Transcript A Magyary Zoltán közigazgatás fejlesztési stratégiáról - UNI-NKE

MAGYARY ZOLTÁN
KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI
PROGRAM
A HAZA ÜDVÉRE ÉS A KÖZ SZOLGÁLATÁBAN
Kisfaludy László András főosztályvezető-helyettes
2011. október 26.
1
Miért most? Miért Magyary?
Miért most?
-
Lehetőség, felelősség és szükség
-
Ismert a közigazgatás valódi állapota
-
Ismertek az új Alaptörvény elvárásai
-
Június 10. – Magyary Zoltán születésének évfordulója
Miért Magyary?
-
Magyary Zoltán a 20. sz-i közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű
művelője, munkásságának jellemzői:
•
Hazai és külföldi tapasztalatokra épülő elgondolások gyakorlati
alkalmazása
•
Közérthetőség
•
Tisztviselők következetes, sokoldalú fejlesztése
2
A magyar közigazgatás helyzete
A közigazgatás válságának főbb elemei:
-
Túlburjánzó állami szervezetrendszer
-
Állami feladatok tisztázatlansága
-
Nem
-
Minőségi jogalkotás, megfelelő visszacsatolás hiánya
-
Közigazgatási szolgáltatások, ügyfélkiszolgálás alacsony szintje
-
E-közigazgatás fejletlensége, magas adminisztratív terhek
-
Hatékony személyzeti igazgatás és életpálya hiánya
-
Tisztviselők alacsony elkötelezettsége
3
A Magyary Program műfaja
- Nem terv, program.
- Folyamatos
helyzetértékelés,
beavatkozások ez
alapján.
- Helye:
Alaptörvényhez
idomul, elsősorban
EU forrásokból
finanszírozva.
4
Időbeli és személyi kiterjedés
- Időbeli kiterjedés:
kormányzati
ciklushoz igazodva
(2010-2014).
- Személyi
kiterjedés:
kb. 139 ezer fő
5
A Magyary Program céltételezése
Jövőkép
Jelmondat: „a Haza üdvére és a Köz szolgálatában”
Jövőkép: a jó állam.
Átfogó cél: hatékony nemzeti közigazgatás
Felkészült, hazaszerető és elkötelezett tisztviselők által működtetett,
az erőforrásokat hatékonyan felhasználó, az állampolgárokat szolgáló
közigazgatás.
6
A Magyary Program
célrendszere
A helyzetelemzés
alapján a tervezett
beavatkozások négy
területre bonthatók:
-Szervezet
-Feladat
-Eljárás
-Személyzet
7
Beavatkozási területek 1.
Szervezet
„Ha egy hivatal rosszul van szervezve és vezetve, az alárendeltek
legnagyobb erőfeszítése és lelkiismeretessége sem fog teljes
eredményt elérni.”
(Magyary Zoltán)
3 fő intézkedési irány:
-
Teljes körű szervezeti kataszter elkészítése és karbantartása
-
Szervezeti rendszer egyszerűsítése
-
Elégséges felszerelés: Ereky-terv
8
Szervezeti megjelenítés - 1941
9
Szervezeti megjelenítés - 2011
A magyar közigazgatás szervezete jelenleg
10
Alapítványi rendszer racionalizálása
Összesen 68 alapítvány vagy közalapítvány működött 2010-ben.
Ezek egy része
- érdemi feladatot nem vagy alig látott el,
- működése gazdaságtalan volt.
-
Átszervezés irányai:
-
21 db alapítvány változatlan formában működik tovább,
-
11 db alapítvány feladatait – az alapítvány megszűnése mellett –
állami többségi tulajdonú, nonprofit gazdasági társaság veszi át,
-
További 36 db alapítvány megszűnik, feladatait más közigazgatási
szerv látja el.
11
Területi államigazgatás átszervezése
2010. szeptember 1. Ismét létrejöttek a megyei (fővárosi)
közigazgatási hivatalok.
- 2011. január 1. A közigazgatási hivatalok bázisán felálltak a megyei
(fővárosi) kormányhivatalok.
- 15 dekoncentrált szerv integrálódott a kormányhivatalba
-
(Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Földhivatalok, Regionális
Egészségbiztosítási Pénztárak és Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok, Regionális
Munkaügyi Központok, ÁNTSZ, Oktatási Hivatal regionális egységei stb.)
-
10 szervnél ellenőrzési, koordinációs, felügyeleti jogkör
-
BÁH Regionális Igazgatóságai, megyei rendőr-főkapitányságok stb.)
