Transcript AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK FELÉPÍTÉSE

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Választott tárgy
Államigazgatás
A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Temesi István
2013.
1.
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEK
RENDSZERÉBEN ÉS A KÖZIGAZGATÁS RENDSZERÉBEN;
2.
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FOGALMI ELEMEI ÉS AZ
ÁLLAMIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE;
3.
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK FELÉPÍTÉSE;
4.
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE;
5.
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS HELYE AZ EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI
TÉRBEN.
A FEJEZETTEL ELÉRNI KÍVÁNT CÉLOK
A VIZSGÁZÓ ISMERJE MEG:
•
A MODERN POLGÁRI ÁLLAMNAK MEGFELELŐ ÁLLAMIGAZGATÁS
FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR
SAJÁTOSSÁGOKRA;
• A KÖZIGAZGATÁS VISZONYÁT AZ ALAPVETŐ ÁLLAMHATALMI ÁGAKHOZ
A HATÁLYOS JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPJÁN;
• AZ ÁLLAMIGAZGATÁST, MINT A KÖZIGAZGATÁS EGYIK ALRENDSZERÉT.
KLASSZIKUS
MODERN
HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE:
• TÖRVÉNYHOZÓ
• VÉGREHAJTÓ
• IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ
HATALOM
HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE
ÉS A HATALMI ÁGAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE,
EGYENSÚLYA:
•
•
•
•
•
•
TÖRVÉNYHOZÓ
VÉGREHAJTÓ HATALOM
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
ÖNKORMÁNYZATOK
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGGYŰLÉS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
BÍRÓSÁGOK
ÜGYÉSZSÉG
KÖZIGAZGATÁS
KÖZTÁRSASÁGI
ELNÖK
KÖZIGAZGATÁS
KORMÁNY
ORSZÁGGYŰLÉS
KIM
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KÖZTÁRSASÁGI
ELNÖK
HELYI
ÖNKORMÁNYZAT
BM
MINISZ
-TEREK
FŐVÁROSI
MEGYEI
KORMÁNYHIVATAL
NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS
MAGYAR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
ABSZOLUTISTA ÁLLAMOK
PARLAMENTÁRIS
MONARCHIA
ALKOTMÁNYOS
MONARCHIA
ALKOTMÁNYOS MONARCHIA
PARLAMENTÁRIS
MONARCHIA
PARLAMENTÁRIS, ILLETVE
PREZIDENCIÁLIS,
ILLETVE FÉLPREZIDENCIÁLIS
KÖZTÁRSASÁG
PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG
N É P KÖZTÁR SASÁG
PARLAMENTÁRIS
KÖZTÁRSASÁG (1989-TŐL)
•
•
•
•
•
•
A HATALOM MEGOSZTÁSÁNAK CÉLJA, MODELLJEI
HATALMI ÁGAK ELVÁLASZTÁSA, HATALOM MEGOSZTÁSA A
HATALMI ÁGAK KÖZÖTT
A HATALOMMEGOSZTÁS ELMÉLETÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A
MAGYAR ÁLLAMSZERVEZETBEN ELSŐSORBAN KÖZIGAZGATÁSI
NÉZŐPONTBÓL
1. KORMÁNY ÉS ÁLLAMIGAZGATÁS VISZONYA
2. A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA AZ ÁLLAM EGYÉB
SZERVEIVEL
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS AZ ÁLLAMIGAZGATÁS
ÁLLAMSZERVEZETBEN ELFOGLALT HELYÉRŐL
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS (AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZEREPE A
KÜLÖNBÖZŐ ÁLLAMFORMÁKBAN)
A MAGYAR ÁLLAMFEJLŐDÉS TÖRTÉNETE (A KÖZIGAZGATÁS
HELYZETE A KÜLÖNBÖZŐ KORMÁNYFORMÁKBAN)
A FE JE Z ET TEL E LÉ R NI K Í V ÁNT CÉ LOK
A VIZSGÁZÓ:
•
ISMERJE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSRA VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPVETŐ
SZERKEZETÉT;
•
SAJÁTÍTSA EL AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERÉRE ÉS FOGALMÁRA
VONATKOZÓ RÉSZLETES ISMERETEKET; ISMERJE MEG AZ ÁLLAMIGAZGATÁS
MŰKÖDÉSÉNEK ALAPKÉRDÉSEIT, FŐ FELADATAIT ÉS HATÁSKÖREIT;
•
LEGYEN KÉPES MEGKÜLÖNBÖZTETNI AZ IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS
FOGALMÁT;
•
ISMERJE MEG AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK TÍPUSAIT ÉS AZOK JELLEMZŐIT;
•
TUDJA ÉRTELMEZNI AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELELŐSSÉGI RENDSZERÉRE
VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOKAT.
» HATÁSKÖR:
KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZERVEK KÖZÜL MELYIK.
» ILLETÉKESSÉG: AZONOS SZERVEK KÖZÜL TERÜLETILEG MELYIK.
» JOGHATÓSÁG: MELY ÁLLAM SZERVE.
» TÉVES TERMINOLÓGIA: HATÁSKÖR HELYETT GYAKRAN
ILLETÉKESSÉG HASZNÁLATA.
• A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA
• ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV SAJÁTOSSÁGAI:
A KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER
SAJÁTOS JELLEMZŐKKEL.
