KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III. modul: Általános államháztartási ismeretek

A diasor hatályosítását elvégezte: Prof. Dr. Lentner Csaba (2013)



Nemzetgazdaság:

az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.



Az állam különleges gazdasági szereplő:

    Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és

gazdaságos ellátása.

Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó sarkalatos törvények alapján.

Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja).

Közhatalmi

gazdaságot

helyzetéből

(szabályozás, adódóan ellenőrzés, újraelosztás, monetáris politikai ráhatás).

képes befolyásolni jövedelem-elvonás a –

 A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága.

 Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén.

 A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója.

 J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től.



Új Széchenyi Terv

(gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés), 

Széll Kálmán Terv

(költségvetési stabilitás előmozdítása), 

Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program

(közigazgatás megújítása).

A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez (31-35. cikkek).



Általános beavatkozások



Speciális beavatkozások

   

Nemzetközi és EU kötelezettségek

teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe),

Biztonság, közbiztonság védelme

(pl. rendvédelem),

Jogi és intézményi keretrendszer

működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése),

Az állam gazdasági és pénzügyi

tevékenysége (pl. az adók

beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak

megalkotása).

  

Egyes vállalkozói csoportok

támogatása (pl. kis- és közép vállalkozások, regionális támogatások),

Egyes lakossági csoportok

támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye), Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével.

 

A nemzetgazdaság egészének folyamatai:

 Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem),  Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika),  Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya).

Az államháztartás jellemzői:

 Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje,   Államháztartási hiány mértéke (negatív egyenleg; EMU: GDP max. 3%-a), Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a).

 

Államháztartás reformja:

 olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik.

A reform területei:

 Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése),   Finanszírozás (pl.

adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása), Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).

   Az államháztartás

közgazdasági megközelítésben:

az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer.

Feladat-megközelítésben

amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó minden olyan tevékenység, államháztartási bevételekből finanszíroznak.

Szervezeti megközelítésben

az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.

Az új Áht. elmozdult a feladat-megközelítés irányába.

     Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora).

Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.

MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából.

Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására.

Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra.

A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.

Központi alrendszer

    az állam, a központi költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.     

Önkormányzati alrendszer

a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, a költségvetési szervek, amelyek irányítója az önkormányzati alrend szerbe tartozik .

Központi kormányzat Társadalombiztosítás Elkülönített állami pénzalapok Helyi önkormányzatok

Éves költségvetés szerinti gazdálkodás

 

Költségvetés Költségvetés egyenlege

Előirányzatokkal való gazdálkodás

   

Költségvetési gazdálkodás Kiadási előirányzatokhoz Bevételi előirányzatok Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

 

Az alapelvek szerepe

  az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás, egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.

Érvényesülésük jogszabályi garanciái

   a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok , a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok, a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok

  

Nyilvánosság elve A tervezés és elszámolás alapelvei

        a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve, a programozás elve, a teljesség elve, a valódiság elve, az egységesség és áttekinthetőség elve, a globális fedezet elve, a bruttó elszámolás elve, a részletezettség elve.

A költségvetési források felhasználásának alapelvei

   felhasználási kötöttség elve, közbeszerzési kötelezettség elve, állami támogatások korlátozásának elve.

A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:

  

az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok), Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai), Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában),



a közteherviselés alapvető szabályai

.

Közbevételek Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási Adó jellegű bevételek garanciák!

Díjjellegű bevételek Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek.

Szankció jellegű bevételek A közhatalmi bevételek beszedése: 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) 2. Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)



ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK



JÓLÉTI FUNKCIÓ



GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ



ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE

  

Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni ,

törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés

olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére csak vonatkozó tevékenysége átlátható.

Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló

gazdálkodó szervezetek önállóan és felelősen gazdálkodnak

a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

          

A nemzeti vagyon

rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése.

További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon

értékének megőrzése, állagának védelme, a nemzeti vagyon körének bővítése, értéknövelő használata, hasznosítása, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

Állami vagyon Az államháztartás vagyona Köztestületi vagyon Helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyona Társadalom biztosítás vagyona

Az állami gyakorolja: vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az

állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter



a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,



a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve



tulajdonosi joggyakorló szervezet útján.

  

Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben Jellemzői, főbb funkciói:

  állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása; nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van;   az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik; törzskönyvi nyilvántartást vezet.

Szervezete:

  Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelő Központ Zrt.

Kincstári ügyfelek:

  Kincstári kör, Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.

 

Központi szereplője:

Államadósság Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).

Kezelő

Az ÁKK Zrt. főbb funkciói:

    az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása; az állami fenntartása; költségvetés fizetőképességének az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása; az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.

