Transcript ZGB - Jogtörténet.sze.hu

A magánjogi kodifikáció
jellemzői és a svájci kódex
SZE DFK – Egyetemes Állam- és Jogtörténet
dr. Farkas Ádám
A modern magánjogi kodifikációk okai
• Kapitalizmus kialakulása és megerősödése (hosszú 16.
századtól kezdődően).
• Társadalmi átalakulások.
• Közjogi rendszer (forradalmi) változásai.
• Jelentős technikai – gazdasági fejlődés. (Ipari forradalmak.)
• A termelési viszonyok és árupaletta gyökeres átalakulása.
• A polgári jogegyenlőség és a megváltozott társadalmigazdasági körülmények miatt a magánosok viszonyainak
jelentős változásai.
2
A svájci polgári jog
• Földrajzi – történelmi sajátosságok
• Erős birtokos parasztság – patriarchális és
demokratikus viszonyok
• A jog a helyi szokásjog(ok)ra épül
• A római jog, mint a NRCS birodalmi jog nem
recipiálódott.
• Kantoniális széttagoltság.
• 1848. évi alkotmány → szövetségi állam megerősítése –
szövetségi kodifikáció lehetősége
• 1898. Alkotmánymódosítás – magánjogi jogviszonyok
szabályozásának esélye (ZGB 1907.)
Kanton-csoportok - Jogegységesítés
Magánjogi kodifikációk a 19. században:
1. Genf – francia modell / Code Civil
2. Bern – osztrák modell /ABGB-OPTK
3. Zürich – zürichi magánjogi törvénykönyv –
Ptk.;
4. Schaffhauseni magánjogi törvénykönyv;
A svájci kodifikáció
• Szoros kapcsolat a svájci hagyományokkal
• Az individuális felfogásról áttér az organikus társadalmi felfogásra: az
egyén a társadalom szerve, funkcionáriusa, aki igazodik a
társadalomhoz
• 1864. kereskedelmi, 1893. házassági jogi, 1895 öröklésijogi, 1896
ingatlanjogi résztervezetek.
• 1874. évi Alkotmánnyal a szövetség elnyeri a teljes kötelmi
szabályozási hatáskört.
• 1881. Schweizerisches Obligationenrecht – Kötelmi jogi törvény
(Hatályba lépés: 1883. január 1.)
• 1898. évi Alkotmánymódosítás kiterjeszti a szövetségi magánjogi
jogalkotási hatáskört.
• 1907. Polgári törvénykönyv (ZGB) (Hatálybalépés az OR
módosításaival együtt 1912. január 1.) Alapja: Eugen Huber –
Schweizerisches Privatrecht (1886-1893) c. munkája.
5
Obligationenrecht – Kötelmi jogi tv.
• I. Általános rendelkezések
teljesítése; megszűnése, stb.)
(Kötelmek
létrejötte;
• II. Az egyes szerződési viszonyok
• III. Gazdasági társaságok és szövetkezetek
• IV. Kereskedelmi jegyzék/ Cégjegyzék/ Könyvvitel
• V. Az értékpapírok
6
Schweizerisches Zivilgesetzbuch
• I. Személyi jog
• II. Családi jog
• III. Öröklési jog
• IV. Dologi jog (Das Sachenrecht)
• + Kötelmi jog (OR)
7
ZGB 1.
• Egyszerű, világos (nem jogásznyelvű) fogalmazás.
• Nincs általános rész, helyette generál klauzulák és
„maximák”.
• Alapelvek:
1. Jóhiszeműség
2. Szövetségi jog felsőbbrendűsége a kantoniális joghoz képest,
DE ahol a tv. helyi jogra vagy szokásokra utal, ott a
kantoniális jog érvényesül.
3. A bíró törvény és szokásjog (Gewohnheitsrecht) hiányában
úgy járjon el, mintha tvhozó lenne = a hiteles tanítást és
tradíciót kell követnie
8
ZGB 2.
• Nem törekszik minden jogviszony átfogó és
hézagmentes szabályozására
• A jogalkalmazás szabadságával számol – laikus
bíráskodás középkori hagyománya
• Generálklauzulák alkalmazása
• Könnyen érthető, szemléletes nyelvhasználat,
nyitott rendszer
9
ZGB Hatása
• A ZGB kedvelt minta lett különösen Közép-,
Kelet- és Dél-Európában. Kiemelendő e
tekintetben:
– Olaszorsázg
– Görögország
– Törökország (teljes recepció 1926.)
10
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!
11