ALRENDSZERE –
F EFE
LAD
A TDAT
LA
ÁLTALÁNOS
HATÁSKÖRŰ
SZERVEK
TE R Ü LETI
T A G O ZÓDÁS
KÖZPONTI
DÖNTÉSI JOGKÖR
KONZULTATÍV
SZERVEK,
TESTÜLETEK
DÖNTÉSI JOGÚ SZERVEK
TERÜLETI
KÜLÖNÖS
HATÁSKÖRŰ
SZERVEK
Helyi
KÖZVETLEN GAZDASÁGI
TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ
SZERVEK
• Kiadmányozás fogalma
• Hatáskör-átruházás fogalma
• A kiadmányozás és a hatáskör átruházás összehasonlítása
• Szolgálati út
• Szignálás
• A szolgálati út és a szignálás rendjének
forrásai
• A szolgálati út alapján határozható meg a
szignálás rendje
• A vezetés, az irányítás és a felügyelet
fogalmi elhatárolása;
• 2006. július 1-je óta: törvényi definíció a
hatályos Ksztv.-ben (ma: 2010. évi XLIII.
törvény);
• A törvényi fogalom áttekintése .
KÖZTISZTVISELŐI RENDSZEREK A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJÁBÓL
ZSÁKMÁNYRENDSZER
KARRIER TÍPUSÚ RENDSZEREK
ÁLLÁS-TÍPUSÚ
(DECENTRALIZÁLT)
KÖVETKEZETES KARRIERRENDSZERŰ (CENTRALIZÁLT)
• Egyszemélyi vezetésű – testületi vezetésű
szervek
• A hivatali forma
• Szervezeti egységek:
• főosztályok, azokon belül osztályok
• tevékenység jellege szerint:
• szakmai
• funkcionális
TÖBBSZINTŰ RENDSZER
» 1.
SZINT:
STATUÁLÓ
JOGSZABÁLYOK,
FELADAT-
ÉS
HATÁSKÖRI JOGSZABÁLYOK („STATÚTUMOK”);
» 2.
SZINT:
EGÉSZ
SZERVRE
KITERJEDŐ
SZABÁLYZATOK
(SZMSZ);
» 3. SZINT: SZERVEZETI EGYSÉGEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOK (ÜGYRENDEK).
» A felelősség elemei :
Jogsértés – Felróhatóság - Szankció
»
•
•
•
•
•
•
Formái:
Tisztviselő
Alkotmányjogi
Fegyelmi
Államigazgatási szerv
Kártérítési
Munkajogi
Polgári Jogi Kártérítési
Büntetőjogi
Igazgatástudományi
megközelítésben
Tartalmi
megközelítésben
Jogtudományi
megközelítésben
KATEGORIKUS DÖNTÉS
MÉRLEGELÉSI
JOGKÖRBEN HOZOTT
DÖNTÉS
MÉLTÁNYOSSÁGI
JOGKÖRBEN HOZOTT
DÖNTÉS
DISZKRECIONÁLIS
DÖNTÉS
CSAK EGYFÉLE DÖNTÉS HOZHATÓ
TÖBBFÉLE LEHETŐSÉG KÖZÜL LEHET
VÁLASZTANI
AZ ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSTÓL ELTÉRŐ
DÖNTÉS AZ ÜGYFÉL JAVÁRA,
JOGSZABÁLYI FELHATALMAZÁS ALAPJÁN
A JOGALKALMAZÓ
„SZABAD BELÁTÁSA”
ALAPJÁN DÖNTHET
• Az államigazgatási szerv fogalma;
• Az államigazgatási szervek feladat - és
területi szintek szerinti osztályozása;
• Az államigazgatás funkciói;
• A mérlegelés, a méltányosság és a
diszkrecionális döntések fogalmának
megkülönböztetése.
A FEJEZETTEL ELÉRNI KÍVÁNT CÉLOK
A VIZSGÁZÓ ISMERJE MEG:
•
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖRÉT;
•
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS JOGI DEFINÍCIÓJÁT A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN;
•
A KÖZFELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK TÍPUSAIT A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN
•
A KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOGALMÁT ÉS A KTTV. HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKET,
VALAMINT A RENDÉSZETI SZERVEK PROBLEMATIKÁJÁT;
•
A SZŰK ÉRTELEMBEN VETT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TÍPUSAIT (ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ SZERVEK,
KÖZPONTI ÉS HELYI SZERVEK, TESTÜLETI ÉS HIVATALI TÍPUSÚ SZERVEK);
•
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ EGYÉB SZERVEK KÖRÉT, KÜLÖNÖSENA HELYI
ÖNKORMÁNYZATOK EGYES SZERVEIT, VALAMINT A TERMÉSZETES SZEMÉLYT, MINT ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATÉS HATÁSKÖR CÍMZETTJÉT;
•
ISMERJE A KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEIT ÉS AZOK FŐBB JELLEMZŐIT, VALAMINT TUDJON ÁTTEKINTÉST
ADNI A HELYI SZINTEN MŰKÖDŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖRÉRŐL, TUDJA AZOKAT TIPIZÁLNI ÉS ISMERJE
FELÉPÍTÉSÜK FŐ ELEMEIT, VALAMINT IRÁNYÍTÁSI VISZONYAIK JELLEGZETESSÉGEIT.
KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE
ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERVEK
RENDSZERE
CENTRALIZÁLT
MODELL
ÖNKORMÁNYZATI
SZERVEK
RENDSZERE
DECENTRALIZÁLT
MODELL
EGYÉB
KÖZIGAZGATÁSI
FELADATOT
ELLÁTÓ SZERVEK
KÖZIGAZGATÁSI
FELADATOT ELLÁTÓ
NEM
KÖZIGAZGATÁSI
SZERVEK
RENDVÉDELMI
SZERVEK
AUTONÓM
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ
SZERVEK
A KÖZIGAZGATÁSI SZERV JOGI FOGALMA ÉS JOGÁLLÁSA
1.
Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön közjogi
személyisége.
2.
A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy
önkormányzati költségvetésből működnek, a polgári jogi személyiségen
belül a költségvetési szervek csoportjába tartoznak.
3.
Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok a szervek,
amelyek a kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy
hatáskört látnak el és a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény
hatálya alá tartoznak.
