Transcript 4/A Témakör: Jogi alapismeretek

4/A Témakör: Jogi
alapismeretek
Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a
büntetés ésszerűsége
Fogalmak:
Középszint Emelt szint
a jogegyenlőség elve, jogsérelem,
jogorvoslat, büntetés, büntetőeljárás, a jogok
korlátai (mások jogai,bűncselekmény)
a szerződések alapvető formai és tartalmi
követelményei, a jogorvoslati lehetősége
Jogi norma, jogszabály, jogrend, jogrendszer
Az emberi közösségek mindig is védekeztek a létüket vagy tagjaik
életét, testi épségét,
egészségét veszélyeztető, az egyén, illetve a közösség tevékenységét
akadályozó
magatartások ellen. Az állam kialakulása előtt ezt a szabályozó
funkciót az erkölcsi-etikai
normák, az illemszabályok és a közösségben kialakult szokások
töltötték be.
Az állam megjelenését követően a magatartás szabályozásának egy
sajátos új formája jelent
meg: nevezetesen a jogi norma. A jogi normában testet öltött
magatartásszabályok alapvetôen
különböznek a korábbi erkölcsi-vallási, szokás-alapú normáktól: a jogi
normát az állam
alkotja, és a benne rögzített magatartásszabályok betartását saját
hatalmi apparátusával
kikényszerítheti.
A jog tehát állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános
magatartási szabály
Jogi norma (jogszabály): konkrét cselekvési mintát határoz
meg legitim állami kényszer kilátásba helyezésével
Jogrendszer: egy adott állam tételes jogszabályainak
összessége
Jogforrások:
¨ Alkotmány: 1949. évi XX. tv.
¨ Törvények (Országgyűlés alkotja)
¨ Kormányrendeletek
¨ Miniszterelnöki, miniszteri rendeletek, MNB elnökének
rendelete
¨ Önkormányzati rendeletek (csak az ÖK területén hatályos)
A polgári ügyekben eljáró bíróságok
Első fokon:
- helyi bíróságok (városi bíróság, kerületi bíróság)
- megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi
perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja az
ötmillió Ft-ot.
Másodfokon:
- helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben: megyei bíróság
(Fővárosi Bíróság)
- megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélőtábla
- az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság.
Vajon a bűn elkövetését miért bünteti a társadalom?
Mi a büntetés célja?
Mit jelent a büntetés arányossága?
Milyen alternatív formái vannak a büntetésnek?
- szakrális
büntetés
- talio elv
- Platon igazságos
megtorlás
- középkor elrettentés
felvilágosodásjogbiztonság
- 1978. BTK
A hatályos törvény szankciórendszere
A büntetési nemek
Főbüntetések
Szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés (Btk.4052.§§)
Mellékbüntetések
Közügyektől, foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, kitiltás,
kiutasítás, pénzmellékbüntetés (Btk. 53-65.§§)
A büntetés célja ma
A Magyarországon hatályos 1978. évi büntetõ törvénykönyv szerint
―a táradalom védelme
érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövetõ, akár más,
bűncselekményt követhessen
el.‖
A büntetõjogi büntetés kilátásba helyezése, a fenyegetettség
megelõzési célt szolgál, illetve
erõsíti a jogállamiság elvét. Az elkövetõ tudja az elkövetéskor, hogy
bűnt követ el és azt
mivel fogják büntetni, gyakorlatilag a jogbiztonság követeli meg ezt.
A bíróság által kiszabott büntetés megerõsíti az igazságosság
eszméjét és annak közösségi tudását, befolyásolja a társadalom
tagjainak és az elkövetõnek a gondolkodását.
A végrehajtás pedig a nevelést, a reszocializációt hivatott biztosítani.
Példa:
Milyen változtatás szerepel a törvényben?
Van-e visszatartó ereje a büntetés növelésének? Gyűjts a statisztikai adatok
alapján érveket mellette és ellene!
1. A három csapás törvény
Az elfogadott törvénymódosítás beemeli a Btk.-ba a "három csapás"
bevezetését. E törvénymódosítás "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb
bűncselekmény" büntetési tételének
felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy
elleni erőszakos bűncselekmény.
További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa
a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a
törvény szerint valamelyikre
életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig
tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének
nincs helye - mondja ki a jogszabály.
A zárószavazás előtt az Országgyűlés összhangba hozta a Btk. két
paragrafusának büntetési tételeit, így az intézkedést végrehajtó rendőrt
vagy pénzügyőrt, továbbá a közfeladatot ellátó
pedagógust, nevelőt, oktatót megtámadót ugyanolyan mértékben büntetik,
azaz egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó
szabadságvesztéssel.
A parlament a Btk.-módosítás részeként változtatott a
holokauszttagadásról szóló passzuson is, és kimondta, hogy aki nagy
nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista
rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni
cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen
színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(Korábban azt mondta ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság előtt
a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt
tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.)
Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/23205#ixzz12GRMPl21
A fogvatartottak létszáma 2007
A fogvatartottak létszáma 2007.
Magyarországon
A fogvatartottak iskolai
végzettsége, 2009
A fogvatartás Magyarországon elítéltenként körülbelül
kétmillió forintjába kerül a költségvetésnek. Fejenként és
évente. Ebből a pénzből három munkanélkülit lehetne
minimálbéren foglalkoztatni. Az Egyesült Államokban egy
elítéltre többet kell költeni, mintha a legdrágább és legjobb
amerikai egyetemre járatnák teljes tandíjjal. Ezek a költségek
bizonyos aggályokat keltenek a börtönbüntetés
ésszerűségével kapcsolatban. S ezek a kétségek csak
fokozódnak, ha meggondoljuk, hogy a börtönből kikerülők
jelentős része megmarad a bűnözői pályán. A betöréses
bűncselekmények elkövetőinek kétharmada bűnismétlő,
harminc százaléka visszaeső.
II. Példa
Vita az eutanáziáról
SZABAD-E EGY ANYÁNAK MEGÖLNIE GYERMEKÉT?
Egy különös haláleset évekkel ezelőtt mélyen felkavarta a magyar közvéleményt:
egy gyermekét egyedül nevelő anya vízbe fojtotta tízéves kislányát, mivel az
gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Egy képes hetilap tanúsága szerint így
vallott a tragédiáról:
Kislányom egészségesen született, és ki lencéves koráig - a szokásos
gyermekbeteg ségeken kívül - teljesen egészséges volt. Ép pen a harmadik osztályt
kezdte az iskolában, amikor egy ismeretlen betegség támadta meg. Magas láza
volt és állandóan hányt. El vittem orvoshoz - akkor már csak ketten voltunk, mert
előző évben váltam el a fér jemtől, aki más városba költözött, és nem nagyon
törődött a gyerekkel -, s az küldöz getett mindenhová bennünket.
Kivizsgálás ról kivizsgálásra jártunk, de nem tudták megmondani, hogy mi baja.
Végül kiderült, hogy a kislánynak nagyon speciális betegsé ge van, amely a
legritkábbak közé tartozik a földön: a saját immunrendszere támadta meg. Ez a
betegség az orvostudomány mai állása szerint teljességgel gyógyíthatatlan. Még a
fájdalmakat sem tudják igazán csillapítani. Mert akkor már egyre nagyobb
fájdalmai voltak, lesoványodott, kihullott a haja, s már többet volt kórházban, mint
otthon. Két évig csináltuk ezt a szenvedést, kórházról kórház ra jártunk,
természetgyógyásztól csodadokto rig mindent kipróbáltunk. Minden hiába! Egy re
csak fogyott, egyre gyengébb és kiszolgáltatottabb lett. Én meg már az őrület
határán jártam. Kiléptem a munkahelyemről, fokoza tosan feléltünk mindent. Már
csak ő tartotta bennem a lelket, mert nagyon bizakodott, hogy meg fog gyógyulni.
Sokat segítettek barátaink is, az osztálytársai is rendszeresen látogatták a
kórházban is meg otthon is.
Aztán valami „eltörött" benne. Fájdalmait egyre nehezebben lehetett
csillapítani, sokszor órákig vergődött az ágyban hangosan jajgatva. Én
meg ott álltam tehetetlenül Senkinek nem kívánom azt az érzést.
Egyik tiszta pillanatában azt mondta - bele is írta a naplójába -, hogy
nem bírja tovább, "menjünk föl a tetőre és ugorjunk le" - mondta Aztán
meg olvasta valahol, hogy valaki hajszárítót dobott a kád vízbe,
amelyben fürdött, és úgy halt meg.
Könyörgött, hogy tegyem meg vele én is. Akkor még nem tudtam, nem
akartam megtenni, de amikor a következő vizsgálat után közölte a
doktor úr, hogy ő itt már nem tud mit tenni, s láttam, hogy egyre
nagyobb fájdalmai vannak. Éppen fürdött, amikor rátört egy irtózatos|
fájdalomroham, amitől elájult. Én meg már nem emeltem ki a fejét.
Miután meghalt, kiemeltem a kádból, virágokat tettem köré, majd
elmentem a remdőrségre.
Úgy gondolom, jogom, sőt kötelességem volt megtenni. Én szültem, én
akartam, hogy legyen.
Életre, örömre. Nagyon szerettem. Nem bírtam elnézni, hogy egyre
jobban szenved. És már ő sem akart így élni. Az anyja vagyok, meg
kellett tennem. (Lányi András- Jakab György: Erkölcsi
esettanulmányok)
Mi az eutanázia?
Magyarországon milyen jogi szabályozás van érvényben?
Milyen emberi jogokat mérlegelnek az eutanázia kapcsán?
