Transcript A továbbképzési rendszer

ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002
„Civil szervezetek működési
környezetének javítása” kiemelt projekt
Az új közigazgatási továbbképzési rendszer
NKE Vezető- és Továbbképzési Intézet
Stratégiai cél
 A Jó Állam
 Szakszerű, pontos, gyors és barátságos közigazgatás
 Személyzet, amely
 felkészült,
 önmaga és a teljes szervezetrendszer iránti bizalmat
kivívja, megszolgálja,
 és a bizalmat képes tartósan fenntartani
Stratégiai keretek I.
Jó állam / Jó kormányzás
(Magyary Közigazgatás-fejlesztési program)
NKE Intézményfejlesztési terve
VTKI Stratégiája
1. Közigazgatási alap és
szakvizsgarendszer
működtetése
2. Közigazgatási tovább-,
vezető- és átképzések
rendszerének fejlesztése
3. Mindennek szakszerű
megtervezése, külső és
belső kommunikációja
Stratégiai keretek II.
1336/2011. (X. 14.) Korm. Hat. a Kormányzati Személyzeti Stratégiáról
Jó Állam, Jó Közigazgatás
(az életpályamodell értékei mellett a hatékonyságot és a
teljesítmény értékeit is megtestesítő közszolgálat)
Személyzeti igazgatás
fejlesztése
Kiszámítható, vonzó életpálya
elkötelezett
munkatársak
felkészültség
javítása
átjárhatóság
biztosítása
megfelelő
munkáltatói
képességek
kialakítása
értékelvű,
hivatásalapú
közszolgálat
megteremtése
hatékony
kiválasztás
a tartalékállomány
továbbfejlesztése és
horizontális
kiterjesztése
központi
koordinációs szint
kialakítása
az előmenetel
munkaköri
rendszerének
kialakítása
továbbképzési
rendszer, képzések
módszertani és
tartalmi megújítása
az egységesebb
törvényi szabályozás
megteremtése a
közigazgatáson belül
munkáltatói joggyakorlás
egységes módszertani
kereteinek megteremtése
karriermenedzsment
rendszer
kialakítása
új közigazgatási
vizsgarendszer
kialakítása
a tapasztalatok
átadása, hasznosítása
külföldi szakértői
tevékenység
keretében
a képesítési
rendszer
felülvizsgálata és
átalakítása
munkáltatói
gondoskodás
elősegítése
vezetői
képességek
fejlesztése
vezetőképzés
megújítása
a közigazgatási
érdekegyeztetés
továbbfejlesztés
e
Magyar
Kormánytisztviselői Kar
létrehozása
Kihívások I.
Általában
 Nagy méretű, komplex szervezetrendszer, dinamikusan változó környezeti
feltételek
 Egyre komplexebb problémákat, egyre gyorsabban, egyre intelligensebb
módon kell megoldania
 Nem elég utólag reagálni, kezdeményezőkészségre, kreativitásra van szükség
 A közigazgatás nem pusztán a technikai fejlődés befogadója
 A fejlesztések kezdeményezője, maga is „innovációs célterület”
 A „jó kormányzás” versenyképességi tényező
 Jó kormányzás = jó közigazgatás = jó közigazgatási szervek = jó közszolgák
 A közigazgatás legjelentősebb erőforrása humán tőke
 Magyary Program: feladat / szervezet / személyzet / eljárások
 Alapvető dilemma: kiszámíthatóság vs. változás
Kihívások II.
Szervezetrendszer szintjén
Küldetés
(Jövőkép)
1.
2.
3.
4.
5.
cél
cél
cél
Belső kommunikáció?
Külső kommunikáció?
Stratégiai célok
(4-5)
Fő célok
(területenként 3-6)
Részcélok, feladatok
- szervezeti egységek
- és egyének szintjén (TÉR!)
Kihívások III.
Szervezeti szinten
A) „Megúszni”
(lekövetni, „elszenvedni”, túlélni)
B) „Megélni”
(alakítani, „élvezni”, „alkotni”)
Szétaprózott feladatrendszer, Szerteágazó
célrendszer
(minden cél „egyformán fontos”)
„Összehangolt” feladatrendszer, „Összerendezett”
célrendszer
(a célok fontosság szerint rendezhetők)
Éves szakmai és költségvetési tervezés (bázis
személet)
3-4 évre szóló, távlatos(abb) tervezés, hosszabb
távú vízió
Évről évre történő „túlélés”
Előre tekintő erőforrás tervezés
Állandó „rángatás” (védekezés)
„Erősebb immunrendszer”
Szervezeti szintű bizalmatlanság (külső és belső)
Szervezeti szintű bizalom (külső és belső)
Források állandó veszélyben
Forrás-bővülés
(Állandósuló) bizonytalanság
(Relatív) biztonság
Kihívások IV.
