Transcript 2 - Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ

államháztartási szakon
(kötelező tematika szerint)
12 kreditpont
Készítette: Szamkó Józsefné
2013.
I.
Aktuális számviteli kérdések

1. A számvitelről szóló 2000. évi C.
törvény (Szt.) módosításai
1. 1. Jogszabályok
2012. évi CXLVII. törvény: a
kisadózó vállalkozások tételes
adójáról és a kisvállalati adóról;
2
2012. évi CLXXVIII. törvény: egyes
adótörvények és az azzal
összefüggő egyéb törvények
módosításáról;
2012. évi CCVIII. törvény: egyes
törvényeknek a központi
költségvetésről szóló törvény
megalapozásával összefüggő,
valamint egyéb célú módosításáról;
3
1. 2. Az Szt. módosításának céljai
új vállalkozási formák megjelenése;
értelmezési szabályok pontosításai;
adminisztrációs terhek
csökkentése;
nemzetközi számviteli
standardokhoz történő igazodás;
értékelési szabályok változása.
4
1. 3. Az Szt. változásai és költségvetési
szervek kapcsolata
A módosításokból a költségvetési
szervek alkalmazhatják a
következő témaköröket
• Értelmező rendelkezésekből:
 jelentős összegű hiba;
 megbízható és valós képet
lényegesen befolyásoló hiba
fogalom megszűnése;
5
• Beszámoló készítési kötelezettség részből:
 az államháztartásra vonatkozó
eltérő szabályok kiterjesztése az
Szt. teljes egészére;
• Mérlegsorok tartalmi előírásaiból:
 szellemi termékek fogalmának
pontosítása;
 készleteknél új kategória
beiktatása (áruk időleges saját
célú használata);
6
• Mérlegtételek értékelési
szabályainál:
 közműszámláknál pontosítás;
• Számviteli bizonylatoknál:
 elektronikus dokumentum
részletesebb leírása;
• Számviteli szolgáltatásokkal
összefüggő új szabályok
(Ezek részletes ismertetése az I/3.
pontban egységesen a költségvetési
szerveket érintő sajátos számviteli
változásokkal együtt)
7
A módosításokból a költségvetési
szervek eltéréssel alkalmazhatják
a következő témaköröket
• tartósság fogalma;
• házipénztári készpénz záróállományának meghatározási
szabályai.
8
A módosításokból a költségvetési
szervek nem alkalmazhatják a
következő témaköröket
• mikróvállalkozói egyszerűsített
éves beszámolóra vonatkozó
szabályok;
• forgóeszközhitelek árfolyamveszteségének elhatárolása;
• konszolidációs mentesítés
tőzsdei kibocsátóknál;
9
• skontó elszámolási korlát;
• támogatások feloldásának
elszámolási szabályai;
• egyéb elszámolási szabályok
 kényszertörléssel összefüggésben;
 üzembe helyezés időpontjánál;
 közzétételi kötelezettségnél.
10
1. 4. Hatályba lépés időpontjai
2012. évben már alkalmazható
előírások pl.
• házipénztári készpénz záróállományának meghatározási
szabályai;
• közüzemi számláknál;
11
• tartósság fogalma;
• számviteli önellenőrzés
összeghatára;
• átmenetileg használatba vett
áruk;
• forgóeszközhitelek árfolyam
változása;
• scontó elszámolása.
12
2013. január 1-jétől alkalmazható
előírások pl.
• mikrogazdálkodói egyszerűsített
éves beszámoló
13
2. A könyvviteli szolgáltatást végzők
továbbképzésének átalakítása
Szt. 150. §-152/B. §-ig „Számviteli
szolgáltatás” lényege
• költségvetési szervekre
vonatkozó előírások
 150. §;
 151. § (3)-(14) bekezdés;
14
• költségvetési szervek eltéréssel
alkalmazhatják
 151. §;
• nem alkalmazhatják
 151. § (2) bekezdés;
 151/A-152/B. §;
15
93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet új
előírásai a költségvetési szerveknél
Kötelező
Összesen 16 kreditpont
12 kreditpont kötelező
tematika szerint
államháztartási
témakörökből
Szakmai kiadvány
max. 2 kreditpont
16
Választható
4 kreditpont
Szakmai szervezeti
tagság
max. 2 kreditpont
Más szakirányon
(4 kreditpont) vagy más
nem államháztartási
témakörökben előadás
pl. adózás (4 kreditpont)
A választható részénél összesen
4 kreditpontot kell összegyűjteni,
ennek belső tartalmára nincs
megkötés!
17
A szakmai szervezet
tagja lehet
természetes
személy
Feltételek:
•
a továbbképzési évben
3 hónapot meghaladóan
és a továbbképzési év
utolsó napján is tagja a
szakmai szervezetnek
természetes
személy
foglalkoztatója
Feltételek:
•
a továbbképzési évben
3 hónapot meghaladóan
és a továbbképzési év
utolsó napján is tagja a
szakmai szervezetnek;
•
a foglalkoztatója
nevében joga van a
szakmai szervezet által
szervezett szakmai
konzultációban,
képzéseken, szakmai
rendezvényeken részt
venni.
18
Szakmai kiadvány (2 kreditpont)
A szakmai kiadványok esetében a
kreditpont-minősítő eljárásban a
kreditpont megállapítás feltételei a
kiadványokat kiadó szervezetek részére a
következő:
a minősítést kérelmezni kell,
a kiadványokat a releváns szakmai
tartalom, az aktualitás, a
terjedelem, a tartalom és terjedelem
összhangja, valamint az elméleti és
gyakorlati jelleg alapján kell
minősíteni,
19
szakmai folyóiratoknál a
kreditpont érték legalább féléves
előfizetés esetére állapítható meg.
A továbbképzésre kötelezett esetében a
kreditpont akkor adható meg, ha
a természetes személy a kiadvány
megvásárlását igazolja. Ez az
igazolás az egységes Kormányzati
Portálon az erre, rendszeresített
internetes felületen történik. Ennek
adatai:
• név,
20
• regisztrációs szám,
• a kiadvány vásárlásáról szóló
számla másolata.
a számla akkor fogadható el, ha az
a kiadvány egyértelmű
beazonosítását lehetővé teszi,
valamint tartalmazza a kiadványt
felhasználó továbbképzésre
kötelezettek nevét, és regisztrációs
számát;
21
a számlán szereplő minősített
kiadvány egyes példányai alapján
legfeljebb
3 fő továbbképzésre kötelezett
részére lehet a kreditpontokat
elfogadni.
22
Egyéb továbbképzések
Az államháztartási szakterületen a
12 kötelező tematikán alapuló
kreditponton túlmenően a 4 kreditpontot
nem kötelező szakmai kiadvánnyal és
szakmai szervezeti tagsággal
megszerezni. Ezt a 4 kreditpontot meg
lehet szerezni:
más szakterületre vonatkozó
képzéssel [pl. vállalkozási, egyéb
szervezet (non-profit)];
23
államháztartási területen
meghirdetett és akkreditált olyan
képzésekkel, melyeket a kötelező
tematika nem tartalmaz;
Kormany.hu;
átmeneti szabály a kötelező
tematika szerinti képzés az
államháztartási területen 2017.
január 1-jéig hatályos.
24
3. A költségvetési szervek 2013. évre
vonatkozó számviteli szabályainak
módosítása (74/2013. (III. 11.) Korm.
rendelettel)
Módosítás céljai:
• az államháztartás információs
igényeinek biztosítása;
• az ellenőrző szervek által feltárt
problémák rendezése;
25
• a költségvetési szerveket érintő
jogszabályi változásokkal
összefüggő számviteli változások
megjelenítése
 A számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény (Szt.);
 Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII.
törvény;
26




A személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény;
A helyi adókról szóló 1990. évi
C. törvény;
Az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény;
Az adózás rendjéről szóló 2003.
évi XCII. törvény;
27



A Magyar Könyvvizsgáló
Kamaráról, a könyvvizsgálói
tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV.
törvény;
Az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV. törvény (Áht.);
Az államháztartásról szóló
törvény végrehajtásáról szóló
368/2011. (XII. 31.) Korm.
rendelet (Ávr.);
28


Magyarország gazdasági
stabilitásáról szóló 2011. évi
CXCIV. törvény (Stabilitási
törvény);
Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011.
évi CLXXXIX. törvény (Mötv.);
29



