Transcript Az új Ptk. hatásai a gazdasági élet szereplőire

Az új Ptk. hatásai a
gazdasági élet szereplőire
Tőkey Balázs, tanársegéd
ELTE, ÁJK, Polgári Jogi Tanszék
2014. február 18.
Az új Ptk. megszületésének okai I.
• a most hatályos Ptk.-t (1959. évi IV.
törvény, a továbbiakban: 1959-es Ptk.)
olyan korban született, amelyben a
magántulajdon teljesen háttérbe szorult
• az 1980-as évek vége óta kardinális
gazdasági és társadalmi változások
következtek be
• az 1959-es Ptk.-t elfogadása óta több mint
150-szer módosították
Az új Ptk. megszületésének okai II.
• az utóbbi évtizedek folyamatai olyan
mértékben
kihatottak
a
magánjogi
jogviszonyok területére, hogy azok
újraszabályozása
indokolttá
vált
a
jogalkotó szerint
• az 1959-es Ptk. alkotóit dicséri, hogy
törvénykönyvük több évtizeddel túlélte a
rendszerváltást
Az új Ptk. megszületésének folyamata I.
• 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat a
polgári jogi kodifikációról
• 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozat az új
Polgári Törvénykönyv koncepciójának
elfogadásáról
• 2006-ban közzéteszik a Vitatervezetet
• 2007-ben az akkori Kormány kivette a
szakértői
Szerkesztőbizottság
és
Főbizottság kezéből a munkát
Az új Ptk. megszületésének folyamata II.
• 2008-ban
közzéteszik
a
Szakértői
Javaslatot
• 2009 novemberében elfogadják a 2009.
évi
CXX.
törvényt
a
Polgári
Törvénykönyvről, de ez az 51/2010. (IV.
28.) AB határozat következtében nem
lépett hatályba
• 1129/2010. (VI.10.) Korm. Határozat
• 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről (a továbbiakban: új Ptk.)
Az új Ptk. által hozott változások
háttere
• az új Ptk. a szociális piacgazdaság
társadalmi modelljéből indul ki
• az új Ptk. csak ott kíván módosítani a
magánjogi szabályozáson, ahol a mai
társadalmi és gazdasági viszonyok
szükségessé
teszik,
amennyiben
lehetséges, fenntartja az 1959-es Ptk.
szabályait
Az új Ptk. szerkezete és felépítése
•
•
•
•
•
•
•
•
Első Könyv: Bevezető rendelkezések
Második Könyv: Az ember mint jogalany
Harmadik Könyv: A jogi személy
Negyedik Könyv: Családjog
Ötödik Könyv: Dologi jog
Hatodik Könyv: Kötelmi jog
Hetedik Könyv: Öröklési jog
Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések
Az új Ptk. által hozott legfontosabb
változások a Második Könyvben
• a cselekvőképesség kapcsán:
a)
általános
korlátozhatóság
megszüntetése
b)
cselekvőképességet
nem
érintő
támogatott döntéshozatal
c) rendelkezés a cselekvőképesség
jövőbeli korlátozása esetére
• a sérelemdíj bevezetése (a személyiségi
jogok
megsértésének
új
szankciója)
Az új Ptk. által hozott legfontosabb
változások a Harmadik Könyvben
•
•
•
•
a társasági jog beemelése a Ptk.-ba
„két szintű általános szabályozás”
diszpozitívitásra helyezett szabályozás
valamennyi gazdasági társaság jogi
személy
• alapítvány magáncélra is alapítható
Az új Ptk. által hozott legfontosabb
változások a Negyedik Könyvben
• a családi jog beemelése a Ptk.-ba
• a
házassági
vagyonjogi
szerződés
részletes szabályozása
• élettársak
tartásának
és
lakáshasználatának a rendezése
• örökbefogadó csak 25. életévét betöltött
személy lehet
• a szülői felügyeleti jog szabályainak
átdolgozása
Az új Ptk. által hozott legfontosabb
változások az Ötödik Könyvben
• a birtok szabályainak kiemelése
• a föld és az épület tulajdonjoga
megosztható
• a zálogjogi szabályok átemelése a kötelmi
jogból és a szabályok átdolgozása
• jogi személy is lehet haszonélvező
• az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi
szabályainak beemelése
Az új Ptk. által hozott legfontosabb
változások a Hatodik Könyvben
• általános kötelmi jogi szabályok kiemelése
• a szerződésszegéssel és a szerződésen
kívül okozott károkért való felelősség
szétválasztása
• a jog- és a szerződésátruházás szabályozása
• új szerződéstípusok: közvetítői szerződés,
jogbérlet,
egészségbiztosítás,
pénzügyi
lízing, faktoring, bizalmi vagyonkezelés stb.
