Transcript biztosítási intézkedés

Sikeres követelésbehajtás
Dr. Pestovics Ilona - 2011. április 19.
1
1. A követelés behajtását elősegítő jogi eszközök
a) Anyagi jogi eszközök: - zálogjog: a kielégítési jog elsőbbségét biztosítja
- végrehajtható közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés alapján: okirat
záradékolása– közjegyzői hatáskör - személyi kötelezett ellen, dologi (zálog)
kötelezett ellen
- fizetési meghagyás pénzkövetelés érvényesítésére, majd végrehajtási lap:
közjegyzői hatáskör – személyi kötelezett ellen, aki lehet egyúttal dologi (zálog)
kötelezett is
- pénzkövetelés érvényesítése iránti per, majd végrehajtási lap: rendes bíróság előtt
– személyi kötelezett ellen, aki lehet egyúttal dologi (zálog)kötelezett is
- kielégítés tűrése iránti per, majd végrehajtási lap: rendes bíróság előtt – csak dologi
(zálog)kötelezett ellen (e két utóbbi összekapcsolható, de lehet a Pp. 127. § szerinti
eljárás is)
- zálogjogosult végrehajtásba történő bekapcsolódása iránti nemperes vagy peres
eljárás: ha az adós ellen harmadik személy kérelmére indult közigazgatási, vagy
bírósági végrehajtási eljárásban lefoglalják a zálogtárgyat – végrehajtást
foganatosító bíróság hatásköre – a foglalással megnyílik a kielégítési jog, tehát nem
szükséges, hogy lejárt tartozás legyen
- zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése: ha a zálogszerződésben így
állapodnak meg a Ptk. 257. § (1), (2), (3) alapján
- zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási eljárásban – ha a felek a zálogszerződésben
2
így állapodnak meg a Ptk 257. § (4) alapján – önálló bírósági végrehajtó hatásköre
-óvadék:
Per, egyéb hivatalos eljárás nélkül is kielégíthető a követelés az óvadék tárgyából.
Óvadék tárgya lehet: - pénz
- bankszámla-követelés
- értékpapír
- külön törvényben meghatározott egyéb pénzügyi eszköz
Óvadék céljára lekötött összegre kizárólag a biztosított követelés behajtása végett lehet
végrehajtást vezetni
Az óvadék jogosultja, vagy az adós kérheti a végrehajtótól az óvadék mentesítését,
amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn, kivéve ha az óvadékkal
biztosított jogügyletet egymással összefonódásban lévők kötötték.
-kezesség: ha a kötelezett a fizetési határidő lejártáig nem teljesít, a kezesnek kell
fizetnie
Fajai: készfizető kezes – az adóssal egyetemlegesen felel
egyszerű (sortartásos) kezes - csak akkor felel, ha a követelés nem hajtható be a
kötelezettől, vagy attól a kezestől, aki őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállalt
kezességet A kezes teljes vagyonával helytállni tartozik a kévetelésért.
Fizetési meghagyással – közjegyzőnél; vagy bíróság előtt szóbeli kereset azonnali 3
tárgyalása, egyezségi kísérletre idézés, per útján érvényesíthető a követelés.
-bankgarancia: A bank önálló kötelezettséget vállal a szolgáltatás kötelezettjével kötött
szerződésben arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek meglétének
igazolása esetén, meghatározott időn belül, meghatározott összeghatárig fizetést fog
teljesíteni a szolgáltatás jogosultja részére. Hárompólusú a jogviszony és két szerződés
alapján jön létre. A feltételek teljesülésének bank felé való igazolása esetén - a
kötelezett külön nyilatkozata és külön eljárás nélkül – a jogosult lehívhatja a
bankgaranciát. A bankgarancia-szerződés alanyai a bank és a kötelezett.
-bankkezesség: A bank vállal kezességet ügyfelének harmadik személlyel szemben
fennálló kötelezettségéért. A kezességi szerződés alanyai a bank és a jogosult.
- fedezetigazolás: A bank az ügyfele kérésére igazolja, hogy a jogosult részére való
fizetés céljára a kötelezett meghatározott összegű pénzeszközeit lekötve (zárolva) tart
meghatározott ideig.
-akkreditív (okmányos meghitelezés): Az akkreditívben konkrétan meghatározott
összeget fizeti a hitelintézet saját nevében, az alapügyletben kötelezett személy
megbízása alapján, ha a jogosult által hozzá meghatározott időn belül, meghatározott
okmányokat benyújtja. Alanyai: a bank és a kötelezett. Nem összeghatár van
meghatározva, mint a bankgaranciánál.
-váltókezesség: A váltóra rávezetett garanciavállaló nyilatkozat, miszerint a
garanciavállaló helyt kívánt állni a váltó kifizetéséért. A váltókezes meghatározott
időtartamra is vállalhatja a váltókezességet (BH. 1995. 117).
4
-váltó:
- Idegen váltó tartalma:
- váltó elnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén
- határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás
- fizetésre kötelezett neve (címzett)
- esedékesség
- fizetési hely
- annak neve, akinek részére, vagy rendelkezésére kell fizetést teljesíteni
- a váltó kiállításának napja és helyének megjelölése
- a kibocsátó aláírása
-Saját váltó tartalma:
- váltó elnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén
- határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalás
- esedékesség
- fizetési hely
- annak neve, akinek részére, vagy rendelkezésére kell fizetést teljesíteni
- a váltó kiállításának napja és helyének megjelölése
- a kiállító aláírása
Érvényesíthető fizetési meghagyás útján – közjegyzőnél; vagy bíróságon a Pp. 127. §
szerinti eljárásban, vagy per útján. Váltóperben az általános szabálytól eltérő rövidebb
határidők érvényesülnek.