A központosított
illetményszámfejtés
szabályairól szóló 422/2011.
(XII. 29.) Korm. rendelet;
Az elemi költségvetésről szóló
10/2013. (III. 13.) NGM rendelet;
A gépjárműadóról szóló 1991.
évi LXXXII. törvény;
30
4. Hatályba lépés
Szt. szerinti hatályba lépések I/1.4.
pont szerint;
74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet
• kihirdetését követő napon (III.
12.).
31
5. Az Áhsz. hatálya alá tartozókat érintő
változások
helyi önkormányzatok társulásaira
és azok költségvetési szerveire (új)!
térségi fejlesztési tanácsok és
költségvetési szerveire (szervezetei
helyett)
32
6. Értelmező rendelkezések
Szellemi terméknek (Szt-ből)
minősülnek a megszerzett, előállított
• iparjogvédelemben részesülő
alkotások (pl. szabadalom, knowhow);
• szerzői jogvédelemben részesülő
szerzői művek és szomszédos jogok
(pl. szoftver).
• Jogvédelemben nem részesülő, de
titkosságuk révén monopolizált
szellemi javak.
Független a használatba vétel
időpontjától!
33
Tartósság (Szt-ből eltéréssel)
A mérleg fordulónapi értékelés
során tartósnak minősül a könyv
szerinti érték és a piaci érték
különbözete, ha
• a múltbeli tények;
• vagy a jövőbeni várakozások
alapján legalább egy évig fennáll;
• akkor is tartós a különbözet –
függetlenül az időtényezőtől – ha
az véglegesnek minősül.
34
Jelentős összegű hiba (Szt-ből)
Jelentős összegű hibának minősül,
ha annak összege meghaladja az
ellenőrzött év mérlegfőösszegének
2%-át, illetve, ha a mérlegfőösszeg
2%-a nem haladja meg az 1 millió
Ft-ot, akkor az 1 millió Ft-ot
Megbízható és valós összképet
lényegesen befolyásoló hiba
fogalomkör hatályon kívül
helyezése
35
Támogatásértékű bevétel (Ávrből)
Az államháztartás szervezetétől
ellenérték nélkül, végleges jelleggel
kapott bevétel (működési és
felhalmozási célú)
• kivételek: Áhsz. 5. § 13. pont a-d)
alpontok.
36
Támogatásértékű kivétel (Ávr-ből)
Az államháztartás szervezete
számára, ellenérték nélkül,
végleges jelleggel nyújtott
támogatások és más kifizetések
(működési és felhalmozási cél).
• kivételek: Áhsz. 5. § 13a. pont ad) alpontok.
37
Repó, fordított repóügylet (Sztből)
Minden olyan megállapodás,
amely értékpapír tulajdonjogának
átruházásáról rendelkezik a
szerződéskötéssel egyidejűleg
meghatározott vagy
meghatározandó jövőbeli
időpontban történő visszavásárlási
kötelezettség mellett,
meghatározott visszavásárlási
áron, függetlenül attól, hogy az
38
ügylet futamideje alatt a vevő az
ügylet tárgyát képező értékpapírt
megszerzi és azzal szabadon
rendelkezhet (szállításos repóügylet)
vagy nem szerzi meg az értékpapírt,
azzal szabadon nem rendelkezhet,
hanem óvadékként kerül
elhelyezésre a vevő javára a futamidő
alatt (óvadék repóügylet). Az
óvadéki repóügylet a valódi penziós
ügyletek szabályai szerint, a
szállításos repóügylet a nem valódi
penziós ügyletek szabályai szerint
kerül elszámolásra.
39
Fedezeti ügylet (Szt-ből)
Olyan kockázat fedezeti céllal
kötött származékos, illetve
valutára, devizára vonatkozó
azonnali ügylet, amelynek várható
árfolyamnyeresége, illetve
kamatbevétele egy másik ügyletből
vagy ügyletek sorozatából adódó
nyitott pozíció, várható
árfolyamveszteség, illetve
kamatveszteség kockázatának
fedezetére szolgál vagy amelynek
várható jövőbeni pénzáramlása,
40
illetve az abban bekövetkező
változások egy vagy több fedezet
ügylet jövőbeni pénzáramlásában
bekövetkező változások
kockázatának fedezetére szolgál. A
fedezeti ügylet és a fedezett ügylet
vagy ügyletek eredménye
nagyságrendileg azonos vagy
megközelítőleg azonos, ellenkező
előjelű, nagy valószínűséggel
realizálódó, egymással szoros
korrelációt mutató, egymást
41
ellentételező nyereség és veszteség,
vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve
az abban bekövetkező változások
egymást ellentételező pénzkiadások
és pénzbevételek.
42
Cash-flow fedezeti ügylet (Sztből)
valamely fedezett ügyletből eredő
mérlegbeni eszközhöz vagy
kötelezettséghez (ideértve az
azokkal összefüggő
kamatfizetéseket is), illetve áru
vagy pénzügyi eszköz
leszállításával teljesülő (leszállítási)
határidős, opciós ügylethez vagy
swap ügylethez, továbbá előre
jelzett ügylethez kapcsolódó
43
jövőbeni pénzáramlásokban
bekövetkező változás miatt fennálló
kockázat fedezetére szolgáló ügylet.
A fedezett kockázat valamely
konkrét pénzáramlásban
bekövetkező kockázat.
Opció: a Ptk-ban nevesített adásvétel speciális esete, amely a jogosult
egyoldalú nyilatkozatával létrehozza
a felek között az adás-vételt.
44
Swapügylet: valamely pénzügyi
instrumentum cseréjére vonatkozó
olyan összetett megállapodás, amely
általában egy azonnali és egy
határidős adás-vételi ügyletből,
illetve több határidős ügyletből
tevődik össze és általában jövőbeni
pénzáramlások cseréjét vonja maga
után.
45
7. Beszámolási kötelezettség változásai
önállóan működő és önállóan
működő és gazdálkodó közötti
együttműködés, önálló elemi
beszámoló és könyvvezetés;
adósságrendezési eljáráshoz
kapcsolódó beszámoló-készítési
kötelezettség és az Áhsz.
kapcsolata [Áhsz. 7. § (8)
bekezdés].
46
8. Számviteli politika és a kapcsolódó
szabályzatok változásai
Számviteli politika
• a megbízható és valós helyzetet
tükröző információk körének
törlése a kötelező szabályozási
elemek közül (Szt. szabály);
• jelentős összegű hiba-határ
módosulása.
47
Önköltségszámítási szabályzat
• humán egészségügyi szolgáltatással
összefüggő mentesség
megszüntetése.
Pénzkezelési szabályzat
• zárópénzkészlet törvényi
előírásának hatályon kívül helyezése
(2012. XII-től  Szt. szabály);
• önkormányzati alrendszerben a
likvidhitelhez kapcsolódó
változások  csak önkormányzatok
 Stabilitási törvény.
48
Értékelési szabályzat
• tartósság fogalmának kibővítése;
• követelések értékelésénél 
kölcsönök értékelése  jogszerű
fizetési igény  nem esedékes
kamatok könyvelése  0.
számlaosztály.
49
9. Mérlegtételekre vonatkozó tartalmi
előírások változása
Befektetett eszközök
• Befektetett pénzügyi eszközök
 tartós részesedéseknél  tartós
társulási részesedések
kimutatása  eszköz átadás a
társulásnak  üzemeltetés,
kezelésbe adás,
vagyonkezelésbe adás (16.
számla)
50
Forgóeszközök
• Készletek (áruk)

bemutató termi készletek  már
2012-ben is hatályos  lehetséges
átsorolás is  értékesítési cél
vizsgálata.
• Követelések

Rövid lejáratú visszatérítendő
támogatásokkal történő
kiegészítés.
51
• Pénzeszközök
 idegen pénzeszközök (9.
melléklet 3d. alpont)
 óvadéki repó-ügyletek;
 fedezeti ügyletek.
(Áhsz. tükörben nincs külön
számla csak a részletes
Segédletben.)
52
Kötelezettségek
• Hosszú lejáratú kötelezettségek
 pénzügyi lízing 
finanszírozási műveletek;
 hosszú lejáratra kapott
kölcsönök  visszatérítendő
támogatásokkal történő
kiegészítés.
53
• Rövid lejáratú kötelezettségek
 kötvénykibocsátás  külön
mérlegsoron;
 egyéb rövid lejáratú
kötelezettségekből, átkerült a
pénzügyi lízing a hosszú
lejáratúba 4383. főkönyvi
számla helyett 437. főkönyvi
számlára.
54
• Passzív pénzügyi elszámolások

megszűnt a továbbadási célú
bevétel  helyette átfutó bevétel és
átfutó bevétel megtérülése  487.
főkönyvi számla törlése  az év
végi átvezetési kötelezettség
megmaradt.
55
10.Könyvvezetési szabályok változásai
Pénzeszközöknél
• repó ügyleteknél  csak
önkormányzatok
Finanszírozási tételeknél (Áht. 73. §)
• új elszámolási módot jelent
 maradvány igénybevételek
funkcionális osztályozás szerint 
99721;
56

költségvetési támogatási
bevétel funkcionális
osztályozás szerint  99721
 költségvetési szerv;
 fejezeti kezelésű előirányzat;
 önkormányzati
alrendszerben.
57
Főkönyvi számlák változásai
• könyvelés menete  nyitás
2013. I. 1. régi számlaszámon;
• átvezetés legkésőbb március 31ig  egyszerűsítések.
58
11. Költségvetési beszámolóra vonatkozó
változások
könyvviteli mérleg tagolásának
változása
• készleteknél új sor (áruk, betétdíjas
göngyölegek, közvetített
szolgáltatások);
• követelés fejében átvett eszközök,
készletek;
• kötelezettségeknél
 hosszú lejáratú kötelezettségeknél;
 rövid lejáratúnál.
59
Pénzforgalmi jelentés
• tájékoztató adatok körének
kibővítése
 választott önkormányzati
tisztviselők  tiszteletdíj és
költségtérítés
 lejárt szállítói tartozások 
késedelem mértéke szerint
(napokban)
• 21-22 űrlapok  csak elemi
beszámolóban  új tagolás (Áht.
73. §)
60
Maradvány-kimutatások
• előirányzat-maradvány
 5%-os vállalkozási tevékenység
sor törlése
• vállalkozási maradvány 
befizetési kötelezettség alapjánál
pontosítás  „visszaforgatás”
miatt
Kiegészítő melléklet
• Új önkormányzati űrlapok pl.
tárgyév június 30-ai iparűzési
adóerőképesség bemutatása
61
12.Könyvvizsgálati kötelezettség
kizárólag egészségügyi
szolgáltatóknál;
önkormányzatoknál megszűnt a
kötelező könyvvizsgálat;
pályázatok elszámolásánál az adott
szerződés szerint.
62
13.Sajátos feladatok 2013. évben
társulások átalakulása (Mötv.);
közös hivatalok megalakulása
(Mötv.);
szociális intézmények állami
átvétele;
köznevelési törvényből, állami
átvételből adódó feladatok;
víziközmű vagyon átvétele.
63

64
II.
Az államháztartás számviteléről szóló
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (új Áhsz.)
 2014. január 1-jétől

