Transcript VereczkeyJOGIháttér

A VÁLLALKOZÁSOK JOGI
HÁTTERE
dr. Vereczkey Zoltán
1
A jogrendszer
2
1. A jogforrások és azok
hierarchiája
Jogrendszer: Egy országban, egy időben
érvényes jogszabályok összessége
Jogszabályok hierarchiája: A jogalkotó állami
szervek hierarchiájához igazodik.
Az alacsonyabb szintű jogszabály a magasabb
szintűvel ellentétes nem lehet.
3
1. A jogforrások és azok
hierarchiája
Jogalkotó szerv
Országos szintű Országgyűlés
Területi, helyi
szintű
Jogszabály
Alkotmány,
törvények
Kormány
Kormányrendeletek,
kormányhatározatok
Miniszterelnök
Miniszterelnöki
rendeletek
Miniszterek
Miniszteri rendeletek
Önkormányzatok Önkormányzati
rendeletek
4
1. A jogforrások és azok
hierarchiája
Egyéb jogeszközök:
• Országgyűlés  határozat
• Kormány  határozat
• Önkormányzat  határozat
• Miniszter  utasítás
• Országos hatáskörű szerv vezetője 
utasítás
5
1. A jogforrások és azok
hierarchiája
• Magyar Nemzeti Bank elnöke  jegybanki
rendelkezés
• Országgyűlés  irányelv, elvi állásfoglalás
• Kormány  irányelv, elvi állásfoglalás
Az Alkotmány az írott jog legfelsőbb
szabálya.
6
2. A jogszabályok érvényessége
és hatályossága
A jogszabály érvényes, ha:
• a kibocsátásra jogosult szerv bocsátotta ki,
• azt az előírt eljárási szabályok szerint
hozták,
• beilleszkedik a jogforrási hierarchiába,
• az előírt helyen és módon kihirdették.
7
2. A jogszabályok érvényessége
és hatályossága
Hivatalos lapok:
• Magyar Közlöny: mindenki számára
kötelező jogszabályokkal
• Határozatok Tára: a Kormányhatározatok
kihirdetésének lapja
• CD jogtár
8
2. A jogszabályok érvényessége
és hatályossága
A jogszabály hatálya lehet:
A, Időbeli: Időtartamot határoz meg. A kezdő
időpont általában a kihirdetés napja.
Jogszabály visszaható csak akkor lehet, ha
az érintetteket kedvezőbb helyzetbe hozza.
Kihirdetés előtti időpontra tehát
kötelezettséget nem állapíthat meg
jogszabály.
9
2. A jogszabályok érvényessége
és hatályossága
B, Területi: Földrajzi területet határoz meg.
Általában az ország területére terjed ki, de
egyes szabályok csak az államterület
meghatározott részén alkalmazandók.
C, Személyi hatály: Akikre a jogszabály
vonatkozik.
10
A polgári jog
11
1. Általános rész
A Polgári jog rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyv
(Ptk.) tartalmazza. A Ptk. a vagyoni viszonyok
egységes kódexe.
A Ptk. felépítése:
• bevezető rész
• a személyek jogai
• a tulajdonjogi rész
• a kötelmi jog
• az öröklési jog
• záró rendelkezések
12
1. Általános rész
A Ptk. főbb alapelvei:
• A személyek védelmének elve
• A tulajdon védelmének elve
• A jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek
megfelelő eljárás elve
• Az együttműködés elve
• A joggal való visszaélés tilalmának elve
• A reális teljesítés elve
• A magatartásért való helytállás szabálya
• A törvényben biztosított jogok védelmének elve
13
2. A Ptk. alanyai – a személyek
jogai
Az ember, mint jogalany:
Jogképesség: jogai és kötelezettségei lehetnek – a
jogképességről lemondani nem lehet, az embert a
fogamzástól megilleti, és a halállal szűnik meg.
Cselekvőképesség:
• teljesen cselekvőképes: 18. életévét betöltött,
értelmes (nem szellemi fogyatékos) ember
14
2. A Ptk. alanyai – a személyek
jogai
• korlátozottan cselekvőképes: az a kiskorú, aki 1418. év közötti és nem cselekvőképtelen, illetve
gondokság alá helyezett, jognyilatkozatához
törvényes képviselőjének beleegyezése szükséges
• cselekvőképtelen: az a kiskorú, aki még nem
töltötte be a 14. életévét, illetve akit a bíróság
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezett
15
2. A Ptk. alanyai – a személyek
jogai
Az állam, mint jogalany
Az állam jogképes, a pénzügyminiszter képviseli. A
Kincstári Jogügyi Igazgatóságról szóló törvény
életbelépésével e szerv fogja képviselni.
A jogi személyek
Jogi személy: Emberek meghatározott célból alakult
olyan szervezete, amelynek elkülönített vagyona
van és az állami szervek elismerik.
16
2. A Ptk. alanyai – a személyek
jogai
Jogi személyek lehetnek:
• állami,
• önkormányzati,
• gazdasági,
• társadalmi,
• egyéb szervezetek
Jogképesség létrehozható:
• szerződéssel
• jogszabállyal
17
3. Tulajdonjog
A tulajdonjog megszerzése
A szerzés módja:
• eredeti módon: ha a tulajdonnak nem volt előző
tulajdonosa
• származékos módon: ha a tulajdon más személytől
származik
A szerzés jogcíme: Az a jogi cél, amelynek
érdekében a tulajdont megszerezték.
18
3. Tulajdonjog
A tulajdonjog megszerzésének fontosabb esetei:
A, Átruházás: adásvétel, csere, ajándékozás
B, Hatósági határozat
C, Árverés
D, Elbirtoklás (nem lopás!): Mind ingó, mind
ingatlan dologra kiterjedhet, ingatlan esetén az
ingatlan nyilvántartásba vétel nem maradhat el.
Tulajdonos lesz, aki 10 éven át szakadatlanul
sajátjaként kezeli a dolgot.
19
3. Tulajdonjog
Az elbirtoklási időt megszakítja:
• ha a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására
írásban felszólítja
• ha a tulajdonos a dologgal rendelkezik
• ha a birtokos a dolgot elveszti és azt egy éven
belül nem szerzi vissza
20
3. Tulajdonjog
E, Találás: Eredeti tulajdonszerzésnek számít.
