Transcript Franciaország és a romanista jogkör

Franciaország és a romanista
jogkör
dr. Bóka János
Szeged, 2011. október 5.
A Római Birodalom legnagyobb
kiterjedése (i.sz. 117.)
Mégis, mit tettek értünk a
rómaiak?
A római jog
•
•
•
•
•
•
•
•
•
a jog (ius) az erkölcstől (mos) és a
vallástól (fas) elkülönülő
szabályrendszer
közjog - magánjog
személyek, dolgok, keresetek
eljárásjogi és esetjogi szemlélet
magas absztrakciós szint, fejlett
jogtudomány
árucsere-jog
számos külső hatás éri (görög,
egyiptomi, barbár)
időbeli (régi, preklasszikus,
klasszikus, posztklasszikus) és
térbeli (provinciák) variációk
egységesítési és kodifikációs
törekvések (Codex, Digesta,
Institutiones – Iustinianus, 528534.)
A közvetlen továbbélés
• germán királyságok vegyes
lakossággal
• személyiségi elv
• Leges Romanae Barbarorum
(V-VI. sz. fordulója) – keleti és
nyugati gót, burgund
területeken – Breviarium
Alaricianum (506.)
• kísérletek a fúzióra – Edictum
Theodorici (500.); Forum
Iudicum/Fuero Juzgo (654.)
• a bizánci, lombard és arab
invázió megtöri ezt a
folyamatot
• lemondanak a magánjog
kodifikációjáról és
egységesítéséről (kapitulárék)
A jog „odaát” van
• érdekérvényesítés
nyers erőszakkal
• istenítéletek
• compurgatio
• IV. Lateráni Zsinat –
1215.
„Juristen,
böse
Christen.”
Az egyetemek és a ius commune:
a jog újjászületése
•
glosszátorok (XI. sz-tól)
– Iustinianus szövegeit
kommentálják
– a letűnt (rabszolgaság) és kánonjog
által szabályozott (házasság,
végrendelet) területeket elhagyják
– cél: a római jog eredeti értelmének
magyarázata
– Accursius: Glossa ordinaria (XIII.
sz. közepe)
•
posztglosszátorok (XIV. sz-tól)
– a jogintézmények fejlesztése és
igazítása a megváltozott társadalmi
viszonyokhoz (pacta sunt
servanda) – usus modernus
– communis opinio doctorum
Ius commune: a siker titka
• latin nyelvű források
• az egykori császárság
szellemi és politikai
súlya
• logikus szerkezet
• egységes vagy
megfeleltethető
tartalom
• ésszerű árucsere-jog
• fragmentálódott
szokásjog, helyi
nyelveken
• bizonytalan és
rendszerezetlen
források
• feudális, személyi és
öröklési kérdésekre
szorítkozik
Recepció vagy befolyás?
• Recepció
–
–
–
–
Itália (vándorbírák)
Portugália
Katalónia
Német-Római
Császárság
(Aktenversendung +
1495. évi kamarai
rendtartás)
-a törvényesség reneszánsza
-felosztás (közjog – magánjog,
dologi jog – kötelmi jog
-fogalmak (dolus, haszonélvezet,
szolgalom, elévülés, megbízás,
vállalkozás stb.)
• Befolyás
– Franciaország
– Szászország
– Kasztília és León
• Politikai okok (uralkodói
ellenérzés a birodalmi joggal
szemben)
• Jogi okok (használható
szokásjogi gyűjtemények:
Sachsenspiegel, Siete Partidas)
Természetjogi iskola – A kodifikáció
előfutára (XVII-XVIII. század)
• szakít a skolasztikus
rendszerezéssel: axiómák,
tételek (egy mai
törvénykönyv előfutára)
• emberközpontú szemlélet
(alanyi jogok)
• a jog az emberi akarat
terméke, és a józan észnek
kell megfelelnie
• magánjog: lazít a római jog
értelmezésének kötöttségén
– a communis opinio kötelező
erejének eltörlése: Savoya
(1729.), Portugália (1769.),
Nápoly (1774.)
• közjog: előirányozza a közjog
kidolgozását
A római jog tudománya általános
jogtudománnyá alakul.
Elismerik az uralkodó jogalkotói
funkcióját, és elvárják tőle a jog
megreformálását.
