Transcript A jog horizontális tagozódása

Jogrendszer
ME-ÁJK, Bevezetés az
állam és
jogtudományokba
5. előadás vázlata
A jogrendszer



Jogrendszer: valamely állam adott időpillanatban hatályos
jogszabályainak rendezett együttese
Jogszabály: a törvények és a rendeletek rendezett
együttese
Tagozódás:
– Horizontális: jogági munkamegosztás, mellérendeltség
– Vertikális: jogszabályi vagy jogforrási hierarchia,
alá-fölérendeltség
A jog horizontális tagozódása
A jog rendszerszerűsége


Halmaz – elemek egymásmellettisége
– A jogot a történetének korai szakaszában jellemzi (pl.
Hammurabi törvényei, Tizenkét táblás törvények)
Rendszer – az elemek között szerkezeti-működésbeli
összefüggések, kapcsolatok (Ludwig von Bertalanffy)
– A modern jogrendszerek a XVIII-XIX. századtól
szerveződnek meg
– Deduktív rendszer
– Modern jogban: az alapegységek (= az egyes jogi
normák) és az átfogó egész (= a jogrendszer) között
szerveződési szintek különülnek el
A jog horizontális tagozódása
(áttekintés)







Jogintézmény
Jogág
Közjog, magánjog
Belső jog, külső jog  Nemzetközi jog
Nemzetközi magánjog (kollíziós jog)
Európai jog
Anyagi jog, alaki jog (= eljárási jog)
– Anyagi jog (jogágak szerint): alkotmányjog, polgári jog,
büntető jog, közigazgatási jog, vegyes szakjogok
– Egyes eljárásjogok  későbbi előadás tárgya
A jog horizontális tagozódása
Jogintézmény (pl. ‘házasság’)



„kristályosodási pont”, amely körül állandósult
normakapcsolat jön létre
Jogi normákból felépített olyan séma, amely egy
társadalmi viszony-típust szabályoz
Jellemzői:
– Van társadalmi alapja (emberek közötti szokásos
vagy lehetséges viszonytípus)
– Állandósul || „fogalmiasodik”: név, meghatározás
– Jogi szabályozás alá vonás  a jogintézmény
megszületése
A jog horizontális tagozódása
Jogintézmény (pl. ‘tulajdon’)



Szabályainak változása ellenére is fennmaradhat
Az egy jogintézményt kitevő normák összetartoznak, s csak együtt
alkalmasak annak a célnak az elérésére, amelyre létrehozták őket
– Egyes normák: „atomi egységek”
– Jogintézmények: „molekuláris egységek”, norma-nyalábok =
összefogják az egyes normákat, s felépítik a jogrendszer
struktúráját
Modern kodifikáció, XIX. századtól
– Több mint jogrögzítés, jogösszefoglalás
– Logikailag rendezett, összefüggő és egységes rendszer
(jogelvek; általános és különös rész; fejezetek, címek, alcímek)
A jog horizontális tagozódása
Jogág (meghatározás)


Egy-egy kódex kijelöli és megalapozza a jog egyegy, belsőleg is szervezett, viszonylag önálló
területét = jogág
Olyan jogszabályok viszonylag önálló együttese,
amelynek elemei egymással tartósan összefüggnek,
más jogszabályoktól (jogszabály-csoportoktól) pedig
egyértelműen elkülönülnek
A jog horizontális tagozódása
Jogág (elhatárolási kérdések)
Az elkülönülés és összetartozás dimenziói:
 A szabályozás tárgya: az életviszonyok mutatnak
összetartozást, amelyekre a szabályok vonatkoznak (pl. családi
jog, pénzügyi jog)
 A szabályozás módszere: a szabályozáshoz választott eszköz
(pl. tulajdon – a büntetőjog a tulajdon háborítatlanságát védi
kogens szabályokkal, a polgári jog a tulajdonnal való
rendelkezés szabályozása diszpozitív szabályokkal)
 Diszciplináris elem: jogág az a joganyag, amelynek van
tantárgya, tanszéke, folyóirata, szakkönyve, kutatási programja
stb. (pl. a kereskedelmi jog elkülönülése a polgári jogból)
A jog horizontális tagozódása
Közjog, magánjog (eredet, változások)