5
-biztosítéki célú opció:
Szerződésben vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetére kikötött vételi jog. A
konstrukció lényege az, ha a kötelezett nem fizet a szerződés ellenére, úgy a jogosult a
szerződésben kikötött vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja a kötelezett
tulajdonában álló (a szerződésben) meghatározott vagyontárgyat, ami ezáltal a jogosult
tulajdonába kerül, de a vételárba a jogosult beszámítja a kötelezett tartozását. A bírói
gyakorlat elismeri, mint atipikus jogügyletet, de csak akkor, ha a megállapodás
valamilyen okból nem érvénytelen (semmis, vagy eredményesen megtámadják).
-tartozáselismerés:
A kötelezett egyoldalú írásbeli nyilatkozata arról, hogy tartozik a jogosultnak. Nincs
minősített írásbeli alak kikötve, de célszerű teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni,
s még több előnnyel jár a jogosult szempontjából, ha közokiratba van foglalva.
A bizonyítási kötelezettség megfordul, a jogosultnak nem kell bizonyítania, hogy
követelése áll fenn, hanem a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a követelés nem áll
fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy azt, hogy a szerződés érvénytelen.
-több alanyú kötelem: jogosulti egyetemlegesség: bármelyik jogosult érvényesítheti
a teljes követelést
kötelezetti egyetemlegesség: bármelyik kötelezettel, vagy
mindegyik kötelezettel szemben egyszerre érvényesíthető a teljes követelés
Ha nincs egyetemlegesség: minden kötelezett csak a rá eső összegért tartozik
helytállással. Pl. szerződésben konkrétan meghatározott összeggel, tulajdoni hányad
6
erejéig, hagyatéki tárgyakkal, örökrész erejéig.
-a szerződésben kötelezettként részt nem vevő házastárs felelőssége:
Az egyik házastárs által az életközösség alatt kötött polgári jogi ügyletből eredő
kötelezettségért a másik házastárs a házastársi közös vagyonból ráeső rész értékéig
felel.
A másik házastárs nem felel: - ha nem állt fenn életközösség
- ha a házastárs tiltakozott az ügylet ellen
- ha a jogosult tudta, vagy tudnia kellett, hogy a házastárs
nem járult hozzá az ügylethez
- a különvagyonával
A követelés érvényesítése iránti eljárás egyszerre megindítható mindkét házastárs ellen.
Ha várhatóan ingatlanvégrehajtás is szükséges és az ingatlan házastársi közös vagyon,
amelyre mindkét házastárs tulajdonjoga be van jegyezve, célszerű mindkét házastárs
ellen eljárást indítani, mert végrehajtási jog csak azzal szemben jegyezhető be, aki az
ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Ha várhatóan ingóvégrehajtás elég, úgy nem muszáj a másik házastárs ellen is eljárást
indítani, mert ilyenkor a végrehajtó lefoglalhatja a házastársak közös vagyoni ingóságait
is; s ha a másik házastárs esetleg igénypert indítana, a bíróság a foglalás alóli feloldás
iránti keresetét elutasítaná arra figyelemmel, hogy a házastárs felelős a házastársi
közös vagyonból ráeső rész erejéig.
7
- mögöttes felelősségi szabályok:
- betéti társaság beltagja, közkereseti társaság tagja: a társaság tartozásaiért való
felelősségük egyetemleges és korlátlan
Perelhető csak a társaság, vagy a jogosult választása szerinti beltag, vagy kkt. tag.
Célszerű a társasággal együtt perelni a beltagokat, illetve kkt. tagokat, mert ilyenkor
nem kell külön – külön illetéket fizetni, s időtakarékos az eljárás.
A tagokkal szembeni kielégítési végrehajtáshoz szükséges velük szembeni jogerős,
vagy előzetesen végrehajtható marasztaló határozat és az is, hogy a társaság
vagyonából ne legyen behajtható a követelés, vagy annak egy része. Ha a társaság
ellen felszámolás indult, célszerű érvényesíteni a követelést a felszámolónál, mert
ennek hiánya esetén a taggal szembeni igényérvényesítés sikertelen maradhat.
Biztosítási intézkedés viszont kérhető a beltaggal, vagy kkt. taggal szemben akár
keresetindítás nélkül is, csak az a feltétel, hogy a betéti társasággal, vagy kkt-val
szemben végrehajtható okirat legyen kiállítva. Ilyenkor a biztosítási intézkedés iránti
kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a társasággal szemben kiállította a
végrehajtható okiratot.
- kezesi felelősség (lásd 3. oldalon)
8
-
1. b.) Eljárásjogi eszközök
biztosítási intézkedések (Vht. 185 – 204/A. §):
Fajtái:
 pénzkövetelés biztosítása – ha a kereset pénzfizetésre irányul
Zárlat
- ha a kereset tárgya egyedileg meghatározott dolog
Általános feltétele:
A felperes (jogosult) valószínűsítse, hogy a követelésének későbbi kielégítése
veszélyben van
Speciális feltételek: a Vht 186-189., 193/A. §-okban.
Az általános feltételnek és speciális feltételek egyikének együttesen kell fennállni.
A hatásköri, illetékességi szabályok a Vht. 186-189. §-aiban találhatók.
A biztosítási intézkedés iránti kérelem illetékköteles!
Ha a bíróság elrendeli, azt fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani.
A nem állami, igazságszolgáltatási követelések tekintetében
az önálló bírósági végrehajtó foganatosítja az intézkedést.
Kielégítési végrehajtásban már csak az értékesítési fázis cselekményeit
kell elvégezni.
9
Megszüntetése: Vht. 201. §., 201/A. §.
-perfeljegyzés (1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 64. §):
Csak az Inytv. 64. § (1) bekezdésében felsorolt pertípusok esetén kérhető a bíróságtól a
keresetlevélben vagy a per folyamán a perindítás tényének ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzése egész ingatlanra vagy tulajdoni hányadra – a kereseti kérelemtől függően.
