Transcript Újrahasznosított építési termékek felhasználása az építőiparban

Újrahasznosított építési termékek
felhasználása az építőiparban és
vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben
Törökné Horváth Éva
divízióvezető
építésügyi szakértő
ÉMI Nonprofit Kft.
Anyagtudományi divízió
Bontott építőanyagok
újrahasznosítása
• A különböző létesítmények, épületek,
műtárgyak során komoly környezetvédelmi
kihívást jelent a bontott építőanyagok
újrahasznosítása, környezettudatos
felhasználása
• Az EU-hoz történő csatlakozás
feltételeként Magyarország vállalta, hogy
áttér az európai szabványok használatára.
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Mi is a hulladék?
• leginkább építési és bontási hulladékként, kitermelt
földként, vagy sittként szoktuk emlegetni
• jogszabályi definíció: a települési hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001.
(XI. 14.) Kormányrendelet tartalmazza:
• inert hulladék az a hulladék, amely nem megy át jelentős
fizikai, kémiai vagy biológia átalakuláson
vízben nem oldódik
nem ég
más fizikai vagy kémiai módon nem reagál
nem bomlik le biológiai úton
nincs kedvezőtlen hatással más anyagra, úgy hogy nem okoz
környezetszennyezést és emberi egészség károsodását
– jelentéktelen az ökotoxikus hatása, a felszíni vagy felszín alatti
vizeket nem veszélyezteti
–
–
–
–
–
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Építési, bontási hulladék aprítása,
tárolása
Építési bontási hulladékok csoportjai a
45/2004 (VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet
1. sz. melléklete szerint
Sorszám
1.
A hulladék anyagi
minősége szerinti
csoportok
Kitermelt talaj
Hulladék
EWC kódja
17 05 04
17 05 06
2.
3.
Betontörmelék
Aszfalttörmelék
17 01 01
4.
5.
Fahulladék
Fémhulladék
17 02 01
Megnevezés
Föld és kövek (amely veszélyes anyagot
nem tartalmaz)
Kotrási meddő (amely veszélyes anyagot
nem tartalmaz)
17 03 02
17
17
17
17
17
17
17
17
04
04
04
04
04
04
04
04
01
02
03
04
05
06
07
11
Vörösréz, bronz, sárgaréz
Alumínium
Ólom
Cink
Vas és acél
Ón
Fémkeverékek
Kábelek (amely veszélyes anyagot nem
tartalmaz)
Építési bontási hulladékok csoportjai a
45/2004 (VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet
1. sz. melléklete szerint
Sorszám
6.
7.
8.
A hulladék anyagi
minősége szerinti
csoportok
Műanyag hulladék
Vegyes építési és
bontási hulladék
Ásványi eredetű
építőanyaghulladék
Hulladék EWC
kódja
Megnevezés
17 02 03
17 09 04
17 01 02
17 01 03
17 01 07
17 02 02
17 06 04
17 08 02
Kevert építkezési és bontási hulladékok,
amelyek higanyt, PCB-ket (poliklórozott
bifenileket), (egyéb) veszélyes anyagokat
nem tartalmaznak.
Téglák
Cserép és kerámiák
Beton, tégla, cserép és kerámia frakció
vagy azok keveréke
Üveg
Szigetelő anyagok
Gipsz-alapú építőanyag, amely
veszélye anyagot nem tartalmaz
Néhány vonatkozó jogszabály
• 2000 évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról
• 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet az építési és
bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
• 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési
tevékenységről
• 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet a
földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni
védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről
• 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint
a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről a
földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni
védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről
• 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal
kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Anyagfajták
•
•
•
•
Kitermelt talaj,
Betontörmelék,
Aszfalt-törmelék,
Vegyes (beton-, tégla-, cserép-) törmelék
A „halmazos” anyagok esetén végzendő műveletek:
válogatás, aprítás /darálás, deponálás,
(építési helyszínen:) elhelyezés / tömörítés
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Halmazos anyagok
újrahasznosításának lehetséges
területei I.
•
•
•
•
•
Földművek
Pályaszerkezeti rétegek
Rekultivációs rétegek
Feltöltések
A hulladékgazdálkodásról szóló új törvény
tervezete szerint: „elhelyezés”, mint közvetlen
hasznosítási forma, nevesítve az építési és
bontási anyagokból keletkezett hulladék
hasznosításával.
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Újrahasznosítási lehetőségek II.