     

A költségvetés főbb bevételei:

A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzintézetek adója) Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó) Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek)

Költségvetési szervek, előirányzatok bevételei fejezeti kezelésű Befizetések az államháztartás alrendszereiből Egyéb bevételek



A költségvetés főbb kiadásai:

Támogatások

 

Költségvetési szervek, előirányzatok kiadásai fejezeti kezelésű Államháztartás alrendszereinek támogatása

  

Adósságszolgálat Egyéb kiadások Tartalékok

FEJEZETEK

(fejezetrend)

CÍMEK

(címrend)

ELŐIRÁNYZAT CSOPORTOK KIEMELT ELŐIRÁNYZATOK Szervezeti fejezetek

(államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen központi államigazgatási szervek, testületek)

Funkcionális fejezetek

pl. a helyi önkormányzatok támogatásai

Szervezeti címek

(egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként esetenként alcím)

Funkcionális címek

(további bontásuk: alcím, azon belül jogcímcsoportok, esetenként további tagolásként jogcímek) 1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási költségvetés, 3. Kölcsönök, 4. Egyéb speciális célú előirányzatok Működési költségvetésen belül pl. személyi juttatások, dologi kiadások.

Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások

SZAKASZ IDŐBELI ELHELYEZÉS FŐBB FELELŐSÖK FELADATOK Döntés-

előkészítés Április-szeptember

Döntés Végrehajtás Ellenőrzés

Október december A költségvetési év Költségvetési évet követő év Fejezeti irányító szerv, államháztartásért felelős miniszter, Kormány,

Költségvetési Tanács

Állami Számvevőszék,

Költségvetési Tanács,

Országgyűlés Kormány, fejezeti irányító szerv, költségvetési szervek Kormány, Állami Számvevőszék, Országgyűlés Költségvetési egyenleg cél, tervezés, törvényjavaslat Főösszegek meghatározása, törvény elfogadás Elemi költségvetések készítése, előirányzatok teljesítése Zárszámadási törvény előkészítése, elfogadása

      

Társadalmi közös kockázatvállaláson

alapuló

kötelező

biztosítási rendszer.

Működési elvei:

biztosítási elv, szolidaritási elv.

Alapszerű gazdálkodás:

Nyugdíjbiztosítási Alap.

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a

Bevételi oldalon:

járulékok, hozzájárulások.

Kiadási oldalon:

felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások).

Mögöttes állami felelősség.

TB igazgatási szervek:

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

    

Fogalma:

az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

Törvényi létesítési feltételek:

kiadások, felelős miniszter kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető

Bevételi oldalon:

járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek)

Kiadási oldalon:

felhasználási kötöttség

Jelenleg működő alapok:

Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi

Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

32

   

Az Alaptörvény 32. cikke szerint

önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között: a helyi

gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; e célra felhasználható vagyonával bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; és dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

VAGYONELEMEK:

jogok.

ingatlanok, ingók, vagyoni értékű

I. Önkormányzati törzsvagyon

 Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül gyakorlását szolgálja:  közterek), kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak,  korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl.

középületek, közművek).

II. Forgalomképes önkormányzati vagyon

 Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján.

 Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)

I. SAJÁT BEVÉTELEK

       helyi adók; díjak; bírságok; vállalkozásból, az önkormányzati vagyon értékesítéséből, hozadékából származó bevételek; önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszközök; vadászati jog haszonbérbe adása; Egyéb bevételek.

II. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK

     személyi jövedelem adó, (2013-tól változás van) gépjárműadó, (2013-tól változás van) illeték, termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó, az önkormányzatot megillető egyéb bevételek.

III. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK

     Általános működési és ágazati feladatainak támogatása (Általános működés, köznevelés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása); központosított előirányzatokból; működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások; vis major támogatás; cél- és címzett támogatások.

   

A költségvetés előkészítése

 költségvetési koncepció  költségvetési tervezet elkészítése  költségvetési egyeztetések

A költségvetési döntés

 a költségvetés tartalmi elemei

A költségvetés végrehajtása

 helyi önkormányzati költségvetési szervek

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

 zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)

Az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett jogi személy ,

amely          az Áht.

szerint jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben, közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez.

A költségvetési szerv alapítására jogosultak

Alapításra jogosult

Országgyűlés, Kormány, miniszter helyi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács országos nemzetiségi önkormányzat (társulás) települési, v. területi nemzetiségi önkormányzat (társulás) Köztestület (külön tv. alapján)

Költségvetési szerv típusa

központi költségvetési szerv, tb. költségvetési szerv helyi önkormányzati költségvetési szerv országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv köztestületi költségvetési szerv

     A létrehozásról

jogszabályban vagy határozatban

kell rendelkezni.

Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.) Az alapító okirat

kötelező tartalmát

törvény (Áht.) írja elő. A költségvetési szerv a (főszabály szerint).

nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre

A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).