ÁLLAMIGAZGATÁS
ÖNKORMÁNYZATI
IGAZGATÁS
KORMÁNY
MINISZTERELNÖK
+ MINISZTEREK
TÁRCA NÉLKÜLI
MINISZTEREK,
KORMÁNYBIZTOSOK
KABINETEK
KORMÁNYBIZOTTSÁGOK,
Min. elnökség,
EGYÉB TANÁCSADÓ TEST.
KIM
KORMÁNYHIVATALOK,
KÖZPONTI HIVATALOK.
ELNÖK
MINISZTÉRIUMOK
NAV
FŐVÁROSI, MEGYEI
KORMÁNYHIVATAL
DEKONCENTRÁLT TERÜLETI (REGIONÁLIS, MEGYEI) SZERVEK
MEGYEI
ÖNKORMÁNYZAT
KÖZGYŰLÉS
FŐJEGYZŐ
HIVATAL
POLGÁRMESTER
HELYI (VÁROSI, KISTÉRSÉGI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
IRÁNYÍTÁS, VAGY HATÓSÁGI KAPCSOLAT
FEÜGYELET, KOORDINÁCIÓ, ELLENŐRZÉS
TÁJÉKOZTATÁS, SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
KÉPVISELŐTESTÜLET.
KÖZGYŰLÉS
JEGYZŐ,
KÖRJEGYZŐ
TELEPÜLÉSI
ÖNKORMÁNYZAT
(KÖZSÉG.,
VÁROS,
MEGYEI JOGÚ
VÁROS)
POLGÁRMESTERI HIVATAL
VAGY KÖRJEGYZŐSÉG
»
ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ KÖZPONTI IRÁNYÍTÓ SZERV;
»
TESTÜLETI JELLEGŰ
»
KANCELLÁRMODELL
»
ÉLÉN A MINISZTERELNÖK ÁLL, TAGJAI A MINISZTEREK;
»
MEGBÍZATÁSA 4 ÉVRE SZÓL (4 ÉV ELŐTTI MEGSZŰNÉS ESETEI);
»
NORMAALKOTÓ HATÁSKÖRÉBEN: KORMÁNYRENDELET,
KORMÁNYHATÁROZAT;
»
MŰKÖDÉSÉT EGYÉB TESTÜLETI SZERVEK SEGÍTIK.
KOORDINÁCIÓS TÍPUSÚ
TITKÁRSÁGI TÍPUSÚ
FELADATA A KORMÁNY ÜLÉSEINEK
ELŐKÉSZÍTÉSÉRE, A DÖNTÉSEK
VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE
KORLÁTOZÓDIK.
- TISZTÁN SZAKMAI SZEREPKÖR
VEZETŐJE KÖZTISZTVISELŐ:
FŐTITKÁR, KÖZIGAZGATÁSI
ÁLLAMTITKÁR, IGAZGATÁSI
MINISZTERHELYETTES, STB.
A TÁRCÁK TEVÉKENYSÉGÉNEK POLITIKAI
KOORDINÁCIÓJA ÉS ELLENŐRZÉSE.
A HIVATAL LÁTJA EL A KIEMELT ÁGAZATKÖZI FELADATOK IRÁNYÍTÁSÁT IS A
HAGYOMÁNYOS FELADATOKON TÚL.
A HIVATAL VEZETÉSE POLITIKAILAG
MOTIVÁLT, VEZETŐJE EZÉRT MINISZTER,
DELEGÁLT MINISZTER, POLITIKAI
ÁLLAMTITKÁR, STB.
A KONKRÉT MEGOLDÁS FÜGG A
KORMÁNYFORMÁTÓL, TRADÍCIÓKTÓL.
MINISZTÉRIUM
SZERVEZET
AZ ÖSSZES MINISZTÉRIUMI JOGKÖR
SZEMÉLYES GYAKORLÓJA A
MINISZTER, A MINISZTÉRIUM NEKI
ALÁRENDELT MUNKASZERVEZET.
MŰKÖDÉS
A MINISZTER VEZETI AZ
ÁLLAMIGAZGATÁS FELADATKÖRÉBE
TARTOZÓ ÁGÁT, A MINISZTÉRIUM NEKI
ALÁRENDELT MUNKASZERVEZET.
MINISZTERELNÖKSÉG
SZERVEZET
A MINISZTERELNÖK MUNKASZERVEZETE, EZÉRT
A MINISZTERELNÖK IRÁNYÍTJA.
ÁLLAMTITKÁR VEZETI.
MŰKÖDÉS
A KORMÁNYZATI STRATÉGIA IRÁNYÍTÁSA,
ÖSSZEHANGOLÁSA, ÖSSZKORMÁNYZATI
ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE.
A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ
JOGALKOTÁSI, KÖZIGAZGATÁSI
KÉRDÉSEIT, A KORMÁNY TITKÁRSÁGI
FELADATAIT NEM A MINISZTERELNÖKSÉG,
HANEM A KÖZIGAZGATÁSI ÉS
IGAZSÁGÜGYI MINISZTER LÁTJA EL!
EGYÉB ÖNÁLLÓ
SZAKMAI
FELADATOK.
KORMÁNY ÉS PARLAMENT
KÖZTI KAPCSOLAT SZERVEZÉSE
(MINISZTERELNÖKSÉGGEL EGYÜTTMŰKÖDVE).
KORMÁNYÜLÉS, A KÖZIGAZGATÁSI
ÁLLAMTITKÁRI ÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSE
A JAVASOLT INTÉZKEDÉS
1.
KORMÁNYPROGRAMHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSÉT,
2.
INDOKAIT,
3.
LÉNYEGÉT,
4.
FŐBB TARTALMI JELLEMZŐIT, KÖLTSÉGKIHATÁSÁT, VALAMINT
5.
VÁRHATÓ GAZDASÁGI, KÖLTSÉGVETÉSI, TÁRSADALMI, IGAZGATÁSI,
ÁLLAMHÁZTARTÁSI, NEMZETKÖZI ÉS EGYÉB HATÁSAIT – SZÜKSÉG SZERINT
PÉLDÁKKAL ÉS SZÁMÍTÁSOKKAL ALÁTÁMASZTVA – , ILLETVE KÖVETKEZMÉNYEIT
(HATÁSVIZSGÁLATI LAP),
6.