A keresetlevélnek hiánytalannak (tárgyalásra alkalmasnak) kell lennie, az ingatlannyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy ellen (is) kell pert indítani, újkeletű
hiteles tulajdoni lapszemlét kell csatolni.
A bíróság előzetesen végrehajtható végzéssel rendeli el a perfeljegyzést, ha a feltételei
fennállnak. Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) e végzés alapján jegyzi be az ingatlannyilvántartásba. Joghatása az, hogy harmadik személyek csak a perfeljegyzéstől függő
hatállyal szerezhetnek jogokat az ingatlanon.
A perfeljegyzés tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
- részítélet (Pp. 213. § (2), 3/2000 Jogegységi határozat):
-Egyes kereseti kérelemről, a kereseti kérelmek önállóan elbírálható egyes részeiről,
vagy a kereset egészéről lehet részítélettel dönteni, ha a további kérelmek, beszámítási
kifogás viszontkereset tárgyában a tárgyalást el kell halasztani. Az alperes méltányos
érdekeire figyelemmel mellőzhető a részítélet hozatala.
10
ideiglenes intézkedés (Pp. 156. §):
Keresetlevélben, vagy a per folyamán kérhető a keresetben (viszontkeresetben)
foglaltak teljesítésére, az alábbi feltételekkel, amelyek alapjául szolgáló tényeket
valószínűsíteni kell:
közvetlenül fenyegető kár elhárítása végett,
a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása miatt,
a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében
szükséges és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel
elérhető előnyöket.
Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés előzetesen végrehajtható.
Az e tárgyban hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, s a bíróság nincs is kötve a
határozatához, kérelemre hatályon kívül helyezhető végzésben, vagy az ítéletben, e
nélkül pedig az ítélet, vagy a permegszüntető végzés jogerőre emelkedésével hatályát
veszti az ideiglenes intézkedés.
Szerzői jogi, szabadalmi, védjegy ügyben per előtt is helye van ideiglenes
intézkedésnek, az azokra vonatkozó külön törvényekben foglalt feltételekkel.
11
-előzetes végrehajthatóság (Pp. 231. §):
A pénzkövetelés érvényesítésével kapcsolatban:
- tartásdíjban, járadékban, más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítélet,
a lejárt és a jövőbeni szolgáltatásokra is,
- az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,
- közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló
pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az alapjául szolgáló összes körülményt ilyen
okirattal bizonyították.
Jogkövetkezménye: fellebbezésre tekintet nélkül kérheti a jogosult a végrehajtás
elrendelését, ha az ítélet szerinti teljesítési határidő lejárt.
Perköltségre nem lehet elrendelni.
Különösen indokolt esetben mellőzhető, a jövőbeni szolgáltatások kivételével.
Előzetesen végrehajtható még:
-az egyezség
- az ideiglenes intézkedés
- a perfeljegyzés
- a biztosítási intézkedés
12
- végrehajtható közjegyzői okirat:
Közjegyzőtől az okirat záradékolása kérhető, nincs szükség perindításra.
- egyéb közjegyzői okirat jelentősége:
-előzetes végrehajthatóság
- biztosítási intézkedés
- zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása iránti eljárásban nem vitatható
a zálogjog jogalapja és a követelés összege sem
- bizonyító erő
13
2. Igényérvényesítés peren kívül
-Per előtti egyeztetés, peren kívüli tárgyalás:
Jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a per előtt kötelező megkísérelni
a megegyezést. A vállalkozások fogalmát a Pp. 396. § tartalmazza. Ebből következik,
hogy nem feltétele a perindításnak az előzetes egyeztetés, ha az egyik fél nem
vállalkozás, vagy nem jogi személy.
A keresetlevélhez csatolni kell a Pp-ben meghatározott iratokat annak alátámasztásául,
hogy a felperes megkísérelte a jogvita peren kívüli rendezését.
A mulasztás jogkövetkezménye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása.
Speciális perköltség viselési szabály is érvényesül az indokolatlanul mulasztó jogi
személyiségű vállalkozásnak minősülő alperesre vonatkozóan.
A fenti szabályokat a Pp. 121/A. §-a, a 124. § (2) bekezdése, a 130. § (1) i) pontja és a
80. § (6) bekezdése tartalmazza.
Minden más per előtt is célszerű megpróbálni a megegyezést levelezés, vagy
személyes egyeztetés, vagy megbízott útján való tárgyalás során.
- lehet, hogy jogos, vagy jogosnak vélt okból nem teljesít a másik fél,
- adminisztrációs hiba történt,
-csak megfeledkezett a teljesítésről
-átmenetileg nem képes teljesíteni
-nem ismeri a jogosult (esetleg megváltozott) címét, számlaszámát
- nincs befizetési utalványa
14
- Per előtti felszólítás:
Anyagi jogi jelentősége:
Ha a szerződés nem tartalmaz teljesítésre határidőt: a követelést lejárttá teszi – szóban
is elég, de az írásbeli felszólítás megkönnyíti a bizonyítást.
Az írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést.
Eljárásjogi jelentősége:
Per előtti felszólítás hiányában és ha az alperes az első tárgyaláson elismeri a
követelést, a felperes viseli a perköltséget. A kezes a perköltség és a végrehajtási
költség alól mentesül, ha a per előtt nincs felszólítva a teljesítésre. A felszólítás
megérkezését (hatályosulását) is igazolni kell, ha az alperes vitatja.
Jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitájában kötelező a per előtti egyeztetés.
Célszerűségi okok: (lásd a 14. oldalon)
15
belföldi választottbíróság
1994. évi LXXI. tv.
Választottbírósági út:
külföldi választottbíróság
New York-i Egyezmény – 1962. évi 25. tvr.
12/1962. (X.31.) IM. r.