A találó tulajdonossá válik, ha a talált dologra
igényt tart, és mindent megtett, hogy a dolog
visszakerüljön az eredeti tulajdonoshoz,
valamint a dolog eredeti tulajdonosa a dologért
a találástól számított egy éven belül nem
jelenkezik.
21
3. Tulajdonjog
A tulajdon formái (egyenrandú és egyenlő védelem):
• magántulajdon
• köztulajdon
Magántulajdon
A tulajdonos jogosult a tulajdon birtoklására,
használatára, a haszon „szedésére”, és a rendelkezési
jog gyakorlására.
Egyszemélyes tulajdon esetén a tulajdonos egyedül és
szabadon rendelkezhet.
22
3. Tulajdonjog
Közös tulajdon
A tulajdonjog olyan hányadban illeti meg a feleket,
ahogy azt a szerződésben a felek meghatározták. Ha
különleges arány nincs meghatározva, akkor a felek
egyenlően részesülnek a tulajdonjogból.
A felek tulajdoni joguk arányában részesülnek a
hasznokból, és ennek arányában kötelesek a
kötelezettségek teljesítésére.
Minden tulajdonos saját tulajdoni hányadával szabadon
rendelkezhet, de a többi tulajdonost, elővásárlási,
előbérleti, stb. jog illeti meg.
23
3. A kötelmi jog
Kötelmi jog: Olyan polgári jogi viszony,
amelyben a kötelezett valamilyen vagyoni
értékű szolgáltatást köteles teljesíteni és ezt
a teljesítést a jogosult követelheti.
Legfontosabb területe: a szerződésekkel
kapcsolatos szabályozás
24
3. A kötelmi jog
A szerződés
A szerződés létrehozása: A felek szabad
akaratának kölcsönös, egybehangzó
kifejezésével jön létre. Legalább két
egybehangzó akaratnyilatkozat szükséges
hozzá. Abban a pillanatban jön létre, amikor
az ajánlatot elfogadják. A résztvevőket
feleknek nevezik.
25
3. A kötelmi jog
Az akaratnyilatkozat létrejöhet:
• szóban
• írásban
• ráutaló magatartással
A szerződésben minden lényeges dologról meg kell
állapodniuk a feleknek, nem kell megállapodni
olyan dolgokban, amit a jogszabály rendez. A
feleknek együttműködési kötelezettségük van, így
kötelesek tájékoztatni egymást minden lényeges
információról.
26
3. A kötelmi jog
Előszerződés esetén a felek abban állapodnak
meg, hogy egy későbbi időpontban kötnek
szerződést. Az előszerződés alapján a felek
kötelesek a szerződést megkötni, mert
elmaradása esetén – bármelyik fél
kérelmére – szerződést a bíróság
létrehozhatja.
27
3. A kötelmi jog
A szerződés tartalma és tárgya:
Tartalmát a felek szabadon határozhatják meg.
A szerződében kikötött szolgáltatás
irányulhat:
• valamely dolog átadására,
• tevékenységre,
• tevékenységtől való tartózkodásra,
• más magatartásra.
28
3. A kötelmi jog
A szerződés érvénytelensége:
Érvénytelen a szerződés, ha jogilag
fogyatékos.
Az érvénytelenség két formában jöhet létre:
• Semmis a szerződés, ha jogszabályba, jó
erkölcsbe ütközik, illetve ha a szerződés
aránytalan előnyt biztosít valamelyik fél
számára, a másik fél kihasználásával.
29
3. A kötelmi jog
• Megtámadás esetén a szerződés érvénytelenné
válik.
A megtámadhatóság fő esetei:
 az egyik fél a másikat lényeges tévedésben
tartotta
 valamelyik felet fenyegetéssel bírták rá
 a szerződést kötő felet megtévesztették
 a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között
feltűnően nagy az értékkülönbség
30
3. A kötelmi jog
A szerződés módosítása:
• közös megegyezéssel
• bírósági úton
A szerződés teljesítése: A szerződés a
teljesítéssel megszűnik. A szerződés a tartalma
szerinti helyen, időben, mennyiségben és
minőségben kell teljesíteni  szerződésszerű
teljesítés
31
3. A kötelmi jog
A teljesítés helye:
• általános szabály: a kötelezett lakó illetve
székhelye
• gazdálkodó szervezeteknél a jogosult
telephelye
A teljesítés ideje:
• általában egy határidőt tűznek ki
• megállapodhatnak egyidejű teljesítésben is
32
3. A kötelmi jog
A szerződésszegés és következményei:
Szerződésszegés: A nem szerződésszerűen teljesítő
fél a másik félnek ezzel kárt okoz.
Esetei:
• A kötelezett késedelme: A késedelemből eredő
kárt a kötelezettnek meg kell térítenie, de mentesül
a kötelezett a kártérítési kötelezettség alól, ha
bizonyítani tudja, hogy minden olyan intézkedést.
• A jogosult késedelme: A jogosult köteles
megtéríteni minden olyan kárt, amit okozott.
33
3. A kötelmi jog
• Hibás teljesítés:
 nem felel meg a szerződésben előírtaknak
 hibás termék
 a szerződéstől eltérő teljesítés: visszaküldés, csere,
árengedmény, elállás – a jogkövetkezmények a
szavatosság szabályai szerint alakulnak
• A teljesítés lehetetlenné válása (vis major): Sem a
kötelezettet, sem a jogosultat nem terheli.
34
3. A kötelmi jog
• A teljesítés megtagadása: A kötelezett a
teljesítést jogos ok nélkül megtagadja.
A szerződés megszűnése: Általában teljesítéssel
szűnik meg, de a felek közös megegyezéssel
(visszamenő hatállyal) is felbonthatják vagy
megszüntethetik (jövőre nézve). Elállás esetén
az egyoldalú nyilatkozat a szerződés
megkötésére visszamenőleg vonatkozik.
35
3. A kötelmi jog
Felelősség a szerződéssel kapcsolatban
okozott károkért
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles
azt megtéríteni. Mentesül azonban a
felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy
úgy járt el, ahogy az tőle elvárható volt.