Útépítés
Az építési hulladékok útépítési hasznosítását
a felhasználási területtől függően több
termékszabvány, útügyi műszaki előírás és
műszaki irányelv szabályozza.
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Műszaki előírások I.
Földművek esetén:
- e-UT 06.02.11 [ÚT 2-1.222:2007] Utak és
autópályák létesítésének általános geotechnikai
szabályai
Bár címe szerint autópályákra vonatkozik, mégis, műszakilag átfogó
módon foglalkozik a földművek anyagaival, ezen útügyi műszaki
irányelv alapján a bontásból származó anyagok is besorolhatók az
egyes osztályozási kategóriákba.
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Műszaki előírások II.
Pályaszerkezeti rétegek esetén:
- e-UT 06.03.52 [ÚT 2-3.207:2007] Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus
kötőanyagú alaprétegei. Tervezési előírások
Konkrét előírásokat tartalmaz többek között a mechanikai stabilizációs
rétegekre alkalmas anyagok műszaki követelményeire vonatkozóan:
•Szemmegoszlás
•Tömöríthetőség
•Aprózódás
•Kőzetfizikai tulajdonságok
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Egyéb útügyi műszaki előírások a
hulladékok újrahasznosítására
• e-UT 05.02.31 [ÚT 2-3.710] Útbeton betonhulladék
újrahasznosításával
• e-UT 05.02.51 [ÚT 2-3.706] Bontott útépítési anyagok
újrahasználata és hasznosítása. Általános feltételek
• e-UT 05.02.52 [ÚT 2-3.707] Bontott útépítési anyagok
újrahasználata I. Pályaszerkezet helyszíni hideg újrahasznosítása
• e-UT 05.02.53 [ÚT 2-3.708] Bontott útépítési anyagok
újrahasználata II. Telepen történő hideg újrahasznosítás
• e-UT 05.02.54 [ÚT 2-3.210] Pályalemezekből visszanyert beton
újrafelhasználása
• e-UT 05.02.55 [ÚT 2-3.709] Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek
helyszíni újrafelhasználása melegremix eljárással
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Újrahasznosítási lehetőségek III.
• A bontásból származó tégla és cserép „épen”
visszanyerve felhasználható, ha a vonatkozó
termékszabvány szerint megfelel. Pl.:
– MSZ EN 771 sorozat (falazó és burkoló elemek),
– MSZ EN 1304 (kerámia tetőcserép)
– MSZ EN 490 (beton tetőcserép)
A megfelelőség a vonatkozó (harmonizált)
termékszabvány által előírt vizsgálatok
elvégzésével igazolható!
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Bontott téglával burkolt családi ház
Bontott tégla, cserép
felhasználhatósága
191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari
kivitelezési tevékenységről
A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban
meghatározottak szerint:
– az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok
– bontott építési termékek
szakértővel történő vizsgálatát követően dönt:
–
–
–
–
azok kezeléséről
építési célra való megfelelősségéről
ismételt felhasználhatóságáról
beépíthetőségéről.
Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.
Termékszabványok halmazos termékekre
Hivatkozási szám
Cím
MSZ EN 12620:2002+A1:2008
Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz
MSZ EN 13043:2003
Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak,
repülőterek és más közforgalmú területek
aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz
MSZ EN 13055-1:2003
Könnyű kőanyaghalmazok. 1. rész: Könnyű
kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz,
habarcshoz és injektálóhabarcshoz
MSZ EN 13055-2:2004
Könnyű kőanyaghalmazok. 2. rész: Könnyű
kőanyaghalmazok (adalékanyagok)
aszfaltkeverékekhez és felületkezelésre,
valamint kötőanyag nélküli és kötőanyagos
alkalmazásokhoz
Termékszabványok halmazos termékekre
Hivatkozási szám
Cím
MSZ EN 13139:2006
Kőanyaghalmazok (adalékanyagok)
habarcshoz
MSZ EN 13242:2002+A1:2008
Kőanyaghalmazok műtárgyakban és
útépítésben használt kötőanyag nélküli és
hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz
MSZ EN 13285:2003
Kötőanyag nélküli keverékek. Előírások
(Megjegyzés:nem harmonizált szabvány)
MSZ EN 13383-1:2003
Vízépítési terméskő. 1. rész: Műszaki előírás
MSZ EN 13450:2003
Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz
Példák a szabványok alkalmazási
területeire vonatkozóan
• MSZ EN 13139:2006
• Ez az európai szabvány meghatározza a természetes,
mesterséges és újrahasznosított anyagokból nyert
olyan adalékanyagok és kőlisztek, valamint ezek
keverékeinek tulajdonságait, melyeket habarcs
készítésére használnak fel.