1. Az új Áhsz. céljai
egységes számviteli szabályok az
államháztartás egészére;
a bevételek és kiadások azonos
módon történő elszámolása;
a vagyonváltozás és
vagyonértékelés azonos módon
történő elszámolása;
65
a költségvetési és a vagyon tételek
konszolidálhatósága;
egységes kimutatások elkészítése
az államháztartás valamennyi
bevételére, kiadására, a nemzeti
vagyonra;
egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének,
önköltségének mérésére szolgáló
eszközök biztosítása.
66
2. Megvalósítás módjai
minden államháztartási
szervezetre egységesen kiterjed
nincs külön kormányrendelet:
• nemzetgazdasági
elszámolásokra;
• tulajdonosi joggyakorló
szervezetekre;
kétféle számvitel bevezetése, ezek
különböző szempontok szerinti
megkülönböztetése;
67
költségvetési számvitelben a
kiadások és bevételek
közgazdasági és funkcionális
osztályozás szerinti mérése
kiegészül a követelések és
kötelezettségvállalások hasonló
szemléletű mérési folyamataival;
pénzügyi számvitel  a vagyon és
a tevékenységek költségeredményesség szerinti mérése;
68
a konszolidáció módszertanának
pontos meghatározása;
egységes gyakorlat kialakítását
segítő tényezők
• minimális eltérési lehetőség 
nagyon kevés saját hatáskörű
választási lehetőség van;
• Szt. szabályokból csak, azokat,
amelyeket az új Áhsz. nevesít;
• kötelező kontírozás NGM
rendelet kiadása várható;
69
• a mérlegrendezésre, átfordításra
szintén lesz NGM rendelet;
• az Áht-ban már kijelölésre
kerültek szintén 2014. évtől azok
a szabályok, melyek az új Áhsz.
bevezetéséhez szükségesek.
70
3. Az új Áhsz. hatálya
költségvetési szervekre
(alrendszertől függetlenül);
központi kezelésű előirányzatokra;
fejezeti kezelésű előirányzatokra;
elkülönített állami pénzalapokra és
kezelő szerveikre;
társadalombiztosítási alapokra és
kezelő szerveikre;
71
tulajdonosi joggyakorló
szervezetekre
• pl. MNV Zrt.;
• Gyemszi stb.
helyi, nemzetiségi
önkormányzatokra;
önkormányzati társulásokra;
térségi fejlesztési tanácsokra;
72
Magyar Államkincstárra
• mint költségvetési szerv;
• központi kezelésű előirányzatok
esetében (1. számú melléklet);
• analitikus nyilvántartó helyek
esetében (2. számú melléklet).
73
4. Értelmező rendelkezések
Behajthatatlan követelés
• végrehajtás során nincs
megfelelő fedezet (óvatosság
elvéből következő vélelmezés
kérdésköre új szabály az
államháztartásban);
• felszámolási eljárás, csődeljárás,
önkormányzati adósság
rendezési eljárás során
elengedtek
74
ez a szabály nem írja felül az
Áht. követelés elengedésre
vonatkozó szabályait;
• amelyre a felszámoló által adott
írásbeli igazolás (nyilatkozat)
szerint nincs fedezet;
• amelyre a felszámolás,
adósságrendezés nem nyújt
fedezetet;

75
• amelyet bíróság előtt nem lehet
érvényesíteni;
• amely a hatályos jogszabályok
alapján elévült;
• kisösszegű követelésnél (nem
változnak a jelenlegi szabályok)
 ráfordítások – várható behajtási
összeg aránya;
 az adós igazoltan nem lelhető
fel.
76
Informatikai eszköz (1. § (1)
bekezdés 2. pont)
• az ilyen eszközök tételes
felsorolása.
Jelentős összegű hiba
• a hiba megállapítás évében;
• az ellenőrzések során ugyanazon
költségvetési évet érintő hibák,
hibahatások (előjeltől független)
együttes értéke eléri vagy
meghaladja:
77
a költségvetési év
mérlegfőösszegének 2%-át;
vagy, ha a mérlegfőösszeg 2%-a
meghaladja a 100 millió forintot,
akkor a 100 millió Ft-ot!!!
Kis értékű immateriális javak,
tárgyi eszközök
200 E Ft egyedi értéket meg nem
haladó bekerülési értékű ebbe a körbe
tartozó eszközök (éven túli
elhasználódás)
78
Fontos új szabályok
• nincs választási lehetőség, az
értékhatár a meghatározó;
• választási lehetőség továbbra is
van az éven belüliségnél;
• figyelni kell az új bekerülési érték
meghatározásra!
79
Kis összegű követelés
• költségvetési törvény szerint 
ez a szabály nem változott.
Követelés
• a jogszabályból, jogerős bírói
végzésből, ítéletből vagy
hatósági határozatból,
szerződésből - ide értve a
vásárolt és a térítés nélkül átvett
követelést is - jogszerűen eredő
fizetési igény, amelyet a
kötelezett elismert
80
és - ellenszolgáltatást is tartalmazó
szerződés esetén - a másik fél már
teljesített, ilyennek minősül a
bevallás alapján megállapított
közhatalmi bevételre irányuló,
valamint az olyan követelés is,
amelyet a kötelezett vitat, de
jogszabály alapján azt a
fellebbezésre vagy perindításra
tekintet nélkül teljesítenie kell;
81
Vételár, eladási ár
• árkiegészítéssel, felárral növelt,
engedménnyel csökkentett áfát
nem tartalmazó ellenérték;
• termék esetére a számlában foglalt
szolgáltatások (szállítás, rakodás,
üzembe helyezés);
• tartozékok, tartalék-alkatrészek
beszerzéssel egyidőben történő
beszerzés esetén;
• kamatozó értékpapír esetén nem
számít bekerülési értéknek a
vételárban felszámított kamat.
82
Fontos
• nem kerül más bekerülési érték
növelő/csökkentő tétel átvételre
az Szt-ből;
• áfa nem lehet része a bekerülési
értéknek függetlenül a
levonhatóságtól.
83
Végleges jelleggel nyújtott
támogatások és más ellenérték
nélküli kifizetések
• minden olyan pénzeszköz,
melyhez nem kapcsolódik
visszafizetési kötelezettség;
• a jogosulatlanság miatti
visszafizetések ez alól a szabály
alól kivételek.
84
Végleges kötelezettségvállalás,
más fizetési kötelezettség
• számfejtett személyi juttatás;
• teljesítésigazolással ellátott
számlázott termékértékesítésért
vagy szolgáltatásnyújtásáért
fizetendő ellenérték;
• felvett hitelek, kölcsönök;
visszafizetendő
• kapott visszatérítendő
összeg és
kamatai
támogatások, kölcsönök
85
Az új Áhsz-ben megjelenő
további fogalmak az előzőekben
foglaltak kivételével
megegyeznek
• Szt.,
• Áht. és Ávr.,
• Stabilitási törvény
által alkalmazott fogalmakkal.
86
5. Számviteli alapelvek
A számviteli alapelveket az új Áhszben foglalt sajátosságokkal kell
alkalmazni. Az Szt. előírásait ennél a
témakörnél ott kell figyelembe venni,
ahol az új Áhsz. nem ír elő eltérő
szabályozást.
Az Szt. szerinti előírásokat kell
teljes körűen alkalmazni
• következetesség alapelve;
87
• folytonosság alapelve;
• tartalom elsődlegessége a
formával szemben alapelv;
• bruttó elszámolás alapelve;
• lényegesség alapelve;
• világosság alapelve;
• valódiság alapelve.
88
Eltéréssel kell alkalmazni
• vállalkozás folytatásának elve
figyelembe kell venni a
beszámolási időszakban
bekövetkezett szervezeti és
feladatváltozásokat
• teljesség elve
figyelembe kell venni, hogy a
költségvetés naptári évre készül
89
• óvatosság elve
a költségvetési szervek a
céltartalékra vonatkozó
szabályokat nem alkalmazhatják
• összemérés elve
a költségvetési számvitelben a
költségvetési és vállalkozási
maradvány megállapításakor a
bevételeket és kiadásokat
tevékenységenként elkülönítve
kell figyelembe venni
90
• egyedi értékelés elve
sajátosan kell alkalmazni az
egyszerűsített értékelési eljárás
alá vont követelések esetén
• időbeli elhatárolás elve
a költségvetési számvitelben ez
az alapelv nem alkalmazható, de
a pénzügyi számvitelben
kötelező
91
• költség-haszon összevetésének
elve
nem alkalmazható ez az alapelv
azoknál az információknál,
amelyek előállítását,
szolgáltatását jogszabály írja elő
92
6. Az államháztartás számviteli
rendszere
Költségvetési
számvitel
Pénzügyi
számvitel
93
6. 1. Költségvetési számvitel
Célja:
• költségvetési tervezés
megalapozása;
• évközi folyamatok központi
mérése;
• helyi szintű döntések
megalapozása;
• zárszámadás alátámasztása;
• előirányzatok, a követelések,
kötelezettségvállalások és ezek
teljesítésének folyamatos mérése.
94
 Könyvvezetés jellemzői
• bevételi és kiadási előirányzatok
alakulására;
• követelések, kötelezettségvállalások, más
fizetési kötelezettségek alakulásán;
• bevételi és kiadási teljesítésekre.
kiható gazdasági eseményekről
• magyar nyelven, kettős könyvvitel
szabályai szerint, forintban;
• folyamatos;
• zárt rendszerű;
• áttekinthető
nyilvántartás vezetése, melyet a költségvetési
év végével be kell zárni.
95
További szabályok
• 0. Nyilvántartási számlák
számlaosztályon belül a 03-09.
számlacsoportban vezetett
számlákon;
• részletező, analitikus
nyilvántartást kell vezetni, ahol a
beszámolóhoz nem elegendő az
adott főkönyvi számla adata,
ennek minimum tartalmát az új
Áhsz. 14. számú melléklete
tartalmazza;
96
• egységes rovatrend (Áht. előírás);
 ettől eltérni nem lelet;
 saját hatáskörben lehetséges
további alábontás;
 tartalmi előírásokat az új Áhsz.
15. számú melléklete
tartalmazza  nem lesz ehhez
évente útmutató.
• a könyvvezetés a 05-09.
számlacsoportokon valósul meg;
97
• minden számlacsoportot tovább
kell bontani
 előirányzati számlákra
(bevétel/kiadás);
 követelések nyilvántartási
számlákra;
 kötelezettségvállalások, más
fizetési kötelezettségek
nyilvántartási számlákra;
 teljesítés nyilvántartási
számlákra (bevétel/kiadás).
98
Előirányzatok nyilvántartásának
számviteli elszámolása
• bevételi/kiadási előirányzatok
nyilvántartási számláján;
• minden rovat/tételhez
kapcsolódik egy előirányzat
számla 1 végű;
99
• gazdasági események
 eredeti előirányzat;
 módosítás (növelés);
 átcsoportosítás (±);
 zárolás;
 törlés.
100
• kivétel: tartalékok K 512 rovat,
itt csak előirányzati számla van!
• zárási feladat  001. Előirányzat
nyilvántartási ellenszámlával
szemben;
• csak közgazdasági osztályozás
szerinti elszámolás van!
• analitikus (részletező)
nyilvántartás új Áhsz. 14. számú
melléklete szerint
101
Követelések nyilvántartásának
könyvelése
• 09. számlacsoporton belül 2
végű;
• gazdasági események
 nyitás  nyitó-rendező tételek
keretében
102

növekedések
 előírás;
 vásárlás;
 átvétel;
 elszámolt értékvesztés
visszaírása;
 devizás tételeknél árfolyamváltozás miatti növekedés.
103

csökkenések
 behajthatatlanná válás;
 értékesítés;
 átadás;
 elengedés;
 elszámolt értékvesztés;
 devizás tételeknél árfolyamváltozás miatti csökkenés.
104


teljesítések csak az év végi
zárás keretében!
megbontás
 költségvetési évben esedékes;
 költségvetési évet követően
esedékes [új Áhsz. 43. § (4)
bekezdés];
 behajthatatlan követelés;
 egyéb állományváltozások;
 értékvesztés.
105
• váltóval kiegyenlített követelés;
• Analitikus nyilvántartás kell! 14.
számú melléklet
• Szt. szerinti biztos (jövőbeni)
követelés.
106
Kötelezettségvállalások, más
fizetési kötelezettségek
• fogalmak
 más fizetési kötelezettség [Áht.
36. § (2) bekezdés];
 végleges kötelezettségvállalás,
más fizetési kötelezettség.
• 05. számlacsoporton belül 2
végű;
107
• gazdasági események
 nyitás  nyitó-rendező tételek
keretében
 növekedések



keletkezése;
árfolyam-változás (devizás
tételeknél).
csökkenések



más általi átvállalás;
elengedés;
árfolyam-változás (devizás
tételeknél).
108
végleges kötelezettség-vállalások
átvezetése 0022. számlára
 kivételek: kölcsönök,
visszatérítendő támogatások.
 teljesítések csak év végén zárás
keretében
analitikus nyilvántartás;
számlák alábontása;
Szt. szerinti biztos (jövőbeni)
kötelezettségek elszámolása;
váltóval kiegyenlített kötelezettség.