• értékpapír-szabályozás átdolgozása
Az új Ptk. által hozott legfontosabb
változások a Hetedik Könyvben
• írásbeli magánvégrendeleten nem kell
feltüntetni a keltezés helyét
• korlátozott lehetőség az utóörökösnevezésre
• házastárs
törvényes
öröklésének
újraszabályozása
• dédszülői leszármazó törvényes öröklése
• kötelesrész mértéke a törvényes örökrész
egyharmada
A személyiségi jogok védelme
• emberi méltósághoz való jog kiemelése (a
személyiségi jogok anyajoga)
• közéleti szereplőkre különös szabály
• egyenlő bánásmód helyett hátrányos
megkülönböztetés
• élethez való jog mint személyiségi jog
nevesítése
• védett ismeret (know-how) védelme
A személyiségi jogok megsértésének
szankciói
• új objektív szankció: vagyoni előny átengedése
• új szubjektív szankció, a sérelemdíj:
a) a nem vagyoni sérelmek kompenzálására
szolgál
b) a jogsértés tényén kívül további hátrány
bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges
c) csak egyösszegű lehet
• közérdekű
célra
fordítható
bírság
megszüntetése
• kollektív defamáció (gyűlöletbeszéd) esetén a
közösség bármely tagja felléphet
A jogi személyek általános szabályai –
általános rendelkezések
• a jogi személyekre vonatkozó szabályokat azokra a
jogi személyekre, jogalanyokra is alkalmazni kell,
amelyeket nem az új Ptk. szabályoz
• a jogi személy jogképes, személyhez fűződő jogai is
vannak
• a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával
köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a
jogi személy tartozásaiért nem felelnek (kivétel az
ezzel való visszaélés)
• a jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő
létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba
vétellel jön létre
A jogi személyek általános szabályai –
a szabályozás jellege
• a szabályozás alapja a diszpozitivitás
• az egyes szabályoktól akkor nem lehet eltérni,
ha:
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek,
munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének
jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek
törvényes
működése
feletti
felügyelet
érvényesülését akadályozza
A jogi személyek általános szabályai –
névviselés, vagyoni hozzájárulás
• a
névkizárólagosság,
névvalódiság
és
névszabatosság elve valamennyi jogi személyre
alkalmazandó
• az
összetéveszthetőség
valamennyi
jogi
személlyel szemben vizsgálandó
• főszabály a vagyoni hozzájárulás, de ha a jogi
személy alapítója vagy tagja nem köteles
vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy
tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli
jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója
köteles helytállni
A jogi személyek általános szabályai –
legfőbb szerv határozathozatala
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól
mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta
előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben,
aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi
befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben
A jogi személyek általános szabályai –
vezető tisztségviselő
• a vezető tisztségviselő tisztségét minden jogi
személynél elláthatja munkaviszonyban és
megbízás alapján is
• az ügyvezetési tevékenysége során a jogi
személynek
okozott
károkért
a
szerződésszegéssel
okozott
kárért
való
felelősség szabályai szerint felel a jogi
személlyel szemben
• a vezető tisztségviselő jogi személy is lehet
• ügyvezetési tevékenységét a jogi személy
érdekének megfelelően köteles ellátni
A jogi személyek általános szabályai –
képviselet
• a képviseletét a vezető tisztségviselő látja el
• a vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan
gyakorolja
• az ügyvezetés az ügyek meghatározott
csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit
írásbeli
nyilatkozattal
a
jogi
személy
képviseletének jogával ruházhatja fel
• a nyilvántartásába bejegyzett képviselője
képviseleti jogának korlátozása 3. személyekkel
szemben nem hatályos, kivéve, ha a 3. személy