36
3. A kötelmi jog
A felelősség általános feltételei:
A jogellenes magatartás.
A kár lehet:
• vagyoni kár vagy elmaradt haszon
• sérelem
A kár és a jogellenes magatartás között
okozati összefüggésnek kell lennie.
37
3. A kötelmi jog
A vétkesség formái:
• szándékosság
• gondatlanság
Ha többen okozzák a kárt, a felelősségük
egyetemleges, azaz bármelyikükön
követelhetik a kár megtérítését. A
károsultnak kárenyhítési kötelezettsége van.
38
3. A kötelmi jog
Egyes szerződések fontosabb szabályai
Vagyonátruházáshoz kapcsolódó szerződések
Adásvételi szerződés
Az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre
átruházni, a dolgot a vevő birtokába adni, és a
dologhoz kapcsolódó minden kötelezettséget
és jogot a vevő tudomására hozni.
39
3. A kötelmi jog
A vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot
átvenni.
Tárgya lehet minden forgalomképes dolog.
Írásba kell foglalni, ha ingatlanra vonatkozik.
Csere szerződés
Az adásvétel szabályai vonatkoznak rá. Mindkét
fél részéről áruszolgáltatásra kerül sor, így az
illetékkötelezettség fele-fele arányban oszlik.
40
3. A kötelmi jog
Ajándékozási szerződés
Az egyik fél a saját vagyoni helyzete rovására a
másik félnek ingyenes vagyoni előnyt juttat.
Ha ingatlanra vonatkozik, írásba kell foglalni.
A szerződés jogot biztosít az ajándék tárgyának
követelésére, de az ajándékozó megtagadhatja
a teljesítést, ha olyan esemény következett be,
ami az ajándékozásra őt képtelenné teszi.
41
3. A kötelmi jog
Az ajándék visszakövetelhető, ha
• az ajándékozó megélhetése veszélybe kerül
• a megajándékozott súlyos jogsértése esetén
• az ajándékozó hitelezőit megillető fedezet
elvonása esetén
42
3. A kötelmi jog
Használati joghoz kapcsolódó szerződések
Bérleti szerződés
A bérbeadó köteles a dolgot a bérlő használatába
adni, és a dolog fenntartásával kapcsolatos
nagyobb kiadásokat viselni.
A bérlő köteles a bérleti díjat előre megfizetni, a
dolog fenntartásával kapcsolatos kisebb
kiadásokat megfizetni, és a dolgot
rendeltetésszerűen használni.
43
3. A kötelmi jog
A bérbeadó joga ellenőrizni a használatot,
engedélye nélkül a bérlő a dolgot bérbe,
illetve használatra másnak át nem adhatja.
Elmaradt bérleti díj esetén a bérbeadó a
szerződést azonnal felmondhatja.
A bérleti szerződés megszűnése:
• a szerződésben megállapított idő eltelte
44
3. A kötelmi jog
• a szerződésben meghatározott olyan
körülmény bekövetkezte, ami a szerződés
megszűnésével jár
• a bérelt dolog elpusztulta
A bérlő a bérelt dolgot köteles a bérbeadónak
visszaadni, a bérlő azt a dolgot, amit saját
költségére felszerelt a szerződés
megszűnésével leszerelheti, és magával
viheti.
45
3. A kötelmi jog
Haszonbérlet
A haszonbérlő hasznot hajtó dolgot vesz
használatba, melyért haszonbért köteles
pénzben vagy természetben fizetni, de
jogosult a bérlemény hasznait szedni.
A fenntartáshoz szükséges felújítás, javítás és
a közterhek a bérlőt a rendkívüli felújítás és
javítás költségei a bérbeadót terhelik.
46
3. A kötelmi jog
Lízingszerződés
A bérleti szerződéshez hasonló szerződés, melynek
lejáratakor az eszköz a bérlő tulajdonába mehet át.
 Operatív lízing: Célja a használati-bérleti jog
megszerzése.
 Pénzügyi lízing: Célja a használt eszköz
tulajdonjogának megszerzése a lízingszerződés
lejártával.
 Visszlízing: Célja átmeneti likviditási problémák
áthidalására.
47
3. A kötelmi jog
Vállalkozás típusú szerződések
Szállítási szerződés
A szállító köteles a szerződében meghatározott
dolgot a szerződésben kikötött időpontban a
megrendelőnek átadni.
A megrendelő köteles a dolgot átvenni, és
ellenértékét kifizetni.
48
3. A kötelmi jog
Tartalma:
• a szolgáltatás tárgyának meghatározása
• a mennyiség, minőség és a választék
megjelölése
• a teljesítés idejének rögzítése
• az ellenszolgáltatás meghatározása
A teljesítés helye általában a megrendelő
telephelye.
49
3. A kötelmi jog
Fuvarozási szerződés
A fuvarozó díjazás ellenében köteles a
küldeményt a rendeltetési helyre továbbítani,
és a címzettnek átadni.
A fuvarozó kötelessége:
• a megfelelő fuvareszközt kiállítani
• a feladó előírásait követni
• A küldeményt biztonságosan, gazdaságosan
eljuttatni a meghatározott helyre
50
3. A kötelmi jog
A feladó kötelezettsége a fuvardíjat megfizetni,
továbbá:
• a küldeményt megfelelően csomagolni
• az okmányokat kiadni
• a küldeményt berakni
A fuvarozó felelős azért a kárért, ami a
szállítmányt az átvétel és a kiszolgálás között
érte.
51
3. A kötelmi jog
Vállalkozási szerződés
A vállalkozó szolgáltatás nyújtására vállalkozik,
köteles a megrendelő utasítása szerint eljárni, a
munkát a kijelölt helyen elvégezni, és biztosítani
a munka gazdaságos és gyors befejezését.
A megrendelő köteles ennek ellenértékét
megfizetni.
A vállalkozónak járó díj teljesítéskor esedékes.
A szerződésszegő kötbér fizetésére kötelezett.