• Ilyen habarcsok lehetnek az épületekhez, utakhoz és
építőmérnöki létesítményekhez használatos:
–
–
–
–
–
–
–
a) falazóhabarcs,
b) ágyazó-/kiegyenlítőhabarcs,
c) belső vakolóhabarcs,
d) külső vakolóhabarcs,
e) különleges ágyazóhabarcs,
f) javítóhabarcs,
g) injektálóhabarcs.
Forgalomba hozatal feltétele
Az
építési
termékek
műszaki
követelményeinek,
megfelelőség
igazolásának,
valamint
forgalomba
hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló
3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet
vonatkozik.
A megfelelőségigazolás módozata
A megfelelőséget igazoló dokumentum (ok)
1+
Megfelelőségi Tanúsítvány
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
1
Megfelelőségi Tanúsítvány
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
2+
Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
2
Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
3
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
4
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
• A szabványok két lehetőséget adnak a ZA.
mellékletben: (2+) vagy (4) megfelelőségigazolási módozat alkalmazását.
• Az ÉMI Nonprofit Kft hivatalos ajánlása
szerint egy „szigorított” (4) megfelelőségigazolási módozat megkövetelése lenne
megnyugtató.
• A megfelelőség-igazolással, szállítói
megfelelőségi nyilatkozattal ellátott anyag
a hulladék státuszból kikerülve másod
nyersanyagként szabadon felhasználható.
Felügyeleti ellenőrzés
A 3/2003. (I. 25.) együttes rendelet alapján a
termékek
– az előírt műszaki követelményeinek teljesítését
– a termékre vonatkozó megfelelőség igazolás meglétét
– az ennek alapját képező műszaki specifikációra való
hivatkozás megalapozottságát a szállítónál és a
felhasználónál
az építésfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi
hatóság
külön jogszabályokban meghatározott módon
jogosult ellenőrizni.
A megfelelőség-igazolással el
nem látott letört anyag,
valamint a hulladék
kezelésen át nem esett
építésből, bontásból
származó anyag továbbra is
hulladéknak tekinthető!
Építési, bontási hulladékból
építési termék
A folyamat lépései:
• aprítás
• osztályozás
• előkezelés
• első típusvizsgálat és folyamatos ellenőrzés
• minősítés, hasznosíthatóság, a
megfelelőség igazolása
• értékesítés
Szállítói megfelelőségi nyilatkozat
kiadásának feltétele
• a gyártónak igazolni kell az általa gyártott
alapanyag műszaki tulajdonságait
• a gyártónak üzemi gyártásellenőrzési
rendszert kell működtetni
• el kell végezni az első típusvizsgálatot (cél,
hogy a felhasználó a terméknek a
felhasználási terület szempontjából
valamennyi fontos tulajdonságát ismerje)
Első típusvizsgálatok,
Termékszabványok szerinti
lényeges tulajdonságok
MSZ EN 13242:2002+A1:2008 ZA1 melléklete:
Szemeloszlás, szemnagyság (D=90 mm-ig)
Szemalak
Finomrész minősége
Kőzetfizikai tulajdonságok
– Fagyállóság
– Kopásállóság, aprózódás (Los Angeles, mikro-Deval)
• Kémiai követelmények (Kloridok, szulfátok, stb.)
• Környezetszennyezés (veszélyes anyag-tartalom pl.
toxikus fémek, PAH, TPH, stb)
•
•
•
•
•
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Első típusvizsgálatok az
ÉMI Nonprofit Kft.-nél
ÉMI Nonprofit Kft.
• az ország legnagyobb, komplex építő- és
építőanyagipari, jóváhagyó, vizsgáló, ellenőrző,
tanúsító, illetve szakértő és innovációs
intézménye
• Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) és
Építéstudományi Intézet (ÉTI) jogutódja
• kiemelt felelőséggel és feladatkörrel rendelkezik
• tevékenység az építő- és építőanyagipar egész
területén
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
A megfelelőség igazolását az ÉMI
Nonprofit Kft. – tanúsításra, ellenőrzésre
és vizsgálatra – a GKM által kijelölt és az
Európai Bizottságnak bejelentett
(notifikált) szervezetként (Notified body
number: 1415) végzi.
Az ÉMI Nonprofit Kft. ETA és ÉME
kidolgozását is végezheti feljogosított
jóváhagyó szervezetként.
ÉMI Nonprofit Kft.
Budapest, Diószegi út 37.