•
•
•
•
109
Teljesítések nyilvántartásának
könyvelése
• 05. számlacsoporton és 09.
számlacsoporton belül a 3 végű
• ellenszámlák 003. és 005  ezen
belül történik meg az ún.
funkcionális osztályozás COFOG
szerint
110
• gazdasági események
 kiadás, bevételi teljesítés
rovat/tételrendnek
megfelelően;
 könyvvilegesen teljesítésként
kötelezően elszámolandó
tételek
 nettó finanszírozás során
levont és megfizetett
közterhek;
111



engedményezés (banki,
európai uniós);
előző évi maradványok
igénybevételének
elszámolása nyitó-rendező
tételek között (nem kell
bevárni a jóváhagyást);
vásárolt, kapott utalványok,
bérletek kiadása a
foglalkoztatottak, ellátottak
részére.
112

külföldi pénzértékre szóló
követelés, kötelezettség
pénzügyi teljesítésének forint
értékét az MNB által közzétett,
hivatalos devizaárfolyamon
kell forintra átszámítani [Szt.
60. § (5) bekezdés]. Megszűnik
a választási lehetőség.
113

központosított illetményszámfejtés  Kincstár által
megküldött könyvelési
értesítők szerint kell a K 1-2
rovatokhoz kapcsolódóan
könyvelni
 legalább negyedévente
kötelező az egyeztetés;
 helyesbítő könyvelési
értesítő.
114


térítményezés tárgyévi kiadás
és bevétel visszatérítésnél,
visszafizetésnél
 követelés, kötelezettség
módosítása;
 kivétel: közhatalmi bevétel,
visszatérítendő támogatás és
kölcsön.
követelés és kötelezettségvállalás nélkül nem lehet
teljesítést könyvelni!!!
115

év végi zárás
 teljesítési számlák év végi
záró egyenlegét
 kiadások esetén a
kötelezettségvállalásokkal;
 bevételek esetén a
követelésekkel
szemben kell zárni.
116
• egyéb zárlati feladatok
 havonta feladás;
 negyedévente
0033 számlán nyilvántartott
általános kiadások felosztása
alaptevékenységre
vállalkozási
tevékenységre
117
• korábbi (2013.) szabályokban
meglévő függő, átfutó és
kiegyenlítő tételeket nem lehet
könyvelni a költségvetési
számvitelben!
118
Költségvetési számvitelhez
kapcsolódó beszámolási
kötelezettség
• költségvetési jelentés
sorok: rovat/tételrend szerint
oszlopok:
 előirányzatok
 eredeti;
 módosított.
119


állományi adatok
 követelés
 költségvetési év;
 következő év.
 kötelezettség
 költségvetési év;
 következő év.
forgalmi teljesítési adatok.
120
• maradvány kimutatás  új Áhsz.
3. számú melléklet
Egy űrlapon kell az alap- és
vállalkozási tevékenység
maradványát kimutatni.
• személyi juttatások és
foglalkoztatottak, választott
tisztségviselők összetételéről
adatszolgáltatás;
121
• a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjaiból folyósított egyes
ellátások és támogatások
előirányzatáról és teljesítéséről;
• önkormányzati alrendszer sajátos
gazdálkodásához kapcsolódó
elszámolások.
122
6. 2. Pénzügyi számvitel
Célja, általános jellemzői
• vagyonnak és annak
összetételének áttekinthető
bemutatása a teljes
államháztartási szektorban;
• a tevékenység eredménye
valóságnak megfelelő,
folyamatos, zárt rendszerű,
áttekinthető nyilvántartása;
123
• beszámoló megbízható és valós
összképet mutató elkészítésének
biztosítása;
• egységes számlakeret
alkalmazása
 1-9. számlaosztályban kettős
könyvvitel alkalmazása;
 1-4. számlaosztály: nemzeti
vagyonhoz igazodó
mérlegszámlák;
124




5-9. számlaosztály:
eredményszámlák;
0. számlaosztályon belül 01. és
02. számlacsoportok;
analitikus nyilvántartások a 14.
számú mellékletben;
nettó módon (térítményezések)
elszámolt tételeknél
pénzeszközök –
ráfordításokkal, eszközzel való
szembeállítás.
125
itt kell elszámolni az Áht. 72. §
(2) bekezdésben megjelölt
gazdasági eseményeket
(korábbi függő, átfutó,
kiegyenlítő tételek)
 36. Sajátos elszámolások
számlacsoport.
• költségek elszámolása
 elsődlegesen  költségnemenként 5. számlaosztály;

126


másodlagosan 6-7.
számlaosztályokban;
7. számlaosztályt
szakfeladatonként kell
továbbtagolni (nem lesz
kötelező minden szervezetnek).
127
Mérlegtételek tartalmi
előírásának főbb jellemzői, illetve
a főbb változásai
• a pénzügyi számvitelből készülő
mérleg felépítését az új Áhsz. 5.
melléklete tartalmazza;
• eszközök besorolása befektetett
eszköznek, illetve
forgóeszköznek  változatlanul
a használati idő alapján;
128
• teljesen új elszámolás a kulturális
javaknál, régészeti leletek
esetében
 bekerülési érték nem
állapítható meg;
 térítésmentességnél, cserénél az
átadó közli az értéket;
 átmeneti szabály 2013.
december 31-én meglévő
eszközöknél, választás.
129
• vagyonkezelői jog
államháztartáson belüli
szervezettel  nem mutatható ki
az eszköz a mérlegben.
„A” Befektetett eszközök
• immateriális javaknál megszűnik
 alapítás-átszervezés aktivált
értéke;
 kísérleti fejlesztés aktivált
értéke;
 immateriális javak
beruházására adott előlegek.
130
• tárgyi eszközöknél
 gépek és járművek egy
mérlegsorban;
 megszűnik:
 állami készletek;
 tárgyi eszközök
beruházására, felújítására
adott előlegek.
131
• befektetett pénzügyi eszközöknél
 megszűnik:
 tartós kölcsönök;
 tartós követelések;
 hosszú lejáratú bankbetétek.
• koncesszióba, vagyonkezelésbe
adott eszközöket a tulajdonosnak
csak akkor kell kimutatnia a
mérlegben ezen a jogcímen, ha
azt államháztartáson kívülre adta
132
„B” Forgóeszköz: készletek +
értékpapírok  nemzeti vagyon
szempontjából
• készleteknél
 jelentős változás az állami
tartalékolási, intervenciós,
védelmi és biztonsági
készleteknél lesz.
• értékpapíroknál nincs jelentős
változás.
133
„C” Pénzeszközök
• hosszú lejáratú betéteket itt kell
majd kimutatni;
• KESZ számla;
• további tartalmi változások
nincsenek.
134
költségvetési évben
„D” Követelések
esedékes I.
• alapvető csoportosítás
költségvetési évet
 ezen belül bevételi
követően esedékes
II.
csoportokra lett
megbontva
adott előlegek III.
• adott előlegeket is (felhalmozási,
munkavállalói, elszámolásra
felvett)
135
„E” Egyéb sajátos eszközoldali
elszámolások
• új kategóriák
 decemberben megelőlegezett,
de a következő költségvetési
évet terhelő december havi
illetmény;
136


utalványok, bérletek és más
hasonló, készpénz-helyettesítő
fizetési eszköznek nem
minősülő eszközök
beszerzésével kapcsolatos
elszámolások a
foglalkoztatottaknak,
ellátottaknak történő kiadásig;
folyósított, megelőlegezett
társadalombiztosítási és
családtámogatási ellátások.
137
„F” Aktív időbeli elhatárolások
• csoportosítása
 eredményszemléletű bevételek
aktív időbeli elhatárolása;
 költségek, ráfordítások aktív
időbeli elhatárolása;
 halasztott ráfordítások [Szt. 33. §
(1) bekezdés] pl. tartozás
átvállalás.
138
„G” Saját tőke
• szerkezete, összetétele
 Nemzeti vagyon induláskori
értéke I.
 Nemzeti vagyon változásai II.
 Egyéb eszközök induláskori
értéke III.
 Felhalmozott eredmény IV.
 Mérleg szerinti eredmény V.
139
• induláskori vagyon értéke csak
átalakításhoz, jogutód nélküli
megszűnésnél változhat;
• vagyon változások  a jelenlegi
tőkeváltozás kategóriának felel
meg;
• felhalmozott eredmény lehet (-)
előjelű is;
• mérlegszerinti eredménynek
egyeznie kell az Eredménykimutatással
140
„H” Kötelezettségek
• kötelező tagolása
 költségvetési évben esedékes
kötelezettségek I.
 költségvetési évet követően
esedékes kötelezettség II.
 kapott előlegek III.
• kötelezettségeket tovább kell
bontani főbb kiadási jogcímekre;
141
• kapott előlegek
 termékértékesítés vagy
szolgáltatás nyújtás során
kapott vevői előleg;
 utólagos elszámolásra átvett
pénzeszközök.
142
„I” Egyéb sajátos forrásoldali
elszámolások
• ide tartoznak
 helyi és nemzetiségi
önkormányzatoknak a
költségvetési évet követő évre
szóló központi támogatások
terhére tárgyév december
hónapban előre leutalt
támogatás;
143