Igénybevételének feltételei:
legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel foglalkozó személy
a jogvita e tevékenységgel kapcsolatos
a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték
( az első két feltétel alól törvény felmentést adhat)
törvény szerint ne legyen kizárt a választottbírósági út
( kizárt: házassági per, származás megállapítása iránti per, egyéb
személyállapoti per, közigazgatási per, munkaügyi per, fizetési meghagyásos eljárás)
A választottbírósági kikötést kötelező írásba foglalni!
Írásba foglaltnak minősül a levél, távirat, egyéb tartós üzenetrögzítésre alkalmas eszköz
útján tett nyilatkozatváltás (egybehangzó akaratkijelentés)is.
Választottbírósági kikötés esetén az igény fizetési meghagyásos eljárásban is
érvényesíthető
16
Választottbíróság és rendes bíróság viszonya:
Mindkét bíróság vizsgálja hatáskörét a kikötés alapján.
Vizsgálni kell: - létrejött-e,
- érvényes-e,
- hatályos-e,
- betartható-e a kikötés ( vonatkozik-e a jogvitára)
Ha a választottbíróság döntése igenlő – lefolytatja az eljárást.
Ha nemleges valamelyik kérdésben – megszünteti az eljárást.
Ha a rendes bíróság döntése igenlő – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül
elutasítja, vagy a pert megszünteti.
 Ha a rendes bíróság döntése nemleges - lefolytatja a pert.
Az alperes érdemi ellenkérelme után már nincs helye permegszüntetésnek.
A keresetlevél választottbírósághoz való áttételének nincs helye!
A választottbíróság se teheti át a kérelmet a rendes bírósághoz!
Ha a felek szerződése érvénytelen, nem biztos, hogy a választottbírósági kikötés is az!
A válsztottbírósági eljárás egyfokú, a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
Csak a választottbíráskodásról szóló törvényben meghatározott okok esetén lehet
rendes bíróságtól kérni a választottbírósági ítélet érvénytelenítését.
A Fővárosi illetve megyei bíróságnak van hatásköre e perre.
E perben a végrehajtás felfüggeszthető.
17
Választottbírósági határozat alapján a megyei, fővárosi bíróságnál végrehajtási lap
kiállítását lehet kérni.
Belföldi választottbírósági eljárás megindítása után a rendes bíróságtól kérhető:
biztosítási intézkedés a Vht. 185. §. és 188.§. alapján
ideiglenes intézkedés a Vbtv. 37. § (1) és (2) bekezdése és a Pp. 156.§ alapján
Külföldi választottbírósági határozat is végrehajtható, ha az nemzetközi egyezményen alapul.
Alkalmazni kell: - a nemzetközi egyezményt
- a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr-t
- a Vht. ide vonatkozó szabályait
A végrehajtás megyei, fővárosi bírósági hatáskörbe tartozik.
A kérelemhez csatolni kell:
- a külföldi határozat eredeti példányát, vagy hitelesített másolatát
- a választottbírósági kikötés eredeti példányát, vagy hitelesített
másolatát
- ezek hitelesített fordítását
Hiteles okirat az, ami a 12/1962. (X. 31.) IM r. 4. §-nak megfelel.
A bíróság tanúsítványt állít ki, ha a határozat végrehajtható.
Ha az erről szóló végzés jogerős, a bíróság végrehajtási lapot állít ki.
A nemzetközi egyezmény felsorolja a végrehajtás megtagadásának okait, amelyekre
az adós hivatkozhat, rendszerint fellebbezés keretében.
18
Békéltető tanács előtti eljárás
1997. évi CLV. tv. (Fgytv.) 18-37/A. §-ai
A kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek tagjaiból
alakulnak a rendszerint 3 fős – kivételesen 1 fős – tanácsok.
Fogyasztói jogviták elbírálása tartozik hatáskörükbe.
Fogyasztói jogvita:
a termék minőségével
a termék biztonságosságával
a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával
a szolgáltatás minőségével
a fogyasztói szerződés megkötésével
a fogyasztói szerződés teljesítésével
kapcsolatban a fogyasztó és a vállalkozás közti jogvita
A fogyasztó és a vállalkozás fogalmát és egyéb fogalom meghatározást a
fogyasztóvédelmi törvény 2. §-a tartalmazza.
Az eljárás rendjének a szabályait
megállapítja:
- a fogyasztóvédelmi törvény
- az országos eljárási szabályzat
- a békéltető testület
A hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 60 napon belüli időpontra
meghallgatást kell kitűzni. Az eljárásban rövid határidők vannak.
19
Az eljárás előtt kötelező a vita békés megoldásának megkísérlése.
A vállalkozás alávetéses nyilatkozatot tehet.
Két módja lehet:
békéltető testületnél
kereskedelmi kommunikációban.
Az eljárás a fogyasztó kérelmére indul.
A kérelem kellékeit az Fgytv. 28. §-a tartalmazza.
Az illetékességi szabályokat az Fgytv. 20. §-a rögzíti.
Az eljárás megindítása megszakítja az elévülést.
A fogyasztó a tanács határozata, ajánlása ellenére is rendes bírósághoz
fordulhat.
Hiánypótlásnak lehet helye.
Ha a békéltető testületnek nincs hatásköre, illetékessége,
a kérelmet megküldi az elintézésre jogosult szervezetnek.
Az eljárás egyfokú, a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
A kötelezést tartalmazó határozat, vagy ajánlás hatályon kívül helyezése iránt
• a fél pert indíthat
•a békéltető testülettel szemben
•a békéltető testület székhelye szerinti megyei bíróságon
•a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül
•az Fgytv. 34. §. (3) bekezdésében előírt okokból,
•s a vállalkozás az Fgytv. 34. §. (4) bekezdésében előírt okból is.
E perben a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtása felfüggeszthető.
