartozó ügyben;
• törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi
önkormányzatra vagy a társulásra az e törvényben
meghatározott esetekben.
Eszközei-törv. bírság
A kormányhivatal a helyi önkormányzattal vagy a társulással szemben
törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg,
a) ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül
nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének;
b) ha az érintett határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal
információkérésre irányuló megkeresésének;
c) ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja, hogy a helyi
önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási
(közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött
határidő eredménytelenül eltelt;
d) ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem
folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző
ellen a fegyelmi eljárást;
e) ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti,
azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem
indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását.
Eszközei-törv. bírság
A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb
összege esetenként a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti
illetményalap (2003-2004-ben 38 650 Ft)
legmagasabb összege esetenként a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti
illetményalap tízszerese.(386 500 Ft)
A törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon
kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is
kiszabható.
Eszközei-törv. Bírság
A törvényességi felügyeleti bírság
kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe
veszi:
a) a jogellenes kötelezettségszegés súlyát;
b) a helyi önkormányzat költségvetési
helyzetét, és
c) az előző bírságok számát és mértékét.
Eszközei-törv. bírság
A törvényességi felügyeleti bírságot megállapító
határozatnak tartalmaznia kell
a) a bevezető részben a kormányhivatal és a
helyi önkormányzat vagy a társulás
megnevezését és székhelyét;
b) a rendelkező részben a döntést és az annak
végrehajtásával, továbbá a jogorvoslat
lehetőségével kapcsolatos tájékoztatást;
c) az indokolásban a döntést megalapozó
tényeket;
d) a záró részben a kiadmányozást.
Eszközei-törv. bírság
• A kormányhivatal törvényességi felügyeleti
bírságot megállapító határozatának bírósági
felülvizsgálatát jogszabálysértésre
hivatkozással a helyi önkormányzat vagy a
társulás kérheti az illetékes közigazgatási és
munkaügyi bíróságtól a döntés közlésétől
számított tizenöt napon belül.
• A közigazgatási és munkaügyi bíróság a
kormányhivatalt a törvényességi felügyeleti
bírsággal összefüggésben új eljárás
lefolytatására nem kötelezheti.