-
5 szervnél koordinációs jogkör
(MÁK, regionális igazgatóságok, Nemzeti Park Igazgatóságok stb.)
12
Ereky-terv
elhelyezés
1 Parlament
9 Külügyminisztérium
2 Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium
10 Nemzeti Adó- és Vámhivatal
3 Belügyminisztérium
11 Magyar Nemzeti Bank
4 Nemzetgazdasági Minisztérium
12 Magyar Fejlesztési Bank
5 Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium
13 Gazdasági Versenyhivatal
6 Vidékfejlesztési Minisztérium
14 Alkotmánybíróság
7 Nemzeti Erőforrás
Minisztérium
15 Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala
8 Honvédelmi Minisztérium
13
Beavatkozási területek 2.
Feladat
A feladat fogalma és elemei:
-
Kötelező (tárgya, felelőse, határideje, forrása)
Eshetőleges (közreműködők, érintettek, fedezet, előfeltétel, végrehajtási
mód
A feladat forrásai:
-
Jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
Stratégiai dokumentumok (stratégiák, akciótervek stb.)
Előre nem tervezett helyzetek
„A közigazgatás feladata a cselekvés.
A jogállamban ezt a jogrend
szabályozza”
(Magyary Zoltán)
14
Beavatkozások elemei
3 fő intézkedési irány:
-
Teljes körű feladatkataszter elkészítése és karbantartása,
-
Formai és tartalmi dereguláció,
-
Stratégiai tervezés megújítása,
-
Átfogó feladatok
-
Elektronikus közigazgatás kiterjesztése (NEK, iratkezelés stb.)
-
Adminisztratív terhek csökkentése
-
Esélyegyenlőség megteremtése
-
Elszámoltathatóság, korrupció felszámolása
-
Kezdeményező kommunikáció
15
Feladatkataszter
Ágazat Alágazat
Szakágazati
Szakágazat feladatcsop
ort
Feladatkör
Feladat
Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium
Közfeladatok
1.Igazságügy
1.2 Az igazságügyi szervezetekkel kapcsolatos feladatok
1.2.3 igazságügyi képzés
1.2.3.1 meghatározott jogi területen dolgozók képzésének, továbbképzésének szakvizsgájának
előkészítése
1.2.3.1.1 jogi szakvizsga szervezése
1.2.3.1.1.1 a jogi
szakvizsgabizottság
elnökének,
elnökhelyettesének,
titkárainak és tagjainak
kinevezése
16
Formai és tartalmi dereguláció
17
Stratégiai konszolidáció
-Stratégiai dokumentumok jelenlegi
helyzete:
kb. 130 dokumentum
kb. 20 típus a tárcák által használt
besorolás szerint
Nincsenek összhangban egymással és a
magasabb szintű dokumentumokkal
Kidolgozottság, részletezettség rendkívül
eltérő
Tervezett intézkedések:
Stratégiai dokumentumok típusainak,
tartalmának rögzítése
Egységes tervezési rendszer kialakítása
18
Nemzeti szint
Alaptörvény,
Nemzeti Együttműködés Programja
Felelős: Országgyűlés, Kormány
Nemzeti Akcióprogram szint
Új Széchenyi Terv, Magyarország Munkaterv,
Széll Kálmán Terv
Felelős: Kormány
Keret-stratégiai szint
Fenntartható fejlődés - Társadalmi felzárkózás Versenyképesség
Felelős: : Miniszter, (Politikai ÁT)
Szakpolitikai / ágazati szint
Magyary Program
Felelős: (Miniszter), Politikai ÁT, Helyettes ÁT
Intézményi szint
Intézményi stratégia és költségvetés, Éves
minisztériumi akcióterv
Felelős: Közigazgatási ÁT, (Helyettes ÁT)
19
Beavatkozási területek 3.
Eljárás
5 fő intézkedési irány:
-
Eljárások egyszerűsítése,
-
Minőségi jogalkotás,
-
Visszacsatolás, monitoring, értékelés,
-
Ügyfélközpontú szolgáltatások,
-
Kezdeményező kommunikáció.
„Az államot közel kell hozni
az állampolgárokhoz, a
közigazgatásnak
„emberarcúvá” kell válnia.”