a korlátozásról tudott vagy tudnia
kellett volna
A jogi személyek általános szabályai –
határozatok bírósági felülvizsgálata
• jogi személy tagja, alapítói jogok gyakorlója,
vezető tisztségviselője és fb. tagja kérheti a
bíróságtól a tagok, alapítók és a jogi személy
szervei által hozott határozat hatályon kívül
helyezését, ha az jogszabálysértő vagy a
létesítő okiratba ütközik
• a 30 napos szubjektív és 1 éves objektív
határidő a perindításra
• ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba
ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a
jogszerű működést, a bíróság a jogsértés tényét
állapítja meg
A kártérítési jog jogi személyekkel
kapcsolatos felelősségi szabályai
• ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával
összefüggésben harmadik személynek kárt
okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a
felelős
• a tag egyetemlegesen felel a jogi személlyel, ha
a kárt szándékosan okozta
• ha a jogi személy vezető tisztségviselője e
jogviszonyával
összefüggésben
harmadik
személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a
vezető tisztségviselő
a jogi
személlyel
egyetemlegesen felel
A gt.-k általános szabályai – általános
rendelkezések és fb.
• továbbra is él a formakényszer
• semmis a létesítő okirat azon rendelkezése,
amely valamely tagot a nyereségből vagy a
veszteség viseléséből teljesen kizár
• a tag a többi taggal és a társaság szerveivel
köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan
tevékenységet, amely a társaság céljainak
elérését veszélyezteti
• az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes
döntések meghozatala a felügyelőbizottság
hatáskörébe utalható
A gt.-k általános szabályai – vezető
tisztségviselők felelőssége a gt. felé
• felmentvény akkor is adható (akár két
beszámolót elfogadó ülés között is), ha ezt nem
írja elő a létesítő okirat
• gt. jogutód nélküli megszűnése után vezető
tisztségviselőkkel szembeni kártérítési igényt – a
törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn
belül – a törlés időpontjában tagsági
jogviszonyban állók érvényesíthetik: a tag a
kártérítési igényt a társaság megszűnésekor
felosztott vagyonból őt megillető rész arányában
érvényesítheti
A gt.-k általános szabályai – vezető
tisztségviselők felelőssége 3. személyek felé
• ha a gazdasági társaság jogutód nélkül
megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük
erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a
társaság vezető tisztségviselőivel szemben a
szerződésen kívül okozott károkért való
felelősség szabályai szerint, ha a vezető
tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével
fenyegető helyzet beállta után a hitelezői
érdekeket nem vette figyelembe
• ez a rendelkezés végelszámolással történő
megszűnés esetén nem alkalmazható
Kkt. és bt.
• ezek a társasági formák is jogi
személyek
• a vezető tisztségviselő az ügyvezető,
aki csak tag lehet (bt. esetén
főszabály szerint beltag)
• a tagsági jogviszony megszűnik a
taggal
szembeni
kizáró
vagy
összeférhetetlenségi
ok
bekövetkeztével is
Kft. I.
• törzstőkeminimum újra 3 millió Ft
• a törzstőke a társaság nyereségéből is
feltölthető
• a törzsbetétnek nem kell tízezerrel maradék
nélkül oszthatónak lennie
• az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági
jogok és kötelezettségek összessége
• üzletrész örökölhetősége nem zárható ki, de a
megváltás intézménye marad
• üzletrész csak a taggyűlés hozzájárulásával
osztható fel
Kft. II.
• tagnak kifizetés bármilyen jogcímen csak akkor
teljesíthető, ha a társaság egyébként osztalékot
is fizethetne
• az osztalékelőleg kötelezően visszafizetendő, ha
nincs lehetőség osztalékfizetésre
• újra bevezetik a határozatok könyvét
• ügyvezetők képviseleti jogának korlátozása 3.
személyekkel szemben nem hatályos
• ügyvezetők
egymás
intézkedései
ellen
tiltakozhatnak, ilyenkor a tagok döntenek
•
egyszemélyes kft.: vagyoni hozzájárulásra
nincs speciális szabály
Rt. I.
