Transcript Általános államháztartási ismeretek

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI
ISMERETEK
III. modul:
Általános államháztartási
ismeretek
A diasor hatályosítását elvégezte:
Dr. Bathó Ferenc (2014.08.15.)
1. fejezet
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
 Az államháztartás helye és szerepe a
nemzetgazdaságban.
 Az állam felértékelődő szerepe.
 Magyarország újjászervezésének területei,
programjai.
 Állami beavatkozások (intervenciók).
 A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő
makrogazdasági tényezők és az
államháztartás.
 Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége
és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere
 Az állam különleges gazdasági szereplő:
 Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és
gazdaságos ellátása.
 Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás
szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény
Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk
kapcsolódó törvények alapján. (Államháztartási, stabilitási,
önkormányzati, vagyon tv.-ek)
 Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős
hányadát centralizálja).
 Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a
gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás –
újraelosztás, monetáris politikai ráhatás).
 A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága.
 Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók
területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása,
szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén.
 A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója.
 J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és
reneszánsza 2007-től.
 Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra képes
magyar államműködés.
 Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés,
munkahelyteremtés, versenyképesség növelés),
 Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás
előmozdítása),
 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program
(közigazgatás megújítása).
A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek”
c. fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c.
fejezethez (31-35. cikkek).
 Általános beavatkozások
 Speciális beavatkozások
 Nemzetközi és EU
kötelezettségek teljesítése
(pl. befizetések az EU
költségvetésébe),
 Közbiztonság, védelem
(pl. rendvédelem, az ország
határainak védelme),
 Jogi és intézményi
keretrendszer működtetése
(pl. igazságszolgáltatás,
közigazgatás működtetése),
 Az állam gazdasági és
pénzügyi tevékenysége
(pl. az adók beszedésének
kötelme, gazdálkodás
szabályainak megalkotása).
 Egyes vállalkozói csoportok
támogatása
(pl. kis- és közép vállalk.-ok,
agrár támogatások),
 Egyes lakossági csoportok
támogatása
(pl. családtámogatások
rendszere, nyugdíjasok
kedvezménye),
 Válságkezelés
állami forrásokból,
állami szabályozás és
ellenőrzés kiterjesztésével

A nemzetgazdaság egészének folyamatai:
 Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem
számbavételének mutatói, növekedési ütem),
 Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika),
 Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg,
az ország külföldi adósságállománya).

Az államháztartás jellemzői:
 Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás
szintje,
 Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a),
Magyarország 4. éve teljesíti ezt a követelményt
(EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban),
 Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU:
GDP max. 60%-a).
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat,
összefüggéseket ismertük meg:
 Államháztartás és nemzetgazdaság.
 Az állam felértékelődő szerepe.
 Magyarország újjászervezése, területek,
programok.
 Intervenciók.
 Makrogazdasági tényezők és az államháztartás fő
mutatói.
Ellenőrző kérdések
Definiálja az államháztartás helyét és szerepét a
nemzetgazdaságban!
Az állam felértékelődő szerepe milyen területeken nyilvánul
meg Magyarországon és a fejlett piacgazdaságokban?
Magyarország újjászervezésének milyen főbb területeit
(terveit) ismeri, melyek a főbb jellemzőik?
Sorolja fel az intervenciók típusait!
Sorolja fel az államháztartást befolyásoló főbb
makrogazdasági tényezőket, valamint az államháztartást
jellemző mutatószámokat és röviden jellemezze azokat!
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
 Az államháztartás összefüggései az állami
szervezeti rendszerrel és az Európai Uniós
tagsággal.
 Az államháztartás fogalma, alrendszerei és
belső arányai.
 Államháztartási alapelvek, bevételei, kiadásai.
 Stabilitási törvény.
 Nemzeti vagyongazdálkodás.
 Az államháztartás vagyona, a
vagyongazdálkodás szabályai.
 Kincstári rendszer.
 Államadósság kezelése.
 Államháztartás reformja:
 olyan strukturális változások, melyek után megváltozik
a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a
közszolgáltatások
színvonala
javul,
az
Állam
hatékonyabban működik.