52
3. A kötelmi jog
Főbb típusai:
• fővállalkozási szerződés
• alvállalkozási szerződés
• építési szerződés
• szerelési szerződés
• tervezési szerződés
• kutatási szerződés
• utazási szerződés
53
3. A kötelmi jog
Bizományi szerződés
A bizományos díjazás ellenében köteles a
megbízó javára a saját nevében adásvételi
vagy más szerződést kötni.
Ha a bizományos kedvezőbb feltételek mellett
kötötte az üzletet, mint amit a megbízó előírt,
akkor az ebből származó haszon a megbízót
illeti, ha áron alul ad el, az árkülönbözetet
köteles a megbízónak megtéríteni.
54
3. A kötelmi jog
Megbízási szerződés
A megbízott köteles a rábízott feladatot a
megbízó utasítása és érdeke szerint ellátni.
A megbízott személyesen köteles eljárni.
Célszerűtlen, szakszerűtlen utasítás esetén
köteles a megbízót figyelmeztetni, de ha a
megbízó ragaszkodik álláspontjához az
ebből eredő kár őt terheli.
55
3. A kötelmi jog
A megbízó a szerződés megszűnésekor díj
fizetésére kötelezett, ami a megbízottnak
akkor is jár, ha közreműködése nem vezetett
eredményre.
Az ügy ellátásával kapcsolatos költségek a
megbízót terhelik, de a megbízó nem
köteles a költségeket megelőlegezni, de
köteles utólag megtéríteni.
56
Vállalkozási formák
57
1. Alapfogalmak
Személyiség:
Egy vállalkozás személyisége lehet:
• jogi személy: minimális alaptőke meglétét
írja elő a törvény, felelősség a bevitt
alaptőke erejéig
• nem jogi személy: nincs minimális
alaptőke, a felelősség korlátlan és
egyetemleges - kivéve bt. kültagja
58
1. Alapfogalmak
Felelősség:
Egy vállalkozás felelőssége lehet:
• korlátlan: a tulajdonos a vállalkozás
kötelezettségeiért felel, a bevitt vagyonért
korlátlanul felel, felszámolás esetén
magánvagyonával is felel
• korlátolt: a tulajdonos a vállalkozás
kötelezettségeiért nem felel, a bevitt vagyonért
korlátlanul felel, felszámolás esetén csak a bevitt
vagyonával felel
59
2. A vállalkozási formák főbb
különbségei
Háromféle vállalkozási formát
különböztetünk meg:
• az egyéni vállalkozás
• a társas-vállalkozás
• szövetkezet
60
2. A vállalkozási formák főbb
különbségei
Egyéni
vállalkozó
Társasvállalkozás
Szabályozása 1990. évi V.
Személyisége
Felelőssége
Formái
1997. évi CXLIV.
törvény
törvény
Nem jogi személy Jogi személy, nem
jogi személy
Korlátlan
Korlátlan,
korlátolt
Egyéni
Kkt., bt., közös
vállalkozó, egyéni vállalat, kft., rt.,
cég
egyesülés
61
2. A vállalkozási formák főbb
különbségei
Egyéni
vállalkozó
Társasvállalkozás
Könyvvezetés Egyszeres
Egyszeres, kettős
Adózása a Szja 02. 15.-ig,
nyereség után előleg
Ta 05. 31.-ig,
előleg havonta,
negyedévente
Profit elérése
Célja
negyedévente
Profit eltérése
62
Az egyéni vállalkozás
63
1. Egyéni vállalkozó
Alapítási feltételek:
Egyéni vállalkozó olyan természetes személy
lehet, aki:
• cselekvőképes
• állandó lakhelye van
• nincs kizárva a vállalkozás gyakorlásából
• büntetlen előéletű
64
1. Egyéni vállalkozó
A vállalkozói igazolvány:
A Polgármesteri Hivatal engedélyezi,
egyidejűleg kiadja a vállalkozó adószámát.
Az igazolvány kiadásának feltételei:
• erkölcsi bizonyítvány
• nincs korábbi köztartozása
• engedély
• szakképesítést igazoló okmány
65
1. Egyéni vállalkozó
Nem kaphat vállalkozói igazolványt az a
személy, akit:
• bűncselekmény miatt elítéltek
• foglalkozásától eltiltottak
• más gazdasági társaság korlátlanul felelős
tagja
66
1. Egyéni vállalkozó
A vállalkozói igazolvány tartalmazza:
• a vállalkozó nevét, születési helyét, születési
idejét, anyja nevét
• a vállalkozás székhelyét, telephelyét
• a tevékenységi kör megjelölését
• az adószámot
• az adóazonosító számot
• az igazolvány számát, dátumát, kiállító szervet
67
1. Egyéni vállalkozó
Az egyéni vállalkozó jogállása:
Üzletszerű, gazdasági tevékenységet folytató
nem jogi személy, akinek felelőssége
korlátlan, személyes közreműködésre
kötelezett, és munkaerő foglalkoztatására
jogosult.
68
1. Egyéni vállalkozó
Az egyéni vállalkozó megszűnése:
• igazolvány visszaadásával
• halálával, cselekvőképességének
megszűnésével
• igazolvány visszavonásával
ha olyan körülmény merül fel, ami az
igazolvány kiadását kizárná
69
1. Egyéni vállalkozó
ha a jogszabályi körülményeknek nem felel
meg a vállalkozó és azt 30 napon belül nem
hárítja el
ha társadalombiztosítási és
adókötelezettségeinek legalább 12 hónapon
át nem tesz eleget.
70
2. Az egyéni cég
Az egyéni cég olyan egyéni vállalkozó, aki
bejegyzését kéri a cégbíróságtól. Oka lehet
az, hogy a vállalkozó nem kívánja használni
saját nevét a vállalkozás elnevezéseként.
Az egyéni cég sem jogi személy és
felelőssége is korlátlan.
71
Társas vállalkozások
72
1. Általános rendelkezések
A Gt.
fajtája
Személyiség
Közkereseti Nem jogi
társaság személy
Betéti
társaság
Nem jogi
személy
Közös
vállalat
Jogi személy
A tagok
felelőssége
Korlátlan
Alapító
okirat
fajtája
Társasági
szerződés
Beltag:
Társasági
korlátlan,
szerződés
kültag: korlátolt
Korlátolt
Társasági
szerződés
73
1. Általános rendelkezések
A Gt. fajtája Személyiség
Korlátolt
felelősségű
társaásg
Egszemélyes
Kft.