• rt. csak zártkörűen alapítható, majd nyrt.-vé
alakulhat át
• zrt.-nél dematerializált részvényről is lehet
váltani nyomdai részvényre
• nem
nevesített
részvényfajták
és
részvényosztályok
is
létrehozhatóak
(a
szavazatelsőbbségi részvénynél a többszörös
szavazat mértéke csak nyrt.-nél limitált)
• saját részvény az alaptőke 25%-áig szerezhető
meg (közvetett jogosultság is számít)
•
pénzügyi segítséget nyújthat a részvényei
megszerzéséhez az rt. (nyrt.-nél korlátozások)
Rt. II.
• a részvényesi kifizetési szabályokat
bármilyen jogcímen történő teljesítésre
alkalmazni kell annyiban, hogy a
kifizetések
nem
lehetnek
összeegyeztethetetlenek
a
felelős
társasági gazdálkodás követelményeivel
• az
osztalékelőleg
kötelezően
visszafizetendő, ha nincs lehetőség
osztalékfizetésre
•
nyrt. esetén kötelező a könyvvizsgáló
Hitelbiztosítéki változások: zálogjog
• fiduciárius (bizalmi) biztosítékok tilalma és
zálogjogi reform
• egységes zálogjogi szabályozás a dologi jogban
• a zálogjog megalapításának és létrejöttének
elválasztása
• zálogjogosulti bizományos
• önálló zálogjog helyett különvált zálogjog és
alzálogjog
• hitelbiztosítéki nyilvántartás
• zálogtárgy könnyebb értékesíthetősége
Hitelbiztosítéki változások: kezesség
• önálló szerződéstípus: magát a szerződést
kell írásba foglalni
• adós követelését is beszámíthatja a kezes
• fizetésképtelenségi eljárásban az adósnak
adott kedvezmények a kezest nem érintik
• készfizető
kezesség
eseteinek
újraszabályozása
• kezest a teljesítésre fel kell szólítani
• kezesek
a
jogosulttal
szemben
egyetemlegesen
kötelesek helytállni
Hitelbiztosítéki változások: garancia
• önálló szerződéstípus, de elég magát a
garanciavállalást írásba foglalni
• bárki vállalhat garanciát, de a fogyasztó által
vállalt garancia készfizető kezességnek
minősül
• lehívási jog személyhez kötöttsége
• nyilvánvalóan
visszaélésszerű
vagy
rosszhiszemű eljárás szabályozása
• határozatlan időre vállalt garancia 3 év után 3
hónapos felmondási idővel felmondható
Jognyilatkozatok formája
• írásba foglalt a nyilatkozat akkor is, ha olyan
formájú, hogy a tartalma, a nyilatkozó személye
és
a
nyilatkozattétel
időpontja
később
azonosítható
• ha a nyilatkozó nem érti a nyilatkozat nyelvét:
a) közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett vagy két
tanú alkalmazásával készült magánokirat kell
b) az egyik tanúsító személynek el kell
magyaráznia az okirat tartalmát a nyilatkozó
számára
Képviselet
• vélelmezett és látszaton alapuló képviselet
• érdekellentét esetén a képviselő által tett
jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja
• álképviselő által tett nyilatkozatot a képviselt
korlátozás nélkül jóváhagyhatja
• általános meghatalmazás:
a) közokiratban vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratban
b) legfeljebb öt évre szólhat
Elévülés, jogvesztés,
tartozáselismerés
• határidő csak akkor jogvesztő, ha ezt jogszabály
kifejezetten így rendeli
• elévülés nyugvásakor az akadály megszűnése után
biztosított igényérvényesítési idő alatt nyugvásának
nincs helye, megszakítás esetén pedig az egyéves
vagy három hónapos határidő számítása kezdődik
újból
• elévülést
az
írásbeli
felszólítás
és
az
engedményezés nem szakítja meg
• elévülést megszakítja a követelés csődeljárásban
történő bejelentése
•
tartozáselismerés nem csak írásban tehető
Teljesítési szabályok
• az új Ptk. nevesíti, hogy pénztartozás átutalással is
teljesíthető
• pénztartozás után kamat jár: vélelem az egyenértéki
kamat mellett
• kamat mértékére az érintett naptári félév első napján
érvényes jegybanki alapkamat az irányadó
• közjegyzői letét útján is lehet teljesíteni
• harmadik személy által történő teljesítés szabályainak
egységesítése: törvényi engedmény helyett megtérítési