JOGSZABÁLY ESETÉBEN EZEN TÚLMENŐEN AZ ALKALMAZHATÓSÁG FELTÉTELEIT,
VALAMINT
7.
A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRATÍV TERHEI
CSÖKKENTÉSÉT, ILLETVE EZEK NÖVEKEDÉSE ESETÉN AZ AZT ELKERÜLHETETLENÜL
SZÜKSÉGESSÉ TEVŐ SZEMPONTOKAT,
8.
TOVÁBBÁ HATÓSÁGI ELJÁRÁS ESETÉBEN AZ ELEKTRONIZÁLÁS ÜTEMEZÉSÉT;
9.
A DÖNTÉS KOMMUNIKÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOT.
1. KIEMELT FONTOSSÁGÚ TÖRVÉNYJAVASLATOK, KORMÁNYRENDELETEK,
KONCEPCIÓK ESETÉN CÉLSZERŰ A KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATALT KÉT
SZAKASZOS ELJÁRÁSBAN VÉGREHAJTANI.
(ELVI, KONCEPCIONÁLIS KÉRDÉSEK, ILLETVE A RÉSZLETES, KONKRÉT
JAVASLATOKAT TARTALMAZÓ ELŐTERJESZTÉS)
2. A KORMÁNYHOZ ELŐTERJESZTÉST BENYÚJTÓK KÖRE
3. AZ ELŐTERJESZTÉSEK MEGALAPOZOTTSÁGÁT CÉLOZZA AZ ELŐTERJESZTÉSEK
VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSA.
(KIM KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRA, A KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS,
VALAMINT A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRI ÉRTEKEZLET)
E GY EZTETÉS
V É LE MÉNYNYILVÁNÍ TÁS
E LŐT E RJ ESZT ÉS
E GY EZTETÉS ,
É S Z R EVÉTELEZÉS
É S Z R EVÉTELEZÉS
1. Fő feladata;
2. A KIM közigazgatási államtitkára hívja össze,
szervezi és vezeti;
3. Napirendje;
4. Résztvevői és az állandó meghívottak;
5. Kezdeményezési jogköre;
6. Emlékeztető készítése.
KORMÁNY
A KORMÁNY A KÖZIGAZGATÁS
LEGFŐBB SZERVE
[ALAPTÖRVÉNY 15. CIKK (2) BEK.]
RENDELETBEN HATÁROZZA MEG A
MINISZTEREK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉT.
(STATÚTUM)
MINISZTÉRIUM
A KORMÁNY ÁLTALÁNOS POLITIKÁJÁNAK
KERETEI KÖZÖTT ÖNÁLLÓAN IRÁNYÍTJA
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSNAK A
FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÁGAZATAIT
ÉS AZ ALÁRENDELT SZERVEKET,
VALAMINT ELLÁTJA A KORMÁNY VAGY
A MINISZTERELNÖK ÁLTAL
MEGHATÁROZOTT FELADATOKAT
[ALAPTÖRVÉNY 18. CIKK (2) BEK.]
A MINISZTÉRIUM FOGALMA
1.
KORMÁNY-ELŐTERJESZTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A KORMÁNY
DÖNTÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA;
2.
JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS JOGALKOTÁSI FELADATOK;
3.
ÁGAZATI STRATÉGIAALKOTÁS, TERVEZÉSI FELADATOK;
4.
IRÁNYÍTÁSI, FELÜGYELETI, ELLENŐRZÉSI FELADATOK;
5.
EGYEDI ÜGYEKBEN, ILLETVE HATÓSÁGI ÜGYEKBEN ELSŐ VAGY
MÁSODFOKÚ DÖNTÉSI JOGKÖRÖK;
6.
INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ FELADATOK;
7.
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK;
8.
CIVIL KAPCSOLATOK.
POLITIKAI
VÁLTOZÓ ELEM
SZAKMAI
ÁLLANDÓ ELEM
• MINISZTER;
KORMÁNYTISZTVISELŐK:
• ÁLLAMTITKÁR(OK);
• KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR;
• MINISZTERI, ÁLLAMTITKÁRI
• HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK;
KABINETFŐNÖK;
• KABINETEK POLITIKAI FŐTANÁCSADÓI ÉS TANÁCSADÓI;
• FŐOSZTÁLYVEZETŐK;
• FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTESEK;
• TITKÁRSÁGVEZETŐK;
• OSZTÁLYVEZETŐK;
• ÉRDEMI ÜGYINTÉZŐK;
• ÜGYKEZELŐK
POLITIKAI
VÁLTOZÓ
STRUKTÚRA
MINISZTER
ÁLLAMTITKÁR(OK)
MINISZTERI KABINET
KABINETFŐNÖK,
POLITIKAI FŐTANÁCSADÓK,
TANÁCSADÓK
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR
HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK
FŐOSZTÁLYOK,
TITKÁRSÁGOK
SZAKMAI
ÁLLANDÓ
STRUKTÚRA
OSZTÁLYOK
KORMÁNYTISZTVISELŐK,
ÜGYKEZELŐK
Kormányhivatalok
Központi
hivatalok
Autonóm
államigazgatási
szervek
Önálló
szabályozó
szervek
2010. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY
» NÉGY KATEGÓRIA;
» TÖRVÉNYI TAXÁCIÓ (KORMÁNYHIVATAL, AUTONÓM
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV, ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV);
» ÁTALAKULÁSI KÖTELEZETTSÉG VAGY MEGSZŰNÉS;
» A NÉGY KATEGÓRIA ÖSSZEVETÉSE.
