A kötelmi jog helye és szerepe a polgári jog rendszerében A kötelem forrásai

A polgári jog rendszere

Vagyoni viszonyok  Dologi jog   Kötelmi jog Öröklési jog Személyi viszonyok  Személyhez fűződő jogok  Szellemi alkotások joga

A dologi és kötelmi jog kapcsolata, elhatárolásuk

Dologi jog A vagyonjog statikája Meghatározza a társadalom vagyoni berendezkedését



mely vagyontárgyak hajthatók emberi uralom alá



melyek tartozhatnak az egyes ember, és melyek közösségek uralma alá

 

meddig terjednek az uralom határai a határokon belül milyen alanyi jogok és kötelezettsége illetik és terhelik a jogviszony alanyait Abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében mindenki mást kizáró jogi uralmat biztosít valamely dolog felett Elsődlegesen a dologi jogosultnak (tulajdonos, haszonélvező, stb.) a dologból folyó előnyök (használati érték) élvezetére, a dolog használatára, szaporulatának elsajátítására (hasznok szedése) vonatkozó lehetőségét biztosítja Kötelmi jog A vagyoni viszonyok dinamikája: Biztosítja és szabályozza a

   

dologi jogból fakadó előnyök végleges vagy ideiglenes átengedését más részére (adásvétel, bérlet, haszonbérlet), rendezi a dologi jogok megsértésével bekövetkező vagyoneltolódásokat (kártérítés) jogilag kanalizálja a szükségletek kielégítését a szolgáltatások igénybevételére irányuló szerződések formájában rendezési módokat biztosít a jogilag meg nem alapozott vagyoneltolódások, vagyonmozgások eseteire (érvénytelenség, jogalap nélküli gazdagodás).

Jogviszonyszerkezeti sajátosságok

Dologi jog Kötelmi jog J K1 birtokháborítást követ el: Dologi alapú (egyszemélyes) igény) K1

Kötelezettek

•tűrés •elismerés •tartózkodás K2 elpusztítja a tulajdonos dolgát: kártérítési kötelem K2 kötelem J K Meghatározott személyek között fennálló, tehát relatív szerkezetű jogviszony, amelynél fogva a jogosult vagyoni értékű szolgáltatás teljesítését követelheti a kötelezettől.

A kötelem forrásai

1. Szerződés, kivételesen egyoldalú jogügylet) 2. Jogellenes károkozás 3. Jogalap nélküli gazdagodás 4. Közhatalmi aktusok 5. Egyéb (ex variis figuris causarum, „külkalandozó kötelmek”)

A kötelem forrásai (folyt. 1.)



1. Szerződés, kivételesen egyoldalú jogügylet)

198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

 199. § Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra - ha a törvény kivételt nem tesz - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.(díjkitűzés, kötelmi hagyomány a végrendeletben)

A kötelem forrásai (folyt. 2.)

2. Jogellenes károkozás SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL KONTRAKTUÁLIS KÁRFELELŐSSÉG A felek közötti szerződéses jogviszony rendellenes lefolyása miatt (felróható szerződésszegés) SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI MAGATARTÁSSAL DELIKTUÁLIS KÁRFELELŐSSÉG A jogviszonyt maga a jogellenes károkozás keletkezteti ÁLTALÁNOS, VÉTKESSÉGEN ALAPULÓ FELELŐSSÉGI ALAKZAT SPECIÁLIS KÁRFELELŐSSÉGI ALAKZATOK

Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható)

345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.

A kötelem forrásai (folyt. 3.)

Jogalap nélküli gazdagodás

361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

A kötelem forrásai (folyt. 4.)

KÖZHATALMI AKTUSBÓL 198. § (3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha

 

a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az esetben - jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

pl. kisajátítást elrendelő határozatból fakadó kártalanítási kötelezettség, jegyző határozata a birtokvitában a hasznokról, a károkról, költségekről

A kötelem forrásai (folyt. 5.)

Egyéb források (ex variis figuris causarum) Grosschmid: extravagáns, külkalandozó kötelmek  A polgári jog területéről: pl. felelős őrzés, 196. § (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés). jogalap nélküli birtokost terhelő elszámolás a hasznokkal, károkkal, költségekkel 195. § (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.

Kötelesrész, kötelmi hagyomány  Családi jog területéről: külön vagyonból közös vagyonra fordított beruházások elszámolása

Közös elemek a sokszínűségben

A jogviszony alanyainak személy szerinti meghatározottsága Az alanyok mellérendeltsége A kötelem tárgyát képező szolgáltatás(ok) vagyoni értéke Az egymással szemben álló szolgáltatások egyenértékűsége (synallagmatikus jelleg, equilibrium )

A kötelem fogalma

Meghatározott személyek között fennálló olyan polgári jogi jogviszony, amelynél fogva a jogosult vagyoni értékű szolgáltatás teljesítését (magatartás tanúsítását) követelheti a kötelezettől, és jogi úton kényszerítheti a kötelezettet az adott magatartásért való helytállásra.