20
Információk kereshetők a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium
és a Kereskedelmi és Iparkamara honlapján is.
A békéltető tanács döntései:
a kérelem elutasítása
•más békéltető testület előtt eljárást indítottak
•mediátor előtt eljárást indítottak
•rendes bíróság előtt eljárást indítottak
• a jogvita tárgyában jogerős ítélet született
az eljárás megszüntetése:
•a fogyasztó a kérelmét visszavonja
•a felek közösen kérik
• az eljárás folytatása lehetetlen
•a kérelem megalapozatlan
•egyéb okból nincs szükség az eljárás folytatására
egyezség jóváhagyása
kötelezést tartalmazó határozat
Feltétele, hogy a vállalkozás a döntés meghozataláig magára nézve kötelezőként
elfogadja a tanács határozatát és a kérelem alapos.
ajánlás
Ha a kérelem alapos, a vállalkozás nem fogadta el magára nézve a tanács
határozatát, vagy afelől nem nyilatkozott.
A kötelezést tartalmazó határozat végrehajtási záradékkal látható el,
amelyre a békéltető testület székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak van hatásköre.
A bíróság megtagadja a végrehajtást, ha a békéltető tanács nem fogyasztói jogvitában
21
hozott kötelezést tartalmazó határozatot.
Az ajánlás nyilvánosságra hozható, ha annak nem tesz eleget a vállalkozás.
Mediációs eljárás
2002. évi LV. tv.
A felek közösen a közvetítői névjegyzékből választanak semleges és hozzáértő
közvetítőt, aki kommunikációs stratégiát alkalmazva kísérli meg az egyezség
létrehozatalát.
Igénybevétele önkéntes.
A közvetítői névjegyzéket az IRM vezeti.
A közvetítői eljárás megindulása megszakítja az elévülést.
Az eljárás során kötött egyezség alapján nincs helye végrehajtásnak.
Ha a felek egyezséget kötnek, de a kötelezett nem teljesíti, vagy valamelyik fél
attól el akar térni, fizetési meghagyás, per útján rendezhető az igény.
Ha volt közvetítői eljárás, arra a Pp. 121.§. (4) bekezdés szerint utalni kell a
keresetlevélben. Ha a keresetlevélnek csak ez a hiányossága, az idézés kibocsátása
nélkül nem utasítható el.
A bíróság a per tartama alatt tájékoztathatja a feleket mediátor igénybevételének a
lehetőségéről, ha attól eredmény várható. A mediációs eljárás miatt a peres eljárás
szünetel. Ha egyezség jön létre, a bíróság azt jóváhagyhatja, vagy folytatja a pert.
22
Nem vihető mediátor elé:
személyállapoti vita
közigazgatási határozat felülvizsgálata
társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata
sajtó-helyreigazítás
végrehajtási perre tartozó kérdés
alkotmányjogi panasz
Az eljárási szabályokat a felek és a mediátor közösen határozzák meg
a törvény keretei között.
Ha azért kell perelni, mert a fél az egyezséget nem teljesíti, az általános
perköltség viselési szabály az irányadó,illetve a perköltséget a kötelezett viseli.
Ha a megállapodás ellenére perel a fél, pernyertességétől függetlenül ő
köteles a perköltség viselésére.
Egészségügyi közvetítői eljárás:
A beteg és az egészségügyi szolgáltató között (2000. évi CXVI. tv. alapján)
Az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezség végrehajtási záradékkal
látható el e szervezet székhelye szerint illetékes helyi bíróság által.
23
Fizetési meghagyásos eljárás
Pp. 313-314. §-ai, 2009. évi L. törvény (fmh. tv.)
2010. VI. 1-től a közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárás
Díjat kell fizetni, nem illetéket.
Díjalap: a főkövetelés összege; a díj mértéke: 3 %,
legalább 5000 Ft, illetve felenként legalább 1000 Ft., legfeljebb 300.000 Ft.
Perré alakulásnál az illetékbe be kell számítani a díjat.
1.000.000 forint alatti követelést kötelező fizetési meghagyás útján, vagy
a Pp. 127. § szerint érvényesíteni.
Ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert idézési címe:
fizetési meghagyás nem bocsátható ki,
az igényt keresetlevéllel kell érvényesíteni.
Bármely közjegyző illetékes, de nem jár el a kizárt vagy a mentesített közjegyző.
A kérelem előterjeszthető szóban, papír alapon, elektronikusan.
Jogi képviselő és jogi személy csak elektronikusan adhatja be a kérelmet.
Az ügyintézés elektronikus feldolgozással történik a MOKK számítógépes
rendszerében.
A kérelem kötelező kellékeit az fmh. tv. 10-11.§, 20. § (1)-(2) bek. és a 21. § (1) bek.
tartalmazza.
A meghatalmazást a kérelemre kell rávezetni, a kérelemhez melléklet nem csatolható
Az eljárásban nincs beavatkozás, a jogutódlást kivéve perbehívás, perbevonás, szünetelé
24
felfüggesztés, bizonyítás, személyes meghallgatás.
Elutasítási okok: fmh. tv. 24.§ (1) bek. a)-l) pont
Eljárás megszüntetési okok: fmh. tv. 34. § (1) bek a)-f. pont, 30. § (2) bek.
A fizetési meghagyás tartalma: fmh. tv. 27. (1) a)-h) pont
Az ügyintézési határideje15 nap, elektronikus kérelem esetén 3 nap.
Az ellentmondással határidőben meg nem támadott fizetési meghagyás
alapján végrehajtási lap kiállítását lehet kérni a közjegyzőtől. Díja: a díjalap 1%-a,
legalább 5.000 Ft., legfeljebb 150.000 Ft.
Az ellentmondás határideje a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap.