Hogyan ítélhetjük meg az esetet?
Háttérinformációk
Az eutanázia szó az eu (jó) és a Thanatos (a görög mitológiában a halál istene)
szavakból származtatható. Orvosetikai meghatározás alapján az eutanázia
végrehajtásának módja szerint aktív és passzív eutanáziát különíthetünk el. Aktív
az eutanázia, ha az orvos tesz valamit, ami
megrövidíti a beteg életét, míg passzív eutanázia esetén az orvos elmulaszt
megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabbítaná. Aktív eutanázia esetén
tehát az orvos megöli a beteget,
passzív eutanázia esetén csak hagyja meghalni.
…
Binder Györgyi 1993 szeptemberében végzett gyógyíthatatlan betegségben
szenvedő, nagyfokú fizikai fájdalomnak kitett 11 éves lányával, gyermeke
kérésére. A kislány fürdővizébe egy működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá
nyomta a gyermekét, aki néhány
másodpercen belül meghalt. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság
kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre
felfüggesztette. Az ügyészi fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995
októberben úgy döntött, hogy
az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a vádlottnak le kell töltenie.
Az ítélet szerint, ha a büntetőjogi szabályozás lehetőséget adott volna az
eutanáziára, azt akkor is egyértelműen az orvos és a beteg viszonyára kellett
volna leszűkíteni. A bíróság kitért arra is, hogy a magyar büntetőjog a passzív
eutanázia megítélésében is szigorú, ilyen
esetekben emberölés állapítható meg.
Az LB ítélete után Binder Györgyi a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért;
Göncz Árpád akkori államfő 1996 májusában négy évi próbaidőre felfüggesztette
az asszony börtönbüntetésének végrehajtását.
A kegyes halál kérdése Magyarországon 2001 februárjában, az úgynevezett fekete
angyal-ügy kapcsán került újból az érdeklődés középpontjába, bár a bíróság szerint a
fővárosi Nyírő Gyula kórház volt nővére nem eutanáziát hajtott végre. A nővért
emberölésért, illetve annak kísérletéért 2002 decemberében kilenc évnyi
fegyházbüntetésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság.
Magyarországon az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény szerint a beteg minden
olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos
vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratban,
írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.
A törvény szerint az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak
abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved,
amely az orvostudomány
mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. …
…
Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az
eutanáziát, míg más államokban jelképes szankciókat szabnak ki a kegyes halált
választók segítőire. Svájcban
nincs törvény az eutanáziáról, egy zürichi klinikán az utóbbi 4 évben mintegy 150
ember, köztük az idén az első brit kapott segítséget az önként választott halálhoz.
Nagy-Britanniában ugyanis az eutanázia-tilalom megsértői 14 évig terjedő
börtönbüntetésre számíthatnak.
Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága nem ismerte el sem a végső
önrendelkezést mint alapvető alkotmányos jogot, sem pedig azt, hogy a polgárokat
hátrányosan érinti az a törvényi rendelkezés, amely bünteti az orvos aktív
közreműködését a halál siettetésében.
Hollandiában 1973-ban alakult meg az Eutanázia Társaság, miután egy orvosnőt
súllyosan beteg édesanyjának megöléséért bíróság elé állítottak (Boven
doktornő egy hét felfüggesztett börtönt kapott egy év próbaidővel). A
tárgyaláson – amely precedens értékűvé vált – a bíróság kimondta, hogy a
holland orvosok automatikusan mentesülnek a holland büntetőtörvény 293as paragrafusa alapján indítható vád alól (ez tiltja az eutanáziát), amennyiben a
beteg gyógyíthatatlan; fizikai vagy szellemi szenvedése embertelen; vagy
határozottan kérte, hogy életének vessenek véget vagy segítsenek szenvedése
megszüntetésében; vagy mert haldoklik, és nagyon közel van a halálhoz.
Hollandiában a törvények kidolgozottsága elősegíti, hogy a lehetőségekhez
mérten a lehető legkifinomultabb kontroll alá kerüljön a betegek, ápolók és
orvosok kapcsolata. Maga a halálba segítés rituáléja is kidolgozott: ideje van a
végső döntésnek (amely természetesen meggondolható és visszavonható), az
elbúcsúzásnak és a távozásnak.Az eutanázia így semmiképpen sem egy ember
döntése és magányos cselekedete, hanem egy egész csoporté, beleértve a beteg
hozzátartozóit is, akiknek ezáltal jelentősen könnyebb lesz a gyászt elviselniük
és lezárniuk.
S éppen, mert meghatározott körülmények között – de csakis így – megengedett
az eutanázia, sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy bárki a saját, egyéni
belátása alapján, akárőszinte szánalomból, akár egyéb okból mások halálba
segítése mellett döntsön.
(Mégis , kinek az élete? – 12. évfolyam)