 A reform területei:
 Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű
gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon
védelme és arányának erősítése),
 Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány,
kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása),
 Management
(pl.
kontrollrendszer,
stratégiai
tervezés).
 Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az
államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó
gazdálkodási rendszer.
 Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység,
amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy
amelyet
folyó
államháztartási
bevételekből
finanszíroznak.
 Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon
szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét
képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás
szigorú szabályait alkalmazni kell.
 Az állam és az államháztartás változó szerepei
történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J.
M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett
gazdaságpolitikák kora).
 Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.
 MNB
kivonása
a
reálszektorés
az
ÁHT
refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek,
új
törekvések
az
MNB
gazdaságpolitikai
integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré
válására.
 A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.
Központi alrendszer
 az állam,
 a központi költségvetési
szerv,
 a törvény által az
államháztartás központi
alrendszerébe sorolt
köztestület,
 a köztestület által
irányított köztestületi
költségvetési szerv.
Önkormányzati alrendszer
 a helyi önkormányzat,
 a helyi nemzetiségi
önkormányzat és az
országos nemzetiségi
önkormányzat,
 a társulás,
 a térségi fejlesztési tanács,
 a költségvetési szervek,
amelyek irányítója az
önkormányzati alrendszerbe tartozik.
2%
Központi
kormányzat
13%
Társadalombiztosí
tás
25%
60%
Elkülönített állami
pénzalapok
Helyi
önkormányzatok
Éves költségvetés szerinti gazdálkodás
 Költségvetés, bevételek-kiadások,
költségvetési mérleg
 Költségvetés egyenlege
Előirányzatokkal való gazdálkodás
 Kiadási előirányzatok
 Bevételi előirányzatok
 Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás
 Az alapelvek szerepe
 az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre
vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa,
végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele,
valamint a beszámolás,
 egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.
 Érvényesülésük jogszabályi garanciái
 a költségvetés készítésével és az elszámolással
kapcsolatos eljárási szabályok ,
 a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással
kapcsolatos szabályok,
 a pénzügyi folyamatok számbavételi módját
meghatározó szabályok
 Nyilvánosság elve
 A tervezés és elszámolás alapelvei
 a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve,
 a programozás elve,
 a teljesség elve,
 a valódiság elve,
 az egységesség és áttekinthetőség elve,
 a globális fedezet elve,
 a bruttó elszámolás elve,
 a részletezettség elve
 A költségvetési források felhasználásának alapelvei
 felhasználási kötöttség elve,
 közbeszerzési kötelezettség elve,
 állami támogatások korlátozásának elve
A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:
 az államadósság csökkentése (az államadósság
fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az
államadósság keletkezését és növekedését korlátozó
szabályok),
 Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság
Kezelő Központ jogállása, feladatai),
 Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre,
működésének szabályai, szerepe az államadósság
mértékének vizsgálatában),
 a közteherviselés alapvető szabályai,
 a nyugdíjrendszer alapvető szabályai.
Közbevételek
Közhatalmi bevételek
(fizetési kötelezettségek)
Magánjogi bevételek
Tulajdonosi bevételek, pl.
koncessziós szerződésekből
eredő bevételek,
vagyonhasznosítás
bevételei, osztalék- és
Szankció jellegű kamatbevételek.
Alkotmányos alapja:
közteherviselés.
Szabályozási garanciák!
Adó jellegű
bevételek
Díjjellegű
bevételek
bevételek
A közhatalmi bevételek beszedése:
1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság)
2. Települési
önkormányzat jegyzője (önkormányzati
22
adóhatóság)
 ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK
 JÓLÉTI FUNKCIÓ
 GAZDASÁGI FUNKCIÓ
 ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE
 Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni,
törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság
követelményének figyelembevétele mellett.
 Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés
csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi
szerkezete,
felépítése,
nemzeti
vagyon
kezelésére
vonatkozó tevékenysége átlátható.
 Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló
gazdálkodó
szervezetek
önállóan
és
felelősen
gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az
eredményesség követelményei szerint.
 A nemzeti vagyon
 rendeltetésének megfelelő,
 az
állam,
az
önkormányzat
mindenkori
teherbíró
képességéhez igazodó,
 elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori
társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges,
 egységes elveken alapuló,
 átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése.
 További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon
 értékének megőrzése, állagának védelme,
 a nemzeti vagyon körének bővítése,
 értéknövelő használata, hasznosítása, valamint
 az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása
szempontjából
feleslegessé
váló
vagyontárgyak
elidegenítése.
Az államháztartás vagyona
Állami
vagyon
Köztestületi
vagyon
Helyi
önkormányzatok,
helyi nemzetiségi
önkormányzatok
vagyona
Társadalombiztosítás
vagyona
Az
állami
vagyon
feletti
jogokat
és
kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az
állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
(MNV Zrt.) és a Miniszterelnökséget vezető
miniszter (MFB Zrt.) gyakorolja:
 a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
 a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve
 tulajdonosi joggyakorló szervezet útján.
Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben
 Jellemzői, főbb funkciói:
 állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési
műveletek lebonyolítása;
 nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi
önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó
szerepe van;
 az ÁH jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;
 törzskönyvi nyilvántartást vezet.
 Szervezete:
 Magyar Államkincstár,
 Államadósság Kezelő Központ Zrt.
 Kincstári ügyfelek:
 Kincstári kör,
 Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.
 Központi
szereplője:
Államadósság
Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).
Kezelő
 Az ÁKK Zrt. főbb funkciói:
 az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása;
 az állami költségvetés fizetőképességének
fenntartása;
 az államadósság és az államháztartási hiány
finanszírozása;
 az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek
kezelése.
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat,
összefüggéseket ismertük meg:
 Államháztartás fogalma és rendszere.
 Államháztartási alapelvek.
 Stabilitási törvény.
 Államháztartás bevételei és kiadásai.
 Nemzeti vagyongazdálkodás.
 Kincstári rendszer.
 Államadósság kezelése.
Ellenőrző kérdések:
 Határozza meg az államháztartás fogalmát a
különböző megközelítések alapján!
 Mutassa be az államháztartást meghatározó
alapelveket!
 Mutassa be az államháztartás kiadásait és
bevételeit!
 Határozza meg a nemzeti vagyon fogalmát és
mutassa be a nemzeti vagyonnal történő
gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelveket!
 Mutassa be a kincstári rendszer rendeltetését
és szervezetrendszerét!
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
 A központi költségvetés főbb bevételei és
kiadásai .
 A központi költségvetés szerkezeti rendje.
 A Költségvetési ciklus.
 A társadalombiztosítási alapok működésének
jellemzői.
 Az elkülönített állami pénzalapok működése.
A költségvetés főbb bevételei:
 A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági
adó,
pénzügyi
szervezetek
különadója,
egyszerűsített vállalkozási adó stb.)
 Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó,
regisztrációs adó, pénzügyi tranzakció illeték stb.)
 Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó,
illetékek, gépjárműadó stb.)
 Költségvetési
szervek,
fejezeti
kezelésű
előirányzatok bevételei
 Befizetések az államháztartás alrendszereiből
 Egyéb bevételek
A költségvetés főbb kiadásai:
 Egyedi és normatív, szociálpolitikai menetdíj,
lakásépítési támogatások
 Nemzeti család és szociálpolitikai alap
 Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok
kiadásai
 Államháztartás alrendszereinek támogatása
 Adósságszolgálat
 Egyéb kiadások
 Tartalékok
FEJEZETEK
(fejezetrend)
Szervezeti fejezetek
(államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen
központi államigazgatási szervek, testületek)
Funkcionális fejezetek
pl. a helyi önkormányzatok támogatásai
CÍMEK
(címrend)
Szervezeti címek
(egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként
esetenként alcím)
Funkcionális címek
(további bontásuk: alcím, azon belül
jogcímcsoportok, esetenként további tagolásként
jogcímek)
1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási
ELŐIRÁNYZATköltségvetés, 3. Kölcsönök, 4. Egyéb speciális
CSOPORTOK célú előirányzatok
Működési költségvetésen belül pl. személyi
KIEMELT
juttatások, dologi kiadások.