Római jogi eredet: ius publicum – ius privatum
„A közjog az, amely a római államra vonatkozik, a magánjog
az, amely az egyének érdekét tartja szem előtt; egyes dolgok
ugyanis a köz hasznát szolgálják, mások a magánszemélyét.”
(Ulpianus)
A vallást ma lelkiismereti kérdésnek, magánügynek tekintjük,
míg a rómaiak számára evidensen közügy volt
A polgári perjog Rómában a magánjoghoz tartozott; mai
felfogásunkban a közjoghoz (állami jogalkalmazó szervek)
Rómában megkülönböztettek magánbűncselekményeket
(delicta) és közbűncselekményeket (crimina) – a büntetőjogot
ma egységesen a közjoghoz soroljuk
A jog horizontális tagozódása
Közjog (főbb jellemzői)





Szabályozási tárgya a közérdek
Az állam és az egyén kapcsolatát szabályozza
Alá-fölérendeltségi viszony (állami akarat)
– Az állam a legitim kényszer monopóliumával rendelkező
erőszakaparátus (Max Weber)
– A hatalom nem válhat önkényessé
– Az állam a magánfél pozíciójában (pl. állami ingatlan
eladásakor) nem alkalmazhat kényszert
Aszimmetrikus jogviszony (jogok-kötelezettségek nincsenek
egyensúlyban)
Kogens szabályozás
A jog horizontális tagozódása
Magánjog (főbb jellemzői)




Szabályozási tárgya a magánérdek
Személyek mellérendeltségi viszonya
(legitim módon nem kényszeríthetik
egymást)
Szimmetrikus jogviszony (a jogok és a
kötelezettségek ki vannak egyensúlyozva)
Diszpozitív szabályozás
A jog horizontális tagozódása
Belső jog, külső jog (elhatárolás, eredet)





Belső jog: egy adott államon belül érvényes jog, vagyis valamely
ország jogrendszere
Külső jog: az országokon kívül működő jog, amely az államok
egymás közti viszonyait, kapcsolatait szabályozza
= nemzetközi jog
I.e. III. évezred: Mezopotámiai városállamok közötti szerződések
Mai értelemben: az újkorban az újonnan születő nemzetállamok
között egyenjogúságon és együttműködésen alapuló
(korábban hódítás-hódoltság) nemzetközi rend („koordinációs
állam-társadalom”) jött létre
A nemzetközi jog a magánjog és a közjog mellett önálló
jogterület
A jog horizontális tagozódása
A nemzetközi jog sajátosságai


A nemzetközi jog olyan szuverén államok
viszonyrendszerét szabályozza, amelyek
fölött nem létezik magasabb rendű autoritás
Az államok szuverenitása elviekben
korlátlan, nincsenek egymásnak alávetve,
gyakorlatilag mégis kénytelenek elfogadni
bizonyos minimumszabályokat
A jog horizontális tagozódása
A nemzetközi jog sajátosságai


Jogforrások:
– Szerződéses jogforrások:
 Normatív: normákat létrehozó
 Konstitutív: nemzetközi szervezeteket létrehozó
– Nem szerződéses jogforrások:
 Spontán: szokásjog, jogelvek, méltányosság
 Akaratlagos: államok és nemzetközi szervezetek
egyoldalú aktusai, döntései, ajánlásai
Szankció hiánya: nem úgy kényszeríthetők ki a nemzetközi jog
szabályai, mint az állami jogé – az államok közösségének vagy
központi szerveinek lehetnek döntései, intézkedései
A jog horizontális tagozódása
A nemzetközi jog sajátosságai



Jogalanyok: elsősorban államok és nemzetközi szervezetek, egyének
csak bizonyos esetekben
Jogvédelem lehetősége: korlátozott (pl. Hágai Nemzetközi Bíróság),
szemben a belső jogban megjelenő bírói úttal
Elsődlegesség kérdése (belső jog versus külső jog):
– Monista elmélet: a jog egységes, állást kell foglalni
– Dualista elmélet: két különálló jogrendszer, nincs szükség
állásfoglalásra (a külső jog érvényesüléséhez a belső jogon belül:
a nemzetközi szerződések aláírása, kihirdetésével, közzétételével
szükséges – csak belső jogi aktussal jelenhet meg)
A jog horizontális tagozódása
Nemzetközi magánjog (elhatárolás, feladat)