Kézbesítési vélelem beállta esetén a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított
15 napon belül a kötelezett kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet és
ellentmondást terjeszthet elő, de köteles megfizetni a jogosult által előlegezett
végrehajtási költséget is. E nélkül a közjegyző elutasítja az ellentmondást.
A költség előlegezése esetén a közjegyző felfüggeszti a végrehajtást.
Ellentmondás folytán az eljárás perré alakul, az ügyintézés bírósági hatáskörbe kerül.
Szabályait a Pp. 315- 323. §-ai tartalmazzák.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben biztosítási intézkedést is
lehet kérni, ha fennállnak a Vht. 185. §. és a Vht 187. §. (1) bek. c) pontja
szerinti feltételek. Díja: a díjalap 1%-a, legalább 5.000 Ft., legfeljebb 30.000 Ft.
25
Szóbeli kereset azonnali tárgyalása, egyezségi kísérletre idézés (Pp. 127. §)
Nyomban tárgyalást kell tartani, ha a felek együttesen megjelennek a bíróságon a
keresetlevél jegyzőkönyvbe vétele végett, egyezséget is köthetnek, ilyenkor a bíróság
nyomban dönt az egyezség jóváhagyásáról is. Kizárólagos illetékességet kivéve, nem
érvényesül illetékességi szabály, így se áttételnek, se elutasításnak nincs helye.
A felperes egyezségi kísérletre idézést is kérhet, de csak a hatáskörrel és
illetékességgel bíró helyi bíróságtól.
Egymillió forintot meg nem haladó perértékű ügyben a közjegyző hatáskörébe tartozó
fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem helyett is igénybe vehető a két
jogintézmény.
Az illeték a perérték 1 %-a, legalább 3000, legfeljebb 15000 forint.
26
3. Peres eljárás
Keresetlevéllel indul
Az illeték a főkövetelés 6 %-a, minimum 7.000 forint, maximum 900.000 forint.
A keresetlevél kötelező kellékei: Pp. 121. §. (1) bekezdés
Ha a kérelem hiányos, hiánypótlásra adják vissza,
vagy hiányos tartalma alapján intézik el.
Ha jogi képviselő adja be hiányosan, idézés kibocsátása nélkül elutasítják.
Ha több személy tartozik, célszerű együtt perelni őket:: időtakarékosság,
illeték vonzata is lehet – pl. több adós, adós-kezes,
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – bt. beltag, kkt. tag
Költségkedvezmények:

költségmentesség

költségfeljegyzési jog

illetékmentesség

illetékfeljegyzési jog
Jogi személy nem kaphat költségmentességet!
Ügyelni kell:

perbeli jogképességre, perbeli legitimációra

kötelező perben állásra

hatáskörre, illetékességre

pertárgyértékre
27
Jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitájában
a keresetlevél benyújtása előtt kötelező a jogvita
peren kívüli rendezésének megkísérlése! (Pp. 121/A. §.)
Módja:
peren kívüli egyeztetés írásban (pl. levélváltás)
peren kívüli tárgyalás (jegyzőkönyv)
közvetítői eljárás
A keresetlevél mellékleteként kötelező benyújtani az ezt igazoló okiratokat.
Hiánya a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását vonja maga után.
A szabály nem vonatkozik:
a betéti társaságra,
a közkereseti társaságra,
az egyéni vállalkozóra,
ha a szervezet jogi személy ugyan, de nem minősül vállalkozásnak
a fizetési meghagyásból perré alakult eljárásra,
ha a keresetindítás határideje maximum 60 nap
különleges eljárásokban
nemperes eljárásokban, hacsak külön törvény másképp nem rendelkezik.
Főszabály szerint harmincmillió forint és a fölötti értéknél a megyei bíróság
hatáskörébe tartozó ügyekben is kötelező a jogi képviselet!
A fizetési meghagyásból perré alakult eljárás egyszerűsített szabályok
alapján zajlik. (Kisperértékű ügyek szabályai - Pp. Ötödik rész)
28
Perhatékonysági kérdések
Tárgyalás előkészítés:
a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz forduljanak
csatolják a meghatalmazást
nyilatkozataikat határidőben tegyék meg
a perértéknek megfelelő illetéket róják le
a bizonyító fél az ellenfél által vitatott tényállási elemekre alkalmas bizonyítást
ajánljon fel a bíróság által megszabott határidőben
kérjenek biztosítási intézkedést, ideiglenes intézkedést, perfeljegyzést, részítéletet,
közbenső ítéletet (ha a feltételei fennállnak)
részítélet az egész keresetre kérhető (3/2000 jogegységi döntés!)
