Transcript Költségvetési Tanács

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI
ISMERETEK
III. modul:
Általános államháztartási
ismeretek
A diasor hatályosítását elvégezte:
Prof. Dr. Lentner Csaba (2013.07.15.)
 Nemzetgazdaság:
az
ország
gazdasági
szereplőinek
összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.
 Az állam különleges gazdasági szereplő:
 Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és
gazdaságos ellátása.
 Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás
szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény
Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk
kapcsolódó sarkalatos törvények alapján.
 Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős
hányadát centralizálja).
 Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a
gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás –
újraelosztás, monetáris politikai ráhatás).
 A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága.
 Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók
területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociálistársadalompolitikai beavatkozások területén.
 A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója.
 J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és
reneszánsza 2007-től.
 Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra képes magyar
államműködés.
 Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés,
munkahelyteremtés, versenyképesség növelés),
 Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás
előmozdítása),
 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program
(közigazgatás megújítása).
A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek”
c. fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c.
fejezethez (31-35. cikkek).
 Általános beavatkozások  Speciális beavatkozások
 Nemzetközi és EU kötelezettségek  Egyes vállalkozói csoportok
teljesítése (pl. befizetések az EU
támogatása (pl. kis- és közép
költségvetésébe),
vállalkozások, regionális
támogatások),
 Biztonság, közbiztonság védelme
(pl. rendvédelem),
 Egyes lakossági csoportok
támogatása (pl.
 Jogi és intézményi keretrendszer
családtámogatások rendszere,
működtetése (pl.
nyugdíjasok kedvezménye),
igazságszolgáltatás, közigazgatás
működtetése),
 Válságkezelés állami forrásokból,
állami szabályozás és ellenőrzés
 Az állam gazdasági és pénzügyi
kiterjesztésével.
tevékenysége (pl. az adók
beszedésének kötelme,
gazdálkodás szabályainak
megalkotása).

A nemzetgazdaság egészének folyamatai:




Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem
számbavételének mutatói, növekedési ütem),
Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika),
Külgazdasági egyensúly
(fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya).
Az államháztartás jellemzői:


Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje,
Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a),
Magyarország 3. éve teljesíti ezt a követelményt
(EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban),

Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP
max. 60%-a).
 Államháztartás reformja:
 olyan strukturális változások, melyek után megváltozik
a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a
közszolgáltatások
színvonala
javul,
az
Állam
hatékonyabban működik.
 A reform területei:
 Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű
gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon
védelme és arányának erősítése),
 Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány,
kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása),
 Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).
 Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az
államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó
gazdálkodási rendszer.
 Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység,
amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy
amelyet
folyó
államháztartási
bevételekből
finanszíroznak.
 Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon
szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét
képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás
szigorú szabályait alkalmazni kell.
Az új Áht. elmozdult a feladat-megközelítés irányába.
 Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi
aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton
Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora).
 Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.
 MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából.
Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB
gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai
partnerré válására.
 Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra.
 A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.
Központi alrendszer
 az állam,
 a központi költségvetési
szerv,
 a törvény által az
államháztartás központi
alrendszerébe sorolt
köztestület,
 a köztestület által
irányított köztestületi
költségvetési szerv.
Önkormányzati
alrendszer
 a helyi önkormányzat,
 a helyi nemzetiségi
önkormányzat és az
országos nemzetiségi
önkormányzat,
 a társulás,
 a térségi fejlesztési tanács,
 a költségvetési szervek,
amelyek irányítója az
önkormányzati alrendszerbe tartozik.
Központi kormányzat
Társadalombiztosítás
Elkülönített állami
pénzalapok
Helyi önkormányzatok
Éves költségvetés szerinti gazdálkodás
 Költségvetés
 Költségvetés egyenlege
Előirányzatokkal való gazdálkodás