ELŐIRÁNYZATOK Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások
IDŐBELI
ELHELYEZÉS
FŐBB FELELŐSÖK
FELADATOK
Döntéselőkészítés
Április-szeptember
Fejezeti irányító szerv,
államháztartásért
felelős miniszter,
Kormány,
Költségvetési Tanács
Költségvetési
egyenleg cél,
tervezés,
törvényjavaslat
Döntés
Októberdecember
Állami Számvevőszék,
Költségvetési Tanács,
Országgyűlés
A törvény
megvitatása,
törvény elfogadás
Kincstári és elemi
költségvetések
készítése,
előirányzatok
teljesítése
Zárszámadási
törvény előkészítése,
elfogadása
SZAKASZ
Végrehajtás
A költségvetési év
Kormány, fejezeti
irányító szerv,
költségvetési szervek
Ellenőrzés
Költségvetési évet
követő év
Kormány, Állami
Számvevőszék,
Országgyűlés
 Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező
biztosítási rendszer.
 Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv.
 Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap.
 Bevételi oldalon: szociális hozzájárulási adó és járulékok,
hozzájárulások.
 Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz
kapcsolódó kiadások).
 Mögöttes állami felelősség.
 TB
igazgatási
szervek:
Országos
Nyugdíjbiztosítási
Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
 Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson
kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének
jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz
szükségessé.
 Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör,
az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások,
felelős miniszter
 Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál
önkéntes befizetések (adományok, segélyek)
 Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség
 Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti
Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris
Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és
Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai
Innovációs Alap
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat,
összefüggéseket ismertük meg:
 A központi költségvetés főbb bevételei és
kiadásai .
 A központi költségvetés szerkezeti rendje
(fejezetek, címek, előirányzat-csoportok, kiemelt
előirányzatok).
 A Költségvetési ciklus szakaszai.
 A társadalombiztosítási alapok.
 Az elkülönített állami pénzalapok.
Ellenőrző kérdések:
 Mutassa be a központi költségvetési alrendszer
bevételeit és kiadásait!
 Mutassa be a Költségvetési ciklus szakaszait!
 Kikre terjed ki a társadalombiztosítási
jogviszony?
 Elkülönített állami pénzalapok létrehozásának
melyek a szabályai?
 Sorolja fel az alapokat és indokolja
feladatainak szükségességét!
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
 Az önkormányzatok gazdasági önállóságának
alkotmányos alapjai.
 Az önkormányzatok vagyona.
 A helyi önkormányzatok bevételei.
 Költségvetési ciklus.
Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi
önkormányzat a helyi közügyek intézése körében
törvényi keretek között:
 rendeletet alkothat, határozatot hozhat, önállóan
igazgathat, meghatározhatja szervezeti és működési
rendjét;
 gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a
tulajdonost megillető jogokat;
 meghatározza
költségvetését,
annak
alapján
önállóan gazdálkodik;
 e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel
kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül
vállalkozást folytathat;
 dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.
VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok.
I. Önkormányzati törzsvagyon
 Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete
határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat
ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja:
 forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek),
 korlátozottan
forgalomképes
vagyontárgyak
(pl.
középületek, közművek).
II. Forgalomképes önkormányzati vagyon
 Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján.
 Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)
I. SAJÁT BEVÉTELEK






helyi adók;
díjak;
bírságok;
vállalkozásból, az önkormányzati vagyon
hasznosításából, hozadékából származó bevételek
(nyereség, osztalék, kamat);
önkormányzati vagyon értékesítéséből származó
bevételek; átvett pénzeszköz;
egyéb bevételek.
II. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK
 Gépjárműadó 40%-a, a gépjárműadóhoz
kapcsolódó bírság, pótlék stb. 100%-a,
 termőföld bérbeadásából származó személyi
jövedelemadó,
 az önkormányzatot megillető egyéb
bevételek.
III. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK,
TÁMOGATÁSOK
 általános működési és ágazati feladatainak
támogatása (Általános működés,
gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti
támogatás, kulturális feladatok támogatása);
 központosított előirányzatokból;
 működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő
támogatások;
 vis major támogatás.
 A költségvetés előkészítése
 költségvetési koncepció
 költségvetési tervezet elkészítése
 költségvetési egyeztetések
 A költségvetési döntés
 a költségvetés tartalmi elemei
 A költségvetés végrehajtása
 helyi önkormányzati költségvetési szervek
 A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
 zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési
beszámoló)
A fejezet áttekintésével az alábbi
fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg:
 Az önkormányzatok gazdasági önállóságának
alkotmányos alapjai az Alaptörvény 32. cikke
szerint.
 Az önkormányzatok vagyona, vagyonelemek.
 A helyi önkormányzatok bevételei (saját
bevételek, átengedett központi bevételek,
állami hozzájárulások, támogatások).
 Költségvetési ciklus szakaszai.
Ellenőrző kérdések:
 Határozza meg az önkormányzati törzsvagyon,
valamint a forgalomképes önkormányzati
vagyon fogalmát!
 Sorolja fel és ismertesse röviden a helyi
önkormányzatok főbb bevételi
forráscsoportjait!
 Mutassa be az önkormányzati költségvetés
tervezésének, illetve elfogadásának menetét!
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
 A költségvetési szerv fogalmi ismérvei
 A költségvetési szerv alapítására jogosultak
 Költségvetési szerv alapításának főbb
szabályai, tevékenysége, bevételei, kiadásai,
gazdálkodásának jellemzői
 A költségvetési szervek típusai, irányítása,
felügyelete, átalakítása, megszüntetése
 A költségvetés végrehajtásának egymásra
épülő folyamatai
 Költségvetési beszámolás
Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba
vett jogi személy, amely
 jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített
állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat)
 közérdekből,
 alaptevékenységként,
 haszonszerzési cél nélkül,
 jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek
alapján,
 jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása
vagy felügyelete mellett,
 az alapító okiratban megjelölt működési körben,
 közfeladat-ellátási kötelezettséggel,
 a költségvetéséből gazdálkodva végez,
 gazdálkodásáról számviteli beszámolót készít
(2014-től részben eredményszemléletűt).
A költségvetési szerv
alapítására jogosultak
Alapításra jogosult
Költségvetési szerv típusa
Országgyűlés, Kormány,
miniszter
központi költségvetési szerv, tb.
költségvetési szerv
helyi önkormányzat,
helyi önkormányzati
költségvetési szerv
országos nemzetiségi
önkormányzat (társulás)
országos nemzetiségi
önkormányzati költségvetési
szerv
települési, v. területi
nemzetiségi önkormányzat
(társulás)
helyi nemzetiségi
önkormányzati költségvetési
szerv
Köztestület (külön tv.
alapján)
köztestületi költségvetési szerv
 A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban
kell rendelkezni.
 Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki.
(minisztérium, kormányhivatal kivételével)
 Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény
,rendelet (Áht,Ávr.) írja elő.
 A költségvetési szerv a nyilvántartásba való
bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre
(főszabály szerint).
 A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár
vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).
ALAPÍTÁS
(államháztartásban
elfoglalt hely)
KINCSTÁRI RENDSZERHEZ
VALÓ VISZONY
Gazdasági szervezettel
rendelkező-nem
rendelkező
Központi költségvetési
szerv
Gazdasági szervezettel
rendelkező-nem
rendelkező
Gazdasági szervezettel
rendelkező-nem
rendelkező
Országos nemzetiségi
önkormányzati ktgv. szerv
Gazdasági szervezettel
rendelkező-nem
rendelkező
Gazdasági szervezettel
rendelkező-nem
rendelkező
Gazdasági szervezettel
rendelkező-nem
rendelkező
Helyi nemzetiségi
önkormányzati ktgv. szerv
Helyi önkormányzati
költségvetési szerv
Köztestületi költségvetési
szerv
Kincstári körön kívüli
Irányítási jogosultságok
 Alapítói jogok gyakorlása,
 Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása,
 Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának
megállapítása,
 A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,
 A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az
működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,
 Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,
 Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv
döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
 Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás
pótlására.