törekedjenek egyezségre
kerüljék a keresetváltoztatást, ha lehetséges, akkor is, ha a törvény megengedi
a tényállítások, bizonyítékok legyenek összhangban az érvényesíteni kívánt joggal és
kereseti kérelemmel
ha a bizonyítás sikere eleve reménytelen, kerüljék a jogvitát
a jogvitára irányadó hatályos jogszabályok alapján pereljenek
az eljárás elhúzódása, vagy szabálytalansága kifogással támadható
ha több fizetésre kötelezett van, együtt pereljék őket
29
Gyakori alperesi ellenkérelmek, kifogások, viszontkereset
szerződés nem jött létre
szerződés érvénytelen
felperes nem teljesített
felperes hibásan teljesített
felperes késedelmesen teljesített, mint kötelezett,
felperes, mint jogosult késedelme
elévülési kifogás
beszámítási kifogás
visszatartási jog gyakorlása
kezes sortartási kifogása
alperes felelőssége nem áll fenn (pl. kártérítés, jótállás,
házastársi felelősség, egyéb mögöttes felelősség)
alperesi felelősséget kimentő okra hivatkozás
felperes tartozik, nem az alperes
felperesnek nincs kereshetőségi joga
30
Bizonyítás:
a bíróság általában a felek kérelmére rendeli el, hivatalból nincs helye
szabad bizonyítási rendszer
nem kell bizonyítani
•köztudomású tényeket,
• az ellenfél által nem vitatott tényeket,
•s amiről a bíróságnak hivatalos tudomása van,
a bíróságnak előzetes tájékoztatási kötelezettsége van:
• a bizonyítandó tényekről
• a bizonyítási kötelezettségről
• a bizonyítási indítvány előterjesztésének határidejéről
• a bizonyítatlanság, a mulasztás következményeiről
a bizonyítékokat már a keresetlevélben is meg kell jelölni
a további bizonyítás függ az alperes ellenkérelmétől, s attól,
milyen tényállításokat vitat
a bíróság a bizonyítékok együttes mérlegelésével dönt
e döntés támadható, pl.:
•ha a mérlegelésben logikai hiba van
•a bíróság valamely bizonyítékot indokolatlanul nem vett figyelembe
•a felajánlott bizonyítást indokolatlanul mellőzte
•iratellenes a megállapítás
•a bizonyítékokat tévesen értékelte
31
Előzetes bizonyítás
Pp. 207-211. §-ok
Per előtt és per alatt is helye van az alábbi esetekben:
•valószínű, hogy később nem lenne sikeres, vagy jelentős nehézséggel járna
•valószínű, hogy elősegíti a per gyors befejezését
•kellékszavatosság esetén
•ha külön jogszabály megengedi
Ha a per folyamatban van, e per bírósága jár el.
Per előtt a kérelmező lakhelye szerinti bíróságtól kell kérni, vagy attól a bíróságtól,
amelynek székhelyén legcélszerűbben lefolytatható.
Eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja.
Közjegyzőtől is kérhető előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő
kirendelése is, ha nincs per, vagy büntetőeljárás folyamatban.
A Pp. 207. §. szerinti eseteken kívül akkor is, ha a kérelmezőnek a bizonyíték
beszerzéséhez jogi érdeke fűződik.
(2008. évi XLV. tv. az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról)
32
Az okiratok szerepe:
Mellőzhető az egyéb bizonyítás, ha a tényt okirat tartalmazza.
Közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat elegendő a tény
bizonyítására, de ellenbizonyításnak helye van
Egyszerű okiratba foglalt tényt egyéb módon is bizonyítani kell, ha azt
az ellenfél vitássá teszi, vagy a bíróság szükségesnek tartja.
Ha az okiratnak (pl. szerződés) mellékletei vannak, csatolni kell
(gyakran előfordul, hogy elmarad)
AZ OKIRAT FELHASZNÁLÁSA A PERBEN:
Az okiratot a bizonyító félnek kell csatolnia.
Ha az ellenfélnél van, a bizonyító fél kérheti, hogy a bíróság kötelezze
annak bemutatására, vagy kiadására.
Így ha:
•a fél érdekében állították ki
•a félre vonatkozó jogviszonyt tanúsít
•az ilyen jogviszonyra vonatkozó tárgyalás tanúsít.
Nem lehet kérni magánfeljegyzést, belső (magáncélú) elszámolást.
Perben nem álló személyt tanúként kell kihallgatni, s ő köteles az
okiratot felmutatni
A bíróság szerzi be a fél indítványára, ha a félnek nem adják ki
Okirat megtekintése szemle útján, ha nem vihető a bíróságra
Az államtitkot, szolgálati titkot, üzleti, hivatali titkot képező okiratok
perben való felhasználására speciális szabályok vonatkoznak.
33
Figyelem:
Különbség van az okirat hitelesítése és az aláírás hitelesítése között!
Okiratot bárki hitelesíttetheti.
Az okirat hitelesítés az okirat tartalmi egyezőségét tanúsítja.
Aláírás hitelesítés történik, ha az aláíró a hitelesítő előtt személyesen ír alá,
vagy személyesen ismeri el, hogy az aláírás tőle származik.
Közjegyző által hitelesített egyszerű okirat nem közokirat és
nem teljes bizonyító erejű magánokirat!
Elektronikus okirat is lehet közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat.
Elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás: 2001. évi XXXV. Tv.
Ügyvédi ellenjegyzés: ügyvédségről szóló tv.
Közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat jelentősége:
Bizonyító ereje erősebb, mint az egyszerű okiraté.
Közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt pénzbeli követelést
tartalmazó ítéletet előzetesen végrehajthatóvá kell nyilvánítani (Pp. 231. §.e.).
Közjegyzői okirat, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján biztosítási intézkedésne
lehet helye (Vht. 187. §. (1) c., 188. §(1)).
Közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal látható el Vht. 23/C. § (1), és (3) bek.
Közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat a közös tulajdon árverés útján való
megszüntetéséről – záradékolható (Vht. 22. §. d) pont, 23/C. § (4) bekezdés).
Közokirat zálogjogról: zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódása
34
iránti nemperes eljárásban nem vitatható a zálogjog (Vht. 114/A. §. (4).
4. Bírósági végrehajtás
(Vht.- 1994. évi LIII. tv.)