A kodifikáció és mellékhatásai
• kompiláció (jogkönyv) –
kodifikáció
(törvénykönyv)
• a jogi pozitivizmus
térnyerése
• a lokális jogok
felszámolása, DE a ius
commune fragmentálódása
• a római-germán
jogrendszerek exportjának
megindulása
• Hullámok
– előfutárok: pl. Codex
Maximilianeus Bajorország,
1756.; ALR Poroszország,
1794.
– Code civil (1804.)
• Belgium, Luxembourg,
Spanyolország, Portugália,
Olaszország
– ABGB (Ausztria, 1811.)
– BGB (Németország, 1900.)
• Japán, Törökország,
Brazília, Kína,
Görögország
– ZGB (Svájc, 1912.)
A francia jog gyökerei I.
• fragmentálódott szokásjog (60 • királyi törvényalkotás
jelentősebb, 300 kisebb területi
(ordonnance)
jog)
– eljárásjogok - polgári (1667.),
– a Loire-tól északra: pays de
coutume [germán szokásjog];
délre: pays de droit écrit
[vulgarizálódott római jog]
•
– enquête par turbe
– 1454-től elrendelik
összegyűjtését (nagyobb
homogenitás: Párizs, Orléans,
Bretagne, Bourgogne stb.)
büntető (1670.)
– anyagi jog – ajándékozás (1731.),
végrendelkezés (1735.),
hitbizomány (1747.)
Parlement („szuverén
bíróság”)
– viszonylag független bírói
fórumok Párizsban és vidéken
– fellebbviteli fórum
• rugalmas joggyakorlat
(méltányosság, római jog)
– megtagadhatja a királyi rendeletek
bejegyzését
– az angolszász gyakorlathoz
hasonló esetjog alakul ki (arrêts de
règlement)
A francia jog gyökerei II.
• a mindenkori uralkodó
ellenséges a római joggal
szemben:
– 1219. – a párizsi egyetemen
betiltják a római jog
oktatását
– 1312. – a déli vidékek
vulgarizálódott római joga
csak egy a sok szokásjog
közül
– 1679. – a francia jog
oktatása kötelező a jogi
karokon
• a francia remekjogászok
első generációi
– Charles Dumoulin (15001566.), Jacques Cujas
(1520-1590.), Jean Domat
(1625-1696.), RobertJoseph Pothier (1699-1772.)
– a római jog és a
természetjog erőteljes
hatása
– rendszerezés,
jogintézmények
kidolgozása (pl. szerződési
jog)
– egyes mondataik szó szerint
olvashatók a Code civil-ben
A forradalom átmeneti joga
• tabula rasa
• sikertelen kodifikációs
kísérletek (1793.,
1794., 1796.)
• egyenlőség
– elsőszülöttek és
fiúgyermekek előjogainak
eltörlése
– válás
• tulajdonjog
• a kereskedelem
szabadsága
– kamattilalom eltörlése
– érdekképviseleti
szervezetek alakításának
tilalma
Code civil (1804.)
• Code Napoléon
• „Igazi dicsőségemet
nem negyven győztes
csatám jelenti;
Waterloo eltörli azok
emlékét; amit semmi
sem törölhet el, ami
örökké élni fog, az az
én Code civil-em.”
A modern francia jogrend
születése és fejlődése
• Code civil (1804.)
• Code de procédure
civil (1806.)
• Code du commerce
(1807.)
• Code d’instruction
criminelle (1808.)
• Code pénal (1810.)
• módosító jogalkotás:
– családi jog (válás, élettársi
kapcsolat, házassági
vagyonjog)
– kötelmi jog (a szerződési
szabadság korlátozása –
Code de la consommation)
• módosító joggyakorlat:
– veszélyes üzem, objektív
felelősség
– action de in rem verso
A francia jog forrásai
• Törvények
– alkotmányos
– organikus
– rendes
• Rendeletek
– önálló rendeletalkotási
jogkör
• Szokás
– joghézagok kitöltése
– Új-Kaledónia,
Mayotte, Wallis és
Futuna
• Joggyakorlat
– az igazságszolgáltatás
megtagadása
– tilos általános és szabályozó
jelleggel ítélkezni
– lakonikus ítéletek
• Jogtudomány
– francia stílus (rendszerezett
kézikönyvek)
– spanyol stílus (dogmatikus
tankönyvek)
– német stílus (kommentár)
Cour de cassation (civ. 3e) 28.11.1968
(Maltzkorn c. Braquet), JCP
1969.II.15797.