Nemzetközi magánjog  nemzetközi jog
( nemzetközi közjog)
Független kialakulás
és egészen más kérdések rendezése
Nem államok egymás közötti viszonyát szabályozza
Kollíziós jogként az egymással összeütköző, rivalizáló
jogrendszerek (belső jogok) között állít fel elsőbbséget
– nemzetközi magánjogi tényállások eseteiben;
jellemző előfordulás: polgári jog és kereskedelmi jog,
családi jog, munkajog
A jog horizontális tagozódása
Nemzetközi magánjog (szabályozás)


Szabályozás
– Közvetett módon:
 Magatartási szabályt nem tartalmaz
 Csupán a jogrendszerek közötti rivalizálást dönti el
 A belső, kollíziós jog része (a nemzetközi magánjogot
szokásosan ezzel azonosítják)
– Közvetlenül: Az államok nemzetközi szerződésben rendezik (ez a
külső joghoz, a nemzetközi joghoz kapcsolja)
Jogforrás:
– Belső jogból: jogszabályok (egységes kódexben, vagy elszórtan;
Magyarországon: 1979. évi XIII. tvr. a nemzetközi magánjogról)
– Külső jogból: nemzetközi szerződések + szokásjogi szabályok
A jog horizontális tagozódása
Európai jog (= az Európai Unió joga)





Az Európai Unió joga (uniós jog)
Az EU még formálódik – végső formája???
Államszövetség (konföderáció):
– Nemzetközi szerződés
– Az együttműködő államok nem mondanak le saját
szuverenitásukról
Szövetségi állam (föderáció):
– Felszámolja a tagállami szuverenitást
– A végén önálló entitás: Európai Egyesült Államok
Jogegységesítés, jogharmonizáció  európai jog, uniós jog
A jog horizontális tagozódása
Európai jog (jogforrásai)



Elsődleges jog: Alapító szerződése, ezek módosításai, kiegészítései
+ ezekhez tartozó jegyzőkönyvek és nyilatkozatok
Másodlagos jog: az uniós intézmények által alkotott szabályok + más
államokkal, nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi szerződések
Esetjog: az Európai Unió Bírósága által kialakított joggyakorlat
Az uniós intézmények által alkotott szabályok:
 Rendelet: általános érvényű, kötelező, közvetlenül alkalmazandó
 Irányelv: általános érvényű, kötelező, de tagállamra bízott
szabályozás (jogharmonizációs eszköz)
 Határozat: egyedi kérdésekben, kötelező, de csak az érintettekre
 Ajánlás: általános érvényű, de nem kötelező – általános célok
 Állásfoglalás: valamely kérdésben, nem kötelező, vélemény
A jog horizontális tagozódása
Anyagi jog, alaki jog


Anyagi jog:
– Magatartási szabályok, jogok és kötelességek
– Mire van joga, mit köteles vagy tilos megtennie egy
természetes vagy jogi személynek?
Alaki jog:
– Ha valaki megsérti az anyagi jog szabályát vagy
megakadályozza annak érvényesülését, akkor mit
lehet tenni? ( nincs önbíráskodás!)
– Azok a szabályok, amelyek szerint mozgásba hozható
a jog gépezete, kényszerapparátusa  eljárási jogok
A jog vertikális tagozódása
A jogszabályi hierarchia struktúrája


Jogszabályi (vagy jogforrási) hierarchia
Struktúrája:
– A jogszabályok hierarchikus szintjei
– A szabályozás egyéb jogi eszközei
– Belső és külső eredetű jogszabályok
megkülönböztetése
A jog vertikális tagozódása
A jogszabályok hierarchikus szintjei