igény
Együttműködési
és
tájékoztatási
kötelezettség
• a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés
megkötésénél,
fennállása
alatt
és
megszüntetése során
• lényeges körülményekről, kivéve ha a másik fél
ismeri, vagy közhiteles nyilvántartás tartalmazza
• e kötelezettség megsértésével okozott károk:
a) ha a szerződés létrejön, akkor azokért
kontraktuális alapon felelnek
b) ha a szerződés nem jön létre, akkor azokért
deliktuális alapon felelnek, egyébként a
szerződés
létrejöttének
elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség
Szerződés létrejötte
• ha a szerződés létrejött, de a felek az
ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg
egyértelműen, a teljesítési helynek megfelelő
piacon a teljesítési időben kialakult középárat
kell megfizetni
• késve küldött elfogadás: létrejön a szerződés, ha
erről az ajánlattevő fél késedelem nélkül
tájékoztatja a másik felet
• szerződés utólagos írásba foglalása
• teljességi záradék (merger clause)
Előszerződés I.
• előszerződés: a felek megállapodása,
hogy később szerződést kötnek (ha ez
csak az egyik felet köti, akkor az nem
előszerződés)
• szerződéskötési kötelezettséget hoz létre
• ha megállapítják e szerződés lényeges
feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a
szerződést bármelyik fél kérelmére
létrehozhatja
Előszerződés II.
• a
szerződés
megkötését
bármelyik
fél
megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy:
a) az előszerződés megkötését követően előállott
körülmény
következtében
az
előszerződés
változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges
jogi érdekét sértené;
b) a körülmények megváltozásának lehetősége az
előszerződés megkötésének időpontjában nem volt
előrelátható;
c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő;
d) a körülmények változása nem tartozik rendes
üzleti kockázata körébe
A szerződéskötési kötelezettség új
esetei
• azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével
visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés
létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél
követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a
törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség
szabályainak alkalmazásával hozza létre
• szerződéskötés versenyeztetési eljárással:
a) felhívást tevőt szerződéskötési kötelezettség terheli
eltérő rendelkezés hiányában
• b) ajánlattevőt az eredményhirdetést követő 30.
napig köti az ajánlata (ha ezalatt visszavonná az
ajánlatát, a letett biztosítékot elveszti)
Általános szerződési feltételek
• az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti
főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson
felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a
szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön
tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta
• ha mindkét fél ÁSZF-e alkalmazandó:
a) és ezek nem ellentétesek, akkor mindkettő a
szerződés részévé válik
b) de nem lényeges kérdésben eltérnek, akkor a
szerződés létrejön, és az ÁSZF-ek annyiban válnak a
szerződés részévé, amennyiben nem ellentétesek
c) de lényeges kérdésben eltérnek, akkor a szerződés
nem jön létre
Elektronikus úton történő
szerződéskötés
• a szabályok csak a kattintással létrejövő
szerződésekre vonatkoznak
• 2001. CVIII. törvény inkorporálása az új Ptk.-ba
• ha nincs lehetőség az adatbeviteli hibák
javítására, akkor a nyilatkozó fél a nyilatkozatot
megtámadhatja
• a nyilatkozó fél mentesül az ajánlati kötöttség
alól és a szerződés teljesítésére nem
kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez
nem érkezik meg késedelem nélkül
Érvénytelenség
• új érvénytelenségi okok: pl. fiduciárius
biztosíték vagy fogyasztói jogot csorbító
feltétel semmissége stb.