A félkövér betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv
jogosultságai körébe nem tartoznak!
 Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban
vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv.
 Az átalakítás történhet:
 egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás),
 szétválasztással (különválás, vagy kiválás)
 Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban
(határozatban) rendelkezni kell:
 a
megszűnő
költségvetési
szerv
valamennyi
közfeladatának jövőbeni ellátásáról,
 valamennyi jogáról és kötelezettségéről,
 meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az
időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört,
mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv
utoljára kötelezettséget vállalhat.
 A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való
törléssel, a törlés napján szűnik meg.
 Közfeladat-ellátási kötelezettség
 A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.
 Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban
(határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv
szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy
közszolgáltató tevékenység.
 Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő,
rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból,
más jogi személy vagy természetes személy számára, nem
kötelezően
végzett
termelő-,
szolgáltató,
értékesítő
tevékenység. (Korlátozott)
 Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata. (irányító
szerv)



Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott
elemi költségvetés.
Tartalma:
 kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül
tételenként
és
szak-feladatrend
szerinti
tevékenységenként
részletezve,
 személyi juttatásainak és létszámának összetételét,
 Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.
Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények:
 Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás,
ráfordítás a lehető legkisebb legyen)
 Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy
bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált
erőforrások kiadásait/ráfordításait)
 Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és
tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a
tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)
 A költségvetési szerv bevételei
 Tárgyévi
költségvetési
bevételek:
támogatás,
támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett
pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel,
vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány.
 Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott
tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan
önkormányzatoknál
pénzmaradvány,
kincstári
körben
előirányzat-maradvány (kötelezettség-vállalással terhelt, nem
terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom
nélküli bevételnek minősül.
 A költségvetési szerv kiadásai
 Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő
járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások
kiadásai), egyéb folyó kiadások.
 Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások,
felújítások.
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
Költségvetési
szerv
vezetőjének
jogköre (átruházható), érvényességi
kelléke: ellenjegyzés.
TELJESÍTÉS (átadás/átvétel)
Belső szabályzatban kell rögzíteni mely
esetekben és kinek kötelező igazolni
szakmai szempontból a teljesítést.
ÉRVÉNYESÍTÉS
Összegszerűség,
fedezet
megléte,
gazdálkodási, számviteli szabályok
betartásának ellenőrzése.
UTALVÁNYOZÁS
A pénzügyi teljesítés elrendelése.
Költségvetési
szerv
vezetőjének
jogköre (átruházható), érvényességi
kelléke: ellenjegyzés.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes
jogkörök gyakorlói vonatkozásában!
 A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv
gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv
vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.
 Féléves beszámoló
 június 30-i fordulónapra készül,
 tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése,
 a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt
 Éves költségvetési beszámoló
 december 31-i fordulónapra készül,
 tartalma:
könyvviteli
mérleg,
pénzforgalmi
jelentés,
maradvány-kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és
szöveges rész),
 a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad
információt.
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat,
összefüggéseket ismertük meg:
 A költségvetési szerv fogalma
 A költségvetési szerv alapítására jogosultak
 A költségvetési szerv alapítása, tevékenysége,
bevételei, kiadásai, gazdálkodása
 A költségvetési szervek típusai, irányítása,
felügyelete, átalakítása, megszüntetése
 A költségvetés végrehajtásának folyamatai,
költségvetési beszámolás
Ellenőrző kérdések:
 Mit nevezünk költségvetési szervnek?
 Kik jogosultak költségvetési szervek
alapítására?
 Sorolja fel a költségvetési szervek bevételi és
kiadási főbb jogcímeit!