Törvények: a törvényhozó hatalom, Magyarországon: Országgyűlés
Rendeletek: végrehajtó hatalom
– Önkormányzati rendeletek: nem a végrehajtó hatalomtól, hanem
az autonóm helyi önkormányzatoktól származnak
A rendeletek hierarchikusan a törvények alatt helyezkednek el:
– Rendelkezéseiknek a törvények keretei között kell maradniuk,
azokkal nem kerülhetnek ellentmondásba
– Rendeletalkotásra csak törvényi felhatalmazás alapján kerülhet sor
 Általános felhatalmazás: a végrehajtó szerv vagy az
önkormányzat feladatkörének ellátásához
 Konkrét felhatalmazás: valamely törvény végrehajtásához 
végrehajtási rendeletek
A jog vertikális tagozódása
A jogszabályok hierarchikus szintjei







Alkotmány
Kétharmados törvények (alkotmányos törvények,
sarkalatos törvények)
Törvények
Törvényerejű rendeletek
Kormányrendeletek
Miniszterelnöki és miniszteri rendeletek
Önkormányzati rendeletek
A jog vertikális tagozódása
A jogszabályok hierarchikus szintjei
Alkotmány
 1949. évi XX. törvény
 Chartális alkotmány (1949 előtt történeti alkotmányunk
volt)
 Legfontosabb állami szervek és jogköreik
 Alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek
 Választások alapelvei
 Az ország fővárosa és nemzeti jelképek
 Megalkotásához és módosításához 2/3-os többség
szükséges
A jog vertikális tagozódása
A jogszabályok hierarchikus szintjei
Kétharmados törvények:
 Alkotmány tételesen meghatározza őket
 Megalkotásukhoz és módosításukhoz 2/3-os többség
szükséges (jelenlevő képviselők)
 pl. képviselők jogállásáról, alkotmánybíróságról, fegyveres
erőkről
„Közönséges” törvények:
 Többségi elv: jelenlevő képviselők több, mint fele
 Biztosítja a választásokon győztes parlamenti többség, a
választópolgárok többségének vélelmezett akaratának a
megvalósulását
A jog vertikális tagozódása
A jogszabályok hierarchikus szintjei
Törvényerejű rendeletek:
 a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotta
 Már nem alkothatók
 Néhányuk még használatban van (pl. nemzetközi magánjogi
kódex)
 Törvényi szintű szabályozásnak tekintendők (186/B/1991/2.
számú AB határozat)
Rendeletek:
 Kormányrendeletek; miniszterelnöki és miniszteri rendeletek
 Önkormányzati rendeletek (szűkebb területi hatály)
A jog vertikális tagozódása
A szabályozás egyéb jogi eszközei



Normatív intézkedések
Nem minősülnek jogszabálynak
Befolyásolják jogainkat, kötelességeinket, ezek gyakorlását
Az állami irányítás jogi eszközei
 Jogalkotási törvény
 Határozatok (46. § (1) bekezdés)
 Utasítások (miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői)
 Jegybanki rendelkezések
 Statisztikai közlemények
 Jogi iránymutatások
A jog vertikális tagozódása
A szabályozás egyéb jogi eszközei
„másodlagos szabályok”:
 Nem szerepelnek a jogalkotásról szóló törvényben
 Állami szervek, gazdálkodó szervek (pl. MÁV, Posta)
 Körlevél, állásfoglalás, irányelv (APEH), iránymutatás, utasítás
 Kollektív szerződések
Bírói gyakorlat:
 „jog az, amit a bíróságok jogként alkalmaznak”
 Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai és elvi határozatai
 Ítélkezési gyakorlat összehangolása
A jogrendszer egységének biztosítása
Konzisztens jogrendszer


Elvárt állapot, amikor a jogrendszer értelmi-logikai egységet
képez, mentes a belső logikai következetlenségektől
Megbomlása:
– Hézagos: ha egy válasz sincs a kérdésünkre
– Ellentmondásos: több válasz is van a kérdésünkre
Joghézag:
 Szűkebb értelemben: ha hiányzik az eldöntéshez szükséges
norma a hatályos jogrendszerből
 Tágabb értelemben: ha nem egyértelmű, hogy melyik szabály
vonatkozik az adott esetre
A jogrendszer egységének biztosítása
Joghézagok fajtái