Részvénytársaság
Egszemélyes
Rt.
Egyesülés
Jogi személy
A tagok
felelőssége
Korlátolt
Alapító okirat
fajtája
Társasági
szerződés
Jogi személy
Korlátolt
Alapító okirat
Jogi személy
Korlátolt
Alapszabály
Jogi személy
Korlátolt
Alapszabály
Jogi személy
Korlátlan
Társasági
szerződés
74
1. Általános rendelkezések
Alapítás feltételei:
Legalább két tag szükséges, kivéve az
egyszemélyes kft.-t és az egyszemélyes rt.-t.
Engedélyhez kötött tevékenység esetén a
vállalkozás csak annak birtokában kezdheti meg
tevékenységét. Szakképesítéshez kötött
tevékenység esetén legalább egy közreműködő
tagnak vagy munkavállalónak rendelkeznie kell
az előírt szakképesítéssel.
75
1. Általános rendelkezések
A tagokra vonatkozó korlátozások:
• természetes személy csak egy gazdasági
társaságban lehet korlátlanul felelős
• kiskorú és cselekvőképtelen személy nem lehet tag
• kkt. nem lehet másik társaság korlátlanul felelős
tagja
• egyszemélyes gazdasági társaság nem lehet tagja
másik egyszemélyes gazdasági társaságnak
76
1. Általános rendelkezések
Az alapító okirat:
Ügyvéddel vagy közjegyzővel kell
ellenjegyeztetni, majd a Cégbírósághoz
beadni az okirat keltezésétől számított 30
napon belül.
77
1. Általános rendelkezések
Az alapító közokirat tartalma:
• cégnév, társasági forma
• székhely, illetve telephely
• a tagok neve, címe
• a társaság tevékenységi köre
• a társasági vagyon mértéke
• a cégjegyzés módja
• a vezető tisztségviselők neve, címe
78
1. Általános rendelkezések
A cégjegyzés módja:
Az alapító okiratban rögzíteni és a
cégbírósághoz be kell jelenteni azon
személyek nevét és címét, akik jogosultak a
cég nevében aláírásra. Történhet egy személy
egyedüli aláírásával, illetve két vagy több
személy együttes aláírásával. Az aláírás a
közjegyzőnél bejelentett módon történik.
79
1. Általános rendelkezések
A társasági vagyon formája lehet:
Pénzbetét, illetve apport. Az apport lehet
bármilyen vagyoni értékkel bíró eszköz, és
a rendelkezésre bocsátó tag 5 éven keresztül
felel annak értékéért.
80
1. Általános rendelkezések
Az előtársaság:
A gazdasági társaság a közokiratban foglalás
napjától a bejegyzésig előtársaságként működik.
Ez idő alatt az alapító okirat szerint jogosultak a
felhatalmazottak a cég jegyzésére, de minden
okiraton fel kell tüntetni a „cégjegyzés alatt”
szavakat. Csak a bejegyzési kérelem beadását
követően folytathat üzletszerű tevékenységet.
Engedélyhez kötött tevékenységek csak a
bejegyzést követően kezdhetők meg.
81
1. Általános rendelkezések
Törvényességi felügyelet:
A területileg illetékes cégbíróság az
alapításhoz szükséges okmányok alapján
bejegyzik a céget. Az alapító okirat aláírását
követő 30 napon belül a bejegyzési
kérelmet a fent nevezett adatokkal a
cégbírósághoz be kell adni.
82
1. Általános rendelkezések
A cégbíróság a beadást követő 30 napon belül
köteles határozatot hozni, mely lehet:
• a bejegyző határozat - ezzel a gazdasági
társaság legalizálása megtörtént
• elutasító határozat - ezt követően a társaság
nem működhet tovább
• felszólítás hiánypótlásra - azaz elmaradt irat
csatolására
83
1. Általános rendelkezések
A Cégbíróság további feladatai:
Ellenőrzi a gazdasági társaságok működését.
Bejegyzi a bejegyzés alapjául szolgáló
okirat módosításait. Összegyűjti és
nyilvántartja a társaságok adatait, melyeket
a cégjegyzékben rögzít. Az adatokat a
Cégközlönyben közzé teszi, és ezzel
biztosítja a nyilvánosságot.
84
1. Általános rendelkezések
A Gt. fajtája
Legfőbb szerv
Kkt.
Tagok gyűlése
Vezető
tisztségviselő
Felhatalmazott tag
Bt.
Tagok gyűlése
Felhatalmazott tag
Közös vállalat
Igazgató tanács
Igazgató
Kft.
Taggyűlés
Ügyvezető
Rt.
Közgyűlés
Igazgató tanács
Igazgató tanács
Igazgató
Egyesülés
85
1. Általános rendelkezések
Legfőbb szerv:
Összehívásukat a tagok kezdeményezhetik.
Évente egyszer összehívásuk kötelező. Csak
az előre meghirdetett napirendi pontokkal
foglakozhat, kivéve ha minden tag jelen van
és az új napirendi pont megtárgyalásához
hozzájárul.
86
1. Általános rendelkezések
Felügyelő bizottság:
3-15 tagból álló testület. Létrehozását az alapító
okiratban rögzíteni kell.
Létrehozása kötelező:
• rt. esetén
• kft. esetén, ha jegyzett tőkéje meghaladja az 50 M
Ft-ot
• bármilyen gazdasági társaságnál, ahol a
foglalkoztatottak száma eléri a 200 főt
87
1. Általános rendelkezések
A könyvvizsgáló:
Választása kötelező:
• rt. esetén
• kft. esetén, ha jegyzett tőkéje meghaladja az 50
M Ft-ot
• egyszemélyes kft. esetén
A könyvvizsgálót 5 évre kell választani, nevét és
címét a társaság alapító okiratában rögzíteni kell.
88
1. Általános rendelkezések
Megszűnés:
Minden társaság a cégjegyzékből való törléssel
szűnik meg.