 Melyek a költségvetési szervek irányítási és
felügyeleti főbb szabályai?
 Ismertesse a költségvetési szervek beszámolási
kötelezettségének alapvető szabályait!
A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be:
Az államháztartási kontroll célja és rendszere
ÁSZ
KEHI
Európai Támogatásokat Auditáló
Főigazgatóság
 MÁK
 A helyi önkormányzatok gazdálkodásának
ellenőrzése




„Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az
államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen,
szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen
gazdálkodnak-e.”
 Az államháztartási kontroll kiterjed
 a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra,
 a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a
hatékonyságra, valamint az eredményességre.
 Az államháztartási kontroll feladata
 a hatékony gazdálkodás segítése,
 a vezetők munkájának segítése,
 a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladatellátás javítása érdekében.
 Külső ellenőrzés
 Számvevőszéki
ellenőrzés
 Független
könyvvizsgálat
 Belső kontrollrendszer
 FEUVE
 Belső ellenőrzés
• Szervezeten belüli
• Irányító szerv által ellátott
 KEHI
 Európai Támogatásokat
Auditáló
Főigazgatóság
 Ellenőrzési tevékenysége során minden más
szervezettől független.
 Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az
állami és önkormányzati vagyonnal való felelős
gazdálkodás ellenőrzését.
 Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló
megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti
az Országgyűlést, annak bizottságait, és az
ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti
a jól irányított állam működését.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed:
 a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére;
 a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi
költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére;
 a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a
köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési
tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési
támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből
nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére
meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon
felhasználásának ellenőrzésére;
 egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott
szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.
 Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben
meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési
támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre:
 a lebonyolításban érintett szervezeteknél,
 a kedvezményezetteknél, és
 a költségvetési támogatásokkal
összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az
ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára,
ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is,
amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy
abban közreműködnek.
Ellenőrzési jogköröket is gyakorol:
 a költségvetési hozzájárulásokhoz,
 a támogatásokhoz (a központi költségvetésből az
önkormányzati alrendszer számára nyújtott
normatív hozzájárulások) kapcsolódóan.
 Állami Számvevőszék
 Könyvvizsgálat – 2013. januártól nem kötelező.
 Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési
hozzájárulások igénylésének jogossága,
felhasználásuk szabályszerűsége)
 Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú
települések esetében kötelező)
 Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése
a jegyző feladata)
 FEUVE
 Belső ellenőrzés

Támogatások ellenőrzése
A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes
ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány
és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve
az irányító hatóságok és kifizető hatóságok)
képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a
kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó
szankciókat.

Az adók és más befizetések ellenőrzése
Az adóhatóság, illetve a más bevételek
felelős hatóság az államháztartást
kötelezettségek
vonatkozásában
adózással és más befizetésekkel,
költségvetési
támogatásokkal
jogszabályok megtartását.
beszedéséért
illető fizetési
ellenőrzi
az
továbbá a
kapcsolatos
A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat,
összefüggéseket ismertük meg:
 Az államháztartási kontroll célja és rendszere
(külső és belső)
 ÁSZ általános hatásköre
 KEHI ellenőrzési jogkörei
 Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
ellenőrzési jogkörei
 MÁK ellenőrzési jogkörei
 A helyi önkormányzatok gazdálkodásának
ellenőrzése
Ellenőrző kérdések:
 Az államháztartás ellenőrzésének milyen szintjeit ismeri?
 Mutassa be az államháztartás belső kontrollrendszerét!
 Ismertesse az Állami Számvevőszék függetlenségének
garanciáit!
 Hasonlítsa össze – az ellenőrzést végző szerv jogállására
és az ellenőrzés terjedelmére figyelemmel - a
számvevőszéki ellenőrzést és a kormányzati ellenőrzést!
 Ismertesse a MÁK ellenőrzési jogköreit!
 Ismertesse a helyi önkormányzatok gazdálkodásának
ellenőrzésére szolgáló eszközöket!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!