társadalombiztosítás alapjainál
a nem társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai forrásból
finanszírozott ellátások
kifizetését, megtérüléseit,
megelőlegezését;
korengedményes
nyugdíjazásról szóló jogszabály
alapján a munkáltató által a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak
megfizetett hozzájárulás a
nyugdíj-folyósítás évéig.
144
„J” Kincstári számlavezetéssel
kapcsolatos elszámolások
• kizárólag a Magyar
Államkincstárnál lehet itt adat
„K” Passzív időbeli elhatárolások
• csoportosítása
 eredményszemléletű bevételek
passzív időbeli elhatárolása I.
 költségek, ráfordítások időbeli
elhatárolása II.
 halasztott eredményszemléletű
bevételek III. [Szt. 45. § (1) és (2)
bekezdései] pl. felhalmozási célú
támogatások
145
Mérlegtételek értékelésének
változásai, főbb szabályai
• általános szabályoknál Szt. 46. §át kell alkalmazni
 vállalkozás folytatásának elve;
 előző évben alkalmazott
értékelési elvek
megváltoztatása;
 egyedi értékelés;
 tartósság fogalmának
alkalmazása.
146
• csoportos nyilvántartásnál  lehet
csoportos értékelés, csak átlagos
beszerzési áron vagy FIFO módszer
szerint;
• devizás tételek;
• bekerülési érték meghatározásának új módszere  ÁFA nélkül
 immateriális javaknál, tárgyi
eszközöknél a vételár
 saját előállításnál az Szt. 51. §-a
szerinti közvetlen önköltség;
 felújítás növeli a bekerülési
értéket;
147




részesedéseknél Szt. 49. § (3),
(4), (6) és (7) bekezdésben
foglaltak szerint;
értékpapíroknál  vételár;
készleteknél
 beszerzésnél  vételár;
 saját előállításnál  Szt. 62. §
(2) bekezdés előállított érték
pénzeszközöknél  befizetett,
jóváírt forintösszeg;
148



valutánál, devizánál Szt. 20. §
(3) és (4) bekezdés, kivétel a
vásárolt valuta  itt a
ténylegesen kifizetett összeg;
adott előlegeknél  átutalt
vagy kifizetett összeg (áfa
nélkül);
követeléseknél  elismert,
esedékes összeg  egységes
rovat/tétel;
149

kapott előlegeknél  átutalt
vagy megfizetett összeg 
kötelezettségeknél 
rovat/tételrend szerinti
végleges
kötelezettségvállalások;
150

speciális szabályok
 vagyonkezelésbe vett
eszközök
 vagyonkezelésbe adónál
kimutatott bruttó érték;
 az átvétel után ezt
csökkenteni kell az
értékcsökkenéssel,
értékvesztéssel.
151

társulásnál
 bruttó érték;
 átvételt követően
csökkenteni kell az
értékcsökkenéssel,
értékvesztéssel.
152




átvett eszközök  gt-ben
jegyzett tőke leszállításakor
 a gt. által közöl érték;
követelés fejében átvett 
szerződésben rögzített;
csere  szerződés szerint
térítés nélkül átvett 
állományba vétel
időpontjában ismert piaci
érték;
153
pénzügyi lízingnél 
helyesbítő számla  eredeti
eladási ár;
 import beszerzésnél 
átszámított forintérték.
• terv szerinti értékcsökkenés
 maradványérték
megállapításánál Szt. szabályait
kell alkalmazni
 ingatlanoknál;
 25 millió feletti gépek,
járművek.

154



negyedévente kell elszámolni;
kulcsok
 Tao. Szerint 2. számú
melléklet;
 új típusú besorolás kell;
 átmeneti szabály  csak az új
állománynál, lehetőség az
áttérésre.
kis értékű eszközök
 egy összegű elszámolás;
 200 e Ft értékhatár;
155
kötelező alkalmazás.
 elszámolási tilalmak Szt. szerint 
nem változtak.
• terven felüli értékcsökkenés
 Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pont
 évközi elszámolás
 felesleges;
 megrongálódott, megsemmisült;
 hiány;
 vagyoni értékű jognál szerződés
módosítás;
 év végi értékelésnél választási
lehetőség?!

156
• értékvesztés
 Szt. 54-56. §  ezt kellett
korábban is alkalmazni
 eltérések
 kötelező értékvesztést
elszámolni
 részesedések;
 értékpapírok;
157
készlet
esetén, ha az értékvesztés
összege meghaladja a
bekerülési érték 10%-át, de
legalább a 100 e Ft-ot,
tulajdonosi joggyakorlóknál a
10 millió Ft-ot.
közhatalmi bevételekre
vonatkozó követeléseknél
egyszerűsített értékelési
eljárás;


158
értékvesztés nem számolható
el
 kincstári fizetési számlára;
 költségvetési támogatásra.
• értékhelyesbítés
 Szt. 57. § (3) bekezdése és 58. §
(1) és (5)-(9) bekezdések.
a mérlegtételek mérlegben történő
kimutatás szabályait az előzőek
összefoglalását az új Áhsz. 21. §-a
tartalmazza.

159
Mérleg alátámasztása leltárral
• jelentős változás
• Szt. 69. §-a
 legalább 3 évenként mennyiségi
felvétel
 csak azok az eszközök
amelyeknél mennyiségi
nyilvántartás van.
 egyeztetés üzleti év
fordulónapjára  XII. 31-re
 csak értékben nyilvántartott
eszközökről,
kötelezettségekről.
160
• mérlegben nem szereplő tételek
leltározási szabályzatban foglaltak
szerint;
• lehet a 3 éven belül a leltározási
szabályzatban más időpontot
megállapítani;
• megszűnt az irányító szervi
engedélyezés;
• koncesszióba, vagyonkezelésbe
adott eszközöknél
161
6. 3. Egyeztetési kötelezettség a
költségvetési és pénzügyi számvitel
között
új Áhsz. 17. számú melléklete
előirányzat  követelés 
kötelezettségvállalás kapcsolata
35. követelés számlák = 0-ban lévő 2
végű követelés – 09-ben 3 végű
teljesítési számlák
42. kötelezettség számlák = 0-ban
lévő 2 végű végleges
kötelezettségvállalások – 05-ben 3
végű teljesítési számlák
162
fizetési számláknál
33. nyitó egyenleg
- kiadások
+ bevételek
- 0981313 költségvetési maradvány igénybevétel
- 0981323 vállalkozási maradvány igénybevétel
± 361-363
• átvezetési számla
• központi bevételek beszedésének elszámolása
• azonosítás alatt álló tételek
± 365-367
• adott előlegek
• egyéb sajátos eszköz oldali elszámolások

XII. havi bér;

utalvány, bérlet;

megelőlegezett társadalombiztosítási járulék és családi pótlék.
• kapott előlegek
± 3681 Költségvetéssel kapcsolatos sajátos forrás oldali elszámolás
• XII. hónapban leutalt következő évi támogatás;
• társadalombiztosítás pénzügyi alapoknál;
• korengedményes nyugdíj.
33 záró fizetési számlák
163
7. Beszámolási kötelezettség
általános szabályok
• főkönyvi kivonat;
• leltári alátámasztás;
• magyar nyelven;
• forintban, illetve ezer Ft-ban;
• február 28.;
• leadási szabályok.
164
csak éves költségvetési beszámoló
lesz, megszűnik a féléves, de
marad a negyedéves mérleg;
alapok;
fejezeti kezelésű előirányzatoknál
 előirányzatonként;
ÁKK;
tulajdonosi joggyakorló
szervezetek;
165
részei
• költségvetési számvitelnél
 költségvetési jelentés;
 maradvány-kimutatás;
 személyi és létszám;
 társadalombiztosítási alapokból
ellátások;
 önkormányzati sajátosságok.
166
• pénzügyi számvitelnél
 mérleg;
 eredmény-kimutatás;
 költségekről és megtérült
költségekről szóló kimutatás;
 kiegészítő melléklet.
167
Költségvetési számvitelhez
kapcsolódó beszámolóról a 6.1.
pontban foglaltak
Pénzügyi számvitelnél
• Mérleg 6.2. pontnál új oszlop a
hibajavításra
• Eredmény-kimutatás  új Áhsz.
6. számú melléklete szerint
168
01. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek
02. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei
03. Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei
I. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele (01+02+03)
04. Saját termelésű készletek állományváltozása
05. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±04+05)
06. Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei
07. Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei
08. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek
III. Egyéb eredményszemléletű bevételek (06+07+08)
09. Anyagköltség
10. Igénybe vett szolgáltatások értéke
11. Eladott áruk beszerzési értéke
12. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV. Anyagjellegű ráfordítások (09+10+11+12)
13. Bérköltség
14. Személyi jellegű egyéb kifizetések
15. Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítások (13+14+15)
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
A) Tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII.)
16. Kapott (járó) osztalék és részesedés
17. Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek
18. Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei
- ebből: árfolyamnyereség
VIII. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei (16+17+18)
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
20. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
- ebből: árfolyamveszteség
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (19+20+21)
B) Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.)
C) Szokásos eredmény (±A±B)
22. Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei
23. Különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek
X. Rendkívüli eredményszemléletű bevételek (22+23)
XI. Rendkívüli ráfordítások
D) Rendkívüli eredmény (X-XI)
E) Mérleg szerinti eredmény (±C±D)
169



kapcsolat a rovat/tételrenddel;
egyéb ráfordítások köre
kizárólag az új Áhsz. 26. § (11)
bekezdésében foglaltak
mutathatók ki pl. le nem
vonható áfa, behajthatatlan
követelés;
pénzügyi műveletek 
költségvetési szervek
többségénél ez csak
korlátozottan jelenik meg.
170
• költségekről és megtérült
költségekről szóló kimutatás
 új Áhsz. 7. számú melléklet
 szakfeladatok szerinti bontás
költségekről
o
eredményszemléletű
bevételekről
mutatószámok
171
• kiegészítő melléklet
 immateriális javak, tárgyi
eszközök, koncesszióba,
vagyonkezelésbe adott
eszközök állományának
alakulása (hasonló a jelenlegi
38. űrlaphoz);
 eszközök értékvesztésének
alakulása;
 tájékoztató adatok (nagyon
részletes).
172
8. Önkormányzati vagyonkimutatás
zárszámadáshoz kell csatolni;
eszközök és kötelezettségek;
új Áhsz. 5. számú melléklet;
mérlegen kívüli tételek;
egyezőség.
173
9. Konszolidálás
Magyar Államkincstár feladata
kivétel: önkormányzati
adósságrendezés;
lényege új Áhsz. 11. számú
melléklet;
először a 2014. évi beszámolónál
2015. évben kell elkészíteni.
174
10.Számviteli politika
Szt. 14. § (5) bekezdés szerinti
szabályzatok
• leltárkészítési és leltározási
szabályzat;
• értékelési szabályzat;
• önköltség-számítási szabályzat;
• pénzkezelési szabályzat
További témakörök, amit
kötelezően szabályozni kell:
 általános költségek megosztása;
175
mérlegkészítés időpontjának
kijelölése.
új Áhsz. előírásai az egyes
szabályzatokra
• értékelési szabályzat
 nincs jelentős változás a
korábbi szabályozáshoz (az új
értékelési szabályokat azonban
át kell vezetni).
• önköltség-számítási szabályzat
 a „rendszeresség” újra
visszajön!