ALAPÍTÁS (államháztartásban elfoglalt hely)

Központi költségvetési szerv Országos nemzetiségi önkormányzati ktgv. szerv Helyi nemzetiségi önkormányzati ktgv.

szerv Helyi önkormányzati költségvetési szerv Köztestületi költségvetési szerv

KINCSTÁRI RENDSZERHEZ VALÓ VISZONY

Kincstári körbe tartozó Kincstári körön kívüli

GAZDÁLKODÁSI JOGKÖR

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Önállóan működő költségvetési szerv

       

Irányítási jogosultságok

Alapítói jogok gyakorlása, Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása, Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása, A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése, A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása, Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,

Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

A félkövér betűvel szedett jogosultságok

jogosultságai körébe nem tartoznak!

a felügyeleti szerv

    Az átalakításról, vagy a megszüntetésről

vagy határozatban kell rendelkezni.

jogszabályban

Jogosult: alapító szerv.

Az átalakítás történhet:

  egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás), szétválasztással (különválás, vagy kiválás) Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező (határozatban)

rendelkezni kell: jogszabályban

   a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának

jövőbeni ellátásáról,

valamennyi jogáról és kötelezettségéről, meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket,

amelyre kiterjedően

a költségvetési szerv

utoljára

kötelezettséget vállalhat.

A költségvetési szerv

törléssel,

a törlés napján

a törzskönyvi nyilvántartásból való szűnik meg.

    

Közfeladat-ellátási kötelezettség

A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.

Alaptevékenység:

jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv a létrehozásáról szakmai rendelkező alapfeladataként meghatározott tevékenység.

közhatalmi vagy közszolgáltató

Vállalkozási tevékenység:

az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott)

Működés

, feladatellátás (irányító szerv)

rendszeres felülvizsgálata.

  

Gazdálkodásuk alapdokumentuma:

jóváhagyott

elemi költségvetés.

Tartalma:

az irányító szerv által    kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, személyi juttatásainak és létszámának összetételét, Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.

Működésükkel, követelmények: gazdálkodásukkal szembeni alapvető

   Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen) Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait) Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)

 

A költségvetési szerv bevételei

  Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány.

Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele

maradvány bevételnek minősül.

(alaptevékenységhez

(kötelezettségvállalással terhelt,

kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-

nem terhelt),

valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli

A költségvetési szerv kiadásai

  Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások.

Felhalmozási

felújítások.

kiadások:

intézményi beruházási kiadások,

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TELJESÍTÉS (átadás/átvétel) Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést.

ÉRVÉNYESÍTÉS Összegszerűség, gazdálkodási, fedezet számviteli betartásának ellenőrzése.

megléte, szabályok UTALVÁNYOZÁS A pénzügyi Költségvetési teljesítés elrendelése.

szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

  

A költségvetési beszámolás célja:

a költségvetési szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.

Féléves beszámoló

  június 30-i fordulónapra készül, tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése,  a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt.

Éves költségvetési beszámoló

 december 31-i fordulónapra készül,   tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész), a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt.

„Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.”

 

Az államháztartási kontroll kiterjed

  a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra, a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre.

Az államháztartási kontroll feladata

   a hatékony gazdálkodás segítése, a vezetők munkájának segítése, a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás javítása érdekében.



Külső ellenőrzés



Számvevőszéki ellenőrzés



Független könyvvizsgálat



Belső kontrollrendszer



FEUVE



Belső ellenőrzés

• Szervezeten belüli • • Irányító szerv által ellátott Kormányzati 

Központi harmonizáció

  

Ellenőrzési tevékenysége

során minden más szervezettől független.

Általános hatáskörrel

végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival

segíti az Országgyűlést

, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed:

 a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére;    a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére; a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére; egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.

 

Ellenőrzési jogköre

kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre:  a lebonyolításban érintett szervezeteknél,  a kedvezményezetteknél, és

a költségvetési támogatásokkal összefüggésben

megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

Ellenőrzési jogköröket is gyakorol:

  a költségvetési hozzájárulásokhoz, a támogatásokhoz (a központi költségvetésből az önkormányzati alrendszer számára nyújtott normatív hozzájárulások) kapcsolódóan.

    

Állami Számvevőszék Könyvvizsgálat – 2013. januártól nem kötelező.

Kincstári ellenőrzés

(központi költségvetési hozzájárulások igénylésének jogossága, felhasználásuk szabályszerűsége)

Pénzügyi bizottság

(2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező)

Belső kontrollrendszer

(kialakítása, működtetése a jegyző feladata)



FEUVE



Belső ellenőrzés

 

Támogatások ellenőrzése

A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a

fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító

hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat.

Az adók és más befizetések ellenőrzése

Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.