TERÜLETI ÉS HELYI KÖZIGAZGATÁS
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS SZERVEI
A KÉT ALRENDSZER ÖSSZEVETÉSE
A KÖZIGAZGATÁS EGYSÉGE
ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ
TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERV
(FŐVÁROSI ÉS MEGYEI
A NAV DEKONCENTRÁLT
TERÜLETI, HELYI
ÁLLAMIGAZGATÁSI
KORMÁNYHIVATAL)
KIEMELKEDŐ JOGÁLLÁSÁT A
KOORDINÁCIÓS JOGKÖRE IGÉNYLI.
SZERVEI
KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ,
DEKONCENTRÁLT
TERÜLETI, HELYI
ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERVEK
FŐBB JELLEMZŐIK ISMERTETÉSE.
TERÜLETI
ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERVEK.
HELYI
ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERVEK
TERÜLETI ÉS HELYI
IGAZGATÁSBAN
RÉSZTVEVŐ EGYÉB
KÖZIGAZGATÁSI
SZERVEK.
EGYÉB, KÖZIGAZGATÁSI
FELADATOT ELLÁTÓ
SZERVEK.
A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK CSOPORTOSÍTÁSA
JOGÁLLÁSUK ALAPJÁN:
» A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI SZERVE
(KORMÁNYHIVATAL);
» NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL TERÜLETI SZERVEI;
» EGYES MINISZTÉRIUMOK ÉS MÁS KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERVEK ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ TERÜLETI
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK.
44
» TELEPÜLÉSI
SZINTEN
FŐSZABÁLYKÉNT:
ÁLLAMIGAZGATÁSI
ÉS
AZ
ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁSI FUNKCIÓK EGY RÉSZÉT AZONOS SZERVEZET
KERETÉBEN LÁTJÁK EL;
» A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE: SZAKSZERŰ ÖNKORMÁNYZATI
ELŐKÉSZÍTŐ ÉS VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓT LÁT EL, MÁSRÉSZT – HA JOGSZABÁLY
MÁSKÉNT
NEM
RENDELKEZIK
–
ÁLTALÁNOS
ELSŐFOKÚ
HATÓSÁGKÉNT
MŰKÖDNEK.
»
AMENNYIBEN EGY ÁGAZATNAK NINCS KÜLÖN TERÜLETI DEKONCENTRÁLT
SZERVE, ÚGY ELSŐ FOKON, VAGY HA A JEGYZŐ AZ ELSŐ FOK, AKKOR
MÁSODFOKON
HATÁSKÖRŰ
A
KORMÁNYHIVATAL,
TERÜLETI
FÓRUMRENDSZER).
SZERVE
MINT
JÁRHAT
EL
A
KORMÁNY
ÁLTALÁNOS
(ÁLTALÁNOS
HATÓSÁGI
•
•
•
•
•
•
•
Az államigazgatás felépítése az államigazgatási szerveken belüli
csoportosítás.
A Kormány.
Miniszterelnökség.
A kormányiroda feladatai, szervezete, a kormány-előterjesztések
tartalmi, formai követelményei. A tárcaegyeztetés rendje.
A minisztériumok (fogalma, fejlődése, a kormány irányítása,
minisztériumi feladatkörök, a minisztérium szervezete (politikai
változó és szakmai állandó elemek megkülönböztetése) és
működése jellemzői.
A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási
szervek.
A területi és helyi államigazgatási szervek (állami és
önkormányzati közigazgatás különbsége és egységessége) a
közigazgatási hivatal és dekoncentrált szervek, a jegyzők
speciális jogállása.
A FE JE Z ET TEL E LÉ R NI K Í V ÁNT CÉ LOK
A VI Z S GÁZÓ
•
LEGYEN TISZTÁBAN AZ ÁLLAMIGAZGATÁS RENDELTETÉSÉVEL AZ
ALAPTÖRVÉNY ÉS MÁS JOGSZABÁLYOK ELEMZÉSE ALAPJÁN;
•
LEGYEN KÉPES TIPIZÁLNI AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOKAT;
•
RÉSZLETESEN ISMERJE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁSKÖR ÉS
ILLETÉKESSÉG FOGALMÁT, AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI
HATÁSKÖRÖK FŐBB CSOPORTJAIT (JOGALKOTÓI JOGKÖR,
JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTŐI JOGKÖRÖK, JOGALKALMAZÓI
JOGKÖRÖK, HATÓSÁGI ÉS NEM HATÓSÁGI JOGKÖRÖK,
KÖLTSÉGVETÉSI- GAZDÁLKODÁSI JOGKÖR, IRÁNYÍTÁSI ÉS
FELÜGYELETI JOGKÖRÖK, STB.).
A K ÖZ I GAZGATÁS A LA PV ETŐ CÉ LJ A :
A K Ö Z ÉR DEK V É D E LME, I LLE T V E É R V É NYESÍ TÉSE .
A Z Á LLAMIGAZGATÁS F U N KCIÓI :
ÁLTALÁNOS FUNKCIÓK
SPECIÁLIS FUNKCIÓK
F U N KCI Ó -TEVÉKENYSÉG - FE LADAT Ö S S ZEF ÜGG ÉSEI :
A FUNKCIÓ FEJEZI KI LEGÁLTALÁNOSABBAN AZ ÁLLAMIGAZGATÁS
TÁRSADALMI SZEREPÉT, RENDELTETÉSÉT.