• lehetetlen szerződés: az még nem teszi
lehetetlenné a szolgáltatást, ha annak
tárgyával
a
kötelezett
a
szerződés
megkötésekor nem rendelkezik
• új jogkövetkezmények: érvényessé válás a
felek akaratából és alaptalan gazdagodás
pénzbeli megtérítése
A szerződés hatálya
• ha
a
szerződés
hatályosságához
jogszabály
harmadik
személy
beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását
teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy
a
jóváhagyással
a
szerződés
megkötésének időpontjára visszamenőleg
válik hatályossá
• új esetek a relatív hatálytalanságra: pl.
elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző
szerződés
Szerződéses pénztartozás
teljesítése
• a fizetési határidő főszabály szerint a fizetési felszólítás
vagy számla átvételét követő 30 nap: az ettől a jogosult
hátrányára eltérő, egyoldalúan kikötött, tisztességtelen
feltétel megtámadható (60 napot meghaladó határidő
ellenkező bizonyításig tisztességtelen)
• hatóság és hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti
szerződésben 60 nap feletti határidő az ezt meghaladó
részében semmis
• fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a
pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan
kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből
közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró
Szerződésszegéssel okozott károkért
való felelősség
• szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól
akkor mentesül a szerződésszegő fél, ha bizonyítja:
a) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a
szerződéskötés időpontjában előre nem látható
körülmény okozta, és
b) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a
kárt elhárítsa
• megtérítendő károk:
a)
teljes
kártérítés
tapadó
és
szándékos
szerződésszegéssel okozott kár esetén
b) következménykárt csak, ha előre látható volt
•
ingyenes szerződésre kedvezőbb szabályok
• non cumul
Fizetési késedelem vállalkozások,
valamint hatóság és vállalkozás között
• késedelmi kamat: alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke
• kötelezően 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt
külön meg kell fizetni a jogosult számára
• vállalkozások között:
a) a jogosult megtámadhatja a késedelmi kamat mértékét vagy
esedékességét tisztességtelenül meghatározó, egyoldalúan
kikötött feltételt
b) semmis a késedelmi kamat kizárása kötbér nélkül
• hatóság és vállalkozás között semmis
a) ha a késedelmi kamat nem a fizetési határidőt követő naptól
esedékes
• b) a késedelmi kamat mérséklése vagy kizárása kötbér nélkül
Hibás teljesítés
• kellékszavatosság:
a) nincs jogvesztő határidő, csak elévülési
határidők vannak (ingatlannál öt év)
b) kártérítéssel nem konkurál
• termékszavatosság:
gyártó
helytállási
kötelezettsége a fogyasztóval szemben a termék
(ingó dolog) hibája esetén a forgalombahozatalt
követő 2 évig (jogvesztő határidő)
• jogszavatossági
szabályok
az
általános
szerződési szabályok között
Szerződés bíróság általi módosítása
• bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti,
ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés
megkötését követően előállott körülmény következtében
a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése
lényeges jogi érdekét sértené, és
a) a körülmények megváltozásának lehetősége a
szerződés megkötésének időpontjában nem volt
előrelátható;
b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti
kockázata körébe
• a szerződés legkorábban az igényérvényesítés
időpontjától módosítható
Engedményezés
• a követelés átruházása (átszállnak a
kamatok és a biztosítékok is)
• elválik a kötelező és a rendelkező ügylet
• követelés akkor engedményezhető, ha az
engedményezéskor már létezik az a
jogviszony, amelyből a követelés fakad
• semmis a jogosult személyéhez kötött
követelések engedményezése
• elválik
az
engedményezésről
való
értesítés és a teljesítési
Tartozás átvállalása
• tartozásátvállalás: a kötelezett, a jogosult és az átvállaló
háromoldalú megállapodása, mely alapján az átvállaló a