Költségvetési gazdálkodás
Kiadási előirányzatokhoz
Bevételi előirányzatok
Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás
 Az alapelvek szerepe
 az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik
a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a
bevételek és kiadások számbavétele, valamint a
beszámolás,
 egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.
 Érvényesülésük jogszabályi garanciái
 a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos
eljárási szabályok ,
 a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással
kapcsolatos szabályok,
 a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó
szabályok
 Nyilvánosság elve
 A tervezés és elszámolás alapelvei








a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve,
a programozás elve,
a teljesség elve,
a valódiság elve,
az egységesség és áttekinthetőség elve,
a globális fedezet elve,
a bruttó elszámolás elve,
a részletezettség elve.
 A költségvetési források felhasználásának
alapelvei



felhasználási kötöttség elve,
közbeszerzési kötelezettség elve,
állami támogatások korlátozásának elve.
A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:
 az államadósság csökkentése (az államadósság
fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az
államadósság keletkezését és növekedését
korlátozó szabályok),
 Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság
Kezelő Központ jogállása, feladatai),
 Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre,
működésének szabályai, szerepe az
államadósság mértékének vizsgálatában),
 a közteherviselés alapvető szabályai.
Közbevételek
Közhatalmi bevételek
(fizetési kötelezettségek)
Alkotmányos alapja:
közteherviselés. Szabályozási
garanciák!
Adó jellegű
bevételek
Díjjellegű
bevételek
Magánjogi bevételek
Tulajdonosi bevételek, pl.
koncessziós szerződésekből
eredő bevételek,
vagyonhasznosítás bevételei,
osztalék- és kamatbevételek.
Szankció jellegű
bevételek
A közhatalmi bevételek beszedése:
1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság)
2. Települési
önkormányzat jegyzője (önkormányzati
17
adóhatóság)
 ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK
 JÓLÉTI FUNKCIÓ
 GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ
 ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE
 Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni,
törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság
követelményének figyelembevétele mellett.
 Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak
olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete,
felépítése,
nemzeti
vagyon
kezelésére
vonatkozó
tevékenysége átlátható.
 Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló
gazdálkodó szervezetek önállóan és felelősen gazdálkodnak
a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség
követelményei szerint.
 A nemzeti vagyon
 rendeltetésének megfelelő,
 az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez
igazodó,
 elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi
szükségletek kielégítéséhez szükséges,
 egységes elveken alapuló,
 átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése.
 További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti
vagyon




értékének megőrzése, állagának védelme,
a nemzeti vagyon körének bővítése,
értéknövelő használata, hasznosítása, valamint
az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása
szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.
Az államháztartás vagyona
Állami
vagyon
Köztestületi
vagyon
Helyi
önkormányzatok,
helyi nemzetiségi
önkormányzatok
vagyona
Társadalombiztosítás
vagyona
Az
állami
vagyon
feletti
jogokat
és
kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az
állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
gyakorolja:
 a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
 a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve
 tulajdonosi joggyakorló szervezet útján.
Centralizált pénzgazdálkodás a központi
alrendszerben