A megszűnés esetei:
• jogutód nélküli megszűnés
határozott időre létrehozott társaságnál a
határozott idő lejártával
a legfőbb szerv döntése alapján
89
1. Általános rendelkezések
felszámolási eljárással - csőd esetén
cégbírósági törléssel - szankcionálás esetén
• jogutódlással
átalakulás során
Jogutód nélküli megszűnés esetén a
megszűnéstől függetlenül a társaság
kötelezettségei 5 év alatt évülnek el.
90
1. Általános rendelkezések
Öt éven belül a korlátlan felelősségű tagok vagyoni
hozzájárulásuk arányában korlátlanul és
egyetemlegesen felelnek, míg a korlátolt
felelősségű tagok csak bevitt vagyonukkal.
A megszűnés záró aktusaként végelszámolásra kerül
sor, amikor a fennálló kötelezettségeket ki kell
egyenlíteni, és a cég vagyonát a tulajdonosok
között vagyoni hozzájárulásuk arányában fel kell
osztani.
91
1. Általános rendelkezések
Csőd, csődeljárás, felszámolás:
Csőd: Tartós fizetésképtelenség.
Megoldásaként csődeljárás indítható, ha a
vállalkozás átszervezése reményt adhat a
vállalkozás fizetési problémáinak
leküzdésére. Amennyiben a probléma
súlyosabb és már az átszervezés sem
segíthet felszámolási eljárásra kerül sor.
92
1. Általános rendelkezések
Csődeljárás: Célja a vállalkozás
működőképességének biztosítása, a
cégbíróság folytatja le. A hitelezőkkel 90
napos fizetési haladékról kell megállapodni.
Sikertelen megállapodás esetén a cég ellen
felszámolási eljárás indul.
93
1. Általános rendelkezések
Felszámolási eljárás: Célja a vállalkozás
megszüntetése, de lehetőséget adva egy
esetleges reorganizációra. A cégbíróság
folytatja le.
A cég maximum 30 napos fizetési haladékot
kér a hitelezőktől, ha ez sikeresen telik el,
és a cég kiegyenlíti tartozásait, az eljárás a
cég tovább működésével zárul le.
94
1. Általános rendelkezések
Amennyiben ez az idő eredménytelenül telik el, a
céget felszámolják, azaz meglévő vagyonából,
korlátlan felelősségű tagok esetén azok
magánvagyonából egyenlítik ki tartozásait. A
kiegyenlítéskor a sorrend:
• munkavállalók
• köztartozások
• hitelezők
• tulajdonosok
95
2. Speciális szabályok
Közkereseti társaság
A tagok üzletszerű közös gazdasági
tevékenységet folytatnak. A tagoknak
díjazás ellenében személyes közreműködési
kötelezettségük van. A tagok gyűlésén
minden tag részt vesz, és mindegyiknek egy
szavazata van. Általában szótöbbséggel
határoz.
96
2. Speciális szabályok
Betéti társaság
Tagjai üzletszerű közös gazdasági tevékenység
folytatására vállalnak kötelezettséget. A
társaságra a kkt.-ra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni, de eltérésekkel.
A beltagok felelőssége korlátlan, a kültagoké
korlátolt, de ha a kültag neve szerepel a
cégnévben ő is korlátlanul felelőssé válik.
97
2. Speciális szabályok
A kültag a társaság üzletvezetésére és
képviseletére nem jogosult, de a
tevékenységben részt vesz.
Ha a társaságból minden beltag kiválik, a
társaság megszűnik.
98
2. Speciális szabályok
Korlátolt felelősségű társaság
Célja a tőkeegyesítés. A tagok törzsbetét
rendelkezésre bocsátására kötelezettek,
melyek együttes összege adja a törzstőkét.
A törzsbetét a tagok pénzbeli és nem
pénzbeli hozzájárulásából áll. Minden
tagnak egy törzsbetéte van, ami nem lehet
100 ezer Ft-nál kevesebb.
99
2. Speciális szabályok
A törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió
Ft-nál. A pénzbetétek összege alakuláskor nem
lehet kevesebb a törzstőke 30%-ánál.
A társaság csak akkor kerülhet bejegyzésre, ha a
nem pénzbeli hozzájárulásokat teljes
egészében, a pénzbetét felét, de minimum 1
millió Ft-ot rendelkezésre bocsátották, illetve a
társaság számlájára befizették.
100
2. Speciális szabályok
A taggyűlést évente legalább egyszer össze
kell hívni, ekkor az osztalékfizetésről is
határozhat.
A társasági szerződés módosításához
háromnegyedes szótöbbség kell. A
taggyűlés ülésezés nélkül is hozhat
határozatot, ilyenkor a tagok írásban küldik
meg szavazataikat.
101
Szövetkezetek
102
1. Alapvető jellemzők
A szövetkezet a gazdálkodási formák speciális
fajtája.
A gazdasági rendszerváltással szerepük
jelentősen csökkent, de a szövetkezetek új
formájának előnyei miatt szerepük
várhatóan újra erősödni fog.
103
1. Alapvető jellemzők
Szabályozása
1992. évi I. törvény
Személyisége
Jogi személy
Felelőssége
Korlátolt
Könnyvezetés
Kettős könyvvitel
Alapítását igazoló
okirat
Alapszabály
104
2. A szövetkezetek jogállása
A szövetkezet jogi személy, mely vállalkozási és
egyéb tevékenységet is folytathat.
Tagjai természetes és jogi személyek is lehetnek, de
a jogi személyek aránya nem haladhatja meg a
természetes személyek számát.A törvény
minimális taglétszámot ír elő, mely általában 5 fő.
A szövetkezet létrehozásáról alakuló közgyűlés dönt.
Az alapszabályt 30 napon belül a Cégbíróságra
kell beadni.
105
3. A gazdálkodás szabályai
A szövetkezet önállóan gazdálkodik, az eredményt
szabadon használhatja fel, de az eredmény
nagyobb részét a tagoknak kell visszatéríteni.
Munkát az alkalmazottak, illetve a tagok végeznek.