A FUNKCIÓK CSOPORTOSÍTÁSA
TEVÉKENYSÉG OLDALÁRÓL
TÁRSADALOMIRÁNYÍTÓ
FUNKCIÓ
TÁRSADALOMSZERVEZŐ
FUNKCIÓ
A TÁRSADALOM OLDALÁRÓL
INTEGRATÍV
FUNKCIÓ
ALLOKÁCIÓS
FUNKCIÓ
Biztonsági
funkciók
Nemzetközi
politikai
funkciók
Védelmi
funkciók
Funkciók
Közszolgáltatás
-szervező
funkciók
Gazdasági
funkciók
Államszervezet
működését
biztosító
funkciók
FELADATKÖR
HATÁSKÖR
ILLETÉKESSÉG
HATÓSÁGI
JOGKÖR
TERJEDELME
ALAPJÁN
ÁLTALÁNOS
HATÁSKÖR
JOGOSÍTVÁNYOK JOGI
JELLEGE SZERINT
SZINTEK SZERINT
I. FOKÚ
ANYAGI JOGI HATÁSKÖR
II. FOKÚ
ELJÁRÁSI JOGI HATÁSKÖR
KÜLÖNÖS HATÁSKÖR
A H A TÓSÁGI JOGK ÖR T T E LE PÍ TŐ J OGS ZABÁLY
R E N D ELKEZI K A R R Ó L H OGY :
1.
2.
3.
4.
5.
K I K R E K ÖT E LEZŐ;
M I LY EN E LN EV EZÉSŰ D Ö N T ÉS;
MI R E J OGOS Í THAT, K ÖT ELEZHET ;
M I LY EN F E LT É TE LEK F E N NÁLLÁSA E S E T ÉN;
M I LY EN E LJ Á RÁSBAN.
EGYÉB
SZEMPONTOK
CSAK KÖZPONTI SZINTEN
MEGJELENŐ FELADATOK
KÖZÉRDEK
HELYI ÉRDEK SZEMPONTJÁBÓL KÖZÖMBÖS
FELADATOK
HELYI ÉRDEKKEL
SZEMBEN ÉRVÉNYESÍTENDŐ
FELADATOK
Irányultság
szerint
Külső működés
Érintettség
szerint
Csak természetes
személyt érint
Hatalmi
jelleg szerint
Alkalmazott
eszközök
jellege
szerint
Közhatalmi
működés
Jogi eszközökkel
Belső működés
Csak szervezetet
érintet
Szervezetet és
természetes
személyt is érint
„kooperatív”
működés (szervező
jelleg,
együttműködés,
szolgáltatás)
Nem jogi
eszközökkel
A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az
államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott
hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire
kötelező döntéseket hozhatnak és e döntéseknek állami
kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt.
A HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS FORMÁI
KÖZVETLEN HATÓSÁGI
JOGALKALMAZÁS
• JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK
MEGÁLLAPÍTÁSA
• DÖNTÉS KIKÉNYSZERÍTÉSE
HATÓSÁGI FELÜGYELET
• HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS
• SZANKCIONÁLÁS
A közigazgatási szervnek az a tevékenysége,
amikor jogszabály alapján egyedi ügyben
jogokat, kötelezettségeket állapít meg,
szankciót alkalmaz, egyedi jogvitát dönt el.
JOGOT MEGÁLLAPÍTÓ
ENGEDÉLY VALAMELY
TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁRA, TILTOTT
TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSÉRE, ANYAGI JAVAK ELOSZTÁSA
KÖZHITELŰ NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE,
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK, IGAZOLVÁNYOK KIADÁSA
JOGVITÁT ELDÖNTŐ
HATÁROZAT, INTÉZKEDÉS TARTALMA
KÖTELEZETTSÉGET
MEGÁLLAPÍTÓ MEGHATÁROZOTT CSELEKVÉS,
MAGATARTÁS TANÚSÍTÁSA, VALAMELY MAGATARTÁS ABBAHAGYÁSA,
TILTÁSA, VALAMELY
MAGATARTÁS TŰRÉSE,
VALAMELY MAGATARTÁSTÓL TARTÓZKODÁS
SZANKCIONÁLÓ
TIPIKUS FORMA A BÍRSÁG
PL. REPARATÍV, REPRESSZÍV
A jogszabályok és az ezek alapján hozott
döntések figyelemmel kísérése, ellenőrzése.
ELLENŐRZÉSI
JOGOSÍTVÁNYOK
1. HELYISÉGEKBE BELÉPHET.
2. IRATOKBA BETEKINTHET.
3. ELLENŐRZÖTTEKET
MEGHALLGAT-HAT.
4. ESZKÖZÖK, FELHASZNÁLT
ANYAGOK MŰSZERES
VIZSGÁLATÁT ELVÉGEZHETI.
5. MINTÁT VEHET.
INTÉZKEDÉSI JOGOSÍTVÁNYOK
1. A VESZÉLYHELYZET ELHÁRÍTÁSA
ÉRDEKÉBEN AZONNAL
VÉGREHAJTANDÓ HATÓSÁGI
INTÉZKEDÉST TEHET.
2. HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓ
HATÁROZATOT HOZHAT.
3. FELELŐSSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁRA
INTÉZKEDHET.
1. Nem tevékenységre, hanem egy szervezet teljes
működésére kiterjed (általában a szervezeti,
működési, döntéshozatali tevékenységre).
2. A felügyelet során csak a tevékenységek
jogszerűségét hivatott ellenőrizni.
3. Normasértés esetén intézkedik a jogsértés
megszüntetése iránt.
4. Korlátozott eszközökkel rendelkezik.
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV
HATÓSÁGI ÉS SZOLGÁLTATÓ
TEVÉKENYSÉG (EGYÜTT)
SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG
(HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG
NÉLKÜL)
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
BELSŐ IGAZGATÁSA (VEZETÉS)
ALÁRENDELT ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERVEK IGAZGATÁSA
(IRÁNYÍTÁS)
A SZERV VEZETŐJÉNEK
A FELADATA
IRÁNYÍTÓ SZERV FELADATA
JOGI ESZKÖZÖK
NORMATÍV
ESZKÖZÖK
NEM JOGI ESZKÖZÖK
EGYEDI ESZKÖZÖK
•
1990-IG: KÖZVETLEN ÁLLAMIGAZGATÁSI IRÁNYÍTÁS.
•
1990-BEN AZ ÖTV.-VEL LEVÁLIK AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL AZ
ÖNKORMÁNYZATI VAGYON.