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
ÉMI Nonprofit Kft.
regionális állomások
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Anyagtudományi Divízió főbb
tevékenysége
• Alkalmassági vizsgálatok
• Építési termékek vizsgálata
• Értékelő és szakreferensi feladatok ellátása (első
típusvizsgálat készítése)
• Építési termékgyártó üzemek és az üzemi
gyártásellenőrzési rendszer alapvizsgálata,
folyamatos felügyelete
• Szerkezet- és anyagvizsgálatok
• Építéskivitelezés műszaki vizsgálata és ellenőrzése
• Mérnöki szakértés és szaktanácsadás
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Anyagtudományi Divízió főbb
tevékenysége
• szerves és szervetlen építőanyagok, elemek és
szerkezetek mechanikai, hidrotechnikai, analitikai,
kémiai, fizikai és alkalmazástechnikai jellemzőinek
vizsgálata
– kötőanyag, habarcs, habarcs adalékanyag, vakolat, ragasztó,
fugázó, tömítőanyag
– friss beton, megszilárdult beton, betontermékek,
könnyűbeton, pórusbeton, beton adalék- és védőszer,
szálerősítésű beton és habarcs
– fémek, acél, betonacél, feszítőhuzal, feszítőpászma,
rögzítőelem, rögzítéstechnika
– falazatok és födémek anyagai, elemei, tetőfedő- és
burkolóelemek (zsindely, égetett agyag, beton
tetőcserép, pala) és kiegészítőik
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Anyagtudományi Divízió főbb
tevékenysége
• szerves és szervetlen építőanyagok, elemek és
szerkezetek mechanikai, hidrotechnikai, analitikai,
kémiai, fizikai és alkalmazástechnikai jellemzőinek
vizsgálata
– hőszigetelő anyag, homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS)
– fal- és járófelületi burkolatok anyagai és elemei
(kerámia, fa, kompozit, rugalmas és laminált, természetes kő,
műkő, műgyanta)
– gipszkarton, kályhacsempe
– építési üveg termékek, építési fa, zsaluelemek (beton, fa
polisztirol stb.)
– hézagtömítő masszák és profilok, vízszigetelő lemezek
– bevonatok (festék, lakk, impregnáló anyag, színezék,
korrózióvédő és tűzgátló bevonat, faanyag védőszerek
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Anyagtudományi Divízió főbb
tevékenysége
• építési technológiák ellenőrzése
• vizsgálattal, ellenőrzéssel és tanúsítással
közreműködik az építési termékek megfelelőség
igazolásában
• építésfelügyeleti munkákban való
közreműködés
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Anyagtudományi Divízió felépítése
• Mechanikai Szakági Laboratórium
–
–
–
–
Központi anyagvizsgáló labor
Cement és habarcsvizsgáló labor
Kerámia, kő, üvegvizsgáló labor
Betontechnológiai labor
• Vegyészeti Szakági Laboratórium
–
–
–
–
Festék, műgyanta és korrózióvédelmi labor
Műanyag labor
Analitikai és szilikát labor
Bitumen labor
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Fémek szakítóvizsgálata
(600 kN és 1500 kN)
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Klimatikus vizsgálatok
építési üveg,bontott tégla
burkolóelemek, habarcs
hőszigetelő anyag, beton
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Nyomó és hajlítószilárdság vizsgálatok
(beton, kerámia, üveg, tetőcserép, habarcs)
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Fagyállósági és vízzárósági vizsgálatok
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Kopásállósági vizsgálatok
(kerámia, kő, beton)
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Újrahasznosított építőanyagok vizsgálata
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Egy konkrét és aktuális példa, hogy
miért is fontos az ellenőrzés…
Idézet egy ingatlanhirdetésből:
(http://ingatlan.com/diosd/elado+haz/csaladihaz/pest+megye+diosd/5897613)
„A terület laza talajminőségének következtében az
ingatlan megsüllyedt. Ezt a folyamatot szakértők
bevonásával kivizsgálták és komoly műszaki
beavatkozással megállították. A süllyedésből eredő
forgalmi értékvesztés miatt az ingatlant féláron
kínáljuk.”
Előzményekből valószínűsíthető okok:
Évtizedekkel ezelőtti bányafeltöltés, anyagtani és
kivitelezési problémák.
Építő hulladékgazdálkodás
Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai
2012. május 16.
Köszönöm a figyelmüket!
Törökné Horváth Éva
divízióvezető
www.emi.hu
E-mail: [email protected]
Telefon: +36 1 372 6135