Az alkalmazottak munkavégzését a Munka
Törvénykönyve szabályozza, míg a tagok
vállalkozási szerződés alapján végezhetnek
munkát, az ezzel kapcsolatos felelősségi
kérdésekben a Polgári Törvénykönyv az irányadó.
106
4. A tagság és a tagsági viszony
A tagság jogosult dönteni minden kérdésben.
Vagyoni kapcsolat a taggal:
• Részjegy: A szövetkezeti tag belépéskor részjegyet
köteles jegyezni. Az alapszabálynak megfelelően
rögzített, azonos összegű részjegyeket bocsátanak
ki. A részjegynek megfelelő összeget a jegyzés
után egy éven belül fizetni a szövetkezet részére.
A részjegy nem forgalomképes, nem átruházható.
107
4. A tagság és a tagsági viszony
• Részjegyen felüli hozzájárulás: A részjegyen
felül a tag további hozzájárulást teljesíthet
ellenszolgáltatása fejében, mely lehet ingatlan,
gép, berendezés, hitel.
• Szövetkezeti üzletrész: A tag vagyonrészét
megtestesítő, névre szóló értékpapír, mely
átruházható és forgalomképes. Átruházása
esetén a szövetkezeti tagoknak elővételi joguk
van.
108
Munkajogi ismeretek
109
1. Általános szabályok
A munkaviszony alanyai:
• munkáltató
• munkavállaló
Együttműködési kötelezettség:
A törvényben említett felek kötelesek
együttműködni.
110
1. Általános szabályok
Titoktartási kötelezettség:
Tilos az információ közlése a munkáltatóról, és a
munkavállalóról harmadik személy részére,
kivételt képez azonban a referencia adása.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma:
Tilos az indokolatlan különbségtétel, de nem tiltott
a munka jellegéből adódó megkülönböztetés.
111
1. Általános szabályok
A munkaviszonyból származó igény elévülése:
A munkaviszonyból származó vagyoni és egyéb
igények 3 év alatt évülnek el.
A határidők számításának szabályai:
Napon a naptári napot érti a törvény, nem számít be
az okot adó intézkedés napja. Ha az utolsó nap
szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, akkor
a határidő a következő munkanapon jár le.
112
2. A munkaviszony
A munkaviszony jellemzői:
Kétoldalú jogviszony, melynek két fele: a
munkavállaló és a munkáltató. Alapfeltétele
a 16. életév betöltése. Munkaviszonyt
létesíthet a 15. életévét betöltött nappali
rendszerű képzésben részesülő tanuló az
iskolai szünet alatt törvényes
képviselőjének hozzájárulásával.
113
2. A munkaviszony
Munkaviszony létesítése:
Munkaszerződéssel jön létre, melynek
tartalmaznia kell:
• az alapbért
• a munkakört
• a munkavégzés helyét
• egyéb megállapodásokat
114
2. A munkaviszony
A munkaszerződés időtartama szólhat:
• határozott időre
• határozatlan időre
A határozott idejű munkaviszony
határozatlanná válik, ha a munkavállaló a
munkáltató tudtával plusz egy napot
dolgozik.
115
2. A munkaviszony
Próbaidő:
A munkaszerződés részeként kell
megállapodni a kikötésében.
Mértéke 30 nap, de maximum 3 hónap lehet,
meghosszabítása tilos. Ez idő alatt
bármelyik fél azonnali hatállyal
megszüntetheti a munkaviszonyt.
116
2. A munkaviszony
A munkaszerződés módosítása:
Lehetséges:
• közös megegyezéssel
• kollektív szerződés módosulása miatt
• munkakörben beálló módosulás miatt
• munkabérben beálló módosulás miatt
117
2. A munkaviszony
A munkaviszony megszűnése:
A munkaviszony automatikusan megszűnik:
• munkavállaló halálával
• munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
• határozott idő lejártával
118
2. A munkaviszony
A munkaviszonyt a felek megszüntetik:
• közös megegyezéssel - írásba foglalandóű
• rendes felmondással - felmondási idő
minimum 30 nap, de maximum 1 év lehet
• rendkívüli felmondással
• azonnali hatállyal, próbaidő esetén
119
2. A munkaviszony
Végkielégítés:
A munkáltató rendes felmondása, valamint a
munkáltató jogutód nélküli megszűnése
esetén a munkavállalót végkielégítés illeti
meg, melynek minimális és maximális
mértéke törvényileg meghatározott.
120
3. Munkavégzési szabályok
A munkáltató köteles:
• az egészséges munkavégzés feltételeit
biztosítani
• a munkavégzéshez a tájékoztatást megadni
• a munkavégzéshez szükséges ismereteket
biztosítani
• a munkavállaló számára bért fizetni
121
3. Munkavégzési szabályok
A munkáltató jogosult:
• a munkavállalót munkavégzésre utasítani
• különleges esetben a munkavállalót
munkakörbe nem tartozó munkára utasítani
• a munkavállalót ideiglenesen más
munkáltatónál dolgoztatni
• a munkavállalót a munkaviszony fennállása
alatt más munkaviszonytól eltiltatni
122
3. Munkavégzési szabályok
A munkavállaló köteles:
• az előírt helyen és időben megjelenni
• munkát szakértelemmel elvégezni
• munkatársával együttműködni
• munkáját személyesen ellátni
• alapvető információkat megőrizni
• az előírt továbbképzéseken részt venni
123
3. Munkavégzési szabályok
• ha a tevékenység végzése veszélyeztet
valakit, akkor az utasítást megadni
• rendkívüli esetben munkakörébe nem
tartozó feladatokat ellátni
• ideiglenesen más munkáltatónál dolgozni
• máshol kötött munkaszerződését bejelenteni
124
3. Munkavégzési szabályok
A munkavállaló jogai:
• kötelezettségek alól mentesül, ha:
keresőképtelen, beteg
kötelező orvosi vizsgálaton, véradáson vesz részt
elháríthatatlan ok miatt
• megtagadhatja az utasítást, ha szerződésbe ütközik
• terhes nő más helyen nem dolgozhat a gyermek 3
éves koráig
125
4. Munkaidő, pihenőidő
Munkaidő: Mértéke általánosan napi 8 óra.