176
szabályzat-készítés alóli
mentességnél 2012. évi
szabályok.
• pénzkezelési szabályzat
 záró készpénz állomány
szabályozása 2012. évi szabály.

177
11.Számviteli bizonylatok
Szt. 165. § (1)-(2), (4) bekezdések és
166-169. §-ok kötelező alkalmazása
• nincs változás a jelenlegi
helyzethez képest.
12.Könyvviteli zárlat
havi;
negyedéves;
éves;
számítógépes rendszertől függően;
egyezőségek biztosítása (6.3.
pontnál)
178
13.Nyitó-rendező tételek
előirányzatok  elemi
költségvetés;
1-4 számla  491. számlával
szemben;
mérleg szerinti eredmény  414.
Felhalmozott eredmény számlára
előző évi maradványok
bevételként történő elszámolása, a
jóváhagyástól függetlenül;
179
időbeli elhatárolások
visszavezetése;
befejezetlen termelés
visszavezetése (megszűnik a
befejezetlen szolgáltatás);
költségvetési évben esedékes és a
költségvetési évet követően
esedékes követelések és
kötelezettségvállalások átvezetése.
180
14.Hatályba lépés és átmeneti
intézkedések
2014. január 1.
immateriális javak és tárgyi
eszközöknél 2013. december 31.
előtti állomány;
2014. évi beszámoló eredménykimutatásban nyitó adatok nem
lehetnek;
várható szabályozások (NGM
rendelet)
• átfordító mérleg;
181
• kötelezően alkalmazandó
könyvelési tételek;
• várható időpont 2013. augusztus,
szeptember.
182

183
III.
A számvitelt érintő egyéb
jogszabályi környezet változásai

1. Az államháztartási tervezéssel,
gazdálkodással kapcsolatos változások
1. 1. Jogszabályok
Az államháztartásról szóló 2011. évi
CXCV. törvény (Áht.);
Az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.
31.) Korm. rendelet (Ávr.).
184
1. 2. Előirányzatok változásai
költségvetési kiadások/bevételek
Kiadási előirányzatok
Működési
• Személyi
• Járulék
• Dologi
• Ellátottak
• Egyéb működési
célú
Felhalmozási
• Beruházás
• Felújítás
• Egyéb felhalmozási
célú
Változás
• Kölcsönök
• Lakás célú támogatás 185
• Központi beruházás törlése
Finanszírozási
bevételek/kiadások (mindkét
alrendszerben)
• befektetési vagy forgatási célú
hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír kibocsátása,
értékesítése, vásárlása, beváltása,
ide nem értve a vételárban,
eladási árban lévő kamatot
(forintértéket kell elszámolni);
186
• hosszú és rövid lejáratú hitel,
kölcsön felvétele és
tőkeösszegének törlesztése
(Stabilitási törvény 3. § (1)
bekezdés e) pont);
• szabad pénzeszközök betétként
való elhelyezése és visszavonása;
• maradvány igénybevétel 
finanszírozási bevételként
költségvetési
vállalkozási
187
• Központi és önkormányzati
támogatás kiutalása és a fizetési
számlán történő jóváírása
• Pénzügyi lízing lízingbevevői
félként a tőkerész törlesztési
kiadása  kizárólag
önkormányzati alrendszerben
188
Finanszírozási
bevételek/kiadások (központi
alrendszerben)
• ÁKK Zrt. Által állampapírokkal
végzett repóügyletek;
• MNB és a központi költségvetés
közötti elszámolásokból
 deviza árfolyamváltozásból
származó eredmény;
189



értékpapírok értékesítéséből
származó realizált
eredménynek tulajdonítható
rész (előjeltől függetlenül);
MFB és az állam közötti
elszámolásból (árfolyamgarancia);
többségi állami tulajdonú
gazdasági társaságnak nyújtott
tulajdonosi kölcsönnel
kapcsolatos gazdasági
események;
190


MNV Zrt-nek a rábízott
vagyonnal és értékpapírokkal
végzett műveletei;
KESZ terhére a Kincstár által
végzett megelőlegezések és
azok visszatérülései



agrártámogatások EU által
finanszírozott része;
cukorágazati hozzájárulófizetési kötelezettség;
társadalombiztosítás pénzügyi
alapjait terhelő ellátások;
191



társadalombiztosítás pénzügyi
alapjait nem terhelő, de azok
kezelő szervei által folyósított
ellátások folyamatos teljesítése
érdekében;
elkülönített állami pénzalapok
bevételeinek és kiadásainak
pénzügyi teljesítése időbeni
ütemének eltérése miatti
finanszírozási igény;
budapesti 4-es metróvonal
megépítésénél az áfa
megfizetésére;
192

Nemzeti Infrastruktúra
Fejlesztő Zrt. Részére az
európai uniós és ahhoz
kapcsolódó központi
költségvetési forrás
felhasználásával, érvényes
támogatási szerződés alapján
fizetendő támogatások áfa
finanszírozására.
Függő, átfutó és kiegyenlítő
tételek fogalmának nevesítése
(az Áht. Nem alkalmazza a függő,
átfutó és kiegyenlítő fogalmakat)
193
1. 3. Költségvetési szervek
jogállásával kapcsolatos változások
Gazdasági szervezettel kapcsolatos
változások
• A gazdasági szervezet feladatellátási hatáskörébe tartozó:
üzemeltetési,
vagyongazdálkodási és
működtetési feladatok esetében a
szolgáltatás megrendeléséhez
(kiszervezés) nem kell sem
jogszabályi előírás, sem az
irányító szerv engedélye.
194
Gazdasági vezetőre vonatkozó
képesítési követelmények és a
kapcsolódó átmeneti szabályok
felsőfokú iskolai
végzettség független
a szaktól
+
okleveles könyvvizsgálói
vagy államháztartási mérlegképes
könyvelői
vagy az engedélyezés szempontjából ezzel
egyenértékű szakképesítés
+
vagy mérlegképes szakképesítéssel és a
gazdasági vezetői belső ellenőrzési,
érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői
(ellenjegyzői) vagy az Szt. 150. § (1) és (2)
bekezdése szerinti feladatok ellátásában
költségvetési szervnél legalább 5 éves
igazolt szakmai gyakorlat
+ Regisztráció  ezt lehet helyettesíteni
195
Önkormányzatoknál gazdasági
szervezettel nem rendelkező költségvetési
szerv vezetőjének kell regisztráció!
Átmeneti rendelkezés (képzési
tanulmányok befejezése)
Nyugdíjkor, mint felmentési indok
megszűnt, átmeneti szabályok
2014. június 30. átmeneti időszak a
képesítés megszerzése
196
1. 4. Központi alrendszer tervezési
szabályait érintő változások
kincstári költségvetés készítési
kötelezettség
• előzetes kincstári költségvetés
készítése költségvetési évet
megelőző év december 20-áig
 elfogadott központi
költségvetésről szóló törvény
vagy
197
ha december 20-át megelőző 7.
napig nem történik meg a
költségvetés jóváhagyása,
akkor az Országgyűlés
határozata [Áht. 22. § (7)
bekezdés]
alapján
• végleges kincstári költségvetés
tárgyév január 10-ig

198
fejezeti kezelésű előirányzatokról
kiadásra kerülő rendelet
• nincs határidő (február 15. törlésre
került);
• a fejezeti kezelésű előirányzatokra
vonatkozó rendeletben
szabályzatban az adott fejezeti
kezelésű előirányzat felhasználási
szabályait mindaddig szabályozni
kell, amíg annak módosított
kiadásai terhére kifizetés
teljesíthető!
199
1. 5. Önkormányzati alrendszer
tervezési szabályait érintő változások
költségvetési koncepció benyújtási
határideje: tervévet megelőző év
április 30. (korábbi határidő:
november 30. volt) újra változott
2013. évben új időpont: október 31.;
• helyi önkormányzat költségvetési
bevételei és kiadásai
 előirányzat-csoportok;
 kiemelt előirányzatok;
200
kötelező feladatok;
 önként vállalt feladatok;
 állami (államigazgatási)
feladatok
szerinti bontásban.
• irányítás alá tartozó költségvetési
szervek esetében
 engedélyezett létszám;
 költségvetési bevétel/kiadás
(előzőek szerinti
megbontásban).