kötelezettséget átvállalja, és azt a jogosult kizárólag az
átvállalótól követelheti
• teljesítésátvállalás: az átvállaló és a kötelezett kétoldalú
megállapodása, mely szerint az átvállaló köteles a
tartozást teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe
hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen, de a jogosult
nem követelheti a teljesítést az átvállalótól
• tartozáselvállalás:
a
jogosult
értesítése
a
teljesítésátvállalásról, az átvállaló és az eredeti
kötelezett egyetemlegesen lesz kötelezett
Jog- és szerződésátruházás
• jogátruházás:
a) jog átruházható, kivéve, ha forgalomképtelen
b) engedményezés szabályai megfelelően alkalmazandóak
c) ha a jogot közhiteles nyilvántartás tartalmazza, akkor az
átruházáshoz a változás bejegyzése is szükséges
• szerződésátruházás:
• a) a belépő, a kilépő és a maradó fél megállapodása
b) korlátozott lehetőség a beszámításra
c) a biztosítékok főszabály szerint megszűnnek
d) a szerződésátruházáshoz előzetesen is hozzá lehet járulni (a
hozzájárulás csak kikötés esetén vonható vissza)
e)
engedményezés
és
tartozásátvállalás
szabályai
megfelelően alkalmazandóak
Tulajdonátruházó szerződések
• tulajdonjog-fenntartás
nem
csak
a
szerződés
megkötésekor köthető ki; nyilvántartásba be kell jegyezni
• fogyasztói adásvétel:
a) kárveszély a vevő birtokbevételével száll át
b) főszabály a 30 napos teljesítési határidő
• elővásárlási jog: ha dologi hatályú, akkor megsértése
esetén 30 napos szubjektív és 3 éves objektív határidőn
belül érvényesíthető az igény a relatív hatálytalanság
miatt
• opció: elvileg bármilyen időtartamra kiköthető
• szállítási szerződés helyett fajta és mennyiség szerint
meghatározott dolog határidős adásvétele
Vállalkozási szerződések I.
• többletmunka: a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási
szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál
figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a
mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem
történhet meg; a megrendelő köteles azonban megtéríteni a
vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan
költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt
előre látható
• átadás-átvételi eljárás főszabály szerint 30 nap (az ettől
tisztességtelenül eltérő és egyoldalúan meghatározott feltétel
megtámadható vállalkozások, valamint vállalkozás és hatóság
között
• ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának
átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték
megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába (ingatlanra nem
alkalmazható)
Vállalkozási szerződések II.
• építési és szerelési szerződés helyett kivitelezési
szerződés
• kutatási szerződésnél a jogszavatosság korlátozása
semmis
• közüzemi és fuvarozási szerződésre is a vállalkozási
szerződés szabályait kell alkalmazni
• a
mezőgazdasági
termékértékesítési
szerződés
megszűnik, helyette:
a) mezőgazdasági vállalkozási szerződés
b) saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására
kötött adásvételi szerződés
c) a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru
szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
Megbízási szerződések
• a megbízott a költségek előlegezésére köteles
• a megbízás a szükséges meghatalmazást magában foglalja
• megszűnés általános szabályok szerint, kivéve a felmondást:
a) bármelyik fél felmondhat, e jog nem korlátozható
b) felmondással okozott kárt meg kell téríteni (kivéve a szankciós
felmondást)
c) tartós megbízás: a felmondási jog korlátozható, és meghatározott
ideig a gyakorlása kizárható
• bizomány:
a) nem csak adásvételi szerződés megkötésére
b) del credere helytállás csak kikötés esetén
c) belépési jog korlátozott
• közvetítői és tartós közvetítői szerződés szabályozása
Bizalmi vagyonkezelés
• különös megbízási szerződés
• a vagyonmenedzsment új formája: a vagyonkezelő
tulajdont szerez a kezelt vagyon felett, a vagyont
(annak hasznait) a szerződésben a vagyonrendelő
által meghatározott feltételek szerint kell a