Rendkívüli munkavégzés: A munkaadó
kötelezhet a munkaidőn túli munkára is,
melynek fajtái:
• túlmunka
• pihenőnapon vagy munkaszüneti napon
végzett munka
126
3. Munkavégzési szabályok
Pihenőidő fajtái:
• munkaközi szünet - étkezésre, tisztálkodásra
adott idő, minimum 20 perc
• munkanapok közti pihenőidő - minimum 11
óra
• munkahetek közti pihenőidő - legalább 2
nap és az egyik ezek közül vasárnap
127
3. Munkavégzési szabályok
• munkaszüneti nap - a Munka Törvénykönyve
tételesen rögzíti
• rendes szabadság - az alapszabadság minimum
20 munkanap, maximum 30, pótszabadság
adható életkor, gyermeknevelés miatt
• betegszabadság - betegség miatt a
keresőképtelenség idejére, amit nem a TB
finanszíroz, mértéke maximum 15 nap
128
3. Munkavégzési szabályok
A szabadság kiadásának rendje:
• a munkavállaló előzetes meghallgatásával a
munkáltató határozza meg
• legalább 1 hónappal előbb értesíteni kell erről a
munkavállalót
• az alapszabadság 1/4-ével a munkavállaló
szabadon rendelkezik
• a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni,
nem vihető át a következő évre
129
4. A munka díjazása
Bér fajtái:
• időbér
• teljesítménybér
• a kettő együtt
A személyi alapbért időbérben kell
megállapítani, ami a minimálbérnél kisebb
nem lehet.
130
4. A munka díjazása
A munkabér védelme:
A munkabért havonta, utólag a tárgyhónapot
követő 10 napig, egyszerre kell kifizetni.
Késedelmes fizetés esetén a munkáltatónak
12%-os kamatot kell fizetnie.
131
5. Kártérítési felelősség
A munkavállaló kártérítési felelőssége:
Vétkesség lehet:
• gondatlanság - csak bizonyos hányadot köteles
téríteni
• szándékosság - a teljes kárt kell téríteni
Ha többen okozzák a kárt, akkor vétkességük
arányában kötelezettek a kártérítésre. Többes
szándékos károkozás esetén az elkövetők
felelőssége egyetemleges.
132
5. Kártérítési felelősség
A kár elemei:
• elmaradt jövedelem
• dologi kár
• sérelmek elhárításával kapcsolatos költség
• indokolt költség, amit a munkavállaló
hozzátartozója szenved el
• eszmei kár
133
6. A munkaügyi vita
Fajtái:
• kollektív munkaügyi vita - a munkáltató és
a szakszervezet között
• munkaügyi jogvita - a munkavállaló és a
munkáltató között
134
A fogyasztók és a verseny
védelme
135
Fogyasztóvédelmi kérdések esetén a
fogyasztó panasza a termékre magára,
csomagolására, címkézésére, a fogyasztó
érdekeire vonatkozik.
Versenyt érintő a panasz, ha az eladó, illetve
a gyártó piaci magatartására vonatkozik.
136
1. A fogyasztóvédelem - a
fogyasztóvédelmi törvény
A fogyasztóvédelmi törvény célja:
• a fogyasztók életének, egészségének,
biztonságának védelme
• a fogyasztók érdekeinek védelme
137
1. A fogyasztóvédelem - a
fogyasztóvédelmi törvény
A fogyasztók életének, egészségének, biztonságának
védelme:
Csak biztonságos termék hozható forgalomba,
melyről a gyártó köteles gondoskodni, a
forgalmazó pedig a termék biztonságosságát
köteles megőrizni.
138
1. A fogyasztóvédelem - a
fogyasztóvédelmi törvény
A fogyasztók érdekének védelme:
A fogyasztók vagyoni érdekének védelme:
A gyártó, illetve a forgalmazó megbüntethető és
egyéb jogkövetkezményekkel sújtható:
• ha a vásárlók könyvét szabálytalanul kezeli
• ha nem megfelelő minőségű árut hoz
forgalomba
139
1. A fogyasztóvédelem - a
fogyasztóvédelmi törvény
A fogyasztók tájékoztatása:
• Címkézés
A címkének tartalmaznia kell az áru:
pontos megnevezését
a gyártó, illetve a forgalmazó nevét, címét
a származási hely megjelölését
méreteit, nettó mennyiségét
az összetevőket
140
1. A fogyasztóvédelem - a
fogyasztóvédelmi törvény
minőségmegőrzés várható dátumát
műszaki jellemzőiket
minőségi osztályba sorolását
energia-felhasználásának ismérveit
környezetre gyakorolt hatását
engedélyköteles árunál az engedély számát
Az áru címkézéséért a gyártó a felelős, de hiánya
esetén a forgalmazó köteles pótolni.
141
1. A fogyasztóvédelem - a
fogyasztóvédelmi törvény
• A használati és kezelési útmutató
Csak magyar nyelvű, közérthető és egyértelműen
megfogalmazott lehet. Tartalmaznia kell a
rendeltetésszerű használat módját, a tárolási és
kezelési feltételeket.
• A megfelelőség tanúsítása
Megfelelőség tanúsítványt kell kiadni.
• Az ár feltüntetése
• A csomagolás
142
1. A fogyasztóvédelem - a
fogyasztóvédelmi törvény
A fogyasztói jogok érvényesítésének formái:
• Ügyfélszolgálat
• Békéltető testület
143
2. A piaci verseny védelme - a
versenytörvény
A versenytörvény célja:
• tisztességtelen piaci magatartás tilalma
• a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
tilalma
144
2. A piaci verseny védelme - a
versenytörvény
A versenytörvény tartalmi elemei:
• tiltja a tisztességtelen piaci magatartást,
azaz
a gazdasági verseny tisztességtelen formáit
a fogyasztó megtévesztését
a fogyasztó tisztességtelen befolyásolását
145
2. A piaci verseny védelme - a
versenytörvény
• tiltja a gazdasági erőfölénnyel való
visszaélést, azaz
a verseny korlátozását illetve kizárását
a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést
szabályozza és engedélyezi a gazdálkodó
szervezetek egymásba olvadását, fúzióját
146