Transcript JOGI ISMERETEK

JOGI ISMERETEK
A normák kialakulása és szerepük a
társadalom életében
Normák
A társadalom által elfogadott normák olyan
magatartás-előírások, amelyek a lehetséges
viselkedési formák közül előírják a helyeset a
követendőt.
A normáktól való eltérést vagy annak
megsértését büntetik, míg követését
jutalmazzák ( dicséret, kitüntetés ).
Normatípusok
1. Erkölcsi normák: (Etika) által a társadalomban
elfogadott értékekhez mérjük az emberek
magatartását.
Erkölcs sajátosságai:
- Hosszú időn keresztül épülnek be a közösségek
tudatába,
- Sok időnek kell eltelnie, míg az általuk
képviselt értékek megváltoznak.
Erkölcs fajtái:
Közerkölcs ( emberi élet értéke )
Különleges erkölcs ( Orvosi etika, )
Az erkölcsi normasértés következménye:
- Társadalmi elitélés,
- Társadalom rosszalló értékítélete.
2. Szokásnormák:
Hagyományok gyakorlása, továbbörökítése.
( családi , helyi, közösségi ünnepek )
3. Illemszabályok: Viselkedési szabályok.
Sajátossága, hogy korábban szinte jogi erővel
bírtak, napjainkban veszítenek társadalmi
értékükből.
4. Vallási szabályok:
Jelentős hatással vannak a társadalmi
közerkölcsre, hiszen egyes szabályaik erkölcsi
jellegű normákat tartalmaznak. ( „Ne lopj „)
A jogi norma jellemzői.
A jog: magatartási szabályok összessége, ahol a
fontos szabályok jogerővel írják le a követendő
magatartást.
Az állam alkotja a jogot, és jogkövetkezményeket
fűz be nem tartásukhoz, vagy megsértésükhöz.
A jogi normák az egész társadalomra érvényesek.
Az állam érvényesíti hatalmi jellegét.
A jogok érvényesülése állami kényszerrel biztosított.
Házi feladat a „jogi és az erkölcsi norma
viszonya”.
A jogforrás
„honnan eredeztethető” a jog
A jogforrásokat több szempont szerint lehet
csoportosítani:
1. Anyagi jogforráson azokat a társadalmi
csoportokat értjük, a melyek politikai törekvései
meghatározóak a jog keletkezése és megalkotása
szempontjából, elsődlegesen tőlük ered a jog.
Alaki jogforráson a jogszabály valóságos
megjelenési formáját, a jogszabályok szövegét
értjük, ahonnan megismerhető a jogalkotó
pontos elvárása, akarata.
2. Belső jogforrás, kitől, milyen jogalkotásra
feljogosított szervtől ered a norma (OGY,
önkormányzat)
Külső jogforrás maga a jogszabály
3. Írott jogforrás ( Alkotmány, törvény, rendelet )
nem írott jogforrás (szokásjog)
Jogforrási hierarchia
Jogi értékrendet jelent, amely a jogbiztonság
egyik alapvető garanciája.
A jogszabályok alá-fölérendeltségi kapcsolata
biztosítja a jogi szabályozás összhangját, az
ellentmondások kizárását, a jogi ismeret
megalapozását.
A hierarchia alapszabálya, hogy alacsonyabb
rendű jogforrás nem szabályozhat olyan
kérdést, amely elsődlegesen felsőbb szerv
jogforrásainak van fenntartva.
Alacsonyabb szintű jogszabály, illetve a saját
hatáskörben kiadott szabályozás tartalmilag
nem lehet ellentétes, eltérő a magasabb
szintű jogszabályhoz képest.
Az alsóbb jogszabály nem módosíthatja, nem
helyezheti hatályon kívül a felsőt.
Jogszabályok hierarchiája:
alá-fölérendeltsége
Alkotmány - alaptörvény
Törvények: az országgyűlés által megalkotott
törvények –( velük egy szinten a még
hatályban lévő törvényerejű rendeletek)
Rendeletek:
kormányrendelet
miniszterelnöki rendelet
miniszteri rendelet
önkormányzati rendelet
A jogalkotó szervek a Magyar
Köztársaságban:
- az Országgyűlés – törvényt alkot
(alkotmánytörvény)
- a Kormány – rendeletet alkot
- a miniszterelnök és Kormány tagjai – szintén
rendeletet alkothatnak
- az önkormányzat – rendeletet alkothat
A jogszabályok érvényessége és
hatálya
Jogszabályok érvényessége:
a jogszabály jogszerű és jogos alkalmazhatóságát jelenti, mert
az megfelel a jogszabállyal kapcsolatban előírt
feltételeknek.
Az érvényesség feltételei:
– A jogalkotásra feljogosított szerv vagy személy alkossa meg.
– A megfelelő eljárás keretében kell megalkotnia, az adott
jogszabályra vonatkozó konkrét eljárási szabályokat betartsák,
pl. az előterjesztő személye.
– A jogszabály beilleszkedjen a jogforrási hierarchiába.(nem lehet
ellentétes,nem módosíthat,nem helyezhet hatályon kívül
hierarchiában fölötte álló jogsz.t)
– a jogszabályt az előírásoknak megfelelően a címzettek
tudomására hozzák - kihirdessék.
Hatályosság:
A jogszabály hatályán azt értjük, hogy mettőlmeddig, kikre nézve és milyen földrajzi
területen alkalmazható, vagy kell alkalmazni a
jogszabályt.
Ennek alapján megkülönböztetünk személyi,
területi és időbeli hatályt.
Személyi hatály
Meghatározza , hogy rendelkezések kikre
vonatkoznak, kik lehetnek az adott
jogviszonyok alanyai, kik a jogszabály
címzettjei.
Területi hatály
Arra ad választ, hogy mely területen kell vagy lehet alkalmazni a
jogszabályt.
Pl. az ország egész területén vagy egy adott közigazgatási területen
alkalmazandók.
Tehát az állam központi szervei által kibocsátott jogforrások az ország
egész területén hatályosak(az itt tartózkodó külföldiekre nézve is).
A helyi szervek(önkormányzatok) jogszabályai az adott közigazgatási
területen alkalmazandók az ott élő vagy tartózkodó címzettekre
értve.
A külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a területi hatály alapján
kötelesek az adott ország jogszabályait betartani, de a személyi
hatállyal a magyar jogszabályok is követik őket.
Időbeli hatály
Mikortól kell alkalmaznunk a jogszabályt!
A jogalkotó többnyire konkrétan megfogalmazza
a hatálybalépés időpontját. Ez az időpont
lehet:
- kihirdetés napja ( Magyar Közlönyben
megjelenik)
- vagy egy naptárilag pontosan meghatározott
időpont