Végrehajtást elrendelő, végrehajtást foganatosító bíróság (Vht. 225. (6)
Közjegyző is rendelhet el végrehajtást (Vht. 16. § a), i),23/C. § (1)-(4)
A végrehajtás foganatosítása szakában is vannak olyan cselekmények,
amelyek a végrehajtást elrendelő bíróság feladatát képezik.
ingó egyenérték megállapítása
végrehajtás megszüntetése a Vht. 56. §. (1) alapján
visszvégrehajtás
közös tulajdon megszüntetése esetén az árverési vételár, az árverési feltételek
módosítása
biztosítási intézkedés megszüntetése
Végrehajtható okiratok (a téma szempontjából)
foganatosító
végrehajtási lap
bírósági végrehajtó
okirat végrehajtási záradékolása
bírósági végrehajtó
közvetlen bírósági letiltó végzés
munkáltató
átutalási végzés
pénzügyi intézmény
35
Behajtási módok:
Fizetési számláról: átutalási végzéssel – végrehajtást elrendelő bíróság, vagy közjegyző
hatósági átutalási megbízással (végrehajtói inkasszó) – végrehajtó
Foganatosítja: az adós pénzforgalmi szolgáltatója
Munkabérből, nyugdíjból: közvetlen bírósági letiltó végzéssel végrehajtási lap helyett,
vagy közvetlen bírósági felhívással – végrehajtást elrendelő bíróság
végrehajtási záradék helyett közvetlen bírósági leltiltó végzéssel –
végrehajtást elrendelő bíróság
közjegyzői letiltó végzés végrehajtási lap helyett, záradék helyett
végrehajtói letiltás – végrehajtó
Foganatosítja: az adós munkáltatója
Ingóból, végrehajtás alá vonható jogból, ingatlanból:
közjegyző vagy végrehajtást elrendelő bíróság által kiállított
végrehajtási lap alapján foganatosítja a végrehajtó
közjegyző vagy végrehajtást elrendelő bíróság által záradékolt36okirat
alapján foganatosítja a végrehajtó
Jogorvoslatok a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban:
-végrehajtási lap visszavonása – közjegyző, végrehajtást elrendelő bíróság
- végrehajtási záradék törlése – közjegyző, vagy végrehajtást elrendelő bíróság
- végzés ellen – fellebbezés (hacsak a törvény ki nem zárja)
- felülvizsgálati kérelem – külföldi határozatokra vezetendő tanúsítvány iránti kérelem
tárgyában hozott másodfokon jogerőre emelkedett határozat ellen
Jogorvoslatok a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban:
- végzés ellen – fellebbezés (hacsak törvény ki nem zárja)
- végrehajtási kifogás a végrehajtó törvénysértő intézkedése, vagy mulasztása miatt –
végrehajtást foganatosító bíróság bírálja el
- felülvizsgálati kérelem – ingatlanárverés megsemmisítése tárgyában hozott
másodfokon jogerőre emelkedett végzés ellen
Végrehajtási perek:
-végrehajtás megszüntetése, korlátozása
-igényper
-követelés behajtása iránti per
-foglalás tűrése iránti per
37
5. A per,a végrehajtás és a felszámolás viszonya:
Ha a per megindítása után kerül felszámolás alá az adós: folytatni kell a pert (nemperes
eljárást), de be kell jelenteni a felszámolási vagyonnal kapcsolatos követelést a
felszámolóhoz, mert végrehajtást nem lehet elrendelni a marasztaló határozat ellenére,
sőt a hitelezői igényként történő egyéves határidőben való bejelentés elmulasztása
jogvesztést eredményez.
Felszámolás közzététele után nem lehet pert indítani az adós ellen a felszámolási
vagyonnal kapcsolatos követelés iránt.
Felszámolás közzététele után végrehajtást nem lehet elrendelni a felszámolási
vagyonnal kapcsolatos követelés iránt, a már megindult végrehajtást pedig a
végrehajtást foganatosító bíróságnak haladéktalanul meg kell szüntetnie. Mindez
vonatkozik a biztosítási intézkedésre, mint speciális végrehajtásra.
Felszámolás alatt álló társaság által indított perben a felszámolás kezdő időpontjában
fennálló követelést beszámítási kifogással csak akkor lehet érvényesíteni, ha a
követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt, a felszámolási
eljárásban pedig hitelezőnek kell minősülnie.
Egyébként pedig a felszámolási vagyonnal kapcsolatos követelések csak a felszámolási
eljárás keretében érvényesíthetők. A követelés kielégítésére a felszámolási törvény
szerint, nem pedig a Vht. szerint kerülhet sor.
A felszámolási vagyont nem érintő követelések az általános szabályok szerint
érvényesíthetők.
38
6. Az adós megszűnése utáni jogi lehetőségek:
- Pernek nincs helye, mert a fél jogképessége megszűnt. A fél jogutód nélküli
megszűnése miatt permegszüntetésnek van helye.
- Ha a cégjegyzékből törölt adósnak van lefoglalható vagyontárgya, a végrehajtást kérő
kérheti a végrehajtótól a végrehajtás folytatását, s a végrehajtást kérő előlegezi az
ügygondnok költségeit, a végrehajtó az adósnak ügygondnokot rendel, majd folytatja az
eljárást.
- Vagyonrendezési eljárás: Nemperes eljárás, ami a cégjegyzékből törölt cég utolsó
bejegyzett székhelye szerinti megyei bíróság hatáskörébe tartozik.
- Akkor van helye, ha utóbb vagyontárgy kerül elő és nincs folyamatban végrehajtás a
törölt cég ellen. Az kérheti az eljárás lefolytatását, akinek követelése áll fenn a
vagyontárgyra vonatkozóan. Szabályait a 2006. évi V. törvény IX. fejezete tartalmazza.
Igényérvényesítés fedezetelvonás esetén:
A Ptk. 203. § szerinti feltételek megléte esetén a hitelező pert indíthat a fedezetelvonó
szerződés alanyaival szemben, s kéri, hogy a bíróság annak tőrésére kötelezze őket,
hogy a követelést a szerződéssel elvont vagyontárgy bírósági végrehajtás útján való
értékesítéséből kielégíthesse. A fedezetelvonó szerződés a hitelezővel szemben
hatálytalan. Amennyiben az lenne megállapítható, hogy a szerződés semmis és a
szerződéskötést megelőző állapot helyreállítható, a hitelező ilyen irányú keresetet
előterjeszthet, mert jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vagyontárgy visszakerüljön az
39
adós tulajdonába, s az adóssal szemben folyó végrehajtást foganatosítani lehessen
a
vagyontárgyra.