Inszuffiencia-hézag: a jog nem szabályoz, pedig szabályoznia
kellene
–
–



Eredeti joghézag: jogalkotói hiba, nem alkották meg a szabályt
Származékos joghézag: eredetileg hézagmentes a jogszabály,
utóbb keletkeztek új társadalmi viszonyok, amik szabályozást
igényelnének
Inkonzisztencia-hézag: a jog szabályoz, de ellentmondásos
módon (több ellentétes szabály)
Indetermencia-hézag: a jog szabályoz, de homályosan
(bizonytalan az alkalmazandó szabály tartalma)
Axiológiai hézag: a jog szabályoz, de erkölcsileg nem
elfogadható módon
A jogrendszer egységének biztosítása
Joghézaggal kapcsolatos kérdések
Kiküszöbölhető-e?
 Eredeti joghézag: elvileg kiküszöbölhető
 Származékos joghézag: nem küszöbölhető ki (a jogi
szabályozás adott időpontban történik meg, a
társadalom változása pedig folytonos; „szabályozási
olló”)
A jogrendszer egységének biztosítása
Joghézaggal kapcsolatos kérdések
Mit kezdjünk vele? Mit lehet tenni felbukkanásakor?
 Jogpozitivizmus elmélete: nem is fordulnak elő joghézagok, mert
amire nincs szabály azt a jogalkotó nem kívánta szabályozni
 Jogalkotói hézagpótlás: jogot csak a jogalkotó alkothat , a
jogalkalmazó (bíró) nem tud a joghézaggal mit kezdeni
 Jogértelmezés: a gyakorlatban is járható út
– Analógia: az eset lényeges elemeit tekintve hasonlít egy vele
határos esetre, amire létezik szabály, és ezt fogja alkalmazni
– Kiterjesztő interpretáció: úgy értelmeznek egy szomszédos
jogszabályt, hogy az kiterjedjen a konkrét esetre is
 Tényállás megállapítása: a tényállást állapítják meg úgy, hogy egy
létező norma alá essen
A jogrendszer egységének biztosítása
A normakollízió problémája



A belső jog két szabálya ellentmondásban áll egymással
Jogrendszer egységét biztosító elvek:
– Lex superior derogat legi inferiori – a magasabb rangú
szabály lerontja az alacsonyabbat (vertikális érvényesülés)
– Lex posterior derogat legi priori – a később keletkezett
szabály lerontja a korábbit (horizontális érvényesülés)
– Lex specialis derogat legi generali – a speciális szabály
lerontja az általánosat (horizontális érvényesülés)
A „gyengébb” szabály is hatályban marad
– Hatályon kívül helyezés: csak a jogalkotók
– Megsemmisítés: csak az Alkotmánybíróság
A jogrendszer egységének biztosítása
Hatáskör






Az ügyek elosztásának elve; a különböző típusú állami szervek döntési,
intézkedési jogának körét jelenti
Hierarchikus szintek közötti elosztás, amely szervezettípust határoz
meg (hatásköre nem egy konkrét szervnek, hanem egy szervtípusnak
van)
A hatáskör jogállamban nem vonható el
Általános hatáskörű szervtípus: az adott ügytípusban az eljárás
rendjében szabály szerint döntési felhatalmazottsággal rendelkezik
Különleges hatáskörű szervek: kivételek a főszabály alól
(pl. emberölés, pertárgy nagy értéke, katonák elleni büntető eljárás stb.)
Hatásköri viták: pozitív összeütközés – negatív összeütközés
feloldásának szabályai rögzítve vannak, egy ügy sem maradhat
gazdátlan, vagy vitatott
A jogrendszer egységének biztosítása
Illetékesség





Az azonos hatáskörű szervek közül jelöli ki, hogy melyik jogosult és
köteles eljárni
Konkrét szervet határoz meg
Területi munkamegosztás elve érvényesül
Illetékességi vitákat ki kell zárni
Illetékességi okok: szempontok az elsőbbséget biztosításához
– Általános
– Különös: ha az általános hely nem állapítható meg
– Különleges: eltérés az általános szabálytól
 Vagylagos : választható
 Kizárólagos: leszűkíti az azonos hatáskörű szervek körét egy
altípusra