(Magyary Zoltán)
20
Egyszerűsítési Program
(lakosságot érintő eljárásokat egyszerűsítése)
Makroszintű egyszerűsítés
Mikroszintű egyszerűsítés
Eredmények
1.
az állampolgárok számára érzékelhető
módon váljon egyszerűbbé az
Eljárások egyszerűsítése
(Folyamategyszerűsítés)
Jogszabályok nyelvezetének
egyszerűsítése (Nyelvi
egyszerűsítés)
Az Egyszerűsítési
Program elemei
ügyintézés,
Intézményi
működés
racionalizálása
(szervezetegyszerűsítés)
Az eljárások
egyszerűsödnek, a
szervezeti folyamatok
hatékonyabbá válnak
2.
mindez úgy, hogy közben a
közigazgatáson belüli leterheltség
lehetőség szerint ne növekedjen,
3.
a jogszabályok nyelvezete
Az Egyszerűsítési
közérthetőbbé váljon.
Program célja
Az Egyszerűsítési Program megvalósítása
Projekt időtartama
2011. 3. n.é. – 2012. 4. n.é. (3 ütemben) (Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítése)
Végrehajtók
Valamennyi minisztérium (kivéve HM) és háttérintézményeik
Megvalósítás finanszírozása
ÁROP forrásból (2011-13-as akciótervben nevesítve)
21
Minőségi jogalkotás (Better regulation)
-Tervezett intézkedések:
Érdemi előzetes hatásvizsgálatok - új jogszabály!
Érdemi utólagos hatásvizsgálatok
Jogszabályszerkesztés során nyelvi egyszerűsítés
Jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálata
Adminisztratív terhek csökkentése
22
Közigazgatási ügyintézés megítélése
50
45
40
35
30
2006
25
20
15
10
2009
5
0
egyáltalán
nem javult
nem javult
nem
változott
inkább javult jelentősen
javult
nem
válaszolt
A közigazgatási ügyintézés megítélése az elmúlt években folyamatosan
romlott (forrás: 2000 fős lakossági mintán készített adatfelvétel).
23
Ügyfélközpontú szolgáltatások
-Tervezett intézkedések:
• A szolgáltatások színvonalának és hozzáférhetőségének javítása
(többcsatornás, integrált)
• Egyablakos ügyintézés megvalósítása – kormányablakok
1. ütem: 2011. január 3-án 29 helyen nyíltak meg, kiindulási ügykör
2. ütem: 2013-ra országos hálózat kialakítása, széles ügykörrel
• Kihelyezett kormányablakok (postahivatalok, állami ügyfélszolgálatok)
• Elektronikus ügyintézés alkalmazási lehetőségeinek bővítése
•Jól képzett, segítőkész ügyfélszolgálati munkatársak
24
Beavatkozási területek 4.
Személyzet
„Minden szervezeti és eljárási reform értéke
attól függ, hogy mennyit érnek a tisztviselők.”
(Magyary Zoltán)
A személyzeti politika megújításának 2 fő területe:
-
-
Személyzeti igazgatás, azon belül
-
Megfelelő munkáltatói képesség,
-
Sikeres vezetési képesség,
Közszolgálati életpálya.
25
Közszolgálati életpálya
-Tisztviselői tulajdonságok:
1. „tudja” (szakmai tudás):
magas szintű szakmai ismeretek,
folyamatos képzés és önképzés,
kompetenciák felmérése már a kiválasztás során.
2. „akarja” (elkötelezettség):
megújuló közigazgatási kultúra etikai keretei: hazaszeretet, elkötelezettség,
nemzeti érdek érvényesítése, előítéletektől való mentesség, pártatlanság,
felelősségtudat és szakszerűség, együttműködés és arányosság.
3. „hagyják” (bizalom):
a vezető a tisztviselőnek megfelelő teret hagy feladatai elvégzéséhez,
meghallgatja véleményét, fogadja újító ötleteit stb.
26
Közszolgálati életpálya elemei
1. Hivatásetikai normák kialakítása
2. Munkaköri specifikáció
3. Kiválasztási rendszer
4. Vizsgarendszer
5. Előmeneteli- és javadalmazási rendszer
6. Értékelési rendszer
7. Képzési és továbbképzési rendszer
8. Gondoskodó állam / munkáltatói gondoskodás
9. Közjogi szabályozás összehangolása
27
Az NKE szerepe a tudástőke fejlesztésében
1. alapképzések (3 év)
A tisztviselői utánpótlás alapképzése. Elemei:
– államtudományi alapismeretek,
– szemléletformálás (értékelvű közigazgatás, közérdek, állami szolgálat),
– képességfejlesztés, szakmai gyakorlat, nemzetközi tapasztalat.
2. mesterképzések
A tisztviselői karrier 5-10 éves stádiumába épített, egyéni fejlesztési igényekhez
igazodó specializáció és kompetencia-fejlesztés.
3. doktori képzések
Jelenleg nincs önálló államtudományi doktori képzés (a jogtudomány része).