201
• költségvetési egyenleg összege
 működési és felhalmozási
bontásban.
• költségvetési hiány belső
finanszírozása
 maradványok igénybevétele;
 betétek visszavonása.
• külső hiány finanszírozására
szolgáló finanszírozási bevételek
(működési és felhalmozási célú)
202
• költségvetési egyenleg összege
 működési és felhalmozási
bontásban.
• költségvetési hiány belső
finanszírozása
 maradványok igénybevétele;
 betétek visszavonása.
• külső hiány finanszírozására
szolgáló finanszírozási bevételek
(működési és felhalmozási célú)
203
• költségvetési többlet
felhasználására szolgáló
finanszírozási kiadások (működési
és felhalmozási célú);
• adósságot keletkeztető ügyletekből
és kezességvállalásból fennálló
kötelezettségek (Stabilitási törvény
3. § (1) bekezdés, 45. § (1) bekezdés
a) pont);
• a költségvetés végrehajtásával
kapcsolatos hatáskörök [Mötv. 68. §
(4) bekezdés];
• általános és céltartalék.
204
Működési hiányt nem lehet
tervezni!
az átmeneti gazdálkodás
szabályainak pontosítása
• a költségvetési évben legkésőbb
március 15-ig kell elfogadnia a
képviselő-testületnek a
költségvetési rendeletet,
ahhoz,hogy ne kelljen az
átmeneti gazdálkodásról
rendeletet alkotni;
205
• ha az átmeneti gazdálkodásról
rendeletet kell alkotni, akkor
ebben felhatalmazást kell adni a
helyi önkormányzatnak és
költségvetési szerveinek:
 a bevételek folytatólagos
beszedésére;
 a kiadások folyamatos
teljesítésére.
206
1. 6. A gazdálkodás általános
szabályait érintő változások
előirányzat átcsoportosítás a
központi alrendszerben
• elkülönített állami pénzalap
javára feladatátadással;
• fejezeti tartalék fejezeten belüli
átcsoportosításához nem kell az
államháztartásért felelős
miniszter egyetértése.
207
utalással teljesíthető ügyleteknél
változás
• előirányzat-módosítási
kötelezettség nélkül
túlteljesíthető előirányzatoknál
pontosítás „végleges”
felhasználás;
• alapokból történő továbbadás, ha
azok forrása részben vagy
egészben az Ávr. 2. § b-i
pontjaiba tartozó bevétel.
208
1. 7. A költségvetés végrehajtásának
vertikális folyamatát érintő
változások
kötelezettségvállalás fogalmának
pontosítása
• döntési lista 
kötelezettségvállalás;
• Kbt. 40. § (3) bekezdése szerinti
eljárások

pályázatokkal összefüggő
eljárások.
209
kötelezettségvállalásra jogosultak
körének kiegészítése
• a fővárosi és megyei
kormányhivatalok szakigazgatási
szerve;
• lebonyolító szerv a számára
rendelkezésre bocsátott összegig.
210
az utalványozás a bevételekre is
kiterjed
• kivételek
 termék értékesítésből,
szolgáltatás nyújtásból befolyó
bevétel (számla, egyszerűsített
számla, számlát helyettesítő
okirat, készpénzátutalás);
 közigazgatási hatósági
határozaton alapuló bevétel.
• átvett pénzek, pályázati bevételek
esetén kell az utalványozás.
211
1. 8. Támogatási szabályok változásai
költségvetési támogatások
szabályainak változása
• finanszírozási szabályok
 előfinanszírozásnál
(záróbeszámoló elfogadása
előtti kiutalás lehet
egyösszegű)
Részletekben kell kifizetni azt a
költségvetési támogatást,
amelynek összege meghaladja
a 3 millió Ft-ot.
212
utófinanszírozás előlegénél
 adható előleg, szerződésben
ütemezni kell;
 egy vagy több részletben, ha
a támogatás meghaladja a 3
millió Ft-ot;
 több részletnél feltétel az
elszámolás.
• államháztartáson belüli központi
szervezetek közötti előirányzatátcsoportosítás kezelése

213
• költségterv módosítások
 elszámolások esetén, ha a
következő részletek ezzel
módosulna;
 költségterv módosítás nélkül a
következő részlet nem
finanszírozható.
214
• elszámolási szabályok szigorítása
 30 napos felhasználási
határidő;
 visszafizetési kötelezettség;
 nem minősül felhasználásnak
 betétként történő elhelyezés;
 értékpapír vásárlás;
 befektetési célú hasznosítás.
 kamatfizetési kötelezettség
215
• kivételek
 egyházaknak nyújtott
támogatások;
 európai uniós forrásból
finanszírozott költségvetési
támogatások;
 helyi önkormányzatok
támogatása [Áht. 14. § (3)
bekezdés];
216


önkormányzati tűzoltóságok
normatív állami támogatása;
olyan költségvetési
támogatások, amelyek esetén a
támogatott tevékenység
időtartama nem éri el a 60
napot.
217
• biztosítékadási és előleg
szabályok az uniós
támogatásoknál
 Norvég pályázatoknál és az
EGT Finanszírozási
Mechanizmusnál az előleg
mértéke
 legfeljebb a megítélt
támogatás 50%-a
218


kivételek
 ösztöndíj program;
 kétoldalú kutatási
együttműködési program;
 kétoldalú kapcsolatok
alapjai;
 kisprojekt alapok
esetében az előleg 90% lehet.
a finanszírozó országok
jóváhagyása esetén még lehet
további eltérés az általános
szabálytól
219


Szolidarítás és migrációs
támogatásoknál zárt két
fordulós kiválasztásnál 10
millió forint alatti helyett 15
millió forint alatti támogatás
teljes összege előlegként
folyósítható
biztosítékadásnál
 Sorba állított fizetési
megbízásoknál legalább 35
napos követelés helyett
legfeljebb 35 napos követelés
220
• egyéb változások
 támogatási igények
dokumentációjának
pontosítása;
 támogatási okirat, szerződés
tartalmi kellékeinek
pontosítása;
 Széchenyi Kártya Program
nyújtott támogatásoknál
pontosítások.
221
önkormányzati támogatások
szabályainak változása
• jogosulatlan igénybevétel,
kamatfizetési kötelezettség
 valótlan adatszolgáltatás a
támogatáshoz;
 nem megjelölt célra történő
támogatás igénybe vétel;
 jogszabályban meghatározott
mértékű támogatási összeget
meghaladó mértékű támogatás
igénybe vétele;
222
támogatás igénybevételéhez
tartozó feltétel megszegése;
 késedelmes visszafizetés esetén
kamat fizetési kötelezettség
keletkezik.
• beszedési megbízás benyújtása
 ha az önkormányzat nem tesz
eleget a visszafizetési
kötelezettségnek, akkor a
Kincstár beszedési megbízást
nyújt be.

223
• Ket. szabályainak
alkalmazhatósága
 az Áht. 14. § (3) bekezdése
alapján juttatott támogatások
felülvizsgálatára és a
jogosulatlan igénybevételhez
kapcsolódó fizetési könnyítésre
és az Áht-ban a támogatásokkal
kapcsolatban nem szabályozott
kérdésekben a Kincstár a 2004.
évi CXL. törvény (Ket.)
előírásait alkalmazza.
224
• támogatások igénylése, évközi
módosítása
 kincstári értesítő alapján
támogatás igénylés benyújtása;
 évközben legfeljebb 3
alkalommal módosítható a
támogatás összege
önkormányzati oldalról
225
• Kincstár jogai, feladatai, eljárása
 értesítő kibocsátása;
 támogatás igénylés
felülvizsgálata (hiánypótlás) 
felhívás kiadása;
 közigazgatási hatósági
ellenőrzés;
 részletfizetés engedélyezése;
 felszólítás fizetése;
 helyszíni ellenőrzés.
226
• elszámolás a támogatásokról,
elszámolás felülvizsgálata
 éves beszámoló benyújtásával
kell a támogatásról elszámolni;
 fizetési kötelezettség a
beszámoló benyújtását követő
15 napon belül esedékes.
227
• támogatások folyósításának
ütemezése
 pótlólagos támogatásnál az
önkormányzatnak még járó
támogatás megállapításánál
figyelembe kell még venni az
egyes jövedelempótló
támogatások kiegészítése
összegének egyenlegét,
valamint a költségvetési
támogatások jogcímenkénti
összegét.
228
• támogatás felfüggesztésének
esetei, időtartama
 ha nincs elfogadott
költségvetés;
 nincs elfogadott zárszámadás;
 nem teljesült az Áht. 108. §-a
szerinti adatszolgáltatás.
229
egyéb változások
• számlavezetési szabályok
változásai az önkormányzati
alrendszerben
 támogatások megnevezésénél
pontosítás;
 számlatípusok
új számla: gépjárműadó
befizetésére szolgáló fizetési
számla 2013. januári
gépjárműadónál átmeneti
szabály;
230

nemzetiségi önkormányzat
számlavezetője
ha a nemzetiségi önkormányzat
nem részesül az Áht. 14. § (3)
bekezdés szerinti
támogatásban, akkor nem kell
az Áht. 83. § szabályait
alkalmaznia (finanszírozás
rendje)
231
• központosított illetményszámfejtés
változásai
 teljes körűség 2014. január 1-jétől
(kivéve nemzetbiztonság);
 csatlakozási lehetőség;
 jogcímek kibővítése a teljes
körűség miatt pl. tiszteletdíj;
 szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi közfeladatok
esetén, nem állami fenntartó
esetén, ha munkabér, illetmény,
tiszteletdíj kerül kifizetésre a
kincstár jogosultsága ellenőrzése.
232
• társulások, körjegyzőségek
megszűnésével kapcsolatos
átmeneti szabályok
 pótlólagos támogatás igénylése;
 visszafizetési kötelezettség;
 2012. december 31-én hatályos
rendelkezések alkalmazása.
233
2. Egyéb változások
2. 1. Stabilitási törvény változásai
Likvid hitel
• Fogalma: naptári éven belül
lejáró futamidejű hitel az
önkormányzat működési célra
csak likvid hitelt vehet fel, a
felvételhez nem kell a Kormány
hozzájárulása
234
• nem tervezhető;
• éven belüli igénybevétel;
• számviteli elszámolása
(állományi számla, forgalmi
számla);
• átmeneti szabály (48. §)
235
adósságot keletkeztető ügyletek és
azok módosításai (Kormány általi
engedélyezés)
• önkormányzatoknál nem csak a
fejlesztési célú, hanem minden
adósságot keletkeztető ügyletnél
kell a Kormány előzetes
engedélyezése;
236
• az engedély megadásánál a
változások adósságot
keletkeztető ügyletbe nem kell
beleszámítani
 eu-s előfinanszírozásra felvett
előleget;
 víziközmű-társulattól annak
megszűnése miatt átvett hitelek
összegét.
237
• a Kormány engedélyét kell kérni
a megkötött adósságot
keletkeztető ügyletek szerződésmódosításaira ha:
 a megkötött ügylet
engedélykötelesnek minősül;
 hosszabb lesz az új ügylet
futamideje;
 nagyobb ügyletértékű lesz az új
szerződés;
238
az új futamidő lejártáig
valamely évben meghaladja az
eredeti szerződés szerinti
értéket.
2. 2. A köznevelési feladatok
ellátásával kapcsolatos változások
Jogszabályi alap
• a nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvény;

239
• a nemzeti köznevelésről szóló
törvény végrehajtásáról szóló
229/2012. (VIII. 28.) Korm.
rendelet.
a köznevelési intézmények
rendszere
• óvoda:
 a gyermek 3 éves korától a
tankötelezettség kezdetéig
nevelő intézmény;
240
2,5 éves korban is felvehető 
feltétel óvodai foglalkozás napi
4 órában kötelező abban az
évben mikor a gyerek betölti a
3. életévét.
• általános iskola:
 8 évfolyamon országosan
egységes követelmények
szerint alapfokú nevelés –
oktatás.