•
1990-ET KÖVETŐEN, 2007-IG KETTŐS IGAZGATÁS AZ ÁLLAMI
TULAJDON TEKINTETÉBEN:
• KINCSTÁRI VAGYON: KINCSTÁRI VAGYONI IGAZGATÓSÁG
• VÁLLALKOZÓI VAGYON: ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG
(KÉSŐBB: ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ ZRT.)
•
2007-ET KÖVETŐEN (2010-BEN KORREKCIÓ): A NEMZETI FÖLDALAP
KIVÉTELÉVEL EGYSÉGES – TULAJDONOSI – IRÁNYÍTÁS: MAGYAR
NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT.
•
2011. ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY A NEMZETI VAGYONRÓL
4 . F E J E Z E TI ÖS S Z EF OGLALÓ
•
Az államigazgatás rendeltetése, a közérdek képviselete ;
•
Az államigazgatás funkciói (védelmi, biztonsági, nemzetközi politikai, gazdasági,
közszolgáltatás-szervező, államszervezet működését biztosító funkciók )
•
Az államigazgatási feladatok általános jellemzése (alapfogalmak: feladat-hatáskörhatósági jogkör, illetékesség, hatósági jogalkalmazás );
•
Az általános közérdek megjelenése az államigazgatási feladatokban (csak központi, helyi
érdek szempontjából közömbös, helyi érdekkel szemben érvényesítendő feladatok, a
feladatok szabályozásának egyéb szempontjai)
•
Az államigazgatás működésének tagolása (belső -külső, személyekre, szervezetekre,
mindkettőre irányuló, jogi, nem jogi eszközökkel megvalósuló, közhatalmi, kooperatív
feladatellátás);
•
Közhatalmi tevékenységek (jogalkotás, jogalkalmazó tevékenység);
•
Hatósági jogalkalmazás és hatósági felügyelet;
•
Szakmai és szolgáltató tevékenység;
•
Hierarchikus igazgatás (belső igazgatás, alárendeltek igazgatása);
•
Közintézetek igazgatása, állami vagyonnal gazdálkodó szervek igazgatása.
A FE JE Z ET TEL E LÉ R NI K Í V ÁNT CÉ LOK
A VIZSGÁZÓ:
• ÁTFOGÓAN ISMERJE MEG AZ EU FELFOGÁSÁT ÉS FŐ
SZABÁLYAIT A TAGORSZÁGOK KÖZIGAZGATÁSÁRÓL;
• LEGYEN KÉPES ÁTTEKINTENI A TAGJELÖLT ORSZÁGOK
ÁLLAMIGAZGATÁSÁVAL KAPCSOLATOS FŐBB UNIÓS
ELVÁRÁSOKAT;
• ISMERJE MEG A FEJLETT ORSZÁGOK KÖZIGAZGATÁSFEJLŐDÉSÉBEN MEGJELENT ÚJ TENDENCIÁK ALAPVETŐ
ELEMEIT.
1.
A z unió n be lül a t ago rsz ágo k k ö z i gaz gat ása a
be lső sz uv e renitás k ö ré be tarto z ó k é rdé s,
m e ly re ninc s u n i ó s sz abál y o z ás.
2.
A R ó m ai S z e rz ő dés é s a k o ppe n h ágai
k rité riumok az o nban az t k ö v etelik a je lö lt
o rsz ágo k tól (é s a t agál l am ok tól i s), h o gy a
k ö z ö sségi v ív m án yok at m e gv al ósí tan i k é pe s
n e m z eti k ö z igaz gat ással re n de l kez zen ek .
3.
A k o nk rét e lv árásokat az 1 9 9 7 - es h o l l an d
e l n ö kség alatt k é sz í tet t k ö z ö s E u ró pai
K ö z igaz gatási T é r c í m ű an y agbó l i sm e rhet jü k
m e g.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus.
Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az
emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend.
Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést,
költségvetést biztosító kormányzati szervezet.
Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony
eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével.
Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő
közszektor kiépítése.
Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök,
megfelelő eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat
viszonyát.
Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő
szabályozása.
Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése.
Közintézmények elszámoltathatósága.
Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése.
Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus.
Független bírósági rendszer megléte.
Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett
működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése.
• K apc solódás:
• uniós szabályok végrehajtása
• döntés-előkészítésben történő
közreműködés
• T ö bbsz intű re ndsz er :
• összehangolásáért felelős: EKTB (az EKTB
jogállása, feladatai, eljárása)
• a szakértői csoportok (ehhez kapcsolódóan
a tárgyalási álláspont kialakításának és
képviseletének eljárási szabályai)
 A területi és helyi államigazgatási szervek, mint
uniós aktusok végrehajtói .
 A különböző uniós tagállamok hatóságainak
együttműködése (alapvető szabályai a Ket.-ben):
• jo gse gé ly ;
• k ü l f ö ldi határo z at h az ai v é gre hajt ása;
• h az ai határo z at k ü l f ö ldi v é gre hajt ása.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Új közmenedzsment (a magánszférában sikeresen
alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek
közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni
felelősség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök
decentralizációja).
A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele.
Működési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele
(vegyes tapasztalatok, kiszervezés).
Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése.
Minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása.
Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése
(vezetői minőségbiztosítási rendszerek).
Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást
igénybevevők önkéntes megállapodása és ez képezi a
szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász
példa).
Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi
szerződéseken keresztül (ellenőrző hatóságok
megállapodása a közös ellenőrzésről).
A JÓ KORMÁNYZÁS (GOOD GOVERNANCE) MODELLJE – OECD:
Átláthatóság
Felelősség
Becsületesség
Méltányosság
Eredményesség
Hatékonyság
Jogállamiság tiszteletben tartása
A modern magánigazgatási szervezetek működésének
jellemzői
5 . FE J E Z E TI ÖS S Z EF OGLALÓ
•
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A NEMZETI KÖZIGAZGATÁS
KAPCSOLATA (BELSŐ SZUVERENITÁS, MEGFELELŐSÉGI
ELVÁRÁS A RÓMAI SZERZŐDÉSBEN, ILLETVE A
KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOKBAN).