Egyéni képességek szintjén
Olyan vezetőkre és tisztviselőkre van szükség, akik
1. képesek rendszerben gondolkodni (felismerik a felszínen nem látható strukturális
összefüggéseket, erőket)
2. saját gondolkodásukban felismerik a fejlődést akadályozó gondolati sémáikat
(képesek kívülről látni magukat, illetve a szervezetüket)
3. kiváló személyes képességekkel rendelkeznek, és a szervezet tagjait is ösztönzik az
egyéni és ezáltal csoport-szintű fejlődésre
4. van közös jövőképük (nem felülről jövő, „kihirdetett”, hanem közösen
megfogalmazott, a szervezet minden tagja által elfogadott szervezeti célokat igyekeznek
együtt megvalósítani, közös értékek)
5. képesek csoportos tanulás útján fejleszteni saját magukat egyénileg, és egyidejűleg
a szervezetet (úgy egyesítik tudásukat, hogy a csoport teljesítménye több, minőségileg
más lesz, mint az egyes tagok teljesítményének számtani összege)
Összetett szerep
A rendszer
teljes körű
minőségbiztosítása
Képzések
fejlesztése
/ alapítása
75 ezer
tisztviselő
oktatása
Feladatok
 Az előttünk álló feladatok:






Be kell üzemelnünk a 273/2012. Kr szerinti rendszert
Ebbe integrálnunk kell az alap- és szakvizsgát
Ebben a rendszerben meg kell találni a szakirányú
továbbképzések és az átképzési programok helyét
Meg kell újítanunk a vezetőképzés rendszerét
Folyamatosan újabb és újabb képzéseket kell fejlesztenünk
Ezeket a folyamatokat támogatják az ÁROP projektekben
létrejövő fejlesztési eredmények
 Megvan mindehhez minden feltétel?
Kérdések, döntési pontok a közigazgatási
továbbképzésekkel kapcsolatban
 Mi a releváns, mi a hasznos tudás?
 Hogyan biztosítható a képzési tartalom folyamatos frissítése?
 Mik a munkáltatók és a tisztviselők számára a legcélszerűbb
képzési módszerek?
 Hol vannak a képzésekhez szükséges erőforrások?
 Miként lehet biztosítani a képzések közötti választás
tervszerűségét?
 Hogyan tudjuk biztosítani a képzések minőségét?
 Mennyi legyen egy-egy képzés pontértéke?
 Hogyan történjen a képzések és teljesítések nyilvántartása?
A továbbképzési rendszer
Szakirányú
továbbképzés
Szakirányú
továbbképzés
Vezetőképzés
Vezetőképzés
PhD képzés
PhD képzés
Közszolgálati
továbbképzés
Közszolgálati
továbbképzés
Mesterképzés
Szakmai és
kompetenci
a fejlesztő
továbbképzés
Szakmai és
kompetencia
fejlesztő
továbbképzés
Szakmai és
kompetencia
fejlesztő
továbbképzés
Mesterképzés
TÉR + egyéni
fejlesztési terv
szakvizsga
alapvizsga
FOKSZ
Alapképzés
FOKSZ
továbbképzés
Alapképzés
Továbbképzési programok
Közszolgálati
továbbképzési,
vezetőképzési
programok
Szakmai és kompetenciafejlesztő
továbbképzési programok
(csak az NKE
nyújthatja)
2013: 16 db,
2014: kb. 220 db
Minősített szakmai és
kompetenciafejlesztő
továbbképzési
programok
Jelenleg kb. 55 db
Belső szakmai és
kompetenciafejlesztő
programok
(közigazgatási szervek)
Jelenleg kb. 500 db
Kérdések, dilemmák a
vezetőképzéssel kapcsolatban
 Mivel tud mást/többet nyújtani a közigazgatási vezetőképzés,
mint a piacon elérhető vezetőképzési programok?
 Mit jelent az, hogy a vezetőképzés a továbbképzési rendszer
része?
 A vezetők alkalmazkodjanak a programokhoz vagy a programok
alkalmazkodjanak a vezetőkhöz?
 Mennyit legyen az „értéke” a vezetőképzésnek? 1 óra = 1 pont?
 Tartalmi kérdések (mit akarunk/tudunk adni?)
 Módszertani kérdések (csoport vagy egyéni? elmélet/gyakorlat?)
 Ezért: módszertani fejlesztés és kísérletezés
A „képzés” felépítése
Kompetencia
vizsgálat
Részvétel a
tréningeken
+ e-learning
támogatás
Esettanulmányok
megismerése
előadások
keretében
Esettanulmányok
feldolgozása
workshopok
keretében
Intézményrendszer
KIM
KTK
NKE
Munkáltató közig
szervek
KIH
Képző
intézmé
-nyek
A továbbképzési rendszer
Innovációs kényszerhelyzet van
- Volumen, cél, igények
kínálat, tartalom, módszer
Innovációs mikroklíma?
- Megoldandó probléma („működési zavar”, „hiány”)
- Jogi szabályrendszer
- Megfelelő kvalitásokkal rendelkező emberek
- Személyes motiváció
- Szükséges erőforrások
- Működési kultúra