Transcript A felek és más perbeli személyek


A fél perbeli jogképessége és
cselekvőképessége



Egységes= alapja közös jog v kötelezettség, v a
perben hozott döntés kiterjed rá
Egyszerű= alapja ugyanaz a jogviszony, vagy
hasonló ténybeli és jogi alap+ a bíróság
illetékessége
Jogállásuk a perben



Jogi érdeken alapul
Nem lesz peres fél!
Jogosultságai:


Nem önálló
Önálló


A 3. személy elfogadásától függ
Ha elfogadja, beavatkozóként csatlakozik




Képviselet a perben:
- törvényes képviselet
- ügygondnoki képviselet
- meghatalmazotti képviselet









a) a fél hozzátartozója;
b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy
meghatalmazottja;
c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda;
d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy
alkalmazottja
e) az önkormányzatokat érintő perek közül:
- a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester
(főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és
a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei
közgyűlés hivatalának) alkalmazottja;
- a polgármester pereiben: a helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a
tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal
(főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi
hivatal) alkalmazottja;
- a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a
polgármesteri hivatal alkalmazottja;
- a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek
az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a
jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal alkalmazottja;





- a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a
külön jogszabályban meghatározott perekben;
- az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját
tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet
alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok
körébe vonható;
- a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy
alkalmazottja a szövetkezet pereiben;
- a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet
alkalmazottja munkáltatójának gazdasági
tevékenységével kapcsolatos pereiben, jogtanácsosa
pedig azokban a perekben is, amelyekben külön
jogszabály a képviseletre feljogosítja;
- akit erre külön jogszabály feljogosít.



Alaki kellékek
Terjedelme
Vizsgálata



Ítélőtábla
Kúria
Törvényszék elsőfokú hatáskörében egyes
perekben







közigazgatási hatóság:
a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező
a) államigazgatási szerv,
b)helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei
önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott hatáskörben annak a
19. § (2) bekezdése szerinti szervei,
c) polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a
továbbiakban együtt: polgármester),
d) főjegyző, jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), a polgármesteri
hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője,
e) törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör
gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy.
ügyfél
- Az ügyfél eljárási képessége




törvényes képviselő
ügygondnok
meghatalmazott












Pp.
Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell
végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni
Meghatározása: jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg
Számítása:
Pp: 103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.
- napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidő
megkezdésére okot adó cselekmény esik)
- hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál
fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján.
- ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon
jár le
- a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie
meghosszabbítás:
A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja;
(max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz
szükségessé)
A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet
meghosszabbítani.







Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele
minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő
időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított
határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a
határidő a következő hónap azon napján jár le, amely
számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a
nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a
törvénykezési szünetet követő első napon jár le.
nem lehet alkalmazni:
a) soron kívülieljárás esetében
b) az előzetes bizonyításra;
c) a végrehajtási perekre;
d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy
e) ha törvény azt kizárja.










Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan
nem teljesítheti.
Kimentése: igazolási kérelemmel - ha a fél vagy képviselője valamely
határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül
mulasztott el - ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a
cselekményt
Határidő - 15 napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól,
határidő utolsó napjától
- ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az
akadály csak később szűnt
meg, onnantól számít.
- a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye
A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt
Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy
elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta
Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is
csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg
olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését,
amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania
- következmény: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni,
mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben
meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott
tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon
kívül helyezése szükséges lehet.
Elutasítja: a végzés ellen fellebbezésnek van helye.










Ket:
vannak az ügyfélre illetve a hatóságra vonatkozó határidők
Számítása:
- napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem
számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény, továbbá a
közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és
levételének a napja.
- hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon
jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez
a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
- ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a
munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
- elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének
napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon
kezdődik.
- a határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a
határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
- a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
- az üzemzavar időtartamát figyelmen kívül kell hagyni

















33. § (1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó
hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését 21 napon belül
kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.
rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet
állapíthat meg, - ha hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben ha a határidő
betartása nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két
hónapon belül határoz.
Soron kívüli ügyintézés:
- kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében,
- ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
- vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el,
- vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
- a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
- a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges
idő,
- a hiánypótlás időtartama
- a szakhatóság eljárásának időtartama,
- az eljárás felfüggesztésének időtartama,
- a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar
- a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
- a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
- postára adástól a kézbesítésig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a
kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama
Határidő: a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az
akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az
elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő
utolsó napjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni
a kérelmet + pótolni a cselekményt
 - az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás
történt
 - ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a
határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési
határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási
kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve
a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt.
 Következménye: Ha a hatóság helyt ad, az igazolási
kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan
helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna
=> a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást
folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.