241
• gimnázium:
 4, 6 vagy 8 évfolyammal
működő nevelési-oktatási
intézmény, ahol általános
műveltséget megalapozó,
valamint érettségi vizsgára és
felsőfokú iskolai tanulmányok
megkezdésére felkészítő
nevelés-oktatás folyik;
 nyelvi előkészítésnél: 5, 7 vagy
9 évfolyam.
242
• szakközépiskola:
 szakmai érettségi végzettséget
adó érettségire szakirányú
felsőfokú iskolai
továbbtanulásra, szakirányú,
munkába állásra felkészítő,
valamint általános műveltséget
megalapozó 4 középiskolai
évfolyama van, ahol szakmai
elméleti és gyakorlati oktatás is
folyik;
 kapcsolódás az OKJ-hez.
243
• szakiskola:
 szakképzésről szóló
törvényben meghatározott
képzési formák;
 3 éves közismereti képzés;
 szakmai elméleti és gyakorlati
oktatás;
 kapcsolat: OKJ-val;
 szakmai vizsgát követően 2 év
alatt tehető érettségi vizsga.
244
• alapfokú művészeti iskola:
 a művészi képességek
kibontakoztatása, fejlesztése;
 6 vagy 12 évfolyam;
 művészeti záróvizsga.
• gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási
intézmény:
 szakértői bizottság véleménye
alapján vehető igénybe;
 különböző foglalkoztatási
szintek vannak.
245
• kollégium:
 nevelés-oktatás és lakhatás;
 feltételek az igénybevételhez;
 személyközpontú
tehetséggondozás;
 helyi pedagógiai program.
• pedagógiai szakszolgálati
intézmény:
 a szülő és pedagógus munkáját
segítő intézmény, pl. korai
fejlesztés, nevelési tanácsadás,
logopédia stb.
246
• pedagógiai-szakmai
szolgáltatást nyújtó intézmény:
 pl. pedagógiai értékelés;
 tanügyi-igazgatási szolgáltatás;
 tanulmányi, sport- és
tehetséggondozó versenyek
szervezése, összehangolása stb.
247
• többcélú intézmény lehet pl.:
 egységes óvoda-bölcsőde;
 egységes iskola vagy összetett
iskola közös igazgatású
köznevelési intézmény;
 általános művelődési központ
létesítéshez a személyi és tárgyi
feltételnek rendelkezésre kell
állni.
248
• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
 202/2012. (VII. 27.) Korm.
rendelet;
 központi hivatal;
 oktatásért felelős miniszter
irányítása
249

felépítés
 központi szerv;
 területi szervek
 tankerület  székhelye és
illetékessége megegyezik a
járásokkal;
 megyeközponti tankerület.
250
az állam és a települési
önkormányzatok által ellátott
köznevelési feladatok
• ingyenes és kötelező alapfokú
nevelés-oktatás;
• ingyenes és mindenki számára
hozzáférhető középfokú nevelésoktatáshoz való jog biztosítása az
érettségi megszerzéséig, illetve
az első szakképzettség
megszerzését biztosító első
szakmai vizsga befejezéséig;
251
• az óvodai nevelést és az iskolai
nevelés-oktatást kiegészítő
pedagógiai szakszolgálatok
igénybevétele (térítésmentes);
• kollégiumi ellátás  feltételek
esetén térítésmentes.
252
az állami intézményfenntartó
központ által fenntartott
köznevelési intézmények
jogállásának, működésének
sajátosságai
• alapításuk, jellemzőik
 a köznevelési törvényben
meghatározott köznevelési
feladatok ellátására létesített
intézmény;
 a köznevelési intézmény jogi
személy;
253




fenntartójától elkülönül;
önálló költségvetéssel
rendelkezik;
alapító okirattal és a
nyilvántartásba történő
bejegyzéssel jön létre;
a köznevelési intézmény
létesítését a Klebelsberg
Intézményfenntartó
Központhoz kell bejelenteni.
254
• alapító okiratuk, szabályzataik
 OM azonosító;
 alapító okirat tartalmát a
köznevelési törvény 21. § (3)
bekezdése tartalmazza;
 szabályzatok:
 SZMSZ;
 házirend.
 szabályzatok elfogadása előtti
társadalmi egyeztetés;
 kötelező orvosi vizsgálatok;
 gyermekbalesetek kivizsgálása.
255
• az intézményvezető jogállása, a
munkaerő alkalmazásának
sajátosságai
Az intézményvezetőt
 nevelési-oktatási intézménynél
 a nevelőtestületet fenntartó
és az intézmény székhelye
szerint illetékes vagy az
intézményt működtető
települési önkormányzat;
256
többcélú intézményben 
igazgatótanács, a fenntartó és
az intézmény székhelye szerint
illetékes vagy az intézményt
működtető települési
önkormányzat;
 szakképző iskolában  a
szakképzésért és
felnőttképzésért felelős
miniszter
véleményének kikérésével  az
oktatásért felelős miniszter bízza
meg 5 évre.

257
Az intézményvezető feladatait a
köznevelési törvény 69. §-a
tartalmazza.
Szakmai ellenőrzést indíthat;
Kérdőíves értékelés  anonim!
258
működtetés, fenntartás az állami
intézményfenntartó központ által
fenntartott köznevelési
intézményeknél
• működtető és fenntartó
személyének elválása
 3000 fő alatti lakosságszámnál
 állami fenntartás és vagyon
működtetés;
 itt vállalhatja az
önkormányzat a működtetést,
nem kötelező.
259
3000 fő feletti lakosságszámnál
fenntartó  állam;
 működtető önkormányzat.
(rendkívüli eset!)
• működtető és fenntartó
feladatai
 működtetési feladatok:
 ingó és ingatlanvagyon
működtetése, dologi és
kisegítő személyzet személyi
juttatásai és járulékok, adók;
 lehetnek bevételei is.

260
fenntartói feladatok:
 szakmai feladat-ellátás és
ennek minden költsége.
• állami intézményfenntartó
központ és a települési
önkormányzat vagyonának
kapcsolatrendszere
 fenntartás és működtetés
esetén az önkormányzati
tulajdonra ingyenes
vagyonkezelői jog;

261


csak fenntartásnál ingyenes
használati jog;
mindkét esetben elidegenítési
tilalom, korlátozott
hasznosítási lehetőség az
oktatás-nevelés elsődlegessége;
262
• működtető települési
önkormányzatok kiadásai és az
őket megillető bevételek
 jogszabályi alap 229/2012.
(VIII. 28.) Korm. rendelet 8.
számú melléklete;
 kiadások: döntően
üzemeltetési kiadások.
263
Hajtó- és kenőanyagok beszerzési kiadásai az üzemeltetési, működtetési feladatokhoz
Kisértékű tárgyi eszközök, szellemi termékek, munka és tűzvédelmi berendezések beszerzési kiadásai az
üzemeltetési, működtetési feladatokhoz
A települési önkormányzat által a működtetéshez, üzemeltetéshez foglalkoztatottak (így különösen a portás, a
fűtő, a takarító és karbantartó) munkaruha, védőruha, formaruha és egyenruha beszerzésének kiadásaihoz
Egyéb anyagbeszerzés (így különösen tisztítószer, toalettpapír, szalvéta, kéztörlő) az üzemeltetéshez
Nem adatátviteli célú távközlési szerződések alapdíjai (telefon, telefax, telex), a további díjak a részletes számla
szerinti használat arányában, ha azok az üzemeltetéssel és működtetéssel kapcsolatban merülnek fel
K
I
A
D
Á
S
O
K
Bérleti és lízing díjak üzemeltetési, működtetési feladatokhoz
Gázenergia-szolgáltatás díja
Villamosenergia-szolgáltatás díja
Távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja
Víz- és csatornadíjak
Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai üzemeltetési, működtetési feladatokhoz (ideértve a beléptető
rendszerek karbantartását is)
Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások (így különösen az orvosi rendelő, a foglalkozás
egészségügyi szolgálat takarítási és őrzési díjai, a szemétszállítás, a kéményseprés, a rovar- és rágcsálóirtás, a
veszélyes hulladékkezelés, a technikai személyzet munka és tűzvédelemi oktatása)
Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások (így különösen postai levél, csomag, távirat, egyéb
küldemény) amelyek az üzemeltetés, működtetés érdekében merülnek fel
Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre és államháztartáson kívülre a
vagyonműködtetéssel, üzemeltetéssel összefüggően
Pénzügyi szolgáltatások kiadásai a vagyonműködtetéssel, üzemeltetéssel összefüggően megrendelt pénzügyi
szolgáltatások körében
Általános forgalmi adó befizetése a működtető önkormányzat felelősségi körébe tartozóan vásárolt, kiszámlázott,
értékesített termékekés szolgáltatások után, beleértve a fordított adó miatti befizetési kötelezettségeket is
Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó, ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerve, vagy gazdasági
társasága, vagy társulása a munkáltató
Rehabilitációs hozzájárulás, ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága, vagy
társulása a munkáltató
Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések (így különösen a cégautó utáni befizetés, ha az autó
üzembentartója a települési önkormányzat vagy annak költségvetési szerve, gazdasági társasága vagy társulása)
Díjak, egyéb befizetések (így különösen vagyon- és épületbiztosítás)
264

bevételek:
Egyéb saját bevétel (így különösen a tanulói, oktatói kártérítés, ha a
tanuló, oktató, vagy a szakmai munkát kisegítő személyzet a
működtető vagyonában okoz kárt, a fenntartó által szervezett
programokhoz és képzésekhez kapcsolódó szállásdíjak, a járulékos
üzemeltetési költségek megtérítésével összefüggő egyéb költségek)
B
E
V
É
T
E
L
E
K
Az üzemeltetéssel, működtetéssel összefüggően továbbszámlázott
(közvetített) szolgáltatások értéke
Az üzemeltetett vagyonnal, eszközökkel összefüggésben felmerült
bérleti díjbevétel (így különösen az eszközbérlet)
Az intézményi ellátási díjaknak (így különösen a szakmai
tevékenységgel összefüggő tandíjnak, térítési díjnak, továbbá a
kötbér, egyéb kártérítés vagy bánatpénz bevételének) 30%-a
Általános forgalmi adó visszatérülései, visszatérítései a működtető
önkormányzat felelősségi körébe tartozóan vásárolt, kiszámlázott,
értékesített termékek és szolgáltatások után, beleértve a fordított
adó miatti visszatérüléseket is
265

Köszönöm a figyelmet!
266