Az NKE célja: önálló államtudományi terület megteremtése, doktori iskola
létesítése (lásd 1945 előtt).
A rendvédelem tudományos művelése, a rendészettudomány akadémiai
elismerése önálló doktori iskola kialakítását indokolja.
28
Az NKE szerepe a tudástőke fejlesztésében 2.
Továbbképzés és vezetőképzés
Az NKE biztosítja a közszolgálati életpályákhoz szükséges ismeretek és
kompetenciák átadásának feltételeit. Továbbképzési és vezetőképzési
központot működtet, infrastrukturális és oktatói kapacitást biztosít.
Célok:
•
•
•
•
•
•
A képzési célok összekapcsolása a közigazgatás-fejlesztési stratégia célrendszerével.
Tartalmi és módszertani követelmények központilag koordinált fejlesztése,
közigazgatási tudásbázis.
A programok feladatainak ellátását biztosító Képzőközpontok kialakítása.
Tanulmányi pontrendszer bevezetése, a közszolgálaton belüli mobilitás támogatása.
A szervezeti és egyéni képzési szükségleteket feltáró tervezési rendszer bevezetése.
Komplex minőségügyi és ellenőrző rendszer kialakítása és működtetése.
29
Az NKE szerepe a tudástőke fejlesztésében 3.
Kutatási programok
Az NKE kutatási tevékenységét az állam újjászervezésének szakértői
támogatására kell összpontosítani, elsősorban az AROP és EKOP
programokhoz kell fenntartható tudományos hátteret kialakítani.
Nemzetközi képzések
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ fejlesztése (Nemzeti
Közszolgálati Egyetemen) a KÜM és a KIM szakmai irányításával.
Cél:a nemzetközi karrierút képzési támogatása a közszolgálati életpályán.
30
Az intézkedési terv 33 intézkedést tartalmaz a 4
területre bontva
szervezet
célok
sorszám intézkedés
Befejezzük az alapítványok, közalapítványok
1 rendszerének felülvizsgálatát és egyszerűsítését.
2 Felülvizsgáljuk a gazdasági társaságok rendszerét.
Elvégezzük a területi államigazgatás
szervezetrendszerének átalakítását és a
3 kormányhivatalok integrációját.
Áttekintjük és hatékonyabbá tesszük a kormányhivatalok,
4 központi hivatalok és háttérintézmények rendszerét.
A minőségmenedzsment eszközei révén javítjuk a
5 szervezeti teljesítményt a közigazgatás szervezeteinél.
Kialakítjuk a szervezeti mûködést elősegítő korszerű
6 informatikai infrastruktúrát.
felelős
forrás
KIM
KIM
belső erőforrás 2011. december 31.
ÁROP
2012. december 31.
KIM
ÁROP, EKOP
2012. december 31.
EKOP
2013. december 31.
ÁROP
2013. december 31.
EKOP
2013. december 31.
belső
erőforrás,
ÁROP
2011. december 31., folyamatos
felülvizsgálat
belső
erőforrás,
ÁROP
OGY határozatok 2011. július 31.,
Korm. határozatok 2011. július
31., törvények 2011. december
31., Kormányrendeletek 2012.
június 30.
ÁROP, EKOP
2012. június 30.
minden
minisztérium
minden
minisztérium
NFM, KIM, VM
feladat
Részletes és mindenre kiterjedő, folyamatosan aktualizált
állami feladatkatasztert készítünk, amelyet összekötünk a
7 szervezetkataszterben szereplő szervezetekkel.
KIM
Elvégezzük a jogrendszer tartalmi és formai
8 deregulációját.
Kialakítjuk az egységes stratégiai tervezési és monitoring
9 rendszert.
Az állam ellenőrzési és jogérvényesítési eszközrendszerét
hatékonyabbá tesszük a visszaélések elleni küzdelem
minden
minisztérium
minden
minisztérium
határidő
31
A Magyary Program intézkedéseit
szolgáló források
ÁROP és EKOP (2009-2010. és 2011-2013. évi akciótervek kapcsolódó
projektjei) összesen kb. 75 Mrd Ft, ebből
• Szervezetfejlesztésre tervezett intézkedések:
11Mrd Ft,
• Feladatrendszer megújítására tervezett intézkedések:
3 Mrd Ft,
• Az eljárások racionalizálására tervezett intézkedések:
54 Mrd Ft,
• Személyzetpolitika átalakítására tervezett intézkedések:
7 Mrd Ft.
32
Köszönöm a figyelmet!
Kisfaludy László András
33