•
•
A Bíróság; - A kérelem alapjáról: - Tekintettel a Code civil 1589. §-ára; - Mivel a nyilvános
ajánlattétel ugyanolyan feltételekkel köti az ajánlattevőt az ajánlatot elfogadó első személlyel
szemben, mint a meghatározott személyhez címzett ajánlat; - Mivel a részben helybenhagyó ítélet
megállapításaiból kitűnik, hogy Maltzkorn, miután tudomást szerzett a L’Ardennais 1961. május 23-i
számában megjelent hirdetésről, ami egy meghatározott földterületet 25 000,- frankos áron kínált
megvételre, értesítette a tulajdonos Braquet-t az ajánlat elfogadásáról; Braquet kijelentette, hogy őt az
ajánlat nem köti; - Mivel Maltzkornnak az adásvétel törvényesítésére irányuló igényét elutasító
bírósági ítélet szerint „a csak egyetlen személy által megszerezhető vagyontárgyra vonatkozó, sajtó
útján tett ajánlat nem tekinthető meghatározott személynek szóló ajánlattételnek; mindössze az
esetleges érdeklődőknek szóló felhívás, és ezért az ajánlattevőt az elfogadóval szemben nem köti”; a
Fellebbviteli Bíróság ezen általános indokolásra alapozta döntését miközben megállapítja, hogy az
elfogadó nyilatkozat kézhez vételekor Braquet közölte, hogy„a farm még nem kelt el”, és nem említ
egyetlen körülményt sem, amiből arra lehetne következtetni, hogy a hirdetés csupán felhívás
tárgyalások megkezdésére, illetve hogy Braquet ajánlata fenntartásokat tartalmazott volna, így
döntése minden jogalapot nélkülöz;
Ezen indokolással: - megsemmisíti a nancy-i Fellebbviteli Bíróság 1966. november 24-én kelt
ítéletét, és az ügyet visszautalja a reimsi Fellebbviteli Bíróság elé.
Code civil – 1589. §
• La promesse de vente
vaut vente, lorsqu’il y
a consentement
réciproque des deux
parties sur la chose et
sur le prix.
• Az eladási ígéret
adásvételnek számít,
ha a felek kölcsönösen
megállapodtak a
dologban és a
vételárban.
A francia jogszolgáltatási
rendszer
Alkotmánytanács
Hatásköri Bíróság
Semmítőszék
Fellebbviteli Bíróság
Munkaügyi Tanácsok
Kereskedelmi
Törvényszék
Kerületi bíróság / Helyi
törvényszék/Általános
törvényszék
Rendőrségi
Törvényszék / Büntető
Törvényszék
Államtanács
Fellebbviteli
Esküdtszék
Közigazgatási
Fellebbviteli Bíróság
Esküdtszék
Közigazgatási Bíróság
Duális igazságszolgáltatás
• Történelmi gyökerek:
– a királyi államigazgatás
küzdelme a parlamentekkel
– a forradalom bizalmatlansága a
bírákkal szemben
• 1790. – az
igazságszolgáltatás és a
közigazgatás elválasztása
– „juger l’administration, c’est
encore administrer”
• 1987. – a közigazgatási
bíráskodás önállósága a
hatalmi ágak elválasztásán
alapuló, elismert jogelv
(Alkotmánytanács)
• Problémák:
– hatásköri összeütközések
(pozitív/negatív)
– egy ügyön belüli kettős
kompetencia
– eltérő joggyakorlat
– a közigazgatási bíráskodás
függetlensége, korporatív
szellem
• Erősségek:
– szakosodás és szakértelem
– hatékonyság
• Trendek:
– közeledő joggyakorlatok
– jogvédelmi szemlélet
elterjedése a közigazgatási
bíráskodásban is
A kasszáció I.