Jellemzői, főbb funkciói:
 állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési
műveletek lebonyolítása;
 nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi
önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe
van;
 az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;
 törzskönyvi nyilvántartást vezet.
Szervezete:
 Magyar Államkincstár,
 Államadósság Kezelő Központ Zrt.
Kincstári ügyfelek:
 Kincstári kör,
 Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.
 Központi
szereplője:
Államadósság
Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).
Kezelő
 Az ÁKK Zrt. főbb funkciói:
 az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása;
 az állami költségvetés fizetőképességének
fenntartása;
 az államadósság és az államháztartási hiány
finanszírozása;
 az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek
kezelése.
A költségvetés főbb bevételei:
 A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági
adó, pénzintézetek adója)
 Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó,
regisztrációs adó)
 Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó,
illetékek)
 Költségvetési
szervek,
fejezeti
kezelésű
előirányzatok bevételei
 Befizetések az államháztartás alrendszereiből
 Egyéb bevételek
A költségvetés főbb kiadásai:
 Támogatások
 Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű
előirányzatok kiadásai
 Államháztartás alrendszereinek támogatása
 Adósságszolgálat
 Egyéb kiadások
 Tartalékok
FEJEZETEK
(fejezetrend)
Szervezeti fejezetek
(államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen
központi államigazgatási szervek, testületek)
Funkcionális fejezetek
pl. a helyi önkormányzatok támogatásai
CÍMEK
(címrend)
Szervezeti címek
(egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként
esetenként alcím)
Funkcionális címek
(további bontásuk: alcím, azon belül jogcímcsoportok,
esetenként további tagolásként jogcímek)
ELŐIRÁNYZATCSOPORTOK
1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási költségvetés,
3. Kölcsönök, 4. Egyéb speciális célú előirányzatok
KIEMELT
ELŐIRÁNYZATOK
Működési költségvetésen belül pl. személyi juttatások,
dologi kiadások.
Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások
IDŐBELI
ELHELYEZÉS
FŐBB FELELŐSÖK
FELADATOK
Döntéselőkészítés
Április-szeptember
Fejezeti irányító szerv,
államháztartásért
felelős miniszter,
Kormány,
Költségvetési Tanács
Költségvetési
egyenleg cél,
tervezés,
törvényjavaslat
Döntés
Októberdecember
Állami Számvevőszék,
Költségvetési Tanács,
Országgyűlés
Főösszegek
meghatározása,
törvény elfogadás
Végrehajtás
A költségvetési év
Kormány, fejezeti
irányító szerv,
költségvetési szervek
Elemi költségvetések
készítése,
előirányzatok
teljesítése
Ellenőrzés
Költségvetési évet
követő év
Kormány, Állami
Számvevőszék,
Országgyűlés
Zárszámadási
törvény előkészítése,
elfogadása
SZAKASZ
 Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló
kötelező biztosítási rendszer.
 Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv.
 Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a
Nyugdíjbiztosítási Alap.
 Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások.
 Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok
céljaihoz kapcsolódó kiadások).
 Mögöttes állami felelősség.
 TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási
Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
 Fogalma:
az állam egyes feladatait részben államháztartáson
kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege
az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.
 Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési
hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető
kiadások, felelős miniszter
 Bevételi oldalon:
járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál
önkéntes befizetések (adományok, segélyek)
 Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség
 Jelenleg működő alapok: Nemzeti
Földalap, Nemzeti
Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi
Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi
Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.
32
Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi
önkormányzat a helyi közügyek intézése
körében törvényi keretek között:
 gyakorolja
az
önkormányzati
tulajdon
tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
 meghatározza költségvetését, annak alapján
önállóan gazdálkodik;
 e célra felhasználható vagyonával és
bevételeivel kötelező feladatai ellátásának
veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
 dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.
 önkormányzati feladatok és adósságállomány
centralizáció 2011-2013 között
VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű
jogok.
I. Önkormányzati törzsvagyon
 Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat
rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező
önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom
gyakorlását szolgálja:
 forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak,
közterek),
 korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl.
középületek, közművek).
II. Forgalomképes önkormányzati vagyon
 Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés
alapján.
 Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)
I. SAJÁT BEVÉTELEK
helyi adók;
díjak;
bírságok;
vállalkozásból, az önkormányzati vagyon
értékesítéséből, hozadékából származó bevételek;
 önkormányzati vagyon értékesítéséből származó
bevételek; átvett pénzeszközök;
 vadászati jog haszonbérbe adása;
 egyéb bevételek.




II. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK
 gépjárműadó, (2013-tól változás van)
 illeték,
 termőföld bérbeadásából származó személyi
jövedelemadó,
 az önkormányzatot megillető egyéb
bevételek.
III. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK,
TÁMOGATÁSOK
 általános működési és ágazati feladatainak
támogatása (Általános működés, köznevelés,
gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti
támogatás, kulturális feladatok támogatása);
 központosított előirányzatokból;
 működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő
támogatások;
 vis major támogatás;
 cél- és címzett támogatások.
 A költségvetés előkészítése
 költségvetési koncepció
 költségvetési tervezet elkészítése
 költségvetési egyeztetések
 A költségvetési döntés
 a költségvetés tartalmi elemei
 A költségvetés végrehajtása
 helyi önkormányzati költségvetési szervek
 A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
 zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési
beszámoló)
Az államháztartás részét képező,
nyilvántartásba vett jogi személy, amely
az
Áht.
szerint
 jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített
állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat)
 közérdekből,
 alaptevékenységként,
 haszonszerzési cél nélkül,
 jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek
alapján,
 jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy
felügyelete mellett,
 az alapító okiratban megjelölt működési körben,
 közfeladat-ellátási kötelezettséggel,
 a költségvetéséből gazdálkodva végez,
 gazdálkodásáról számviteli beszámolót készít
(2014-től eredményszemléletűt).
A költségvetési szerv alapítására jogosultak
Alapításra jogosult
Költségvetési szerv típusa
Országgyűlés, Kormány,
miniszter
központi költségvetési szerv, tb.
költségvetési szerv
helyi önkormányzat, térségi
fejlesztési tanács
helyi önkormányzati
költségvetési szerv
országos nemzetiségi
önkormányzat (társulás)
országos nemzetiségi
önkormányzati költségvetési
szerv
települési, v. területi
nemzetiségi önkormányzat
(társulás)
helyi nemzetiségi
önkormányzati költségvetési
szerv
Köztestület (külön tv.
alapján)
köztestületi költségvetési szerv
 A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban
kell rendelkezni.
 Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki.
(Kivételek vannak.)
 Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény (Áht.)
írja elő.
 A költségvetési szerv a nyilvántartásba való
bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre
(főszabály szerint).
 A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár
vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).
ALAPÍTÁS
(államháztartásban
elfoglalt hely)
Központi költségvetési
szerv
Országos nemzetiségi
önkormányzati ktgv.
szerv
KINCSTÁRI
RENDSZERHEZ VALÓ
VISZONY
Kincstári körbe
tartozó
Helyi nemzetiségi
önkormányzati ktgv.
szerv
Helyi önkormányzati
költségvetési szerv
Köztestületi
költségvetési szerv
Kincstári körön kívüli
GAZDÁLKODÁSI
JOGKÖR
Önállóan működő és
gazdálkodó
költségvetési szerv
Önállóan működő
költségvetési szerv
Irányítási jogosultságok
 Alapítói jogok gyakorlása,
 Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása,
 Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának
megállapítása,
 A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,
 A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az
működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,
 Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,
 Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési
szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
 Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás
pótlására.
A félkövér betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv
jogosultságai körébe nem tartoznak!
 Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban
vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv.
 Az átalakítás történhet:
 egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás),
 szétválasztással (különválás, vagy kiválás)
 Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban
(határozatban) rendelkezni kell:
 a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának
jövőbeni ellátásáról,
 valamennyi jogáról és kötelezettségéről,
 meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az
időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket,
amelyre
kiterjedően
a
költségvetési
szerv
utoljára
kötelezettséget vállalhat.
 A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való
törléssel, a törlés napján szűnik meg.
 Közfeladat-ellátási kötelezettség
 A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.
 Alaptevékenység:
a
létrehozásáról
rendelkező
jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a
költségvetési
szerv
szakmai
alapfeladataként
meghatározott
közhatalmi
vagy
közszolgáltató
tevékenység.
 Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő,
rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli
forrásból, más jogi személy vagy természetes személy
számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató,
értékesítő tevékenység. (Korlátozott)
 Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata.
(irányító szerv)
 Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által
jóváhagyott elemi költségvetés.
 Tartalma:
 kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon
belül tételenként és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként
részletezve,
 személyi juttatásainak és létszámának összetételét,
 Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.
 Működésükkel,
követelmények:
gazdálkodásukkal
szembeni
alapvető
 Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó
kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen)
 Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy
bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a
felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait)
 Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett
és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen,
vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)
 A költségvetési szerv bevételei
 Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű
bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési
és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei,
átvett maradvány.
 Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék
igénybevétele
(alaptevékenységhez
kapcsolódóan
önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzatmaradvány (kötelezettségvállalással terhelt, nem terhelt),
valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli
bevételnek minősül.
 A költségvetési szerv kiadásai
 Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő
járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások
kiadásai), egyéb folyó kiadások.
 Felhalmozási kiadások: intézményi
beruházási
kiadások,
felújítások.
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
TELJESÍTÉS (átadás/átvétel)
Költségvetési
szerv
vezetőjének
jogköre (átruházható), érvényességi
kelléke: ellenjegyzés.
Belső szabályzatban kell rögzíteni mely
esetekben és kinek kötelező igazolni
szakmai szempontból a teljesítést.
ÉRVÉNYESÍTÉS
Összegszerűség,
fedezet
megléte,
gazdálkodási, számviteli szabályok
betartásának ellenőrzése.
UTALVÁNYOZÁS
A pénzügyi teljesítés elrendelése.
Költségvetési
szerv
vezetőjének
jogköre (átruházható), érvényességi
kelléke: ellenjegyzés.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes
jogkörök gyakorlói vonatkozásában!
 A költségvetési beszámolás célja:
a költségvetési
szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv
vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.
 Féléves beszámoló
 június 30-i fordulónapra készül,
 tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése,
 a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt.
 Éves költségvetési beszámoló
 december 31-i fordulónapra készül,
 tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradványkimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész),
 a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad
információt.
„Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról,
hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal
szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan
és eredményesen gazdálkodnak-e.”
 Az államháztartási kontroll kiterjed
 a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra,
 a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a
hatékonyságra, valamint az eredményességre.
 Az államháztartási kontroll feladata
 a hatékony gazdálkodás segítése,
 a vezetők munkájának segítése,
 a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás
javítása érdekében.
 Külső ellenőrzés
 Számvevőszéki
ellenőrzés
 Független
könyvvizsgálat
 Belső kontrollrendszer
 FEUVE
 Belső ellenőrzés
• Szervezeten belüli
• Irányító szerv által ellátott
• Kormányzati
 Központi harmonizáció
 Ellenőrzési tevékenysége során minden más
szervezettől független.
 Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az
állami és önkormányzati vagyonnal való felelős
gazdálkodás ellenőrzését.
 Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló
megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti
az Országgyűlést, annak bizottságait, és az
ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti
a jól irányított állam működését.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
ellenőrzési jogköre kiterjed:
 a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére;
 a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi
költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére;
 a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a
köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési
tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési
támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből
nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére
meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon
felhasználásának ellenőrzésére;
 egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott
szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.
 Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben
meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési
támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre:
 a lebonyolításban érintett szervezeteknél,
 a kedvezményezetteknél, és
 a költségvetési támogatásokkal összefüggésben
megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött
szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a
vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a
szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban
közreműködnek.
Ellenőrzési jogköröket is gyakorol:
 a költségvetési hozzájárulásokhoz,
 a támogatásokhoz (a központi költségvetésből az
önkormányzati alrendszer számára nyújtott
normatív hozzájárulások) kapcsolódóan.
 Állami Számvevőszék
 Könyvvizsgálat – 2013. januártól nem kötelező.
 Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési
hozzájárulások igénylésének jogossága,
felhasználásuk szabályszerűsége)
 Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú
települések esetében kötelező)
 Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése
a jegyző feladata)
 FEUVE
 Belső ellenőrzés

Támogatások ellenőrzése
A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes
ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a
fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító
hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési
jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése
esetén alkalmazandó szankciókat.

Az adók és más befizetések ellenőrzése
Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért
felelős hatóság az államháztartást illető fizetési
kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és
más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal
kapcsolatos jogszabályok megtartását.