kedvezményezett javára fordítania
• vagyonelkülönítés és a kezelt vagyon védettsége
• utasítási jog hiánya
• vagyonkezelővel
szembeni
követelmény:
kereskedelmi ésszerűség
• még bizonytalan, hogy ki lehet vagyonkezelő
Használati szerződések
• bérlet szabályai jogok bérletére is alkalmazandóak
• felmondási idő a díjfizetéshez igazodik
• felmondási idő megsértése esetén a bérlet a
felmondás közlését követő bérleti időszak végére
felmondottnak minősül
• lakásbérlet részleges szabályozása az új Ptk.-ban:
a) max. 3 hónapos kaució köthető ki
b) a határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél
a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap
végére mondhatja fel (cserelakást nem kell
biztosítani)
•
haszonbérlet csak írásban köthető
Letéti szerződések
• letét tárgya egyértelműen csak ingó dolog
lehet
• ha a letét harmadik személy javára szól, a
letevő a letétet csak e harmadik személy
hozzájárulásával mondhatja fel
• gyűjtő- és rendhagyó letét nevesítése és
szabályozása
• szállodai letét: az új Ptk. nem mondja ki a
vendég
haladéktalan
bejelentési
kötelezettségét
Forgalmazási és jogbérleti szerződés
• forgalmazási szerződés:
a) tárgya bármilyen szolgáltatás forgalmazása lehet
b) jóhírnév megőrzése
b) szállító ellenőrzési és utasítási joga
• jogbérleti (franchise) szerződés (a fentieken túl):
a) szellemi alkotásokhoz és védett ismerethez fűződő
jogok biztosítása
b) ellátási kötelezettség
c) a határozatlan időre kötött szerződés az első évben
1, a második évben 2, a harmadik évtől 3
hónapos felmondási idővel szüntethető meg
Hitel- és számlaszerződések
• bankszámla szerződés helyett fizetési számla
szerződés
• fizetési megbízási szerződés szabályozása
• faktoring szerződés szabályozása:
a) csak a biztosítéki célú faktoring
b) nyilvántartásba-vételi kötelezettség
• pénzügyi lízing szabályozása:
a) nyilvántartásba-vételi kötelezettség
b) szavatossági igények érvényesítése szabályozott
• c) kárveszélyt a lízingbevevő viseli
Biztosítási szerződések
• kár- és összegbiztosítások
• egyoldalú kógencia csak akkor, ha a szerződő fél
fogyasztó:
a) az általános és kárbiztosítási szabályok körében a
meghatározott kérdésekben
b) a humán kockázatokat fedező biztosítási szabályok
körében
• kockázatviselés
megkezdése
nem
függ
a
díjfizetéstől
• együtt- és csoportos biztosítás szabályozása
• egészségbiztosítás nevesítése
Deliktuális kártérítési felelősség I.
• elválnak a kontraktuális is a deliktuális
felelősség szabályai
• minden
károkozás
jogellenes,
a
kivételeket az új Ptk. meghatározza
• előreláthatósági klauzula bevezetése
• alternatív okozatosság szabályozása
Deliktuális kártérítési felelősség II.
• csak vagyoni hátrány lehet kár
• szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi
épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való
felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés
semmis
• a kár elsősorban pénzben térítendő meg
• a pénzbeli kártérítés lehet egyösszegű vagy járadék
• a járadékfizetési kötelezettség mértéke és időtartama
módosítható
• általános kártérítés: ha a kár pontos mértéke nem
állapítható meg, de a kár bekövetkezése igen (ilyenkor
csak egyösszegű kártérítés alkalmazható)
Deliktuális kártérítési felelősség III.
• alkalmazott (vagy jogi személy tagja), ha e
jogviszonnyal összefüggésben okoz kárt,
helyette munkáltató (jogi személy) felel
(szándékos
károkozáskor
egyetemlegesen
felelnek)
• egyéb szerződés jogosultja a kötelezett által 3.
személynek a teljesítés körében okozott kárért
addig felel, amíg a kötelezettet meg nem nevezi
• termékfelelősség inkorporációja az új Ptk.-ba
Értékpapírjog
• jogszabály által nem szabályozott értékpapírfajta
is lehet értékpapír, ha rendelkezik az új Ptk. által
meghatározott tartalmi elemekkel
• az értékpapírban foglalt jog vagy követelés az
értékpapír kibocsátásával jön létre
• okirati
értékpapírok
megsemmisítésére
vonatkozó anyagi szabályok inkorporálása
• dematerializált értékpapírokra vonatkozó főbb
anyagi szabályok beemelése