• Gyökerek a régi jogban:
– Conseil privé / Conseil des
parties
• 1790. – Tribunal de
cassation
– référé-législatif
– éves beszámolók
– kasszáció nyilvánvaló
törvénysértés esetén
– ha ismét kasszációs kérelem
(pourvoi) ugyanabban az
ügyben, a törvényhozás
dönt [ma: a Semmítőszék
teljes ülése]
• 1804. – Semmítőszék
(Cour de cassation)
– nem fellebbviteli fórum
• „nem az állampolgárok bírája,
hanem a törvények őre”
(Robespierre)
– csak jogkérdésben dönt
• a ténykérdések megállapítása
az alsóbbfokú bíróságok
„szuverén” joga
– a megsemmisített döntést
visszautalja (renvoi) egy
másik alsóbbfokú
bírósághoz
– irányelv (avis)
A kasszáció II
• Kasszációs okok
– jogszabálysértés
• nem alkalmaz vagy téves
jogszabályhelyet alkalmaz
• tévesen értelmez
– megalapozatlanság
• indokolás hiánya,
ellentmondás
• a felek álláspontjának
figyelmen kívül hagyása
• jogalap hiánya
– okirat téves értelmezése
– hatáskör túllépése
– illetékesség hiánya
• a kasszáció a
közigazgatási bíróságok
rendszerében is
érvényesül, de kevesebb
kötöttséggel
– ténybeli tévedésre és tények
hibás értelmezésére is lehet
hivatkozni;
– az Államtanács maga is
hozhat érdemi döntést
• kasszációs bíróságok más
országokban:
– Belgium, , Görögország,
Olaszország, Monaco
– Elefántcsontpart, Szenegál stb.
Sajátos „alkotmánybíráskodás”
• Alkotmánytanács - 1958. óta
• averziók a „bírák
kormányzásával” szemben
– elutasítja a népszavazással
elfogadott/megerősített
törvények alkotmányos
kontrollját
• óvatos, de következetesen
aktivizálódó joggyakorlat
– a közigazgatási bíráskodás
terjeszkedése inspirálja
– bloc de constitutionnalité
•
•
•
•
„alkotmányos alapelvek”
„alkotmányos célkitűzések”
„elismert jogelvek”
Emberi és Polgári Jogok
Nyilatkozata (1789.)
• csak elfogadott, de ki nem
hirdetett jogszabályok, vagy
még nem ratifikált nemzetközi
szerződések esetén járhat el
• megkeresésre
– köztársasági elnök,
házelnökök, 60
képviselő/szenátor,
miniszterelnök, Államtanács,
Kasszációs Bíróság
• hivatalból (organikus
törvények, parlamenti
rendeletek)
„La cour suprême, c’est le
peuple.” (De Gaulle)
A jogászság
• rendes bírák (ülő bírák)
– kb. 7 700 fő
• közigazgatási bírák
– kb. 1 100 fő
• ügyészek (álló bírák)
• közjegyzők
– kb. 8 500 fő
• vállalati jogászok
• ügyvédek
– avocat
• agréé (Kereskedelmi
Törvényszék előtt, 1971-ig)
• avoué (elsőfokú
törvényszékek előtt, 1971-ig)
• jogtanácsos (1992-ig)
• kb. 44 000 fő
– avoué
• Fellebbviteli Bíróság előtt
(2010/11-ig)
• 444 fő, 235 iroda
– avocat aux Conseils
• a Semmítőszék és az
Államtanács előtt
• 94 fő, 60 kabinet
École nationale des
greffes (2 év)
Jogászi karrierek
Greffier
Jurist
Stage (2év) + École
national de
procédure
Licence en droit (3
év)
Huissier
École Nationale de
la Magistrature (3
év)
Maîtrise en droit
[M1]
Institute d’Études
Judiciaire (1-2 év)
École Nationale
d’Administration
(kb. 2,5 év)
CRFPA (kb. 2 év)
Stage (2 év)
Maîtrise + stage (2
év)
DSN
DAFN
CAPA
Létezik-e romanista jogkör?
• A kontinentális (római-germán)
jogcsaládon belül a római és
germán komponens között
lényegi azonosságok mellett
számos jelentős különbség van.
• A „romanista” és a „germán”
elnevezés félrevezető és
pontatlan.
• Inkább francia és német jogi
kultúráról lehet beszélni:
–
–
–
–
nyelvi kötelékek
a jogfejlődés hasonlósága
rokon jogdogmatikai alapvetés
sajátos kódexek és
jogintézmények
– sajátos jogszolgáltatási
struktúrák
– politikai befolyási övezetek