•
A KÖZÖS EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI TÉR (1997 -ES
DOKUMENTUM) ÁLLAMIGAZGATÁSRA VONATKOZÓ FŐ
CÉLKITŰZÉSEI.
•
ÚJ TENDENCIÁK AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉBEN (ÚJ
KÖZ-MENEDZSMENT, KORSZERŰ VEZETÉSI, SZERVEZÉSI,
IGAZGATÁSI MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK, A KÖZIGAZGATÁS
ÉS A BENNE DOLGOZÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE,
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZEREK).
 Magyary
Zoltán
Közigazgatás-fejlesztési
Program avagy MP 12.0 általános bemutatása
 MP első pillér – Szervezet
 MP második pillér – Feladat
 MP harmadik pillér - Jogalkotás
 MP negyedik pillér – Eljárás
 MP ötödik pillér – Személyzet
» 2011 júniusában indult útjára a Magyary Zoltán
Közigazgatás-fejlesztési Program (Magyary Program
11.0), melynek célja a közigazgatás hatékonyságának
javítása volt;
» A program értékelését, az eddig lezajlott fejlesztéseket,
valamint a további feladatok ismertetését foglalja össze
a 2012 augusztusában bemutatott Magyary Program
12.0.;
» A Magyary Program a magyar közigazgatás középtávú
működési kereteit alapjaiban meghatározó stratégiai
dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely
pontosan definiált célok és értékek mentén rögzíti a
közigazgatás-fejlesztés irányait.
» A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program,
értelmezési keret, amely a 2014-ig szóló időtartamra
meghatározza a célokat, a beavatkozási területeket és
intézkedéseket a hazai közigazgatás-fejlesztés számára;
» biztosítja a folyamatos mérhetőséget, megvalósulásáról, évről
évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke
mérhető;
» időtartománya igazodik a politikai ciklushoz;
» fő stratégiai célkitűzései:
•
•
•
•
•
•
az eredményes szervezeti működés,
a feladatrendszer megújítása,
a belső eljárások racionalizálása,
az ügyfélkapcsolatok javítása,
a személyzeti igazgatás fejlesztése,
a kiszámítható életpálya.
» Az állami szervezeti kataszter kialakítása az első lépés a
közigazgatás hatékony működésének elérésére;
» A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét
képezi a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítása,
amelynek első lépéseként újra létrejöttek a megyei (fővárosi)
közigazgatási hivatalok, majd ezek bázisán a megyei (fővárosi)
kormányhivatalok mint a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szervei;
» Emellett elkezdődött a járási államigazgatás kialakítása is,
amelynek
értelmében
a
megyei
kormányhivatalok
alárendeltségében, alapvetően az adott járásban jelen lévő
szakigazgatási szervekből és az okmányirodákból létrejönnek a
járási hivatalok;
» Ezzel szorosan összekapcsolódik az önkormányzati reform, amely
a Magyary Programmal együtt elhozza a helyi közügyek,
valamint
az
államigazgatási
ügyek
régóta
halogatott
szétválasztását a járási hivatalok és az önkormányzatok között.
» A hatékony nemzeti közigazgatás megvalósításának
alapfeltétele, hogy a közigazgatási szervek naprakészen
tudják, hogy milyen feladatokat és hatásköröket rónak
rájuk a jogszabályok és a stratégiai dokumentumok. A
Magyary Program keretében ezt a célt segíti előmozdítani
az állami feladatkataszter, amely ágazatonként, illetve
alágazatonként tartalmazza a jogszabályokban és
stratégiai tervdokumentumokban előírt:
» feladatok pontos forrását (mi írja elő a feladatot),
» a felelős szervezetet,
» az együttműködő szerveket és az együttműködés
formáját,
» a feladatellátást biztosító költségvetési fejezetet,
» továbbá a végrehajtás ütemezését és határidejét.
A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal
magába:
» az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok
alkalmazását;
» a színvonalas jogszabályszerkesztést;
» a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését;
» a jogi szabályozás alternatíváinak
vizsgálatát;
» az adminisztratív terhek csökkentését.
A Magyary Program célja:
» az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő,
ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása,
» az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek
csökkentése és egységesen magas színvonalú,
mindenki
által
hozzáférhető
szolgáltatások
kialakítása.
» A
szolgáltatások
színvonalának
emelése
érdekében többcsatornás (személyes, elektronikus
és
telefonos)
kormányzati
ügyfélszolgálati
„kormányablak” rendszer kerül kialakításra, amely
az ügyfelek számára lehetőséget teremt ügyeik
egyablakos (egy helyszínen történő) elintézésére.
A Magyary Program a személyzet fogalmát kiterjesztően értelmezi,
beleérti:
» mind a szűk értelemben vett közigazgatásban dolgozó
kormánytisztviselőket,
» mind a katonákat és rendőröket, vagyis a fegyveres, illetve más
hivatásos szolgálati állomány tagjait is,
» ezentúl a személyzet fogalmába beletartozik mindenki, aki
bármilyen jogviszony keretében rendszeresen, személyesen
foglalkoztatva munkát végez a közigazgatás számára.
Az életpályák fejlesztése közös elvek és értékek mentén:
Ennek képezheti alapját a több ponton is egymással érintkező
életutak egységes kidolgozása. Így a teljes szervezetrendszerben
ténylegesen megvalósíthatóvá válik az átjárhatóság.
» A közszolgálati tisztviselők továbbképzése állami feladat: az
állam a feltételrendszert biztosítja, a kormánytisztviselő számára
pedig a részvétel kötelező.